This is a digital copy of a book that was preserved for generations on library shelves before it was carefully scanned by Google as part of a project
to make the world's books discoverable online.
It has survived long enough for the copyright to expire and the book to enter the public domain. A public domain book is one that was never subject
to copyright or whose legal copyright term has expired. Whether a book is in the public domain may vary country to country. Public domain books
are our gateways to the past, representing a wealth of history, culture and knowledge that's often difficult to discover.
Marks, notations and other marginalia present in the original volume will appear in this file - a reminder of this book's long journey from the
publisher to a library and finally to you.
Usage guidelines
Google is proud to partner with libraries to digitize public domain materials and make them widely accessible. Public domain books belong to the
public and we are merely their custodians. Nevertheless, this work is expensive, so in order to keep providing this resource, we have taken steps to
prevent abuse by commercial parties, including placing technical restrictions on automated querying.
We also ask that you:
+ Make non-commercial use of the files We designed Google Book Search for use by individuals, and we request that you use these files for
personal, non-commercial purposes.
+ Refrain from automated querying Do not send automated queries of any sort to Google's system: If you are conducting research on machine
translation, optical character recognition or other areas where access to a large amount of text is helpful, please contact us. We encourage the
use of public domain materials for these purposes and may be able to help.
+ Maintain attribution The Google "watermark" you see on each file is essential for informing people about this project and helping them find
additional materials through Google Book Search. Please do not remove it.
+ Keep it legal Whatever your use, remember that you are responsible for ensuring that what you are doing is legal. Do not assume that just
because we believe a book is in the public domain for users in the United States, that the work is also in the public domain for users in other
countries. Whether a book is still in copyright varies from country to country, and we can't offer guidance on whether any specific use of
any specific book is allowed. Please do not assume that a book's appearance in Google Book Search means it can be used in any manner
anywhere in the world. Copyright infringement liability can be quite severe.
About Google Book Search
Google's mission is to organize the world's information and to make it universally accessible and useful. Google Book Search helps readers
discover the world's books while helping authors and publishers reach new audiences. You can search through the full text of this book on the web
at|http : //books . google . com/
MAGYAK
KÖNYVSZEMLE.
A MAGYAR NEMZ. MÚZEUM SZÉCHÉNYI ORSZ. KÖNYVTÁRÁNAK
KÖZLÖNY E.
A NM. VALTiÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MINISZTÉRIUM MEGBÍZÁSÁBÓL
8ZEKKE8/.TI
KOLLÁNYI PERENCZ.
UJ FOLYAM XVr. KÖTET.
1908-iKi ÉTFOLYAM.
BUDAPEST
KIADJA A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM SZÉCHÉNYI OHSZ. KÖNYVTÁRA
1908.
THE NEW YWK
PUBLIC LIBRARY
44iy39A
ASrOI^, LENOX AND
T1LD£M FOUNDATIONS
K 1960 L
13u.lai.est. Atbonaeum r.-t. könyvi]y,.mJüja
•• • •• • ,
• • ■ • ■
tartalom;.
1. ÉRTEKEZÉSEK. ÖNÁLLÓ KÖZLEMÉNYEK
Lap-
A Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Orsz. Könyvtára az 1907.
évben. (Négy melléklettel és négy szövegképpel) „ 97
Dr. Császár Elemér. Kisfaludy Sándor könyvtára 1795-ben 314
Dr. Gl'LYÁs Pál. A Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Orsz. Könyv-
tárában lévő Aldinák leíró jegyzéke. (Ötödik és hatodik köz-
lemény, tiz szövegképpel) .„ 51. 148
Ujabb külföldi tanulmányok Mátyás király könyvtáráról. (Eg^-
szövegképpel) « 193
Egy tudományos kölcsön-könyvtár: a >London Library« ... ... .„ 223
Bibliográfiai rendszerek (Első közlemény.) ^ 28^
Kereszty István. A zene irodalma a könyvtárban 31^
Dr. Melicu János. Az »Orthographia vngarica« és a magyar helyes-
írás. (Egy hasonmás füzettel) ., ... 11^
Ujabb adalékok a hazai vond (szlovén) nyelvű irodalom biblio-
gráfiájához ... 231
Varjú Elemér. Két Corvin-kézirat. (Két melléklettel és három szöveg-
képpel) „ 1
Dr. Vértesy Jenő. A Fáncsy-féle színlap-gyííjtemény a M. N. Múzeum
könyvtárában 201
Vidéki könyvtáraink 190C-baii 2ft
2. TÁRCZA.
ÉVNEOYEDES JtXENTÉí^EK a M. Ncmz. Múzcum könyvtárának állapotáról
1907. október l-tul 1908. szeptember 30-ig 73, 166, 246, 3-12
A liUDAPESTI M. KIU. TüI). EOYETEM KÜNYYTÁKA 19ur)-ban 250
Az Erdélyi Nemzeti Múzeum könyvtára 1907-bcn 3-1:7
A Magy. Tud. Akadémia könyvtáka liíOT-ben 345
3. SZAKIRODALOM.
Albert H.: Medicinische Literatur- und Schri!tsl»'ll<'i-Vadrmecuni 1907—
1908. Ism. Ï 358
Briquet C. 31.: Les filigranes. Lsin. dr. (inUjáa Fái 85
IV
Lai»
British Museum. Reproductions from ilhiminaled manuscripls. S. III.
Ism. — sp— ^ ^ H6i
BBOwy James Duff: The small library. Ism. 2 178
Burger Konrád: Buchhändleranzeigen dos XV. Jahrhunderts. Ism. dr.
Gulyás Pál ... 172
-Catalooüs Bibliothecac Musaei Nat. Hungarici III 359
CocKERELL SíDXEY: The Gorleston psalter. Ism. G— s 26S
Davenport Cyrill: The book, its history and development. Ism. V. II. Sfo
DoREZ LÉON : Les manuscrits à peintures de la bibliothèque du Lord
Leicester Ism. il 270
Kssai de bibliographie pratique. Ism. X „ 8-î
^lEHLow Karl: Kaiser Maximilians I. Gebetbuch. Ism. — r 205
Grève ii. : Das Problem dor Bücher- und L<'sehallen. Ism. dr. Gulyás Pál .HG8
Gyulai Augustus: Bibliography of english authors. Ism. 1 2G1
fliKNEBERO Paul: Die Kultur der Gegenwart T. I. Abt. 1. I<m. dr.
Gulyás Pál 79
Leidinoer Georg: Die Teigdrucke des XV. Jahrhunderts. Ism. dr.
Gulyás Pál 2(i4:
MoRÓcz Jenő: Huszonöt esztendő. Ism. — sp — ... 867
Petrik Géza: Magyar könyvészet 1886-19ü(). I. köt. Ism. dr. Gulyás Pál :í5(>
lÍEJTü Sándor: A papiros tartósságának megállapítása. Ism. G—l 362
Thieme Hugo P: Guide bibliographique de la littérature franvaiso do
18(X) à 1906. Ism. —s. —l 176
Weinberger \V. : Beiträge zur Ilandschriftenkundo I. Ism. dr. Gulyán Val 859
Külföldi folyóiratok szemléje 87, 180, 272, 876
Horváth Ignácz: A magyar bibliográfiai irodalom 1907. október l-lól
1908. szeptember 80-ig 90, 182, 277. 880
4. VEGYES KÖZLEMÉNYEK.
Szana Tamás f (-) 9«^
A kassai Múzeum új miniszteri biztosa 9i
A Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Főfelügyelőségének oloadí'ga 9i
Dante Divina Comodiájának 14r72-ben Jesiben megjelent kiadás, (dr. G. P.) 95
A kapronczai biblia, (b. Szabó László) 95
A (larncgie-féle könyvtárakról (Observer) 9»'»
Kinevezések a M. N. Múzeum könyvtárában 189
Nemzetközi bibliográfiai konferenczia Hru.xellesbon 189
A könyvek árengedménye (G. P.) 189
A i)árisi Bibliothèque Nationale nyomlatványainak katalógusa {—sp—) 190
Kinevezések a M. N. Múzeum könyvtárában 279
A múzeumi hirlaptár állománya (k—y) 279
A biblioíil és a bibliomán (—) ... 280
A berlini kir. könyvtár új épülete. (Obserctr) 281
Könyvlárszervezői állások Kszakamerikában (—ii—J 284
Fővárosi kiadványok ingyenes szétosztása ... ^ „ 284-
Takáls Rafael nyomdászati működéséről 285
Dr. Fejérpataky László a berlini történelmi kongresszuson 382
Ilécsei Viktor f ^ « ~ 382
A Széchényi Orsz. Könyvtár tisztviselői tanulmányúton 382
A Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Szövetségének 1908. évi közgyűlése 382^
A nemzetközi bibliográfiai értekezlet lefolyásáról (I) ^ 386
Vramecz Antal krónikája (eh) 388-
Modern könyvtári vasállványok 388
VÁLTOZÁSOK A XAGYARORSZÁai NYOMDÁKNÁL 1908. január l-lől október
31-ig ^ 192, 288, 391
NÉV- És TÁRGYMUTATÓ „ ... 392-
MELLÉKLET:
A hazai nyomdák 1907-ben .« 1— l(v
A hazai hirlapirodalom 1907-ben — I. Hírlapok Kereszty István-iÖl.
— ír. Folyóiratok Horváth Ignácz-iól .. l-2f
XVL KV»TCT, 1. rCZKT. tJ fOLVAM. t!)(W. .HKli.Ut -MÁh^ILS,
Ltfï
MAGYAR
KÖNYVSZEMLE.
[ÄlAUVAH NKMZ. MÜZEÜM fAÊCHÉNYl OtlSÜ KÖNYVTARÁNAK
KÖZLÖNYE.
KOLLANYl FKRKNCX
\fm. kvi l'r)t,YAU.
-•— LPÜZEt '
BUDAPEST
I RIADJA A MAQYAK MEMZCII UÚZiUIM äZBOUUtXi OllâZ KON-YVTÂRA.
TARTALOM.
Varjú Elemér. Kel Curvin-kó/Jrat (két inellóklfttol é^ liamni -/«ivccLéppfr) 1
Vidéki könyvtáraink líH>6-ban 2i\
Dr. Gulyás Pál. A Ma^-yar Ni»ni/.«'ti MiV/eum >/.«'(?iu''n\i Oi^/. K<ni\ vtárá-
ban Irvo Alilinák li'iró jouv/ékc. íOtíuIik közli'iii»'ny. N Iias<iiiiiias^ali ől
Tárcza. Kvnopry«'dos JHleiiló*^ a M. X. M'.'jy«Mim S/ÏMliriui (M-sz. Könyvtaiá-
r«'»l az U»(i7. év ul<»l-ó n«';:y.í lében 7.»
Szakirodalom. HiniH'l)f'r«í Taul. Uir Kullur tU-r (i.viMiwail. T. I. Abí. J.
I>tii. /)/•. Gidt/n^ tíL -- Kssai (W bilirn»í?rajiiiif piali-iin'. I-m. i!.
I;íÍ(11u;I. C. M. L«- l.lijrain'<. I<iri. /)/•. (inh/'ls lYíL - KüÜnMi ..ly.',-
iralok >z.'iii;éjr h'iilsriu' l.il.-;.|i.!/"il:in!r. XXVUI. ic).... ,'•_>.. -i-S..
hw Wl. I.:i l»i:-:!«».:!:a, l\. W 7.. N.. í». - Miít«Mlun;:.'n «ifs (Kh-rr.
Ni'H'ins líir riiluínlhi'k^wt-oii, \1. i. Iliv:-;.i «l»«!!«' bil.: "hs-hi»
V d.-li aniii\i. Will. *).. lu -11. . i:..v!i.- .les i.ii i;nîi..M|iM-. Wll.
7 5). •• ■ The l.bi.iry jn-.ini.iL XWII. K»., II . Ii'. - /.mi-.. iiri:'; lir
r.:i.'h«'r IVMÎI !e. I\. 7.. «S.. i*. /«'lürilbial' t'ir r.il..;;..ilM-k-\\« .-^«mi.
X\!V. h».. II.. \'l 79
A magyar biblioí^ráfiai irodalom az 1907. óv utolsó negyedé-
ben. Ilnróll. I.;i,.,H -.-.ul \){)
Vegyes közlemények. S/ana Tain.is v rï.: \ K.i-^-.i .Mw/.-.iiu új
fiiii:-/r»-!: i.:''«-:i •- .\ M i/í-iirní»:-. ••- KMri\\ • ji.il U; -/. rur«'í!'j\«-.i".-
^.'.in-k i'!..:,,!,.,;!. — IMmI- hi.ii.a . .-m. :•:,-.!. ..;.•.?, H. 1 íT-M...)! .!.-:!..■;!
iiH'L j»l«".í iiiail'isi. (Ih\ (r. 1*1 - .\ ■..i|in.ii../ai b'i :; . {'.rrlfai
S:-ii-'> L''^- ■.}■'.) - A »iarni-.ií'-it'i«' k.'ii\ v.'ira!.!«.;. (0/.>, .■•••. .-.; ... \K\
I-T.elléklet. A ii.i/n -XMüi.-.'ik ll»oT-b..]« l -iip
KET CORVIX-KÉZIRAT.
(Két mellékleltel és három szövegképpel.)
Varjő Elemértől.
A Magyar Tudományos Akadémia 190o-ben pályázatot
hirdetett a Corvina történetének megírására. Ez annyii jelent,
hogy az Akadémia befejezettnek tekintette a Mátyás könyvtárát
illető kutatásokat, s elérkezettnek látta az időt, a mikor a magyar
nemzet múltjának ezt a sajátságos és nevezetes jelenségét kimerítő
monográfiában le lehet tárgyalni.
A Corvinával a külföldi tudós-világ szinte Mátyás ideje
óta foglalkozik. Már alapítása idején akkora híre volt, a minőt — a
köztudományosság szempontjától -— meg nem érdemelt, s alapítója
halála után, mikor rövid idő alatt szétbomlott, valóságos legen-
dákat költöttek róla. A tudósok gyarló másolataiban keresték
egyik-másik régi iró legjobb szövegét, ók(^ri írók elveszettnek
hitt munkáit kutatták kötetei közölt, Festnsl, Lh-ins hiányzó deca-
sait, persze hiában. Később a kéziratokat pazar kiállításuk miatt
keresték s mint a mfivészi ipar remekéivel foglalkoztak velük.
Az érdeklődés ma sem csökkent s alig van év, hogy itt, vagy
ott ne írnának valamit a nagy Hnnijndi Mátyás könyvtáráról
illetve, annak maradványairól.
Hazánkban jó későn kezdenek a Corvina iránt érdeklődni.
Tudományos szempontból a XVlll. század vége előtt nem foglal-
koznak vele, legfőképen azért nem, mert teljesen hiányzott az
anyag, miután a nagy király könyveiből saját honában t-sak itt-ott
lappangott egy-egy igen szerény darab. Még a kik írnak is róla,
csak a külföldi tudósításokat követik. Önállóan és behatóan először
Horvát István tanulmányozza a Corvina kérdését összeállítva
a valódi és állítólagos Corvin-kódekszeknek a magú korában
igen teljesnek mondható jegyzékét. Sajnos, mint a csodás szor-
Magyar Ktayvtzemle. 1Ü08. I. fdzrt. 1
2 Két Corvin-kézirat
galmii tudós munkáinak legnagyobb része, ezek a jegyzetei is
kiadatlanok maradtak s így hatásuk sem volt. fipp így kiadat-
lanok maradtak Horvát legbuzgóbb követőjének, Rómer Flórisnak
a Corvinát illető becses jegyzetei is, pedig ő már kevés hiján
KX) kétségtelen s körülbelül ugyanannyi kétséges darabjáról állí-
tott össze — javarészben közvetlen észleletein alapuló — jegy-
zéket. Mellette s utána a legkiválóbb kutatók: Fral-yun Vilmos,
Áhel Jenő és Csœifosi János, a kik feljárták a Nyugat minden
nagyobb könyvtárát, keresve az egykor nagy gazdagságú tudós
könyvtár szétszórt maradványait.
E tudósok fáradozásai igen sok érdekes és becses apró
adatot s több, előbb nem Ismert Corvin-kéziratot hoztak nap-
világra. Azonban egyikük sem tudott olyan adatok birtokába
jutni, melyek képessé tették volna arra, hogy a könyvtár törté-
netét illető fontos kérdések közül bár csak egyre is meg tudjon
felelni. Valamennyi eddig napfényre jutott adat sem tud megbíz-
ható felvilágosítást adni arról, hogy mi czélbóU julcsofJa eszkö-
eökkel, m'mö elvek szerint gyűjtötte össze könp^tárát Mátyás
király; 7ni volt gyűjteményében, hány darabhói állott aZj mennyi
maradt belőle, hol vannak a meglevő darabjai í* Jól megnézve az
eredményeket, konstatálnunk kell, hogy az utolsó 30 év alatt
alig haladt valamit előre a kérdés a megfejtés felé: mindössze
az ismert, vagy helyesebben az irodalmilag ismertetett kéziratok
száma növekedett meg; ez sem valami nagyon.
Tanulságos összevetni az egyes kutatók által ismert Corvin-
kódekszek számát, hogy világosan lássuk, minő lassan lialadunk
előre a Corvina megismerésében. 184()-ben Bndik oD-et (köztük
48 valóságosat), ugyanakkor Horvát István körülbelül 80- at 1848-
ban Yogel l(Xj-at (fele kétséges), 1878-ban Rómer Di biztosat,
Fischer csak 02 biztosat, de emellett 53 valószínűt, Csoyitosi
1881-ben 107-et, 189r)-ben 145-01 ismer. Megjegyzendő, hogy az
utóbbi szám téves, mert — hogy egyebet ne említsünk — a
Magyar Nemzeti Múzeumnak nem 15 — mint Csontost szá-
mítja — hanem csak 11 Corvinkódeksze van; ezekből is egy a
legújabb szerzemények közé tartozik.
Kizony ez elég szegényes eredmény, kivált ha tekintetbe vesz-
szük, hogy közvetlen szomszédságunkban Bécsben olyan könyvtár
van, melyet egykor Maxmiliún császár Mátyás király könyvtá-
Varjú Elemértől 3
rának maradványaiból alapíloll. Az okot könnyű megtalálni, ha
átnézzük a Corvináról megjelent közleményeinket: a kutatások
nem vóltah rendszeresek, A tett » felfedezések < részben abból
állottak, hogy a régiek, főként Denis és Hm'vdt István feledésbe
ment feljegyzései alapján előkeresték a Corvinába tartozóknak
vélt kéziratokat, a közismert kritériumok (kötés és czimer) alapján
hiteles, vagy kétséges voltukat megállapították, aztán jól-rosszul
leírták őket; részben pedig a véletlen vetett felszínre egy-egy
azelőtt ismeretlen darabot.
Mit érnek, ha a teljességet nézzük, a Corvina történetének
előmunkálatai, azt legjobban mutatja az a tény, hogy egy része
a Denis és Horvát István ismerte biztos Corvin-kéziratoknak még
mai napig is puszta czímével szerepel irodalmunkban s pon-
tosan, könyvészetileg leírva még sehol sincs.
Ilyen körülmények között a Corvűna történetének megírá-
sába belefogni legalább is kétes értékű vállalkozás. Minden véletlen
felfedezés — a melyekre pedig mindaddig, a míg az európai
nagy könyvtárak rendszeres és megbízható átvizsgálása meg nem
történik, teljes joggal számíthatunk — teljesen megváltoztathatja
Mátyás könyvtáráról táplált nézeteinket. Elég ha dr. Schönlierr
Gyula nagyfontosságú felfedezésére a magyar gloszszás Corvin-
kódekszre rámutatunk.
Felesleges lenne több érvet felhoznunk amaz állításunk mel-
lett, hogy az Akadémia által a Corvina történetetek megírására
kitűzött pályázat korai volt. Az eredmény, helyesebben a teljes
eredménytelenség is erre mutat. Nem lehet eléggé méltányol-
nunk, hogy a M. Tud. Akadémia a Corvina ügyének tisztázását
kezébe vette; nemzeti kötelesség egykori fényes kultúránk ezen
legszebb emlékének a teljes felderítése. Azonban erős és jogo-
sult kétségeink vannak arra nézve, elérjük-e ilyen módon a
kitűzött ezélt? Ugy véljük, hogy az első és föfeladat lett volna
a kutatások folytatása, még pedig az ediligieknél rendszereseb-
ben és több munkaerővel. Azután, ha mindazoknak a könyv-
táraknak, a melyekbe Corvin-kéziratok juthattak a leggondo-
sabb átbuvárolása megtörtént, meg kellett volna íratni a Cor-
vina kimerítő könp'észetét. IIa ez megtörtént s ha a kiadott
könyvészet alapján a külföld is hozzászólhatott a kérdéshez,
kiegészíthette s megrostálhatta anyagunkat, akkor, de csakis akkor
1*
4e Két Corvin-kézirat
kellett volna megkeresni, akár pályázat útján, akár másként azt
azt embert, a ki hivatott felderíteni s megírni legnagyobb királyunk
legszebb és legmaradandóbb emlékű alkotása történetét.
Ám ha nem így történt a dolog, ha visszájáról fogtak is
hozzá, az nem akadály, sőt ellenkezőleg, egyenesen ok arra, hogy
folytassuk a Corvinát illető kutatásokat, a melyek három évti-
zeddel ezelőtt éppen a Magyar Könyvszemle hasábjain indultak
meg. Minden megismertetett Corvin-kódeksz egy lépéssel visz
bennünket előre s megkönnyíti azoknak a munkáját, a kik egykor
a rendszeres és végleges kutatás munkáját fogják végezni.
A Corvinának az ismertetéséhez óhajtok magam is valamics-
kével járulni, a mikor az alábbiakban két igen becses kéziratát
szóban és képben bemutatom. Egyik sem tartozik a teljesen
ismeretlenek közé; az elsőről Deiiis emlékezett meg röviden majd
másfélszáz évvel ezelőtt, a másikat néhány év előtt — persze
nem magyar szempontból — egy német folyóiratban ismertették.
Magyar szakember azonban nem érdemesítette őket figyelemre,
holott mindkettő új, eddig nem ismert adatokat nyújt a Mátyás
könyvtárának megismeréséhez. Az egyik a messze Franczia-
országból jutott a Corvinába, olyan földről, a honnan eddig
egyetlen Corvin-kéziratot se származtattunk. Ki hitte volna, hogy
a nagy király számára nem csak Itália és az osztrák tartomá-
nyok, még a gallok országának miniátorai is dolgoztak? —
A másik kézirat talán még érdekesebb útra irányit. Ezt — ha min-
den valószínűség nem csal — királyi elődeitől örökölte Mátyás, a kik
közt Zsigmond oly családból eredt, a melyben a könyvek iránti
szeretet valósággal apáról fiura szállt. Adataink vannak rá, hogy
éppen Zsigmond nagy kedvelője volt a szép kódekszeknek, s
bizonyosan nem rajta múlt, hogy Mátyás király trónraléptekor
nem talált Európa egyik leggazdagabb könyvgyűjteményére a budai
királyi palotában.
Mindkét kézirat a bécsi udvari könyvtárban őriztetik, a hol
más irányú kutatásaim közben jutottak kezembe. A Magyar Nem-
zeti Múzeum könyvtárának igazgatósága kérésemre fényképfelvéte-
leket készíttetett róluk; ezeknek kisebbített reprodukezióit, bár
csak halvány fogalmat adnak az eredetiről, a Magyar Könyvszemle
szerkesztősége volt szíves megcsináltatni.
Varjú Elemértől 5
I.
Mátyás király antifonáléja.
Ennek a kódeksznek első nevezetessége, hogy bár a legszebb
Corvin-kéziratok közül való s közel másfél száz év óta emlegetik
az irodalomban, pontosabb leírását még senki sem adta. Először
Denis ismertette igen röviden, ^ azt állítva róla, hogy mindjárt
Mátyás halála után Bécsbe került Cuspinianus vagy Brassicanus
útján. Az utána következők mind az ő szavait kivonatolják; egy
sincs, a ki megvizsgálta volna. A magyar irodalomban csak
annyiban szerepel, hogy benne van a Csontost 1881-iki jegyzé-
kében,* szintén Denis után. Hogy a Corvina iránt érdeklődő
kutatók miért mellőzték, nem lehet megérteni; mellette sok
kevésbbé érdekes és semmi újat nem nyújtó Corvin-kéziratot
leírtak; ezt hallgatással mellőzték. E hiányt akarjuk most pótolni
az Antifonale tüzetes leírásával.
Czíme nem volt; a melyet most visel, azt Denis adta neki,
tartalma után: Antiphonae, quae in missae sacrifieio diebus domi-
nicis dicunlur. Ez a czím azonban nem felel meg a tartalomnak,
miután nemcsak vasárnapi, hanem egyéb ünnepekre való anti-
fonák is vannak a kötetben. Száma 1769. (Theol. 18.), mely szám
alatt czíme a bécsi udvari könyvtár kéziratainak lajstromában
(I. köt. 288. 1.) is megtalálható. Nagy ívrétű, 201 levelet tartal-
mazó kötet, a melynek ma is hatalmas lapszélei vannak, daczára
hogy már nincs eredeti kötésében s a második bekötésnél újra
körülvágták. Mai egyszerű barna bőrkötését a XVIII. században
nyerte; ezen a kétfejű sas és az udvari könyvtár szokott jelbetüi
lathatók:
E. A. B. C. V.
17 G. L. B. V. S. B. őfx
(Ex Augusta Bibliotheca Caesarea Vindobonensis. Gerardus
Liber Baro Van Svieten Bibliothecarius. 1755.)
' Michael DeniSy Codices manuscripti theologici latini bibliothccin
Palatin TÎ Vindobonensis. Vol. I. pars .S. nr. 827.
« Magyar Könyvszemle, VI. évf. 154. lap.
6 Két Corvin-kézirat
A kézirat nagy gót minuszkulákkal van írva, oly módon,
hogy minden szövegsora egy-egy Gregoriánus hangjegysorral
váltakozik. Ha írása nem mutatná, a kezdőlapjára festett magyar
és nápolyi czímerek bizonyítanák, hogy készítése a XV. század
végső harmadára, közelebbről az 1477 — 1490 közötti évekre esik.
Rendkívül gazdagon van miniálva, miután nem kevesebb mint
negyvenhat átlag 15 n cm. nagyságú képes kezdőbetű, egy rend-
kívül fényes díszlap és rengeteg kisebb, arabeszkes initiale díszíti.
Pompáját tekintve e kódeksz a Corvina eddig ismert legfényesebb
darabjaival mérkőzhetik, ezzel azonban nem akarjuk azt mondani,
hogy művészi szempontból is a legelsők közé tartozik.
A nagy kezdőket bátran önálló illusztráczióknak nevezhetnők,
miután rajtuk a betű csak arra szolgál, hogy keretet képezzen
egy-egy a szöveghez illő kép körül.
Kódekszünk nem a díszlappal kezdődik. Ezt megelőzi két
teljesen azonos írású levél, a melyek közül az első (1» lap) minden
nagy initiale nélkül így kezdődik: Etc cantores sólempniter inci-
pitint stcbscriptiim : Kyrie leison (így!). Quo incepto sacerdos
cum ministris rediens facit confessionem debitam in loco co^isveto
et ascendit postmodxiin ad altare. Erre a vörösbetüs czímre a
nagyszombatra rendelt antifonák következnek, a megfelelő hang-
e gyekkel. Az oldalt négy kisebb, egyenként kb. 4 D cni. nagyságú
kezdőbetű díszíti (három K és egy C), a melyek stílusukra nézve
a kötet összes többi kezdőbetűitől elütnek és csak a 7* lapon
levő nagy initialéval egyeznek meg. E betűk tiszta rakott arany-
alapra vannak festve, testük stilizált virágból és lombból van
szerkesztve, s első pillantásra látható, hogy készítőjük a felső-
itáliai miniátorok iskolájából való.
Már az P és a következő lapok kisebb kezdőbetűi merőben
más. Közép- és Nyugat-Európában dívott ízlés termékei. Ezeknél
az alap kivétel nélkül bíbor vagy kék, mindig ellentétes színben
festett betűvel. Ügy az alap, mint a betű szárai damaszkolva
vannak; a kék fehérrel, a bíbor aranynyal. A daniaszkolás helyére
néha aranynyal rajzolt virágokat, arczokat vagy alakokat alkal-
mazott a festő, a kinek formakészlete, ötletessége kiapadhatat-
lannak látszik.
A 3* 1. a díszlap. (1. 1. melléklet) Ezt a belső és felső oldalon
keskenyebb, kívül és alúl mintegy négy ujjnyi széles, remekül festett
ta
I
Varjú Elemértől 7
keret foglalja be, a melyen belül hatalmas (22*5 X 20 cm.), a bekerített
résznek nagyobb részét elfoglaló kép van. A kép a szövegnek meg-
felelően (Resurrexi et adhuc tecum sum) az Üdvözítő feltámadását
ábrázolja elég naiv módon. Messzenyúló tájékon, melynek hátteré-
ben kanyargó folyó mellett épült tornyos város látszik, legelöl a
kőkoporsóból imént kilépett Krisztus áll, egyetlen vörös palástba
öltözve, áldásra emelt jobbal, balkezében lobogós keresztet tartva.
Mögötte a virágos mezőn áll a kőkoporsó, hozzátámasztott fede-
lével, e körül négy katona ül; kettő alszik, egy éppen ébredőben
van, a negyedik pedig csodálkozást kifejező mozdulattal tekint a
sebhelyes Istenfiára. Hátrább, a kiterjedt tájképbe illesztve, kisebb
jelenetek foglalnak helyet: Krisztus és Péter találkozása a fel-
támadás után, odébb, a városból kanyargó úton, a három szent
asszony fehérbe öltözött alakja: jobbról a (íolgota, mint magas
sziklacsúcs, tetején a három keresztfa, közülök a középső üres, a
hegy lábánál Krisztus mint kertész, a mint Mária Magdolnával meg-
ismerteti magát. Az egész fölé derülten ragyogó kék égbolt borúi.
A kép különösen színeivel hat, a melyek üdébbek, csillo-
góbbak már nem lehetnének; e mellett a kifogástalan perspek-
tívájú tájkép vesztegeti meg a szemlélőt, úgy hogy a rajzbeli igen
nagy gyarlóságok alig tűnnek fel. Ott, a hol a miniátor apró
alakokkal dolgozik, kevés kifogást tehetünk ellene; az előté
nagyobbarányú alakjainál azonban cserbenhagyja művészete: a
koporsó csodálatosan el van rajzolva, az emberi alakok mozdulatai
ügyetlenek, arczaik semmitmondók, üresek.
A keret minden tekintetben felette áll a képnek, akár a
kompozicziót, akár a kivitelt tekintjük. Alapja körös-körül világos
szürke, a melyen az aranynyal dúsan meghintett színdús lombozat
kitűnően érvényesül. A keretet a sarkakra alkalmazott hái-om
nagyobb és egy kisebb médaillon négy részre tagolja. A felső
keskeny lécznek gerinczét szarufák módjára állított ágcsonkos
arany fatörzsekből alkotja niog a művész, s az így keletkezett
háromszögeket részben a törzsekből eredő stilizált lombozattal,
részben közbeillesztett emberi s állati alakokkal tölti ki. A másik
három rész vázát rendkívül dúsan kikt'»pzett stilizált, de t(»r-
mészetes virágszálakkal is megrakott kúszó lombozat alkotja.
ügyesen közbeszőtt liumoms alakokkal, lei)kékkeL madarakkal,
egyszóval igazi franczia drôleriekkel megrakva. Az aprócska alakok
8 Két Ck)rvin-kézirat
közt tülkölő vadászt látunk kopójával, alább koronás szüzet, a ki
felé hófehér egyszarvú döf, gyíkokkal játszó oroszlánt (körbe fog-
lalva), majmokat, fegyverbe öltözött medvét s vaddisznót, lantot
s hárfát pengető angyalokat stb. az alsó lécz a legtarkább; ezen
egyfelől viaskodó katonák apró alakjai, másfelől hanczúzó nőalakok,
akiknek meztelenségét még fügefalevél sem takarja, teszik élén-
kebbé a tarka lomb- s virágfonadékot. A széldiszítmény közepén
a lombozatból kékruhás, kiterjesztett szárnyú angyal emelkedik ki^
kinyújtott kezeivel egy-egy, a mellette kanyargó ágakra támasztott
kerekaljú pajzsot tartva. Az egyik pajzson Mátyás király kifogás-
talanul festett czímere, a másikon Beatrix királynéé látható^
jelezve a fényes kézirat hajdani birtokosainak kilétét.
A sarkokra helyezett medaillonokban önálló apró képek fog-
lalnak helyet. A bal felső sarokban levőn a Jónást elnyelő czet-
halnak a tengerből kiemelkedő feje látható; a másik sarkon
levőben a háttérbeli város kapuit viszi egy pánczélos, görbe-
szablyás vitéz. Alul balról Lázár feltámasztása, jobbról ügyesen
megfestett parányi intérieurben talán Tamás históriájából vett
jelenet látható.
Az első nagy kezdőbetű a 7» lapon van (1. kép). A hatalmas
(18 X 18 cm.) initiale arany alapra van helyezve; maga a betű (I)
a bal félen áll, reneszánsz ízlésű oszlop alakjában; a belőle
kiágazó díszítrnények a hozzá csatlakozó képet foglalják be. Ez
messze elnyúló derűs tájékot ábrázol, a melynek előterében befelé
kanyarodó ösvényen előre lépkedő csoport látható; csupa hosszú
köntösű, komoly ábrázatú, szakállas férfi, a kiket csúcsos fövegeik
zsidókul jelölnek meg. Az elől haladónak fövegén vékony abroncsú
korona, kezében pedig keskeny mondatszalag a zsoltár kezdő-
szavaival INTRODVXIT NOS DOMINVS (t. i. in terram fluentem
lac et mel . . .) Nem nehéz kitalálni, hogy a csoporttal az Egip-
tomból menekült s új hazájukba érkező zsidók vezéreit óhajtotta a
művész bemutatni. Fejük felett a kék égből bíbor angyalfejek által
környezve az Atyaisten alakja emelkedik ki, baljában országalmával,
jobbját áldásra emelve. Hogy az írás lac et mel szavait is meg-
örökítse a festő, az előtérbe méhkast, a hátul emelkedő erdős
hegy oldalára pedig kecskéit fejő pásztort helyezett.
A képecske a maga korának legjobb termékei közül való.
Némi modorosságtól eltekintve, a művész i*emeket alkotott; alak-
Varjú Elemértől
d-
jainak arányai kifogástalanok, az arczok kifejezőek, jellegzetesek^
a ruhák redőzete lágy és nemes, a technika kifogástalan, úgy
hogy a készítőt, a ki nyilván a sziénai iskola tanítványa, a leg-
jelesebb miniátorok közé kell soroznunk.
1. kép. I kezdőbetű Mátyás király antifonáléja 7« lapjáról.
Sajnos, ettől a művésztől ez egynél több initiale nincs az
Antifonaléban, épp úgy, mint a hogy a Corvina eddig ismert
darabjainak egyikében sem találkozunk alkotásaival. Kéziratunk
többi képei egytöl-egyik ugyanazon niiniátortól valók, a ki a
díszlapot festette. Ezek a képek igy következnek:
10* 1. Nagy A betű, az e napi zsoltár kezdöszavához: Af/ita
sapientiae jwtavit eos... Hozzá a mQvész illu.sztráczióul forrást
rajzol, körötte tíz alakkal, kik között öltözetükről felismerhetők:
10 Két Corvin-kézirat
a pápa, bibornok, fejedelem, nemes, a tudós, a polgár, két föld-
műves; valamennyien a forrásból isznak. A király arany liliomos
Tcék palástot visel. A kép hátterében hulló zápor fátyolán át
tornyos város látszik; a zápor az előtérbeli csoport feje felett
lebegő felhőből hull, a mely a magasságban trónoló Atyaisten
zsámolyául is szolgál.
A miniátor, a kit a díszlap képének elrajzolt alakjai nem
a legkedvezőbb színben tüntetlek fel, itt sokkal kifogástalanabbul
dolgozott. Alakjainak rajza jó; valamennyi ügyesen van jelle-
mezve, valósággal egyéni arczokkal. Művészünk nem idealizál,
mint a 7* lap initiáléjának itáliai mestere: ő, mint általán a
francziák és németalföldiek, verista, a ki a pápát s a polgárt
megnyúlt, sovány, szinte visszataszító arczczal festi meg. Szinei
tündöklők, technikája bámulatos; a záporeső, vagy az alakokat
visszatükröző forrás megérzékítésében páratlan ügyességet tanúsít.
14* 1. A zsoltár Venite, benedùti patrie met szavaihoz
készült kép új oldalról, mint a csoportosítás nagy mesterét
mutatja be művészünket. Balról magas, egész az égig érő toronyba
vonul fel az üdvözülteknek csupa meztelen alakokból álló tömege;
jobbról kopár sziklán az ördögök az elkárhozottakat dolgozzák
meg a kínzások minden nemével.
17^ 1. Mozgalmas kép igen sok alakkal: az izraeUtákat
üldöző egiptomiaknak a rózsaszínnel festett Vörös-tengerbe
fulladása.
22* 1. Az előbbi jelenet folytatása. Az elsülyedt egiptomiak-
ból már csak a sisakok hegyei s a lándzsák csúcsai látszanak;
a parton néhány zsidó térdel a felhőkből kilátszó Úrnak hálát
adva. Sem a kompoziczió, sem a kivitel nem kifogástalan; messze
mögötte marad az előbbi képnek.
26* 1. A többinél jóval kisebb kezdő E a zsoltár ezen
szavaihoz: Ediixit Dominus popxdum suiim; a betüben levő
képen az angyaloktól környezett Krisztus kézenfogva vezeti
sz. Pétert, utánuk nagy sokaság tolong.
80* 1. Quasimodo geniti infantes kezdetű zsoltárhoz nagy
kezdő Q, a melynek farka fél liliomban végződik. A betüben
templom belseje látszik, keresztelő-kúttal, a mely előtt csecsemő
fekszik; mögötte félkörben pápa, bibornok, király és más alakok
állanak.
Varjú Elemértől 11
33^ 1. Misei'icordia Domini plena est terra kezdethez nagy
gótikus PÖ, a melynek felső gömbölyű vonala szivárványt utánoz;
belefoglalva a föld látható, mint kiterjedt madártávlati tájkép;
elől Krisztus nagy alakja áll, áldásra terjesztett kezekkel s ugyan-
azon kifejezéstelen arczczal, a melylyel a dlszlap nagy képén
ábrázoltatik.
37^ 1. A Jubilate Deo omnis terra kezdetű LXV. zsoltárhoz
szolgáló kép: mélyen nyúló tájék balfelén nyitott épület, úgy ez,
mint a jobboldali mező telve imádkozó alakokkal; középen oszlop
tetejére helyezett oltár felett a tiarás Atyaisten trónol.
41* 1. A XCVII. zsoltárhoz Cantate Do7nmo canticum novum
készült kép két részre oszlik; egyik fele tájék, benne a halottakat
támasztó és bénákat gyógyító Jézus, a másik félben templom
belseje, hangjegyes karkönyvböl éneklő csapattal. A kép a kevésbbé
sikerültek közé tartozik.
45* 1. Eredeti felfogásról tanúskodó kép a zsoltárok ezen
helyéhez : Voceni jucunditatis annunciate. Tájrészlet, melynek
egyik sarkában a pokol kapuja látható, a mint azt Krisztus
keresztjével tördeli; a többi részen a legkülönbözőbb szétszórtan
álló alakok, valamennyien olyan helyzetben, mintha hirdetnének
valamit. Egy hegyes süvegű zsidó harsonát fúj, egy pásztor előre
nyújtott karokkal kiáltoz, egy tanár a szószékből beszél, stb.
50* 1. E lapon kivételesen nem a zsoltár szavaihoz (Exau-
divit de templo suo vocem meam. XVII. zsolt 7. vers), hanem a
czimhez: »In letanii^ maiorihus introitus^ alkalmazza a miniátor
a képet. A betüben zárda-udvart látunk, nyitott boltíves folyosó-
val és oldalt álló egyházzal; a folyosóról körmenet kanyarodik
ki s tart a templom felé. Elöl két pap a szentségházat viszi
vállán, utánuk diakónusok között a püspök jön, végül a nép.
Mozgalmas, szépen megfestett kép; valóságos művelődéstörténeti
forrás.
54* ^ 1. Az Úr mennybemenetele ünnepére illő antifonák
kezdőképe nem is ábrázolhat mást, mint Krisztus visszatérését a
mennyekbe. A kép közepét maga a szikla foglalja el; a körötte
térdelő alakok igen ügyesen megfeslelt csoportja mellett szinte
bosszantóan hat a szokott modorú ábrázolás, a mely a hegy
fölött lebegő felhőből csupán Krisztus urunk két mezítelen lábát
engedi kilógni.
12 Két Ck)rvin.kézirat
58* 1. A XXVI. zsoltár 7. verséhez : Exandi vocem meam,
qua clamavi ad te Dávid királyt festi meg a miniátor, saját korának
viseletében, a mint diszes szobában térdelve szivét ajánlja fel az
előtte álló Jézusnak. Jól sikerült kép.
64* 1. A pünkösdi szertartáshoz tartozó antifonák élén a
tüzes nyelvek leszállását látjuk. Ügyes elrendezésű kép, a melyeknek
értékét azonban az arczok torz volta nagyon leszállítja.
69** 1. Cibavit eos ex adipe f rámenti kezdetű zsoltár vershez
szolgáló nagy C, a melyben azonban nem a psalmus szavaira
vonatkozó, hanem a pünkösdkor tartatni szokott ünnepi körmenetet
ábrázoló nagy művelődéstörténeti értékkel bíró kép talál helyet
(2. kép) A színtér templom vagy zárda udvara, a melyen félkörben
a menet halad. Elől három zenész meg^^, egy harsonás, egy lantos
és egy sipos, a ki félkezével dobot ver; utánuk négy diakónus
által emelt mennyezet alatt szentséget vivő püspök halad; ezt
különféle öltözetű férfiak követik, kezükben hosszú nyelű gyertya-
tartókra tűzött égő gyertyákkal. Jobbról favázas, goblénekkel
borított páholyból király és királyné udvari népükkel egyetemben
nézik a menetet.
72* 1. Érdekes kép a zsoltár eme szavaihoz: Accipite jucun-
ditatem gloríae vestrae. Alul falövezte kertben embercsoport:
császár, király, egyháziak, világiak, nők vegyesen; felettük fel-
hőkön lebeg a »mennyország« mint bekerített város, a melynek
közepén az Ür trónol, kapuja előtt pedig sz. Péter áll a kul-
csokkal.
76* 1. A zsoltárnak Replet ur os yneum laude tua szavaihoz
ismét Dávid királyt festi le a művész. Szép tájékon vízövezte
kastély áll, tornyának ablakából hajlik ki a király, könyörgésre
kulcsolt kezekkel tekintetét az égen lebegő atyaistenre emelve.
E jelenettel merő ellentétben a palota udvarán három díszes
öltözetű nő beszélget. A képen az építészeti részlelek kevésbbé,
az alakok ellenben igen jól sikerültek.
79'' 1. A zsoltár kezdősorához: Caritas Dei diffusa est in
cordihus vestris Melchisedek áldozatát kapjuk illuszlraczió gyanánt.
HO* 1. A pünkösd utáni első vasárnaphoz tartozó zsoltár elé
(Doynine in tua vmericordia speravi) újból a zsoltárszerző király
képe járul. A királyi öltözetű Dávid az előtérben imádkozik; a
háttérben hatalmas tornyos város.
Vaíjú Elemértől la
96*^ 1. Űrnapjára (in festő Sacratissimi Corporis Christi) a már
egyszer felhasznált LXXX. zsolt. 17. verse: Cibavtt eos ex adipe
frumenti szolgáltat anyagot a képhez. Mint fentebb láttuk,
előszörre nem a zsoltár szavait használja fel a művész; most.
ezeket érzékiti meg, a mikor méhesekkel környezett kertet tár
elénk, két asztalnál lakomázó alakokkal (férfiak, nők, gyermekek);
2. kép. C kezdőbetű Mátyás király antifonáléja 69»> lapján.
az égből egyfelől manna hull, másfelől valami fehér csomók
potyognak, a melyeket egy asszony tálba fog fel. Igen szépen
festett képecske.
95* 1. A zsoltár kezdete: Lactus est Dominus protector mens,
A kép sziklás tájékot ábrázol: egyik felén várkapu látszik, a
melyből pánczélos lovasok nagy csapata özönlik ki; a másik
oldalon hegycsúcs emelkedik, oldalán nyitott szájú barlang, zsú-
folva pánczélos vitézekkel; a nyilas előtt két vitéz beszélget.
Mi összefüggésben áll itt a szöveg s a kép, nem tudom.
U Két Corvin-kézirat
99" 1. Az előbbihez igen hasonló kép a zsoltár ezen szavai
mellett: Eespice in me et miserere rnei. Csinos tájkép, balról
nagy várkastélylyal, középen kanyargó folyó mentén messzire
húzódó úttal. A vár kapuján lovag-csapat léptet ki; előttük az
úton három gyalog fegyveres beszélget.
103* 1. A kép itt sem függ össze a szöveggel, a mely így kez-
dődik: Dommiis illuminât io mea et salus mea, A D betüben fényes
királyi termet látunk, ennek közepén őszhajú királyt trónon ülve,
körötte udvari népet, pánczélos testőröket, legelöl pedig egy-egy
asztalnál ülve jobbról pénzváltót, balról ékszerészt. Sikerült kép.
107* 1. Exaiuli Domine vocem meam. Hozzá illusztráczióul
Dávid király (ezúttal negyedszer) a mint királyi termében térdre-
borulva imádkozik. A kevésbbé jó képek közül való.
111* 1. A zsoltárhoz: Dominus fortitudo pleins suae sza-
badban feszület előtt imádkozó csoportot fest a miniátor.
115*» 1. A XL VI. zsoltár kezdősora: Omnes gentes plaudite
a következő képpel van diszítve : nyilt tájékon az előtér-
ben nagy tömeg ember áll, benne pápa, király, egyháziak, vilá-
giak, nők, valamennyien felfelé nyújtott karokkal tapsolnak; fejük
felett, a felhőkben a liarás Atyaisten látható, pálossal és ország-
almával. A csoportozat kitűnően sikerült.
119** 1. Kezdete: Suscepimus Deus misericordiam tuam.
A képen elől kerek oszlopcsarnokban liliomszálat tartó női alak:
Misericordia áll; hátul magas sziklacsúcson levő templom ajta-
jánál az Atyaisten.
128'' 1. Dávid király képe ötödször is, ezen szavakhoz: Ecce
Dens ad javat me et Dominus susceptor est animae meae. Temp-
lomban térdelő őszhajú férfialak, a mint meztelen csecsemő képé-
ben ábrázolt lelkét Istennek felajánlja. Sokszor ismételt, rendesen
az első zsoltár kezdetéhez alkalmazott kép, igen szép kivitelben.
121^ 1. A zsoltárhoz: Dum clamarem ad Dominium exau-
divit vocem meam alig illő, de egyébként igen érdekes kép. Nyitott
oszlopcsarnokban, a melynek messze terjedő remek tájék szolgál
hátterül, hosszú szakállú féríl térdelve imádkozik, szemeit a felhők
közt látszó Atyához emelve. Mellette terített asztal áll. Érdekes
művelődéstörténeti adat, mi volt az előkelő ember étkező aszta-
lának a felszerelése. Az asztalt ßnom fehér damaszt-abrosz
borítja; van rajta egy óntál két sült madárral, egy négyszögletű
Varjú Elemértől b
óntányér, hasonló anyagból készült sótartó, kés, két zsemlye és
két asztalkendő. Az asztal mellett ónhütőben két fedeles arany-
kancsó, egy négyszögletű székecskén pedig üvegJccmna és üveg-
pohár, nagy ritkaságok még ebben a korban. A kötet legszebb
képei közé tartozik.
132* 1. A pünkösd utáni XI. vasárnapra rendelt antifona
kezdete így hangzik: Dens in loco sancto »uo, Dcus, qui inha-
bitare fecit unanimes in âomo^, . . A hozzá tartozó kezdőkép
fallal övezett város belsejét ábrázolja, melybe részint a falon át
létrával, részint a kapukon keresztül pánczélos vitézek törnek be.
Elől egy császár és egy király (koronáikról felismerhetők) egymás
vállára tett kezekkel állanak. A kép a gyarlóbbak közül való;
rajta az emberi alakok, mint akár a száz évvel régibb miniált
képeken, mégegyszer akkorák, mint az épületek. Sajátságos jelenség
kódekszünk festőjénél, a ki helyenként korának legmodernebbjei
közé tartozónak mutatja magát.
136'* 1. A kép semmi vonatkozásban sincs a zsoltár sza-
vaival: DeiLS in adjutorium nieum int ende ... Az előtérben város
látszik, melynek kapuján lovag-csapat robog ki; a háttér felé
kanyargó úton egy pánczélos vitéz holtteste fekszik, vére pirosra
festi a földet, mellette görbe szablya hever; hátrább egy hegy
tövében álló fán felakasztott pánczélos lóg, messze a távolban
lovascsapat vágtat.
14P 1. Az antifona kezdete: Eespice Domine in testamentum
tuum et animai pauperum tuorum.,. A képen téglából épült
hatalmas torony, három nyitott kapuval. A teteje omladozó félben
van; benne trónoló király látszik, a kihez mindenik kapuban egy-
egy emberi alak imádkozik.
115'^ 1. Protector noster aspice Deus... A hozzá tartozó kép
felső, nagyobbik felét felhőkön lebegő arany-falú kastély foglalja
el, téres udvarán a trónoló Atyaistennel; a kirakott udvar minden
kőlapján egy-egy drágakő vagy gyöngy fekszik. Szélről két angyal
látható, az egyik írótáblát tart, a másik hosszú ülőpadra (nyilván
az üdvözűlendők részére) párnákat rak. Alul madártávlatból
tekintett tájék látszik.
149* 1. Az antifona kezdete: Inclina Domine aurem tnam
ad rne. A képen balról várkastély látszik, jobbról térdeplőn imád-
kozó uralkodó, a ki szemeit a felhőkből kitekintő Ür felé fordítja.
IB Két Corvin-kézirat
153* 1. Miserere mei Domine^ quoniam ad te damavi..,
A kép tárgya nehezen hozható a zsoltárral kapcsolatba. Zöldelo
domb tetején két térdelő pánezélos vitéz a mennyből kitekintő
{ügyetlenül ábrázolt) Atyaistenhez fordulva imádkozik; a domb
felé két oldalról lovas-csapat s elszórtan g^^alogosok közeled-
nek. Ez utóbbiak közt éppen az előtérben egy töröTc vitéz
látható, hosszú köntösben, turbánnal és erősen görbült szablyá-
val. (3. kép).
158* 1. Az antifona eme szavaihoz: Justus es Domine et
rectum iudicium fac cum servo tuo e lapon igen különös kép
járul, a mely azonban mint festmény a jobbak közé tartozik.
Fényes termet ábrázol a művész, a melynek egyik falánál oltár
áll, két bálványnyal (mezítelen férfi és fekvő bika ércz-szobra);
az oltár lépcsőjénél különös (bizonyosan keletiesnek gondolt)
öltözetű katona görbe szablyájával egy letepert s már több sebből
vérző turbános alakra sújt le. Hátul fegyveres testőr áll, mint a
jelenet közömbös szemlélője.
161* 1. Exultate Deo adjuton nostro... Tájkép, az előtér-
ben trombitáló s éneklő zsidókkal, a kik csúcsos fövegeikről
megismerhetők.
165'* 1. Itt is igen különös és megmagyarázhatatlan képet
találunk a zsoltáros eme szavai mellett: Letetur os guerentium
Dominum, A képen téglából rakott kemencze tetején zöld tur-
bános, lila köntösű ősz férfi felcsapó lángok között kínlódik; alul
két hóhér a kemenczét fűti; köröttük király udvari népével
együtt.
168* Venite, adoreimis Deum. E szavaknak megfelel a kép,
a mely Mózest ábrázolja, a mint a köréje sereglő zsidóknak a
felhőkből kitekintő Urat mutatja. Igen szép képecske.
176'' 1. Da jpacem Domine sustineyitibus te... A hozzá
tartozó képen fallal körülkerített kéttornyos gót templom udvará-
ban négy palástos alak (kettőn csúcsos zsidó- süveg) hajlongva
(zsidó módra) imádkozik.
180'' 1. A zsoltárhoz (Salus popul i cgo sum, dicif Dominus)
illő kép: hegy tetején Mózes Istentől a kőtáblákat veszi át; a
hegy lábánál két férfi é.s két nő imádkozik.
18 i"* 1. A pünkösd utáni huszadik vasárnap antifonája így
kezdődik: Omnia quae fecisti noUs Domine in verő judicio
Varjú Elemértől 17
fecisii. A nagy 0, illetve a belefoglalt kép a középkori felfogás
szerinti mindenséget ábrázolja. A kör három részre oszlik: felső
szelete az égboltozat, az alsó tenger, a középső haránt tojásdad
rész a föld, a melyet tájkép jelképez. Ez az egész kövecses talajon
áll, mellette balról cséphadaróval fegyverzett pánczélos vitéz,
jobbról imádkozó női alak, alatta fehér lepelbe burkolt, deszkára
3. kép. Miniatura Mátyás király antifonáU''ja 15:5«« lapjáról.
fekl(tett halott, mögüle nagy álló óra emelkedik ki. Mindezt
csillagokkal behintett (második) égbolt koronázza, a melyből két
nyílvessző nyuHk ki: ezek mellett IHA DEl — MUTA'riO TOPULI
felírás.
188'' 1. Az előbbihez hasonlóan igen sajátságos képpel
illusztrálja a zsoltárosoktól vett eme szavakat: In volanfato ina
Doniine fiyiiverm sunt po.nta. Tájké]) jobb alsó saikabaii a
földet jelentő gömb egy szeletén Krisztus áll, kezeiben virgácsok-
Magyar Könyvszemlo. 1W8. I. füzrt. -
18 Két Corvin-kézirat
kai; a kép másik felén várral koszorúzott sziklaorom alatt pápa,
király, pap, koldus és pór imádkoznak.
193^ 1. A zsoltárból vett kezdösorokhoz: Si iniquitates
observaveris Domine,., itt is sajátságos képet helyez a miniátor.
Tájkép hegyekkel; balról város fala látszik, előtte kanyargó folyó,
melynek egyik örvényéből mezítelen női alak emelkedik ki; az
előtérben térdelő királyi alak imádkozik. E képen különös ügyes-
ségei van a víz sodra megérzékítve.
197* 1. kezdete: Dicit Dominus: ego coylto cogitationes
pacis. A D-ben trónon ülő ősz szakálú pápát látunk, előtte tarka
terítőjü asztalon könyv; egyik keze ezen nyugszik, a másikra,
amelylyel a trón karján könyököl, fejét hajtja. Az asztalra állítva
egyfelől fehér liliom-szál, másfelől pallos. Ez a kötet utolsó képe.
A 201* 1. felső harmadában végződik a szöveg ezen szavak-
kal: Dominica XXIIIL post Penthecosten officium resummatur
de Dominica praeterita scilicet Dicit dominus ego cogito cogita-
ciones pacis: et cetera. Zárószavak nincsenek. A következő
oldal üres.
Kódekszünk vizsgálata — a mint azt fentebb már említet-
tük — hamar meggyőz arról, hogy miniálásán két művész dolgo-
zott. Az elsőnek, a kitől csak egy nagy és három kis kezdőbetű
származik, itáliai volta minden kétségen felül áll. A másik
miniátor, a kötet tulajdonképeni mestere, modoráról szintén fel-
ismerhető; diszítményei, különösen a kezdőlap keretében meg-
nyilatkozó Ízlése és technikája épp úgy Francziaországra mulat-
nak, mint a képein viseletben, fegyverzetben, építészeti részletekben
mutatkozó sajátosságok.
A franczia művésznek kilétét megállapítani nincsen módunk-
ban; képein névbetű, vagy jel sehol sincs. Azt nem nehéz konsta-
tálni, hogy nem elsőrendű művész s Jehan Foucquet hazájában
csak a kitűnő mesteremberek közé számítható. Viszont lehetetlen
nagy technikai képzettségét el nem ismerni s ezt, ebben a kor-
ban még majdnem annyira becsülték, mint a művészi kvalitásokat.
Jó tájképfestő; a messzeséget igen ügyesen ábrázolja, természeti
tüneményeket, fényhatásokat kitűnően ad vissza, viszont gyenge
az építészeti részletek megrajzolásában; ezeket rendszerint elna-
gyolja. Sokszor vét a perspektíva törvényei ellen, »elrajzol«
ellenben egyszer-másszor a helyiségek belsejét meglepően jól festi
Varjú Elemértől 19
meg. Emberi alakjai néha igen rosszak, néha ellenben kifő. ás-
talanok; csoportosítani igen ügyesen tud, nagy embertömeget
kitűnően ábrázol s parányi téren rengeteg alakot bír elhelyezni.
Azon körülmény, hogy számos gyönge kép mellett kitünőeket
is készít s néhol egyes részleteket valósággal elnagyol, arra enged
következtetni, hogy a miniátor gyors, meghatározott időre rendelt
munkát végzett. Még így is tetemes ideig dolgozhatott az Anti-
fonálén. Feltéve — a mi nem valószínű — hogy a kis kezdőbetű-
ket nem ő festette, a negyvenöt kép és a díszlap megfestése bizo-
nyosan eltartott legalább fél évig. Ennyi idő alatt belefáradhatott
ugyanazon kötet díszítésébe; ennek megfelelően a kötet vége felé
szaporodik az elsietett illuszlrácziók száma.
A két, különböző nemzetből eredt, eltérő irányű művésznek
egy kódekszben való együttes munkálkodása eleintén arra a gondo-
latra vezetett, hogy ezt a kéziratot Mátyás udvarában miniál-
ták, a hol Európa minden részéből való másolók és könyvfestők
megfordulhattak. Ezt a véleményt azonban az Antifonale gondo-
sabb átnézése megdöntötte. Nem leliet feltenni, hogy Mátyás
király, ha itthon készíttet valaminő egyházi szerkönyvet, azt ne
a hazai egyházak (elsősorban az esztergomi) rítusa szerint állít-
tassa össze. Már pedig kódekszünk nem a magyarországi, hanem
a franczia szokásnak megfelelően van szerkesztve. Mindjárt kez-
dete elárulja ezt; benne nem karácsonynyal vagy január elejével
veszik kezdetüket a szertartások, hanem francziaországi szokás
szerint nagyszombattal, illetve (ha a díszlaptól számítjuk
a kezdetet) húsvéttal. Arra, hogy a kézirat nem hazánkban
készült, erős bizonyíték még az is, hogy benne a czímlap(m levő
czímeren kívül Mátyásra vagy Beatrixra vonatkozó semmiféle
képet, jelvényt, utalást nem lehet találni.
Daczára annak, hogy ilyképen az Antifonale külföldi eredete
minden kétségen felül áll, még sem sorozhatjuk a díszes kódekszet
azok közé, a melyek egyszerűen vásárlás útján kerültek Mátyás
király birtokába. A díszlap alján levő kettős czímer úgy bele
van illesztve a keretbe, hogy utólagos befestéséröl szó sem lehet.
Bizonyos tehát, hogy a fényes kézirat Mátyás részére készült.
Önkénytelenül is felmerül itt a kérdés, miként, minő
alkalomból juthatott Mátyás a távol Franeziaországban készült
drága kötethez. Sajnos, nagy királyunk diplomacziai összekötteté-
2*
20 Két Corvin-kézirat
seit még nem ismerjük annyira, hogy erre a kérdésre biztos
választ adhassunk. Ha szabad feltevést megkoczkáztatni, úgy
kódekszünk készültét az li87. évre tehetjük, a mikor Mátyás
III. Frigyes császár ellen Európa-szerte szövetségeseket keresve,
XI. Lajos franczia királyival is érintkezésbe lépett.
Követe, a ki a mondott év elején nagyfényű kísérettel
utazott el l'áris felé, Pruisz János váradi püspök volt a kit
nemcsak mint a díszes kódekszek nagy kedvelőjét, hanem mint
ügyes másolót és míniátort is ismerünk. A püspök Mátyás és Beatrix
részéről nagyszerű ajándékokat nyújtott át az uralkodónak,
a melyeknek értékét Donfinius^ huszonötezer aranyra becsüli,
(gyönyörű török paripák, drágaköves arany edények, felszerszámo-
zott erdélyi lovak, aranyhímzésű drágaköves lótakarókkal voltak
ä király ajándékai, míg a királyné vont aranyfonálból szőtt dísz-
ruhát, perzsa öltözeteket, kösöntyűket és arany szobai készüle-
tet 2 küldött. Elképzelhető, hogy ezt a királyi ajándékot a franczia
uralkodó viszonozta. Nagyon valószínű, hogy a Mátyásnak küldött
ajándéktárgyak között könyvek is voltak; hiszen Mátyás könyv-
kedvelése ez időben már közismert dolog volt, arról Pruùsz János
is bizonyosan lett említést XI. Lajos előtt s illőbb ajándékkal
alig lehetett volna a magyar királynak kedveskedni. Ha feltevé-
sünk helyes, akkor könnyű megérteni, miként van az, hogy a
díszes kéziratban egyedül a kettős czimer vonatkozik Mátyásra
és Beatrixra, s különben — eltérőleg a szokástól — semmiféle
eml)léma, arc-zkép, jelvény nem mutat rájuk^ mint megrendelőkre,
s iiogy a képeker, előforduló fejedelmi alakok mind franczia
királyi emblémákat, liHomos palástokat, stb. viselnek.
Még csak azt kell megemlítenünk, hogy miután kódekszünk
az egész évre szóló ünnepi antifonaléknak csak felét tartalmazza,
valószínű, miszerint eredetileg még egy kötet tartozott hozzá.
» JJecas IV. lit. VII., az 17-il-iki kiadás szerint az 5oo. oldalon
• Aureum cuhiculi api>ar.'ituni.
Varjú Elemértül 21
II.
Ptólcmacus Quadripartltuma Hali nmrf y ar dia faival
A bécsi udvari könyvtár nyugati kéziratainak ismeretes
jegyzékében^ a 2271. sz alatt a következő czímet találjuk:
:^'J71. [Phihs. 11.] m. XIV. 422, f. c. in. col et fig. min.
HaUj Aberndiam Heben Bodan^^ Contentarius in Claudii Pfole-
ynaei Qundnpartitiim {raTQcißtßXoc avvTa^r^ ^lad-fjuanxi]). Ex
Arabica lingua in hisjianicam jusstt regii^ Casielliae Alfonsi
opera Aegidii de Tehaldis in latinam translatas.
Ki gondolta volna, hogy ez a keveset mondó czim a leg-
érdekesebb Corvin-küdekszek egyikét rejti el a kutatók elöl?
A ezím után magyar szakembernek aligha jutott volna eszébe
a kéziratot megnézni; felfedezését tehát vagy az udvari könyvtár
rend-szeres átkutatása, vagy a szerenesés véletlen eszközölhette.
Az előbbi máig várat magára; a véletlen kedvezőbb volt. A kéz-
iratnak pazar diszű Corvin-ízlésű kötése magára vonta egy magyar
kutató, az iparművészetünk felvirágoztatásában nagy érdemeket szer-
zett néhai Ráth (iyörgy figyelmét, a ki első pillantásra meglátta, hogy
Mátyás könyvtárából való darabbal van dolga. Sajnos, felfedezé-
séből a magyar irodalomnak édes kevés ha.szna volt, miután azt
Ráth György csak szóbelileg közölte az érdeklődőkkel, a kéziratot
azonban sehol sem ismertette. Azóta 19(X)-ban egy német folyó-
iratban külföldi ember foglalkozott röviden a kézirattal ^ ösmert(ítése
azonban a magyar szakférfiak körében egyáltalán nem keltett
viszhangot. E mulasztást óhajtom jóvátenni, a midőn közvetlen
szemlélet alapján bemutatom az érdekes kódekszet.
A széles ívrétO kötet í-22 erős hártyalaf>ból áll: kéthasá-
bosan, élestörésű gót minuszkulával van írva, már az írás mutatja,
hogy a kódeksz Mátyás koránál jóval régibb: a gazdag miniatura
» Tabulae Codicium manuscriptorum praotor íiraocos cl nrinolalos in
bibliotheca Palatina Vindobonensi asscrvatoriim. Vol. II. -i5. 1.
« Helyesen AU ibn Ridicán, Ab -l- Hasan. L. A', k. Hof'blbliothík.
Katalog der Miniaturen- Astelluny; Wien, VJ02. 23. 1.
» Hermann H. J. Eine unbeachtete Wonzelhandschrift in iUt Wiener
Hofbibliolhek. Millheiluniicn des InstiUils für öslorr. (íesrhiLsvorsrhung, XXI.
köt. 162. és köv. 1.
22 Két Corvin-kézirat
pedig hamar révezet a pontos kormeghatározásra is, mert
elárulja, ki részére készült a kézirat. Bár a czímlap (I. 2. mel-
lékletet) czímerei részben át vannak festve, a diszítmények ízlé-
séből s a kereteken alkalmazott jelképekből, főleg egy több-
ször előforduló s félmeztelen fürdősnét (Badefrau) ábrázoló
alakból rögtön felismeri a szakértő, hogy tulajdonkép Ven-
czel cseh királynak, a XIV. század egyik legkiválóbb könyvked-
velőjének mOdarabjával van dolga. A czimlapot tarkaszínO gaz-
dag, lombdiszítmény futja körül, egyik ága a két hasábot
választja el, rajta czímerek és alakok vannak elhelyezve. Felső
részén egykor a Luxenburgi ház czímere állott, ezt később átfes-
tették. Balról is jobbról is egy-egy talpig szőrös »vadember«
pajzsot és lobogót emel, az elsőnek pajzsán ma a magyar pólyák,
lobogóján a Hunyadiak hollója látható; mi volt ezek alatt, nem
tudom; a másik pajzsán, zászlaján, egyformán a cseh oroszlánt
viseli. A külső lapszél diszitményén ezenkívül csupán derekára
kötött kendővel fedve fürdősné jelenik meg, a jellemző lombcso-
móval és dézsával; ugyanez, de már ingben az alsó széldiszit-
mény jobbfelén is szerepel; a hol a másik félen Venczel király-
lyal együtt fordul elő, a mint a nagy gótikus W betű alakú
kalodába zárt uralkodót kiszabadítani készül.^
Feltűnő, hogy bár a festett dísz a legkisebb részletig készen
van, a lap mégis befejezetlen maradt: hiányzik a munka czíme,
a melyhez a másoló az első hasáb élén három üres sort hagyott.
Ez üres sorok alatt van a szöveget kezdő nagy S betű, Venczel
király alakjával díszítve. Az egész lapról különben minden leírásnál
jobb fogalmat ad a mellékelt (kisebbített) hasonmás.
A 2* lap második hasábján végződik a munka előszava.
Utána ismét czímnek szánt három üres sor s erre kezdőbetű
következik, asztal előtt ülő tudós (Ptolemaeus) képével. A szöveg
kezdete: Verba, que dixit sapientissimus Ptólomens ....
A 6^ lapon újabb kezdete és initiale következik; itt nagy
R-ben könyvből olvasó tudóst látunk. A további részben egysze-
rűbb s kisebb kezdők, többnyire tarka kacskaringókkal díszített
* Venczel király híres fiirdősnéjéről bőven és érdekesen írt Julius von
Schlosser: Die Bilderhandschriften Königs Wenzel I., Jahrbuch der kunst-
historischen Sammlungen des Kaiserhauses. XIV. köt.
U^r"'^,-^' O
u
1 €t;6î »
lÀHVHanonand
XHOA Mati ani
Varjú Elemértől 23
kék és arany szinű betűk díszítik a kötetet. Alakos, nagy initiale
már csak kettő van; a 128^ lapon nagy P, könyvet tartó őszszakálú
egyházi férfiú alakjával és hasonló D a 355* lapon. Helyenként
egy-egy kezdő helye üresen maradt.
A kódeksz Venczel király egyszerűbb kötetei közül való;
pazar díszítésű híres bibliájával össze sem hasonlítható. Befeje-
zetlen volta arra mutat, hogy a király élete vége felé miniállák s a
megrendelő elhunyt, még mielőtt a kötet teljesen elkészült volna.
A mint már jeleztük, kódekszünk a XV. században Mátyás
király birtokába jutott, a ki czímlapjára saját czímerét festette s
a kéziratot igen díszesen beköttette.
Mielőtt annak vizsgálatába bocsátkoznánk, hogyan került a
Ptolemaens Mátyás birtokába, fel kell emhtenünk, hogy nem ez az
egyedüli kézirat, a mely a művészetkedvelő cseh királytól jutott
a Corvinába. Az a fényes kézirat, a melyet legutóbb dr. Schönherr
Gyula agnoszkált, mint a Corvinához tartozó darabot s muta-
tott be a Magyar Könyvszemlében, egykor szintén Venczelé volt.
Schönherr véleménye szerint két módon juthattak Venczel
király kéziratai a Corvinába. Lehet, hogy egyik-másik a tulaj-
donos halála után elkallódott kötetet Mátyás vétel útján szerezte,
de lehet, hogy azok királyi elődeitől, Venczel testvére, Zsigmond
magyar király útján szállottak reá. Az első feltevést az támogatja,
hogy mindkét kéziratba Mátyásnak Csehország oroszlánját is tar-
talmazó czímere van belefestve, a mi arra mutat, hogy ezeket
nem Csehország meghódítása, .előtt; lian.em vagy éppen akkor,
vagy pedig még később szerezte meg Mátyás király. Ez az érv
azonban nem döntő; semmi okunk nincs felvenni, hogy az ifjú
Mátyás mindjárt trónraléptekor ráfestette czímerét a budai (vagy
más) királyi palotában esetleg talált könyvekre, ellenkezőleg, hihe-
tőbb, vagy könyvtára megalapítására s rendezésére csak később
került a sor. Viszont valószínű, hogy a mikor budai királyi
lakását elfoglalta, itt egyéb használati tárgyak közt könyveket is
talált, 1 köztük Venczeltöl származókat is.
' Feltűnő, hogy Mátyás néhány régi, nem túlságosan fényes kodckszot
minő becsben tartott. A Corvina ismert maradványai közi különösen két
ilyen kötet vonja magára a figyelmet pazarul diszílctt bőrkötése révén.
Az egyik az erlangeni biblia, egy elég egyszerű kiállílású, mindössze néhány
24 Két Corvin-kézirat
Venczeí díszes könyvei valamikor a budai királyi palota ékes-
ségét képezték, azonbanMátyásra már nem sok szállhatott belőlük.
Mikor a cseh király 1419-ben elhalt, fivére Zsigmond kapta meg
ingóságait, köztük a könyveit is. Zsigmondnál a könyvek jó helyen
voltak; őmaga is nagy barátja és gyűjtője volt a szép kódekszeknek,
pártfogója az íróknak. Könyvtárát bizonyosan kedvelt székhelyén^
Budán tartotta, ide kellett szükségképen kerülni a fivérétől örö-
költ köteteknek is. Prágában alig időzött Zsigmond valami keveset:
Csehország nem nagy szeretettel viseltetett iránta. 1 iST-ben bekö-
vetkezett halála után könyvei leányára, Erzsébetre s ez által
vejére, Albert királyra szállottak. Nem lehet feltenni, hogy ez
utóbbi elvitette volna Budáról ipa könyvtárát, már csak azért
sem, mert rövid uralkodása alatt legtöbb idejét Magyarországon
töltötte. Halála után özvegye futva menekült el királyi szék-
helyéről, elvive magával mindent, a mit lehetett. Ekkor veszett
el reánk nézve a Venczel-féle könyvek legnagyobb része. Biztos
adat van rá, hogy az özvegy királynétól a szent koronával s az
uralkodóház sokféle kincsével a kódekszeket is III. Frigyes császár
az utószülött László valóságos gyámja (a névleges Albert osztrák
berezeg lett volna) kaparintotta kezébe. Ezzel aztán végleg meg-
pecsételődött a becses könyvek sorsa. Az ifjú királyfi nagykorúságra
jutva ugyan követelte (más egyéb holmijával együtt) a könyveket
nagybátyján, de kevés eredménynyel; egyet-mást visszakapott, a leg-
nagyobb rész odaveszettt. Még a mi megkerült, az is Bécsbe vándorolt^
hogy a király halála után ismét nagybátyja kezébe jusson.^
A Venczeltől eredő két Corvin-kodeksz a bizonysága, hogy
Erzsébet királyné nem tudott mindent elvinni; Zsigmond király
hagyatékából a késői utódra is jutott valami.
szerény kezdőbetűt larlalmazó, kora XIV. századi hártyakézirat, a melynek
páratlan szépségű kötését Mátyás király dombornyomású képmása disziti;
a másik az itt leírt Venczel-féle kézirat, a mely egyedül kiállítása révén alig
érdemelhette ki azt a pazar és más Corvin-kötetekét felülmúló kötést, a melybe
Mátyás öltöztette. E két kézirat ily módon való megbecsülésénél valószínűleg
a kegyelet is szerepet játszott.
' L. az itt röviden elmondottakra nézve Chmel munkáját, Matériáién
zur österr. Geschichte, II. k. 95—99. 1., Schlosser fentebb idézett dolgozatát
és Th. Gottlieb nagyérdekű könyvét: Büchcrsammlung Kaiser Maximilians I.
Lipcse, 1900.)
Varjú Elemértől 2b
Mátyás ugyan a kéziratokba befestette czímerét, mint a hogy
idegen helyről szerzett köteteibe ma is beragasztja exlibrisét az
amatör, de egyébként nem igyekezett eltüntetni a régi tulajdonos
emlékét; képmások, emblémák hirdették, ki volt első gazdája a
remek kéziratoknak. Valamennyit átköttette-e, vagy csak az itt
bemutatott darabot látta el fényes, új táblákkal, nem tudjuk; a
Cassanatense-kódeksz már újkori kötésben van, nem is sejteti,
minő lehetett egykori köntöse. A Ptolemaeus-kézirat kötése arról
tesz tanúságot, hogy Mátyás különös becsben tartotta. Kötése
valóságos műremek, kétségen kívül a legszebbek közé tartozik a
Corvin-kötések között. Leírását s hasonmását a bécsi udvari
könyvtár kötés-kiállításáról e folyóirat lOOo. évfolyamában közzétett
dolgozatomban találja az olvasó.
Messze vezetne tárgyamtól, ha a Ptolemaeus-kódeksz kapcsán
a Corvin-kötésekkel általában foglalkoznék; ezúttal csak arra
akarok rámutalni, hogy úgy ennek, mint a hozzá hasonló elren-
dezésű stuttgarti Sz. Agoston-kódeksz bekötésének a Corvin-
könyvkötőstílus eredete megállapításánál igen fontos szerepe
van. A többi Corvin-kötés sajátos jellege daczára is erős
rokonságot mutat egyfelől a XV. századi felső- itáliai, másfelöl a
XIV — XV. századból való perzsa táblák ornamentikájával. E ket-
tőhöz hasonlót azonban az egykorú kötések közt sehol sem talá-
lunk. Ennek az ornamentikának az analógiáit itthoni emlékeken
kell keresnünk s erős a hitem, hogy meg is fogjuk találni. A mi
ebben az itáliai diszítménynyel rokon, az csak arra bizonyság,
hogy- úgy a magyar mint a felső-olaszországi diszitő-ízlés keleti
forrásokból is merített. A mi pedig benne egészen keleties, az ősi
tulajdona a magyarságnak; az a keleti tőről Mátyás előtt több
mint félezer évvel szakadt el.
Azonban ahoz, hogy ez a fontos kérdés tisztázható legyen, első
sorban arra van szükség, hogy a Corvina legjellemzőbb kötései kifogás-
talan hasonmásokban közrebocsáttassanak s ily módon ne Cï=ak biblio-
gráfusoknak, hanem a művészet és műipar történetével foglalkozó
szakembereknek is alkalmuk nyíljék a kérdéssel való foglalkozásra.
A Magyar Tudományos Akadémiától várjuk, hogy ilyen részlet-
kérdések tisztázását elősegítse s ezekre módot nyüjlsí)n. A míg erre
nem vállalkozik, addig a Corvina történelére hinletelt pályázatai
bizony kevés eredménynyel fognak járni.
VIDÉKI KÖNYVTÁRAINK 1906.BAN.
A Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége eddigi
szokásához híven 1906. évi működéséről is részletes jelentésben
számolt be, hű képet nyújtva a vidéki könyvtárak mai állapota
felől.
A társadalmi tényezők által fenntartott tudományos köz-
gyűjtemények közül az 1906. évben 70 intézet tartozott a
Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének hatás-
körébe.
Ez intézetek közül a hódmezővásárhelyi városi néprajzi
múzeum, a sárospataki ev. ref. kollégium nagy könyvtára és a
zombori városi könyvtár ez évben vétettek föl az állami felügyelet
alatt álló tudományos közgyűjtemények sorába.
Ezzel szemben a nagyszebeni Kárpát-Egyesület múzeuma
előző évben kifejezett óhajtására törültetett az intézetek sorából s
e közgyűjtemény viszonya a főfelügyelőséghez akként alakíttatott,
hogy az államsegélyből beszerzett tárgyakat illetőleg nemcsak az
ellenőrzés, hanem az azok fölött való rendelkezés joga is hang-
súlyoztatott az esetre, ha az egyesület múzeuma fenntar(||sáról
lemondana. És így a főfelügyelőség hatáskörébe tartozó közgyűj-
temények száma ez évben hárommal gyarapodott.
E gyűjtemények szükségleteire és a könyvtári és múzeumi
ügy fejlesztésével járó egyéb kiadások fedezetéül az 1906. évi
állami költségvetésben 244.240 korona hozatott előirányzatba,
mely összegből a rendes kiadásoknál az országos főfelügyelőség
szükségleteire 31.240 korona, a tudományos közgyűjtemények
szükségleteinél 118.000 korona, a rendkívüli kiadásoknál építke-
zési és beruházási szükségletekre 95.000 korona volt fedezetül
szánva.
Ezek a javadalmi tételek a főfelügyelőség szükségleteinek
rovatánál 1860 koronával, a gyiyteményekénél 45.000 koronával
Vidéki könyvtáraink 19()6-ban 27
multák felül az előző évi költségvetésben megállapított javadalmat,
és így ez évre 46.860 koronával növekedett a kiadások fedezete.
Az 1906. évi javadalomban ennek folytán a főfelügyelőség
szükségleteinek fedezése egy orsz. felügyelő 5610 koronát kitevő
illetményeinek leszámításával, mely nem került folyósításra, 25.600
koronában, a gyűjtemények szükségleteinek fedezete 118.000 koro-
nában és az építkezési és beruházási szükségletek fedezete 95.000
koronában, tehát az összes szükségletek fedezete 238.600 koroná-
ban volt megállapítva. Ehhez a javadalomhoz járult az előző évben
felhasználatlanul maradt 26.575-42 korona, mely összegből 1149
korona a főfelügyelőség központi szükségleteinek, 25.426*42 korona
a tudományos gyűjtemények szükségleteinek fedezetét gyarapította.
Ekként 265.145*42 koronát tett ki az az összeg, a mely a
múzeumi és könyvtári ügy fejlesztése terén a főfelügyelőségre
váró feladatokhoz rendelkezésre állott.
Anyagi eszközei felhasználásánál a főfelügyelőség ez évben
is az eddigi gyakorlat által igazolt eljáráshoz ragaszkodott. Pénz-
beli segélyekkel és adományokkal járult a hatáskörébe tartozó
tudományos gyűjtemények gyarapításához, gondoskodott fenntartási
szükségleteik fedezéséről és segédkezet nyújtott nekik ama törek-
vésükben, hogy alkalmas helyiségben, szakszeríileg felállítva, ava-
tott gondozás alatt tölthessék be rendeltetésüket. E mellett pedig
foglalkozott a múzeumi és könyvtári ügy rendszeres fejlesztésével,
általános intézkedésekkel és elvi kérdések megoldásának előkészí-
tésével igyekezve egységes alapot teremteni a hazai közművelődés
e fontos ezélokra hivatott tényezőinek fentartása számára.
Első feladatánál, a közgyűjtemények anyagi támogatásánál,
<*zúttal is az a ezél lebegett a főfelügyelőség szeme előtt, hogy a
rendes évi segélyek folyósításán kívül nagyobb alkotással is járul-
jon a múzeumi ügy fejlesztéséhez. A 25.(K)0 koronás nagy segélyt
e czélból a temesvári városi közkönyvtár számára eszközölte ki,
hogy módot nyújtson ez újonnan létesülő közgyűjteménynek ren-
deltetéséhez méltó berendezésére.
Rendes évi segélyek czímén 28.0(.M) kor., rendkívüliek czinién
pedig 22.000 kor., összesen tehát 50.()(XJ kor. folyósít látott a
főfelügyelőség hatáskörébe tartozó könyvtáraknak.
A könyvtárak gyarapítására szánt díszmunkák és szak-
könvvek közül a Breviárium (irimani hasonmás-kiadásának két
28 Vidéki könyvtáraink 1906-ban
példányban való beszerzése 852 korona 88 fillérrel, a gróf Zichy
Jenő Ázsiai utazása ez. munka 10 példánya vételára 3-ik részle-
tének törlesztése 232 korona 40 fillérrel és az 1896-iki ezred-
éves orsz. . kiállítás történelmi emlékeit tárgyaló díszmunka 30
példánya 3000 koronát kitevő vételárának ötödik és utolsó rész-
lete fejében 600 korona terhelte a főfelügyelőség javadalmát.
Ezenkívül gyarapítási, butorzási, berendezési és egyéb
czélokra a főfelügyelőség közvetlen rendelkezésére álló java-
dalmából:
a pécsi városi múzeum számára a Mátyás Flórián hagya-
tékából megvásárolt könyvtár 2500 koronát kitevő vételárának
második és utolsó részlete fejében 1000 koronát,
a Magyar Nemz. Múzeum Széchényi orsz. könyvtárának
a Hajnik-té\e könyvtár duplumainak 3000 korona vételára fejében
első részletül 1500 koronát,
a tolnavármegyei szegszárdi múzeum könyvtárának Schlick-
féle vasállványokkal történt s 2001*20 koronát kitevő fölszerelési
költségeire első részletül 1000*60 koronát s 100 db Thonet-féle
székért 480 koronát utalványozott.
A vallás- és közoktatásügyi miniszter ajándékából a Szepes
vármegye művészeti emlékei czimű mű II. része 60 példányban,
Mikes Kelemen törökországi levelei 25 nagy és 75 kis példányban,
ezenkívül nyolcz különböző mű nyolcz kötetben került szétosz-
tásra. A főfelügyelőség által beszerzett anyagból a sárosvármegyei
bártfai múzeum katalógusa 100 példányban, a M. Nemzeti Múzeum
ajándékából a múzeum 1905. évi jelentése 100 példányban és a
Magyar Könyvszemle 1905. IV.— 1906. I — 111. füzetei 50 példány-
ban, a főfelügyelőség kiadásában megjelent s dr. Bátky Zsigmond
által írt néprajzi útmutató 150 példányban a vidéki intézeteknél
és magányosoknál, a (irimani-Breviarium V. és VI. kötete pedig,
miként az előző kötetek a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában
nyert letétként elhelyezést.
A könyvtárak szaporulatához jelentékeny anyaggal járulnak
még a nyomdatermékek sajtóügyei köteleles példányai, melyek
tudvalevőleg a köteles példányokról szóló törvény életbeléptetése
óta az Erdélyi Múzeum Egylet könyvtárán kívül a budai könyvtár,
a debreczeni ev. ref. főiskola könyvtára, a győri városi könyvtár,
a kassai múzeum, a nagyváradi kir. jogakadémiai könyvtár, a pécsi
Vidéki könyvtáraink 190(>-ban 2\^
városi múzeum, a pozsonyi városi közkönyvtár, a selmeczbányai
városi múzeum, a szegedi Somogyi-könyvtár, a szombathelyi
múzeum és a temesvári városi könyviárnak anyagát gyarapítják.
E köteles példányok ügyében ez évben az a változás történt, hogy
a fiumei és selmeczbányai köteles sajtótermékek kiválasztása a
vallás- és közokt. miniszter úr lOl.Ol.ő/líKX). sz. elhatározásával
megszüntettetvén, a 10.8;U)/1900. sz. miniszteri rendelet oda vál-
toztattatott, hogy a selmeczbányai és fiumei köteles sajtótermékek az
Erdélyi Múzeum Egyesület könyvtárát megillető anyagban hagyas-
sanak s az 1898—99. évekről beszolgáltatott fiumei köteles pél-
<]ányok nevezett egyesület könyvtárába visszaszármaztassanak, a
nagyváradi kir. jogakadémiai könyvtárt megillető köteles példá-
nyok pedig ujabban, a Hiharmegyei történelmi és régészeti tár-
sulat múzeumában nyernek elhelyezést.
Tekintettel arra, hogy emez intézkedés következésekéi)en a
selmeczbányai városi könyvtár a köteles sajtópéldányf)kban való
gyarapodástól elesik, a főfelügyelőség kérés útján biila rá a Jocnjcs
A. özvegye és fia selmeczbányai könyvkiadó és nyomdaczéget
arra, hogy kiadványaiban és nyomtatványaiban a könyvtárt továbbra
is részesítse. Az 1906. évi gyarapodásról a gyűjtemények állapo-
táról szóló részben emlékezünk meg.
A gyűjtemények gyarapítására tett intézkedések kapcsán
kell felsorolnunk ama munkálatokat, a melyek czélja az egyes
országrészek területének múzeumi értékű anyagának összeírása
és a múzeumok számára való összegyűjtése.
így a főfelügyelőség gyűjteményei gyarapításának előkészíté-
sére szolgálnak azok a rendezési munkálatok a melyek a főfel-
ügyelőség által beszerzett múzeumi és könyvtári anyag és a
Magyar Nemzeti Múzeum szétosztásra szánt feles anyagának ren-
dezése körül folyníik. A Magyar Nemzeti Múzeum Széch'>nyi
országos könyvtárának egyik tisztviselője. Korát s László sí^ízédőr,
harmadik éve foglalkozik többes példányainak kiválasziásAval : ez
év folyamán a Hajnik Imre hagyatékából származó kíiiiyvlárból
kiválasztott anyag katalogizálásával volt elfoi^lalva a mellett, Ii'^gy
az Almássij-ieiQ könyvtár duplumany;igának kiválasztását is mun-
kába vette. A Hnjnlk'UA^^. könyvanyagot :»tMK) K-ért vásárolta nic«:
a főfelügyelőség a czélból, hogy ez/el vi<l»*ki kr.nyvtiuainkLit
gyarapítsa.
28 Vidéki könyvtáraink 1906.ban
példányban való beszerzése 852 korona 88 fillérrel, a gróf Zichy
Jenő Ázsiai utazása ez. munka 10 példánya vételára 3-ik részle-
tének törlesztése 232 korona 40 fillérrel és az 1896-iki ezred-
éves orsz. . kiállítás történelmi emlékeit tárgyaló díszmunka 30
példánya 8000 koronát kitevő vételárának ötödik és utolsó rész-
lete fejében 000 korona terhelte a főfelügyelőség javadalmát.
Ezenkívül gyarapítási, butorzási, berendezési és egyéb
czélokra a főfelügyelőség közvetlen rendelkezésére álló java-
dalmából :
a pécsi városi múzeum számára a Mátyás Flórián hagya-
tékából megvásárolt könyvtár 2500 koronát kitevő vételárának
második és utolsó részlete fejében 1000 koronát,
a Magyar Nemz. Múzeum Széchényi orsz. könyvtárának
a Hajnik'fé\e könyvtár duplumainak 8000 korona vételára fejében
első részletül 1500 koronát,
a tolnavármegyei szegszárdi múzeum könyvtárának Schlick-
féle vasállványokkal történt s 2001*20 koronát kitevő fölszerelési
költségeire első részletül 10(K>00 koronát s 100 db Thonet-féle
székért 480 koronát utalványozott.
A vallás- és közoktatásügyi miniszter íijándékából a Szepes
vármegye művészeti emlékei czímű mű 11. része (30 példányban,
Mikes Kelemen törökországi levelei 25 nagy és 75 kis példányban^
ezenkívül nyolcz különböző mű nyolcz kötetben került szétosz-
tásra. A főfelügyelőség által beszerzett anyagból a sárosvármegyei
bártfai múzeum katalógusa 100 példányban, a M. Nemzeti Múzeum
ajándékából a múzeum 1905. évi jelentése 1(X) példányban és a
Magyar Könyvszemle 1905. IV.— 190(). I— III. füzetei 50 példány-
ban, a főfelügyelőség kiadásában megjelent s dr. Bátky Zsigmond
által írt néprajzi útmutató 150 példányban a vidéki intézeteknél
és magányosoknál, a (irimani-IJreviarium V. és VI. kötete pedig»
miként az előző kötetek a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában
nyert letétként elhelyezést.
A könyvtárak szaporulatához jelentékeny anyaggal járulnak
még a nyomdatermékek sajtóügyei köteleles példányai, melyek
tudvalevőleg a köteles példányokról szóló törvény életbeléptetése
óta az Erdélyi Múzeum Egylet könyvtárán kívül a budai könyvtár,
a debreczeni ev. ref. főiskola könyvtára, a győri városi könyvtár, „
a kassai múzeum, a nagyváradi kir. jogakadémiai könyvtár, a pécsi
1
80 Vidéki könyvtáraink 1906-ban
Ugyancsak a gyarapítással áll összefüggésben a főfelügyelőség
azon törekvése, hogy a vidéki gyiytemények állománya szaksze-
rűen katalogizál tatván, a mutatkozó többes példányok czélszerű
kicserélése eszközöltethessék. Az 1906. évben a könyvtári kettős
példányok lajstromának beszolgáltatására hivták föl az egyes inté-
zeteket. A felhívásnak eleddig harminczan tettek eleget, legna-
gyobb részt nyomtatott jegyzékek beszolgáltatásával. A legnagyobb
vidéki könyvtárak azonban ez idő szerint rendezés alatt állván, a
kettős példényok kicserélésének kérdése csak akkor lesz keresztül-
vihető, ha a főfelügyelőség e tekintetben teljesen tájékozva lesz.
A könyvtárak alapfölszerelését óhajtva minél tökéletesebben kiegé-
szíteni, a főfelügyelőség megragadta az alkalmat, mely erre a budapesti
természettudományi társulat tudományos becsű kiadványainak jutá-
nyos megszerezhetésével kínálkozott. Körlevélileg szerezte be az
adatokat ama művekre nézve, melyek megszerzése az egyes
könyvtárakban kívántatik. A beérkezett jelentések alapján meg-
szerkesztett fölterjesztésben azután arra kérte a főfelügyelőség a
nm. vall. és közokt. minisztériumot, hogy a szükségelt könyv-
mennyiség megszerezhetésére az 1908. évi költségvetésbe egy
átmeneti tétel állíttassék be. E javaslat elfogadása esetén vidéki
könyvtáraink egyszerre kétségtelenül tekintélyes mennyiségű és
nagy értékű gyarapításban fognak részesülni.
A könyvtári szak tetemesen megszaporodott teendőinek
ellátására a főfelügyelőség dr. Fejérpataky László egyetemi ny. r.
tanár, orsz. felügyelő mellett dr. Ferenczi Zoltán, egyetemi m.
tanárt, az egyetemi könyvtár igazgatóját kérte föl, a kinek közre-
működése elsősorban a református és evangélikus felekezeti könyv-
táraknál vétetett igénybe.
A jelentés további folyama az állami felügyelet alatt álló
tudományos közgyűjtemények állapotáról, az év folyamán az
állam és társadalom részéről fejlesztésük érdekében tett intézke-
désekről és azok eredményeiről ad számot. Ebből a részből egész
terjedelmükben közöljük azokat az adatokat, melyek a könyvtárak
ügyeire vonatkoznak, vagy azokkal összefüggésben állanak.
Alsókubinban az árvavármegyei Csaplovics-könyvtár építkezé-
sének ügye volt a folyó évnek is a legfontosal)b és legsürgőseb-
ben megoldandó kérdése. Az elözö évek előkészítő munkálatai
lehetővé tették az építést eszközlő vállalkozóval oly értelmű szer-
Vidéki könyvtáraink 1906-ban Hl
zödés megkötését, mely szerint az épület az 190(). év szeptember
lió 1-én teljesen készen átadandó lesz. Az épület kérdése ekként
megoldatván, egyidejűleg a berendezés költségei felöl való gon-
doskodás szüksége is felmerült. A vármegye kérelmére s a főfel-
ügyelőség közbenjárására ez érdemben akként történt gondoskodás,
hogy a könyvtárnak 30.632 koronában megállapított államsegélye
40.000 koronára emeltetett föl. Ez összeg utolsó oCKK) koronás
ré.szlete az 1910. évi költségvetés kereteiben lesz utalványozandó.
Az épület közbejött akadályok iTiiatt a szerződésileg megállapított
időpontnál csak valamivel később volt ugyan átvehető, még az
ősz folyamán megtörtént azonban minden intézkedés arra nézve,
hogy a helyiségek beosztása és berendezése megtörténjék. A könyv-
tári anyag átköltöztetése és végleges elhelyezése azonban, tekin-
tettel a nedves téli és tavaszi időszak kedvezőtlen voltára, a jövő
" 1907. év nyarára halasztatott.
Az államsegély ez évben is a könyvtár rendezésére hasz-
náltatott föl. Ez évben összesen 8241 könyvczédula készült, úgy
hogy ez idő szerint mintegy 5— H(K)0 kötetre tehető az a könyv-
anyag, mely még czédulázásra vár.
A könyvtárt a lefolyt évben Fejérpataky László orsz. fel-
ügyelő két Ízben látogatta meg s a könyvtár ügyeivel kapcsola-
tosan Árvaváralján is megfordult, hol beható tárgyalásokat foly-
tatott a könyvtári választmány ott lakó elnökével.
A könyvtár állománya ajándék útján 107, vétel útján 1,
összesen 108 darabbal gyarapodott. Törzsanyagából, mely hozzá-
vetőlegesen körülbelül 4r).()(K) kötetre tehető, (iO téritvényre 77
darab kölcsönöztelett ki.
Aradon a Kölcsey-Egyesület nagy könyvtára — beleértve
a külön fölállított l*álíTy-féle könyvtárat, az újságokat és a
Î-8 — i-9-es irodalmat — teljesen leltározva van. A leltár 1— .-5145
számot foglal magában.
Elkészült a nagy kölcsönzési forgalmat fülmutató szépirodahni
könyvtár leltára is 1 — 1890 leltári számmal.
A növendéknapló 1905 elejétől rendben vezettetik.
Az 1906. évre kiutalványozott államsegélyből az egyesület
UKX) koronát az Atzél-künyvtár vétflárának lürlesztésíTC. SOO
koronát a múzeum és könyvtár rendezé.^i küU^éjzo czímcn szomélyi
díjazásra fordított.
30 Vidéki könyvtáraink 1906-ban
Ugyancsak a gyarapítással áll összefüggésben a főfelügyelőség
azon törekvése, hogy a vidéki gyiytemények állománya szaksze-
rűen katalogizál tatván, a mutatkozó többes példányok czélszerű
kicserélése eszközöltethessék. Az 1906. évben a könyvtári kettős
példányok lajstromának beszolgáltatására hivták föl az egyes inté-
zeteket. A felhivásnak eleddig harminczan tettek eleget, legna-
gyobb részt nyomtatott jegyzékek beszolgáltatásával. A legnagyobb
vidéki könyvtárak azonban ez idő szerint rendezés alatt állván, a
kettős példényok kicserélésének kérdése csak akkor lesz keresztül-
vihető, ha a főfelügyelőség e tekintetben teljesen tájékozva lesz.
A könyvtárak alapfölszerelését óhajtva minél tökéletesebben kiegé-
szíteni, a főfelügyelőség megragadta az alkalmat, mely erre a budapesti
természettudományi társulat tudományos becsű kiadványainak jutá-
nyos megszerezhetésével kínálkozott. Körlevélileg szerezte be az
adatokat ama művekre nézve, melyek megszerzése az egyes
könyvtárakban kívántatik. A beérkezett jelentések alapján meg-
szerkesztett fölterjesztésben azután arra kérte a főfelügyelőség a
nm. vall. és közokt. minisztériumot, hogy a szükségelt könyv-
mennyiség megszerezhetésére az 1908. évi költségvetésbe egy
átmeneti tétel állíttassék be. E javaslat elfogadása esetén vidéki
könyvtáraink egyszerre kétségtelenül tekintélyes mennyiségű és
nagy értékű gyarapításban fognak részesülni.
A könyvtári szak tetemesen megszaporodott teendőinek
ellátására a főfelügyelőség dr. Fejérpataky László egyetemi ny. r.
tanár, orsz. felügyelő mellett dr. Ferenczi Zoltán, egyetemi m.
tanárt, az egyetemi könyvtár igazgatóját kérte föl, a kinek közre-
működése elsősorban a református és evangélikus felekezeti könyv-
táraknál vétetett igénybe.
A jelentés további folyama az állami felügyelet alatt álló
tudományos közgyűjtemények állapotáról, az év folyamán az
állam és társadalom részéről fejlesztésük érdekében tett intézke-
désekről és azok eredményeiről ad számot. Ebből a részből egész
terjedelmükben közöljük azokat az adatokat, melyek a könyvtárak
ügyeire vonatkoznak, vagy azokkal összefüggésben állanak.
Alsóknbinban az árvavármegyei Csaplovics-könyvtár építkezé-
sének ügye volt a folyó évnek is a legfontosabb és legsürgőseb-
ben megoldandó kérdése. Az előző évek előkészítő munkálatai
lehetővé tették az építést eszközlö vállalkozóval oly értelmű szer-
Vidéki könyvtáraink 1906-ban Hl
zödés megkötését, mely szerint az épület az 1906. év szeptember
hó 1-én teljesen készen átadandó lesz. Az épület kérdése ekként
megoldatván, egyidejűleg a berendezés költségei felől való gon-
doskodás szüksége is felmerült. A vármegye kérelmére s a főfel-
ügyelőség közbenjárására ez érdemben akként történt gondoskodás,
hogy a könyvtárnak 30.632 koronában megállapított államsegélye
iO.OOO koronára emeltetett föl. Ez összeg utolsó 5000 koronás
részlete az 1910. évi költségvetés kereteiben lesz utalványozandó.
Az épület közbejött akadályok iTiiatt a szerződésileg megállapított
időpontnál csak valamivel később volt ugyan átvehető, még az
ősz folyamán megtörtént azonban minden intézkedés arra nézve,
hogy a helyiségek beosztása és berendezése megtörténjék. A könyv-
tári anyag átköltöztetése és végleges elhelyezése azonban, tekin-
tettel a nedves téU és tavaszi időszak kedvezőtlen voltára, a jövő
' 1907. év nyarára halasztatott.
Az államsegély ez évben is a könyvtár rendezésére hasz-
náltatott föl. Ez évben összesen 8241 könyvczédula készült, úgy
hogy ez idő szerint mintegy 5— (KKKJ kötetre tehető az a könyv-
anyag, mely még czédulázásra vár.
A könyvtárt a lefolyt évben Fejérpatahy László orsz. fel-
ügyelő két Ízben látogatta meg s a könyvtár ügyeivel kapcsola-
tosan Árvaváralján is megfordult, hol beható tárgyalásokat foly-
tatott a könyvtári választmány ott lakó elnökével.
A könyvtár állománya ajándék útján 107, vétel útján 1,
összesen 108 darabbal gyarapodott. Törzsanyagából, mely hozzá-
vetőlegesen körülbelül 45.0(X) kötetre tehető, 60 téritvényre 77
darab kölcsönöztetett ki.
Aradon a Kölcsey-Egyesület nagy könyvtára — beleértve
a külön fölállított Pálffy-féle könyvtárat, az újságokat és a
ír8 — i9-es irodalmat — teljesen leltározva van. A leltár 1—314;*)
számot foglal magában.
Elkészült a nagy kölcsönzési forgalmat fölmutató szépirodalmi
könyvtár leltára is 1 — 1890 leltári számmal.
A növendéknapló 1905 elejétől rendben vezettetik.
Az 1906. évre kiutalványozott álkiinsegélyböl az egyesület
1(X)0 koronát az Atzél-könyvlár vótplárának törlcr^ztésére, 800
koronát a múzeum és könyvtár rendezési költsi'ge ezimén személyi
díjazásra fordított.
30 Vidéki könyvtáraink 1906-ban
Ugyancsak a gyarapítással áll összefüggésben a főfelügyelőség
azon törekvése, hogy a vidéki gyiytemények állománya szaksze-
rűen katalogizáltatván, a mutatkozó többes példányok czélszerö
kicserélése eszközöltethessék. Az 1906. évben a könyvtári kettős
példányok lajstromának beszolgáltatására hivták föl az egyes inté-
zeteket. A felhívásnak eleddig harminczan tettek eleget, legna-
gyobb részt nyomtatott jegyzékek beszolgáltatásával. A legnagyobb
vidéki könyvtárak azonban ez idő szerint rendezés alatt állván, a
kettős példényok kicserélésének kérdése csak akkor lesz keresztül-
vihető, ha a főfelügyelőség e tekintetben teljesen tájékozva lesz.
A könyvtárak alapfölszerelését óhajtva minél tökéletesebben kiegé-
szíteni, a főfelügyelőség megragadta az alkalmat, mely erre a budapesti
természettudományi társulat tudományos becsű kiadványainak jutá-
nyos megszerezhetésével kínálkozott. Körlevélileg szerezte be az
adatokat ama művekre nézve, melyek megszerzése az egyes
könyvtárakban kívántatik. A beérkezett jelentések alapján meg-
szerkesztett fölterjesztésben azután arra kérte a főfelügyelőség a
nm. vall. és közokt. minisztériumot, hogy a szükségelt könyv-
mennyiség megszerezhetésére az 1908. évi költségvetésbe egy
átmeneti tétel állíttassék be. E javaslat elfogadása esetén vidéki
könyvtáraink egyszerre kétségtelenül tekintélyes mennyiségű és
nagy értékű gyarapításban fognak részesülni.
A könyvtári szak tetemesen megszaporodott teendőinek
ellátására a főfelügyelőség dr. Fejérpataky László egyetemi ny. r.
tanár, orsz. felügyelő mellett dr. Ferenczi Zoltán, egyetemi m.
tanárt, az egyetemi könyvtár igazgatóját kérte föl, a kinek közre-
működése elsősorban a református és evangélikus felekezeti könyv-
táraknál vétetett igénybe.
A jelentés további folyama az állami felügyelet alatt álló
tudományos közgyűjtemények állapotáról, az év folyamán az
állam és társadalom részéről fejlesztésük érdekében tett intézke-
désekről és azok eredményeiről ad számot. Ebből a részből egész
terjedelmükben közöljük azokat az adatokat, melyek a könyvtárak
ügyeire vonatkoznak, vagy azokkal összefüggésben állanak.
AlsóJcubínban az árvavármegyei Csaplovics-könyvtár építkezé-
sének ügye volt a folyó évnek is a legfontosabb és legsürgőseb-
ben megoldandó kérdése. Az előző évek előkészítő munkálatai
lehetővé tették az építést eszközlő vállalkozóval oly értelmű szer-
Vidéki könyvtáraink 1906-ban Hl
ződés megkötését, mely szerint az épület az 1906. év szeptember
lió 1-én teljesen készen átadandó lesz. Az épület kérdése ekként
megoldatván, egyidejűleg a berendezés költségei felöl való gon-
doskodás szüksége is felmerült. A vármegye kérelmére s a főfel-
ügyelőség közbenjárására ez érdemben akként történt gondoskodás,
hogy a könyvtárnak H0.632 koronában megállapított államsegélye
4-().(X)0 koronára emeltetett föl. Ez összeg utolsó őíXX) koronás
részlete az 1910. évi költség\'etés kereteiben lesz utalványozandó.
Az épület közbejött akadályok miatt a szerződésileg megállapított
időpontnál csak valamivel később volt ugyan átvehető, még az
ősz folyamán megtörtént azonban minden intézkedés arra nézve,
hogy a helyiségek beosztása és berendezése megtörténjék. A könyv-
tári anyag átköltöztetése és végleges elhelyezése azonban, tekin-
tettel a nedves téli és tavaszi időszak kedvezőtlen voltára, a jövő
' 1907. év nyarára halasztatott.
Az államsegély ez évben is a könyvtár rendezésére hasz-
náltatott föl. Ez évben összesen 8241 könyvczédula készült, úgy
hogy ez idő szerint mintegy 5— (UKK) kötélre tehető az a könyv-
anyag, mely még czédulázásra vár.
A könyvtárt a lefolyt évben Fejévpatahj László orsz. fel-
ügyelő két ízben látogatta meg s a könyvtár ügyeivel kapcsola-
tosan Árvaváralján is megfordult, hol beható tárgyalásokat foly-
tatott a könyvtári választmány ott lakó elnökével.
A könyvtár állománya ajándék útján 107, vétel útján 1,
összesen 108 darabbal gyarapodott. Törzsanyagából, mely hozzá-
vetőlegesen körülbelül 4r).ÍHX) kötetre tehető, (iO térítvényre 77
darab kölcsönöztetett ki.
Aradon a Kölcsey-Egyesület nagy könyvtára — beleértve
a külön fölállított l*álfíy-féle könyvtárat, az újságokat és a
18 — i9-es irodalmat — teljesen leltározva van. A leltár 1— iU^ő
számot foglal magában.
Elkészült a nagy kölcsönzési forgalmat fölmutató szépirodalmi
könyvtár leltára is 1 — 1890 leltári számmal.
A növendéknapló 1905 elejétől rendben vezettetik.
Az 1900. évre kiutalványí)zott államsegélyből az egyesület
KXK) koronát az Atzél-künyvtúr vételárának törlesztésére. SOO
koronát a múzeum és könyvtár rendezési köllsríre czíinén személyi
díjazásra fordított.
H2 Vidéki könyvtáraink 1906-baD
Áranyosmaróton, Bars vármegye múzeumának életében fölötte
örvendetes jelenségnek kell látnunk ama törekvést, mely egy a
közönség érdekei szempontjából megfelelő könyvtárnak létesítésére
irányul. A lefolyt évben a vármegye, a Dillesz Sándor-féle könyvtár
megszerzésére öt évi 200 korona részletekben fizetendő 1000
koronát szavazott meg.
E könyvtár állománya igen vegyes és különböző értékű
mintegy 3000 kötelet foglal magában, melynek szakszerű kata-
logizálása a gyűjtemények egyéb anyagának leltározásával együtt
a sürgős föladatok közé tartozik.
A gyűjtemények közül a könyvtár ajándék útján 190, vétel
útján 1, összesen 191 darabbal gyarapodott.
A könyvtár állománya ez idő szerint 3i54 darab.
Balassagyarmaton Nógrád vármegye múzeuma a lefolyt
évben mérsékelt igyekezetlel törekedett ama czélok megvalósítá-
sára, melyek a kulturális egyesületek feladatát képezik. Az 1906.
évre utalványozott 500 korona könyvtári államsegély csak a főfel-
ügyelőségsürgető fölhívására vétetett föl az adóhivataltól s teljességgel
figyelmen kívül hagyattak mindama teendők, melyekkel az állami
felügyelet alatt álló és támogatásban részesülő intézetek a főfel-
ügyelőséggel szemben tartoznak. Ebből következőleg nem áll
módunkban, hogy a nógrádvármggyei múzeum ez évi állapotáról
és tevékenységéről megnyugtató, részletes adatokat közölhessünk.
Sáros vármegye bártfai múzeuma, mely hála Mihalih József
rendkívüli buzgalmának, rövid nyolcz hónap leforgása alatt létesült,
régészeti tárgyak mellett 880 db. oklevelet és 884- db. könyvet
és mOlapot is tartalmaz.
A múzeum könyvtárát és levéltárát dr. Vas Antal gimnáziumi
igazgató rendezte, elkészítvén annak czédulakatalógusát is.
Beszterczehányán a könyvtári ügy fejlesztésére és virág-
zására a főfelügyelőség véleménye szerint igen nagy hatással lesz,
ha valamikor sikerülni fog a szorosabb értelemben vett városi
könyvtárat, mely még mindig a városházán a főjegyző gondozása
alalt van, egyesíteni a múzeum-egylet szakkönyvtárával, mely
szintén városi tulajdon s a kettő egy helyiségben, egy vezető
egységes gondozására bizatik.
A szorosabb értelemben vett múzeumi gyűjtemények közül
a lefolyt esztendőben a szak-könyvtár ajándék útján 51, az állam-
Vidéki könyvtáraink 1906-ban. 83
segélyből vétel útján 20, egyéb vétel és csere útján 4, összesen
75 darabbal gyarapodott.
Vételre fordíttatott a könyvtárnál az 500 korona, állam-
segélyből 400*43 korona.
A könyvtár törzsanyagának állománya az év végén 885
db. volt.
A könyvtárból heti két nyitási napon 1 98 térítvényre 720 db.
kölcsönöztetett ki.
Békéscsabán a helyi múzeum-egyesület vezetősége addig is,
míg az épület kérdése gyökeres megoldást nem nyer, a Rudolf-
gimnáziumban levő helyiségei túlzsúfoltságán a békéscsabai
takarékpénztár épületében kibérelt helyiség útján iparkodott segí-
teni, a melyben a néprajzi gyűjtemény nyert ideiglenes elhe-
lyezést.
Az egyesület gyűjteményei közül a könyvtár ajándék útján
20, az államsegélyből vétel útján 38, egyéb vétel és csere útján
11, összesen 69 darabbal gyarapodott.
Az egyesületnek az 1900. évre 300 korona könyvtári állam-
segély állt rendelkezésre.
A könyvtár törzsállománya az év végén 1()35 db. volt.
Budapesten a Budapesti Könyvtár-Egyesület által fönntartott
központi könyvtár, mint eddig, a jelen év folyamán is teljesen
rendezett viszonyok között szolgálta a maga elé tűzött kulturális
föladatokat.
Az egyesület belső életében szomoni esemény volt dr. Bnday
József egyetemi m. tanár, elnöknek váratlanul történt elhalálozása.
Az egyesület 1906. évi május hó 15-én tartott XVI. rendes
közgyűlésén HocWióltzer Károly alelnök elnökké, helyébe pedig
dr. Szerélemliegyi Tivadar alelnökké választatott meg.
A központi könyvtár a lefolyt esztendőben ajándék útján
619, az államsegélyből vétel útján 106, összesen 725 darabbal
gyarapodott. A könyvtár törzsanyagának állománya az év végén
19.566 darab volt. A könyvtár olvasótermében 298 nyitási napon
5320 látogató 8892 kötetet használt, 95 téritvényre pedig 182
darab kölcsönöztetett ki.
A könyvtár fejlesztésére 10<K) korona álUunsegélyben része-
sült az egyesület, mely összeg kizárólag új könyvek beszerzésére
fordíttatott. A bútorozási és fölszerelési költségekre megállapított
MagjAr KSnjirncmle. 1908. I. fOzet. )\
34 éki könyvtáraink 1906.ban.
5000 korona államsegélynek ez évben utolsó 1000 korona rész-
lete volt esedékes. Emellett a könyvtár fönntartási szükségletei-
nek részbeni fedezésére még 300 korona államsegélyben részesült
az egyesület.
Ä dunamelléJci ev, ref. egyház JRáday-Jcőnyvtára a lefolyt
évben rendezés alatt állván, gyarapítására mi sem történt s a
közönségnek sem volt rendelkezésére bocsátható. Az 1905-ről
áthozott 8244 kor. 90 fillér rendelkezési czélokra szolgáló állam-
' segélyből fölhasználtatott 2990 korona 82 fillér, maradvány
1906 végén 5254 korona 08 fillér.
Dehreczenhen az ev. ref. főiskola könyvtárának vezetősége
sem 1906. évi működéséről szóló jelentését, sem 1200 korona
államsegélye elszámolását nem terjesztette be kellő időben a főfel-
ügyelőséghez. A beküldött statisztikai ivek hézagos adatai szerint
a könyvtár ajándék útján 1097, vétel és csere útján 320, össze-
sen 1417 darabbal gyarapodott. A könyvtár törzsanyagának állo-
mánya az év végén 74.357 darab. 230 nyitási napon az olvasó-
teremben 5678 látogató 8384 darabot használt, a kölcsönzési
forgalom pedig 3549 térítvény mellett 4611 kötet volt A főfel-
ügyelőség a könyvtár rendezési munkálatainak miként leendő
foganatosítására \ onatkozólag kiküldötte, dr. Fercnczi Zoltán útján,
majd írásosan is tájékoztatta a könyvtár igazgatóságát.
Deésen a Szolnokdobokavármegyei Történelmi és Irodalmi
Társulat múzeumának i\jból való szervezése tárgyában a magas
minisztériumnál tett lépések mindezideig nem vezettek ered-
ményre.
Azonban kétségtelenül örvendetes és biztató az a jelenség,
hogy az egyesületi könyvtár kezelését a főgimnázium igazgatója
a főfelügyelőség intenczióinak megfelelően végezi s készséggel
vállalkozik arra, hogy Deés kulturális érdekeit a muzeális eszkö-
zök felhasználásával előmozdítsa.
A főfelügyelőség abbeli szándékát, hogy a könyvtárt rend-
szeresen segélyezze, az 1907. évtől kezdve kívánja megvalósítani
s nincs kétségünk a felett, hogy ez esetben a helyi tényezők
érdeklődése is fokozottabb mértékben fog a jobb sorsra érdemes
társulat gyűjteményei iránt megnyilatkozni.
A gyűjtemények törzsállománya az 1906. évbra a felügyelő-
ség tudomása szerint miben sem változott.
Vidéki könyvtáraink 1906-ban. 35
Déván a Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat
gyűjteményei közül a könyvtár ajándék útján 50:^, vétel és csere
útján 120, összesen 62H darabbal g^^arapodott.
A könyvtár-^törzsanyagának állománya az év végén 5070
darab volt.
A könyvtárnál meghatározott nyilasi napok nincsenek s az
anyag rendezetlensége miatt kölcsönzések sem eszközöltetnek.
Eperjesen az ág. h. ev. kollégium könyvtára a lefolyt évben
mérsékelt haladást telt a nagymennyiségű anyag rendezésében.
Számadásai igen sok kívánnivalót hagynak maguk után s ez az
oka annak, hogy ez intézettel szemben még az 1905. évi állam-
segély elszámolási ügye is függőben van. A könyvtár gyarapodása
163 kötet, 14 füzet, 142 értesítő és egy nagyobb adomány,
ScJndek (iusztáv volt jogakadémiai tanái' könyvtára. A S^irmay-
könyvtár gyarapodása hét mű, hét kötet és két füzetben. A könyv-
tár állománya 14.691 kötet és füzet. Az iskolai nagykönyvtárról
körülbelül 17.000 darab czédula van készen.
Felkán a helyi múzeum-egyesület tulajdonát képező Tátra-
múzeum a lefolyt esztendőben is teljesen rendezett viszonyok
között és elismerésre méltó ügybuzgalommal szolgálta a hazai
kultúra érdekeit.
A múzeum gyűjteményei közül a könyvtár a lefolyt évben
ajándék útján 122, az államsegélyből vétel útján 7, egyéb vétel
és csere útján 7, összesen 136 darabbal gyarapodott.
A könyvtár törzsállománya az 1906. év végén 3472 db volt.
A könyvtárból 14 személy térít vény re 74 darab könyvet kölcsön-
zött ki.
Oyörött a városi közkönyvtárban régebbi idő óla folyó ren-
dezési munkálatok a lefolyt esztendőben befejezést nyertek.
A városi könyvtár helyiségében az a változás történt, hogy a
győri népkönyvtár-egyesület által létesített és a Múzeumok és
Könyvtárak Orsz. Tanácsa által 2(K)0 koronás könyvtárral gazdagí-
tott népkönyvtár, mely addig a városi könyvtár befogadására szánt
helyiségből egy jókora termet foglalt el, a lefolyt év elején a
városháza földszintjére, egy külön bejárattal és külön kijáróval
ellátott tágas terembe vitetett át, mi által az épület emeletjén .
a városi levéltár szomszédságában levő városi könyvtárban egy
(ágas helyiség szabadull fel.
86 Vidéki könyvtáraink 1906-ban.
Arra egyelőre — a város anyagi viszonyainál fogva —
nincs kilátás, hogy a városi könyvtár az eg}' ízben már kombi-
náczióba vett alapítványi házba kerülhessen. Jelenleg arról van
szó, hogy a város középpontjában, a Széchenyi-téren levő régi
városháza, hol ezidőszerint iskolák vannak elhelyezve, ez iskolák
kitelepítése, illetőleg részükre az állam által új épületek építte-
tése után, szolgáljon a városi könyvtár végleges otthonául. Ez
azonban igen messze időkre szóló terv lévén, a jelen elhelyezés
mellett kellett gondoskodni affelől, hogy a könyvtár a nyilvános-
ságnak mielőbb átadassék. A felügyelőség erre vonatkozó felhívá-
sának a városi tanács készséggel engedve, intézkedett az iránt,
hogy a nyilvánossá tétellel kapcsolatos intézkedések (átalakítás,
világítási berendezés stb.) sürgősen megtétessenek.
Az 190(). évben a könyvtár ajándék útján 1050, az államsegély-
ből vétel útján 4i, egyéb vétel és csere útján 90, összesen 1184
darabbal gyarapodott. Vételre fordíttatott az 500 korona állam-
segély teljes összege. A könyvtár törzsállománya az 1906. év
végén körülbelül 25.000 darab; használták a városi tisztviselők,
kiknek 111 térítvényre 243 darab kölcsönözte tett ki. A könyvtái^
gondozása a városi levéltárosra van bízva, ki a város szervezeti
szabályrendelete értelmében külön díjazás nélkül a könyvtári
teendők elvégzésére is köteles.
Oyulán a Hékésmegyei Közművelődési Egyesület Múzeuma,
melyről 1905. évi jelentésünkben bővebben megemlékeztünk,
könyvtára elhelyezésének kérdése kapcsán adott alkalmat a főfel-
ügyelőségnek arra, hogy a múzeum felélesztésére irányuló óhaj-
tásait a nagym. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnál is kellően
hangsúlyozza.
A könyvtár ajándék útján 2, vétel és csere útján 18, össze-
sen 20 darabbal gyarapodott. A könyvtár törzsanyagának állo-
mánya az év végén 415(). Megjegyzendő, hogy az Oláh György-féle
könyvtár nincs a számításban. A könyvtárból 5 darab kölcsönöz-
tetett ki.
Gynlafehérvárott az Alsófehérvárinegyei Történeti, Régé-
szeti és Természettudományi Egyesület múzeumának a régészeli
gyűjtemény örv^endetes gyarapodása folytán mind szükségesebbé
vált kibővítése a lefolyt évben már munkába vétetett és be is
fejeztetett. Az építkezés által igen sok, becses anyag ozélszerü
Vidéki könyvtáraink 1906-ban. 37
elhelyezése vált lehetővé, mivel azonban még felelte nagymennyi-
ségű régiségtárgy zsúfolva, vagy ládákba csomagolva van, a
múzeumépület déli szárnyának kiépítéséről is mielőbb szükséges
gondoskodni.
A múzeum gyűjteményei közül a könyvtár ajándék útján
172, állami letét útján 12, vétel útján 4, összesen 186 darabbal
gyarapodott.
A könyvtár törzsanyagának állománya az 1906. év végén
8095 darab. A könyvtárból kilencz térítvényre 14 darab könyv
lelt kikölcsönözve.
Hódmezo-VásírUehjm az ev. ref. főgimnázium könyvtárának
rendezetlségi állapota a lefolyt évben javult. A könyviári anyag
czédulázása folyik, a használat — kivált kikölcsönzés útján —
kielégítő ; a könyviárat a társadalom minden rétege igénybe veszi
s így az — habár szűkebb mértékben — valósággal közkönyvtár
szerepét tölti be. A helybeli használat azonban, a hat olvasóra
berendezett szobában csekélynek mondható, miért is ennek emel-
kedése óhajtandó.
Ajándék útján 22, az államsegélyből vétel útján 74, egyéb
vétel és csere útján 155, összesen 251 darabbal gyarapodott a
könyvtár, melynél az államsegélyből 515-10 korona, egyéb forrá-
sokból 790*11 korona fordíttatott vételre. A törzsanyag állománya
az 1906. év végén 18.850 darab volt. A könyvtárnak államsegély
czimén rendelkezésére állolt 5644 korona 1905. évi maradvány
s az 1906. évre kiutalványozott 800, összesen 856* íi korona,
melyből felhasználatlanul {)\''i\'^ korona az 1907. évre vitetett át.
A könyvtárból 201 nyitási napon 107 látogató 19() darabot
használt az olvasóteremben, 87 térítvényre pedig H90 darab lett
kikölcsönözve. A használt anyag összesen 586 darab.
A Kassai Múzeum az 1906. év folyamán Mihalik József
kir. tanácsos, miniszteri biztos vezetése mellett, mnködésének
negyedik évébe lépett.
A könyvtárt 25.8 nyitási napon összesen :>82í- egyén láto-
gatta, a mi az előző évhez képest apadást tüntet elö. A használt
művek száma, a kikölcsönzött művekkel együtt, 1805 darabra rúg.
Ezek sorában a mull évben is a szépirodalmi (2887\ a törté-
nelmi (407), a mOtörténeti (289) és az oní-yelopédikus müvek
(146) képviselik a legnagyobb mértékben használt szakokat.
38 Vidéki könyvtáraink 1906-ban.
Az állandó látogató-jegyet igénybe vett olvasók statisztikája,
foglalkozások szerint, a következő volt az elmúlt év folyamán:
jogász és egyetemi hallgató (100), okleveles gazdatiszt, gazdász
(50), közép- és szakiskolai tanuló (370), közigazgatási tanfolyam-
hallgató (24), ügy\'éd, ügyvé(íjelölt s g^'akornok (9), tanár, tanító,
tanár- s tanítójelölt (41), hivatalnok (58), író, hírlapíró (4), orvos
és fogtechnikus (6), gyógyszerész (7), mérnök, műegyetemi hall-
gató (12), építész (7), festőművész (1), lelkész (6), katona, csendőr
(6), kereskedő és alkalmazott (20), vegyész (1), gépész (6), magánzó
(5), földbirtokos (1), iparos (6), nő (15).
A könyvtár ajándék útján 1502 művel 2037 darabban
3366-60 korona, vétel útján pedig 124 művel 210 darabban
2147*60 korona értékben gyarapodott. A rendelkezésre állt könyv-
tári segély ez évben 2000 koronát tett ki.
Tekintve, hogy a múzeum örvendetes fejlődésével az évről-
évre nagyobbodó költségeket Kassa városa minden áldozatkész-
sége daczára is alig bírja fedezni, Kassa város közönsége az
elmúlt év folyamán egyhangú határozatával abban állapodott meg,
hogy múzeumának teljes állami kezelésbe vétele czéljából fehr a
vallás- és közoktatásügyi miniszterhez ; ez megtörténvén, a vallás-
os közoktatásügyi minisztérium Kassa város ajánlatát elvben s a
további tárgyalás alapjául elfogadta, a főfelügyelőséget pedig meg-
bízta a további hivatalos intézkedések megtételével.
Kecskeméten a városi múzeum gyűjteményei között a könyv-
tár is alkalmas helyet nyert az 1906. év folyamán arra, hogy a
közönség szolgálatára állhasson.
A múzeumi tárgyaknak czélszerűbb elhelyezése kapcsán a
város törvényhatósági bizottsági közgyűlése a Schlick-féle gép-
gyárnál 62(K) koronáért egy, a gyár szabadalma szerint készített,
17.000 kötet befogadására tervezett vas könyvtár-állvány szerke-
zetet rendelt meg, mely a könyvtár czéljaira legközelebb igénybe
is vehető. A szak- és betűrendes czédulakalalógus már régebb idő óta
készen lévén, remélhető, hogy a könyveknek szakok szerinti felállítása,
számozása és jelzése, meg az alaplcltár a közeljövőben elkésziil.
Hátra van még azonban az olvasóhelyiség kellő bebútoro-
zása s a fűzött állapotban levő könyvek heköttetése. Eme szük-
ségletek költségeinek fedezéséről is elismerésre méltóan gondos-
kodott a város, minek folyományakép a főfelügyelőség sem zár-
Vidéki könyvtáraink 1906-ban. S9
kőzik el az elől, hogy a kecskeméti múzeum érdekeit méltányos
módon karolja fel.
A könyvtár ^ándék útján 283. az államsegélyből vétel útján
100, egyéb vétel és csere útján 188, összesen 571 darabbal gyara-
podott Vételre fordíttatott a könyvtárnál 500 korona államsegély.
A könyvtár törzsanyagának állománya az 1900. év végén
8612 darab volt.
Kiskúnlialason az ev. ref. főgimnázium könyvtára gondozó-
jának, Thury József tanárnak márcziusban bekövetkezett halála
óta szeptemberig zárva volt. Kkkor Nagy József tanár válasz-
tatott könyvtárossá, kinek a megkezdett rendezési munkálatok
mielőbbi befejezése képezi legsürgősebb feladatát. A duplumok
jegyzéke már is sajtó alá bocsáttatott. A közönségnek a könj'\'-
tár iránt eddig igen mérsékelt érdeklődése fokozódni kezd.
A könyvtár állománya ajándék útján 186, az államsegélyből
vétel útján 110, egyéb vétel és csere útján 104, összesen 350
darabbal gyarapodott.
Rendelkezésre állott 000 korona államsegély; ebből vételre
582*18 korona, könyvkötésre pedig 1782 korona fordíttatott.
Egyéb forrásokból 210*50 korona értékű könyvet vásároltak.
A könyvanyag törzsállománya 35.427 darab. A könyvtárban
92 látogató 127 darabot használt, kikölcsönözte tett 237 térít-
vényre 510 darab.
Komároniban a vármegyei könyvtár a lefolyt eí^ztendőben
igen fellendült, mit részben ama körülmény idézett elö, hogy a
köm-vtár új otthonának felépítésére 25.000 korona államsegélyben
részesedett. A könyvtárépület elkészültével meg fognak szűnni
mindama nehézségek, melyek e gyűjtemény teljes érvényesülését
ezidőszerint még akadályozzák. A fenntartó hatóság mindent
megtesz a könyvtár fejlesztése érdekében s megtette a lépéseket
arra, hogy a város területén működő összes könyvtárak egyesül-
jenek a vármegye könyvtárában. A Múzeuni-Kgyesület választ-
mánya el is határozta, hogy gazdag és becses könyvtárát letétül
elhelyezi ; megkeresést intézett a vármegyei közgyűlés a komáromi
ref. egyházhoz az id. Pt'czeU József alapította könyviárának
átengedése iránt is, mely évtizedek óta elzártan áll. Legújabban
pedig Komárom sz. kir. város közönsége, felismerve a kulturális
tényezők egyesülésében rejlő nagy erkölcsi hasznot, eliiatározta.
40 Vidéki könyvtáraink 1906-ban.
hogy a városi népkönyvtárat beolvasztja a vármegyei könyvtárba.
A múzeum könyvtárának átadása folyamatban van, a népkönyv-
tár átvételére vonatkozó tárgyalások pedig remélhetőleg rövid
időn belül sikerre vezetnek.
A lefolyt évben 1200 mű érkezett a könyvtárba 1681 darab-
ban. Ez a szám felühnúlja az eddigi években elért gyarapodást.
Vétel útján szereztetett az államsegélyből 287 darab 660 koro-
náért, saját forrásokból vétetett 139 darab 315 koronáért, aján-
dékoztatott 1255 darab. Folyóirat 12 jár a könyvtár részére:
6 történelmi, 2 egyéb tudományos, 2 művészeti és 2 statisztikai.
A köny\^tár törzsállománya az év végén 10.000 köteten
jóval felül van. A könyvtár 1906-ban 700 korona gyarapítási
államsegélyt kapott.
A forgalom felette örvendetes, sőt oly mértékben emelkedett,
hogy a könyvtár őre egyedül már nem képes eleget tenni a
könyvtárt látogató olvasóközönségnek. Hetenként két napon át
történik a könyvkiadás, mely két félnapot s a visszarakás és
statisztikakészítés ugyanannyit vesz igénybe. 101 nyitási napon
48i0 művet 5562 kötetben kölcsönöztek ki 425 egyénnek, az
olvasók száma azonban valójában jóval több, mert a kölcsönvett
könyvet többnyire a családtagok is olvassák.
A vármegyei könyvtár első kiadványa a lefolyt évben jelent
meg; czíme: A vármegyei könyvtár czínyegyzéke, az 1876 — 1906-ig
szerzett művek jegyzéke; szerkesztette Alapi (íyula Komárom
megye levéltárnoka, a könyvtár őre.
Ez első kísérlet valóban hézagot pótló, mert a czímjegyzék
már mintegy 3(K) példányban forog közkézen és széles körökben
terjeszti a vármegyei könyvtár iránt való érdeklődést.
Losonczon a városi közkönyvtár teljesen a főfelügyelőség
óhajainak megfelelően tölti be hivatását. A lefolyt évben ajándék
útján 40, állami letét útján 14, egyéb letét útján 20, az állam-
segélyből vétel útján 37, egyéb vétel és csere útján 179, összesen
290 darabbal gyarapodott. Vételre fordíttatott az államsegély teljes
összege : 400 korona, a város saját forrásaiból 980 korona, összesen
1380 korona. A könyvtár törzsállománya 22.895 darab. A könyv-
tárt 298 nyitási napon használták, kikölcsönöztetett 93 térítvényre
5316 darab. Látogatási dijakból befolyt 239-5() korona, katalógusok
eladásából '22*80 korona, összesen 262-30 korona.
Vidéki könyvtáraink 1906-ban. U
Lőcsén SLZ ág. h. ev. egyház könyvtárának múlt évi jelen-
lésünkben jelzett végleges rendezése Oéressy Kálmán kir. tan-
kerületi főigazgató vezetésével befejeztetett. Mintegy 3000 kötetre
menő értékes anyag lett ez úton a templom karzatán elhelyezett
tömegtől kiválogatva s a tanácskozóterem állványain elhelyezve.
E kétségtelenül nagy munkán felül elkészült az anyag czédula-
katalógusa és szakok szerinti leltára is, a következő csoportosí-
tással : Theologia 352 mű, Hungarica et Scepusiana 243 mii,
magyar és egyetemes történet és jog 692 mti, szépirodalom és
nyelvtudomány 488 mü, természettudomány 194 mű, filozófia,
társad, tud. 228 mű, vegyes 130 mű. A könyvtári munkálkodás
egy évi eredménye teljesen kielégítő s ha a munka és a kiválo-
gatás ily buzgósággal folyik tovább a könyvtárnak a legbecsesebb
része rövid idő alatt egészen rendezve lesz. Az a körülmény^
hogy a könyvtár látogatottsága egyelőre mérsékelt, nem okoz aggo-
dalmat. A rendezés és hozzáférhetővé telel után Lőcsén az volna
a leendő, hogy — legczélszerübben az ág. h. ev. egyház könyv-
tárának fejlesztése útján — egy modern könyvtár létesítéséről
történjék gondoskodás. A lefolyt évben a könyvtár 20 darabbal
gyarapodott. Törzsanyaga 16.895 darab. Az 500 korona állam-
segély állványok beszerzésére fordíttatott. Használat : 4 térítvényen
12 darab.
Magyaróvári a Mosonmegyei Történelmi és Régészeti
Egylet könyvtára vétel útján 2, adomány útján 861 darabbal
gyarapodott. Eme gyarapodás nagyrészt a Sötér-íé\Q hagyomány-
ból ered, mely teljesen csak ez évben jutott az egyesület birtokába.
A múzeum építésének ügye annyiban haladt, hogy a meg-
állapított 10.000 kor. államsegély első részlete, 2(K)0 kor. már
folyósíttatott s hogy a főfelügyelőség a hozzá felterjesztett terve-
ket néhány apróbb változtatással elfogadván, az építkezés meg-
kezdhetővé vált.
A könyvtár törzsállománya az 1906. év végén 2453 darab.
Máramarosszigeten az ev. ref. főgimnázium könyvtára
felett a lefolyt év nem tűnt el eredménytelenül. A könyvtár
nyomtatott anyagának rendezése befejeztetvén, a levéltárra került
a sor. Ezen kívül a könyvtári duplumok összeírása is elkészült
annyira, hogy csak a revízió van hátra, mi előreláthatólag rövid
időn belül szintén meg fog történni.
42 Vidéki könyvtáraink 1906-ban.
A könyvtár ajándék útján 278, állami letét útján 11, vétel
útján az államsegélyből 90, egyéb vétel és csere útján 3, összesen
382 darabbal gyarapodott. Rendelkezésre állott 1905-ről 1411-37,
1906-ban utalványoztatoít 800, összesen 2211*37 korona állam-
segély, melyből 1405*08 korona felhasználatlanul 1907-re vite-
tett át.
A könyvtár törzsállománya 30*969 darab. Hetenként hat
nyitási napon az olvasóteremben használt 265 látogató 290 darabot,
kikölcsönöztetett 102 téritvényre 300 darab. A használt anyag
összesen 590 darab.
Miskolczon az ág. h. ev. egyház könyvtárának érdekei
szorosan kapcsolatosak a tervbe vett kultúrpalota felépítésének
ügyével, melynek állása egyelőre nem mondható kedvezőnek.
Ezzel szemben újabban felmerült a város részéről az a helyes és
kivitelre érdemes eszme, hogy az egész volt főgimnáziumi épületet
múzeumi czélokra adja át, miáltal a kultúrpalota felépítése feles-
legessé válik.
A könyvtár gyarapodása 20 darab, törzsállománya 10.657 db.
Használt 652 látogató az olvasóteremben 765 darabot, kikölcsö-
nöztetett 12 térít vényre 851 darab.
A borsod-misJcoleei múzeumot fenntartó Borsod-Miskolczi
Közművelődési és Múzeum-Egyesület állal beszolgáltatott statisz-
tikai kimutatásokból kitűnik, hogy könyvtára ajándék útján 806,
állami letét útján 5, az államsegélyből vétel útján 12, egyéb vétel
és csere útján 84, összesen 907 darabbal gyarapodott.
A gyűjtemények közül a könyvtár törzsállománya 4469 db.
Nagybányán az ügybuzgalommal gondozott városi múzeum
annak daczára, hogy a kiállott tözveszedelem óla a nyilvánosság
számára csak igen kis határok közt volt hozzáférhető, ez évben
is tekintélyesen gyarapodott.
E gyarapodásból a könyvtárra 5H2 darab esik.
Ezen szaporulat betudásával a múzeumi könyvtár törzs-
anyagának állománya az 1906. év végén 5243 darab volt.
Az egyesületnek alapítványokban 1330 korona, építkezési
alapban 269*38 korona, tagdíjhátralékban 240 kor, és készpénz-
ben 252-92 korona, összesen tehát 2092*30 korona pénztári
vagyona volt. Az 1900. évi összes bevétel 3írl7*99 korona, az
összes kiadás pedig 3165*07 korona volt.
Vidéki könyviáraink lS06-ban. 4:i
A 600 kor. 1906. évi könyvtári államsegélyből, melyhez
274*11 korona előző évi maradvány járul, 844 korona számol-
tatott el.
Az egyesület beléletében az a változás történt, hogy a
városból hivatali áthelyezés következtében eltávozott Oaál Lajos
titkár és Myshovszlcy Ernő múzeumi őr tisztje ideiglenesen
Schönherr Sándorra ruháztatott, kinek legsürgősebb feladatává a
könyvtárnak az új helyiségben való felállítása és szakszerű ren-
dezése tétetett, mely munkálat jelenleg már előhaladott stádium-
ban van.
Nagyenyeden a Bethlen-főiskola gyűjteményei közül a könyv-
tár ajándék útján 170, a 600 koronát kitevő államsegélyből vétel
útján 43, egyéb vétel és csere útján 864, összesen 1077 darab-
bal gyarapodott.
A könyvtárban hetenként három nyitási napon 51 látogató
862 darabot használt, kikölcsönöztetett 947 téritvényre 1786 db.
Nagykárolyban a vármegyei múzeum és könyvtár ezidő-
szerint rendezés alatt áll s mint ilyen a lefolyt évben nyilvános
jellegű működést még ki nem fejthetett. Részletes tájékoztatást
egyáltalán nem kapott a főfelügyelőség e munkálatok végre-
hajtásának eddigi eredményei felől.
Nagyváradon a Biharmegyei és Nagyváradi Régészeti és
Történelmi Egylet gyűjteményei közül a könyvtár ajándék útján
124, vétel útján 50, összesen 174 darabbal gyarapodott.
A könyvtár törzsanyagának állománya 5461 darab.
Az egyesületi könyvtár kapcsán megemlékezünk ama nagy-
jelentőségű s a Szigligeti-társaság kebeléből kiindult kulturális
mozgalomról, mely egy, a város igényeit mindenben kielégítendő
közkönyvtár létesítését tűzte ki czélul. A főfelügyelőség készséggel
karolta fel az eszmét s annak megvalósítása érdekében konkrét
választ kérő átirattal koreste meg a városi tanácsot; átiratára
azonban válasz nem érkezett.
Nyíregyházán Szabolcs várm. múzeuma és könyvtára nyil-
vános működéséről, gyarapodásáról közelebbi adatok híján, nincs
módunkban részletesebb ismertetést közölhetni.
Nyitrán a vármegyei múzeum vezetőinek tevékenységét
részben a lefolyt évben is a fclo.szlatott turóczszeíilniártoni
Maticza Szlovenszka könyvtári anyagának rendezése vette igénybe.
U Vidéki könyvtáraink 1906-ban.
A rendezési munkálatok befejeztetvén, a főfelügyelőség a beszol-
gáltatott czédulakatalógus s kiküldötte: dr. Melich János jelen-
tése nyomán tájékozódott a könyvanyag természetéről s ennek
kapcsán arról is, mivel volnának pótlandók ama könyvek, melyek
a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtára számára kiválasztatván,
Nyitráról Budapestre szállíttatnak. A főfelügyelőség akként hatá-
rozott, hogy az elhunyt Acsády Ignácz történettudós hagyatéká-
ból megszerzett becses és szakszerűen rendezett könyvtárt fogja
állami letétként a múzeumnak adományozni.
Az 1906. évben a könyvtár ajándék útján 33, az állam-
segélyből vétel útján 70, összesen 103 darabbal gyarapodott, mi
498*20 kor. költséget okozott. A könyvtári törzsállomány 11.006
darab. Rendelkezésre állott 500 kor. könyvtári államsegély.
A múzeum könyvtára, melynek gondozása a nyitrai kegyesrendi
főgimnázium igazgatójára van bízva, a nyilvános használatnak
még nem volt átadva.
Pápán az ev. ref. főiskola könyvtára a lefolyt évben is
minden fennakadás nélkül s mint az alábbi statisztikai adatok
igazolják, szép eredménynyel szolgálta a helyi társadalom szellemi
szükségleteit. Gyarapodás ajándék útján 419, az államsegélyből
vétel útján 3, egyéb vétel és csere útján 481, összesen 903 darab.
A könyvtár törzsállománya 34.103 darab. Nyitási napok száma 305.
Használtak az olvasóteremben 438 darabot, kikölcsönöztetett 511,
térítvényre 1405 darab. Rendelkezésre állott s teljesen fel is
használtatott 1500 korona államsegély.
Pécsett a városi múzeum rohamosan fejlődő gyűjteményeinek
végleges elhelyezésére a lefolyt év végén kultúrpalota létesítése
vétetett tervbe. A város tanácsa decz. hó 14-én hivatalos
beadványban jelentette a főfelügyelőségnek eme szándékát s egy-
ben szakértő sürgős kiküldetését kérelmezte, hogy a nagyfontos-
ságú ügy részletei is mielőbb megtárgyalhatok legyenek. Az idő-
pont alkalmatlan voltára való tekintettel azonban eme kiküldetés
csakis az 1907. év folyamán vált lehetségessé.
Könyvtári czélokra jnaradt az 1905-iki államsegélyből
292*50 kor. és kiutalványoztatott 6(K) kor., tehát volt összesen
892-50 kor. Ez összegből 200 kor. tiszteletdijakra fordíttatott, a
többi kiadás pedig még az 1905-ik évben beszerzett könyv-
állványok és könyvkötések vételára között oszlott meg.
Vidéki könyvtaraink 1906.ban. 45
Gyarapodott pedig a könyvtár: letét úlján 5 darabbal,
ajándék útján 327 darabbal. Ez ajándékban nagyobb számmal
szerepelnek az ügyészség által beszolgáltatott nyomdatermékek és
a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége ajándékai.
Vétel 12 darab. Az összes gyarapodás 344, az egész állomány
50()7 darab.
Ez a kimutatás becslésen alapszik, épp azért csak meg-
közelítő számokat tüntet fel.
Poprádon a Magyarországi Kárpát-Egyesület múzeumának
kibővítése a lefolyt évben megtörtént s ez által a gyűjtemények
czélszerű elrendezése, a helyiségek átalakítása is foganatosít-
ható volt.
A gyűjtemények közül a könyvtár aiándék útján 318, az
államsegélyből vétel útján 22, összesen 340 darabbal g^'arapodott.
Rendelkezésre állott ofK) korona könyvtári államsegély.
Felhasználtatott összesen 488*97 korona.
A könyvtár törzsanyagának állománya 4525 darab volt.
A könyvtár rendezés alatt lévén, csak kölcsönzés útján
adatott ki 100 térítvényre 1()0 darab.
Pozsonyban a városi közkönyvtárnak a városban levő többi
kulturális gyüjteménynyel egy épületben való végleges elhelye-
zésének terve ez évben fokozott mértékben foglalkoztatta a főfel-
ügyelőséget, végleges megállapodásra azonban csak annyiban
jutott, hogy elhatározás történt az építkezési terveknek országos
pályázat útján leendő beszerzésére vonatkozólag.
Fontosabb jelentőségű esemény a könyvtár beléletében a
Czímjegyzék elkészülte, mely 22 nyomtatott ívnyi terjedelemben
már megjelent s a gyűjteménynek 1900. február közepéig beérke-
zett ama körülbelül 12.0ÍK) kötetét foglalja magában, melynek
feldolgozását a helyi viszonyok megengedték.
A könyvtár a lefolyt évben ajándék útján 13 iO, az állam-
segélyből vétel útján 257, egyéb vétel és csere útján 27S, összesen
1881 darabbal gyarapodott. Törzsanyagának állománya 13.384 db.
Rendelkezésre állott az 1905. évi 1303M)() korona maradványnyal
együtt 2184*58 korona államsegtíly, melybül 1122 22 korona fel-
használatlanul 1907-re vitetett át.
A nyitási idő 273 egész és 43 félnap volt, mely idő alatt
479 látogató az olvasóteremben használt 3231 darabot és kiköl-
46 Vidéki könyvtáraink IdOG-ban.
csönöztek 3355 korona óvadék mellett 359, térilvényre 538, 31
egyszerű térilvényre pedig 42, összesen 580 darabot. A használt
anyag összesen 3811 darab.
A pozsonyi Orvos- és Természettudományi Egylet^ vidéki
hasonló intézményeink között munkásságával a lefolyt évben is
kiváló helyet biztosított magának. Tudományos törekvéseit nem-
csak Pozsonyra terjeszti ki, hanem állandó összeköttetést tart
fönn a külfölddel is s mint ilyen múzeumát kiváló figyelemmel
gondozza és fejleszti. Könyvtára, mely állami segélyben nem
részesül 11.402 darabot tartalmazott. Ez anyagból 261 darabot
használtak.
Rimaszornbath^Ti a gömörmegyei múzeum gyűjteményei a
lefolyt évben kedvezőbb elhelyezést nyertek s így a czélszerű
berendezkedés kérdése került napirendre. A főfelügyelőség méltá-
nyolva a múzeum vezetőségének példás buzgalmát, törekvéseit
s a kulturális hivatás betöltésére alkalmas gyiytemények muzeális
értékét, kilátásba helyezte, hogy a megfelelő bebútorozás költsé-
gének fedezéséhez hajlandó a vallás- és közoktatásügyi miniszté-
riumnál államsegélyt javaslatba hozni.
A gyűjtemények közül a könyvtár ajándék és hagyomány
útján 6350 darabbal gyarapodott.
Ebből is látható, hogy a múzeum vezetősége megtalálta az
utat és módot a nagyközönség érdeklődésének és áldozatkészsé-
gének felkeltésére. A könyvtár törzsanyagának állománya 15.074
darab.
A könyvtárban 1304 darab könyvet, illetve levéltári anyagot
használtak.
Sclmeczbányán a városi könyvtár ajándék útján 88, az állam-
segélyből vétel útján 65, összesen 153 darabbal gyarapodott.
Vételre 500 kor. államsegély állt rendelkezésre.
A könyvtár törzsállománya volt az 1906. év végén 2286 darab.
Az olvasóteremben 70 látogató 1050 darabot használt, 2585
téritvényre pedig 3571 darab kölcsönöztetett ki. A használt anyag
összefen 4621 darab.
Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzem vezetősége
lelkiismeretes buzgalommal fárad ügyeinek elöbbrevitelén. A leg-
fontosabb s már évek óta húzódó kérdés: az építkezés ügye a
lefolyt évben sem volt véglegesen megoldható, mert a már kész
Vidéki könyvtáraink 19ü6-ban. 47
építkezési tervekben behatóbb vizsgálat után lényeges tévedések
és számítási, költségvetési hibák találtattak.
A múzeum gyűjteményei közül a könyvtár ajándék útján
964, az államsegélyből vétel útján 157, egyéb vétel és csere
útján 34-, összesen 1155 darabbal gyarapodott.
Vételre 600 korona államsegély állt rendelkezésre.
A könyvtár törzsanyagának állománya 40.533 darab.
Szabadkán a helybeli Közkönyvtár és Múzeum-Egyesület a
lefolyt évben feloszolván, gyűjteményei városi tulajdonba kerültek.
Az új helyzetnek megfelelöleg történt s a muzeális ügyekre vonat-
kozó mozzanatokról a főfelügyelőség a városhoz intézett sürgető
felhívásaira sem nyervén választ, eme közgyűjtemény állapotáról
részletesebb ismertetést ez alkalommal nem adhatunk.
Szamosújvárott az Örmény Múzeum-Egyesülettől részletes
jelentés nem érkezvén a főfelügyelőséghez, az 1906. évben végzett
munkásságáról bővebb tájékoztatást adni nincs módunkban.
Szatmáron a Kölcsey-kör lefolyt évi munkásságában s illetve
belső életében a legnevezetesebb mozzanat az, hogy a múzeum
s annak keretében a könyvtár megnyugtató irányban örvend a
látogatottságnak.
A gyűjtemények közül a könyvtár ajándék útján 246, egyéb
letét útján 27, az államsegélyből vétel útján 6, egyéb vétel és
csere útján 120, összesen 399 darabbal gyarapodott. Vételre az
államsegélyből 500 korona állt rendelkezésre.
A könyvtár törzsanyagának állománya 2445 darab.
A könyvtárnál 84 nyitási napon 20() térítvényre 492 darabot
kölcsönöztek ki.
Szegeden a Somogyi-könyvtár és városi múzeum a lefolyt
évben is rendezett viszonyok között, czéltudatos munkássággal
töltötte be nemes hivatását.
A könyvtár gyarapodása ajándék útján 845, állami letét
útján 4126, az államsegélyből vétel útján 168, egyéb vétel és
csere útján 534, összesen 5673 darab volt.
Könyvtári czélokra ez évben 2000 korona államsegély folyó-
síttatott.
A könyvtár törzsanyagának állománya 69.078 darab.
Használt a könyvtárban 232 nyitási napon 11.137 látogató
12.668 darabot.
48 Vidéki könyvtáraink 1906-ban.
Szegszárdon a tolnavármegyei múzem épületének javítási,
átalakítási és belső berendezési munkálatai befejeztetvén, a
múzeumi gyűjteményeknek részben való ly elrendezése a főfel-
ügyelőség kívánalmainak megfelelőleg eszközöltetett.
Vételre fordíttatott az államsegélyből li95'99 korona.
A könyvtár törzsanyagának állománya, mely részben még
rendezetlen, 2841 darab.
A könyvtári czélokra 1906-ban folyósított 600 korona rendes
és 1480'60 korona rendkívüli államsegély teljes összegében fel-
használtatott.
A könyvtárból, mely rendes használatnak nincs átadva,
kikölcsönöztek öt téritvényre 16 darabot.
Szomhathélyen a Vasvármegyei Kultur-Egyesület múzeumá-
nak építkezése a lefolyt évben közel jutott a végleges befejezéshez.
A gyűjtemények közül a könyvtár 191 kötettel és 10 füzettel
gyarapodott. Törzsanyagának állománya 7779 darab, melyből 162
kikölcsönző 5621 darabot használt.
Temesvárott a helyi közgyűjtemények befogadására eme-
lendő kultur-palota felépítésének ügyében a városi tanács részéről
legújabban amaz elhatározás történt, hogy tekintettel egyéb sürgős
kiadásaira, az építkezést egyelőre elodázni kénytelen, de biztos
kilátásba helyezi, hogy a kérdés legkésőbben az 1910. év folyamán
végleges megoldást nyer.
A kultúrpalotában elhelyezendő gyűjtemények közül a városi
könyvtár ez évben mfiködésének harmadik évébe lépett, mely év
egyszersmind meghozta a könyvtárnak a teljes intézeti kialaku-
láshoz szükséges amaz előfeltételeket, melyek az akadálytalan és
sikeres működést biztositandják.
A könyvtári bizottság megalakulásával összefüggőleg meg-
alkottatolt a könyvtár szervezeti és ügyviteü szabályzata is és
tervbe vétetett Bellai József könyvtárigazgatónak a városnál eddig
viselt állásától való felmentése a czélból, hogy tevékenységét tel-
jesen a könyvtár ügyének szentelhesse.
Az intézmény nagyobbarányú kifejlődésére kétségtelenül
hatalmas befolyással lesz a 2r).()(K) koronás nagy államsegély,
mely részletes felhasználási tervezet alapján könyvtári beszerzé-
sekre fog fordíttatni. K nagyobbszabású munkálat jelenleg előre-
haladott stádiumban van.
Vidéki könyviáraink 190ß-ban. 49
Dr. Bászel Aurél 8092 kötetnyi könyvtárának megvásárlása
az 1905. évi s illetve 190(). évi államsegély terhére 2114- koronáért
megtörtént.
A könyvtárban végzett munka az év folyamán az olvasó-
és könyvkikölesönzö közönség kiszolgálása mellett főképen kata-
logizálásra fordíttatott.
A könyvtárlátogatók száma 2721 volt, a használt anyag
4502 darab.
A könyvtár gyarapodása letét útján 379, az államsegélyből
vétel útján 4078, egyéb vétel útján 677, összesen 5134 darab.
Törzsanyagának állománya 52.714 darab.
Az államsegélyből 1907-re felhasználatlanul 22.88(> korona
hozatott át.
Verseczeti a városi múzeum és könyvtár elhelyezésének
ügyében a lefolyt évben az utolsó lépések tétettek meg arra,
hogy e régóta húzódó kérdés megnyugtató megoldást nyerjen.
Az e czélra felajánlott épület átalakítási tervei a főfelügyelőség
által megfelelően módosíttatván, a munkálatok foganatosítása az
1907. év folyamán akadálytalanul megtörténhetik.
A gyűjtemények közül a könyvtár ajándék útján 553, az
államsegélyből vétel útján 55, egyéb vétel és csere útján 515,
összesen 1123 darabbal gyarapodott. A könyvtár törzsanyagának
állománya 21.094 darab. Rendelkezésre állott 5(X) korona állam-
segély, mely teljesen felhasználtatott.
A könyvtárt 94 nyitási napon használták; kikölcsönöztelett
30() olvasónak 31()5 darab.
Zombor sz. kir. város könyvláregyesületénc^k könyvtára a
lefolyt évben először részesült állami segélyben, mely teljes ösz-
szegében az igen tekintélyes anyagú könyvtár rendezési munká-
latainak költségeire fordíttatott. A rendezést Roeditjer Alajos
főgimnáziumi tanár végezte és be is fejezte. Az 19(M). évi gyara-
podás: 3 kötet adomány és az egyesület vagyonából 1()315
koronán eszközölt vételből eredő (U), összesen ()3 kötet. A könyv-
tár törzsanyagának állománya 31.113 darab, melyből 31 látogató
02 darabot használt. Katalógusok ős kezelési szaliályzatok eladá-
sából 78-20 korona folyt be.
A felsorolt adatok üsszegezé^évol a következő képet nyer-
jük a főfelügyelőség hatáskörébe tartozó küiiyvtárak felől :
M.it'>'ar KönyvBzrmlf. 11H)S. I. fü/.it. -í
50 Vidéki könyvtáraink 190^-baD.
Önálló nyilvános könyvtár 23 van közöltük, ú. m. az alsó-
kubini Csaplovics-könyvlár, az aradi Kölcsey-Egyesület könyvtára,
a budai könyvtár, a budapesti Ráday-könyvlár, a debreczeni ev
ref. főiskola könyvtára, az eperjesi ág. ev. kollégium könyvtára,
a győri városi könyvtár, a hódmezővásárhelyi és a kiskunhalasi
ev. ref. főgimnáziumok könyvtárai, a kassai múzeum könyvtára,
a kecskeméti városi könyvtár, a losonczi városi közkönyvtár, a
lőcsei ág. ev. egyház könyvtára, a máramarosszigeti ev. ref.
főiskola könyvtára, a miskolczi ág. ev. egyház könyvtára, a pápai
ev. ref. főiskola könyvtára, a pozsonyi városi közkönyvtár, a
sárospataki ev ref. kollégium nagykönyvtára, a szabadkai városi
közkönyvtár, a szegedi Somogyi-könyvtár, a Vasvármegyei Kultur-
Egyesület szombathelyi könyvtára, a verseczi városi könyvtár és
a zombori városi könyvtár. Ezek közül az aradi, debreczeni, kassai,
kecskeméti, pápai, szabadkai, szegedi, szombathelyi és verseczi
könyvtárak múzeumokkal állanak kapcsolatban és azok önálló
osztályát képezik.
Kisebb méretű, de nyilvános használatra szánt általános
jellegű könyvtárakkal vannak kiegészítve az aranyosmaróti, balassa-
gyarmati, beszterczebányai, deési, esztergomi, felkai, gyulai, gyula-
fehérvári, Ipolysági, magyaróvári, máramarosszigeti, miskolczi,
nagybányai, nagykárolyi, nagyváradi, nyíregyházai, nyitrai, pécsi,
poprádi, selmeczbányai, sepsiszentgyörgyi, szatmári, szegszárdi,
szentesi, a túróczszentmártoni, váczi és veszprémi múzeumok.
A többi gyűjtemények közül a békéscsabai, dévai, eszter-
gomi, keszthelyi, kolozsvári, komáromi múzeumok, a pozsonyi ter-
mészettudományi múzeum, a rimaszombati, szamostyvári múzeumok,
a két temesvári múzeum és a zombori múzeum könyvtárai szak-
könyvtár jellegével bírnak és első sorban az illető társulatok
tagjainak állanak rendelkezésére.
Az intézetek közül tehát az önálló nyilvános jellegű könyv-
tárakon kívül 89 áll könyvgyűjteményével a könyvtári ügy szol-
gálatában.
A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM SZÉCHÉNYI ORSZ.
KÖNYVTÁRÁBAN LEVÓ ALDINÁK LEÍRÓ JEGYZÉKE.
Dr. Gulyás Páltól.
(Ötödik közlemény, 8 hasonmással.)
1583.
48. Cicero Rhelorica. Venetiis, 153.-5.
1* (számozatlan, czímlap) 1. |i IN HOC VOLViMINE HAEC |
CONTINENTVR. !| Rhdoricorum ad C. Hercnnium lib. Ilii. j
M. T. Ciceronis de iimentione lib. II. || Eiu/dem de oratn-e ad
Quintum fratrem Uh. III. || Eiu/dem de claris oraionbits, qtci
dicttnr Brutus: lib. I. !| Eiu/dem Orator ad Brutum lik I. |i
Eiu/dem Topica ad Trebatium Uh. I. || Eiu/dem oratoriœ parti-
tiones Uh, I. || Eiu/dem de (>x>fimo yencre orator um praefatio que-
dam. Il hidex reru notahiliúj quae totó opère contincntur, p
ordinë àlphabeti. !| Variét as lectionu, qua ex diuercoiü vjeplariii
coUatione collegimus. [Nyomtatójegy.J 1'' 1. üres. 2'* (*// jelzésű) 1.
ALDI }\ M. AD ANDHEAM NAV- ||*(iEKIVM PATKITIVM VENE- ,
ÏVM, COMPATREM, IN LIHHOS DE AHTE RHETO- |i RICA
PRAEFATIO. II OMNES Aiidrea Naugeri, qui /e ucl componcndis
vouis II etc. 7* I. Index reru m memorahdium. quae tofo opere
continentur^^ per ordinemalphahefiAh. If)* 1. llludliic fuhiuiigere
libnit: coyifyderandumdilifjentius.ntrumin li-stb. IT)'' 1. üres. Kr** I.
PAVLVS MANVTIVS II ALDI. F. STVDIO- ij SIS. S. D. |, FECIT
meum erga uos perpetuum /tudium, & animi pro- ji pe^isio aih.
If)^ I. üres. 17* (a jelzésű és L számú) 1. RUKTOIUCORVM AD
C. II HERENNIVMLl- || REI{ IMUMVS \, íc)T^\ N(y/o//> famiUuribus
impediti, uix fatis slb. ő8^ (/// jelzésű és \'2. számúi). .M. T.
52 A M. N. Múzeum Könyviárában levő Aldinák leíró jegyzéke
CICKIIOXIS DE AK- || TR IIHKTOHICA LI |i BEK PKIMVS
//.AEPE, & miíJtian lioc mccum cotjitaiiï, honi ne slb. 101* íw jel-
zésű és 85 számú) 1. M. TVLLII (IKIEKONJS AD QVIN- || TVM
FRATllEM DIAI/)- |! GI DE ORATOHE. i (^C/OGITANTI mihi /aepe
nurmno, & me- \\ mona slb. 181* {y jelzésű és 165 számú) 1.
M. rVLUI ClCEUOxNIS DE CLA- || KIS OKATORIBVS LIBER,
QVI DICITVR HRVTVS. || (c)'iyí È Cilicia decedms, Rhodmn
ncniffem et \\ slb. 2ia* (C jelzésű és 197 számú) 1. M. TVLLII
CÍCERONIS AD || MARCVM liRVTVM || ORATOR. (^w/rRVM
difficUiUS, aui maiui^ ^fßU negare tibi /ae- \\ piiis stb. 237'
(F jelzésű és 221 számú) I. M.' TVLLII CICERONIS ' AD C
'J'RERAI'IVM I! TOPICA. || (^wijAIOiiES nos res fcribere Uigrejfos
C. Treha- \\ ti slb. 259=» (21:3 számú) 1. M. TVLLII CICERONIS
DE Oin'lMO (iEXE-|iRE ORATORVM. || ^o^RATORVM genera
effe d'ivuutur ianqw^ \\ slb. 2()1» (215 számú) 1. Kolofon: VENE-
TIIS IN AKDíiWS IIAEREDVM |i ALDI MANVTII ROMANI, ET
ANDREÁÉ ASVLANI SO* !| CERI, MENSE MAR- |1 TIO M. D.
XXXUI. 2()1'* 1. Pod emendates locos plureis^ ui/tim est operae
prvtium, fi adnotarc' \\ vins- slb. 262* (számozatlan) 1. üres,
262'' L közepén az Aklusok nyomtalójegye lálhalo.
8-r. Lapnagyság: 20*5 XI «>'•'> <^ííi- Lapok száma: 16 számo-
zatlan, 245 számozott és 1 számozatlan, összesen 162 levél.
A *, **, a— ^, A— H jelzésű ívek mindegyike kvatemió, kivéve a
♦, ** és H jelzésűeket, melyek kvinlerniók és az Z jelzésűt, a mely
du'.írnió. Czlmfeliralok, a fejezetek kezdoszavai, élő oldalczímek
és a kolofon kétféle nagyságú latin majuszkulákkal, a szöveg dőlt
betűvel van .szedve; a sorok száma oldalankint 39.
Egykorú sötétpiros kecskebörkötése meglehetősen kopott; hátán
három valódi s minden bordaközben egy-egykeskeny álborda emel-
kedik ki, melyei eredetileg aranyozás borított, a bordák közeit
vaknyoniású .sávok és reneszánsz levélfonadék tölti ki; az egy-
fornia lábiák közepét csúcsával lefelé forditoU aranyos három-
.sziigbe foglalt lüzokádó sárkány foglalja el, mely fölött az elülső
lapon aranyos niajuszkulákkal lillETORICA !| CICERO || NIS. olvas-
ható, niig alatta A. I. 11. II. kezdőbetűk állanak; a táblák széleit
két, ai'anyos és vaknyomasú sávokból aljikilotl, keret díszíti, melyek
közeit a .sirkakon egy-egy aranyos rozetta, a belső keretnél egy-
ejzv aranyozott levél ékesíti: a zöldszínű selvemkötök hiánvzanak
Dr. Gulyás Páltól
53
(8. ábra). E kötés, a mint az alkalmazott bélyegzők is mutatják,
kétségkívül az Aldusok könyvkötészeti műhelyéből származik.
8. ábra. Cicero Rhctoricájának eredeti bőrkötése.
A JanJkorich-könyvtárból bekebelezett kötet könyvtári jelzése :
A. lat. 1384.
04 A M. N. Múzeum Könyvtárában levő Aldinák leíró jegyzéke
1584.
49. Poëtae très egregy nunc primum in lucem editi. Vene-
tiis, 1534.
1» I. (számozatlan czímlap): HOC VOLVMINE CONTINEN-
TVR II Poëtœ trés egregy nunc primum in lucem editi \\ Gra/i/,
q kugußo Principe floruit, de iienatione Lib. I. || P. Ouidg Na/o-
nis Halieuticôn liber acephalus, \\ M. kurély Olympp Nemeßani
Cynegeticôn Lib. I. || Eiii/dem carmen bucolicum. \\ T. Calphurn^
Siculi Bucolica. || Adriani cardinalis uenatio. [Nyomdászjegy.]
M. D. XXXIII. Il Non sine priuilegio. P I. MAüNIFICO, ET
ORNATISSIMO || VIRO ANTONIO FVCCARO AV- || GVSTAXO
ÜEORGIVS II LOGVS SILESIVS || S. P. D. || EQVIDEM, ut ingenm
fatear, Antoni optime, \\ stb. 4* (A4, jelzésű) 1. utolsóelőtti sorban:
Venetp, |í M. D. XXXIllI. XV. cal febr. \\ 4»> 1. Georgius Logus, I
(a)Mplexu tenerœ dignatum & amore || stb. 5* 1. Georgius Logus
VetroPatilo Yergerio apud Incly- \\ tum Ferdinandum^ Ronianorumj
Pannóniáé, \\ ac \hhoemiae Regé oratori Ponti ficio. \\ (g)Ratius in-
tactae a/ßduus comes tile \\ stb. 7* (* jelzésű és 1. számú) 1. GRATII
DE VENATIONE, SEV || KYNHPETIKON LIBER. 1| (d)Ona cam
diuûm, lœlas uenantihus \\ stb. 17* (C jelzésű és 12. számú) ^ 1.
P. OVIDII NASONIS II HALIEVTICA. || (a)Ccepit mundus lege,
dedit arma per omnes \\ stb. 19» 1. M. AVRELII OLYMPII NEME-
SIA* II NI, POETAE CARTHAGINIEN- || SIS CYNEGETICO* N
LIBER. II (uJEnandi cano mille uias; Jiilares'q; laborer, || stb.
25« (D jelzésű és 20. számú) 1. M. AVRELII OLTMPII NEMESIA« ||
NI, POETAE CARTHAGLNIEN || SIS ECLO(iA PRIMA || stb. SO»» 1.
10. sor: DE AVRELIO OLYMPIO NEME- || SIANO EX PETRO
CRINITÍ). Il Aurelius Olympius Nemesianus Afer génère^ pa \\ tria
stb. 31* (26. számú) 1. 18. sor: De T. Calphurnio \\ T. Calphur.
ficulus, ut inscriptiones tieterum codicu pro- || bant stb. 31» 1.
T. CALPHVRNII SICVLI BVCO- || CVM (sic) CARMEN AD NEME-
SIA- Il NVM CARl^HA(iINlENSEM. || stb. 45* (40. számú) 1. ADRI-
ANI CARDINALIS S. CIIRYSO || GONI AD ASCANIVM CARDI* !
NALEM S. VITI. VICECAN |1 CELLARIVM VENATIO. || (e)\a sur-
gite: nunquid excitauit \\ sih. 52* (4^7. számú) 1. Venetijs, in
» Helyesen 11. számú.
Dr. Gulyás Páltól
55
aedihus hœredinn Aldi Manutij, &\ Andreáé foeeri, M. D. XXXIIII i|
Mcnfe Fehruario.
8-r. Lapnagyság: 14T) X ö'i5 cm. ívek jelzése: A— G. Lapok
száma: G számozatlan és W számozott levél (l — 47.), a 2. lap
tévedésből 1-gyel van jelölve; 11. számú lap pedig nincsen.
Példányunk kötése írással borított hártya. Könyvtári jegye:
A. lat. 1012.
1636.
50. Juvenalis, Persius Satirae. Veneliis, 15;}.').
1» (számozatlan) 1. IVVKNALIS. || I'KUSIVS. || [Nyoiiilató-
jegy.] II M. D. XXXV || 1" 1. ALDVS MANVTIVS SClt- || I'IONI
CAllTKROMA» || CHO SVO S. || 1. lumvilh. et A. IWdj) Sa'yms
tit commo'iius te || neri
stb. 2* (Aij jelzésű és
2. számú) i. IVNII IV-
VEXALIS AQVIXA- |
TIS SATYRA PRÍMA, ij
(if^KMPER EüO AVDI-
TOR II stb. 66« 1. Ko-
lofon: VExNXniS, IX
AEDIRVS II ALDI, ET
ANDREÁÉ || SOCERI.
Oö** 1. üres. 67* (a jelzésű
és számozott) 1. AVLI
FLACCIPERSlIINjSA-
TYRAS PROLOtJVS: ]
(n)EC FONTE lobra
prolui cabcUlino : || stb.
78« 1. kolofon: VENE-
TnS,INAEDIBVSHAE-
RE II DVM ALDI, ET
ANDREÁÉ || SOCERI,
MENSE MAR- || TIO,
MDXXXV, 78" I. üres.
8-r. Lapnagyság;
15-2 X ö cm. ívek jel-
zése: A — H, a— b. Lapok 9. ábra. Lambert de Thorigny czímercs kötése.
56 A M. N. Múzeum Könyvtárában levő Aldinák leíró jegyzéke
száma: 78 levél, az 1. lap számozatlan, 2—78. rendesen számozva.
A czímfeliratok, kolofonok és a verssorok kezdőbetűi antikva
nagybetűkkel szedvék, a többi szöveg szedése karziv. Az egyes
költemények kezdőbetűjének üres hely van hagyva, középütt
egy kis segédbetüvel. Sorok száma oldalanként 81.
Példányunk czímlapján e bejegyzés olvasható : Z. Kulenkamp
1787. A könyv első előzéklapján fent e bejegyzés olvasható: Sigis.
Pa 2) de Szathmár m. pr. Comp, Göttingae 1796. Ugyané lap alján
látható bejegyzés szerint FarJcas Lajos könyvtái^ából került e mű
a M. N. Múzeumba. Kötése borjúbör a XVllI. század első feléből ;
diszített háttal, lapjain háromsoros aranyvonallal, középütt Nicolas
Lambert de Thorigny czímerével, belül tulipántos csipkekeret
(9. ábra). Könyvtári jegye: A. lat. 1881.
1548.
61. Viaggi fatti da Vinetia, alla Tana, in Persia, in India
et in Constantinopoli etc. In Vinegia, 1543.
1» 1. VIAGGI FATTI DA || VINETIA, ALLA TANA, IN PKR* ;|
SÍ A, IN INDIA, ET IN CONSTANTI || NOPOLI: con la defcriU
tione partícolare di Città, || Luoghi, Siti, Cofinmiy et delta PORTA
del II gran TVRCO: & di tutte le Intra^ \\ te, fpefe, & modo di
gouerno ^fiio, & delta ultima Im- \ pre/a contra Far- \\ toghefh\\
[Nyomtatójelvény.] || IN VINEGIA M. D. XLllI. 1^ 1. TVTTI LI
VIAGGI CHE SI CON* || TENGONO NELL' OPERA. !| Viaggo del
Magnifico Meffer Josaphat Barbaro Am^ basciatoresih. 2* (Ai; jel-
zésű és 2. számú) 1. Al Magnifico meffer Antonio Barbarigo, che
fu II del Clariffimo meffer Oiouan Luigi. \\ Antonio Mantitio. j
(g)Randiffima obligatione neraniente ha oggi- || di stb. 3* {kiij jel-
zésű és 3. számú) 1. QVI COMMINCIANO LE COSE VE= || date &
udite per me lofaphat Barbaro cittadi \\ no di Vinetia: in due
Viaggi che io ho \\ fatti; uno alia Tana; & || tmo in Per/,a. 'j
(l)A TERRA II /econdo queUo che \\ stb. 24* (24. számú) L
QVIVI COMINCIA LA SECONDA || PARTE CHE APPARTIENE
AL II VIAGGIO CHE 10 lOSA* || PHAT BARBARO FE || CI IN
PERSIA II COxME AMBA || SCIATORE. || (^(>;SSENDO la noftra
ilhiftrifßma \\ stb. 108» {Oiiij jelzésű és lOS. számú) 1. VIAGGIO
DI COLOCVT DESCRIT || to per meffer Gionani Venetiano, \\
nelquale narra le mirabil forze, prouinciej ter^ \[ ie & città del
Dr. Gulyás Páltól 57
grail Signore Sophi, et come \\ pa/so injiniti fpngnuoli in foc corf o
(H effo II Signore contra Turclii : & etiam \\ narra le maranigliofe
If oie che jj producono Oro & piètre !| preciofe; cofa inuero || molto
cnriofa di \\ intendere. \\ (T^ANNO. M. D. XXIX. Ritro^- \\ nandovii
sib. 121* (Q jelzésű és 121. számü) 1. LIBRI THE DELLE || COSE
DE TVRCHL || Nel primo fi defcriue il niaggio da Venetia à
Coßanth II nopoli, con gli nonn de Inochi antichi & moderni: li
Nel féconde la Porta, eioè la corte de SoUan Soley- || mano^
Signor de Turchi: \\ Nel torzo U moJo del reggere il ftato &
imperio fao, \\ LIBRO PRIMO. || (pm cite il fignorc Iddio mi ha
conce ! dnto sib. IM'^ 1. üres. 159* 1. VIACHilO DI ALESSANDRIA ||
NELLE INDIE. || MDXXXVI. ADI VIII || DI OTTOBRE. || (f)CRU
VERO' nno Viaggio fatto, stb. 180* 1. kolofon: IN VINEGIA NELI/
ANNO II M. D. XLIII. || NELLE CASE DE FI || GLIVOLl DI ALDO, f;
180»* L [Nyomtatójegy.]
8-r. Lapnagyság: 101 X 1^ cm. ívek jelzése: A—Z. Lapok
száma: 180 számozott levél (800 oldal). A sorok átlagos száma
oldalanként: 29. A szöveg olasz típussal, az élő oldalezímek
majuszkulákkal vannak szedve. A kisbetűvel elönyomatott ini-
cziálék számára 4—5 sor magas közök hagyattak üresen. Örjel
minden iv 8-ik lapjának versoján látiiató.
Jó karban fentartott példány XVI. századi ízlésesen préselt
borjubőrkötésben, elől-hátul 10—16 hozzákötött fehér lappal s
itt-ott marginális jegyzetekkel. Czímlapján a nyomdászjelvény körül
e kézirati bejegyzés: Convmtus — Leucensis \\ 0, E. — S. T. A, \
Lit G. — fc. 3. II n^ — 29. \\ Az elülső tábla belső felülelére
keskeny nyomatott papírszalag van ragasztva e felírással: Ex
Bibliotheca Conventiis Leucenfis ad \\ SS, Nirolaos Ord. Erem.
S. P. Augustini Könyvtári jegye: It. 1208g.
1546.
62. Ammonii Hermiae in Aristotelis de interpretalione librum
commentarius. Venetiis, lő 10.
1» 1. AMMQNror TOr- El\MErOV EPS II TO TOï-- A^IM-
STOTE'AOrS II HEPr E^PMIINEÍAí: Il niOiMIlNA. Il AMMONII
HERMIAE IN AR^ || STOTELIS DE INTERPRE i| TATIONE LI-
BRVM COM II MENTARIVS. j [NyomdászjelvényJ VExNETIIS. M. D.
XLVL II 1^ L üres. 2» (AAAü jeizésü s 2. számú) 1. A^MMÜNI'OV
ô8 A M. N. Mùzcuin Könyvtárában lövő AldinAk leíró jegyzéke
TOT- E^PMEI'Or EfE || Ttf TOr^ AMMETOTE'AOYS || nEPI'
ETiMIlNErASIirnOMNIlMA. || (^)OAr ^lE^N E\\ £0^1?^^^^',
slb. 188-^ 1. kolofon: VENETIIS, APVD ALDI FILIOS. |i M. D.
XXXXVI. Il 188»> 1. [Nyomlatójelvény.]
8-r, Lapnagyság 10*3 X ^^'^ cm. ívek jelzése: AAA— ZZZ,
&&&; valamennyi kvaternió, az utolsót kivéve, mely duernio.
Lapok száma: 1 számozatlan, 187 számozott (2— 188-ig), összesen
188 levél, 376 oldal. Sorok száma oldalankint átlag 30. Élő oldal-
czímek vannak; őrjelek nincsenek.
Mint az ívjelzésböl kitűnik, e mű ugyané szerzőnek egyidejű-
leg megjelent két más művével * egy testet alkot, melyek azonban
nincsenek meg gyűjteményünkben. Az erősen rongált puha velin-
kötésű példány Jankovich gyűjteményéből került a M. N. Múzeumba.
Könyvtári jegye: A. gr, 1946.
15^6.
63. Scipionis Capicii de principiis rerum libri duo. etc.
Venetiis, 151:6.
1» 1. SC1PK)NIS CAPICII II DE PRINCIPIIS RERVM || LIBRI
DVD. II EIVSDEM ' DE VATE MAXIMO ] LIBRI TRES || [Nyomtató-
jegy, reneszánsz keretben.] (10. ábra.) || VENETIIS, M. D. XLVI. j,
1»' 1. I»ETRVS BEMBVS CARDINALIS. SCIPIONI CAPICIO S. P.
D. (pjOema de príncipijs
rerum tuvmj heroicis [ stb.
2* lAdmußrifßmamSahr-
nitani principis coniugem,
ISABELLAM VILLAMARI-
NAM, I In Scipionis Capi-
cij libros, de principijs
rerum | duos^ de iiate maximo
frcsy Pauli Manu» , tij^ Aldi
filij, prœfatio. ji (E)X omni-
bus rebus humanis cum nihil
fit li^ ; teris stb. 3* (Ai?/
jelzésű) 1. SCIPIONIS CAPI-
10. ábra. Aldus kereteit nyomlatójegye.
» In Quinque voces Por-
phyrii coiiimentarius és In Praedi-
camenta Aristotelis commentarius.
Dr. Gulyás Páltól 59
Cil DEPRIN- Il CIPIIS RERVM, jj AD PAVLVM TERTIVM PONT.
MAXIMVM. {îi)Aiurœ muri'^iqf cano quœ femina jirimiim, || stb.
38» 1. SCIPIONIS CAPICII DE VATE ;| MAXIMO || LIBRI III. |
33»^ I. ANTONII TIlIBALDAEl. || Qnum Jiequeam ip/e tiio muyms
par reddcre, grates \\ stb. M^ (Ey jelzésO) 1. SCIPIONIS CAPICII
DE VATE II MAXIMO || LIBER PRIMVS || (E)(;regium imienem,
terris qui nmnine miff us \\ stb. i>2* 1. kolofon: Aí*VD ALDI
FILIOS. Il VENETIIS, M. D. XLVI. 02'» és m- 1. üres. ()3'> I.
[Nyomtatójegy reneszánsz keretben.]
8-r. Lapnagyság: 15-6 X ^'^ cm. Ivek jelzése: A— H. Lapok
száma: 3 számozatlan, 29 számozott (4—32), 2 számozatlan,
ismét 27 számozott (35—61) s végül két számozatlan, össze-
sen 63 lap (126 oldal). A szöveg dőlt betűkkel, a fejezetfel-
írások és élő oldalczimek öregbetükkel vannak szedve. Örjel
minden ív utolsó (16-ik) oldalán látható. A kezdőbetűk nagy
szövegbetükkel vannak előnyomatva s részükre 3 sornyi tér hagya-
tott üresen.
Elég jól konzervált példány, melynek két utolsó lapját kissé
megrágta a szú. Andreáé Dactii Putricii et Academici Florentini
Poemata. Florentiae, MDXLIX. ez. müvei puha pergamenkötésbe
egybekötve. Ez utóbbinak, mint a koUigátum első darabjának czim-
lapján a következő két bejegyzés: Dom Prot. S. I. . . . Anno 1605
s alul, jóval régibb kézzel: Wolf, a Saurau. A Ja7iikovich-köny\'
tárból származó koUigátum könyvtári jegye: P. o. lat. 1355.
1551.
54. Petri Bembi Cardinalis Históriáé Venetae libri XII.
Venetiis 1551.
1» I. PETRI BEMBI || CARDINALIS IlISTO- || RIAE VENE-
TAE II LIBRI XII. II [Fametszetü médaillon, közepén Mercur és
Minerva ölelkező alakjával] (1. 11. ábra). II Cumpriuilegiis. || VENE-
TIIS M. D. LI. II 1»^ 1. Julij III Pont. Max. Caroli V. Imp. Henrid
Gallo- II rum stb. 2«^ (*ii jelzésű) I. AD ILLVSTRISSIMVM AC j'
fapientiffimum Venetiarum Principem, || Francifcum Donatnm, |1 in
históriás Petri || Bembi praífatio. ' [MJVLTAE funt artes, Illuftriirime
Princeps, || stb. 5* (A jelzésű és 1. számú) 1. l^ETRI BEMBI RERVM
VE- II NETARVM HISTÓRIÁÉ ;; LIBER PRIMVS, [V]RBIS
Venetfie res annorum quatuor & || stb. 207^ 1. REinSTRVM. |
60
A M. N. Múzeum Könyvtárában levő Aldinák leíró jegyzéke
;| 208» l ERRATA || alul a kolofon : VENETIIS APVD ALDI |
FILIOS. M. D. LI. II 208»» 1. középült: [Reneszánsz keretű nyom-
tatójegy.]
2-r. Lapnagyság: 29*5 X 20 cm. ívek jelzése : *, A— Z, a— z,
Aa— Ee. Lapok száma: 4 számozatlan, 202 számozott (1—203),
ismét 1 számozatlan, összesen 208 lap (416 oldal). A szöveg
11. ábra. Vignetta Bembi Históriáé Venetae 1551. czfmiapjáról.
antikvával van szedve, kivéve a ezímlap verzóján található
privilégium-kivonatokat, melyek dőlt betűkkel szedettek. Öijel
minden lap verzóján látható. A fejezetek kezdőbetűi 3*5 cm.
magas fametszetek. Sorok átlagos száma oldalanként 36.
Széles margójú, tiszta példány, melynek csupán czímlapját
s első 3—4 levelét rágta meg a szú. Kötése egykorú, görgetővel
préselt disznóbőr; háta javítva. Könyvtári jegye : H. rel. 21.
Dr. Gulyás Páltól 61
1554.
55. Oribasii Sardianí Synopseos ad Euslalliium filium libri
noveni ele. Voneliis, 155í^.
la 1. OlUBASII SARDIAxNI ü SYN()I\SE()S AD EVSTATHIVM!
FIIJVM Llimi NOVEM: || QVIHVS TOTA MEDICINA || IN COM-
PENDIVM REDA« || CTA CONTIXENTVR: || JOANNE BAPTISTA
HASARIO II NOVARIENSI MEDICO || INTEHI^RETE. [Nyomdász-
jelvény.J VENEHIS, CVM FRIVILEGIIS || Pontificls max. Rcíjis
Galliœj Senatns Venefi. \\ et Ducis Florentice^ in annos X.
1'' 1. üres. 2* (Aij jelzésű) 1. COSMO MEDICI 1LLV% || ftriss,
& excelleniiss. Duci Florentice, \\ loannes Bapti/ta Rafanns
Noua- Il rien fis niedtcns S. P. I). || (c)VM mihi ab ineunte œfate
per/im- \\ ß//em sih. \\ A^ (Au'ù jelzésű) 1. PRIMI LIHRI ARíiV-
MENTVM. Il Primo libro eontineniur m, qaœ ad bonam unie- ||
tudinem stb. 5» (f) számú) 1. ORIDASII SARDIANI COMPENDII,!
ad Eaftathium filitim, Liber Primus, jj loanne Bapti/ta lia/ario
Nùuarienfi || medico interprète, \\ (^r^VM Diiins Jnlianus lynpe-
rator no- || bis stb. 2W^ 1. kolofon; VEXETIIS, AI^VD 1>AVLVM
MAXVTIVM, ALDI FILIVM, || M. I). LIIII.
8-r. Lapnagyság : 10-1X1<>*:2 cm. ívek jelzése: A— Z, AA— DD.
Lapok száma : 4 számozatlan és 212 számozott (5 — 21()), összesen
tehát 210 levél ii;^2 oldal). Az olasz típussal szedett könyv
sorainak átlagos száma oldalanként 'M). Az élő oldalczimek, vala-
mint a fejezetek kezdőszavai öregbetükböl szedvék. A kisbetűvel
előnyoniatott inicziálék számára 5—0 sor magas ür hagyatott,
ürjelet csupán az ívek utolsó (8-ikj lapjának verzóján találunk.
A Janiovir/i-gyüjteményböl származó példányunk igen jó
karban van tartva, csupán egykorú egész bőrkötése rongálódott
meg erősebben. Czimlapján a nyomdászjelvény alatt ez a bejegy-
zés olvasható: ex libris Jos. Baith. Könyvtári jegye: A. gr. 2703.
1554.
56, Demosthenis orationum pars prima . . . pars secunda . . .
pars tertia . . . Venetiis, l^ői.
Első rész: 1^ 1. AILMOSBENOVi: AOPüN '| TMMMA IIPÜ-
TON- II DEMOSTHENIS ORATIONVM !j PAUS PPJMA : ! IN OVA
DELIBEPiATIVAK l| fex«locim eins orationi's. iina rum oxonliis
62 A M. N. M&zeum Könyviárában levő Aldinák leiró jegyzéke
deliberatiuis, & duae demon- || ftratiuse conlinentur. || [Nyomlató-
jegy.) CORRIGKNTE PALO MÂNVTIO, || ALDI FILIO. || VENETIIS,
M. D. LIIIL II 1" 1. üres. 2" 1. RAVAOS AAAOT MANOrKlOS TQ ,|
a'.S£3!|L(UTdx(|> ratpt, Xou^outxcp ßsxaUX» || Xiq), Tqji paßeX.Xo'j èx'.sxoîC(|>, áxo- {|
OT(uXixtjí EvSTÍioo! XYjfd» || T(j), yaípíiv. || (0)SON |ùv ó xazrfi ó ènô; p.j
Tíjv ,1 stb. 8" I. üres. 4« 1. AlBANIOrSO^ISTOr ni»OS AN- i| »ôwiov
HÈvTiov àçMUjovT« oÙTÔv ][pá<|>a'. oí tóvts Ssjiooftavoui ßtov, xat -ô;
à-Ri'f- Il T(öv Tíóv XÓTfwv aùtoû || ó^coftsost;. || (E)nEIAll xpáiioie dv&u-
itdxwv nev. II TIS slb. 6" L TQN TOT AlLMOSBENOrS SVMBOV» ,
Xs'Jiixöiv kxxaihsxn, xol èiciSsiXT'.xwv j| 5úo Xoymv rtvaS || slb. 7* L AlBA-
Nior rnoBESir Tor n ôXuv&«oxoô rpmtou Xó^oa. II (O)Arxeos
íjv itóXic eitl »p^fxTjC, éXí II Xrjvixöv stb. 8" 1. üres. 9» l. AHiVIOSeE-
Nors AeiiNAior n phtopos OAXNeiA- n kos Aoros, a. ü
(A)NTItoXXû)v öv (0 dvBpe; ádrjvoioi || slb. l.W» 1. üres. 131» 1.
DIVERSAE LECTIONES PRI= || mac huius partis oralionû Demos-
thenis, quse -\ in aliquibus codicibus reperiuntur, || stb. 132» 1.
kolofon: VENETllS, IN AEDIBVS || PAVLI MANVTII ALDI FILII, l|
M. D. LIIII. :| 132'- 1. üres.
Második rész: 1" I. AHMOSeENOrS AOrQN || TMHMA
AEITEPON. II DEMOSTHENIS ORATIONVM || PARS SECVNDA :
IN QVA IVDICIALES NOVEM || ElVS PVBLICAE ORATIONES ||
CONTINKNTVR. [ [Nyomlalójegy.] ; CORRIGENTE PAVLO MANV-
TIO, II ALDI FILIO. II VENETllS, M. D. Lllll. || 1" 1. üres. 2» 1.
TQN TOr AHMOSÖENOrS AIKANJKQN || ewáa Xo^mv 5r,itoa:.o)v
itfvo5.;2'' I. üres. 3» 1. AIBANlOTïnOeESISTOï || itspí too o-sípdvo:»
XófCi'j. II (T)Eíyo; [lèv ó pf^Tujp úzép d&rjvaiwv || stb. 4" I. ETEIIA (sic)
YHOeESIv ANONTMOr II EIS TON A TTON || AOFON. || (A)er,voíot
xat »Tjßoiot itoX£|ioûv-£; || slb. 5" 1. üres. (>• 1. AHMOSBENOïS
0 nEPI TOr II STE^ANOr AOrOS. H (II)Pô,tov iÙv, c« ávSpíc d»;;-
valo!, II stb. 249» 1. Diuerfae lecliones secundae huius partis ora- I
tionum Demofthenis, quae in aliqui- || bus codicibus reperiuntur:
quae in libro notatae afte- || rifco sunt. |i slb.
Harmadik rész: 1« 1- AlLMOStíENOrS AOPQN || TMHMA
TPITíiN. II DEMO.STHENIS ORATIONVM || PARS TERTIA: j
QVAE IVDICIALES TRES, ET || TRIGINTA PRIVATAS Ij
EIVS COXTINET || ORATIONES. ü fNyomlatójegy.] || CORRI-
GENTE PAVLO MANVTIO, ALDI FILIO VENETllS, M. D. LHII.
1" I. TÍ2N TOV AIIMOSeENOYS AIKAMKÍ2N H Xoycov Tpuuv xal
Dr. Gulyás Páltól 6a
Toiáxovta l5tu)T!Xíüv Tcívo^ II 2^ 1. YIIOBESIS TOY KATA AOOBOY i
sriToo::^^ Xó^o'j. Ar||t03ftiv7)(; ó ííoiavis'j; 3r||jL03ft£vo'j; to*) pyjiopo;
::«tÍp II stb. 8» I. AIIMOSeE'NOYÏ KATA' A'<DO'. || BOY AOTOS
nPQ**TOS. II (E)r ME^N ápoúXsTo dcpößo;, lo áv. || ^psç slb. 245'» I.
Dl VERS A E LEC riONES || tertiae oralionmn üemoflhenis partis, '[
quae in aliquibus codicibiis || reperiunlar. || slb. 247* 1. kolofon:
VENETIIS, APVD PAVLVM MANVTIVM, || ALDI FIÍ.IVM. || M. D.
LIIII. !| 247'» 1. [Nyomdászjelvény.J
8-r. Lapnagyság: 98 X 1^*'^ cm. Ivek jelzése az első rész-
ben: *, a — q; a második részben: A — Z, aa — ii; a harmadik
részben: 2 lap jelzés nélkül és A — Z, AA— FF, (i, H. Lapok
száma az első részben: 8 számozatlan, 122 számozott és 2 szá-
mozatlan, összesen tehát 132 levél (2(5 1 oldal); a második rész-
ben: 248 számozott és 3 számozatlan, összesen tehát 251 levél
(302 oldal); a harmadikban 2 számozatlan, 243 számozott s
ismét 2 számozatlan, összesen tehát 247 levél (494 oldal). A sorok
száma laponként 31. Örjelek csupán az ivek utolsó levelének
verzóján láthatók. A lapfelírás görög kisbetűkkel van szedve.
A fametszet tt, egyszerű vonaldíszű kezdőbetűk 7 sor magasak.*
F>ősen körülvágott példány, itt-ott görög széljegyzetekkel;
az első rész czímlapján a delfin s 2* lapján az 0 inicziálé zöld
festékkel van kifestve. Kötése kemény pergament, vörös szél-
metszéssel. JanJcovich Miklós gyűjteményéből került a Múzeumba,
Előző tulajdonosok ismeretlenek. Könyvtári jegye: A, gr. 3064.
1558.
57. I diece circoli deli* imperio etc. Academia Venetiana^
1558.
!• fczím-) lap. 1 DIECE ClHCOLI || DELL' IMPEHIO,
(Ion V entrate de Prencipi, & do gli flati della ij Germania, || Con
le contribulioni, fi della Caualleria, como || della Fanteria, |i Con
una particolar defcrittione della Republica || di Norimbergo. !| Lh
RixvNciE de gli flati patrimoniali fatle da || Carlo V. Inipera-
tore al Sereniss. íuo figliuolo. || Et il gouerno dell' Imperio lafcialo
al Sereniss. || fiio fratello. jj [Rézmelszelü nyointatójegy, mely bal
» Az egységes stílbon tartott inicziáléklúl eltér az E betil alakos ábrá-
olása, mely alighanem a latin ábéczéből pótoltatott.
^i A M. N. Múzeum Könyvtárában levő Aldinák leíró jegyzéke
lábával gömbön álló, trombitáló angyalt ábrázol] (12. ábra\
NKIJ; ACADEMIA VENETIANA, || MDLVIII. || P 1. üres. 2>
(as jelzésQ) 1. AL REVEUENDISS. || MONS. IL SKî. 1>IETR0
LANDO, II AHCIVESCOVO Dl CANDIA, || Sl(4. MIO OSSEKVAX-
DISS. II LE TANTE, & cofi honorate, & utili || slb. H»* 1. üres.
V (A jelzésíl) 1. I DIECI ,| CIUCOLI || DELL' IMFEHIO || nella
íiermania stb. 42^' 1. NELL' ACADEMIA || VENETIANA, || M. D.
LVIII Ki^'» 1. üres.
4-r. Lapnagyság: 15-7 X lí^ 4 cm. ívek jelzése: a — a^, A— L.
Lapok száma: ;5 számozatlan, 89 számozott (1—89) s 1 számo-
zatlan, összesen 43 levél
(8() oldal). A szöveg antikva
betűkkel, a fejezetek kezdö-
szavai öregbetükkel vannak
nyomtatva. A sorok átlagos
száma oldalanként: 38. Min-
den lap élö oldalczimmel s
örjellel van ellátva.
A JanJcovich - gyűjte-
ményből származó ép és
tiszta példány, több más
munkával egy félpergamen
kötésben egyesítve. Ez a
kötet harmadik darabja.
Könyvtári jegye : Germ.
12. ábra. Az academia nyoiiitatójegyc. 3266.
1558.
58. Le instilutioni deir Imperio stb. Academia Venetiana,
íí^őX (a czímlapon 1009).
V' 1. LK INSTITVTIONI |i DELL' IMPERIO || COxXTENVTE
NELLA II IJOLLA 1) OKO, || nuí)iiamento dalia latina nella uolgar
lingua tra dőlte. || [liézmetszetü nyomtatójelvény, mely az előzőtől
főleg kerete útján különbözik.] (13. ábra). |i NELL' ACADEMIA
VENKTIAXA ij M. D. LLX. 1" 1. üres. 2'' (A, jelzésű) 1. AL SERK-
MbS. l>lUXr:il>E II CARLO ARCIDVCA |i DAVSTRIA. |, (L)E gralie,
che 1" Allezza Voltra ha dair omni- || potente etc. 3^* 1. üres. i'
(i; jelzésű és 1 számú) 1. LE INSTITVTIOXI !| DELL' IMPERIO,
Dr. Gulyás Páltól
65
contenute nella BoUa d'Oro. || (N)EL nome délia fanla & indiuiduo
Trinità. Il stb. 62»> 1. S-ik sor: NELL' ACADEMIA || VENETIANAJ
MDLVIIL 63»M. üres.
4-r. Lapnagyság: 15*7 X 19'4 cm. ívek jelzése: A-— Qä. Lapok
száma: 3 számozatlan, 59 (1 — 55) számozott ^ s 1 számozat-
lan, összesen 63 levél (126 oldal). A szöveg antikva betűkkel, a
fejezetek kezdőszava!
öregbet ükkel vannak
szedve. A sorok át-
lagos száma oldalan-
ként 24. Minden lap
élő oldalczímmel s
őrjellel van ellátva.
Ép és tiszta példány,
mely az előző nyom-
tatványnyal együtt
egy koUigátumban
szerepel, mégpedig az
ötödik helyen. Könyv-
tári j.: Germ. 3266.
1559.
69. Victoris Fau-
sti Veneti Orationes
quinqae. — Venetiis,
1559.
!• 1. VICTO-
RIS II FAVSTI II VENETI || Orationes quinque, '' Eius amicorum
cura quam fieri potuit \\ diligenter impreíTse. ,1 [Nyomtatüjeg>\] j!
Ne quis librarius has orationes impune fuis ty- '! pis imprimat,
alibiue imprelTas uendal, || amplilTimi Senatus Veneti decre- jí
to II cautum eft. || VENETIIS M. D. LIX. || V' 1. üres. 2'^ (*ii jel-
zetű) 1. Fetro FRANCISCO || CONTARENí) THADAEI F. || Paulus
Rhammifius. || (N)On temere aut cafu eontigiíTe, sed || stb. ()'' 1.
Orationum Index. || 6^ 1. üres. 7* (A jelzésű és 1. számozású) 1.
13. ábra. Az acadcmia venetiana nyomtatójegye.
1 9—10-11—12 lapszám nincs, ellenbon 17-18—19—20 és i5— Í6—
47 — tô számok kétszer szerepelnek egymás után.
Magyar KOnjnzemle. 1908. I. fQzet. 5
66 A M. N. Múzeum Könyvtárában levő Aldinák leíró jegyzéke
VICTORIS II FAVSTI ORATIO || QVA GRATIAE AGVNTVR
PROIM- II PETRATO GRAECE PROFI- || TENDI HONORE. ]
[Q]VOD fsepe à dus immor | talibus stb. 90* (84. számú) I. APVD
ALDI FILIOS. II VENETIIS. || M. D. UX. || 90^ 1. [Nyomtatójegy.]
4-r. Lapnagyság: 18*5 X l'i'l cm. ívek jelzése: *, A— L
Lapok száma: 6 számozatlan, 84 számozott, összesen 90 levél
(180 oldal). Szövegszedés cziczeró nagyságú antikva. Fejezetczímek
s élő oldalczímek nagybetűkkel vannak szedve. Az előszó kezdő-
betűje egész egyszerű két sor magas nagybetű. Az első beszéd
fametszetű inicziáléja 3*5 cm magas; a többié valamivel kisebb.
Örjelet minden ív utolsó oldalán találunk. Sorok átlagos száma
oldalanként 26.
Jól konzervált példány, több más olasz és német kiadvány-
nyal pergamen kötésű koUigátumban egybekötve; ez a Jankovich-
gyűjteményből származó kolligatum első darabja. Czimlapján e
vörös tintával írt bejegyzés olvasható: Bibliothecœ P.P.: Trini-
tariorum Viennœ, Az első őrlapon pedig e bejegyzés látható:
Ex Bibliotheca \\ Orel. Pp : Trin : Bedempt \\ captiv. \\ Könyvtári
jegye: P. 0. lat.899.
1560.
60« Dionysii Halicamassei de Thucydidis história judicium
Venetiis, 1560.
1* 1. DIONYSII II HALICARNASSEI || DE THVCYDIDIS il
HISTÓRIA IVDICIVM, || Andrea Duditio Pannonio interprète, j
AD ILL.^»^'*^' ET REVER.*^'^'^* || ARCHIEPISCOPVM |j STRIGONIEN-
SEM. ; [Xyomtatójegy.] I VENETIIS, M. D. LX. P 1. üres. 2* (Ai jel-
zésű) 1. ILLVSTRISS. AC II REVERENDISS. D. D. || NICOLAO
OLAHO, jl Achiepifcopo Ecclefiie Metropolitan» || Strigonienfis,
Legato nato, Primati || Hungarian, ac facratiss. Caefarese || Regiae^J
Maieftatis fummo || Secretario, Cancellario || ac Confiliario &c.,|
Principi optimo atquae || ampliffimo || ANDREAS || DVDITIVS 1
S. P. D. (M}AGNOS uiros in omni œta- l| te stb. 9^ 1. üres. 10*
(C2 jelzésű) 1. DíONYSll HALICAR- || NASSEI DE THVCYDIDIS ,i
HISTÓRIA IVDICIVM, || AD Q. AELIVM || TVBERONEM, || Andrea
Duditio, Pra'pofito Therma- || rum fuperiorum Budenfium || &
Canonico Strigonienfe interprète. || (1)N IIS LIBRIS, Q. Aeli Tu ]
beró stb.
Dr. Gulyás Páltól 67
4-r. Lapnagyság: 1415X20 cm. Ivek jelzése: A— Z. Lapok
száma 94 levél (188 oldal); valamennyi számozatlan. Sorok
száma oldalanként állag : 22. Valamennyi oldal őrjellel és majusz-
kulákkal nyomtatott élő oldalczímmel van ellátva. Az utolsó,
94** lapon csupán a Series chartarum áll. A nagybetűkkel elö-
nyomatott inicziálék számára csupán három sor magas tér
hagyatott.
Példányunk XX. században készült márványozott borju-
félbőr kötésében, elég jó állapotban maradt fenn, csupán a czím-
lapon s néhány első levelén vannak vízfoltok. A M. N. Múzeum
könyvtára 1903. április 21-én vásárolta meg 40*50 koronáért
Szelhiszki (iyörgylől (Bécs). Könyvtári jegye: H. ant. 162.
1664.
61. Canones et décréta . . . cQncilii Tridenlini . . . Romae,
1564.
1» 1. CANONES, ET DECRETA || SACROSANCTI OECV-
MENICI, II ET GENERALIS CONCILII || TRIDENTINI || SVB
PAVLO III, IVLIO III, PIO IIII, II PONTIFICIBVS MAX. || Index
Dogmatum, & Reformationis || [Nyomtatójegy.] » ROxMAK, || Apud
Paulum Manutium, Aldi F. || M D LXIIH. || In Aedibus Populi
Romani. r> 1. MOTVS PROPRIVS || PII IIII, PONT. MAX. || [M]otv
proprio &c. cum nuper nos dilecti filij Pauli Mamttij^ cut
Ubroriim \\ stb. 2* (Aa jelzésű és III. számú) 1 PAVLVS MANVTIVS
PIO LECTORI S. Ij (Q)VI de Catholica fide recte fenliunt, fatentur
omnes uli- || liffimum stb. 2^ 1. üres. 8* (A^ jelzésű és V. számú)
I. BVLLA INDICTIONIS || SACRI OKCVMENICI || ET (îENERALIS
CONCILII !| TRIDENTINI, i| SVB PAVLO III. PONT. MAX. || [P]AV.
LVS EPISCOPVS, feruus íer- || uorum slb. 8* (B2 jelzésű és XV.
^zámú) 1. SESSIO PRIMA, || SACROSANCTI OECVMENICI, || ET
GENERALIS CONCILII || TRIDENTINI || SVB PAVLO III, PONT
MAX. ;| CELEBRATA DIE XIII MENSIS DEC. || ANNO DOMINI
MDXLV. Il Decretum de inchoando Concilio. || [P] LACET ne uobis,
ad laudem & glóriám fanctœ & in- || diuiduœ stb. — Végén csonka:
a 120. 1. hiányzik.
* A szokásos szigony köré tekerődző detíin, csakhogy 12-75 cm magas
kivitelben.
68 A M. N. Múzeum Könyvtárában levő Aldinák leíró jegyzéke
2-r. Lapnagyság: 20*3 X 28-8 cm. Ivek jelzése: A— V. Lapok
száma: 120 kétoldalt (II— CGKL) számozott levél (240 oldal).
A szöveg antikva betűkkel nyomatott, oldalanként átlag 37 sorral.
Az élő oldalczímek öregbetükkel szedettek, örjel minden oldal
alján található. A kezdőbetűk részben előnyomattak, részben fekete
alapon fehér arabeszkes fametszetekkel nyomattak. A fametszetek
2 cm magasak, kivéve a bevezető bulla kezdő P betűjét, mely
5 cm magas és különösen díszes.
Modern félbőrkötésű példány, melynek 39., 40. és utolsó
(I20-ik) levele hiányzik, a két első kéziratilag pótoltatott. A 16-ik,
valamint a 36-ik lap alsó, rendkívül széles margója ollóval kivága-
tott. A ezímlapon látható bejegyzésekből megtudjuk, hogy e példány
1617-ben a lállyai Jézus-társasági kolostor tulajdona volt, 1624-ben
azonban a jezsuiták kiűzetvén onnan, Cserey János birtokába került.
Az idevonatkozó bejegyzések a következők: >flïc codex pertinet ad
libra — riam Monal sterij Tallends Anno sa—lutis 1617 1' Catalogo
inscriptus — 8. Demb.^ és »Sum unus ex libris Joannis Cserei]
A. sahdis 1624 die 81 Martija. Renonard szerint ^ ez a munka
Manutius Pál állal Rómában s fia által Velenezében 1564-ben
9— 10-szer lenyomatott, a kiadások megjelölése nélkül. Leírt pél-
dányunk, mely t/anAroi/^'c/i-gyüjteményével került a M. N. Múzeumba,
az első római fóliókiadás és ugyancsak Renouard szerint^ rendkívül
ritka és becses. Könyvtári jegye: €onc. 75.
166^.
62. Clanones concilii ïridentini. Venetiis, 1564.
1» 1. (czímlap) CANONES, || ET DECRETA || SACROSANCTl
OEGVMENICl li ET GENEKALIS CONCILII || TRIDENTINI || SVB
PAVLO III, IVLIO III, I PK) IUI. PONTIFICIBVS MAX. Ij [Nyomtató-
jelvény.] II VENETIIS, M. D. LXIIII. || V^ 1. üres. 2» (Ás jelzésű) 1.
PAVLVS MANVTIVS || PIO LECTORI S. || [QJ m de Catholica
fide rede fentmnt, \\ stb. 3* (A3 jelzésű és 3. számú) I. BVLLA
INDICTIONIS II SACRI OECVMENICl || ET GENERALIS CON-
CILII II TRIDENTINI || SVR PAVLO III. PONT. MAX. || [P]*AVLVS
« Id. m. 346. I.
■ Id. m. 347. 1.
■— * Négy sor mng;is kozdobetii.
Dr. Gulyás Páltól 69
EPISCOPVS, feruusstb. 11» (B3 jelzésű és 11. számú) 1. SESSIO
PRIMA II SACrtOSANCTI OECVMENICI ü slb. 183^ 1. ACCLAMA-
TIONES PATRVMJIINFINE CONCILII || CARDINALIS A LOTHA-
RINGIA. II Beatifsimo Pio Papae, & Domino nostro, || stb. 185*
(AA jelzésű és 185. számú) 1. CONFIRMATIO CONCILII. || [N] ^ OS
Alexander, S. Lauren- || tii stb. 186^ 1. közepén a nyomdászjelvény.
16-r. Lapnagyság: 15X10*5 cm. Ivek jelzése : A— Z, AA.
Lapok száma 186 levél, melyek közül az első keltő számozatlan, a
többi 3— 186-ig számokkal van ellátva. Czímlap, feliratok és kezdő-
szavak különböző nagyságú latin majuszkulákkal vannak szedve;
az egyes fejezetek reneszánsz-stílű kezdőbetűi négy sor magasak;
a többi szöveg az antikvával szedett acclamatio és confirmatio
kivételével, kurziv betűkkel van nyomatva. A sorok szánna lapon-
ként 29; minden oldal felzettel és kusztosszal van ellátva.
A JaniovicA-gyiijteményből való példányunk kötése erősen
rongált préselt borjubőr, előlapján 1564 évszámmal. Az előbb leírt
otánnyomata. E példány első ismert tulajdonosa Lampertus Pollin-
ger volt, a ki, az első tábla belsejére ragasztott őrlapon olvasható
följegyzés szerint, Christophorus Felber hitszónoknak ajándékozta
a könyvet. Ugyanezen őrlap alján látható Felber sajátkezű aláírása,
mely a czímlapon megismétlődik az 1.5.70. évszám kíséretében.
A czímlapon a nyomtatójegy fölött ez a bejegyzés olvasható:
Ex Bihliotheca Reisachorum \\ H, R, 1804, A mozgó őrlap első
oldalára Johann Conrad Feuerlein nürnbergi törvénytudós és városi
tanácsos czímeres exlibrise van felragasztva a XVIII. század köze-
péről. Jelenlegi könyvtári jegye : Conc. 405.
1566.
63. Q. Horatius Flaccus, ex fi de atque auctoritate decem
librorura manuscriptorum, opera Dionysij Lambini Monstroliensis
emendatus stb. Venetiis, 1566. Két rész.
Első rész: 1» 1. Q. HORATIVS || FLACCVS, |i EX FIDE
ATQVE AVCTORITATE || decem librornm manu/crpiptonim,
opera || Dionijfij Lambini Monftrolienfis || emendatus: ab codem%
Commentarijs || copiofiß. illu/tratus. \\ His adiecimus K). ]\nCHAE-
LIS BRVTI II in quatuor libros Carniinuni, atque in librum
' Négy sor magas kezdőbetű.
70 A M. N. Múzeum Könyvtárában levő Aldinâk leíró jegyzéke
Epodon explicaliones. || Index 7'erum, & verborum memorahilium
[Nyomtatójegy.] Venetijs, apud Paulum Manutium, Aldi F.
oo DLXVI. P 1. üres. 2» (*2 jelzésű) 1. [Fejlécz.] || D. LAMBINVS i
CAROLO NONO || GALLORVM REGI || POTENTISSIMO, || ET
CHRISTIANISSIMO || S. D. || [S]I quis unquam puer excelfo loco
natus, |[ stb. 0* 1. [Fejlécz.] || 10. MICHAEL BRVTVS || FRANaSCO
RAINERIO II ANDREÁÉ FILIO, OPTIMAE SPEI |! atque indoUs ado-
lescenti. S. D. || [Q] Vanta (Francisce) mm in te heneuo- |I lentia
stb. 7» 1. DIONYSIVS LAMBINVS || LECTORI S. D. || [E]VM tibi
poëtain commandare non debeo, humaniffirae le- 1| ctor stb. 8*» 1. 10
MALVDANVS || DE DIONYSII LAMBINI || MONSTROLIENSIS ] IN
QV. HORATIVM j Flaccum commentarijs. || 9* (A jelzésQ) 1. [Fcsjlécz.]
CARMINVM LIB. I. || AI) MAECENATEM. Ode 1. 1| Alios alys rebus
duci: fe lyricorum verfuum fludio teneri. || [M]AECENAS atauü
édite Reyibus, || stb. 210'^ l. [Fejlécz.] || EPODON ÜBER, jl Dio,
niultumq; dubitaui, & ([uaefiui: neque dum dubitandi fmem feci,
(juamo- Il brem stb. 248*^ (240. h. 24. számú) 1. 9-ik sor: CAR-
MEN SAE- Il CVLARE. || [P]HOEBE, * fütmnmcí potens Diana,
stb. 251* (HH, jelzésű) 1. INDEX RERVM, ET VERBORVM
ubferuatione dignioruin, quie his commen- || larijs continentur.
2()2*' 1. 29-ik sor: Errata fie corrigito.i
Második rész: 1* 1. Q. HORATII || FLACCI || SERMONViM
LIHUI QVATTVOK, \ SEV, SATYRAUVM Libri duo || EPISTOLA-
RVM Libri duo. |i A Dionyfio Lainbino Monftrolienfi || ex fide deem
Ubronim manu Jcriptorum \\ emondati, ab e^dem% Commentarijs
copio/t/^. iUuftrati. \\ [Nyomilaszjelvéïiy.] Venetijs, apud Paulum
Manutium, Akli F. || oo DLXVI. 1»' 1. üres. 2» (fj jelzésű) 1.
[Fejlécz.] Dionyf. Lambinus MonftroUenfis || FRANCISCO ^TVRNO-
NIO, SArlENTISS. KT ( ILARISS. || viro, amplifsimiciue Cardi-
nalium eollegij primario. !| S. D. , [Fleuron.] i [C]Vm fortunati mihi
uidentur ij iaillb jj stb. b^ (A jelzésQ) 1. [Fejlécz] || SATIRARVM
» Példányunkban itt még c<ry INDEX REHVM ET VERBORVM követ-
kezik, mely 7 levélből áll s hbh — hbh« jelzéssel van ellátva. Az index utalásai
oly teiinészetííek, bogy kétségkívül nicgállapítbató, miszerint e néhány lap
valamely más Aldinúból került a könyvkötő gondatlansága folytán a két rész
közé. Érdekes küir)nb(ín. bogy ez idegen töredéklap nagysága nem egyezik
teljesen a könyvvel: a bosszanti oldalon 1'5 cm, a felső széleken 0*4 cm-rel
van igen iigy«*sen kiegészítve.
Dr. Gulyás Páltól 71
LIBER PRIMVS. || [Fleuron]. |i SATYRA 1. 1| [q]VI fit, Mœcenas, ut
nemo, quam ßbi fortém \\ stb. 110» I. [Fejlécz.] || EPISTOLARVM ||
14. ábra. XVIII. sz. olasz kötés.
LIBERS l'RIMVS. || [Fleuron.] AI) MAKCKXATKM. I. ;i [P]H1MA
didejmihi, fumma dicendc (((mtinn. ^\.h. IH!)'' 1. AD TISOXES
72 A M. N. M. Könyvtárában levő Aldinák leíró jegyzéke dr. Gulyás Páltól
DE ARTE I POETICA. || Scio, uiros huiofce œtalis doctilTimos &
rcripfiíTe, & edidiíTe in hunc librum || stb. 215» 1. INDEX RERVM,
ET VERBORVM || obferuatione digniorum, quae his commen- |
tarys continentur. 221* 1. [Nyomdászjelvény.]
4-r. Lapnagyság 14-5 X 20 cm. ívjelzés: az első részben
*, A— Z, AA— II3; a második részben +, A— Z, AA— ÍE. Lapok
száma: az első részben 8 számozatlan, 242 számozott és 12 szá-
mozatlan, tehát mindössze 262 levél (524 oldal); a másodikban
4 számozatlan, 210 számozott és ismét 10 számozatlan levél,
vagyis együttvéve 224 levél (448 oldal). A mű nyomtatásánál
vegyest használtattak különböző nagyságú antikva és olasz típusok;
a versek szövege mindkét részben dőlt betűkkel van szedve, az
oldaljegyzetek az első kötetben ugyancsak dőlt, de egy ponttal
kisebb betökkel van nyomtatva, míg a második részben antikvá-
val, viszont a kommentárok mindkét részben különféle nagyságú
antikva típusokkal szedettek. A szöveg átlagos sorszáma lapon-
ként 40; a széljegyzeteké és kommentároké oldalanként 49.
Az egyes részek élét fametszetű reneszánsz lécz s a szöveg első
sorát négy sor magas inicziálé díszíti; a dedikáczióknál használt
inicziálék különösen díszesek és 10 sor magasak.
Igen jó karban lévő példányunk XVIII. századi piros marokén
kötésben pompázik, melynek hátlapját gazdag aranyozás, két
aranyos léczekkel kereteit tábláját pedig gépnyomású czímerkép
ékíti. A kissé nehézkes barokk kacskaringókkal körülfont czímer
leírása: öt részre osztott, alul négyeit paizs, a paizsfőben ágaskodó
oroszlán, az első és harmadik
mezőben három hliom, a j^ft ^ ^
ben pedig jobbharánt rulás ^ ^^ ^^3
pólya látható; a czímer fölött
lebegő angyalok ötágú, négy
gyöngygyei díszített koronát ^^ ^^^
tartanak (14. ábra.) Mint az
elülső őrlap belső oldalán látható autógramm mutatja, e példány
Batsányi (lő. ábra) könyvtárából került a M. N. Múzeum
Széchényi Orsz. Könyvtárába. Könyvtári jegye: A. lat. 668*.
TARCZA.
JELENTÉS
A MAGY. NEMZ. MÚZEUM ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI
KÖNYVTÁRÁNAK ÁLLAPOTÁRÓL
AZ 1907. ÉV UTOLSÓ NEGYEDÉBEN.
I.
A nyomtatványi osztály anyaga a lefolyt évnegyedben
köteles példányokban 2403 db, ajándék útján 263 db, vétel útján
516 db, áttétel útján 24 db, összesen 3206 db bal gyarapodott.
Ezenfelül köteles példány czímén beérkezeti: gyászjelentés 1270 db^
zárszámadás 214 db, egyházi körlevél 80 db, perirat 13 db, hiva-
talos irat 152 db, műsor 165 db, alapszabály 234 db, színlap
1418 db, falragasz 1372 db, vegyes 1063 db, összesen 5981 db
apró nyomtatvány.
Vételre fordíttatott 394057 korona, 90 márka és 381*80 Ura.
Ajándékaikkal a következők gyarapították a nyomtatványi
osztály anyagát: Abauj-Torna vármegye alispánja Kassa, Abo
Stads Hist. Museum, A Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Főfel-
ügyelősége, Bigoni Guido Genova, Bibliotheca national Rio de
Janeiro, Budapest főváros statisztikai hivatala, Budapesti kereske-
delmi akadémia, de Gerando Antónia Kolozsvár, Divald Kornél,
Dunántúli ág. h. ev. püspök Pápa, Fiók Károly Debreczen, Fővárosi
Közmunkák Tanácsa, Fraknói Vilmos, özv. Gaal Danielné, (Jazda-
.sági akadémia Magyaróvár, Gulyás Pál, Györy Tibor, Horváth
Géza, Hubert Emil, Iványi István Szabadka, Izraelita hitközség
Homonna, Kais. Akademie der Wissenschaften Wic-n, Képviselő-
házi iroda, Kerekes Pál, Kiskunhalasi gimnázium igazgatósága,
Kungl. bibliotheket Stockholm, Kungl. vetenskaps societeten Upsala,
gr. Kuun Gézáné Kolozsvár, Letényi Aladár Üjpest, br. Lévay
József, br. Lévay Lajos, Library of the Brooklyn institute, Liep-
mannssohn Leo Berlin, Magyar kir. állatorvosi főiskola, Magyar
74: Évnegyedes jelenlés a M. N. Múzeum könyvtárának állapotáról
Nemzeti Múzeum igazgatósága, Magyar Tud. Akadémia, Mahler
Ede, Medits Nándor, Olasz közoktatásügyi minisztérium Róma,
Pálffy Gyula Pécs, Petrits Ákos, Prónai Antal, Rogues Mario Paris,
Samassa János, Speiser Ferencz Kalocsa, Statist. Zentral-Kom-
mission Wien, Szalay Imre, Szeleczky Margit, Szeremlei Samu
Hódmezővásárhely, Szilágyi István-kör Máramarosssziget, Tarába
Mihály, Thallóczy Lajos Wien, Vallás és közoktatásügyi m. kir.
minisztérium, Várdai Béla, Weiss Emil Hosszúmező.
Nevezetesebb szerzemények: I. Enyedi Georgius Explicatio-
nes locorum veteris et növi testament!. Kolozsvár, 1598. 2. Selyei
Balog István: Útitárs. Várad, 1657. 3. A következő három töre-
dék: a) Kanisai P. János. Egymással való beszélgetése Ur Krisz-
tusnak, b) Kalendariom 1625. e) Kalendariom. Eszterházy Miklós-
nak ajánlva.
Fel kell még említeni azon nagyfontosságú és nagyértékű
munkák megszerzését is, a melyek régen érzett hiányt pótolnak
könyvtárunkban s a melyek közöl a következők már be is érkez-
tek: 1. Migne J. P. Patrologiae cursus completus. Series latina.
Parisiis, 1878. Tom. 1—221. (2042 kor., 60 fillér.) 2. Bollandus
Joannes. Acta Sanctorum. Tom. 1—63. Parisiis. (1976 kor.)
;), Mansi Joli. Sacrorum conciliorum collectio. Tom. 1—35.
Florentiae, 1759. (2150 kor.) 4. Litta P. Famiglie celebri
Italiane. Tom. 1—6. Milano, 1819. (720 kor.)
A könyvtár helyiségeiben a lefolyt évnegyedben 12,947 egyén
33,399 kötet nyomtatványt használt ; kölcsönzés útján pedig 804
•egyén 1199 kötetet.
A lefolyt évnegyedben 2555 munka o.sztályoztatott, amelyek-
ről összesen 3332 czédula készült. Kötés alá készíttetett 497
munka 607 kötetben.
A köteles példányok átvételére berendezett helyiségbe ezen
idő alatt 577 csomag érkezett ; ugyaninnen 552 levél expediálla-
tott, a miből 1 W reklamálás volt. Az 1897 :XLI. t.-czikk intéz-
kedései ellen vétő nyomdatulajdonosok ellen peres eljárás meg-
indítása nom kéretett. A már megelőzőleg megindított peres
eljárások eredményeként pénzbüntetés és kártérítés fejében 10
esetben 1H8 korona és 31 fillér folyt be.
II.
A kézirattár íijándék útján 4 zenemüvei, 67 írott kötetlel,
57 irodalmi levéllel és 1 db irodalmi analektával; — vétel útján
pedig 1 középkori kódexszel, 10 kodex-töredékkeí, 2 zeneművel,
52 irotl kötettel, 1 kötetes levélgyüjteinénynyel, 6 irodalmi levéllel
és 4í' db irodalmi analektával gyarapodott. A gyarapodás darab-
száma 245.
Évnegyedes jelentés a M. N. Múzoum könyvtárának állapotáról 75
Az ajándókozók közül Bajza Aladár, Bajza József 5 versé-
nek eredeti kéziratát, 50 irodalmi levelét, Goethe Mignon-dalának
Bajza Jenőtől származó fordítását és Beniczkyné-Bajza Lenke
műveinek 14 kötetre terjedő eredeti kéziratát és 16 kötetre ter-
jedő javított másolatát. Claparède Sándor pedig a Histoire de la
Révolution de Hongrie ez. mű oly példányát ajándékozta, mely
Césare de Saussure, II. Rákóczi Ferencz rodostói udvartartása tag-
jának a fejedelemről írt emlékiratával és kéziratos jegyzeteivel
van kiegészítve. Ajándékoztak továbbá: A Múzeumok és Könyv-
tárak Orsz. Főfelügyelősége 8 db szláv kéziratot, Fazekas nővérek
a JoUy-féle »The flight of Haynau« ez. angol galop két írott pél-
dányát, Győry Tibor Fischer Dániel önéletrajzának másolatát,
Horánszky Lajos Bacsányi János ama levelezésének és pöriratai-
nak 5 kötetre terjedő másolatait, a melyeknek eredetű az osztrák
cs. k. belügyminisztérium levéltárában őriztetnek; Major J. Gyula
»Balaton« ez. symphoniai költeményének eredeti kéziratát, Medits
Nándor 4 kéziratos imakönyvet, Melich János egy >Brevis cyno-
sura juris hungarici< ez. XVllI. századi latin kéziratot, özv. Petőfi
Istvánné néhai férjének n levelét és férje 5 versének eredeti kéz-
iratát, végűi Szeleczky Margit Tóth Antalnak 9 kötetre terjedő
Horatius-, Cicero-, Juvenalis-, Martialis-, Lucanus-, Lucretius- és
Anakreon fordításait.
Vételre összesen 1117-1() kor. és lOÓ márka fordíttatott.
A vásárolt anyagból különösen kiemelendő l^etöfi Sándornak Tar-
kányi Bélához 1844 február havában írott levele Tái'kányi Béla
tájékoztató soraival és a levéllel megajándékozott Reményi Ede
levél bori tékával; továbbá Kazinczy Ferencznek ama legutolsó
levele, a melyet hirtelen elhunyta alkalmával íróasztalán találtak.
A vásároltak közt szerepel még egy XV. századi magyarországi
latin biblia, Fáy András »A pándi csuda, 1817.« ez. eredeti kéz-
irata, Nagy Ivánnak a Gyöngyösi-családra vonatkozó adatgyűjte-
ménye, 50 db súgókönyv, id. Felsöbüki Nagy Pál levelezése a
Széchenyi grófokkal s végűi Haydn J. és Liszt Ferencz 1—1 levele.
A kézirattár bútorozása bevégeztetett s nyomban megkez-
detett a kéziratok áthelyezése, valamint a felszai)f)r()iiott szerze-
mények fokozatos feldolgozása is.
Az évnegyed folyamán IH esetben kikölcsünöztetett 18 kéz-
irat, 57 kutató pedig 1H2 kéziratot és 12 irodalmi levelet használt.
111.
A hírlap-osztály gyarapodása: Ä) köteles példányok:
a) nyomdai kimutatással érkezett csomagokban IHf) évfolyam,
47,988 szám; 6^ számonként (K);];5 szám: összo.-en L*^") évf.,
54,021 szám; B) vásárlás (Pfeifer Ferdinándtól 00 lill.) 1 évf.
76 Évnegyedes jelentés a M. N. M. könyvtárának állapotáról
8 szám ; C) ajándék : Rio de Janeiro Nemzeti könyvtárától I évf.
303 szám; dr. Lázár Bélától 1 évf. 41 szám; a Múzeumok és
Könyvtárak Orsz. Főfelügyelőségétől 11 hírlap 47 évf. 2464 szám;
gr. Andrássy Dénestől 89 hírlap mintegy 12,500 szám ; a Vallás-
és Közoktatásügyi Minisztériumtól 65 szám; összesen 49 évf.
15,373 szám ; D) áttétel a köny^'tá^ levéltári osztályából 6 évf.
19 szám. Végösszeg: 191 évf. 69,416 szám.
A könyvtár helyiségében 1262 olvasó 2135 kötet hírlapot,
házon kívül 23 olvasó 65 kötetet használt; összesen 1285 olvasó
2201 hírlapkötetet.
Átnézetett 146 évf., 41,637 szám. Czéduláztatott 319 évf.;
ebből új hírlap 12.
A nyomdai kimutatással érkezett köteles példányok első
ízben a növedéknaplóba jegyeztettek, minden alkalommal pedig
külön nyilvántartó czédulákra. A számonként érkezettek heten-
ként beosztattak a betűrendben tartott teljes anyagba.
IV.
A levéltár a lefolyt évnegyedben vétel útján 1077 db, aján-
dék útján 165 db, letét útján 68 db, a kézirattárból, való áttétel
útján 1 db, összesen 1311 dbbal gyarapodott
Vételre fordíttatott 1974 korona és 98 márka.
A családi levéltárak száma a lefolyt évnegyedben nem
gyarapodott. A már letéteményezett családi levéltárak közül a
Péchy család levéltára nyert kiegészítést 68 darabbal, melyeket
Fest Lajos téteményezett le.
Ajándékaikkal a Múzeumok és Köny\1Árak Országos Főfel-
ügyelősége, Szegedy-Maszák Hugó, Szeleczky Margit és Torma
György gyarapították a levéltár anyagát.
À törzsg\üjtemény gyarapodásából a középkori iratokra
esik 4 db, az újabbkori iratokra 170 db, az 1848/49 és emigráczió
korabeli iratokra 958 db, a czímereslevelek csoporíjára 29, a
gyászjelentések csoportjára 83, a czéhlevelekre 1 db.
A czímereslevelek és nemesi iratok csoportja a következő
darabokkal gyarapodott :
1. 141 i. október 14. Pozsony. Zsigmond király czimeres-
levele a Hideghétliy család részére, a szöveg és czímerkép egy-
szerű másolata. 2. 1415. május 19. Konstancz. Zsigmond király
czímereslevele Taniásfalvi Gergely lia György részére. 3. 1547.
május 14. Gyulafehérvár. Izabella királyné czímereslevele Somosdi
í^zékely Balázs részére. 4. 1549. január 5. Bécs. I. Ferdinánd
czímereslevele Szentmártoni Márton és Körmendi János deák
részére. 5. 155r9. deczember 2S. Bécs. I. Ferdinánd czímereslevele
Sámboky Péter részére. (>. 1559. szeptember 28. Bécs. I. Ferdinánd
A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtarának állapotáról 77
czímereslevele Fejéregyházi Tóth Tamás részére. 7. 1569. április 25.
Bécs. Miksa császár birodalmi czímereslevele Gebhardt Keresztély
és Konrád részére. 8. 1594. augusztus 30. Regensburg. II. Rudolf
czímereslevele Felsögyőri Nagy János részére. 9. 1608. deczem-
ber 18. Bécs. II. Mátyás czímereslevele Gesztherédy Zsigmond
részére. 10. 1623. szeptember 11. Ebersdorff város. II. Ferdinánd
czímereslevele Gönczy Szabó György részére. 11. 1627. már-
czius 28. Bécs. Liebenthal Keresztély palotagróf czímereslevele
Proy János részére. 12. 1648. deczember 10. Gyulafejérvár.
II. Rákóczy György czímereslevele Marussi András részére. 13. 1655.
január 23. Bécs. III. Ferdinánd czímereslevele Zanchi Antal részére.
14. 1661. mágus 13. Vécsvára. Kemény János czímereslevele
Bojér János és László részére. 15. 1662. július 29. Pozsony.
I. Lipót czímereslevele Gaal máskép Szabó György részére.
16. 1682. február 10. Fülek. Nógrád vármegye nemesi bizonyít-
ványa a Felsőgyőri Nagy család részére. 17. 1684. május 5. Linz.
I. Lipót czímereslevele Pavkovics Mátyás részére. 18. 1716.
április 30. Losoncz. Nógrád vármegye nemesi bizonyítványa Nagy
György részére. 19. 1716. április 30. Losoncz. Ugyanaz. Nagy
János részére. 20. 1717. márczius 8. Bécs. VI. Károly czímeres-
levele Laich János György részére. Mellékelve a czímérkérő
folyamodvány. 21. 1722. szeptember 23. Szécsény. Nógrád vár-
megye nemesi bizonyítványa Nagy János, László és Ferencz
részére. 22. 1733. július 6. Bécs. VI. Károly bizonyságlevele az
Eitlperg Jáncs Henrik által letett indigenatusi esküről. 23. 1763.
május 31. Bécs. Mária Terézi czímereslevele Vinárszky János és
Polster Károly részére. 24. 1772. deczember 2. Bécs. Mária Terézia
bárói diplomája Dávid Károly részére. 25. 1819. november 20.
Balassagyarmat. Nógrád vármegye nemesi bizonvítvánva Nagy
József részére (2 db). 26. 183L október 27. Bécs. I.' Ferencz
császár osztrák nemesi oklevele Gyurkovich József részére.
27. 1846 augusztus 19. Jászapáti város nemesi bizonyság levele
Nagy József részére. 28. XIX. sz. évn. Vivenot Rudolf és Eduard
folyamodványa az országgyűléshez indigenátusért.
A lefolyt évnegyedben 34 kutató 7562 db iratot használt.
Kikölcsönöztetett 6 térítvényen 254 db írat, 3 pecsétmásolat és
4 fénykép.
A rendes gyarapodás feldolgozásán kívül bevégeztetett a
gr. Barkóczy levéltár rendezése, mely 1 db XIII, 3 db XIV,
20 db XV és 14 db XVI. századi mohácsi vész előtti eredeti
oklevelet, 13 db középkori oklevél másolatot, 243 db XVI. századi
mohácsi vész utáni, 1446 db XVII, 7808 db XVIII, 4623 db
XIX. századi iratot, 523 db genealógiát, 9í6 elenehust, 277 kéz-
iratot és térképet, összesen 15,817 dbot tartalmaz. A Péchy levél-
tár gyarapodása: 8 db XVIII, 59 db XIX, és 1 db XX. századi
76 Évnegyedes jelentés a M. N. M. könyvtárának állapotáról
3 szám ; C) ajándék : Rio de Janeiro Nemzeti könyvtárától 1 évf.
303 szám; dr. Lázár Bélától 1 évf. 41 szám; a Múzeumok és
Könyvtárak Orsz. Főfelügyelőségétől 11 hírlap 47 évf. 246 i szám;
gr. Andrássy Dénestől 39 hírlap mintegy 12,500 szám; a Vallás-
és Közoktatásügyi Minisztériumtól 65 szám; összesen 49 évf.
15,373 szám ; D) áttétel a könyvtár levéltári osztályából 6 évf.
19 szám. Végösszeg: 191 évf. 69,416 szám.
A könyvtár helyiségében 1262 olvasó 2135 kötet hírlapot,
házon kívül 23 olvasó 65 kötetet használt; összesen 1285 olvasó
2201 hírlapkötetet.
Átnézetett 146 évf., 41,637 szám. Czéduláztatott 319 évf.;
ebből úí hírlap 12.
A nyomdai kimutatással érkezett köteles példányok első
ízben a növedéknaplóba jegyeztettek, minden alkalommal pedig
külön nyilvántartó ezédulákra. A számonként érkezettek heten-
ként beosztattak a betűrendben tartott teljes anyagba.
IV.
A levéltár a lefolyt évnegyedben vétel útján 1077 db, ^án-
dék útján 1()5 db, letét útján 68 db, a kézirattárból, való áttétel
útján 1 db, összesen 1311 dbbal gyarapodott
Vételre fordíttatott 1974 korona és 98 márka.
A családi levéltárak száma a lefolyt évnegyedben nem
gyarapodott. A már letéteményezett családi levéltárak közül a
Péchy család levéltára nyert kiegészítést 68 darabbal, melyeket
Fest Lajos téteményezett le.
Ajándékaikkal a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfel-
ügyelősége, Szegedy-Maszák Hugó, Szeleczky Margit és Torma
György gyarapították a levéltár anyagát.
A törzsgyüjtemény gyarapodásából a középkori iratokra
esik 4 db, az újabbkori iratokra 170 db, az 1848/49 és emigráczió
korabeli iratokra 958 db, a czímereslevelek csoportjára 29, a
gyászjelentések csoportjára 83, a czéhlevelekre 1 db.
A czímereslevelek és nemesi iratok csoportja a következő
darabokkal gyarapodott :
1. 1411. október 14. Tozsony. Zsigmond király czímeres-
levele a Hideghéthy család részére, a szöveg és czímerkép egy-
szerű másolata. 2. 1415. május 19. Konsíancz. Zsigmond király
czímereslevele Tamásfalvi Gergely fia György részére. 3. 1547.
május 14. Gyulafehérvár. Izabella királyné czímereslevele Somosdi
Székely Balázs ré.szére. 4. 1549. január 5. Bécs. I. Ferdinánd
czímereslevele Szentmártoni Márton és Körmendi János deák
részére. 5. 1549. deczember 28. Bécs. I. Ferdinánd czímereslevele
Sámboky Péter részére. 6. 1559. szeptember 28. Bécs. I. Ferdinánd
A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának állapotáról 77
czímereslevele Fejéregyházi Tóth Tamás részére. 7. 1569. április 25.
Bécs. Miksa császár birodalmi czímereslevele (iebhardt Keresztély
és Konrád részére. 8. 1594. augusztus 30. Regensburg. II. Rudolf
czímereslevele Felsögyöri Nagy János részére. 9. 1608. deczem-
ber 18. Bécs. II. Mátyás czímereslevele Gesztherédy Zsigmond
részére. 10. 1623. szeptember 11. Ebersdorfl város. II. Ferdinánd
czímereslevele Gönczy Szabó (iyörgy részére. 11. 1627. már-
czius 28. Bécs. Liebenthal Keresztéíy palotagróf czímereslevele
Proy János részére. 12. 1618. deczember 10. Gyulafejérvár.
II. Rákóczy György czímereslevele Marussi András részére. 13. 1655.
január 23. Bécs. III. Ferdinánd czímereslevele Zanehi Antal részére.
14. 1661. május 13. Vécsvára. Kemény János czímereslevele
Bojér János és László részére. 15. 1662. július 29. Pozsony.
I. Lipót czímereslevele Gaal máskép Szabó (íyörgy részére.
16. 1682. február 10. Fülek. Nógrád vármeg>'e nemesi bizonyít-
ványa a Felsőgyőri Nagy család részére. 17. 1()84. május 5. Linz.
I. Lipót czímereslevele Pavkovics Mátyás részére. 18. 1716.
április 30. Losoncz. Nógrád vármegye nemesi bizonyítványa Nagy
Györg\' részére. 19. 1716. április 30. Losoncz. Ugyanaz. Nagy
János részére. 20. 1717. márczius 8. Bécs. VI. Károly czímeres-
levele Laich János György részére. Mellékelve a czímérkérő
folyamodvány. 21. 1722. szeptember 23. Szécsény. Nógrád vár-
megye nemesi bizonyítványa Nagy János, László és Ferencz
részére. 22. 1733. július 6. Bécs. VI. Károly bizonyságlevele az
Eitlperg János Henrik által letett indigenalusi esküről. 23. 1763.
május 31. Bécs. Mária Terézi czímereslevele Vinárszky János és
Polster Károly részére. 24. 1772. deczember 2. Bécs. Mária Terézia
bárói diplomája Dávid Károly részére. 25. 1819. november 20.
Balassagyarmat. Nógrád vármegve nemesi bizonvltvánva Nagy
József részére (2 db). 26. 183L október 27. Bécs. I.' Ferencz
császár osztrák nemesi oklevele Gyurkovich József részére.
27. 1846 augusztus 19. Jászapáti város nemesi bizonyság levele
Nagy József részére. 28. XIX. sz. évn. Vivenot Rudolf és Eduard
folyamodványa az országgyűléshez indigenálusért.
A lefolyt évnegyedben 34 kutató 7562 db iratot használt.
Kikölcsönözletett (> téritvényen 254 db irat, 3 pecsétmásolat és
4 fénykép.
A rendes gyarapodás feldolgozásán kívül bevégeztetett a
gr. Barkóczy levéltár rendezése, mely 1 db Xlll, 3 db XIV,
20 db XV és 14 db XVI. századi mohácsi vész előtti eredeti
oklevelet, 13 db középkori oklevél másolatot, 243 db XVI. századi
mohácsi vész utáni, 1446 db XVII, 7808 db XVIII, 4623 db
XIX. századi iratot, 523 db genealógiát, 9í() elenchust, 277 kéz-
iratot és térképet, összesen 15,817 dbot tartalmaz. A Péchv levél-
tár gyarapodása: 8 db XVIII, 59 db XIX, és 1 db XX. századi
78 Évnegyedes jelentés a M. N. M. könyvtárának állapotáról
iratot, összesen í>8 dbot tartalmaz. Folyamatban van jelenleg
a Szunyogh-levéllár rendezése, valamint megkezdetett újból a
gyászjelentések szaporulatának feldolgozása.
A levéltár helyiségében a nyár folyamán eszközölt butorzás
befejeztetvén, a levéltár karzatán a levéltár 1848/49-es iratainak
valamint az ezekkel összefüggő iratok gyiyteménye, a XIX. és a
XVIII. századi iratok egy része nyertek elhelyezést. Ez által a
levéltár földszinti helyiségeiben egy szoba felszabadulván, ott
családi levéltárak helyeztettek el.
SZAKIRODALOM.
Uinneberg Paul: Die Kultur der Gegenwart, Teil L
Abteilung. L Die Allgemeinen Grundlagen der Kidtur der Gegen-
wart, Berlin és Leipzig. 1906. B. G. Teubner. 4-rél, XV, 671 1.
Ára vászonkötésben 18 M.
A Deutsche Literaturzeitung közismert szerkesztője, Karl
Hinneberg vezetésével B. G. Teubner kiadásában megindított
nagyszabású vállalat első kötetében, mely a jelenkori közmíve-
lődés állalános alapjait ismerteti, három fejezetével illik folyó-
iratunk kereteibe.
Az első a Das Zeitungstvesen czímű fejezet (481—517),
Kari Bücher tollából. A dolgozat első pontjában szerző röviden
kifejti, hogy az lyság az állami szervezetből, a társadalmi ténye-
zőkből s az egyéni törekvésekből kisarjadzó szükségletek ered-
ménye; ezután a második pontban az újságírás történeti fej-
lődését vázolja, kezdve a római köztársaság utolsó korszakában
kifüggesztett acta diurnán s a Kr. u. VIII. századig visszavezet-
hető kinai állami újságon és folytatva a XV. századig olasz scríttori
é^avisi által divatba hozott írott újságokkal, melyek rendesen
hetenkint egyszer küldettek szét, s a legíyabb politikai és társa-
dalmi eseményekre szorítkozva, meglehetős szűk olvasókörnek
készültek. A nagy tömegeket érdeklő eseményekről nyomtatott
röpíveket bocsátottak ki, melyek legrégibb példái a XV. század
nyolczvanas éveiig nyúlnak vissza, míg a legfiatalabbak a XVIII. szá-
zadból valók. Virágkoruk a XVI. és a XVII. század. Jobbára sokat-
mondó hosszas czímfelírásokkal vannak ellátva s hol prózában, hol
meg versben vannak írva. Néha több egymásután következő röpív
folytatólagosan tárgyal valamely kimagasló eseményt, de a röpívek
egyöntetű kiadásáról, sor- és lapszámozásáról még szó sincs.
A fejlődés egy magasabb fokán állanak a XVI. század utolsó
évtizedeiben meginduló periodikus sajtótermékek, melyek évenkint,
vagy félévenkint rendszeresen megjelentek s főleg az elmúlt idő-
szak politikai eseményeit jegyezték föl. A leghíresebb a frankfurti
vásári híradó, mely 1628 óta császári kiváltságlevél védelme alatt
állott s szakadatlan sorozatban egész a múlt századba belenyúlik.
80 Szakirodalom
A nyomtatott hetilap német eredetű >találmány<. A legrégibb
ránk maradt ily hetilap Strassburgban készült Í609-ben s innen
indult világhódító körútjára. Angliában 1622-ben, Francziaország-
ban 1631-ben s Itáliában 1636-ban indultak meg hasonló válla-
latok. E lapok hírei semmi kritikával sem készültek s minden
pártállástól tartózkodtak. A szerkesztők sajátos pártállása mind-
össze bizonyos hirek kihagyásában, fejlődésük pedig legfeljebb
gyakoribb megjelenésükben nyilvánult. Egyik-másik hetilap csak-
hamar átalakult hetenkint 2-szer, 3-szor, 4-szer, végül naponta meg-
jelenő vállalattá, anélkül, hogy lényegesebb formai változásokon
ment volna keresztül. Az első német napilap az 1660-ban ala-
pított Leipziger Zeitung volt, melyet Angliában a Daüy Courant
1701-ben s Francziaországban a Journal de Paris csak 1777-ben
követett. A híreket tartalmazó lapocskák mellett csakhamar hir-
detések közlésére szolgáló időszaki kiadványok is megindultak.
A legelső ilynemű vállalatot a párisi Bureau d'adresses et de ren-
contres indította meg 1633-ban. Később a hirdetéses lapok (Feuilles
(Vavisj Intélligemhlatt) rövid híreket is fölvettek hasábjaikra,
viszont a politikai újságok is kezdenek szórványosan hirdetéseket
leközölni. Legelőször szórványosan Angliában kezd jelentkezni a
XVII. század középe táján, de a hirdetés egész a XVIII. század
végéig a poHtikai lapoknál nevezetesebb szerepre nem vergődhetett
A politikai ujságocskák megbízhatatlansága már a XVII.
század közepén komolyabb politikai havi lapok keletkezését vonta
maga után, melyeket az 1665-ben megindult Journal des Savants-nú
az élén a tudományos folyóiratok kiadása is követett. A XVIII.
század elején lépnek fel a szépirodalmi heti és folyóiratok, melyek
főleg Angliában, Francziaországban s Németországban virágzottak.
Az újságírás modem formája, mely az események regisztrálása
mellett a politikai tények egyéni megbírálására is kiterjed, az angol
újságírásból nőtt ki, a hol már Milton felvetette a sajtószabadság
eszméjét.
E rövid, de mesterien megrajzolt vázlat után Bücher dolgo-
zata harmadik pontjában a modern újságírást jellemzi. S itt
nemcsak az újságkészítés technikai és eszmei részét ismerteti, de
társadalmi és kulturális hatását s közgazdasági jelentőségét is
röviden megvilágítja.
A kötet második, bennünket érdeklő czikke a könyvről szól
s Richard Pietschmann-TidiK ^ göttingeni egyetemi könyvtár igaz-
gatójának tollából való. E dolgozat öt pontra osztva adja a könyv
rövidre szabott történetét. A természeti állapotban élő népek
kezdetleges mnemotechnikai segédeszközein kezdi s elvezet a
gyorssajtó és rotácziósgép termékeihez.
A klasszikus ókorról szóló részben elmondja, hogy a görögök
már a Kr. e. XI. században szívesen vásárolták az egyptomi
Szakirodalom 81
papyrust, az ókori könyveknek ezen sokáig kizárólagos anyagát,
melyet tekercsalakban őriztek meg, szabadon álló polczokra fek-
tetve, vagy külön e czélra készült hengeres tartályokba zárva.
A papyrus-tekercset a Kr. u. III. és IV. században lassankint kiszo-
rítja az állati bőrből készített pergamen-kodeksz, melynek térfog-
lalását Fitschmann is a keresztény egyház szertartásaival hozza
kapcsolatba.
A harmadik fejezet a középkori könyvről szól, kiemeli azt a
szoros kapcsolatot, mely ez időben a könyvek elkészítése és a
szerzetesi élet közt fennállt. Röviden jellemzi az írországi, angol-
szász s a Karoling-korabeli könyvmásolóí iskolát s bővebben kitér
a XII. század vége felé, valamint a humanisták korában a kézirat-
másolás terén mutatkozó föllendülésre. A fejezetet a középkori
könyv elterjedtségére vonatkozó fejtegetések zárják be.
A negyedik fejezet azon alaki és anyagi változásokat jellemzi,
melyeken a könyv az újkor hajnalán ment keresztül. Legbővebben
természetesen a legfontosabb változtatással, a könyvnyomtatás
feltalálásával foglalkozik, anélkül azonban, hogy a könyvsajtó
eredetének, első kísérleteinek problémákban gazdag kérdését meg-
oldani törekednék.
A dolgozat befejező része ezíme szerint a jelenkori könyvnek
van szentelve, valójában azonban a könyv művészi díszítésének
rövid áttekintését tartalmazza s a befejező sorokban a követ-
kezőkép foglalja össze a művészi könyvkiállítás szabályait: »Immer
allgemeiner wird anerkannt, dass die aufgäbe sein wird, papier,
type, satz, Inhalt, buchschnitt, einband, alles auf einen eindruck
zu stimmen, um als höchstes erzeugnis der buchkunst das buch
zu einer künstlerischen einheit zu gestalten. Das problem ist hier
dasselbe, dem unsere kunst in allen lebensäusserungen gegen-
übergestellt ist, das problem eines zeitgemessen stils, einer uns
eigensten kunst. Möge der schöpferische geist sich finden, dem
der grosse wurf gelingt.«
A kötet utolsó, folyóiratunk körébe vágó fejezete Fritz
Milkau, a greifswaldi egyetemi könyvtár igazgatójának dolgozata
a könyvtárakról. Ez a dolgozat négy pontra oszlik.
Az első pont az írott emlékeknek általános kulturális jelen-
tőségét s a könyvtáraknak ez emlékek fennmaradása érdekében
kifejtett szolgálatait értékeli. Hogy a régi irodalomból, habár töre-
dékesen is, de annyi fennmaradt, az Milkau szerint elsősorban a
közkönyvtáraknak köszönhető. Igaz, hogy anyagi csapások, a kezelők
tudatlansága s a használók vandalizmusa itt is okozhat károkat, de
mégis a könyvtáraknak elsőrangú szerepük van a régibb irodalom
konzerválásában. »Schon dadurch, dass sie (1. e. die bibliotheken)
in ihrer existenz unabhängig sind von leben und tod, entrücken
sie das buch, den sie Unterkunft gewährt haben, tausend gefahren.
Magyar Könyvszemle. 1908. I. füzet. í>
82 Szakirodalom
Laune, Wechsel der neigung und änderung der Wertschätzung,
überdrussam besitz und was weiter ihm gefährlich werden kann,
solange der einzelne darüber verfügt, das alles ist hier ausge-
schaltet. Hier kann er in ruhe abwarten, bis seine zeit gekom-
men ist. Hier ist er im hafen, nicht vor alle stürmen geborgen,
aber doch im hafen.«
A második pontban szerző a könyvtárak keletkezésének
történetét vázolja. Nem nyúl vissza a legendás időkig, hanem
Asi7iius PoUión kezdi vázlatát, a ki tudvalevőleg a Libertás
templomában áUitotta fel az első közkönyvtárat. A római biro-
dalojn bukása, a szép számban fejlődő közkönyvtárakat is elsö-
pörte s töredékeikből csak azok a részek maradtak meg, melyek a
kolostorok és templomok mellett elszaporodó egyházi könyvtárak-
ban találtak menedéket. A nyilvános közkönyvtár modern formájá-
nak a reneszánsz korában Cosimo de' Medici vetette meg alapját,
midőn 1444-ben, mint Niccolo Niccdi végrendeleti végrehajtója
megnyitja a Marcianát a tudós kutatók részére. A XVL század-
ban a bibliotheca publica intézménye erősen terjed a nyugati álla-
mokban, de a bizalmatlanság még nagy az olvasókkal szemben,
s rendszeres fejlesztésről, nyitási napokról egyelőre még szó sincs.
Hogy mily szQkkeblüek voltak ez időben a nyilvános könyvtárak,
azt Mdlcati az 1602-ben alapított liodleianán mutatja ki, melyből
házi használatra senki sem kölcsönözhetett ki könyveket s a
melynek helybeli használata is csupán az oxfordi egyetem vizsgát
tett hallgatói s az alapító családja részére volt megengedve.
Ezután Mïlkaxi a párisi Bibliothèque Mazarine, a berlini választó-
fejedelmi könyvtár, s a wolfenbütteU »Augusta« keletkezését,
majd az egyetemi s fejedelmi könyvtárak kialakulását foglalja
össze s Leibiiie-nek^ a modern közkönyvtár gondolata egyik leg-
első képviselőjének méltatásával rekeszti be a XVII. századi
könyvtárügy történetét. A XVIII. századra térve át, MUkau első-
sorban a németországi viszonyokra van tekintettel. Dolgozata e
részében főleg a göttingeni egyetemi könyvtárt tolja előtérbe,
mint amely az állal, hogy már ^keletkezése (1735) pillanatától
fogva kizárja az akkori könyvtárügy két uralkodó hatalmát, a
közönbösséget és a véletlent, a világ legelső modern könyvtára
czímére tarliiat igényt«. Azonban e fényes példától eltekintve, bíz-
vást mondhatjuk, hogy a könyvtári ügy a XVIIL század folyamán
lényegesebb változáson nem ment keresztül. Ezt csakis a század
végén mutatkozó társadalmi és politikai újjáalakulás volt képes
előidézni. Ez uj, szabadabb áramlat egyik kerékkötője azonban
MUkau szerint a könyvtárosok személyében keresendő, a kik a
legtöbb esetben a kutya féltékenységével őrködtek a rajok bízott
kincsekre s hihetetlenül szűkkeblüeknek mutatkoztak a közönség
irányában. De a fejlődés menetét a közfelfogás is hátráltatta
Szakirodalom 83
mely a könyvtárosi foglalkozásban sokáig nem akart külön szak-
képzettséget, tudományos készültséget igénylő szakot látni. Az első,
a ki a hagyományos nézettel szembe szállt s szakképzett könyv-
tári tisztviselők alkalmazását sürgette, Robert von Mohi volt, a
kinek fejtegetései azonban sokáig nem találtak visszhangra. Végre
a múlt század hetvenes évei óta Németországban mindjobban
átment a köztudatba e tétel igazsága s elsősorban ennek köszön-
hető, hogy a könyvtári élet olyannyira föllendült.
A harmadik pontban AíiÍkau azokra az eredményekre mutat
reá, melyeket a könyvtári ügy Németországban elért s röviden
jellemzi a könyvtárak épülete, felszerelése, rendes javadalmazása
terén manap található viszonyokat.
Az utosó részben azután azokra a követelményekre mutat
reá, melyek e téren még megvalósításra, fejlesztésre várnak, nem
feledve el azokat a tanulságokat sem, melyeket a tudományos köz-
könyvtárak a népkönyvtárak eredményeiből vonhatnak le. E fejtege-
téseiből figyelemre legméltóbb az a rész, melyben a könyvtárakban
divó mai munkafelosztás czélszerűtlenségét ostorozza. Az egyetemi
végzettségű, tudományos tisztviselők mellett feltétlenül szükséges-
nek tartja egyszerű kezelő tisztviselők (mittelbeamten) alkalma-
zását, a kik levennék amazok vállairól azon technikai munká-
latok terhét, melyek ma a tudományos tisztviselő java erejét
fölemésztik s minden magasabb feladatra képtelenné teszik, vagy
legalább is elkedvetlenítik. »Erst wenn diese Voraussetzung erfüllt
ist, werden die geistigen kräfte, die in dem wissenschaftliehen
personal vorhanden sind, bei der gegenwärtigen Ordnung der
dinge aber zu einem guten teil brach liegen, in vollem umfange
für die bibhothek frei werdep. Erst dann sind die grundlagen
dafür geschaffen, dass der bibliothekar zur regel wird, der jetzt die
ausnähme ist: der mit gesundem ehrgeiz und starkem verantwort-
lichkeitsgefühl die ihm übertragene abteilung arbeitend und beauf-
sichtigend zum besten des institutes zu machen strebt, der die
ganze bibliothek mit dem auge des herrn, nicht des mietlings
ansieht und ungeheissen hilft und bessert, wo die gelegenheit sich
bietet, der nicht in die gefährliche andacht der (|nis(|uilien ver-
sinkt, sondern mit freiem bück das grosse vom kleimn zu schei-
den weiss, der nicht an der Schablone klebt, sondern naclidekend
und aufmerksam den Standpunkt des kritikers auch den beste-
henden einrichtungen gegenüber festhält, und der schliesslich,
wie sich das für den hüter und Verwalter wissenschaftlicher
schätze von selbst verstehen sollte, musse und frische genug aus
dem dienste rettet, um für seinen teil auf bescheidenem haus-
altar die Flamme der Wissenschaft zu nähren .
Igaz szavak, melyek megszivlelését a mi kulturpolitikusaink-
nak is melegen ajánlhatjuk. Dr. Ouhjns Pál
j
84 Szakirodalom
Essai de bibliographie pratique, Aide-Mémoire du libraire
et de Vamateur de livres. Répertoire d'ouvrages rares ou cuneux
en tous genres ayiciens, et modernes^ éditions originales, livres
à gravures des XVl^ , XVIP et XIX^ siècles^ impressions rares,
etc. Avec Vindication de leur valeur dans le commerce par un
Ancien Libraire. Paris, 1900. Aide-Mémoire du libraire et de
ramateiir de livres. (Ny. Mâcon, Protat frères). 8-r. 4, 448 1.
Ára 20 fr.
A franczia könyvgyiytők s antikváriusok klasszikus kézi-
könyvének Brunet Manueljének, tekintve a legutolsó kiadása
óta lefolyt hosszú időközt, egy nagy fogyatkozása van : az egves
könyvek mellé kitett árak jórésze ma már nem áll érvényben.
Az ízlés változása, mely az árak kialakulására oly döntő
befolyással van, az utóbbi ötven esztendő alatt gyökeresen meg-
változtatta a régi könyvpiacz árait s ezrekre szöktette azon köte-
tek értékét, melyek Brunet idejében néhány száz frankért voltak
kaphatók, míg másokat, főleg az Elzeviereket, Aldinákat, Estienne-
ket leszorította régi áruk magaslatáról. Örömmel kell tehát üdvö-
zölnünk minden olyan kísérletet, mely az lyabb áralakulások
repertorizálására vonatkozik, még akkor is, ha e kísérlet igen távol
áll a tökéletesség és megbízhatóság azon magaslatától, melyre
Brunet egykor emelkedett.
Ily hasznos, bár fogyatkozásokkal telt kísérlet, az előttünk
fekvő kötet is, mely betűrendben több ezer, szinte kizárólag
franczia nyelvű munkát sorol fel, igen rövid czímekkel s a manap
szokásos árak megjelölésével. Franczia bírálói szemére vetették,
hogy igen sokfélét ölel föl, s ezzel nagyon is érezhetővé válik
hiányossága, továbbá, hogy a tulajdonképeni ritkaságok mellett
sok olyan munkára is kiterjeszkedik, melyek legfeljebb azért kerül-
nek ritkábban a könyvpiaczra, mivel senki sem keresi őket.
E fogyatkozásokhoz járul még számos sajtóliiba s a czikkek beosz-
tásánál tapasztalható sokszor bosszantó félreértés is, a mi szintén
használhatósága rovására van. Mindezeknél érzékenyebb hátránya
azonban a műnek, szerintünk, abban rejHk, hogy a könyvek érté-
kelésénél semminemű idézettel (árverés, könyvkereskedői jegy-
zék stb.) nem dokumentálja eljárását s a dolgozat használójának
mintegy vakon kell hinnie a névtelen szerző ítéletében. Már pedig,
hogy ez ítélet mennyire ingadozó, azt egy sajtóhiba folytán két-
szer szereplő munka eléggé bizonyítja. A Histoire de la ville de
Chálons-sur-Marne u. i. Barbat és Barbot nevű szerző alatt is
szerepelvén, az elsö esetben 00—65 frankra, a másodikban viszont
80—90 frankra van téve.
A munka tehát csak a legnagyobb óvatossággal használandó.
Szakirodalom 85
Briquet^ C. M. Les filigranes. Dictionnaire historique des
marques du papier dès leur apparition vers 1282 jusqu'en 1600,
Avec 39 figures dans le texte et 16,112 facsimiles de filigranes,
Paris, 1907. Alphonse Picard & Fils. 4-r. Négy kötet. I. köt.
XXIV, 234 1. Pl. A-Ch. Kacs. 1—3646; II. Ci— K (4), 235-426 I.
Facs. 3648—7877 ; III. L— 0 (4), 427—620 1. Facs. 7878-12.395;
IV. P— Z (4), 621-836 1. 12.396—16.112. Ára 160 fr.
A papiros-vizjeg^^ekről, melyek jelentősége felől olvasóink
Szcnyi I. Lászlónak folyóiratunk múlt évi folyamában megjelent
tanulmányából szerezhetnek tájékoztatást, ez értekezéssel egy-
idöben jelent meg C. M. Briquet-nçk a kérdés eddigelé legala-
posabb ismerőjének négykötetes összefoglaló munk^a, mely az
összes ily irányú régibb kutatásokat antikválja.
Briquet kutatása a következő országokra terjedt ki: Itália,
Francziaország, Németország, Ausztria-Magyarország, Svájcz, Bel-
gium és Németalföld. A terület ilyetén korlátozását a kutatás
számára fölvett korhatár (1600) szabta meg, miután a többi
európai államokban ez idő előtt papírgyárak nem működtek.
A kutatás mintegy 1000 kötet nyomtatvány, 30.840 okmány-
kötet, 1432 iratcsomag ívről-ívre való átvizsgálására terjedt ki
s eredménye 44.000 vízjegy-hasonmás összegyűjtése volt, melyet
65.000 alkalommal másolt le. E nagy gyűjteményből természe-
tesen mindenekelőtt a másodpéldányok selejteztettek ki, azután
azok, melyek 1600-on túli évekből fordultak elő. De még így is,
a hasonmások akkora tömege maradt fenn, hogy valamennyiök
közzététele merő lehetetlenségnek mutatkozott. Briquet tehát
válogatni volt kénytelen. A válogatásnál minden vízjegy-csoport
legrégibb képviselőjét s legfőbb, legjellegzetesebb változatait vette
fel. Minthogy e változatok sokszor igen szép számot képviselnek
(a ratisbonnei papirgyár pl. 59 évi időközben a város czimerét
26 változatban használta fel). Briquet munkája még e válogatás
daczára is 16.112 hasonmást tartalmaz. A hasonmások eredeti
nagyságban tétettek közzé. Elrendezésük az ábrázolt tárgyak
franczia ehievezésének betűrendjében történt, szintúgy leírásuk is,
mely utóbbi a papiros méretein kívül előfordulásuk évét s a
kiadvány megnevezését is feltünteti. A betűrendes elrendezés
igen megkönnyíti Briquet művének használatát, főleg akkor, a
midőn valamely okmányon előforduló vízjegyet akarunk meg-
határozni.
A vízjegyek tudományos jelentősége, mint ismeretes, abban
áll, hogy segélyükkel valamely keltezetlen okmány vagy nyomtat-
vány hozzávetőleges korát megállapíthatjuk. Briquet egy-egy víz-
jegy korhatárát a rendes alakú papirosoknál 15, a nagyalakúak-
nál 30 esztendőre teszi, Likhacsev-yél szemben, a ki 10 évet vesz
86 Szakirodalom
fel. E korhatáron belül annál inkább szQkül a felvehető időköz,
minél több dalált dokumentumon szerepel egy és ugyanazon víz-
jegy. Ha egy keltezetlen okmányon pl. oly vízjegy szerepel, mely
csak egy, mondjuk 1481-ből datált ügyiraton fordul elő, ebből azt
kell következtetnünk, Briquet szerint, hogy az illető keltezetlen
okmány akár az 1481 -et megelőző, akár az azt követő 15 esz-
tendőből való, tehát 1466 és 1496 közé helyezendő. Ha egy
második támpontunk is van, pl. egy 1486-ból datált okmány
alakjában, akkor a korhatár ekként módosul : 1486 — 15 és
1481-1-15, V. i. 1471 és 1496 között. De ha oly szerencsések
vagyunk, hogy a szóban forgó vízjegyet, tegyük fel, 24 esetben
jegyeztük ki az 1478 és 1490 évek közti időközből, nagy való-
színűséggel állíthatjuk, hogy a huszonötödik, keletnélküli okmány
is ez évekből való.
Briquet munkájához terjedelmes bevezetést is írt, mely-
ben a papírgyártás rövid történetét, technikáját s a vízjegyek
összefoglaló jellemzését acya. Ennek ismertetésére, miután Szönyi
I. László fentemlített dolgozata bőven szólt e tárgyról, fölösleges
kiterjeszkednünk.
Briquet nagy fáradsággal és sok költséggel előállított mun-
káját ügy levéltárosainknak, mint a XV. és XVI. századi nyom-
tatványokkal foglalkozó bibliográfusainknak melegen ajánljuk :
datálatlan darabok kormeghatározásánál nélkülözhetetlen segéd-
eszköz, mely a paleográfiái és tipográfiai kritériumokkal összeegyez-
tetve becses eredményekhez vezet Dr, Gtűyás Fal.
Szakirodalom 87
KÜLFÖLDI FOLYÓIRATOK SZEMLEJE.
Deutsche Literaturzeitung. XXVIIL évfolyam 40, szám (1907.
október ö.): Em'ú Jaeschkej Volksbibliotheken (Bücher- und Lesehallen), ihre
Einrichtung und Verwaltung. (Gottlieb Fritz). — E. S. Mittler und Sohn
königliche Hofbuchhandlung und Hofbuchdruckerei. 1789. — 41, szám
(október 12.): L. Adam, Über die Unsicherheit literarischen Eigentums bei
Griechen und Römern. (Wilhelm (üönert). — 42. szám (október 19.): A Hortz-
schansky, Bibliographie des Bibliotheks- und Buchv/esens. 3. Jahrg.: 1906.
(Gk)ttfried Zedier). — A. E. SchCnhach, Über Lesen und Bildung. 7. Aufl. —
43, szám (október 26.): Ernest Rahir, La bibliothèque de l'amateur. Guide
sommaire à travers les livres anciens les plus estimés et les principaux ouvrages
modernes. — 48. szám (november 30.): Ludwig Schemami, Die Gobinau-
Sammlung der kaiserlichen Universiläts- und I^ndesbibliothek zu Strassburg.
(Bernhard Groelhaysen). — 50, izám (dcczember 14.): J. Popp, Literari-
scher Ratgeber für die Katholiken Deutschlands. VI. Jahrg. — öl— 52,
szám. (deczember 21.): A. Dreyer, Biicherverzeichni>s der Zentralbiblio-
thek des Deutschen und österreichischen Alpenvereins. (Richard Böhme). —
R. Focke, H. Hermelink, G. Witkowski, R. Wuttke, Das Buchgewerbe und
die Kultur.
La Bibliofilia. IX. évfolyam 6—7. szám (1907. szeptember— október):
Enrico Fílippini, Per una Visione francescana del trecento. — E. Spadolini,
II Portolano di Grazioso Benincasa. (l olytatolagos közlemény). — Leo S. Olschki,
La caccia al libro in Italia. — G. Boffito, Saggio di blibliografia aeronautica
italiana. Correzioni ed aggiunte tratte dalle schede del chmo. dott. Diomede
Buonamici biblioiilo livornese. (Folytatólagos közlemény). — D. Ciàmpoli, Gli
Statuti di Galcotto d' Oria per Castel Gcnovcse no' Frammenti di un Codice
Sardo del secolo XIV. (Folytatólagos közlemény). — Arnaldo Bonaventura, Un
Breviárium del secolo XIII. — Sidney J. A. Churchill, Bibh'ografia Celliniana.
(Befejező közlemény). — H, szám (vovombcr): A t ti lio Ifori, Le carte délia Tos-
cana di D. Stefano Buonsignori. — Arnaldo Bonaventura, Antiche Suites orche-
stral! Francesi. — E. Spadolini^ Il Portolano di Grazioso Benincasa. (Folytató-
lagos közlemény). — D. Ciàmpoli, Gli Slaluli di Galeotto d' Oiia per Castel
Genovese ne' Frammenti di un Codice Sardo del secolo XI V. (Folytatólagos köz-
lemény). — G. Boffito^ Saggio di Bibliográfia aeronautica italiana. Correzioni
ed aggiunte tratte dalle schede del chmo. dott. Diomedo Buonamici bibliofilo
livornese. (Befejező közlemény). — 9. szám (deczeinbor): G. Boffito, Di un
codice miricato di Macrobio apparlenente al sec. XV. — A. B., Aiicora del
Codice Scarlattiano. — Giulio Guiceiardini, La più antica Inidiizionc in vol-
gare délia Batracomiomachia. — D. Ciàmpoli, Gli statuti di Galeotto
d* Oria per Castel Genovese ne' Frammenti di un Codice Sardo del secolo.
XIV. (Befejező közlemény). — Állandó rovatok: Xotizie. PuLblica/ioni
di carattere bibliografico e intorno alla storia deir arte tipograüco. Vendite
pubbliche. Cataloghi notevoli. Nccrologio.
^8 Szakirodalom
Mitteilungen des Österr. Vereins für Bibliothekswesen.
XL évfolyam 4. füzet (1907. október — deczembcr): Gustav Ire i&/tM^er, Dome-
nico Yallarsi's Hicrony mus- Ausgaben. — Ferdinand Mencik^ Eine Sammlung
von Einblattdrucken. — Bernhard Seuffert, Beiträge zur Wieland-Biblio-
graphie. — Literarische Besprechungen: Dr. Isaak Collijn, Katalog
öfner Västeräs Läroverksbibliotheks Inkunabler. U. a. Katalog der Inkunabeln
der kgl. Universitätsbibliothek zu Uppsala. (C— 11). Campbell Dodgson, Cata-
logue of early German and Flemish woodcuts preserved in the Department
of prints and drawings in the British Museum. Vol. I. (H. R.) J. A. Farrer,
Literarische Fälschungen. (— ü — ) Konrad Stefan, Geschichte der Entstehung
und Verwaltung der k. k. Studien-Bibliothek in Laibach. (— w — ). Paul
Lacombe, Livres d'heures inprimés an XV« et au XVI«> siècle conservés dans
tes bibliothèques de Paris. (H. Bohatta). — Karl Junker, Festschrift zur Feier
des hundertjährigen Bestehens der Korporation der Wiener Buch-, Kunst-
und Musikalienhändler. (— w — ). Rudolf Pindtner, Die Inkunabeln in der
Fidei Kommisz-Ribliothek des Fürsten Dietrichstein auf Schlosz Nikolsburg. —
Állandó rovatok: Aus österreichischen Bibliotheken. Vereins-Nach-
richten. Personal-Nachrichten. Vermischte Nachrichten.
Rivista delle biblioteohe e degli arohivL XVIIL évfolyam
9. szám (1907. szeptember): Luigi Gabrielli La biblioteca communale di
Grenoble. — Curzio Mazzi^ Le gioie della Corte Medicea nel 1566. —
10—11, êzâm (október— november): Guido Biagij Di un esemplare dell'edi-
zione di Jesi della »Divina Commedia« appartenuto a Ugo Foscolo. — Giu-
seppe FumagcUlij I cento migliori libri italiani. — Giuseppe Ghraziano, Per
rigiene delle biblioteche. — Giorgio Rossi, Appunti suUa composizione del
»Cicerone« de lettére inédite di G. C. Passeroni. — Curzio Mazzi, Le gioie
della Corte Mediceo nel 1566. — Állandó rovat: Notizie.
Revue des bibliothèques. XVIL évfolyam, 7—9, $xám (1907.
július— szeptember): André Lemoisne, Notes sur l'évolution du portrait enlu-
miné en France du XIII^ au XVll« siècle, à propos de TExposition de la
Bibliothèque Nationale. — Mario Schiff , Editions italiennes des oeuvres de
Jean- Jaques Rousseau. — Bibliographie: Maurice Gossart, Catalogue des
incunables d'origine néerlandais conservés à la bibliothèque communale de
Lille. (A. Boinet.) Paul Delalain, Les libraires et les imprimeurs de TAca-
démie Française de 16.S4 à 1793. Notices biographiques. (A. B.) Stephan
Beissel, Geschichte der EvangclienbQcher in der ersten Hälfte dés Mittelalters-
(A. Boinet). Charles Schmidt, Les Sources de T historié de France depuis
1789 aux Archives Nationales. (A. B.) Henri Marul, Henry Bouchot, Ernest
Babelon, Paul Marchai, Camille Couderc, La Bibliothèque Nationale. (A. Binet)
Etienne Deville, Inventaire sommaire d'un fragment de cartulairede Tabbaye
du Bec, Conservé à la Bibliothèque Nationale. (R. N. Sauvage.) Archives
du Cogner (J. Chappéo — Le Mans), publiées avec le concours de Tabbé
L. J. Denis. (Etienne Deville). Pierre Champion, Le manuscrit autographe des
poésies de Charles d'Orléans. (Léon Dorez.) Miscellanea storico-lelteraria a
Francesco Mariotti nel cinquanlesimo anno della sua carriera tipograíica.
Szakirodalom 81>
iéon Dorez.) — Chronique des bibliothèques: Allemagne.
Qtriche-Hongrie. Belgique. France. Italie. — Melléklet: Henri Dehérain^
italogue des Manuscrits du fondser. Cuvi
The library journal XXXIL kötet 10. szám (1907. október) :
race Thompson, On the selection of books for Children. — Samuel H.
anck, The public library as a part of the municipal government. — John
ussel Hayes, Ainhust college library. — Frances L. Rathbome, Picture
illetins practically applied. — Esther Crawford, A. L. A. Subject headings.
- Netc-York civil service examination for library organizer. — Cort of
ew-York city libraries. — Free public libraries under municipal control. —
*uhlic libraries and Mr. Andrew Carnegie. — Book-hcgging by small libraries.
- Contagion through books. French suggestions. — Some canons of classiíi-
ition. — Brooklyn central library plans. — Eighth conference of germán
brarians. — Revieics: Ernest A. Baker, History in fiction, a guide to the
est historical romances, sagas, novels and talcs. 2 köt. (J. N. Lamed.)
imes Duff Brown, Manual of library economy. Emil Jaeschke, Volksbiblio-
leken. (J. I. W.; — 11, szám (november) : W. N. Chattin Carlton, College
braries in the mid-nineteenth century. — Walter B. Briggs, Reference Work
1 public and in college libraries : a comparison and a contrast. — C. Alex.
Jdson, The college study at Columbia. — The Boston Athenaeum centenary.
- Euphemia K. Corwin^ Berea College and its library. — Esther Crawford :
.. L. A. subject headings. II. — American library institute. — Duty-free
nportation by college and incorporated libraries. — Confiscated periodicals.
- Reading room statistics. — Women in libraries. — 12, szám (deczember) :
^hlicher's note. — Staff meetings: their organization, methods and results.
- Theresa HîtcMer^ The succesfuU loan-desk assistant. — P. F. Farrow,
•taff conferences. — Esther Crawford A. L. A. Subject headings. III. —
kX'Ratio of library users. — Government statistics of libraries : suggestions
3r improvement. — Legislation reference work in Baltimore. — Report of
he librarian of (ingress. — Association of medical librarians. — Proposed
ntemational congress of librarians and archivists. — American library insti-
ute. — Michigan state teachers' association. — Southern educational associa-
ion, department of libraries. — Reviews: Thomas lindsley Bradford ,
'he bibliographer's manual of American history. (Caroline M. Hewins.) 0. G.
ionneck, Early concert life in America. 1731— 18(X). (Edwin M. Jenks.) —
Lllandó rovatok: Editorials. — American library association. — State
ibrary commissions. — State library associations. — Library clubs. — Library
chools and training classes. — Library economy and history. — Gifts and
«quests. — Practical notes. — Librarian. — Cataloging and classification.
- Bibliography. — Anonyms and pseudonyms. — Notes and queries. -—
lumors and blunders.
Zeitsohrift fur Bücherfreunde. XL évfolyam 190711908, 7, szám
1907. október) : Hans Wolfgang Singer, Die Kleinmeister. I. — 0. Ulrich,
line bisher unbekannte Originalradirung Goethes. — Klemens Löfler, Das
Ichrifl- und Buchwesen der Brüder vom gemeinsamen Leben. — M. Maas,
^) Szakirodalom
Aus einer babylonischen Tempelschulbibliothek. (2000 v. Chr.) — S. szám
(november): Hans Wolfgang Singer^ Die Kleinmeister. II. — Franz Heinemann,
Schillers »Wilhelm Teil« in der Musikgeschichte des XIX. Jahrhunderts. —
Axel An thon Björnho. Ein Beitrag zum Werdegang der mittelalterlichen
Pergamenthandschriften. — Hans Landsberg, Der Hund des Aubri. -
9, szám (deczember): Hans Wolfgang Singer^ Die Klein meisten III. — Friedrich
Deneken, Norwegische Buchkunst. — W. L. Schreiher, Frau Venus und der
Verliebte. Ein Holzschnitt aus dem XV. Jahrhundert. — Állandó rovat:
Chronik.
Zentralblatt für Bibliothekswesen. XXIV, évfolyam 10. szám
(1907. október): Karl Esselhom, Die Pflichtlieferungen im Grossherzogtum
Hessen. (Folytatólagos közlemény.) — 11. szám (november): Karl Esselhom,
Die Pílichllieferungen im Grossherzogtum Hessen. (Befejező közlemény.) —
E. Sieg, Verzeichniss der Bibliotheca Indica und verwandter Indischer Serien
nach Werken und Nummern. — 12, szám (deczember): Adolf Schmidt, Das
älteste gedruckte deutsche Beichlbüchlein. — Joseph Hïii^cr« S. J., Zur Biblio-
graphie des Quietismus. — Otto Gemen^ Bibliographica zur Reformalions-
geschichte. — Literaturberichte undAnzeigen: Ludwig Schmidt,
Katalog der Handschriften der königl. öffentlichen Bibliothek zu Dresden.
Bd. 3. (P. Gabriel Meier.) Hermann Schöne, Supplementum auctorum grae-
corum. Repertórium griechischer Wörterverzeichnisse und Speziallexika.
(H.Krause.) — Állandó rovatok: Umschau und Nachrichten. Neue
Bücher und Aufsätze zum Bibliothcks und Buchwesen. Antiquariatskataloge.
Bücherauktionen. Personalnachrichten. Berichtigung. Bekanntmachung.
A MAGYAK BIBLIOGRÁFIAI IRODALOM
AZ 1907. ÉV UTOLSÓ NEGYEDÉBEN.
összeállította: Horváth Ionácz.
BiBLiOGRAPHiA, Társadalomgazdaságtani — . lí. évfolyam. 1907. Cölhen,
1907. Dünnhaupt Pál kny. 8-r. Október 577—632 1. November 633-6% l.
Deczember 697 — 752 1. (Közgazdasági Szemle melléklete.)
Catalogcl cártilor aflätoare ín biblioteca »Reuniunei invä^tilor romani
greco-cal. din jurul Gherlei — Szamosújvár.* Szamosújvár, 1907. Todoran
Endre > Aurora« kny. 8-r. 16 1.
CzÍMJEGYZÉKE, A budapcsti pinczérek szak- és munkaközvetítő egyesü-
letének (kávéssegédek) könyvtári — . Budapest, 1907. »Világosság« kny. Kis
8-r. 55 1. Ara 20 fill.
CzÍMJKGYZÉKE, A kolozsvári Máv. altiszti kör könyvtárának — . Kolozs-
vár, 1907. Szent Bonaventura kny. 8-r. 3:J 1.
CzÍMJKGYZÉKE, A magyar királyi honvéd-főreáliskola könyvtárának — .
1907. Sopron, 1907. Romwaltcr Alfréd kny. 8-r. VII, 256 1.
CzÍMJEGYZÉKE, Az egyesületi könyvtár. Katalog der Bibliothek des
Fachvereines. Budapest, 1907. > Világosság« kny. 8-r. 62 1. (Magyarországi
Könyvnyomdászuk és betűöntők Szakegyesülete.)
Szakirodalom 91
CziMJEGTZJÊKE, A székesfőváxosi tisztviselők és hivatalnokok otthona
könyvtárának — . Kiadja a székesfőv. tisztviselők és hivatalnokok otthona.
Budapest, 1907. Székesfőváros házinyomdája. 8-r. 64 1.
Értesítője. A fővárosi könyvtár — . Szerkeszti dr. Thirring Gusztáv
igazgató. (A »Fővárosi Közlemények a statisztika és közigazgatás köréből«
melléklete). I. évf. 1907. doczember hó. H— 4. szám. Bulletin de la bibliothèque
municipale de Budapest stb. Budapest, 1907. Székesfőváros házinyomdája.
8.r. 2, 81—116 1.
Ferencz Árpád. A kolozsvári magy. kir. dohánygyári dalkör könyv-
tárának tartalomjegyzéke. Kiadja: A m. kir. dohánygyári dalkör választmánya,
összeállította — könyvtárnok. Kolozsvár, 1906. Szent Bonaventura kny. 8-r.
35 1. Ára 20 fill.
Havi Könyvészet, a magyar könyvkereskedelemben megjelent és meg-
jelenőfélben levő újdonságokról. 1907. 9 — 11. sz. szeptember— november.
Budapest, 1907. Nagy Sándor kny. 8-r. 71—114. 1.
Jegyzék a magyar királyi tud.-egyelemi nyomda igazgatóságánál kész>
létben tartott tan- és vezérkönyvek, tudományos és egyéb művek, tanszereks
utasítások, szabályrendeletek és nyomtatványokról. Budapest, 1907. M. kir.
tudomány-egyetemi nyomda. 4-r. 58 1.
Jeoy2:éke, a Budapest-Margitkörúti Sz. Ferencz-rendiek kéziratos köny-
veinek — . Kolozsvár, 1906. Sz. Bonaventura kny. 8-r. Hl l.
Jegyzéke, A Budapest székesfővárosi »Felső Krisztina-körúti Casino <
könyvtári — . 1907. évi első kiadás. Budapest, 1907. Weiss L. és F. kny. 8-r. 19 L
Jegyzéke, A felsőkismarton hegyi »kath. -polgári-kör« könyvtárának — .
1907. Verzeichniss der Bücherei des »K.-Bürger-Vereines« zu Felsőkismarton-
hegy 1907. Kismarton, 1907. Dick Ede kny. 8.r. H2 1. Ára 20 fill.
jEGfzÉKE, A múzeumok és könyviárak országos tanácsának hatáskörébe
tartozó népkönyvtárak — az 1907-ik évben. Budapest, 1907. Athenaeum kny.
8-r. 65 l.
Jegyzéke, A nagybecskereki közs. főgimnázium ifjúsági könyvtárának —
1906—1907. (Megjelent a Kegyes-tanítórend vezetése alatt álló nagybecskereki
községi főgimnáziumról az 1906—1907. tanév végén kiadott értesítő 54—86.
lapjain.)
Jegyzéke, A székelykeresztúri unitárius gimnázium ifjúsági könyvtárá-
nak — . Székelykeresztúr, 1907. Szabó Kálmán kny. 8-r. 56 1.
Jegyzéke, A Szent- István-társulat — . III. Ifjúsági iratok, népies olvas-
mányok, szépirodalmi művek. Budapest, 1907. Stephaneum kny. 8-r. 54 l.
Kaáít Géza. A Vili. ker. józsefvárosi kör könyvtári jegyzéke. Össze-
állította alberti —, könyvtárnok. Budapest, 1907. Szent- László kny. 8-r. 22 l
Katalog der öfTentlichen Leihbibliothek über ungarisch-deutsche und
französische Literatur des Alexander Árvay jun. in Sz<?ged, Kárász-Gasse
Nr. 10. Catalogue des oeuvres littéraires hongrois, allemand et français de la
bibliothèque publique de Alexandre Árvay jun. à Szeged, Kárász-utcza 10
Szeged, 1907. Schulhof Károly kny. 8.r. 4r> l. Ára 20 fill.
Katalógusa, A pozsonyi kereskedelmi és iparkamara könyvtárának — .
Pozsony, 1906. Augermayer Károly kny. 4-r. XIV, 342 1.
Könyvecskéje, A »Szentesi Református Kör« könyvtári kiviteli —
körtag részére. Szentes, 19ü7. Vajda B. utóda kny. 8-r. 48 1. Ára 40 fill.
Könyvjegyzéke az alsó-dabasi evangélikus református egyház tulaj-
donát képező könyvtárnak. Gyoma, 1907. Kner Izidor kny. 8-r. 15 1.
Könyvjegyzéke, A beszterczebánya cgyliázmegyei róm. kath. tanítók
egyesülete könyvtárának kezelése és használása szabálvai és — . Besztercze-
bánya, 1907. Machold Fülöp kny. 8-r. 26 I.
Könyvtárjegyzéke. A vDéhnagyarországi Magyar Közművelődési Egye-
sület« — . Budapest, 19ü7. Nagy Sándor kny. 8-r. 7 l.
92 Szakirodalom
KöxYVTÁRJEGYZÉKE A »Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egye-
sület« — . Budapest, 1907. Nagy Sándor kny. 8-r. 3 l.
KÖNYVJEGYZÉKE, A földési olvasó-köF —, Debreczen, 1907. Hoffmann
és Kronovitz kny. 8-r. 20 1.
Jegyzéke, A körmöczbányai áll. főreáliskola ifjúsági könyvtárának — .
Körmöczbánya, 1907. Paxncr J. és Biron H. kny. 8-r. 61 1.
Könyvjegyzéke, A pancsovai m. kir. állami főgimnázium ifjúsági
könyvtárának — . A IV- -VIII. oszt. tanulók számára. Pancsova, 1907. Kohn
és Krausz kny. 8-r. 41 1.
Jegyzéke, A pápai református főisk. ifjúsági képzőtársulat könyvtárá-
nak — . Pápa, 1907. Főiskolai kny. 8-r. 146, 2 1.
KövENDi Dénes. A Kunmadarasi egyházi népkönyvtár könyvjegyzéke.
1907. Debreczen, 1907. Városi kny. 8-r. U 1.
Leltára, A czeglédi ipartestület könyvtárának — 1907, november hó.
Czegléd, 1907. Sárik Gyula kny. Kis 8-r. 24 1.
MÁSOLATA, A »Mohácsi Casino- Egyesület« könyvtár katalógusának — .
Mohács, 1907. Blandl János kny. 8-r. 28 1.
y. Nachtrag zum Catalog der Bibliothek des Militärwissenschaftlichen
und Casino- Vereines in Budapest. Berichtigt vom 1. Oktober 1905. bis 30. Sep-
tember 1907. Budapest, 1907. Kertész József kny. 8.r. 27 1.
Osztálya, A budapesti V. ker. m. kir. állami főgimnázium ifjúsági
könyvtárának J. — . Budapest, 1907. Fritz Ármin kny. 8-r. 28 1.
PÓTLÁSA, A szekszárdi casino könyvtár-jegyzékének — 1906. Szekszárd,
1907. Báter János kny. 8.r. 17 1.
Tartalom- jegyzéke, A diósgyőri m. kir. vas- és aczélgyári »Jószerencse«
dal- és műkedvelő-egylet könyvtárának — . összaállíttatott: 1907 augusztus
hóban. Miskolcz, 1907. László Adolf kny. 8.r. 38 1.
Tart ALOM- jegyzéke, A salgótarjáni aczélgyári olvasó-egylet könyv-
tárának — az 1907. évben. Salgótarján, 1907. Friedler Ármin kny. Kis 8-r. 60 1.
Vargha Lajos. A szombathelyi felső kereskedelmi iskola ifjúsági könyv-
tárának betüsoros jegyzéke. Összeállította — tanár, könyvtáros. 1907 — 1908.
Szombathely, 1907. Geist Márton kny. 8-r. 16 1.
VEGYES KÖZLEMÉNYEK.
Szana Tamás f. A magyar bibliofil-irodalmat számottevő veszteség
érte Szana Tamásnak ez év február 11-én történt elhunytával. Annak a
sajnos nálunk még mindig igen kicsiny gárdának volt egyik oszlopos tag|&^
mely a vérbeli bibliofil szeretetével gyűjti és dédelgeti a könyveket s szinesen,
élvezetesen tud is írni kedvenczeiről. 1844 január elsején született a heves*
megyei Tiszafüreden, a hol alsóbb iskoláit is végezte. A jogot Debreczenben,
Kassán és Budapesten hallgatta, a kiegyezés esztendejében ügyvédi oklevelet
is szerzett, de mint gyakorló ügyvéd sohasem működött, hanem teljesen az
irodalomnak s művészeleknek szentelte éleiét. Irodalomtörténeti és művészet-
tani dolgozatai mellett a bibliofilia köréből vett tanulmányokkal is gazda-
gította irodalmunkat. Legjelentősebb alkotása e nemben A könyv régen és
most czímű 1888-ban megjelent kötetkéje, mely ezen a téren irodalmunkban
első s máig is egyetlen kísérlet. Nyolcz fejezetben mondja el benne Szana
azokat a tudnivalókat, melyek a szenvedélyes bibliofilt érdekelhetik, jobbára
franczia forrásművek alapján. E csinos dolgozat méltó párja az a czikksoro-
zata, melyet 1899-ben gyűjtött össze Egy amateur naplójából czímen, szerény,
de Ízléses kiállítású kötetben. Az utóbbi kötet egyik legsikerültebb fejezetéből,
Az amateur-hàX bemutatjuk azt a kedves anekdotát, mely magáról az elhunyt-
ról szól s legfényesebben jellemzi bibliofil lelkületét. Szana a bibliofilek egyik
legkeresettebb czikkéről Dorat Les Baisers czímű verskötetéről beszél, mdy
tudvalevőleg 1770-ben Eisen rajzaival illusztrálva látott napvilágot kétféle
kiadásban, úgy mint közönséges és nagyobb szélű, merített papiroson :
»Egy napon Sz. barátom, ki a hazai régi nyomtatványokat gyűjti nagy
szakértelemmel, azzal a hírrel lep meg, hogy Dorat egyik művét megvásá-
rolta, s minthogy könyvtárában nincsenek franczia szépirók, a könyvet hsy-
landó nekem átengedni. Pár napig azonban várakoznom kell, mert cserét
ajánlott egy antikváriusnak s míg attól választ nem kap, a könyv felett nem
rendelkezhetik.
*— Nálad van a Dorat? — kérdeztem lázas kiváncsisággal s az igenlő
válaszra, már karomat a karjába fűzve, vonszoltam őt a lakására.
»A kötet az asztalon hevert ; alakjáról rögtön felismertem. Izgatottan
vettem kezembe; a mit sejtettem, csakugyan megvalósult: a könyv a Baisers
ritka kiadása volt. Szerény köntöst viselt ugyan, hihetőleg valamely régi
német könyvkötő ruházta; de metszetei bámulatosan frissek, egyes lapjai
meglepően tiszták valának. Csíikis egy-két helyen mutatkoztak könnyen eltávo-
lítható, kisebb vízfoltok.
94; Vegyes közlemények
»Az első meglepetésből csak nagy nehezen tudtam magamhoz térni.
Hogy kerülhetett hozzánk ez a szép példány? Vájjon ki lehetett első tulaj-
donosa? Azután egyszerŒen hónom alá csaptam a könyvet s minden sző
nélkül távozni akartam vele.
»Barátom csak nagy nehezen tudta megértetni, hogy az adott szó a
bibliofilt, az amatőrt is kötelezi, s az a két-három nap, a meddig várakoz-
nom kell, éppenséggel nem örökkévalóság.
»De nekem örökkévalóság volt Nyugalmamat, munkakedvemet elveszí-
tettem s azt óhajtottam, vajha annak az antikváriusnak az emlékezetéből
minden bibliográfiai ismeret kiesnék egy rövid pillanat alatt. Pogányabb,
embertelenebb gondolatom már nem támadhatott volna.
»És az amatőrök védő szelleme ezúttal pártomra állott. Az antikvárius
egy gyönge pillanatában ki engedte karmai közül siklani az értékes könyvet
^Dorat Baisers-je az enyém lett.
»De boldogságom még nem volt teljes. A könyv nem maradhatott
falusiasán szerény köntösében és a vizfoltos lapokat is tisztogattatnom kellett.
Vájjon a mosás nem okoz-e kárt a papírban, vájjon az én Gottermayer
barátom tudja-e a könyvet majd úgy ruházni, hogy nagyvilági társai melleit
pirulás nélkül megjelenhessen ?
»Ez a gondolat kisért, üldözött mindenütt; íróasztalom mellett ép úgy,
mint sétáimban.
»Ott voltam a foltos lapok fürösztésénél, órákat töltöttem a könyvkötő-
műhelyben s magam választottam ki a vörös mdroquint ép úg)% mint az apró
bélyegzőket, melyeket a könyv aranyozásánál alkalmaztatni kívántam.
»A köny végre elkészült s én egy szép Doraí-kötet boldog tulajdonosa
lettem. Olyan példányé, melyet nemcsak a hozzám hasonló szegény ördögök,
hanem az amatőrökké változott pénzeszsákok is megirigyelhetnek.«
luie ilyen volt néhai jó Szaíia Tamás mint bibliofil s ilyen volt mint író.
A Kassai Múzeum új miniszteri biztosa. A nagyméltóságú
vallás- és közoktatásügyi miniszter úr márczius havában kelt leiratával Varjú
Elemér ni. n. múzeumi segédőrt bízta meg miniszteri biztosi minőségben a
Kassai Múzeum igazgatásával. A mily nehezünkre esik Varjútól, mint inte-
zetünk egyik legképzettebb s legrokonszenvesebb tagjától megválnunk, szintoly
orummel látjuk őt oly munkakörbe helyezve, melynek betöltésére sok-
oldalú képzettsége, őszinte ügyszeretete annyira alkalmassá teszik. Őszintén
kívánjuk, hogy Felső-Magyarország c máris jelentős intézete, melyet elődje
Mihalik József oly sok ízlé.ssel és szerencsével rendezett be, az ő kezei alatt
hatalmasan megizmosodva, teljesítse azt a fontos kulturális szerepet, melyre
hivatva van.
A Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Főfelügyelőségének
előadója. Ő felsége 1908 február hó 12é n kelt legmagasabb elhatározásával
3í<7irt/í7c József királyi tanácsos, orsz. felügyelőt, a főfelügyelőség előadójává mél-
tóztatott kinevezni. AíiAa/<7r, a ki mint a Kassai Múzeum miniszteri biztosa»
Vegyes közlemények yâ
szerzett magának elismerést múzeumi körökben, az előadói tisztet helyettes-
ként 1907 január l-lől kezdve töltötte be.
Dante Divina comediájának 1472-ben Jesiben megjelent
kiadása, mely tudvalevőleg Frederigo de Conti da Verona sajtóján nyoma-
tott, a legritkább nyomtatványok egyike. Megvan a M. N. Múzeum Széchényi
orsz. könyvtárában is s az állandó kiállítás VI. szekrényében 74. sz. a. köz-
szemlére is ki van állítva. A kiállílási katalógusban (II. kiadás 1903. 28—29. l.>
azt olvassuk e kiadványról, hogy csupán »három példánya ismert«. Ezzel
szemben Guido Biagi a Rivista delle Bibliotechc e degli archivi múlt évi
október — novemberi számában e kiadás egy példányáról értekezve, azt állítji,,
hogy hét példánya ismeretes. E hét példány a következő: egy van Olasz-
országban, a TriinUzianá'hsLn] egy van a manchesteri Rylands library-hei)^
a hová Lord Spencer gyűjteményéből került; keltő van a Bntish Museum-
ban, ezek egyikét Antonio Panizzi 1847-ben 90 £-ért vásárolta meg Asher
berlini könyvkereskedőtől, másikát pedig Panizzi utóda, Jones vásárolta
kevéssel azután, amannak kiegészítésére; kettő van magántulajdonban: Alfred
H. Huth, illetve báró Sidney Sonnino bibliophilek gyűjteményeiben. Végül a
hetedik példány, mely egykor Andrée Tessier tulajdona volt, 1900-ban vétel
útján a magyar állam tulajdonába került s jelenleg könyvtárunk egyik
büszkesége. I)r. G. P.
A kapronczai biblia. A Széchényi országos könyvtár 1907. évi
szerzeményeinek egyik legbecsesebbje az a XV. századi biblia-kézirat, mely
eddig a Bars-megyei Kaproncza község egyházának tulajdonában volt. A magyar
irodalomtörténetet főleg azon szempontból érdekli, mert másolója magyar
ember. A kézirat 8* lapján megnevezi magát: 1478. Et sic est finis huiu9
glossarii magni Alberti tocius bibliáé per manus Johannis Mayer de
Cremnicio.
A kézirat első nyolcz lapja az egyes könyveknek distichonokba
foglalt rövid tartalmát foglalja magában ; a néhol egészen az érthetetlenségig
rövidített szavak alá a másoló magyarázó rövid megjegyzést írt. A szentírás
könyvei a ma érvényben levő sorrendben következnek egymás után; az a
csekély hiba valószínűleg a bekötőtől ered, hogy a bírák könyvének egy lapját
az apocalipsis után tette. A szöveg majdnem teljesnek mondható, néhány
kivágott laptól eltekintve. Az írás jól olvasható, az inicziálék egyszerűek, a
fejezetek czímei vörös tintával írattak, az itt-ott látható kezdetleges díszítés
pedig vörös és kék tintával történt. A szöveg szélén néhol rövid magyarázó
jegyzet található a kevésbbé ismert helynevekről, mértékekről s efl'élékrùl. Egy-
két helyen a szöveg kitoldását fellelhetjük, kétségtelenül a másolat össze-
olvasásának és javításának eredményeként.
Az értékes kézirat a XV^ század közepén készüllietett. lí9G-ban a kíilés
első táblájára írt feljegyzés szerint, Knnsneyder János hagyatékából került
mint kegyes ajándék a kapronczai egyház birtokába. Kütéso egykorú, rongált
a sarokszögek megvannak rajta, kapcsai azonban már elvesztek.
Bárt fai Szabó László.
i
96 Vegyes közlemények
A Carnegie-féle könyvtárakról. Napilapjainkban többfzben
olvashattunk azokról a nagyszerű közkönyvtárakról, melyekkel CamegU András
amerikai doUârfejedelem szinte elhalmozza az Északamerikai Egyesttlt-Áilamok
s az Egyesült királyság boldog lakosait. Robert Johnson egy nemrég meg-
jelent czikkébcn, mely a Library Journal m. é. októberi füzetében is nap-
világot látott, arról győzi meg az olvasót, hogy a Carnegie alapította könyr-
tárak túlnyomó része — legalább Angliában — több kárt, mint hasznot higt
A dollárkirály bőkezűsége ugyanis csupán odáig terjed, hogy csinos könyvtár-
épületet emeltessen, melynek főékessége — magának az alapítónak bronzból
készült mellképe. A könyvanyag beszerzéséről s az épület további jókarban
tartásáról, valamint a kezelési költségekről azonban elfeled gondoskodni. Akt
hiszi, ez irányban eleget tesz azzal a kikötésével, hogy a község tartozik
behozni a könyvtári adót, de azzal már nem törődik, hogy ez az adó tényleg
elégséges lesz-e a felmerülő szükségletek födözésére. Már pedig az adó, tekintve,
hogy annak összege törvény által van korlátozva, kisebb községekben alig
2—3 száz fontot tesz ki, vagyis oly nevetségesen csekély összeg, melyből a
könyvtár fentartásával s fejlesztésével járó költségeket fedezni tisztára kép-
telenség. Carnegie ez eljárása tehát inkább kárára, semmint hasznára Tan a
könyvtárak ügyének. A czifra épületekbe rendcsen selejtes könyvanyag kerOl,
melynek gyarapítása ötletszerű és hiányos, kezelése pedig botrányosan kes-
detleges. Megfelelő anyagi eszközök hijján ugyanis szó sem lehet arról, hogy
a város képzett könyvtári tisztviselőt szerződtethessen, hanem be kell érnie
>az élet valamely hajótöröttjével, egy letört Írnokkal, kiérdemesült rendőrrel
vagy megbukott theologussal«, a ki hajlandó a >vakolómunká8 bérével egyenlő«
díjazásért reggel 9-től este 10-ig kiszolgálni a város mívelődni vágyó közön-
ségét. S hiába tolmácsolták ezt a nyomorúságos állapotot Carnegie előtt: ép
oly lehetetlen volt megértetni vele, hogy a könyvtárról épület emelésével még
korán tsi nos gondoskodva, mint a mily lehetetlen volt rávenni arra, hogy már
létező, de szegény könyviárak fejlesztésére akár egy garast is adjon. íme így
fest közelről a világszerte ünnepelt fáradhatatlan könyvtáralapító.
Observer.
J^
^'-"^-VA 0
í\
Q'-'
XVI. KÖTET, 2. FÜZET. IJ FOLYAM. 1908. APIMU8— JUSllS.
^ ■■■" " C)
JIACYAI!
KÖNYVSZEMLE.
A ma«;yai'. XKAiz-MizKiM >/f:(:iii:\vi ni\>/.. könyv tauanak
KOZLÖN VK.
A NM. V.AI.I.A> K> Ko/mKI \ I AM <i\ I M I Ms/ i |..i:M v MK«i l-.l/.A>AH«»|.
</» IIK. -/II
KOLLANYI IM:HI:N(7.
I'.HIV I'M Mll.W'.i
I I. I-
'.•.-■ 1
KIAI>JA A .MAGYAIl \: '•
rv
PA HTA LOM.
A Magyar Nemzeti Miízeviin Ss:.échényi Országos Könyvtára
a/ l'.'OT. í'vImmi, \i\i\' s/M\»'.2ki-{»iH'i i-^ -í rn»'lli''klotl».*l-
Dr. Melicli Jáuos. A/ ..(>rtlin.,Taphi;t viiiiarir.i • r- :i ni.ifryar hrly^síiás.
■\'.iL\ li.i>nmn;'|-:-:ií ... ^ ... .
Dr Gulyás Pál. \ Ma-j'ar Ni-n.-.-i .\l.i/(..':rii >/.rr..Mi vi Oisz. Könyv lárá-
L>an li"'\n AMiii.ik i»ir«» ;»'•.: xi'.'k«- illainijik v< ln'frjf/ö küzimuMiy.
krl </«•'» «'.Krl:!.!'! ... ...
Tárcza. K iH-.\.tli.^ i«;«:.!.'. a M \ M ....'ím, >/.-. lu-nu Orsz. Könyvtáiá-
ni. .1/ l'.*'i7 »v I- -I« is'u >''i'-l"ii
Szakirodalom. Üinv; Kurs!.!.!. l:!i>-l.h.it!<!!*-ian.-<M.<'ii dc^ l.'i. .lahrhnii-
tlíM--. l>!!M'rt»i' /'/. (iul,ffis í',il. líjnwii J.iíiH's Dulí: Tlu*
^ihal! !:l'rar\ \ i:i.ii|r In : ,i- u'i'i"5'»ii aini ran* «»f liooks.
l-r:! ^ lí :.'in.- Hü,.. 1'.: (...i.i.. I- ;..i..-iai.lii.|Ui- dr la litt.-ia-
r:ii' r-.M'. .li-- ■:.■ l>Mi , i;mu; l--, ^ /. K ül fúld i ím]\ •'»•'"»» "k
-.iu".'.- l».-.i-^..:. L ■.■:.•.:•. . ..::i... \\l.\ •_>. Î, <>. ti. 11. l'J. La
iM-i-.!--, i\ h» 1-J l'.\.. .!.> ! .:...■'.. î-î«.-.. .Wll. |tí -12.
i::vi-';. .1. !■• I I. .•.■■:.. . .:.••; i .í::m. Will. 12. \1X. 1. /i..t.
-In::: I: i: • ) í'.-í- \1. !' ! :.' /.üralMalt tiír liildio-
'•'•■-.: \ \ 1 •'
Horvitfi iiv!':i«'z. \ •••• i: • • • • :• .1/ lí»ns. i-v olsó
07
148
lOti
Ki.:.:
V M-- /.:> •-.
'»!• ./«üiri kúiiyvtáiáhan.
• ". »-í ••!:. A kfiiiyvfk
. '. 'y ii\Mi:itat ványainak
:• 1-ít»: április :»t)-i«;
172
isri
189
192
wmm
lellíUet a im^i lUptmlt 1908* err, Ml M^m.
O R T H O'^^^
GRAPH I A VN* "
GARICA.
A|a8 , IgaJ irai Modiaro! való
cudoman Magár ríduom
irauacocc»
■'■*■' ■
MotUn pedig vionnan meg ígajyi
Qtott, es ki niomtacotu
MARCI n.
a|éit t«ue1|etecé, bo^ (cm
a^ váfocat necn tug^átoc»
fan H If^'" ^^
t^aif
^Uszi neljuyerès tekintetében jelentékeny bôvulêet j€
izesen 25,910 koronái igénylő biUorzás, mint az itt i
mutatják (L és 2. ábm). mindt^n tekintetben sikerüli.
lató. Habár a könyvtár kél osztályának belyszökén m ú^
^íás ideig-óráig set^^ített is, ez a;;ünban nem üzíin tette meg
* tarthatatlan allapotokíit, a melyekben a künyvtár egyéb
..Wy^í a nyomtatványoké és a hírlapoké szenvednek. Ismét-
1
\
, Mk, .. .. «S^ y%***:ifir^f*» :. ,
■■«Ik.
AZ OLVASONAC ISTR
ni kcduet kèr B. A«
AM mi üdii6sírcnc a^^ent rráfra íga^
sicá mindenütt aj téiiefgőketla^ (őbU
Ico^occ ßec lánofnál y.cap.vgmond.Han^
Jiacoc íol meg a^ iráíococ , ajot bijonfa^
goc (é^nec cn rulam. Erre kedi^ hog ac
keflTeghés olüasliaíTa aj font iraft ^ nag
fegét^get ceßncc am mi ríciuőncre fordít
cott kônïiec. De aj iráfra ab beeuenec cf^
merete , çs aj oliiafafnac tudáfa vtonC4
Meg keli a^ért ajt nekônc canulnonc^
hog oluashaíTu mínríáian aj font irait,
cudacjojhaíTonc aj Klen acarattáíarul, çs
hog' enn'i foc téucl'ghbc legen mihej tá^
matcodíionc.Iéftrn kedíg ha czac aj lltea
be^déliej ragajcodonc , mert aj iemmj
nem eg^b hanem (mint ßent lános mon^
^) igafság.
ToLiábbá ej tudomán,hog' oluafni çs it^
t\i tiidonc , annekül , hog' vtonc aj Pent
tráfra.klíben üdítőíTegónkct t2^lálluc> imeri
reis haßnOs, bog' egmáfnac mmdenikônc
i'rliaíTon , ne kellirn minden ketfin doloji
gcrt más ember vtáo iarni. Aft canuiáík
A fi kcdig
f liolyi-
í*«^, mini
ijL'ényei-
Hi sem
Iio;íy n
^ozni íi
mostani
.<\íinldás
y l(»j )(■'<-
k azon
Pefc
•^^•eszL lieiynyws lekinlr^inhon jf^cntékcnv hövíilést
összesen 2r),í)|() knmuid i.Líéiivln húlnvza,, umd az
^^ mutatják il. (- J. :ih,,n. miíiuI.mi It^kiiKrllM^n si
^^iható. ílahar a k.lriyvtai- k.'t .)s/talyáriak l.elvszük
• ^^2ás ideig-úiai- sr,Mi..í( i,. ez a/<.íil.;ni iicii, szíintette
^ tartlialatlan aüíipoiuk.'.t, a iiiclyHvhcii a kn/ivvlár
^lyak a nyoiiilalvair.ulj'. ,•< ;, liiiIa|,Mk.. ^z-nvclaek, 1
•^feVjir Kr.n\ v.-/f.,.;«- I'--^ rí. i:.c-.
B| deg legen moíhn a} bctucnec »#
iérűi •
Ha let Icedíg focallii , çs alítta hog' nem
Piirfèg mind fneg canani vg( ammínt ve^
recrem, el hag har néhol benne, mint ^ z
felecc gacoita el hagliaaa ah hárántoc lín^
nát , azonképpen aj e alfo felénec meg
horgafitáfác , a{ u helenn veííe czac eg^
gikec a^ kcctènec , mert aj Deác ifel\)/be#
nis néha vgan eg^ ighében a& vocaíífi;
cggticc külómben monguc hog nem má#
fucc, mint ej jghécben,mala lecec.aj elein
mind aj ker fshénec meg vonpuc aj vo#
caliíi fnem^iegej^üc kedtg meg , de ajérc
ackic aj nelv/ben tiidoíoc meg tiigac hol
kell meg vonni. I^ lefon aj mi n'elu6nc^
benis, ha m^ ßokixxc a} oluafáfáu De
agdíg nem kell mindenütt d hadnon;. a§
apró vnitáfocat , mert k^nn'eben çs íga#
Rabban oluajhatni velec«
V lielyi-
rt\ mini
ig('myei-
en sem
liogy a
vozni ÎI
inoslani
H'goldas
y I ('()<> s -
k azon
EZ KÄT IGHETS»
kçrùl , Aa Ej,
Mícor ec kçt ighétske , a} cj , oil iglie
ddbe veaeucjkí confonanfrol ke^dftic el,
B íj accor
2*
•«-y^/A iieiynyores tckintctr.lK'ii ji'Iciilt'^kcnv iMiviiIési
2 összesen iVxíHo konmat i-mvln hnlorzas, mint az
f^Pefc mulatják il. (- ± ahm!, min.lcn Ickinh'lhíMi ^^i
TOlhatú. Ihih'dv a k.-.nyvtai- k^t osztályának liolysz.,
itorzás ideig-óráig <í"jiUm js. ez a/^^nhan nem szün
'í>n larthalatlan alíapolnk:,!. ;, mcly,kl,rn a kMnyvtíir
zíályai, a nyomlatvanNMke r^ a luilaj.nkr sz^nvciliiek.
AT Tíz PARANA
T S O L A T>-
Exodf« XX. Dditero« v#
NE legehec ídfghen Itttniá (n dfiu
tern.
^k vcg'ed a& tr vrad Iftened licuec
híjába«
Meg emlekej^el rblahosfag fombaf
tocßenceld. aja^, ßent dolgocba foglaU»
Acadac áriádat Cfjcelfcd»
• helyi-
V. lililll
NeôlC '»^•">' ''
.ozni n
llOSlîlIli
k uzoii
i'ilcIH'.-
f4c paraJnálco^'áT«
Ne orojj.
Ne leg hamtís tanii felebarátod eUeiu < gnidar
Ne kéuánd felebarátod há^át« y I<t<*^
Se felefégèr iie kéuánnad) fe íolgáfát^
fe ßolgafo leánac, fe 5crét , fe Vámárat ^ íe
cgçb ío^ágát 3 am mi wu(«
AH HITN EC Th
Z E N K E T
ága^atcat
B íij HíRí
^i^s^/A neiynyores trkinl(l"lirn jc|<'iit(»k<'nv Inivíilé
^ összesen 2r),t)l(> koruiuü i.urnvl.» luiinrzas. mint îi
^^^k mulatják il. rs J. aln;M. iiiiii<l«'n Ifkiiitclben
mondható. Habar a k..n\víai- k'-t osztályának holvs^ök! ^
bútorzás i(l(M.L'-í»raÍL' ^. jilt-tl i-. ez aznr.liafi n<'ni szíintetl
a^Dii tarllialatlan ai:a|H.í..!-.;if. a !!:»-!y. kinii .-, k.if^yvLat
osztályai, a nynmlalvan-.nl.r r- a l.:il:i! n;;.- -z 'iivinlne
M:i,:\ar K.'.iivV'.'i ..ill- !'.-. ^ II. • ■:
■:-^m^-
.^IIP'?^;.
Ha ki acar en vrSnnam iSn/, tagaggfa
meg magács vege fel a} ^ kerejtéc inin#
den napon çs kőueífen engbemct.Luc«íz«
]Vlatch, xv<,
lay nneAecca}dagoc,ffneit(e}en vclá#
gon)nicg vagon aj cí vigajtaUßoc. lay
jicAcc kíc meg eiéghetcetec , mert meg ç#
liejcec. lay necfïec kíc neuerccc moft,meit
mçg ga^okoc fs fírtoc. lay ne<fïec mi>
cor dirfernec ciceket aj emberec,men ejen#
képpcn ré^nec vala aj hamis proph«ác#
nakis aj \v actoc« Lu. vi.
Ha ej világ gul6l nceket « tuggaroc
bog enghemec eiebb guldk mmc citekec.
Nem nag'obb aj ßolga vránál: Ha en#
ghem kergectec citeketis kergecnec. lo.xv»
El iw aj üJó , hog valaki meg 51 cíce#
kec, ^i aticca, hog lltennec tijcelséget cé#
fen v^le. loan. xvi.
Minnáian , ac kíc kere^cçnûl acamac
€lni,haboruíagoc ßenucdnec q. Tiiíiojíj.
HOG* NOMORVSA'
goncban czac aj lllenhej fofamionc,
{s mindene wLwIe Jcénőnc«
Híy
^ lielyi-
v, miiii
.<rényei-
Ti som
lio^y a
.ózni a
iH>>(ani
cjioKlas
)' U''\)0<-
k aznii
'^^^-^A neiynyorés l.ekinl(^l..^l,oi, ielcnlékcnv huwi\]A
összesen 25.íMo kc.n.nat i.^.'^nylu l.útc.rzás. mini
'K mulatják (1. rs J. i,l,i,,.. ji,i,i,l(.n t.'kinlolhen
adható. ÍJabar a künyvtai- k.'t osztalvanak heh-
»r^ás i.l(M<r-6rai.- <.-.M(rt( i^, ez azc-nban nom szuni
í lartliatatlan all;.|.(.i.,kaí. a iiK^lyrklH-n a künyvlar
ilyai, a nyomtaívanvok,- (^s ;, J,ii-l;,|M,k.' sz-nvednek,
A Magy
Dr. Meli
Dr Gulj
Tárcza.
Szakiroc
Horváth
Kolláiiy
Vegycü
^-fiáalL.
aí5>Ar dftioßgb^bf n , 2^ ffent ang'aloc w*
vçle, accoron üí a^^Âf dicfőíéghenec ßeki^
t3C)Çs eleibe gûlnec minden ncmjaíeghcc,
es el válajia wkec eggmáftul, mint a^ pa$
ftor váiagca el aj íuhococ aj ghedcfçduU
<s aj íuhococ íobia felől állatia , aj gbede^
klcetbalíclOI.
Accoron mond aj kiraf aj íobía fcloü
valocnac; lertec el f n acámnac Áldottai»
biriácoc aj or^ágot , ki nçAcc cztnáiua
vagon vHág kejdecíall fogua« Mere.
çhejcmiÇs ennem adátoc nekem, (^omíu«
^ám ^ ÇS innom adátoc nekem« Vendég
valéc, sbç fogadátoc enghemct. Mejire^
len valéc, fmcg ruliájátoc cnghcmct. Bc^
ícg valéc, íincg látogatátoc cnghcmec«
Fogfágban valéc , bliojjám luuctec*
Accoron fcleincc aj; igajac , fmonda^
fiac neki: Vram , micor láctuc eh voltd«
dor^hog enned aitonc, aiuia^Pomíu voU
codot, iiog innod atconc r üc micor Ját#^
tue vendég volcodor , boi; be fogattonc,
auuag mcjírclcn vt^lcodot , bőg meg ru^
bá^toncr De micor láituc bcicg voUo/
dor , vag fogol' voltcdot , bog hojjá
srtfatónc r Meg idd aj kiral' nekic , es
mond;
ii.rilis.Wp
•-te---^.
AZ ABC B E^
tüiuf Us iocâanac w
fii íimot.
i fj iq ííf) V vi vif viij fac
X xi xij xíí) xínf XV xvi xvi}
xvííj xix XX XXÍ xxij XX1Í) xxiiij
XXV XXVi XXVfj XXViij XXÍX XXX
XXXÍ XXxij XXXÍÍj XXXÍíi) XXXV
xxxví xxxvíj xxxvíij xxxü xl
xlí xlfj xliíj xbííj xlv xlvi xlvfí
xlvífj xlíx« !• U lij fífj líítj Iv
Iví Ivíj Ivifj lix# Ix« Ixf Ixíj
Ixíi'ij Ixv Ixvi Ixv^ Ixvííj lxjx<
Ixx Ixxí íxxíj (xxíff Ixxíírj Ixxv
D íij Ixxvi
•"»^*voot iiriMiviM'cs leKinn't'.MM'n M-icmeKí^nv noçi
' lielyi-
'0, mint
.gényei-
vn sem
liogy a
lozni a
inoslani
lí'goldás
y \('\H'<-
ik azon
^ összesen 25,010 kon.nat ílíoiivIm l.i'ilorzas, min
'^te mutatják íl. CS 2. ahriM. iiiiii-lcri U'kiíiJrtb
"'^^ndható. Hal)ár a kr.nyvtar kct osztályának h
^^Orzás ideig-óráig s.^Lntrii is. ez azonban nem
^^^^\ tarthatatlan allapolokat. a ni<'ly.kl.fii a könyv"
'^"^^talvai, a nyomlatvany.kr «•< a Jiirla|>ok.' ^ízenvedne'
Y lielyi-
re, iiiiiil
igényei-
én sem
hogy a
kőzni a
mostani
legoldás
ÍV lépés-
ik azon
leiglenes
*ajaMes/sL iieiynyeres tekintt^lt'^ben jelcntékí^ny Ix'ivii
-Az összesen 20,910 koronát igénylő líútorzás, mini az
ivépek mulatják (1. és 2. ábrai, minden lekintetl»eo sl
^íondható. Habár a könyvtár kél osztályának belyszûk«
iútorzás ideig-óráig ^egiti^tl is, ez azonban nem ^zt
íizon tarthatatlan állapotokat, a melyrkbcn ;i k
osztálvai, a nyomtatványoké és ji InrL-ipoke szenve<
Miife'var Kiinyv-^/ríiilr l'.'us ii_ tí'./(!.
A Mag
Dr. Me
Dr Gui
Tárcza.
Szakirc
Horvát]
Eollán>
Vegyes
OgH-í.'!
V* kl!i:i.:v:,.. .. :. . .■ ...... •■ i,...,- |.....v . , ,,...,,. i.^^,| április ÎÎO-Û
/
A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM
SZÉCHÉNYI ORSZÁGOS KÖNYVTÁRA
AZ 1907. ÉVBEN.
(Négy szövegképpel és négy melléklettel.)
Az az évek óla elhangzó panasz, hogy a könyvtár helyi-
ségei úgy a rohamosan gyarapodó anyag szakszerfi kezelésére, mint
az egyre nagyobb arányokban mutatkozó használat jogos igényei-
nek kielégítésére teljesen elégtelenek, a lefolyt esztendőben sem
nyert gyökeres orvoslást. Annyit azonban sikerült elérni, hogy a
liiagas kormány és a közvélemény behatóan kezd foglalkozni a
Múzeum és első sorban a Széchényi országos könyvtár mostani
ki nem elégítő elhelyezésének kérdésével és a sikeres megoldás
módozataival, sőt az 1908. évi állami költségvetés már egy lépés-
sel tovább is ment, a mennyiben gondoskodni igyekszik azon
anyagi eszközökről, melyeknek segítségével legalább az ideiglenes
megoldás valamelyik módozata keresztülvihető lesz.
vAddig is, mig ezen hosszabb időt és alapos megfontolá.st
igénylő építkezési ügy megfelelő mederbe lenne terelhető, gon-
doskodni kellett arról, hogy a könyvtár mostani lielyiségeinek (gy
része a térnek lehető felhasználásával oly pótló bútorzással láttas-
sék el, a mely a mo.staninál sokkal több anyag befogadására és
rendszeres kezelésére nyújt módot. Flkképen a kézirattári és levél-
tári termek szekrényeire karzatos emeletek készültek, a melyek
a mig egyrészt a termek és a bútorzat harmóniáját nem sértik,
másrészt helynyerés tekintetében jelentékeny bővülést jelentenek.
Az összesen 25,910 koronát igénylő bútorzás, mint az itt látható
képek mutatják (l. és 2. ábra), minden tekintetben sikerültnek
mondható. Habár a könyvtár két osztályának helyszűkén az új
bútorzás ideig-óráig segített is, ez azonban nem szüntette meg
azon tarthatatlan állapotokat, a melyekben a könyvtár egyéb
osztályai, a nyomtatványoké és a hírlapoké szenvednek. Ismét-
Magyar Krmyvflzcinle 11H)8. II. filzet. 7
98 A M. M. Múzeum Széchényi Országos Könyvtára az 1907. évben
lésekbe bocsátkoznánk, ha a látogató és dolgozó közönség méltó
panaszait, a könyvtári biztonság hiányát, a nagymérvű szaporulat
feldolgozásának és kellő elhelyezésének nehézségeit újból részletez-
nök. Mennél későbbre marad a gyökeres megoldás, a magyar
állam részéről annál nagyobb áldozatokra lesz szükség és annál
nagyobb nehézségekbe fog ütközni a tudomány és közművelődé»
érdekeinek sikeres megvédése. E kérdésben gyors intézkedésekre
és nagymértékű áldozatkészségre van szükség.
* * 4c
A könyvtár négy osztályában, a letéteményezett új családi
levéltár ^ég rendezetlen anyagát nem számítva, az évi gyara-
podás 198.412 db (1906-ban 147.808 db). Mindezen osztályok-
ban egy év alatt 43.9(>4 használó (1906-ban 44.793) fordult meg,
kik a könyvtár állományából 174.427 dbot (1906-ban 168.936 dbot)-
vettek igénybe.
A könyvtár igazgatóját, dr. FejérpafaJcy László egyetemi
tanárt, az a kitüntetés érte, hogy Ô Felsége neki 1907. augusi-
tus 4-én kelt legfelsőbb elhatározásával a magyar királyi udvari
tanácsosi czlmet méltóztatott adományozni. Egyébként a tiszt-
viselők és alkalmazottak helyzetében lényegesebb változás nem
történt. Elhalálozások által megürült és újonnan szervezett szolgai
állásokra három új szolga neveztetett ki. Ezekkel egyetemben a
könyvtár személyzetének teljes létszáma ez idö szerint a követ-
kező : 15 tisztviselő, 8 napidíjas gyakornok, 1 írógépkezeW,
1 laboráns, 7 rendes és 2 kisegítő szolga, 1 teremfelügyelő éa
1 ruhatáros, összesen 36. A tisztviselők közül dr. Schönherr
Gyula igazgató-őr súlyos betegsége miatt az egész éven át,
dr. Hubert Emil I. osztályú segédőr pedig az év tekintélyes
részében nem végeztek hivatalos szolgálatot.
A könyvtár tisztviselői gyakran vettek részt hivatalos kikül-
detésekben, könyvek megbecslése, családi levéltárak átvétele, béCBÍ
könyvárverések és egyéb hivatalos ügyek czéljából. A múzeumok
és könyvtárak országos szövetségének pécsi közgyűlésén a könyv-
tárat dr. Sféestyen Gyula igazgató-őr és dr. Aldásy Antal őr
képviselték. Ezenkívül a Magyar Nemzeti Múzeum megfelelő alap-
jából nyert támogatással dr. Sebestyén Gyula igazgató-őr job-
bára dunántúli szentferenczrendi és Varjú Elemér I. osztályú
segédőr keletmagyarországi régi könyvtárakban végeztek tanul-
1. ábra. A Wzlrallár új berendczéiío.
441Ô39A
100 A M. N. Múzeum Széchenyi Országos Könyvtára az 1907. évben
mányokat. Dr. Gulyás Pál II. osztályú segédőr pedig anyagi támo-
gatásban részesült, hogy az 1908-ik év folyamán a párisi és
londoni nagy könyvtárakban végezzen tanulmányokat. A könyv-
tár igazgatója múzeumi és könyvtári országos felügyelői minő-
ségében az állami felügyelet alatt álló könyvtárak és múzeumok
közül különböző helyeken mintegy .SO-at látogatott meg.
A múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelősége általjl
lefolyt évben dr. Fejérpataky László könyvtár igazgató vezetéil
mellett rendezett ötödik könyvtári tanfolyamon Varjú Elemáril
és dr. Gulyás Pál II. o. segédőrök tartottak előadásokat a kOnyv*
tár tisztviselői közül. A két hétig tartó tanfolyam, miként tf
előzők is, a könyvtár helyiségeiben folyt le, a könyvtár anyagá--
nak és személyzetének bőséges igénybevételével.
A könyvtár folyóirata, a Magyar Könyvszemle^ KoUánii^
Ferencz pápai praelátus, jaáki apát, igazgató-őr szerkesztésében
híven beszámolt a hazai könyvtári és bibliográfiai mozgalmakréi»
képet adott a könyvtár belső életéről, közzétette a köteles s^jt6>
termékek beküldésére hivatott hazai könyvnyomdák teljes jegy-
zékét, feltüntette az ezek körében beállott változásokat és közfiUe
az 1906. évi hazai hirlapirodalom termékeinek sorozatát.
A könyvtárhoz érkezett és eüntézett hivatalos ügyiratek'
száma 663 (1906-ban 568) volt.
Az olvasóterem látogatására egy év alatt 3888 (1906-btn
3655) igazolójegy adatott ki.
A könyvtár négy osztályában a gyarapodás, használat és t
végzett munka eredményeit a következő adatok mutatják.
I. A nyoyntatványi osztály gyarapodása: Köteles x)éldányál^
ban 12.152 (1906-ban 11.752), ajándck útján 599 (1906-ban 13S0,:
vétel útján 2284 (1906-ban 484), áthelyezés útján 26 (1906-ban »Ç,
összesen 15.422 (1906-ban 13.612) darab.
A könyvtárilag feldolgozandó és részben már feldolgoiaB
gyarapodáshoz járul még 34.643 (1906-ban 28.287) darab aprt
nyomtatvány, melyek anyaguk természete szerint tíz csoportra
osztva és érkezésük ideje szerint évnegyedes csomagokban meg-
őrizve ekkóp oszlanak meg :
1. Gyászjelentések 5681
2. Zárszámadások és üzleti jelentések 2763
3. Egyházi körlevelek 294
\il llllllllll
1 I t ■ ■ ■ ■ ■ 1 1, 4
ü lAlBlllltf .'.1
V
!
1
......... 1 .1
.•.■.:•.::::/ -
- 1 t 1 • 1 1 i « a ^
-^— ■ :^ • 1 1 1 ■ i ■ i 1 I '
1
-=r- Htfi ' ' ' ••••^' -l-
• • m
_ ^^ ^/ A>
■à ••— 7/ff %f;
i'^^
^V • » • i • # i^s^L^lÇ;
^m M t i.ij ■ ^ 9 4 %*Ckj
ff 9 ê § t • 9 « g t 1^-^
ir i « 1 « 1 i « t t iTiÇ
r f # f f f « J i t 1 t 4 1
» » * f I f . i i 1 V i iN
1
•**
&l
r " -
■;- /
i t 1 #,* f i i 1 i i • i •\i^^ ^i:^
1 1 f tit iff. 1^1 •■11^^
1 Í f i i » f i
' f i « ill
iff i f 1
f f f iff: L *-- - ,
t
I i{i 1 • 1 1 1 1 Í ' ^lil "
if 1 1 )t 1 1 1 1 1 • f '
•s
Ci
TS
a
102 A M. N. Múzeum Széchényi Országos Könyvtára az 1937. évben
4. Periratok _ ^ 45
5. Hivatalos iratok ^ ^ .^ ... 867
6. Műsorok 1354
7. Alapszabályok ... ... ... 1044
8. Szinlapok « 8950
9. Falragaszok 6729
10. Vegyes apró nyomtatványok 2316
Összesen: 34.643
A nyomtalványi osztály összes g^'arapodásának darabszáma
tehát 50.065 (190H-ban 41.899) darab.
Nyomtatványok vásárlására 20.103'07 korona, 1425-90 márka
és 60*80 lira fordíttatott (1906-ban a vásárlási összeg volt:
456204 korona, 143*05 márka, 26 frank és 22 líra).
A könyvtár nyomtatványi osztályát ajándékaikkal a követ-
kezők gyarapították :
Abauj-Torna vármegye alispánja, Abo-Stads Hist. Museum,
Aldásy Antal, Állatorvosi főiskola.
Bábakalauz szerkesztősége, Balaton-bizottság elnöke, Balogh
Jenő, Barkassy Sándor (Miskolcz), Bauer Károly, Bécsi Statist.
Central-Commission, Bécsi Tud. Akadémia, Belgrádi Akadémia,
Belügyminisztérium, Bigoni Guido (Genua), Bogdányi Ödön (Szombat-
hely), Bosecki-Bergfeld Miklós, Bosnyákherczegovinai orsz. kormány,
Brooklyni Library of Institute, Budapesti kereskedelmi akadémia.
Budapesti orvosegyesület, Budapesti rendőrkapitányság. Budapesti
tudomány-egyetem rektora, Budapesti tudomány-egyetem bölcsészet-
kari dékánja, Budapest székesfővárosi közmunkák tanácsa, Budapest
székesfőváros statisztikai hivatala. Budapest székesfőváros tanácsa,
Buenos-Ayresi Deutsche akadem. Vereinigung.
Chicagói Crerar library.
De Gerando Antónia (Kolozsvár), Délmagyarországi tört. és
rég. múzeum-társulat (Temesvár), De Vreese "Willem, Diószegi Győző,
(Borosjeuö), Divald Kornél, Dömötör László, Dunamelléki ref. egy-
házkerület. Dunántúli ág. ev. püspök.
Egri érsekség, Érdujhelyi Menyhért (Zenta), Esztergomi fő-
egyházmegye.
Fehér Ipoly (Pannonhalma), Eelbermann Lajos (London), Feny-
ves Fereiicz (Nagykanizsa), Fiók Károly (Debreczen), Flóth Adolf
(Bethlen), Földrengési Observatorium, Fraknói Vilmos, Francis Dávid
(St.-Louis), Fromm Géza (Ráczkeve).
Ozv. íiaúl Dániclné, Gopcsa László, Gozsdu-alap igazgatósága,
Gömöry Gusztáv (Bécs), (iráczi Historischer Verein für Steiermark,
Grünhut Jenő, ííulyás Pál, ílurányi László (Fjpest), Györy Tibor.
Havas Hezso, Hermann Antal. Horváth Géza, Hubert Emil.
A M. N. Múzeum Széchényi Országos Könyvtára az 1907. évben 103
Iglói főgimnáziam igazgatósága. Iparművészeti múzeum, Iványi
István (Szabadka), Izraelita hitközség (Homonna), Izraelita magyar
irodalmi társulat.
Jalava Antal (Helsingfors), Jassy-i egyetem rektora, József-
műegyetem rektora.
Kadlec Károly (Prága), Kalazantinum szerkesztősége (Kolozs-
vár), Kállay András, Kanyaró Ferencz, Kazinczy-kör (Kassa), Kép-
viselőházi iroda, Kerekes Pál, Kereskedelemügyi minisztérium. Keres-
kedelmi és iparkamara (Budapest, Pozsony), Kiskunhalasi gimnáziumi
igazgatóság, Kováts László, Kováts Miklós (Berhida), Közgazdasági
közlemények szerk.. Központi statisztikai hivatal, Krakói akadémia,
E^renner József, Kuthy Zoltán (New-York), gr. Kuun Gézáné (Ko-
lozsvár), Kuzsinszky Bálint.
Leopold Gyula, Letényi Aladár (Újpest), báró Lóvay József,
báró Lévay Lajos, Liepmannsohn Leo (Berlin), Lukács Géza.
Mágocsy-Dietz Sándor, Magyaróvári gazdasági akadémia. Ma-
gyar Tud. Akadémia, Mahler Ede, Malagola Károly, Márki Sándor
(Kolozsvár), Med its Nándor, Moszkvai múzeum, Möller és Brösel
(Berlin), Múzeumok és könyvtárak orsz. Főfelügyelősége.
Newyorki Belle vue and allied hospitals, Nógrád vármegye
alispánja. Nóvák Sándor (Paks).
Olasz közoktatási minisztérium, Ornithologiai központ. Orszá-
gos levéltár.
Pálfy Gyula (Pécs), Pénzügyminisztérium, özv. Pesthy Frigyesné,
Petrik Ákos, Petrov A. (Szt.-Pétervár), Pór Antal (Esztergom),
Posta- és távirda elnökigazgatósága. Pozsonyi jogakadémia. Pozsonyi
városi könyvtár, Prónai Antal.
Rátz István, Rio de Janeiro-i Biblioteca nációnál, Hogues
Mario (Paris).
Samassa János, Schwarcz Ignácz (Bécs), Skolski List szer-
kesztősége (Karlócza), Smitlisonian Institution ("Washington), Soly-
mossy Sándor, Sorompó (Kolozsvár), Speiser Ferencz (Kalocsa),
Stockholmi egyetemi könyvtár.
Szabadka város polgármestere, Szabó Zoltán, Szalay Imre,
Szamolányi Gyula (Máramarossziget), Számvevőszék, Szántó Károly
(Pozsony), Szeleczky Margit, Szemere Miklós, Szépművészeti múzeum,
Szeremlei Samu (Hódmezővásárhely), Szilágyi István-Kör (Mára-
marossziget), id. Szinnyei József.
Tarába Mihály, Temesvár város tanácsa, Thallóczy Lajos
(Bécs), Toldy László, Tolna vármegye alispánja, Tolnavármegyei
múzeum (Szekszárd), Trencsénvármegyei természettudományi egyesület.
Ujvárosy Fedor, TJpsalai egyetemi könyvtár, Upsalai kungl.
vetenskap. societeten.
104 A M. N. Múzeum Széchényi Országos Könyvtára az 1907. évben
Yáczi múzeum- egyesület, Yajna Károly, Vallás- és közoktatás
ügyi minisztérium, Vértesy .Jenő, Veszprémi egyházmegye, Vizépftéd
igazgatóság.
Walter Gyula (Esztergom), Washingtoni Library of congr6M|
Weiss Emil (Hosszumezo), Wichmann György.
Zágrábi érsekség, Zavitziauos Károly (München), Zeneakadémii,
néh. Zichy Jenő gróf, Zombory Béla.
Az ajándékozók száma e szerint 168 (1906-ban 210).
A nyomtatványi osztály szerzeményei közt kiemelendő több
nagyfontosságú, egyháztörténelmi sorozatos ferrásmunka, melyA
egy nagy könyvtárból sem hiányozhatnak. Ilyenek: Migne Patro-
logiá-ja, a BoUand-féle Acta sanctorum, a Mansi-féle zsinati
gyűjtemény. Mindezen, több száz kötetre menő értékes könyv-
anyag beszerzésére nézve a könyvtár egy külföldi könyvkereske-
dővel előnyös egyezséget kötött. Hasonlóképen megszereztetelt,
és pedig a Melternich-féle könyvtárnak a Gilhofer-Ranschburg és
Wawra bécsi czégek által rendezett árverése alkalmával a Litta-
féle nagy genealógiai mű előkelő olasz családokról, mely magyar
vonatkozásokban is gazdag.
Nevezetes gyarapodása volt a Kégi Magyar Könyvtárnak is^
habár ez nem bővült oly mértékben, mint tavaly Ráth György
hírneves hungarikum könyvtárának duplumaival, melyekből akkor
23 db került könyvtárunkba. Az idén, jobbára vétel útján, a
Régi Magyar Könyvtár anyaga több töredékes nyomtatványon
kívül a következő köny\'ekkel gazdagodott :
1. Pécsi Lukács, Hasznos orvosság. Nagyszombat 1597. (unikum).
2. Enyedi (leorgius, Explicationes locorum veteris et non
testamenti. Kolozsvár, 1598.
3. Somorjai János, A helvécziai valláson levő ecclesiáknak
egyházi ceremóniájokról. LÖcse, 1636.
4. Moriale manuale. Pozsony, 1638.
5. Selyei Balogh István, Útitárs. Várad, 1657.
6. Az evangéliumok és epistolák. Bécs, 1661.
7. Julius Caesar de Padua, Practica arithmetica. Kolozsvár, 1 671.
8. Németi Mihály, Szent Dávid psaltériuma. Kolozsvár, 1679.
9. Neujahrsblatt der Pressburger ev. Gemeinde. 1682.
10. Németi Mihály, Halotti centuria. Kolozsvár, 1683.
11. Szentiványi Márton, Ötven okok és indulatok. Nagy-
szombat, 1702,
12. Fransius Farkas, Egy jeles vadkert. Lőcse, 1702.
13. Szakmári Pap J., Kegyes ajakak áldozó tulkai. Kolozsvár, 1707.
"\
A M. N. Múzeum Széchényi Országos Könyvtára az 1907. évben 105
Ezen régi nyomtatványok közül a legbecsesebbek egyikének,
Pécsi Lukács »Hasznos orvosság« czímft könyvének, mely biblio-
gráfiai könyveink tanúsága szerint eddigelé csak egyetlen egy
példányban ismeretes, mutatjuk be czímlapját (3. ábra). Ezen-
kívül különössége miatt közöljük a pozsonyi ev. egyház újévi
egyleveles üdvözlő lapját (1. melléklet), mely a korában hírnévnek
örvendő Lang pozsonyi rézmetszőnek munksga. A lapot érdekessé
leszi különösen az, hogy alul erre kijelelt helyekben az 1()82 ik
évben megkeresztelt, házasságra lépett és eltemetett egyháztagok
száma kézzel van beleírva. A kuriózum számba menő egyleveles
nyomtatványt könyvtárunk a Gilhofer és Ransehburg becsi czég
által rendezett egyik árverésen szerezte meg,
A lefolyt évben a könyvtár olvasótermét 36.789 egyén
látogatta, a kik 89.138 kötelet használtak (190()-ban az olvasók
száma 37.741, 91.303 db könyvhasználattal). Kikölcsönzés útján
pedig 2730 egyén 3979 kötet könyvet vett igénybe (1900-ban
2350 egyén 3010 könyvet kölcsönzött ki).
A könyvtári földolgozás eredménye : egy év alatt 8303 mű
osztályozlatotl, melyekről 10.995 könyvtári czímlap készült
(1900-ban az évi eredmény 7759 mû 10.952 czédulával). Kötés alá
2031 mű került 2535 kötetben (1900-ban 1480 mQ 1929 kötetben).
A köteles nyomdatermékek kezelését végző irodába egy év
alatt 2380 nyomtatvány-csomag érkezett (190()-ban 2319) ; az
iroda pedig 1510 postai küldeményt, jobbára átvételi elismervé-
nyeket továbbított (1900-ban 2120-ot), ezek közül 052 be nem
küldött sajtótermékek reklamálása volt (1900-ban 455); a könyvtár
a lefolyt év alatt 12 esetben (1900-ban csak 3-szor) kereste
meg a közalapítványi kir. ügyigazgatóságot, hogy az 1897. évi
XLL törv.-czikk intézkedései ellen vétő nyomdatulajdonosokkal
szemben peres eljárást indítson.
Úgy ezen, valamint korábban megindított peres eljárások
eredményéül a Széchényi orsz. könyvtár javára 188*34 koronányi
pénzbüntetés és kártérítés folyt be.
A könyvtár nyomtatott katalógusai számára Horváth Ljnácz
múzeumi őr elkészült a Régi Magyar Könyvtár első részébe tar-
tozó könyveknek szakszerű leírásával.
//. Hirlapkönyvtár. A hirlapkönyvtár gyarapodása köteles
példányokban (a törvényben előírt módon, t. i. havi vagy évne-
106 A M. N. Múzeum Széchényi Országos Könyviára az 1907. évben
gí^edes csomagokban, és szabályellenesen, t. i. egyes számonként
küldve) 127.262 hirlapszám ; ajándék útján 15.375; vétel utján
1182; áthelyezés útján a könyvtár levéltári osztályából 19 hirlap-
Hasznoí Orvossac,
MINDEN LEL.
KI BETEGSE«
GECeLLEN,eZMO
STANl TANTORODAT
soc. Es Tévelygésekben«
az ígazíag fzrrecôknec hafznokra,
CS ôrôkce való nruedckeniêge«
Vitt, ígrnróuidedcn ke»
fzcttetct.
PEECHI LVKACH MaGYARVL
Ír. A,
háfú'. Magi ad EecUf: Antit
Mellytkef éx fzent ättyaktul tánútuMC^
axohít 4X hrdexàknec nikan birdettyue*
Nyomtattatot Nagy Ss^oni'
hatba, M. D. xoii.
:{. ábra. Pécsi Lukács, Hasznos orvosságok (1597) ez. könyvének czimlapja.
szám. Az összes g^^arapodás tehát 144.912 (1906-ban 91.439)
hirlapszám.
Az ajándékok közt első helyre teendő gr. Andrássy Dénesé,
ki a hosszuréti kastélyban a múlt század 30— 40- es évei óta
ARN. Múzeum Széchényi Országos Könyvtára az 1907. évben 107
érintetlenül őrzött 39 hirlapnak mintegy 12.500 számával gazda-
gította a hirlapkönyvtár anyagát. Ajándékozók voltak még a
Nemzeti és Országos Kaszinón kívül, melyek minket közelebbről
érdeklő külföldi hírlapok hosszú sorát évek óta bocsátják a
könyvtár rendelkezésére, özv. Báthory Nándorné, Kováts László,
Lázár Béla, Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége,
Rio de Janeiro-i nemzeti könyvtár. Vallás- és Közoktatásügyi
Minisztérium.
Hírlapok vásárlására 38i'3o kor. fordíttatott.
A hirlapkönyvtár olvasótermét 3876 olvasó látogatta, kik a
könyvtárban 6893 hirlapkötetet használtak; kölcsönzés útján
pedig 98 egyén 267 hirlapkötetet használt a könyvtáron kívül.
Ô.sszesen tehát egy év alatt 3964 egyén 7160 hirlapkötetet vett
igénybe (1906-ban 4182 egyén 8347 kötetet használt).
Czéduláztatott 752 évfolyam (1906-ban 538 évf.) ; átnézetett
1428 évfolyam 92.197 száma (1906-ban 860 hírlap 67.858 száma).
Kötés alá adatott 450 kötet hírlap.
A hirlapkönyvtár munkáját a nagymérvű használaton kívül
igen megnehezíti az egyre ijesztőbben fenyegető helyhiány, mely
a rendes kezelést és ellenőrzést úgyszólván lehetetlenné teszi.
Zavarja a rendes munkát az a körülmény is, hogy a nyomda-
tulajdonosok és a kiadók egy része a lürlapokat nem a törvény-
ben előírt módon, hanem egyes számonként küldi be.
A lefolyt évben is 13.293 hirlapszám érkezett ily módon
(1906-ban 17.972).
IIL Kézirattár. A gyarapodás ajándékozás útján 103 kéz-
irat, 87 irodalmi levél, 6 irodalmi analecta, 2 fénykép ; vétel
útján 136 kézirat, 19 irodalmi levél, 50 irodalmi analecta, 1 tér-
kép. Az évi gyarapodás darabszáma tehát 610 (1906-ban 708).
Kéziratok vásárlására 2390*70 korona, 101*50 márka for-
díttatott (1906-ban 4413*34 kor. és 5 márka).
Ajándékozók voltak:
Bajza Aladár, Bauer Ferencz, Claparède Alexandre, Doktorics
Miklós, Fazekas nővérek, dr. Frenkel Bertalan, Glück Frigyes,
Odmöry Gusztáv, dr. Gyory Tibor, Hod inka Antal, Horánszky Lajos,
Janka Sándor, Kenessei (Klein) Ilona, Kováts László, Kőszeg város.
Major J. Gyula, Medich Nándor, Melicli János, Mihalik József,
Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége, Müncheni Hof-
108 Â M. N. Múzeum Széchényi Országos Könyvtára az 1907. évben
u. Staatsbibliothek, Országos levéltár, Roth Lajos, özv. Pesthy Fri-
gyesné, özv. Petőfi Istvánné, Szabadka város, B. Szabó László. Sze-
leczky Margit, Thallóczy Lajos, dr. Toldy László, Torma Aladár,
Tóth Sándor.
Az ajándékok közül különösen kiemelendő Claparède Sándor
genfi előkelő polgáré, ki Thaly Kálmán országgyűlési képviselő úr
közvetítésére a »Histoire des revolutions de Hongrie« czimü kiad-
vány oly példányát ajándékozta, mely César de Saussure, II. Rákóczi
Ferencz rodostói udvartartása tagjának a fejedelemről írott em-
lékiratával és kéziratos jegyzeteivel van kiegészítve. Nevezetes az
^ándékok közt Bajza Aladáré, ki Bajza .lózsefnek több versét
és levelét, valamint Beniczky-Hajza Lenke műveinek sok kötetre
terjedő kéziratát ajándékozta a könyvtárnak. * Nagy érdekfi
özv. Pelöfi Istvánné ajándéka is, ki néhai férjének, Petőfi Sándor
testvérbátyjának öt levelével és öt versének eredeti kéziratával
gazdagította könyvtárunkat Kiemelendő Oroszországban élö
hazánkfiának, Roth Lajosnak ajándéka, mely hírneves festőnk,
Zichy Mihály 20 db levelének juttatott birtokába.
A kézirattárnak újonnan keletkezett zenei osztálya nagy
mértékben gazdagodott Szabadka városa nagylelkű ajándékával,
mely Gaál Ferencz Szabadkán működött zeneszerzőnk hag)'até-
kának tekintélyes részével gyarapította a gyűjteményt. Zenei kéz-
iratokat ajándékoztak még Major J. (iyula, Toldy László, Kenessei
Ilona, Frenkel Bertalan, Fazekas nővérek stb., úgy hogy a szépen
fejlődő gyűjteménynek ajándékozás útján is tekintélyes gyara-
podása volt.
A vétel útján szerzett kéziratok közül elsőrangú érdekes-
ségre számithat egy középkori latin biblia, melynek másolója ai
itt facsimilében közölt bejegyzés szerint (i. ábra) körmöczbányai
Mayer János, ki a kódexet 1478-ban írta. A kódex a könjT táb-
láján olvasható bejegyzés szerint 1496 óta egész a legúji
időkig a bars-kapronczai egyház tulajdona volt.
Tffn^r.^rjíír.rvr^--*
4. ábra.
s
Zi
^
.\^^^>\-Um t
i
^i
^
I
5
M
>
o
GQ
Id
A M. N. Múzeum Széchényi Országos KönyvUra az 1907. évben 109
Az évekkel ezelőtt megvásárolt Hígnik-könyvtár anyaga
végleg rendeztetvén, belőle 20 kötet régi, többnyire XVII— XVIII.
századi országgyűlési napló és egyéb kézirat került a gyűjteménybe.
Néhai Nagy Iván gyűjteményéből több nagyérdekű darab
gazdagította a kézirattárat. Ilyenek pl. a Gyöngyösi Istvánra és
családjára vonatkozó adatgyűjtemény, id. Felsőbükki Nagy Pál
XVIII. századi levelezése a Széchenyi grófokkal stb., de a legbe-
csesebb, szinte ereklyeszámba menő emlékek közé tartozik a nagy
levélírónak, Kazinczy Ferencznek 1831. augusztus 20-án kelt leg-
utolsó levele, melyet Mocsáry Antalhoz Lapujtőre intézett. A tar-
talmilag is nagyérdekű levél, melyben Kazinczy közvetlen szem-
lélet alapján a kolera pusztításait és az ennek következtében,
kivált tót vidékeken az urak ellen kitört zavargásokat és kegyet-
lenkedéseket beszéli el, tényleg a legutolsó, melyet Kazinczy írt:
igazolja ezt leányának, Kazinczy Eugéniának utóirata, ki a levél
szélére ezeket írta:
»Mély bánattal jelenteni a szegény atyám halálát, melly
Augusztus 23-ikán nekünk nagy szumoruságunkra történt, a
retenetes Cholera betegségbe eset 21-dikén s harmadnap múlva
elhagyott bennünket örökre az áldot, pecsételetlenül találtuk
ezt a levelet, ez volt az utolsó, mellyet irt életében. A leg-
méllyebb tisztelettel maradok alázatos szolgálója
Kazinczy Eugenia.«
Szintén Nagy Iván gyűjteményéből való Petőfi Sándornak
Tarkányi Bélához ISí-i. február havában írott levele, melyet
Egerben a seminarium kapusánál egy szelet papírra hevenyészve
írt. E levélhez Tarkányi 13éla tájékoztató sorokkal járult, melyek
e nagybecsű Petőfi-ereklye további sorsát világítják meg. K nagy-
érdekű emléknek hű mását közöljük (2. melléklet).
A kézirattár zenei rézének vétel útján szerzett új gyarapo-
dásából kiemelendő a »Honvéd királydala«, melynek Mária Dorottya
kir. herczegnö által szerzett dallama, mint zenei melléklet van
csatolva boldogult József királyi berezegnek e tái'gyban Komócsy
Józsefhez intézett levele mellé. Nagyérdekű Volkmann Róbert
*Musik zu Shakespeare's Richard III. (Partitur.)« czímű zenei kéz-
irata, mely a kinyomatott ouverture-t a felvonásközök zenéjével
kiegészíti.
110 AM. N. Múzeum Széchényi Országos Könyvtára az 1907. évben
Az irodalmi levelestár gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos,
Felsöbükki Nagy Pál, Bél Mátyás, Toldy Ferencz, Haydn József^
Liszt Ferencz stb. leveleivel gazdagodolt.
A kézirattárt a lefolyt évben 215 kulaló kereste fel, kik
annak állományából 702 kéziratot és 619 irodalmi levelet hasz-
náltak. Hivatalos megkeresésre ;)6 esetben 108 kézirat kölcsö-
nöztctett ki. Á használók száma tehát együttvéve 251, a használt
daraboké pedig 1458 (190()-ban 283 kutató 1051 dbot használt).
Az év tekintélyes részén át a kézirattár új búlorzása, ax
ennek következtében szükségessé vált előzetes és utólagos ren-
dezési munkálatok vették igénybe a kézirattár személyzetét
Egyebekben folytattatott az új szerzemények feldolgozása, a levél-
gyüjtemény és a »Musica«-szak rendezése.
IV, Levéltár, A gyarapodás ajándék útján 1167 db, vétel
útján 1544 db, áthelyezés útján (a könyvtár egyéb osztályaiból)
2 db, letétemény útján az alább említendő újabb családi levél-
tárnak még pontosan össze nem számitolt anyagán kivül 300 db-
Az összeszámított darabok mennyisége lehűl 3087.
Levéltári darabokat ajándékozlak a következők :
(3zv. Báthory Nándorné, Berzeviczy Albert» báró Dőry Miklós.
Edvi Illés Aladár, Fialowski Lajos, báró Forr?ter Gyula, FrakoóL
Vilmos, Glück Frigyes, (römöry Gusztáv, Hnjász Pál, Horáiiszkj
Lajos, Meixner Emil, ^luzeuniok és Könyvtárak Országos Főfelügye-
lősége, Országos Levéltár, Progardt-Paur Lajos, Szabóné Szentpály
Janka, Szalay Imre, Szegedy-Maszák Hugó, Szeleczky Margit, Szent-
Ivány-Zoltán, id. Szinnyei József, Tliallóczy Lajos, Torma György.
A levéltár gyarapítására (íOáő'iO kor. és 158 márka for-
diltalott.
A múzeumi törzsanyag gyarapodásából M- dbjaz eredeti
középkori oklevelek, 188 db az újabbkori iratok, 1161 db a
szabadságharcz- és emigrácziúkori gyűjtemény és f)2 db a nemesi
iratok és czimerc.slev(^lek csoportjára esik. Különösen gazdag volt
a ezímeres-nemeslevelek csoportjának gyarapodása, melyben né*
hány kiválóan érdekes darab található.
Ilyenek pl. Zsigmond király Mlő. május 19-iki annalisa.
Tamásfalvi (Jergely lia ííyörgy részére, Mátyás királyé 1479. jú*
nius lö-éröl Lutis Hencdek számára (XVIII. századi olasz köz-
jegyzői hiteles másolalban), I. Ferdinándtól néhány nagyon szépen
MIMIM a Miiyar UamzMte 1908. M folynink ffl. oldalibu.
^ K/ZÂMÙoji/rn A^lu^c/n o^^c^^^am a. ^acZl^^
tAi^Cbé^At.^ ^XAyy%^ß-4JU^ ^:££LAfZ^/t) ^v-v-té, ^^ SZ£üLufiHh
/ákÁ^ytt^ írnX/yCt /exjco Xe/^rrk^/jí^ /7Za^i^c-ä->
XoÊnth LajOB levele TLb^mz Pàlhc».
Onynj^ ajk, a. ^rióP *-$^^ éi/xjD4'*^^^^^^ .
cubaJSJkjO^U ^-L ^tiuyÁ^kljí ^ícMAynX: ^^Mftd^
J/a.A^CÜA/^ - CL tfidjUfiAyn^ ^np^óíA/^ i/icAjtyU^
I
^»^ï^«^^ ^^^TX/ac^rve^f!»» ^^.^^ %fCCj0Utr^cs^tJijt Agirai/ I
ok^n nm.4
►Vo^y'.«! '».«^ar» <.^^khi/rt Jít-í^Xtr^j nrx^yyn. Ce^^ .*xy
t^ ^JrUÁÁXy -^Mucl^ic y^UL^vJS. ^A^iíAiC^^
a melléklet a Magyar KöDfrszenile 1908 éfl folyamiDak 111. oldalához.
Isabella királynő
'f</pfw.
ÄSpriW ^0/fwi -nííiír/iiF r/ fitfiftt; i^lÉtfy ^í^'^ *
i||^n#tt*^C!^ ^f'COiÂAÉÉ^nl ^/i/'rtf. Çarfii/rv ^ii^wifii^ rf íKí^Wí+íaif ^'.J
êitHin fiit ft. ^bffrf] nűflwi ^nntttwitWAnigt^m^
1? i^VfîflN-inr»^Ci ^^^
ki#ff ^ ^f r t #' jf f cr/i
«èi I ici Í* il' ^^' Jv»! t >Y^t||pt
% t7y/iÄ,J<:-iÄ^i írwiüK» J4^ßfcfl^^ Xt€m Mem, Si^n,f&s
pitié: J^.fffti ,v<Ä6 , fT^r^<iifcfc^.
a^
levele 1547.ből.
A M. N. Múzeum Széchényi Országos Könyvtára az 1907. évben 111
kiállított czímereslevél, Derochy János czímerkérő folyamodványa
1582- bői, ki az iraton olvasható feljegyzés szerint Balassa Bálint
familiarisa volt stb. De valamennyi közt a legnagyobb ritkaság-
számba megy Izabella királynőnek 1547. május 14-én Gyulafe-
hérvárott kelt czímereslevele Somosdi Székely Balázs részére,
melynek képét épen ezen okból közöljük is (8. melléklet).
Egyéb szerzemények közül kiemelendő a Kardos Samu ügy-
védtől megvett 178 db XVII— X VIII. századi irat, melyek külö-
nösen II. Rákóczi Ferencz korára tartalmaznak elég érdekes
adatokat. Értékes a Olück Frigyes állal ajándékozott iratcsomag,
melyben a többi közt a magyar kormány konstantinápolyi követ-
ségének egy 1849. július 1-éröl kelt jelentése, Haynau sajátkezű
fogalmazványa a magyar hadsereg állapotáról, továbbá gr. Bat-
thyány Kázmér, Schmerling, Jellasich, báró Hübner, Rechberg^
Mensdorfí, Kempen és Bach levelei találhatók. Hasonlóképen becses
Szabóné Szentpály Janka ajándéka, ki Irányi Dánielnek egy
naplószerü feljegyzésével s ugyanannak különböző álnevek alatt
1849 — 1868 közt írott leveleivel gazdagította a levéltárat. Az
emigráczió idejére nézve nagyérdekd adatokat foglal magában
egy vétel útján megszerzett gyűjtemény, mely különösen a üál
Sándor által 1860—1862 között tervezett erdélyi betörésre nézve
ismeretlen részleteket foglal magában.
Az újabbkori levéltári anyagból különösen kiemelendő Kossuth
Lajosnak 1874. május 4-én Hajász Pál tállyai ág. ev. lelkészhez
intézett levele, melyet a czímzett a levéltárnak ajándékozott.
Ezen levélben, melyet mellékletül egész terjedelmében bemutatunk
(4. melléklet), Kossuth nagyérdekű nyilatkozatokat tesz születése idő-
pontjáról, melynek napját határozottan ő sem tudja.
A letéteményezett családi levéltárak száma a lefolyt év
alatt egygyel növekedett és néhány korábban letéteményezett
levéltár kiegészítésben részesült. Ez új levéltár a Kapuváry
családé, melyet dr. Nóvák Sándor osztálytanácsos helyezett letétbe.
A még rendezetlen új levéltárral a családi letétemények száma
nyólczvanháromra emelkedett.
Korábban letéteményezett családi levéltárak közül a követ-
kezőkhöz járult újabb kiegészítés:
1. a Bartal-családéhoz és pedig összesen 79 db, melyekből 1 db
a XIV., 1 db a XV. és 2 db a XVI. század középkori részére esik;
112 A M. N. Múzeum Széchényi Országos Könyvtára az 1907. évben
2. a Berzeviczy család berzeviczei ágának levéltára, melyhez
<lr. Berzeviczy Albert 4 i^abb dbbal járult;
3. a Forgách családé, melynek anyagához gróf Forgách László
és István a csákányi és alsókemenezei családi levéltárnak 4 ládát
kitevő irataival járultak; ez anyag rendezésére még nem került a sor;
4. a Péchy családé, melynek anyagát Fest Lajos ügyvéd
58 dbbal egészítette ki;
5. a gróf Széchényi családé, melynek állagához gróf Széchényi
Sándor újabban 135 db irattal járult.
A levéltárat a lefolyt évben 307 kutató kereste fel, kik
annak állományából 7L934 darabot használtak; azonkívül 23
téritvényre 757 db kölcsönöztetett ki. Összesen tehát 351 egyén
72.591 levéltári dbot vett igénybe (190(5-ban a használat 284
egyén részéről 61.526 db).
A levéltári rendes munkálatokat, melyek különben az i^j
szerzeményeket illetőleg hátralékot nem szenvedtek, nagy mér-
tékben megzavarta egy munkaerőnek tartós betegsége, egy másik-
nak egyéb külön hivatalos megbízása és az ennek következtében
beállott erőhiány. A nagyobbmérvü bútorzási munkálatok is
hosszabb időre meggátolták a rendes munkamenetet. Mindazon-
által rendezési eredmények tekintetében a tavalyihoz képest
visszaesés nem észlelhető. Erősen foglalkoztatta a levéltár meg-
apadt személyzetét a családi levéltárak rendezése, melyek közül
végleg felállíttattak, jegyzékbevétel kíséretében a következők:
1. a lierzeviczy család kakaslomniczi levéltára, mely 30.947 db
iratot, ezek között 10 db XIV., 20 db XV. és 12 db XVI. szá-
zadi mohácsi vész előtti oklevelet foglal magában;
2. a (iaál családé, melym^k darabszáma 1844: ezek közölt
1 db XIV., 8 db XV. és 9 db XIV. századi középkori oklevél:
8. a Kvassay család levéltárához járuló kiegészítés, melynek
darabszáma 542; köztük 1 db XIV., 7 db XV. és 7 db XIV. szá-
zadi középkori oklevél ;
4. a báró Perényi családé 2K.485 db irattal; ezek között
van 12 db Árpád-kori, 101 db XIV., 851 db XV. és 114 db XVI.
századi mohácsi vész előtti eredeti oklevél;
5. a gróf Barkóczy családé 15.817 dbbal; ezek között 1 db
Árpád-kori, 8 db XIV., 20 db XV. és 14 db XVI. századi közép-
kori oklevél.
A M. N. Múzeum Széchényi Országos KOnyTtára az 1907. évben 113
Az év végéQ folyamatban volt a már régebben letéteményezett
báró Balassa levéltár óriási anyagának folytatólagos rendezése,
továbbá megkezdetett a Szunyogh családi levéltár feldolgozása.
* * *
A könyvtári tisztviselők és alkalmazottak tudományos és
irodalmi munkásságát a következő összeállítás mutatja.
Dr. Fejérpatahy László
m. kir. udvari tanácsos, osztályigazgató, egyetemi ny. r. tanár, múzeumi és
könyvtári orsz. felQgyelő, a M. Tud. Akadémia rendes tagja és az Akadémia
történelmi bizottságának előadója.
1. Az Árpádok czimerei (Felolvasás a Magyar Heraldikai és
Genealógiai Társaságban; megjelent a Csánki Dezső által szer-
kesztett Árpád és az Árpádok ez. műben.)
2. A Magyar Nemzeti Múzeum Szécbényi orsz. könyvtára az
1906. évben (M. Könyvszemle 1907.)
Id. Szinnyei József
kir. tanácsos, múzeumi igazgató-őr, a M. Tud. Akadémia 1. tagja.
1. Magyar írók élete és munkái: 1907. 102 — 107. füzet.
(Xn. kötet 2—7. füzet. Sánta-Simor.)
2. Timár-báz. Naplójegyzetek 1847 — 48. (Komáromi Lapok
2—3 és 27—30. sz. Átvette: Magyar Állam 26., 27., 191 — 192.,
194., 197. sz.) Az egész különlenyomatban is megjelent.
3. A régi Pest (Budapesti Hirlap 127. sz.).
KóUányi Fere^icz
pápai praelátus, jaáki apát, múzeumi igazgató-Őr, a hiteles helyi levéltárak
országos főfelügyelője, a M. Tud. Akadémia 1. tagja.
1. Szerkesztette a Magyar Könyvszemlét.
2. A Szécbényi Országos Könyvtár története 1820-tól kezdve
(kéziratban).
Dr. Sebestyén Oyula
múzeumi igazgató-őr, a M. Tud. Akadémia 1. tagja, a Magyar Néprajzi tár-
saság főtitkára.
1. A bún-székely hagyomány. (Székfoglaló értekezés. Felolvas-
tatott a M. Tud. Akadémia 1907. ápr. 15-iki ülésén. Sajtó alatt.)
2. A magyar népköltészet és gyűjtői. (Beöthy-Badics : A magyar
irodalom története, 11. köt. 3-ik bővített kiadás. 216. 1.)
3. Eovás és rovásírás. XI. befejező közi. Hamisítványok. II.
(Etbnograpbia, 1907. évi foly. 74.)
Magyar KBnyvuemle. 1908 II. faxet. ^
114 A M. N. Múzeum Széchényi Országos Könyvtára az 1907. évben
4. Petőfi ereklyéi a M. Nemzeti Múzeumban. (A Pesti Napló
Petőfi-albuma 136. 1.)
5. Egy XVIII. századi dalgyűjtemény töredéke. (Ethnographia,
1907. évi foly. 249. 1.)
6. Egy ó-magyar ballada beregvármegyei változata. (U. o. 124.1.)
7. Déchy Mór: Kaukázus. (Könyvismertetés. U. o. 308. 1.)
8. Főtitkári jelentés a M. Néprajzi Társaság 1907. évi rendes
közgyűlésén. (U. o. 176. 1.)
9. Gyűjtötte a bányászok régi mis tóriumait és népi színjátékait.
10. Munkácsi Bernáttal szerkesztette az Ethnographiát.
Horváth Ignácz
múzeumi őr.
1. Folyóiratok 1906. évből. (Melléklet a Magyar Könyvszemle
1907. évf. 3-ik füzetéhez.)
2. Történeti repertórium. (Századok 1907. évfoly.)
3. A magyar bibliográfiai irodalom repertóriuma az 1906. év
első három negyedében. (Magyar Könyvszemle 1907. I — FV. füzet.)
Keresety István
múzeumi őr.
1. A hazai nem magyarnyelvű hirlapok bibliográfiája 1906.
évről. (Magyar Könyvszemle melléklete.)
2. Az országos zeneakadémia. (Művészeti Almanach 1908-ra.)
3. Liszt, a mintakarnagy. (Zenevilág 18. ünnepi szám.)
4. A m. kir. opera újdonságairól egy-egy czikk a »Vasárnapi
Újság «-ban.
5. Operai rovat a »Zeneközlöny« -ben.
♦). »A magyar zene a nagyvilág előtt«, »Szózat«, »Mérföld-
kőnél« czimű czikkek és több birálat a »Zenelap «-ban.
7. »Operai képtelenségek«, »Monna Vanna«, »Dalnoki Béni«,
»Zenei politika«, »Liszt Ferencz, Krisztus-oratóriuma«, »Kun László,
Ezer magyar népdal«, »Az operaévad végén«, »A Caruso-est«,
»A Tannhäuser új köntösben« czimű czikkek az »Az Újság« lapban.
8. Vezetője volt az »Az Újság« zenei rovatának.
9. Bírálatok és zenei hetiszemlék a Független Magyarország- ban.
Dr. Áldásy Antal
múzeumi őr, a M. Tud. Akadémia 1. tagja, egyetemi magántanár.
1. Zsigmond király és a velenczei köztársaság 1435 — 1437.
Századok 1907. évfolyam.
2. Könyvismertetések és birálatok a Századokban és a Turulban.
A M. N. Múzeum Széchényi Országos Könyvtára az 1907. évben 115
Dr. Mélich János
múzeumi őr, egyet, magántanár, a M. Tud. Akadémia I. tagja.
1. Három helynévről (Századok 321. 1.).
2. Szláv jövevényszavaink (M. Nyelvőr 155. 1.).
3. Pápáig Páriz Ferencz székely szavai (M. Nyelv 116. l.).
4. Az Árpádkori beczéző keresztnevek egy csoportjáról (M.
Nyelv 165. 1.).
5. Magyar szótárirodalom. Budapest, 1907.
Kisebb értekezések: Párizs, Imre, Jobbágy, Eadócz, Eézmárk,
Tárinca, Zülleni, A va-'vég^ folyónevek, Tarack, Ismeretlen magyar
szótár (Megjelentek a Magyar Nyelvben és a Nyelvt. Közleményekben).
Kováts László
I. oszt. segédőr.
1. A történelmi materializmusról. (Felolvasás a Nemzeti Szö-
vetségben).
2. A magyarországi czéhek keletkezésük első idejében. (Fel-
olvasás ugyanott).
3. Schvendi Lázár szerepe Magyarország történetében (kéziratban).
Varjú Elemér
I. oszt. segédőr.
1. A Hunyadiak síremlékei a gyulafehérvári székesegyházban.
(A br. Forster Gyula szerkesztésében megjelent Magyarország mű-
emlékei I. kötetében.)
2. A Hunyadiak síremlékei. (Archaeologiai Értesítő 1907. évf.)
3. Jegyzetek a pécsi egyházmegyei könyvtárból. (Magyar
Könyvszemle 1907. évf.)
4. Gr. Károlyi Sándor temetési czímere. (Múzeumi ős könyv-
tári értesítő, 1907. évf.)
5. Az Árpádok képmásai. (Árpád és az Árpádok. Szerk.
dr. Csánki Dezső.)
6. Könyvismertetések a Turul 1907. évi folyamában.
7. Szerkesztette a Turul 1907. évi folyamát.
Dr. Vé'tesy Jenő
I. oszt. segédőr.
1. Hugo Victor két posthumus költeménye. (Egyetemes Phil.
Közlöny I. füzet.)
2. Szigligeti. (Felolvasás a Budapesti Phil. Társaság márcziusi
ülésén- Megjelent: Egyetemes Phil. Közlöny 9. füz.)
3. Bartók Lajos történelmi drámái. (Erdélyi Múzeum 1. füz.)
8*
116 A BL N. Múzeum Széchényi Országos Könyvtára az 1907. évben
4. E. Kovács Gyula levelezése a M. Nemz. Múzeum könyy-
iárában. (Magyar Könyvszemle 4. füz.).
ő. A fehér vajda halála. Költemény. (Felolvasás a Kisfaludy-
társaság márcziusi ülésén. (Megjelent: Vasárnapi Újság 17. sz.)
6. Babenstein Bersabe. Wildenbruch Ernst színműve. Fordítás.
(Először adták a budapesti Nemzeti Szinházban okt. 26-án.)
7. Kisebb közlemények az Egyetemes Phil. Közlönyben, a
Századokban és a Magyar Könyvszemlében.
Dr. Gulyás Fdl
II. oszt segédőr, oki. középiskolai tanár, a Múzeumok és Könyvtárak orsz.
főfelügyelőségének népkönyvtári szakmegbizotfja, a »Magyar Könyvszemle«
segédszerkesztőj e.
1. Bibliográfia. Tizenkét előadás a Múzeumok és Könyvtárak
orsz. Főfelügyelősége Y. könyvtárnoki szaktanfolyamán.
2. A M. Nemz. Múzeum Széchényi orsz. könyvtárában lévő
Aldinák leíró jegyzéke. Első négy közlemény. (Magyar Könyvszemle
Í907. évf. I— IV. füz.)
3. Vidéki könyvtáraink. (U. o. I. füz.)
' 4. A könyvtári anyag kisejletezése. (Múzeumi és könyvtári
értesítő 1907. évf. I. füz.)
5. A hamburgi népkönyvtári intézmények. (U. o. II— IV. füz.)
6. Les bibliothèques populaires de la Hongrie. (Le Bibliographe
Moderne, 1907. évf. II— IIL füz. és külön füzetben Besançon, 1907.)
7. Internationale Bibliographie der Kunstwissenschaft HI. évf.
(Magyar rész.)
8. Könyvismertetések : 1. Az egyetemes Fhilologiai Közlöny-
ben : Wald (t. Anthologie des Foètes français contemporains.
2. A Katholikus Szemlében : Haraszti Gyula, Corneille és kora.
3. A Magyar Iparművészetben: Kersten Paul: Modemé Entwürfe
für Bucheinbände. 4. A Magyar Könyvszemlében: a) Barcza Imre,
Szent Erzsébet irodalma; b) Baschin Ottó. Bibliotheca geografica.
XII. évf. ; v) Beck C. Jahrbuch der Bücherpreise. I. ; d) Bodleian
library staffcalender ; ej British Museum Reproductions from illumi-
nated manusripts. I — II. ; f) Brown I. D. A manual of practical
bibliography; g) Bulletin de Tassociation des bibliothécaires français;
h) Calvi Emllio. Bibliográfia generali di Roma ; i) Collîjn I. Katalog
der Inkunabeln der kgl. Universitäts-Bibliothek zu Upsala ; j) Czim-
jegyzéke a budapesti m. kir. tudományegyetemi könyvtár olvasóter-
mének ; k) Evkönyve, Magyar Nyomdászok. XXII. ; l) Ferguson
John. Bibliotheca Chemica ; w) Havi könyvészet; tv)- Jellinek S. L.
Internationale Bibliographie der Kunstwissenschaft. III.; o) Kumlik
Emil, Pozsony sz. k. város közkönyvtárának czímjegyzéke ; p) Múzeumi
és könyvtári értesítő ; q) Repertórium, Bibliographisches IL köt. ;
A M. N. Múzeum Széchényi Országos Könyvtára az 1907. évben 117
r) Savaye E. A. A manual of descriptis annotation for library cata-
logues; s) Szûry Dénes. Száz év. Irodalom-nyelvfejlôdés.
9. Tizenöt vegyes közlemény a Magyar Könyvszemlébe.
Dr. Bártfai Szabó László
IT. oszt. segédör.
1. Kőváry Lászlóról nekrológ. (Turul 1907. 3. füzetében.)
2. Károlyi Antal gróf élete, 1732 — 1791. (Sajtó alatt.)
Dr, Fitos Vilmos
gyakornok.
Az emberi szellem jelenségeinek magyarázata Bodnár Zsigmond
»erkölcsi törvény «-ében. (Sajtó alatt.)
Zászló János
gyakornok.
1. Eomán származású írók élete és munkássága. Magyar írók
élete és munkái 101 — 110. füzetében.
2. A hazai hírlapirodalom 1906-ban. I. A magyar hirlapiro-
dalom. Melléklet a Magyar Könyvszemle III. füzetéhez.
3. Ugyanaz különlenyomatban a Magyar Könyvszemle 9. füzetéből.
4. Vulcanu József halála. Ethnographia 6. füzet.
5. Bartha Miklós Összegyűjtött Munkái. Sajtó alá rendezték
dr. Samassa János és Zászló János. Előszót írt az irodalmi részhez
Ábrányi Kornél, a politikai részhez Holló Lajos. Eger, Érseki
lyceumi könyvnyomda 1908. (Sajtó alatt.)
6. Erzsébet Királyné Emlékezete. Cyprus Agak Erzsébet Magyar
Királyné Sírjára. Irta Bartha Miklós. Készlet »Bartha Miklós
Összegyűjtött Munkái »-hói. Sajtó alá rendezték dr. Samassa János és
Zászló János. Eger, 1907. Érseki lyceumi könyvnyomda.
7. Czikkek és fordítások a »Familia« (Nagyvárad), »Telegraful
Roman << (Nagyszeben), »Magyarország«, »Budapesti Hirlap«, »Gazeta
de Dumineca« (Szilágysomlyó) czímű lapokban.
Jahibovich Emil
gyakornok.
A Magy. Tudományos Akadémia részére sajtó alá rendezte
Calepinus Dictionariuma 1585. évi lyoni kiadásának második felét.
118 A M. N. Múzeum Széchényi Országos Könyvtára az 1907. évben
Dr. Sufflay Milán
gyakornok.
1. A Nelepicsek hagyatéka (két közlemény). Tarul 1907.
1—2. f., 3.
2. Könyvismertetések: a) Görög Imre: Gr. Zrinyi Miklós a
költő mint államférfi. Századok 1907. 352. ].; h) T. Smiciklas:
Cod. dipl. regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae vol. III., IV.
Századok 1907. 838.
3. Sigillum citationis. Mittheilungen des Instituts für österr.
Geschichtbforschung. 515—8. 1907. 3. füz.
4. Németre fordította dr. Békeíi Rémig: >A Balaton környé-
kének egyházai és várai a középkorban« czímű művét.
Dr. Bajza József
gyakornok.
1. A kurucz költészetről. (Felolvasás a Budai Közművelődési
Körben.)
2. Kritikai és polemikus czikkek : a) Szarvacs (Magyar Nyelvőr
2. f.); bj Kovács Dezső: Beniczky Péter élete és költészete (Phil.
Közi. 4. f.) : c) Kisfaludy Károly hatása Katonára. Megjegyzések
Rakodczai Pál czikkére (Ír. tört. közi. 2. f.) ; d) A két Kisfaludy
és a nyelvújítás (Magyar Nyelv. 10. f.).
Dr. Sulica Szilárd
gyakornok.
Adalékok Jovius »Historiarum »ui temporis« magyar vonatko-
zásainak forrásaihoz. Budapest, 1907. Országos Községi Központi
nyomda r.-t.
AZ »ORTHOGRAPHIA VNGARIOAc
ÉS A MAGYAR HELYESÍRÁS*
(Egy hasonmás melléklettel.)
Dr. Melich Jánostól.
Bibliográfiai, nyelvészeti és irodalomtörténeti szempontok-
J)ól egyaránt fontos, hogy a XVI. század magyar nyomtatványaiból
azok, a melyek egyetlen egy fennmaradt példányban ismeretesek,
betűhű kiadásban, lehetőleg facsimiléban újból kiadassanak. Dévai ^
Biró Mátyásnak két magyar nyelvű műve van, s mindkettő csak
egy-egy teljes példányban ismeretes (v. ö. RMK. I. 20, 353. sz.).
Az egyiket, a melyen rajta van, hogy Dévai műve, betűhű kiadás-
ban 1897-ben tette közzé a M. T. Akadémia ; a mű czíme :
»AT Tíz PARANTSOLATNAC. AH HIT AGAZATINAC, AM MI
AT'A^NCNAC, ^.S AH HIT PETS/ETINEC RÖVIDEN VALÓ
MAG'ARA'ZATT'A. MATAS DÉVAI «.^ A művön nincs
rajta, hogy mikor jelent meg; Szilád y Áron azonban valószínűvé
tette, hogy 1538 elején került ki a krakkói Vietoris sajtója alól»
(v. ö. AT. 126.). A másik mű névtelenül jelent meg ; a meglevő kiadás-
nak czíme •ORTHOGRAPHIA VNGARICA 1549«, Krak-
kóban, Vietoris özvegye sajtójának nyomása. Irodalmunkban két
ízben adták ki, az egyik kiadó Kazinczy Ferencz volt (vö.
Magyar régiségek és ritkaságok Pest 1808), a másik pedig Toldy
* Felolvastatott a M. T. Akadémia I. osztályának 1908. május 4-én
tartolt ülésén.
» Ô maga nevét Dévay-y Dévaj-, Dévaj-, Dévai-, DEV^AI-, Deuay-
nak, kortársai Deuafi)-, Deway-nak írják (vö. A T. czímlap, 128, 130,
132, Í33, Ul, 142, Sylvester nyelvt., Szilády A., Régi m. költök tára II.
127—128, 427—432).
■ Kiadja a Magyar Tud. Akadémia, Budapest, 1897. — A kiadás végén
Jegyzetek és Dévai, illetve Dévaira vonatkozó levelek Szilády Áron közlésé-
ben. — Az unicum példány az Erdélyi Múz. Egylet tulajdona, jelzete :
>RMK. I. Hung. 5.c Ez értekezésben a müvet A T-vel idézem.
■ A régebbi nézet az volt, hogy a mü 1543—50 közt jelent meg
(RMK. I. 353).
120 Az »Orthographia Vngarica« és a man^ar helyesírás
Ferencz (vö. Corpvs grammaticorvm lingvae hvngaricae vete-
rvni, Pest 1866, 97—114. 1.). Nem bírálom, hogy TÓldy kiadásá-
ban mennyi a hiba, csupán azt emelem ki, hogy a helyesírás
történetét csak akkor lehet igazán tanulmányoznunk, ha vagy
magukat az emlékeket, vagy pedig azok hQ reprodukczióját tanulmá-
nyozzuk. Minthogy pedig az »Orthographia Vngarica« csak egy
példányban ismeretes, ^ ez emlék tanulmányozását akarjuk elő-
segíteni, amikor ez értekezésünkhez az Orthographia Vngarica-t
teljes hű reprodukczióban mellékeljük.
Fentebb említettem, hogy az »Orthographia Vngarica« név-
telenül jelent meg. Hogy ki a mű szerzője, azt Révész Imre
bizonyította be kétségbevonhatatlanul (vö. Dévay Bíró Mátyás
első magyar reformátor életrtyza és irodalmi művei. Pest 1863,
99—116. 1). Révész szerint Dévai Bíró Mátyás a mű szerzője.
Bizonyítása erre nézve a következő:
Az »Orthographia Vngarica« azt tanítja, hogy »micor ec
kft ighétske, a^, ez, olF ighe eleibe vettetic, ki consonansrol kez-
detié el, accor azocotis vg'an azon consonanssal kell írni, ki az
vtánnoc való ighénec elein vag'on* ; tehát azt követeli, hogy
ab harát, ap imp^ em mester^ ed deák stb. legyen az írásmód.
Az-i, ez-i csak akkor kell írni, a mikor a szó magánhangzón
kezdődik.
Ezt az írásmódot Dévai AT. müvében keresztül is vitte.*
Az írásmód ellen Eniösi Sylvester János tiltakozott. Két helyen
is kifejezte ellenkező nézetét. Egyik tiltakozását egy levél külső
oldalára írta (vö. AT., akadémiai kiadás 187. 1.: »rationem scri-
bendi in nostra lingua Matthiae nostri non in omnibus probarem«,
1588. máj. 9. levél, vö. még Werner Gy. levelében u. o. 134. 1.),
a másikat pedig nyelvtanában közli. Az 1539-ben megjelent
»Grammatica hvngarolatina«-ban ezt mondja (D,„ verzó-ja) :
»Deua[ius?] noster Uteris prodidit huius articuli extremam
literani z ad omnes earn sequentes literas immutari debere, non
' E példány a M. N. Múzeum tulajdona (jegye lUlK. 19). A Múzeum
alapítása elolt Széchényi Ferenc gróf könyvtára tulajdona volt Sándor István
is ismerte, inert Sokfclé-je 1795 : 96. lapján említi. A következőkben 0.-val
rövidítem.
* 0.-ban e tekintetben sok a hiba, de ennek oka, hogy a fennmaradt
kiadást nem Dévai rendezte sajtó alá (lásd lejjebb).
Dr. Meüch Jánostól 121
secas ac apud latinos usu uenire sólet in praepositione ad, cum
in compositionem uenit, oft harat, ac christtis, ad doctor, af far-
has^ ag galamb, ah harang^ ah kalan, al lo, am mester, an nem-
zetj ap pap, ar remete, as sereg, at tengher, au uarga etc. his
enim et similibus utitur exemplis. cuius ratio quamuis amici, mihi
hand probatur. Primam quod, etsi uulgus imperitum ad hunc
loquatur modum non continuo turn illius patroeinandum est, quin
potius remedium illi quaerendum. Deinde quod particulae oft, ac,
ad, af, etc. in nostro sermone, omni prorsum carent significatione
praesertim extra compositionem . . . Postremo quod in omni
ferè lingua est quaedam in pronunciando uarietas, ratio tamen
Orthographiae apud omnes certa est et apud nos,
etsi sunt qui pronuncient ab barat, af farkas, ap pap, ad diak, etc»
articuli tamen extrema litera perpetuo scribenda est per z . . .€
Sylvester tehát nem tagadja, hogy a népnyelvben ab barát,
af farkas, ap pap stb ejtés közönséges ejtés, ^ az írásban val6
feltüntetése ellen azonban, a mi az etimológia rovására van^
tiltakozik.
E tiltakozásból már most kétségtelen, hogy az »Orthographia
Vngarica« Dévai Bíró Mátyás műve.
A szerzőn kívül egyéb tanulságos dolgot is kiderített Révész,
Ilyenek :
a) Az »Orthographia Vngarica« általunk ismert 1549. évi
kiadása »vionnan meg igazytatott, es ki niomtatott« kiadás, a
melyet több kiadás előzött meg. Az első kiadás 1588-ban jelen-
hetett meg Üj-Szigeten ; ez az első kiadás tartalmasabb volt, mint
a fennmaradt.
bj A művecske czélja, hogy »a magyarok írni és olvasni
megtanuljanak, hogy így a szentírást érthessék«, forrása az imád-
ságokat illetőleg Luther latin nyelven 1529-ben megjelent kis
kátéja, a mi kizárja azt, hogy az >Ortliographia Vngarica« szer-
zője katholikus ember lett volna.
» Ez ejtésre vö. Gyöngyösi szótár-töredék XXVII— Vili. lap, ZoíwaiGy.:
Nyelveml. 120. 1. : an nagy Bécsi kód.-ból, 137 1. : am mi Birk-kód.-ból,
Nyr. XIV. 202: accapu Németújv. glosszákből; a jelenség magyarázatára vö.
Kräuter Ferencz, Nyr. XXXVI. 118—123, e szerint a fejlődés ez: az barát >
ah barát >• ab barát >• a barát; az ah írás gyakori, vö. még Nyr. XIV.
202., Simányi, Die Ung. Spr. 222.
122 Az »Orthographia Vngarica« és a magyar helyesírás
c) Az 1549. évi »Orthographia Vngarica« előszava ez: »Az
olvasonac isteni keduet kérB. A.«. Ez a B. A. = Abádi Benedek,
a ki egy korábbi kiadásnak volt a nyomtatója.
d) Az 1549. évi kiadás »valamely hanyag és kellő nyelv-
tani műveltséggel nem biró embernek üzleti vállalata vala«.
Azok, a kik az »Orthographia Vngarica «-val foglalkoztak,
mind elfogadták Révész Imre megállapításait. így tett Tóldy
Ferencz (vö. Corpvs grammaticorvm, IX— X. lap), i Szdbó Károly
(vö. KMK. I. 20), Szüády Áron (vö. Régi magy. költök tára II.
427—432, és AT. kiadásában). E tudósok közül Tóldy Dévai
szerzősége mellett még egy fontos és becses bizonyítékot is fel-
hozott. Erre vonatkozó szavai ezek : »A hönyv szerzőjének pedig,
épen a többször érintett helyesírási tannál fogva, nem lehet mást
mint Dévai Mátyást tartanunk, mire csalhatailanúl mutat az
AE-nek É helyett mind az Orthographiában, mind a Dévai hit-
tani kézikönyvében használtatása is, mit minden más régi írónk-
nál hiában keresnénk« (vö. (Corpvs gramm. XI. 1.).
Hogy Toldy e szavait megértsük, szükséges dolog tudnunk,
hogy Dévai mindkét mftvében általában különbséget tesz a nyílt
hosszú é (ezentúl v vei jelöljük) és a zárt hosszú é közt. A nyiltat
í?-ve!, a zártat ^-vel jelzi. Az O.-ban erre nézve ezt olvassuk :
»e, e, ennec micor meg vonitua vag'on az also fele, accor
iol meg kell vonni mintha kettős volna, mint itt, çles kçs.
Eg'çbcor nem kell meg vonni mint itt, eleuen ember . . .
(?'. effelett az kis vonitiis i helett vag'on, ig' kell mondani,
/fep lépes méz<.
Dévai tehát világosan mondja, hogy más é hang van az
éles l'és szavakban, mint a szép, lépes lníf^-félékben. Az utóbbiak
csoportjába tartozó é-k közül az ií^Z-szóban még azt is megteszi,
hogy az é helyett eí-l ír, lehet, hogy nem hibából, az adat ez:
ITKILETREVL (0. 23. lap). A mint már most ebben az egy
példában é helyett cí-t írt, azonképen tesz kivételeket az c-vel
jelzett régi éT-vel bíró szavakban is. Dévai ugyanis a következő
szavakat: és (und), iercsztény, két {And), pecsét^ üdvözitlmh a^X^ín-
> Toldy hibásan mondja, hogy Révész szerint az első kiadás 1539 előtt-
ről való, mert Révész megjelenési évnek határozottan az 15H8. évet jelöli meg.
Toldy az loi9. évi kiadást másodikníík tartja, a mit Révész sehol sem állit*
Dr. Melich Jánostól 123
dóan es-nek, kerezt'çn-nék, kçt-nék, petsçt-nék ädllS^^tçnc-nék írja
(lásd szavak közt), a mikor azonban e szavakat nagy betűvel
kell írnia, olyankor az ^ helyére vagy E-t, vagy Ä\-i ír, tehát az
^^-t iES-nek (AT 1), a hereof ^n-i KEREZTVKN-nek (0, 13, 20),
a k^t-eí K^T-nek (0. 9), a petsçt-ei PETS^T-nek (AT 1), az
udiiôzitçncei VDVÖZn\*:NK-nek (0. 12) írja, más szóval Dévai a
régi m. ê, mai m. é helyén nagy betű íráskor e helyeit a lat. ae-i
használja. Minthogy ezt más nyomtatványban nem találjuk (1. erről
lejjebb), Toldy szerint ez is bizonyítja, hogy az »Orthographia
Vngarica* Dévai Bíró Mátyás szellemi terméke.
Mielőtt már most tovább mennénk, szükségünk van arra,
hogy megállapítsuk, vájjon az ^ Dévai müveiben csakugyan a nyilt
hosszú ê-i jelöli-e, s mi az eredete nyomtatványainkban, kéziratos
jn Öveinkben az ^jegynek.
Kezdjük az utóbbival. Simányi Zsigmond azt írja (vö. Die
ungarische Sprache 231. 1.), hogy az ç jegyet ê értékben Heltai
«Gáspárnak köszöni irodalmunk. Minthogy ki fog derülni, hogy
Dévai Ç'ie álialÁhsin ê^ Simony i tanitása javításra szorul. Hogy azon-
ban kinek köszönhető általában irodalmunkban az e, arra nagyon
nehéz megfelelni. Egy bizonyos, s ez az, hogy a Bécsi- és a
Münchení-kódex írása előtt (146()) a nyelvünkben meglevő kétféle
e-i (e, é*, í, é) nem különböztették meg, a minek okát senki eddig
nem kutatta. Az is bizonyos, hogy a magyar szavakban az ç jegyet
tudatosan a XVí. század kezdte használni: én erre a legrégibb
példákat Komjáthy B. »Szent Fái Levelei« ez. könyvéből tudom
Oiiegjel. ir)33-ban, vö. Nyr. XVIll. 308, 315, Tüz. Magy. Nyelvt.
1)6, 204, Nyk. XXXI. 94). ^ S éppen Komjáthy neve az, a mely
4iz p jegy eredetét illelöleg a helyes nyomra rávezet. A felelet meg-
adásánál kutatnunk kell latin nyelvű emlékeinket, valamint a
latin nyelv hangtörténetét.
A legrégibb magyar oklevelekben, krónikákban, azon a
helyen, a hol mi ma a latin szavakban ae-i írunk, nem ae-t,
hanem ^-t, e-t találunk; Xí., XII. századi okleveleinkben sQrüen
fordulnak elő a hxmgari^y TJnjariv, Fannoniv^ sancte et indi-
* Zolnai Gy., »Nyelvemlékeink« ez. művében magyar nyelvű kódexek-
ben található f-ről is beszél, de hogy melyik kódexben található e jegy, nem
«mliti.
124e Âz »Orthographia Vngarica« es a magyar helyesírás
uidu^ trinitatis, negligentia^ anim§ me§, dominiez incamationis
(e példák Fejérpataky László »III. Béla kir. oklevelei«, továbbá
»Kálmán kir. oki«, valamint >II. István oklevelei c ez. értekezé-
seiből vannak véve) írott alakok, a hol az e állandóan a mai latin
írásbeli ae helyén áll. Később ezt az ç-i az egyszerű e váltja fel.
Anonymus már általában e-i ír, ez van a XIII., XIV. s nagyrészt
a XV. század latin emlékeiben is. Ez van a magyar nyelvtt
kódexek itt-ott előforduló latin idézeteiben is. Zólnai Gyula a
Nádor-kódex ilynemű latin idézetéről ezt mondja (Nyelvemlékeink
169. l): »A codex latin orthographi^a a középkori írásmódot
mutatja, a mely a philologiai kutatások eredményein alapuló mai
írástól némely pontokban különbözik. Nevezetesen az ae és oe
helyett akkoriban egyszerűen e-t . . . írtak.«
A humanisták működésével ez az írás egyszerre megváltozik.
Erasmris pl. a »De recta latini graeci'qve sermonis pronunciatione . . .
Dialógus« (1528-ban, a mű megvan az Egyet, könyvtárban, Budapes-
ten, Ha. 1520 jegy alatt) ez. íiiűvében felváltva hol g-t, hol oe-t ír.
Fontos azonban, hogy az c-t mindig csakis a lat. ae helyén írja.
A humanisták elevenítik fel az f-t a latin írásban, a melyet a
XVI. század folyamán az ae teljesen háttérbe szorít. Dévai latin
műve, Murmellms szójegyzéke, Sziki^zai Fabricius szótára már
állandóan ac-i ir.
Nézetem szerint tehát az e jegy a mi irodalmunkban a
hazai humanisla, első sorban erazmista mozgalmaknak köszön-
hető. Erazmista volt Komjáthy^ az volt Sylvester * is. Ezek az
erazmisták hozták be tehát irodalmunkba az e jegyet.
Az a kérdés, mi volt a lat. ae, illetve ç, e különböző korok-
beli egyházi latin kiejtése. Erre azt feleljük, hogy pontosan nem
tudjuk: nekünk azonban úgy látszik, hogy a X., XI. 'századi egy-
házi latinban és később is ugyanúgy ejtették, mint a latin e-t. Ezt
abból következtetjük, hogy az ilyen görög eredetű szavakat, mint
ëcclrsïfl, ëdësln (exxXr^oia), ëpïscojnis (á::í^xo::o;) ecclesia-, episcopus-
nak is írták, sot előfordul aecclesia írás is (vő. Magy. Könyv-
szemle Xll. [új foly.] líi^l A vokális tehát kétségtelenül nyilt e
volt. A kvantitásra nem tudunk határozott feleletet adni az egy-
» Nb. A lat. silva szót Erasmus sylva-nak írta (vö. De recta . . . pron.
diai. 3. 1.), nyilván azért, mert a görög uXr^-ből származtatta; ezért írta Syl-
vester is a maga nevét y-nal.
Dr. Melich J&nostól 125
házi kiejtést illetőleg. Nekünk úgy látszik, hogy az egyházi latin
kiejtés végelemzésben a vulgáris latin kiejtésre vezetendő vissza,
a melyre különböző korokban nagyban befolytak részint az irott
nyelv, részint országonként a különböző újlatin nyelvek. E szerint
az egyházi latin kiejtésben volt olyan korszak, a mikor a vulg.
latin nyelv vokalizmusa érvényesült. Erről a vokalizmusról pedig
tuciyuk, hogy benne a mennyiséget a vocálisok minősége váltotta fel.
A vulg. latinban tehát nem volt rövid és hosszú vocális, hanem
e helyett volt zárt és nyilt. így volt zárt és nyilt e is (jelölve
latin nyelvtudományi művekben e-vel és f-vel). A vulg. latin,
illetve egyházi kiejtés e sajátságában kell keresnünk annak az
okát, hogy a magyar magánhangzók hosszúságát a legrégibb
időktől egész a XV. század végéig egyáltalában nem jelölték
<lásd erről lejebb).
A latin nyelvtudomány kimutatta, hogy a régi lat. ai, class,
latin ae már a Kr. u. II. század óta a népies kiejtésben (lingua
rustica) nyilt e volt. Az összehasontitó nyelvtudomány aztán be-
bizonyította, hogy ennek egykor nyilt hosszú e-nek kellett hang-
zania (vö. Afeyer- Lübke, Einführung 93, 101, Sommes-, Handbuch
der lat. Laut- und Formenlehre 63. §).
Nagyon tanulságos már most vizsgálni, hogy a magyar nyelv
közvetett vagy közvetlen latin jövevényszavaiban mi felel meg
a vulg. lat. c-nek (< class, lat. e, ae, részben ö, oe) és f-nek
(< class. lat. ö, í, részben oe). A mi latin jövevényszavaink közt
vannak e-vel (nyilt ç, pl. Egyed, Egyiptom), é'-vel (zárt f, pl. Egyed,
sekrestye, remete, ërëklyc, bestia >^ hëstye), s e-vel hangzó szavak
(pl. dézsma, eklézsia, Jézus, kréta, plébános, prédikál (-dikátor,
-dikáczio), prédál, prépost, tégla, ténta stb.). Ha már most az e-vel
hangzó szavakat magyar nyelvtörténeti fejlődésükben figyeljük
meg, akkor azt fogjuk látni, hogy egy részüket régen c-vel írták,
tehát nyilt rövid vagy hosszú e-vel mondták, más részüket pedig
a zárt közép ^nek megfelelő jellel jegyezték le. Ilyen példáink a
következők :
a) é-vel hangzó példák: régi m. dezma, mai m. dczma,
dézsma (Magyar Nyelvészet V. 391, NyK. XXXI. 105); a lat.
décém, décïma szóban, a melylyel e szavunk összefügg, nyilt e
van (vö. Melich, Szláv jövevényszav. 1. 2, 241) || régi magy. Jézus
(Nyk. XXXI. 106), mai magy. Jézus < lat. Jesus, (gör. Mr^aou; ; olasz
12B Âz »Orthographia Vngarica« es a magyar helyesírás
Gesù zárt ^-vel (»echt volkstümlich *Oisù wäre«, Gröber^ Grund-
riss I* 661) ; nem lehetetlen, hogy a gör. yj daczára egyes helye-
ken hosszú nyilt e volt a szóban, v. ö. eklézsia szónál || régi m.
prépost, mai magy. prépost (vö. Magy. Nyelvészet V. 391, régen
írva magyarul praepost is, Melich, Szláv jövevényszav. I. 2, 385)
< vö. lat. praepositus || régi m. prédikálás (vö. Szavak közt),
mai m. prédikálás (egyéb alakváltozatok MTsz.) < lat. praedi-
care \\ régi m. zséllye (Magy. Nyelvészet V. 391), mai magy.
zsöllye; e szóban, bár végelemzésben a latin sedile, esetleg sella
szóval függ össze, a magyarra nézve aligha szabad e-böl kiindu-
lnunk, vö. ném. siedehíuhl, cs. éidle (lásd Melich, Szláv jövevény-
szav. I. 2, 409). — Azt hiszem, bár adalom nincs rá, hogy nyilt
hosszú é volt az eklézsia szóban (vulg. lat. eclçsia, Meyer-Lübhr
Einführung 108), úgyszintén a plébános (vö. plëbs, a vulg. lat.-ban
nyilt g-vel) és a prédál szavakban is.
b) é-\e\ hangzó példák: tégla (Nyk. 31 : 1(X)) < lat. tőguhr
vulg. lat. *tçgla \ ténia (Nyr. 31 : 100) < lat. tincta, vulg. lal.
*t^cta. Hasonló esetek kréta < lat crëta, vulg. lal. crfta; zárt
rövid ^í-böl lett bestye, paizs^ (> ol. paese) stb.
A magyar nyelv latin jövevényszavaiban nyoma van a vulg.
lat. ff és (? ejtése közti különbségnek, a mint nyoma van az ilyen
ejtésnek más róm. kath. népek jövevényszavaiban is (vö. lat.
Signum: ném. sçgen, t. zehnat stb., a hol az e-k vulg. lat. ('-bol
magyarázandók). Hogy az ilyen c-k, f-k mely szavakban hang-
zottak a magyarban röviden, melyekben hosszan, azt minden
egyes esetben csupán a nyelvtörténeti vizsgálatok dönthetik el.
Az eddigiekben két dolgot láttunk : a) A magyar nyelv latin
jövevényszavaiban a vulg. lat. e-nek (class, lat. é'-ből, ae-ból,
esetleg ^-ből) és a vulg. lat. f-nek (class, lat. g, ?, oe) nyilt f, e
és zárt f, é felel meg. b) A humanisták a lat. ae helyén sokszor
írtak f-jegyet, a melyet ok a régi kéziratokból elevenítettek fel.
Dévai Biró Mátyás is így írt. Lalin nyelvű művében (vö.
S:abó, RMK. 111. 318, a múzeumi példány jegye Polem. 975), leve-
leiben állandóan ae-i ír, magyar nyelvű művében azonban a latin
idézetekben ae helyén e-i (ritkán e-t) használ. Dévai ugyanis
könyveiben a szentírási helyeket így idézi: Marci 12. (0. czím-
lap), Exodi XX. (0. 11. 1.), Alatthci 6. (AT. 84), Lticae V. (Dispv-
tatio, ezímlap), azaz az idézettek nevei genitivusban állanak. Ha
Dr. Melich Jánostól 127
tehát Dévai ezt írja: Osee 12 (AT 34), Esaie 8 (0. 19, egyszer
Esaie AT 14), ezt Oseae, Esaiae helyett állónak kell tekintenünk
(vö. Lucae Dispvtatio, czímlap és Ltcce AT 84).
E példákhoz járulnak még: Hebre (= Hebraeorum, AT 13,
24, 80, 97, 105, egyszer Hebre. AT 21), Matthe (0. 20, 23),
Matthçi (= Matthaei AT 84) s erre vö. »szent MatencU^ (AT 87).
Mindebből tehát az derül ki, hogy Dévai a lat. ae helyett
fi-t (ritkán és elvétve e-t) is írl.
Itt jegyzem meg, hogy Dévai hatása látszik meg a (iyön-
gyösi szütártöredék helyesírásán. E szótártöredékben ugyanis
am mi^ ab barát stb.-féle írásmód mellett (f helyett a-t is talá-
lunk írva (= ae helyett), még pedig kisbetűs alakban, pl. ^
(eoelum) a'flf-nek (lásd Szavak közt), méh (apis) maVí-nek, len:
Za'nvazon-nak stb. van írva.
Az előző sorokban arra kerestük a feleletet, honnan vette
Dévai, illetve minő eredetű irodalmunkban az e jegy, s azt talál-
tuk, hogy irodalmunkba e jegyet a humanisták, első sorban az
erazmisták hozták be. A humanisták a lat. ae-t p-wel és ae-vel
írták ; hangzásra e jegy rövid (és esetleg) hosszú e volt az ö
latin kiejtésükben.
A következő sorokban már most összeállítjuk azokat a
magyar eseteket, a melyekben Dévai az e jegyet használja, s össze-
vetjük egyéb emlékeinkkel, vájjon az tj jegy csakugyan a nyílt r
hangnak a jegye-e.
A) Szavak.
a'Mig : * add§g AT 24 (háromszor) ; az 0.-ban agdig (9. 1.).
Vájjon a szóban zárt vagy nyílt hosszú é volt-e, arra vö.
Ragozás ;
be (igekötő): bg 0. 10, 15, 17 (háromszor), 18, 24 (kétszer), 2r>,
AT 56, 88, 92, 98, 99 (kétszer). Az AT-ben többször be is:
' A cziműl írt alak a mai irodalmi. AT = Dévainak önmaga által,
O. más által sajtó alá rendezett müve. MNy. = Magyar Nyelvészet V. köt.:
A' magyar nyelvben hajdan megvolt kétféle hosszú e, azaz é és e"-rül Btidenz
Józseftől. NyK. = Nyelvtudományi Közlemények: XXXI. köt.: Suhajda Lajos:
Az Érdy- és a Jordánszky-kódex kétbetűs magánhangzói.
128 Az »Orthographia Vngarica< és a magyar helyesírás
AT 12, 13, 22, 55 (négyszer) stb. — Nyílt hosszú e-ejtése
valószínű; vö. bél^ a melyből a be ered; fejlődés: bel >
bê > be {Szinnyei Nyh» 134) ;
Bécs: b§ts 0. 6 (ötször). Nyílt hosszú 6-vel M. Ny. V. 390;
M; l^l 0. 4. Nyílt hosszú a-vel MNy. V. 390, Nyk. 31:105;
belé: çn belçm AT 35, ♦ bek AT 29, 34 ; ^-jéről lásd a Ragozást;
— béli: beszédben AT 38, Christiisb^i AT 31, 79, menorszw]'
beihez AT 70, rendbeli AT 31, 49, 50, irgalmasságab^i AT
93, Istenben AT 102. A szó, a melyből származik, nyílt
hosszú e-vel van vö. bä;
czégér: czçgçre AT 29, 107, cz^j^rt AT 107, ettzeg^r AT 29 (=
egy czégér) ; ^-jéről lásd pelengér;
czél: czçla AT 72, 77, 93, cz§lba AT 17, cz^lnac AT 77, cz^lra
AT 17. E szóban eredete alapján is (vö. szláv cáZi, ném. ziel),
meg más tanúságok szerint is (vö. NySz. : czily MTsz. : cziJoz)
hosszú zárt é van ;
cs^lö : czQplô 0. 6 ; ugyané helyen az 0. a régibb irodalomból idéz
tsèpel adatot is (mit jelent? de Bécsi cod. zárt e-vel 252.
lap). E szóban a régi irodalomban és a népnyelvben csíp —,
(vö. NySz., MTsz), csiplő alakok vannak, a mi valószínűvé
teszi, hogy itt eredeti zárt é volt.
— é: pl. pape 0. 10, Istcnçt AT 29 stb. vö. Ragozás, képzés:
ezzel szemben a kérdő e ? állandóan é, pl. : tévéCgetec é 0.
(czímlap), láddé AT 13, çrthett'ûcké AT 16, lásd még
19, 28, 34, 39, 48, 50, 66, 77, 102. lapokat. Nb. a kérdő
e Sylvesternél i-vel Nyr. XXVI. 404. Nyk. 31 : 209.
eddig: eddçg AT 32, 101; vö. addig,
ég (coelum) : ^b6l 0. 23 ; nyílt hosszú e-vel, vö MNy, V. 390,
NyK. 31 : 105 ;
egyéb: eff(:b 0. 1, 4, 11, 16; AT-ben is állandóan e^^b (vö. AT
2, 4, 7, 13, 14, 15, 23, 25, 34, stb. stb) egy esetet kivéve,
a hol efjéb áll (AT 24) | eli^hfitt AT 68, efjqbcor AT 110. -
Nyílt hosszú e-vel másutt is, vö. MNy. V. 391. NyK. 31 : 202,
209;
együvé: nem fér eg^uv^ AT 94 ; — e-jéről lásd a »Ragozás c-t
éh: çh voltodot 0. 24 ; — nyílt hosszú e-jéről l NyK. 31 : 105.
éhezni: eheznec AT 49, (^heztec 0. 21, ^hezém 0. 24, 25, çhezt^l
0. 25 ; — e-jéről lásd éh szónál ;
Dr. Melich Jánostól 129
éliség: çhség AT 51, çhséggel AT 48 ; — í-jéről éh szónál ;
élni: egyszer tévedésből ^lec çn 0. 19, máskor állandóan mind-
két műben ^ni ; — a szóban zárt hosszú é az eredeti, vö.
NyK. 31 : 95.
ées: §les kçs 0. 4; — nyílt hosszú e-vel másutt is, vö. NyK.
31 : 105 ;
elő: dç mehessen AT 17, vegôenc el§ AT 21; máskor mindég
dS (vö. AT 20, 26, 31, 38, 39, 42, 50, 51 stb.) ; — e-jéröl
lásd a » Ragozást «-U
előbb: el^b 0. 21, AT 11 ; (vö. elíbb MTSz.) ; — ékjéről 1. elö ;
etnber: tévedésből egyszer emb^r AT 28, máskor mindég mindkét
műben emberi-
én: gn 0. 1, 11, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, AT 2,
12, 18, 22, 23 stb., stb ; nagy betűvel való íráskor EN, En
AT 22, 0. 18 ; — a szóban nyílt hosszú ê az eredeti, vö.
NyK. 31 : 105, 206;
érezni: çreznec AT 66, 81, crezzüc AT 105; — hosszú nyílt
e-vel másutt is, vö. NyK. 31 : 106, MNy. V. 390 ; —
érzékenység: çrzékenség AT 16, ^rzékenségit AT 16, egyszer
çrzçkenségett AT 16; ez utóbbiban a második e hibásan van
írva; — vö. érezni;
érteni: çrteni AT 68, 89, ertenônc AT 16, 44, 53, ert AT 15,
çrtnec AT 66, çrti AT 40, 0. 8, ertfüc AT Í9,\rt'űc AT
7, 24, çrtheti AT 17, 69, eHheeücké AT 16, erthet&nc
AT 107, eHs AT 37, çrts&nc AT 73, értse AT ll, értsed
AT 15, 33, crtsüc AT 5, 47, 68, 89, 96, 108, çrtettel AT
16, eHettüc AT 98; egyszer nagybetűvel E rVüc AT 107; —
nyílt hosszú é-vel másutt is, vö. MNy. V. 390, NyK.
31 : 106, Nyr. XVIII. 315.
értelem: çrtdem AT 15, 16, 17, 20, egyszer nag)'betűvel Értelme
AT 86 ; hosszú nyílt é-jéről vö. érteni;
és (et, und): çs 0. 1, 3, 5, 6, 7, 9, 10, 12 stb., AT. 2, 3, 4, 5,
7, 8, 9, 10 stb., stb.; egyszer JES AT 1, egyszer meg es 0.
(czimlap); —másutt is nyílt hosszú e-vel, vö. NyK. 31: 106.
Itt jegyzem meg, hogy az is kétszer és (0. 2. 4, vö. NyK.
31:210, Nyr. XVIII. 315, XXVI. 406), máskor mindég iV.
ez: ÇZ AT 45, çcképpen AT 110, veképpen AT 108; — más
esetekben állandóan ez, A szóra vö. NySz., e szerint nyílt
IfAgy*!' KOnyTuemle. 1908. II. füzet. 9
130 Az »Orthographia Vngaricac és a magyar helyesiiÀs
e-vel a Bécsi és MQnch. kód.-ben is, továbbá Nyr. XVIII.
310, e szerint Komjáthynál ez = ez, — Ma a szóban rövid
nyílt e van.
fél: ackçt fdnec AT 99, valameU'ic fel AT 99; — hosszú nyílt
e-vel vö. M.Ny. V. 890, NyK. 31 : 106; Nyr. XVIII. 315.
—féle: cffi^Xc 0. 2, 3 (kétszer), AT 31, 38, 46, 74, 76, 95, 109.
eifelét AT 52, ef feUuel KV 90, effeléc AT 26, effehc AT 52,
három ftU AT 97, kçt fele AT 73, 75, nég fele AT 47,
affélére AT 52; — hosszú nyílt e-vel (szó végén zárt e vö.
MNy. V. 390, NyK. 31:106, 221);
fenék: fenecnec AT 67, fen^cre AT 67, 68, 69; — hosszú nyílt
é-je valószínű a feneke, feneketlen stb. alapján.
ganaj : ganenac AT 54 ; nyílt hosszú e-je kétes ;
gém (reiher) : ghem 0. 6 ; nyílt hosszú e-vel, ellenben gém : gím
(liirschkuh) zárt ^-vel ;
gyengébb : gçngehben 0. 6, 8 ; — e-jéröl lásd a » Ragozás, kép-
zést fejezetet;
hét: het AT 108, üzenhet 0. 3 ; minden hejhe (woche) AT 40; —
nyílt hosszú e-vel vö. MNy. V. 390, NyK. 31:97 ;
Illés: llTes 0. 23; lat. Elias'h6\\ valószinű, hogy nyilt hosszú
e-vel ;
innét: inm^t AT 9, 12, 30, 41, 69; — é^-jéről vö. Ragozás,
képzés;
ismerni: esmérd AT 13, esmérte AT 18, esméri AT 18, esni(^r\éc
AT 29; azonban mind az AT-ban, mind pedig az O.-ban
sokkal többször van esmérni vö. 0. 2, 3, 6, 7, 16 stb., AT
8, 9, stb. ; — nyílt hosszú e-jéről vö. MNy. V. 391, NyK.
31 : 203;
ismeret : esmeretét AT 3, máskor esmeret^ vö. ismerni ;
ismét : esmf^t AT 3, 6, 21, 22, 24, 74, 80, 95 ; az O.-ban Es meg
(23 1.) ; — e-jéröl vö. még és Ragozás ;
jövendő : iûnendôre AT 24 ; máskor mindég iutiend — (AT 69,
76, 80, 87, 0. 23) ; vö. a régi nyelvben ánd end Nyh*
111, MiNy. V. 395.
kedig: vö. pedig;
felMni: fel kel 0. 13; valószínű, hogy zárt hosszú e, vö. fiel
kyl, kiles Nyöz., de kéj: kelj MTSz.;
kérdeni: tanáts kt^rdeni AT 109, meg kérdette AT 109, kérdi
Dr. Melich J&nostól 131
AT 33, If^rdenéd AT 5; — nyílt hosszú e-vel vö. MNy. V.
390, NyK. 31 : 106;
kérdés: lerdés AT 16, 37, 45; vö. kérdeni;
keresztény :kere2f^n, 0. 12, 16, AT 2, 5, 8, 13, 11, 19, 20, 24,
25 stb., stb.; kétszer KEREZT^ÍN 0. 13, 20; keresz^itn-
nul 0. 21; — nyílt hosszú e-vel vö. NyK. 31 : 203;
keresztényi: kerezt\n,i k'Y 21; vö. keresztény;
kereszténység : kerezt\\nség AT 89, 102; vö. keresztény ;
kés : éles kes 0. 4, kçs 0. 7; — nyílt hosszú e-vel vő. MNy. V. 390;
két (duo): let 0. 2, 3, 4, 5, 6, 7, 9, 10 AT. 3, 5, 9, 13, 14, 15,
16, 21 stb. stb: egyszer nagy betűvel K/KT (). 9, kétszer
KE'J^ 0. 11, AT 86, egyszer ket AT 59: — krttszer 0. 5,
kdképpen AT 90, 111; — nb. kettő állandóan mindkét
möben kettő 0. 8, A'i^ 88, 98, 108 stb.; — a két szó hosszú
nyílt e-jéröl, vö. MNy. V. 390, NyK. 31 : 107;
kétes: kétes vag AT 24; vö. két;
kételked7ii: kHelkeíji/el AT 83, ketelkeggd 13, de kételkeggi^l. AT 87;
ketelkeggónc AT 84, 85, de kételkedő AT 24, ketelkettetic
AT 24; vö. két;
kétség: kétség AT 10, 12, 13, 14, 29, 34, 38, 54, 77, 87, 94,
99, 103, ketseg AT 83, 87 ; de kétség A1^ 8 ; kétséges AT
94; — vö. két;
kéz: k(:,izel AT 51; hosszú nyílt e-jére vö. MNy. V. 390, NyK.
31 : 107, 206; Nyr. XVlll. 315.
közép: kőzebbc 0. 6, kőzehhen O. (>; hosszú nyilt e-jéröl 1.
MNy. V. 391 ;
levél: leuel AT 106, leutal ncköl AT 102, Und nekűl AT 103;
egyszer leuel 0. 7; ragozásban lenelét kT lOü ; nyilt
hosszú e-jére vö. MNy. V. 391, NyK. 31 : 203;
Málé: szent Matériái AT 87; nb. a latinbim is Matth^i =
Matthaei; nyílt hosszú e-jéről lásd fentebb;
még (noch, adhuc): m^g 0. 6, 21, AT 13, 33, 42, 44, 48, 58, 67,
70, 71, 77, 80, 82, 84, 107; — nb. a még ~ míg (quoad,
dum) = míg : (^s míg ez világ leszen AT 74; — a még
(noch, adhuc) é-jéről lásd a Ragozást és NySz. meglen
Sylv.-ből, Nyr. XVIII. 315 viojh Komj.-ból;
metélés: mettles 0. 17, AT 95, KX) (háromszor); hosszú nyilt
é-jére vö. MNy. V. 391, NyK. 31 : 203;
9*
132 Az »Orthographia Vngarica« és a magyar helyesírás
metéletlenség : met^letlenség 0. 17; vö. metélés;
metélhezni: korn'űl met^lkeznec AT 100; vö. metélés;
mezítelen: mezítelen 0. 25, máskor mezítelen 0. 24, 25; itt az
§ rövid nyílt e-t jelölhet, vö. MTsz.: mettêlAéb;
mienk, miénk: mi^nkis AT 54, miçncben 0. 7; — é'-jérôl lásd a
Ragozást.
-náZ, -w^Z; vö. -nél;
nehéz: nehçz AT 16; hosszú nyílt g-jére vö. NyK. 31 : 203;
nehézkes: nehézkes AT 106; vö. nehéz;
nekem: n^kem 0. 5, 24, teneked 0. 15, AT 18, 34, 7içki 0. 24,
25, AT 45, 104, nçkônc 0. 10, 13, AT 19, 56, 66, 70, 87, 88,
110, nQctec 0. 24, 25, AT 56, 110, n^Mc 0. 25, AT 45,
109; — mind a két műben sQrűn fordulnak elö a nekem,
neked, neki, nekônc, nektec, nekic alakok is; — eredetibb
hosszú nyílt ê-re vö. MNy. V. 393, NySz., MTsz.;
-nél: ezecnçl 0. 16, Istennel AT 29, 70, kci'ezf^necn^l AT 40,
Sztcegségn^l AT 50, szentnél AT 66; — nyílt hosszú e-vel
vö. NySz., MNy. V. 393;
nélkül: nçkûl 0. 19, 22, AT 19, 27, 29, 34, 36, 38, 49, 55, 58,
63, 83, 87, 102, 103, 106, ann^kűl 0. 1, min^kûl AT 84;
azonban: nekűl AT 3, 4, 8, 10, 12, 88, 89, 103, 107;
nyilt hosszú é-jére vö. MNy. V. 393, NySz., Mtsz.;
-nemií: semmi ne^mii AT 27, 34, 54, minemű AT 105, 107;
egyszer minemű 0. 6; — vö. MNy. V. 390; a szóban zárt
f van, a mely hosszú is lehet ez alakban;
néü: neivnec AT 61, neiiel (:néwel) AT 27, 61 ; más helyzetben:
neuen AT 30, 36, nenet AT 35, 36, neuébe AT 30, nexiét
0. 11, 22, neiied 0. 12, neuében 0. 13, 14, nénémet 0.
22; — nyílt hosszú á-jére vö. MNy. V. 390, NyK. 31 : 107;
onnét : 07in^t 0. 12: vö. innét és a »Ragozás«-t;
örökké: orocke 0. 15, 16, AT 22, 74, 92; — ^-jéről I. a »Rago-
zás *-t;
övé: wue 0. 11, AT 39, lUirt AT 44, wu^uel AT 45, wuçiuel
AT 98, nuec 0. 20, wunnee AT 71, wueit AT 72, ftuetle
AT 74; — íf-jéröl 1. Ragozás, képzés;
pecsét: petsrt AT 32, 43, 93, 94, 95, 97, 98, 101, 102, 103, 106;
egyszer PETS^TINEC AT 1, egyszer PETSETirul AT
93; nyílt hosszú e-jéröl MNy. V. 391, NyK. 31 : 204, 213,
Dr. Melich J&nostól 133
pecsétélni: petsçtélPûc AT 83; vö. pecsét]
pecsétes: petsçtes AT 106; vö. pecsét;
pedig: kedçg AT 2, 4, 7, 8, 9, 11, 13, 15, 18, 21, 22, 25, 27,
33 stb. stb., egyszer kédçg AT 25; — az 0.-ban állandóan
Jcedig (vö. 0. 1, 2, 3, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 19); — fjéről 1. a
»Ragozás«-t.
pre- : a lat prae- igekötös szavakban: prcdicálásából AT 108, más-
kor állandóan pre-, pl.: predicdl' AT 23, 31, predicátor
AT 88, 102, 108, prediccUas AT 108, predicacio AT 95 ;
ugyanígy: predáll'ad AT 48, stb.; a lat ae nyílt e, ê ejté-
séről lásd fentebb;
pellengér: perenger AT 19, — nyílt hosszú e-jéről 1. MNy.
V. 391;
réz: rez 0. 8, rezbbl AT 38; — hosszú nyílt e-jéről 1. MNy. V.
390, NyK. 13 : 107 ;
senki: senki AT 5, máskor mindég mindkét műben senki;
szék: ab biro szi^kiben is AT 28; az 0.-ban: székibe (0. 24); —
hosszú nyílt e-jére vö. MNy. V. 390 (nb. ugyanitt a székely
is székel);
szülő: szüléidet AT 45; vö. a MNy. V. 392 lapján: ideje^ esztendeje,
menyeközeje, Komjáthinál znlrk (= szüleim) Nyr. XVIII.
315 és a »Ragozás«-t;
té = t betű: tet 0. 5 (tárgyrag); vö. zé és a > Ragozás «-t;
térni (= férni, MTsz., NySz., Szinnyei Nyh3): am mi bfínos szűle-
tetónc ortzáncra soha nem ttr AT 63, ortzáncra nem ter
AT 79;— hosszú nyílt e-jére vö. MNy. V. 390, 391, NyK.
31 : 108;
térd: térdre AT 39; hosszú nyilt e-jére vö. MNy. V. 390,
NyK. 31: 108;
teremteni: teremtet SiZ w fiánac általa AT 6; máskor mindég
teremt — ; az első szótagbeli e rövid nyílt e;
tied: tied AT 66, egyszer TIED AT 92; — e-jéröl lásd >Rago.
zás, képzése ;
töredelmes: egyszer tôrôdelmesség AT 25, máskor töredelmes
AT 14, 99, stb.; itt az e hiba lesz, az -s képző előtti e
rövid zárt ë;
űdvözitönk: ûduôziiçnc 0. 1, 20, AT 18, 19, 22, 32, 37, 38,44,
46, 47, 50, 51, 66, 67, 68, 69, 76, 78, 80, 81, 82, 83, 84,
134 Az »Orthographia Vngaricac és a magyar helyesfr&s
103, 104, 112; egyszer VDVÔZIT.î^:NC 0. 12; — ragozása
ez: ûduôzitô AT 61, uduôzitôm AT 60, ûduôzitôd AT 6Í,
Mxiàzitôie AT 74—75, 99, ùduôzlt&nc AT 62, 100, ûduo-
zittUec AT 61; — nb. más esetekben a birtokos sze
mélyragozásban is, meg az igei ragozásban -onTc, önJc
(esetleg -enk: olnenc AT 97) az alak, sohasem -enk;
-rá, vé: vö. Ragozás, képzés;
vele: vele 0. 17, 21. 22, 24, AT 28, 32, 38, 64, 82, 100; r*f
(= velük) AT 15, 25; — máskor: vel&nc AT 19, 86, veletec
0. 16, velec 0. 16, egyszer veké (= velük) AT 25; — a
vele hosszú nyílt í-jére vö. MNy. V. 393: vélem, vêle, vélek
NyK. 31 : 108: vêle, MTsz. vei-, vél- szónál;
vetni: at torödelmesség . . . megól cárhoztat pocolra vett AT 11; —
máskor mindég veU mindkét műben. A szóban nyílt e van,
a mely hosszú is lehetett (vö. Keltáiból v(^t, Jord. K-ból
vetveen, vetőt NySz.-ban, vet, vét MTsz, Keltáiból Budenz
idéz tTítít .• adókat t'c/, a'tanérrói vvt önnem MNy. V 390):
vezér : vezér AT 12, vezerônc AT 6; egyszer: vezerftnc AT 12; —
hosszú nyílt (?-jere vö. MNy. V. 391, NyK 31 : 204;
vezérlés: vezérlését AT 19; vö. rezér;
zé = z betű: zmel 0. 10, zrt 0. 5; — é-jére vö. té és a
» Ragozás «-t.
B) RagCEás, szóképsés.
1. -naly-nel: irinrtyonnrt (vö. Szavak és Szinnyei, Nyh^ 133):
2. -nál, 'Uél : ezecnd, Istennel, kerezfenecnt^l, 6zue{iségnr\
szentnd (1. Szavak -luíl szónál);
3. :é, *a, -rá, -vé: a) brlnn, beh'^ ele (el{'bh) ; általánosan
elfogadott nézet szerint hosszú zárt ^-vel, vö. Nyk. 31 : 207 ;
ß) bünóssi' AT 8 (kétszer), emberre AT 28, 69, eggitw;
AT 94, Isteneeke AT 5(), árőcke (1. Szavak), szeplSsse AT 51,
tókélletessr AT 9; — mély hangú példa fidiá tészen AT 14; —
általánosan elfogadott nézet szerint hosszú zárt e-vel (Nyk. 31 :
207), vö. azonban Sylveslernél is kur Nyr. 26 : 407 ;
7) addrg, eddefj, nézetem szerint idevalók: mçj, esmet (vö.
Szavak) ; — az 0.-ban állandóan -íV/ ; vö. addig, pedig (1. Sza-
vak közt), esztendeig (0. 23). — Általánosan elfogadott nézet
szerint e ragban hosszú zárt é van, vö. Nyk. 31 : 207.
Dr. Melich Jánostól 1B6
i. Itt jegyzem meg, hogy az -ért, -int ragok állandóan
-ért'iel (vö. azért 0. 1, 5, 6, 7, 9, 10, dologcrt 0. 1, más példák:
O. 2, 3, 11, 14, 17, 19, 20, 22 stb., azért AT 1, 3, 4, 6, 7, 8
stb.), 'ént'iel (vö. szerënt AT 5 stb.) vannak.
5. A szóvégi -e képző, képzőszerű jel vagy rag előtt: (jhedeMet
O. 24 (más szavakban ë: igéehôl AT 7, igéc AT 9, ighéchm 0.
4, 9, ighéket 0. 5, 6, 6 stb., néha egyszerű e: ighecben 0. 5) |
szüléidet AT 45 (vö. Szavak) | mis^t AT 31, 105 íalanyes. mise
AT 104), t^i 0. 5, ^íjí 0. 5 I wwçfie AT 43, 07, 71, 102 | pin-
czeben AT 107 | misíjnec A1' 97, 104 | szerentsenek AT 9ü | tze-
rents^ért AT 105 | ighétsl-rrúl 0. 9 | ûdtiôzitenc (vö. Szavak),
feng(jie (= zsengéje) AT 81, misçieert AT 49, szerentseicc AT
20 I {jengçbben 0. 6, 8 (vö. rff 66). — Ezekre vö. MNy. V. 392—393.
6. Képzők: a) -áZ, -él: metolés, metvletlenség^ metdkezneJc
(I. Szavak közt);
ß) 'é: czászáret AT 45, eyyiheret MY 29, fohh AT (Í8 (két-
szer), Í5few(>í AT 29, kereztnieh: AT 81, Christ tise AT 27, tíf-
AT 92, _pffjí(; 0. 10, s&nkiot AT 49 || tie/l, minic^ x\uh (1. Sza-
vak közt).
7) Hibás jelzés tSr6delm{'.<tség (1. szavak), kevésbbé az: mezi-
tekn, jàvewU (1. szavak).
Vj A többi képző közül -ás, -és, -ság, -ség, -mány, -meny
magashangu alakjukban állandóan ef-vel (esetleg e-vel). A -nyi-nçk
'7iyi,- -na és -ne (vö. valamennen 0. 10, mim'e AT 8 stb). az
alakja.
7. Igeragozás:
a) Indie. praes.: több. 1. sz. egyszer élrnc O. 0, máskor
állandóan -6nc, -űnc a rag (vö. üdvözítő).
3) Ind. perf.: ehcztd 0. 25, yneg^rteftfd A1' 10, megőriztél
O. 14, kereztelkettçl AT 94, kereztelkedtel AT 103; nyílt hosszú
«re vö. MNy. V. 392, TMNy. 890; — ellenben tutétec, tiUtétec
0. 25 (négyszer), kértéc AT 89, kerghettéc 0. 20, meges^nerhettéc
AT 5, bç tôltôttéc 0. 10 vúttéc AT 43, toí/í^/; AT 42, szerzetféc
AT 42, 43, 82 stb. — A tárgy, ragozás 3. személye è'-jére vö.
NyK. 31 : 221.
7) Ind. praet.: Tárgyas ragozás: engeztelr AT 28, eros.sHtr
AT 100, megesmérő 0. 22, jelenteki AT 2i-, 30, kére 0. 23 (két-
szer), telTesüe AT 55 (kétszer), téiiç AT 104, tmie AT 55, meg
136 Az »Orthographia Vngarica« és a magyar helyesírás
tSiiç AT 28, vtsde 0. 19, viuç AT 70; — egyszer elvété AT 82.
— E példákra vö. Sylvesternél: el uesztç, rékezt^^ tiuçj vivç
(*vevé), tiii^k Nyr. 26 : 406, 408.
Ikes ragozás: egyes 3. szem.: adatçc 0. 19, AT 69, áldoz f^e
AT 96, hiz^c 0. 22, ki esqc AT 4, esec 7, meg feszíUet^c 0. 12,
fogmtakc 0 12, AT 62 (egyszer: FOGONTATEC AT 62), gàtretec
AT 64, meg kereztelkedçc AT 103, kénzatçc 0. 12, AT 64 (egy-
szer KINZATEC AT 64^, származec A T103, születne 0. 12, AT 4
(egyszer SZ'VLETEC AT 63), el temettetne 0. 12, AT 64, 65, 67,
69, vétkezee AT 7. — Vö. Sylvester: haraguvek Nyr. 26 : 406 -
Az alanyi, illetve ikes ragozás egyéb példái: valéc 0. 24
(négyszer), 25 (háromszor), acarée AT 2, çheiém 0. 24, 25,
enghede 0. 19, engede AT 55, iúve AT 59, szenuede AT 26, 64
stb., emlekezénc AT 6 ^ iúuétee 0. 24. — Ezekben az utóbbi ese-
tekben zárt hosszú é van, vö. Nyh» 110, TMNy. 626; adatok
találhatók Nyk. 31 : 207, 218, 219.
8) Feltételes mód : Tárgyas ragozás: jelentenç AT 22, teyme
AT 100, keresnec AT 31 ; vö. Sylvesternél: el vennçk, kùuetnek
Nyr. 26 : 406 || Ikes igék : bizn^c AT 100, esnçc 0. 7, kereztel-
kednekis AT 103 || — Ellenben : kérdenéd AT 5, k&Umél (sic !)
AT 52, kőltenéne AT 39, félhetnéne AT 61, itdnénee AT 31,
esmernénee AT 31, tehetnénee AT 48, tennénec AT 31. — Vö.
MNy. V: 393: heszeknel, NyK. 31:208, 219, Nyr. 18:315.
TMNy. 630. Nyh» 111, 128, 129.
e) Felszólító mód: eéelekeggel AT 66, 655çZ AT 13, eskegyd^
AT 37, hog meg esmérd bűnós voltodat meg feVeml^V AT 13,
kvtelkefj^d AT 83, ketelkeg()4 íii.kételkeg^el AT 81, egyszer megemle-
kezzd 0. 11. — Vö. MNy V. 392-393, TMNy. 596, Nyh^ 122. -
Ezzel szemben vö. ditsériétec 0. 15, hig^étec 0. 22, AT 104,
keressétec 0. 20, keriétec 0. 22, 23, ôltôzzétee fel AT 7, sze-
ressétec 0. 16, 16, 17, 20, tegétec 0. 16, 20, AT. 27, 104, viseFé-
tec 0. 17, répétée AT 104. || meg esmeriéc AT 29, meg enhitséc
AT 19; — egyszer meg büntessec AT 4; — botsátasséc AT 50,
boudkegfjéc AT 10, czelekegijéc AT 91, el hatalmazzéc AT 86,
> AT 4 : >(le az hasonlatosságból az eredendS bűnnec miatta ki es^c
mils miniíaian -ív- benne«. Talán ki esénk h. sajtóhiba.
■ Az eredetiben így van; az akad. kiadásban: eskeggd.
Dr. Melich Jánostól 137
hiiiolcogifée AT 69, hirdettessée AT 85, hizelhegiféc AT 79, esmér-
lessee AT 85, predicáUasséc AT 85 (kétszer), szenteltesséc AT 85
[kétszer), 0. 12, SZENTELTESSÉC AT 85, szenteltesség AT 85,
vralcog^éc AT 85, 87 : — egyszer vralcog^ec AT 70, elégeg^éc
AT 45, esmertesséc AT 85, tizteltesséc AT 26, alá vettesséc AT 45;
— vö. NyK. 31 : 220
8. A birtokos szeraélyragozásban az irodalmi é helyén Dévai
műveiben is állandóan é van, pl. beszédéhez 0. 1, testében 0. 2y
lelkében 0. 2, ereiét 0. 3, esz^e 0 6, teremtőiébe 0. 12, elméié"
ben 0. 16, elmédből 0. 16, íideiénn 0. 22 stb. részében AT 5,.
ié^ïcVe AT 4, íVíetVn AT 8 stb. stb.
9. A -t;á72, 'Vén ígenévben a magashanguaknál állandóan
'Vén: hiúén AT 34, 54, 95, 105, csuén AT 78. kanorüluén
AT 57, végezetén AT 43, vénén AT 105, egyszer hitien AT 110.
JfztnHc^' Bernát kimutatta (NyK. 25 : 173), hogy a magyar
tőszótagbeli ^-nek eredeti kétfélesége világosan visszatükröződik
a legközelebbi rokonnyelvekben is, melyek azt tanúsítják, hogy
az ê azon esetekben, melyekben történeti fejlődését tisztán lát-
hatjuk, kezdettől fogva nyílt hang (ä) s hogy hasonlóképpen az e
is zárt, sőt részben valószinQleg a mai foknál is zártabb (azaz /)
volt mindenkor. A mit már most így nagyjában a rokonnyelvek
igazolnak, kérdés, mikép igazolják ezt jövevényszavaink. Latin
jövevényszavainkról már volt szó.
Török eredetű jövevényszavaink közül a magyar nyelvtör-
ténetben hosszú nyílt é-vel vannak a többi közt a következők:
szék (1. Szavak), szél (ventus, vö. NyK. 31 : 107), térd (NyK.
31 : 108), ellenben zárt hosszú é^-vel hangzottak és hangzanak
érni (Nyr. 31 : 95), kép (: imago, NyK. 31 : 97), kérni (NyK.
31 : 98). Ez a kétféle eredet ^ a magyarban kétségtelen, s mégis
mit látunk ? Gombocz Z. rendkívül gondos összeállításában (vö. Hon-
foglaláskori török jövevényszavaink Bpest 1908) azt olvassuk, hogy
mind az érjii, késni, kép szavak, mind pedig a szék és a szél török
nyelvi megfelelőiben tör. ä, azaz nyílt e hang van. A térd szóban
meg épen tör. i-ből valónak látszik a régi m. e.
> E török eredetű szavakban a vokális a magyarban nyúlt meg.
138 Az »Orthographia Yngaricac és a magyar helyesírás
Hasonló magyarázatlan dolgot találunk német eredetű jöve-
vényszavaink közt is. Ezek között is vannak, a melyek a
magyarban e-vel (vö. erez NyK. 31 : 105, i)êldoL NyK. 31 : 107,
zemes MNy. V. 391, zsenibes MNy. V. 390), és ^vel hang-
zotlak (vö. erszény NyK. 31 : 102, Mah NyK. 31 : 98, szek-
rény NyK. 31 : 103 stb.), s a melyek ma az irodalmi nyelvben
d^vel vannak. így van ez a német eredetű magy. -ér végű
szavakkal is. Ezek egy része a régi magyarban -ár-rel, más része
-<fr-rel hangzott; -er-rel hangzók: czêgêr (1. Szavak), füUyerle
(MNy. V. 391), hóhér (MNy. V. 391, NyK. 31 : 203), prenger,
pele7igêr (1. Szavak) stb.; -er-rel hangzók: gallé' (NyK. 31 : 102,
vö. Kluge EtWb^, idegen szó), pánczél, eredetibb *pánczér (NyK.
31 : 103, vö. Kluge EtWb«, idegen szó), tányér (NyK. 31 : Í04
aligha német közvetítés, vö. Klitge EtWb^ teller) stb. Ez -ó'-végü
szavakról az volt a régi nézet, hogy »e szótag mennyiségében a
német szótag (a képző ófn. -ári, kfn. œre) eredeti mennyisége
van megőrizve Csakhogy a képző vocalisa eredetileg rö\id
volt csak az ó-felnémet korszak folyamán kezd e . . . vocalis
meg nyúlni .... De azért az ófn. -a?t', kfn. -ere képző vocalisa
még a mellékhangsúly hatása alatt sem nyúlik meg következe-
tesen, csak annyit mondhatunk, hogy rövid tőszótag után sokkal
ritkább a képző hosszú vocalisa, mint más esetekben« (vö. Aka-
démiai Értesítő 189(3 VII. 580—592: Petz Gedeon: A hangsúly
a germán nyelvekben). Fetz Gedeon, a kitől e szavakat idéztük
azt tartja, hogy a hosszú vokálisnál »nem szólhatunk minden
esetben és feltétlenül a német nyelvbeli hosszú hangzó megőrzé-
séről, hanem alkalmasint itt is a mellékhangsúly nyiytó hatásával
van dolgunk«. E magyarázat elfogadható, azonban ki kell emel-
nünk, hogy Petz a magyar vocalis minőségéről nem szól. Nem
említi, hogy a magyarban nyílt e- van czêgêr, fillér, hóhér, pel-
lengêr^ szavakban, ellenben zárt é a gallér, pánczél, tányér sza-
vakban. A kfn.-ben a góller, vierer, zeiger, pranger zárt és rövid
6-vel liangzik (vö. Akad. Ért. VII. 590), ezzel pedig a magyar
nyelvtörténet adatai nem egyeznek.
Áttérek már most a szláv jövevényszavakra. Szláv jöve-
vényszavaink közül zárt liosszú ^-vel vannak a többi közt a
következők beszéd (NyK. 31 : 101; beséda), derék (NyK. 31 : 101,
204, 209 drekz), ebéd (NyK. 31 : 101 : obedz), lepény (NyK.
Dr. Melich Jánostól 139
Hí : 103), méh (uter, vulva, NyK. 31 : 98, 0. 13: mecH), we-ki,
-mely (0. 2. 9, 6: szláv ne-, vö. nèkvto), néma (NyK. 31 : 99:
nèrmjy 'német (vö. Munch. K.; szláv itèmbct), széna (NyK. 31 : 100:
svno). szövétnek (Nyk. 31 : 104: siettniH), stb.; sok olyan szláv
eredetű szavunk van, a mely a szláv è helyén a magyarban zárt
hosszú é-i tüntet fel, a mely azután a magyar nyelv hangtör-
vényei szerint sok esetben /-vé, i-vé lett (vö. magy. kén ^^ im,
kéván *^ kíván stb., szláv jövevények közt jnlisj ritka, zsilip stb.
vö. Miki. Slav. El. 9, 10. 1.). — Vannak azonban esetek, de ezek
sokkal csekélyebb számban vannak, hogy a szláv é-böl a magyar-
ban e (esetleg rövid nyílt e) lett (vö. Miki. Slav. El. 10). Ilyen pél-
dák többek közt: czêl (1. szavak), pénz (NyK. 31 : 107: penezb),
veréb NyK. 31 : 204, alapalak *vorh' ; valószínű *r^?-6-: *tv(?6-is),
véka (NyK. 31 : 108, vö. t. viecha). pecsét (NyK. 31 : 204, MNy.
V. 391: e szóban csak szláv szempontból van eredeti e, a mely
már a szláv alapnyelvben »a-vá lett, tehát a m. e tulajdonkép
-a-ból való (pecatb) hangzóilleszkedéssel. ^ Hasonló esetek :
keresztijén (: krestjan), vitéz (vitézt NyK. 31 : 20i-, MNy. V. 391,
de péntek NyK. 31 : 99: pethkh), s talán a cseléd szó is (celjadb).
A felhozott példákból annyi világos, hogy a szláv e-nek a
magyar szavak többségében hosszú zárt é felel meg. Igen ám,
de az ősszláv ê hosszú nyílt é volt, s az maradt meg a szláv
nyelvek szétválása után is. Ma is több szláv nyelvben az ë
helyén nyilt e-féle hangok vannak. Az óbolgár nyelvemlékek ß-je
kétségtelenül nyilt e, a mai bolgár irodalmi nyelvben is nyílt e
ejtés van (vö. Weigajid, íiramm. der bulg. Spr., más nyelvjárási
megfelelésekről vö. Vojidrák. Vergl. (iram. 1. fíH stb.); a szlovén-
ben s részben a kaj-horvátban azonban (vö. Arch. XXIX. 307)
az összláv <"-nek ma általában zárt */, e* stb. megfelelői vannak.
A szlovén e-k e zártsága, valamint a magyar nyelv szláv jövevény-
szavainak e-je (> ó-bolg. i-böl) volt az oka annak, hogy Miklosich
tiz 6 bolg. i hangot ^-nek olvasta (vö Miklosich Vergl. Gr. 1. 47).
Minthogy a szlovén í-k zártságát újabb fejleménynek tart-
ják s azt állítják, hogy egykor a szlovénben is ( mikor V X. száz.?)
nyilt hosszú e-k voltak e hangok, s a bolgárban is nyilt e-k
' Becs (MNy. V. 390), szemrt fMXy. V. 390; : simeib: ez utóbbiban a
nyúlás analógia útján a magyarban történt meg.
1^ Az »Orthographia Yngaricac és a magyar helyesírás
vannak, kérdem, hogyan lehet ezt a látszólagos ellenmondást
megmagyarázni. E lap hasábjain mind az itt felvetett kérdésre
nem akarok megfelelni; célom csak az volt, hogy kimatassam,
hogy Dévai műveiben az ç az esetek legnagyobb részében a nyilt
hosszú ê hang jele.
A e betütypus vizsgálatából azonban azt is tanultuk, hogy
a jegyet a magyar erazmisták hozták be a magyar irodalomba,
nyomtatványokba. A külföldi erazmisták e jegyet a lat ae jelzé-
sére használták ; ez a használat szorosan összefügg az erazmis-
táknak azzal a törekvésével, hogy ők a latin nyelvi kiejtést javí-
tották. Magát az t> jegyet X— XII. századi emlékekből vették.
* * *
Áttérünk már most az »Orthographia Vngarica« egyéb saját-
ságainak méltatására.
Az »Orthographa Vngarica«, mint már Révész s utána
valamennyi kutató megjegyezte, czélja nem az volt, hogy az
embereket a magyar szavak helyes írására, hanem az, hogy
a szentírás megértése szempontjából a magyar írásra és olva-
sásra tanítsa. Szóval afféle abéczés könyv ez, kiegészítve néhány
legszükségesebb hittani tudnivalóval. Kétségtelen azonban az
is, hogy a magyar helyesírás története szempontjából az Orth.
Vng. az első emlék, a mely a magyar helyesírás néhány sza-
bályát pontokba foglalja. K pontokba foglalás alkalmával igen
szépen kitűnik, hogy Dévai milyen jól ismerte a korabeli, XV.
XVI. századi magyar kéziratokat. így pl. mikor a cs jegynek
L formájáról szól,* vagy a mikor az è jegyről beszél. Az Orth.
Vng. tehát a helyesírás szabályainak első emléke, s mi ép azt
akarjuk megállapítani, hogy a magyar helyesírás történetében mi
ez emléknek az értéke. 2
A magyar helyesírást kettős szempontból kell tárgyalnunk.
Az egyik paleográfiai, illetve grafikai, a másik jelöléstörté-
> Yö. TQz. Magy. Nyelvt. 203; így ír a Bécsi-, Müncheni-, Guary-.
Peer-, Vitkovics-, Nádor-, Székelyudvarhelyi -cod., 1. Zolnai Nyelveml,
« A magyar helyesírás történetét csak úgy lehet jól megírni, ha mi a
nyelvtan írókon kívül külön foglalkozunk minden egyes régi emlék, régi író
helyesírásával (fontosak Károlyi Gáspár, Molnár Albert, Veresmartiy Pázmány
Péter stb.); a helyesírás szabályainak emlékeire a nyelvtanokon kívül a követ-
kezők veendők figyelembe: Festhy Gabriel jegyzete az a-ról NomencL, Mol-
tiár Albert 1604. évi szótára magy. lat. részének előszava, Oaleotto M. jegy-
Dr. MeUch Jánostól 141
neti. Â paleográfiai-grafikai szempont fontosságára idézem Ertim-
hacher K. szavait, a ki azt mondja, hogy »man wird ein-
mal den Versuch wagen dürfen, allein an der äusseren Form
und den dekorativen Beigaben der ... . Schriften, wie auch an
der Beschaffenheit der Schreib- und Beschreibstoffe, das Auf- und
Niedersteigen und die Eigenarten der geistigen Bildung und der
künstlerischen Strömungen der Zeiten und Völker darzulegen«.
(Beilage zur AUg. Zeit. 1907. No 221, S. 383). Ebből is követ-
keztethető, hogy a betűk alakjának is van története s a paleo-
gráfia tudománya meg is különböztet különböző betűtípusokat.
E betütypusok ismerete ránk azért fontos, mert meg kell hatá-
roznunk, hogy a magyarság legrégibb latin betűs írása paleo-
graphiailag mely nép latin betűs írásával egyezik meg, mert ily
egyezés alapján kétségtelen, hogy az egyező betűkkel bíró nép volt
az írástanító, kereszténységre térítő.
A másik szempont jelöléstörténeti. Nekünk azt kell vizs-
gálnunk, hogy a magyar hangokat különböző helyzetűkben
különböző korokban hogyan jelölték. E második szempont szerint
vett tárgyalásban aztán különböző hatásokról tudunk beszámolni,
s ezzel nagy szolgálatot teszünk a magyar történeti hangtannak.
Magyar szavakat latin betűkkel először a XI. században
jegyeztek le ; magyar tulajdonneveket pedig görög betűkkel már a
X.-ben. A görög betűkkel feljegyzett magyar tulajdonneveket
helyesen akkor olvassuk, ha a X. századi görög nyelvi kiejtést
▼eszszük alapúi,! niíg ellenben a latin betűkkel feljegyzett magyar
szavak hangértéke megállapításánál ismernünk kell az egyházi
latin nyelvnek X., XI. századi kiejtését, mely kiejtés szabályaiban
az írott betűnek, a hagyományon alapuló népies kiejtésnek és a
külömböző korokbeli írók által reformált szabályoknak a vegyülé-
zete, Yerancaica Ant. Iö95-ben megjelent szótára előszava, Tóth falusi Kis
Miklós, Tsétsi J. Páriz szótárához mellékelt helyesírási szabályai, Révai helyes-
irási szabályai, a M. T. Akadémia szabályai, a vall. és közokt. min. helyes-
írási szabályai. A helyesírás történetére vö. Sokféle V. 196, VI. 120, VII.
108, VIII. 20, 39, 64, 65, Révai M. : A régi magyar írásmódról (Fol. Hung.
€14, M. N. Múz. kézirattár), Zolnai Nyelvemlék., Simont/^i— Balassa : Tüz.
M. Nyelvtan 190-210, Simonyi: Die ung. Sprache 227—236, TUianyi Gál:
Helyesírásunk kttzdelmci (Komáromi benczés gim. ért, 1905—906), Dézsi L.
Magyar író és könyvnyomtató a XVI. században Bpest, 1899. 162, 163. I.
> Hasonló eset a gótban, vö. Streitberg, Gotisches Elementarbuch ■ 49. 1.
142 Az »Orthographia Ungaricac és a magyar helyesírás
két kell keresnünk. Kétségtelen dolognak tartom ugyanis, hogy a
román nyelvek differencziálódása után többször próbálták a latin
kiejtést megjavítani, »klasszikus «-abba tenni. Valószínű pl, hogy
Nagy Károly udvarában nem csak a latin szavak helyesírását tették
elassikusabbá (vö. Zeitschrift f. deut Philologie XXXII: 145— 17H.
lap: Das Keronische Glossar stb.), hanem a szavak kiejtését is.
A honfoglalók a Dunán túl lakó szlovéneknél szintén vegyült
latin kiejtést és latin betűs írást találtak, melyben olasz hatáso-
kon kívül voltak felnémet hatásnyomok is (vö. erre Melich J.
Szláv jövevényszavaink I. 2. részét). A latin betűs írásban a
többek közt a szlovénben (és a csehben) az sz és di ^ hangot
^-vel, az s-et és a es hangot s-sel jelölték. Ez a helyesírás
van a legrégibb szlovén-cseh, valamint a magyar emlékekben is.
Régen kimutatták, hogy ez az írás a szlovénben (és a csehben)
német, még pedig bajor hatás. Míg azonban én azt tartom, hogy
a lat. s-nek s hangra való lefoglalásában északolasz hatást kell
látnunk a szlovénben (csehben és a magyarban), addig az újabb
kutatók azt tanítják, hogy az ó-felnémet korszakban a bajor
nyelvben a germ, ^nek í-féle hangzása volt, míg a bajor -^- (germ.
t-hő\) s^-nek hangzott (vö. Schatz J.: Altbairische Grammalik.
Göttingen 1907 81—84. 1.). Ezek szerint tehát a szlovén (és a
cseh) z (= sz, z hang) és s (= s és zs) olasz hatás nélkül a
bajorból is megmagyarázható. Nem foglalkozom bővebben e
jelenséggel, tény, hogy az ófn. sk a szlovénben sk-vÁ lett (vö. skaf:
schaft, skarje = schere, ófn. scari, sköf = bischof, ófn. biscof stb.),
a mi tehát legalább elfogadhatóvá teszi magyarázatukat. Egész
kétségtelen azonban az s és sz^ zs és z hangok jelölése alapján,
hogy helyesírásunk kiindulásában szlovén eredetű.
Vannak franczia^ és cseh halások is helyesírásunkban s
minthogy az Orlhogr. Vng. megértéséhez a cseh hatás ismerete
szükséges, bővebben kell szólnunk a cseh hatásról.
Halározottan ki lehet mutatni, hogy a Hu8Z-íé\% cseh helyes-
írási reform hatott a magyar helyesírásra.* Húsz János helyes-
írási reformja a következő elveken nyugodott: a) Az összes kettős
> Ilyen a c« = r/t, s jele, továbbá az ny: nh jegye.
* Ezek a cseh helyesírási szabályok ki vannak adva a 3ftÄc^tcA-i^>^er-
féle »Slavische Bibliothek« Wien 1858 II. kötete 173—197. lapján, czíme:
»Mistra Jana Húsa Orto^rafíe (^eská«, kiadta A. V. Sembera.
Dr. Melich Jánostól 14."^
jegyű betűknek a kiküszöbölése, c/i-t kivéve, b) A kettős jegyű
betűk helyett egyszerű betűk alkalmazása diakritikus jegyekkel.
c) A rövid és a hosszú magánhangzóknak megkülönböztetése, a
hosszúságot a betű fölé tett vonás jelzi, d) Szigorú betartása az
etymologikus y- és í-nek. (Ez a pont csak a szláv nyelvekre fon-
tos; Híisz t. i. a cseh t-nél megakarta külömböztetni az j/-böl és az
f-böl eredt t-t). Hnsz betűsora ez volt: a, á, &, c, c (=es),
dj d' i=gy), e, e, f, g (=j), A, i, /, y, y, i, /, l (=lengy. í),
m, n, n (= ny), o, ó, j?, r, r (= mai cs. r), s^ f (szó elején és
szó közepén; szó végén s\ értéke sz), s^ f (= §), f, t (= ty), v és n
(= V és w ; az elsőt szó elején, a másodikat szó közepén és végén kell
írni), Î/, a:, 5, 3 (= zs), eh (= ch).^ Ez a Husz-i€[^ helyesírás hivatva
▼olt kiszorítani a régebbi cseh helyesírási szabályokat, a milyenek
voltak, hogy a c-t c-g'-vel, az á-et 5-, í^-sel írták, hogy a palatális
mássalhangzókat y segítségével s a vokálisok hosszúságát kettőzte-
téssel jelölték.
A magyar helyesírás történetében mind a régebbi, mind
pedig a HusZ'iéXQ cseh hatás kimutatható. A magy. cs értékű ez
jegy pl. határozottan cseh eredetű (vö. Simcniyi, Die Ung. Spr. 229),
a magyar wy-nek, ty-neky yy-nek ?i-nel, /-vei, ^-vel való jelölése
elvileg HíiszTB. vezetendő vissza. Minthogy pedig graphikai szem-
pontból a betűk fölé alkalmazott pontot a vonás váltotta fel,
tehát ny-nek n-je helyett n lett (hasonlóan ty, hj, gy\ a palatali-
zálást kifejező ' vonáska is végelemzésben Hiisztsl vezetendő vissza.
Az Orth. Vng.-ban már most vannak olyan cseh hatások,
a melyek más egykorú vagy közel egykorú emlékeinkben is
megvannak, ilyenek:
a) Szó elején r-t, szó belsejében és végén w-t ír u vagy v
hangértékben, pl. vta, vram, fogna^ inuétec, oluass, amiag' stb.
b) A palatális mássalhangzókat a betüfelé tett vonással
jelzi, tehát n-et (=ny), ^-ét (=gy), ^ét (=ty), f-et (=ly) ír.
c) A vokálisok hosszúságát vonással jelzi a következő hangok-
nál : á = á (e mellett a, à, â is), é=é (e mellett e, è, e is, ez
utóbbiról 1. feljebb). A többi hosszú magánhangzónál ez az
eljárása: Az ó-t o-val és ö-val jelzi (vö. iot 20. I., valóénak is
' Yö. Keiiuzniacki Em, : Historische üebersicht der Graphik und der
Orthographie der Polen; bécsi Sitzungsber. 99: 947—986.
144 Az »Orthographia Yngaricac és a magyar helyesírás
25. L, irhatnôc 5, mondhatnôc 2. 1.), az tí-l általában tt-val, v-vel
jelzi, bizonyos ragokban és képzőkben t<-val (lásd lejjebb), tudo-
mása van azonban arról is, hogy némelyek a hosszú ú-i ö-val
íiják. Az í-t i-vel jelzi, tudomása van azonban arról, hogy mások
í-vel is íiják. Itt jegyzem meg, hogy az i jegy DAainál j hangot
is jelent. Dévai ugyanis a j hangot állandóan í-vel írja (iol iam-
bor stb.), kivéve azt az esetet, a mikor a ^' az előtte való vokális-
sal diphthongust alkot, ilyenkor y-t ir; pl. vay^ hiy (és hiya)y
rayia, vy (= új). Jaj, tidaydon stb. A j jegy csakis i hang utáni
helyzetben fordul elő: mijs (==mi is), tijs (=ti is), htjába stb. —
Az ö és ö állandóan ô (egyszer ev, egyszer meg ew)^ kl üü állan-
dóan w, ti, Ù, û\ Az ô-nél és az tí-nél tehát a hosszúság jelöletlen.
A magánhangzóknak vonással (á^ é stb.> vagy ékecskével
(â^ Î stb.) való hosszúságjelölése itt-ott előfordul az ó-febaémet
korszak bajor emlékeiben is (vö. Schatz I. Altbayer. Gramm.
Göttingen 1907 »Die Vokallänge wird manchmal bezeichnet«),
de általános itt se volt. E jelöletlenség okát én mint fentebb
említettem, a latin nyelv egyházi kiejtésében keresem.
Van azonban olyan cseh hatás alatt keletkezett jelzés az
Orlh. Vng-ban, a mely más emlékünkben nincs meg. Ez a hatás
az abc felsorolásában van. Dévai az ábéczében (1. 2. 1.) azt mondja.
hogy a magyarban a betűk így következnek egymás után: »a
7n . . . . ^; r r /f íí . . .« azaz Dévai azt mondja, hogy a magyar
ábéczében van r és r jegy s hogy az 5-nek s és ss sl jele, később
azonban nem szól e betűkről, (vö. 8. 1). A ki ismeri a cseh nyelvel,
tudja, hogy a csehben van r és r (= r^, r/-ből) hang, s tudja azt is,
hogy a csehben a s-ei ss-sel is írták (vö. I. ö^ftat^r: Pf ispèvky k his-
torii ceského pravopisu a vyslovnosti staroceské, V F^aze 1871,
261—263. 1.). A Dévai által közölt betűsorban vannak tehát cseh
betűk is, ilyen kétségtelen cseh az f-en kívül az ff {= s) is.
Az f-nél azt kell megjegyeznünk, hogy a lengyel rz jelölésére
cseh hatás alatt a lengyelben is megvolt a f jegy. Azt is
mondhatná tehát valaki, hogv' Dévai krakkai nyomtatványaiba
lengyel hatás alatt is kerülhetett az r. Ez azonban azért való-
színűtlen, mert a krakkai első lengyel nyomtatványok, különösen
a Victor által kiadottak a lengyel r^-et r^-vel jelölik (vö. Kaloz-
niacki id. m. 960, 973. L). A r és ß' tehát Dévainak művébe cseh
hatás alatt csúszott be.
Dr. Melich Jánostól lib
Lehet, hogy cseh, de lehet német hatás is az lí-nak u-val
való jelzése. Az Orth. Vng. agyanis ezt íija:
a) béw irgalma 18. 1.
b) váltságul 10. 1. de magyarul 2. 1. a magashangú alak így van :
seghétségül 22. 1., üduóssegűl 10. 1., óróchU 16. 1.;
c) 'túl : vrtul 4. 1., wm tnagtul 2 (= önmagától), másictűl
l-i. 1., Mariátül 12. 1., gonoztid 13, gonosztid 14. 1., eggmástúl 24,
magatúl 18. 1.; egyszer gonosztol 14. 1. egyszer paptill 4. 1. —
A magashangú alakban állandóan — tàlj till.
d) -nil: vocalisocrúlj rùlam 1. 1. acarattaiariil 1. 1. de:
voealisrol 10. 1. consonansról 9. 10. 1., magashangú alakban -mZ,
-ryeZ, -revl — Itt jegyzem meg, hogy a -ból, -hol állandóan -6a/,
-6óZ-nek van írva pl. (halottaiból, irásbol 16, irgalmasságából 18,
szûuedbôl 16, erödbSl 16 stb.).
e) önálló szavakban: hün az In 9. 1.
Az a kérdés már most, mit jelent az ú jegy s minő
eredetű.
Balassa József abból, hogy az Orth. Vng. az u-t a dif-
tongusok közé sorolja, továbbá analógiák alapján etimológiai
úton azt következteti (vö. Nyr. XIII. 1—3), hogy Dévai az «-val
ou diftongust akart jelölni. Az a nézetem, hogy Dévait Balassa
félreértette. Dévai diftonguson két magánhangzós betű össze-
írását érti, nála a diftongus szó nem hangot jelent, hanem egy-
szerűen betűtípust. Ô szerinte az é diftongus, mert az e felé
egy í van írva, de azért az ö e-je mai értelemben véve nem
jelöl é^ hangot. Ugyanez az eset van az íi jegygyei is, a mely
hosszú ú'i jelent. DévainÈX tehát -tűi, -rid (de -hói), -m, -?/i-nak
olvasandók a -tul, -rid, -?/, -id ragok és képző.
Az u jegy ú értékben megvan a cseh helyesírásban, s
közönséges volt a németben, a honnan a csehbe került.
A csehben ugyanis a hosszú J-ból u (= olvasd ii) lett.
Ez az írás a XV. századtól fogva kimutatható (vö. Gebauer fen-
tebb idézett műve 246. 1. és Oébauer I.: Hist. ml. j. éesk. I. 231.
251). A csehbe a jegy a németből került. A germán o-ból ugyanis az
ó-feln.-ben és a közép-felnémetben no lett, ebből pedig % a mai
németben ß, a gut szó a kfn.-ben guot stb. Az ilyen xio -ból való
il'i a németben sokáig «-val írták (vö. Schatz I. Altbair. Gram.
19. 1., germ, ö- óf. ü ü jegyére vö. 20. 1.)
Magyar KOnyvnemle, li)08. II. fQset. 10
146 Az »Orthographia Yngaricac és a magyar helyesírás
Dévai az u-t ú értékben vagy a cseh, vagy a mi valószínűbb,
a német helyesírásból vette. A németet azért tartom valószínűbb-
nek, mert a csehben a XV. század végén és a XVI.-ban a Kralici
biblia megjelenéséig szórványos az u jegy, ellenben a németeknél
közönséges.
Mindezek alapján Dévai «-ja hosszú ú (tehát *hűn az l&t
= hún az lú) s nem diftongus.
Lengyel helyesírási hatást Dévainéi nem tudok kimutatni;
talán a fentebb említett f, továbbá a cs értékben használt ci
lehetne lengyel jegy, mert a ci Vietor nyomdája lengyel nyelvű
termékeiben előfordul cs értékben (1. Katuzniacki értekezését).
Az Orth. Vng. nem volt valami nagy befolyással XVI. századi
helyesírásunkra, de első helyesírási szabályokat magában fogIal6
emiékünk s mint ilyen megérdemli, hogy hasonmásban kiaí^uL
Jegysetek a hasonmásliGz.
3. lap: lé. sor: Az eredetiben homályosan acaratt*áiariU olvasható ; az él
a hasonmás nem adta vissza. Egyébiránt hibás alak acaratt'árűl helyett
— 22—23. sor: imerreia = im erre is.
4. lap: Az abéce-sorban több nem magyar betű szerepel, ilyen r, ff. —
Az y és az y is tulajdonkép egy, t. i. y.
5. lap: Az é, S, á, u, û hangokat azért mondja diphthongusoknak, mert
két betűvel vannak írva, tehát ^= c+i, 8 = o+e, S = «-}-«
u := u+i^ t, ö = u+o. Hogy a szerző a diphthongus szót a látható
alakra s nem a hallható hangra érti, kitűnik az t és u-ról mondottak-
ból (10—14. sor) és a 6. lapon közlöttekből.
5. lap : 4—9. sor : A consonansokat tehát így olvassa : fc = 6c, c = cze^
d = de^ ragozva 6e-t, cze-t, de-i stb. v. ö. íc-t, ze-i a szójegyzékben.
Ez olvasási adat paedagogiatörténeti értékkel bír.
6. lap: 19. sor : A facsimile nem adja vissza hűen az tl-t ; Mn, lu, vrtU^
paptul ; — 23. sor : n'ehcben van az eredetiben.
7. lap : 22 — 23. sor: gácz vácz rácz = Gács, Vácz, rácz; nem egyforma példák.
8. lap: 7. sor: A cs-nek L jegyéről lásd részletesen az értekezésben; — 11. sor:
g'acz helyesen gácz ^ Gács; — 18. sor: Iriuc, az eredetiben világosan
kivehető iriuc.
8. lap: 23— 9. lap 13. sor : A lat. ge, gi ez ejtéséről Révaiig majd minden
nyelvtanunk megemlékezik (v. ö. M. Nyelv 1908. évf.). Az ejtésről
részletesen van szó »Szláv jövcvényszavainkc ez. művem 2. részében*
Hogy az egyházban a latint hogyan olvasták, arra az idézett könyvben
mondottakon kívül íelhozom Rotterdami Erasmust is, a ki »De recta
latini graecique sermonis pronuntiatione . . . dialogusc (Basileae 1528)
czímű művében a többi közt ezt mondja: »Alíj quoties sequitur vocalis
Dr. Melich Jánostól 147
in eadem syllaba, pro t, ») propemodum sonant ^, vt gecit pro iedt,
egicio pro e^'cio, Quanquam enim iota transit apud latinos in conso-
nantem, si praecedat in eadem syllaba vocalem, tarnen sonus debet
esse médius inter vocalem et consonantem. Sunt qui simili loco pro,
t, sonant fere, z, vt pro ianua, Zanua, pro lesus, Zesus, pro iecur^
Zeeur^. (30. lap.)
9. lap: 15. sor: k& után az eredetiben kis fa-szálka van a papirosban, s ezt
adta vissza ( zárójebiek a fotográfia.
10. lap: 14—15. sor. A ß jegyről Sylvester is említést tesz (v. ö. Sylvester,
Grammatica 36, 8a, fc, továbbá Tüz. Magy. Nyelvtan 190—210);
Z8 hang az értéke.
11. lap: 4. sor: Az eredetiben mind van.
11. lap: 7 — 9. sor: Az c-t lehet tehát e-vel is, az u-t u-val és o-val is írni.
11. lap: 21. sor — 12. lap: Erről lásd részletesen az értekezést; >az barát az
pap ez mester ez Deác qs az többi« hibásan vannak írva, helyesen így
kellene: ab barát ap pap em mester ed Deác qs at többic.
12. lap: 14e. sor: egg ; az eredetiben egg* van; — 15. sor: az eredetiben ac ki
van; — 19. sor: az eredetiben fient van; — 22. sor: az eredetiben
azért van.
1 3. lap : 6. sor : neuét van az eredetiben ; — 17. sor : azam árát van az eredetiben ;
14. lap: 7. sor: polocra az eredetiben is, poklocra helyett; — 17. sor: az
eredetiben SZAIA A^LTAL.
15. lap: 8. sor: Az eredetiben 'ANG'ALI; — 14. sor: Az eredetiben:
KEREZr^EN.
18. lap: 3. sor: Az eredetiben: EG'NE'HA'N; — 10. sor: eredetiben: fommdia.
19. lap: 13. sor: Az eredetiben az m felett (nem szóban) nincs semmi jegy;
— 19. sor: & után az eredetiben nincs pont.
21. lap: 3. sor: mindenikSncnec-hen mindkét i-n pont van; — 25. sor: az
eredetiben meg előtt nincs pont.
22. lap: 4. sor: botaatt'a-hBn a t az eredetiben se vehető ki tisztán; —
7. sor: az eredetiben keWen viselni; — 13. sor: minden-hen az i tisz-
tán kivehető; — 17. sor: elSttetec az eredetiben tisztán kivehető.
23. lap: 14. sor: tOfket-hen 2lz i tisztán kivehető, mint-hen nem; — 18. sor:
eredeti: cUitVa.
24. lap: 9. sor: fitet után nincs pont; — 13. sor: az eredetiben vtaidban
áll, de vakarás van az id helyén s innen a facsimile vtalaban hely-
telen alakja; — 16. sor: eredetiben fiüuetecbSl; — 24. sor: n^kul van
az eredetiben.
25. lap: 4. sor: kell e-je felett az eredetiben nincs pont; — 13. sor: az ere-
detiben g'arlo ; — 19. sor: az eredetiben ITEI* olvasható.
26. lap: 2. sor: ül nyilván sajtóhiba az eredetiben ül helyett; — 6. sor:
állaWa van az eredetiben; — 18. sor: az eredetiben iga-^ac ; —
23. sor: az eredetiben auuag'; — 25. sor: az eredetiben hozzád.
27. lap: 14. sor: Az eredetiben a^okis áll; — 18. sor: az eredetiben fiolgáltonc,
') A cursivval szedett szavakat én emeltem ki.
10*
A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM SZÉCHÉNYI OESZ.
KÖNYVTÁRÁBAN LEVÓ ALDINÁK LEÍRÓ JEGYZÉKE.
Db. Gülyís Páltól.
(Hatodik, befejező közlemény, 2 hasonmással.)
1669.
64. Julii Cesaris Commentariorvm De bello Gallico stb.
cvm scholiis Errici Glareani. Venetiis, 1569.
!• 1. C. IVLII CAESARIS || COMMENTARIORVM || De
hello [összefoglaló jel] OaUico libri VIII. || Ciiiili Pompeiano, lib,
111. Il AlexandrinOf lib. I. j| Africavo, lib. 1. 1| Hispanien/i lib, I.
Galliae, Hi/paniae, locorum'q; in/igniufn pictura, \\ Nomina turn
uetcra, tum recentia, explanata. || Var, hot ex uetußiß, codice
manu/crip. libellus, \\ CVM SCHOLIIS ERRICI GLAREANI. I,
[Nyomtatójegy.] EX BIRLIOTHECA ALDINA. |j VENETIIS, M. D.
LXIX- II 1»> 1. üres. 2* {aij jelzésa)l. STEPHANO CAROLO ] IflE-
RONYMVS TVRRl- || SANVS S. D. || (Q)VI Romanorum homi-
num monu || mentis sib. 8** és 4* 1. (iallia térképe 4^ és 5* 1.
Hispánia térképe. 5'' 1. Nomina locorum, urbium, populorum Galliae,
quç his in || commenlarijs habentur, quo nomine & olim latine: & |!
nunc dicuntur Gallice per ordinem litterarum. || 6** 1. 16. sor: Nomina
quarundam urbium, & lo- || corum Hifpaniae. 7*» L fametszet: Aua-
ricum (híd) 8. 1. ennek latin szövegű magyarázata. 9* 1. fametszet:
Auaricum (falai és tornyai) ábrázolása. 9*» 1. ennek leírása; 10* 1.
Alexia képe (fametszet), 10'' 1. ennek leírása; 11* 1. Vxelodunum
képe, 11'^ 1. ennek magyarázata; 12" 1. Mafsilia képe, 12*» I. ennek
leírása ; mind e leírások Joannes lucundus Veronensis de Bello civili
ez. művéből merítvék. 13* (A jelzésű és 1. számú) 1. C. IVL
CAE- II SAUIS DE BELLO || GALLICO COM- || MENTARIVS L ;
[Stilizált levéldísz.] [G]ALLIA e/t omnis diiii/a in par- \\ tels stb.
135* {Qiij jelzésű és 128. számú) 1. C. IVLII CAESARIS | DE
A M. N. M. Könyvtárában levő Aldinák leíró jegyzéke dr. Gulyás Páltól 149
BELLO CIVIU II COMMENTARIVS I. || [L]ITERIS à Fabio C
Cae/aris \\ slb. 211* (199. számú) 1. 5. sor: A. HIRTIl, AVT OPPII |i
DE BELLO ALEXANDRI || NO COMMENTARIVS IlIL || [B]ELLO»
Alexandrino conflato, \\ stb. 236» (224. számú) 1. A. HIRTIl, AVT
OPPII II DE BELLO AFRICO || COMMENTARIVS V. || [C]AESAR
itíneribus iu/tis con- || fectiSy stb. 2B8* (254 számú) 1. 9. sor:
A. HIRTIl, AVT OPPII || COMMENTAHIORVM || DE BELLO HIS-
PANIEN. II LIBER VI. || [P]HARNACE fiiperato, Africœ \\ stb.
280* {LLiij jelzésű és 268. számú) 1. INDEX POPVLORÜM ||
MAXIME, AC LOCO || RVM, QVI IN C. IVLII || Caefaris Cömen-
tariis habentur, || Raymundo Marliano auclore. || [C]AESAR in
commentarijs Oal || Ham stb. 312^ 1. üres. 813* 1. IN C. IVLII
CAESARIS II CLARISS. ROM. IMPERATO- 1| ris Commentarios de
bello Gallico, || ac Ciuili, Henriéi Glareani, jj Poetœ laureati, ||
ANNOTATIONES. || fNyomdászjelvény.] || EX BIBLIOTHECA
ALDINA.;,'VENETIIS, M. D. LXIX.1|313^ 1. üres. 314* (302. számú) 1.
D N. GVIDONl AC\\ PROSPERO GENEROSIS ;| BARONIBVS A^
GEBENNIS II HENHICVS (iLAREANVS. || S. D. P. || [V]IX aUus
eft auclor, Dn. Gui- 1| do, stb. 316» (304. számú) 1. IN C. CAESA-
RIS II COMMENTARIORVM DE || BELLO GALLICO || LIBROS ||
Henriéi Glareani Heluetii annotationes. || IN LIBRVM PRIMVM. jj
ARGVMENTVM. || [CJOMMENTAHII \\funt K- 1| hri stb. 378* (366
számú) 1. VARIiE LECTIONES. || stb. 410»> 1. üres. 411* 1. [Nyom-
dásqelvény.]
8-r. Lapnagyság: 9-5X1*'«^ ^^' ívek jelzése: a— bij, A —
DDDiiij. Lapok száma: 12 számozatlan, 398 számozott, 1 számo-
zatlan, összesen 411 levél, azaz 822 oldal. Az ajánlólevelek szövege
antikvával van szedve, a többi olasz típussal, laponként átlag
30 sorral. Czímfelirások, lapfejezetek rendesen nagybetűkkel vannak
nyomtatva; az ivek utolsó oldalán kusztoszok láthatók. A fejezetek
kezdőbetűi hat sor magas, meglehetős gyatra kivitelű fametszetek;
a helynevek jegyzéke két oszlopban van szedve. Renoiiard szerint >
ez a nyomtatvány tulajdonképen nem a Manutiusok műhelyéből
került ki, hanem az idösebbik Aldus unokaöcscsei, a Torresani
fivérek, d^Asola Frigyes fiainak, különálló műhelyéből valók, a
kik mindenképen azon voltak, hogy Manutius Pált túlszárnyalva
« Annales des Aides, I. köt. .369— ;^71. 11.
160 A M. N. Múzeum Könyvtárában levő Aldinák leíró jegyzéke
az első Aldinák elegáncziáját adják meg nyomtatványaiknak.
Sikerük e tekintetben igen mulandó volt, mert a hamar elkopott
betűket tgakkal fölcserélni elmulasztották s a korrekturát is meg-
lehetősen elhanyagolták, úgy hogy későbbi nyomtatványaik semmi-
vel sem tűnnek ki a korabeli többi sajtó már-már hanyatlásnak
induló termékei közäl.
A e7aniovtc/i-gyíyteményböl származó példányunk némileg
szúrágta kötése a XVIII. századból való, sima borjubör, egj^zerű
hátaranyozással és két lapmetszéssel, mely alól itt-ott még kide-
reng az eredeti vörös színezés. Könyvtári jegye: A. lat. 1267.
1571.
65. De gentibas el familiis Romanorum Richardi Streinnii
baronis Scliwarzenauii. Venetiis 1571.
1» 1. DE. GENTIB. ET || FAMILIIS || ROMANORVM, |i RI-
CHARDI. STREINNII II BARONIS. SCHVVARZENAVII. || Aldus
[Nyomtatójegy.] lunior || VENETIIS. oo DLXXI. || Ex Aedib. Manu-
tianis. II l'> 1. [Fejlécz.] PRAESTANTI . VIRO || FRANCISCO.
MORANDO ; SIRENAE || IVRIS. VTRIVSQ. SINGVLARI. COG-
NITIONE II ORNATO || ALDVS. MANVTIVS. PAVLLI. F. ALDI.
N. II S. P. D. ]■ fM]ITTO AD TE. ut habeas an || nuam stb.
2» (*s jelzésű 1.) [Fejlécz.] ALDVS. MANVTIVS. || PAVLLI. F.
ALDI. N. II LECTORI || [L]AVDARI orane.s uo- |i lunt: stb. .S" L
üres. V 1. SER.-^'" ET ILL.«» || PRINCIPI. AC. DOMINO i CAROLO ;
ARCHIDVCL AVSTRIAE. || &c. [ RICHARD VS. STREINNIVS || S.'-
[0] VIDNAM cau//ae fit, Carole Princeps iUu \\ ßri/ßme, stb.
H» (**2 jelzésQ) 1. RICHARDI. STREINNII || BARONIS. AVSTRIl, ,
IN STEMMATA || GENTIVM. ET. FAMILIARVM || ROMANARVM ;
PRAEFATIO. 11 [V]ETVS eß, eaque multortim animis penitus
infita opinio, prin \\ cipium stb. 11* 1. közepén: PATRÍCIÁÉ;)
GENTES. IT'l. üres. 12" 1. [Fejlécz.] |i SILVIA. GENS. |! [S]ILVIAE
gentis trés omnino fa- || milias stb.
4-r. Lapnagyság: 148 X 20-1 cm. Ivek jelzése: *, **, A— Z,
AA — FF. Lapok száma: 8 számozatlan, ll.ő kétoldalt számozott
(229-ig) és 1 számozatlan, összesen tehát 124 levél (248 oldal).
A munka többféle nagyságú betűtípusokkal szedetvén, az oldalak
átlagos sorszáma meg nem állapitható. A fametszetfi inicziálék
Dr. tiulyás Páltól
loi
;assága 3—8 sor között váltakozik s jobbára reneszánsz-stilQ
beszkekkel vannak díszítve.
Jó állapotban fennmaradt példányunk ízlésesen aranyozott
ú, XVIII. századi barna boijubőrkötésben maradt reánk, melynek
apján superexUbrís gyanánt a Bunaii-csalAd díszes czímere,
só tábláján pedig két oroszlán által tartott paizs díszeleg e
Pással: EX || BIBLIOTHE- || CA || BVNAVI. || ANA. A M. N.
zeum tulajdonába Farkas Lajos könyvtárából került 1873
zember 10-én. Könyvtári jegye: H. ant. 284.
1576.
66. Del Tevére di M. Andrea Bacci Medico et Filosofo libri
stb. Venetiis, 157().
1» I. DEL TEVÉRE || Dl M. ANDREA BACCI || MEDICO ET
.OSOFO II Libri Tre, || Ne' quali Ti tratta della natura, & bontà
r acque, & || fpecialmente del Teuere, & delF aeqiie antiehe
I Roma, del Nilo, del Pu, dell' Arno, & d'altri || fonti, & fiumi
mondo. || DelV v/o delV acque, & del heuere in fre/co, con
uL II con Ohiaccio, & con Salnitro. \\ Delle Inondationi, & de'
ledii, che gli antichi Roraani || fecero, & che hoggidi fi poiïan fare
quefta, || & in ogni altra Inondatione. || AIP ilbißrissimo. Senato
Inclito Popolo Romano. j|
romtatójegy, czimerbe fog-
a.] (16. ábra.) IN VENE-
i, MDLXXVI. II V' 1. üres.
( [2 jelzetű) 1. [Fametszeta
écz.]!,ALL^ ILLVSTRISS.il
MTOjjETINCLITO PO-
LO ROMANO. I [Záródísz. J !|
í QVESTA nuoua luce delle
inze, II stb. 5* 1. ( [[ jelzetű)
:AV0LA II DELLE COSE
TABILI II CHE NEL PRE-
ÍÍTE VOLVME II SÍ CON-
NGONO. Il (Fleuron.) ; (A
veg kéthasábosan követke-
) 9- (A jelzetű) 1. DEL ^^ ^^^^
VÉRE ' Dl M. ANDREA Czímerbe foglalt nyomdászjelvény.
152 A M. N. Múzeum Könyvtárában levő Aldinák leíró jegyzéke
BACCI II MEDICO ET FILOSOFO || UBRO PRIMO : || NEL QVALE
Sí TRATTA II della natura & bontà dell' acqae, & fpecialmente i|
del Teuere, & di altri fonü, & fiumi || del Mondo. I| PREFA-
TIONE. II Delia ecceUema deW acqua, & ma/fimamente \\ de
fiumi. II [G]Ran ragione, a mio giuditio, hebbero \\ stb. 163^ 1. üres.
4-r. Lapnagyság: 20*7 X 1*'5 cm. ívek jelzése: [— [[, A — Qç.
Lapok száma: 8 számozatlan s 155 számozott (1—309), összesen
163 levél (326 oldal). Sorok átlagos száma oldalankint 28.
Az ajánlólevél s az előszó fametszeta kezdőbetQje 3*3 cm magas,
az egyes szakaszoké: 1'2 cm. Az ajánlólevél, tárgymutató s fejezet-
felírások antikva, a többi szöveg olasz típussal van szedve. Ë16
oldalczímmel s őrjellel minden oldal el van látva.
Erősen megsárgult, itt-ott vízfoltos, különben ép példány,
sima pergamenkötésben. Czímlapján e bejegyzés olvasható: Dono
datus a D. Gulielmo de Oiulélmi || Caüicus die 3 Julg 1603 \\ Cal^
Könyvtárunkba Lanfranconi Enea gyíyteményével került. Könyv-
tári jegye: H. rel. 303.
1589.
67. De natura daemonum lo. Laurentü Ananiae Tabematis
theologi, libri quatuor etc. Venetiis, 1589.
1» 1. DE NATVRAi || DAEMONVM || 10. LAVRENTII ANA-
NIAE II TABERNATIS THEOLOGI, || Libri Quatuor. || Quorum [össze*
foglaló jel] I. Agit de origine & differentia daemonum. || II. De
earundem in homines poteftate. || III. De his, que daemones per fe
operantur in nobis. || IV. De his, quae hominum auxilio peragunt ||
Quœ omnia tum exemplis, turn ratixmibus Philofophicis || ae
Theologicis comprobantur, \\ Cum Indice Rerum memorabilium. ||
[Nyomtatójegy.] Venetus. Apud Aldum. cidioxxcix. || CVM PRIVILE-
GS. II 1»» I. üres. 2» (t2 jelzésű) 1. ILLVSTR.»» || CONSTANTIAE ||
CARRECTE || 10. LAVRENTIVS ANANIA || TABERNAS || S. D. ||
[E]T8i Pericles Athenien/is, H- \\ Instriß. stb. 3^ 1. INDEX RERVM ||
MEMORABILIVM. || stb. 7* {A jelzésű) 1. DE NATVRA || DAEMO-
NVM II 10. LAVRENTII || ANANIAE || TABERNATIS THEOLOGI |
Liber Primus. || [D]Aemonvm naturam eo\\rumq. stb. 112* 1.
FINIS. 112^ 1. üres.
» Fametszetű keretbe foglalva.
Dr. Gulyás Páltól lôS
8-r. Lapnagyság: 8*8 X 13*7 cm. Ivjelzés : f, A—N^. Lapok
száma: 6 számozatlan s 106 kétoldalt (1 — 211-ig) számozott,
összesen 112 levél (224 oldal). A czímfelíratok, élő oldalczímek
s a fejezetek kezdőszavai antikva nagybetűkkel, a szöveg olasz
típussal van szedve; kivétel a kéthasábos index, mely szintén
antikva szedés. Sorok átlagos száma oldalanként 29. Oijel minden
lap elő- és hátlapján látható. A fametszetQ inicziálék magassága
2-2 cm.
A Janhavich'íönjviÁrhól származó példányunk fehér disznó-
bőrkötése a XVII. század végéről való. Hozzákötvék: Bhegius
Vrbanus lutheránus Iheologus beszéde »De angelis« h. n. 1543 és
Bayle François meg Orangeron Henrik »Relation de Tétat de
quelque personnes prétendues possédés« Toulouse, 1693. A koUi-
gátum könyvtári jegye: Exeg. 1620.
1594.
68. Marci Velseri Matthaei F. Ant. N. Patricii. Aug. Vind.
Rerum Augusta Nar. Vindelicar Libri. octo. Venetiis, 1594.
1* 1. [Rézmetszetű czímlap (17. ábra), a kapuzaton belül e
felírással:] MARQ VELSERI || MATTHAEI. F. ANT. N || PATRI-
CII. AVG. VIND II RERVM. AVGVSTA || NAR. VINDELICAR ||
LIBRI. OCTO. II í^ l üres. 2» (Aa jelzésű) 1. [Rézmetszetű fej-
lécz.] II VIRIS NOBILIBVS || ET ILLVSTR. || lOANNI VELSERO ||
BARTHOL. F. || CHRISTOPHORO ILSVNGO || MELCH. F. || AVG.
VIND. II. VIRIS PRiEF. || VII. Virûmque collegio. || [Záródísz.] |1
[I]AMolimmihi, Patres, diuidiae eft, eam || stb. 3^ 1. ARGVMENTA ||
OCTO II LIBRORVM RERVM || AVGVSTANARVM VINDELICA-
RVM. II 4» 1. MARCI VELSERI || RERVM || AVGVSTANARVM, j|
VINDELICAR VM, || Liber Primus. |i [A]VGVSTANAS origines fcrip-
turo, per || stb. 94* (Bb2 jelzetű és 181. számozású) 1. Vétuftorum
aliquot fcripto- || rum teftimonia, quœ in his li- || bris fme fequuti
fumus, fiue re- || iecimus; vifum fubiungere, vt || eu lectori fides
conftaret certior. || 103» (199. számozású) 1. ANllQVA || QVAE
AVGVSTAE II VINDELICORVM || EXTANT || MONVMENTA || Et
ad ea || Marci Velferi Matthaei F. || notœ. || 141» (Oo jelzetű s
275. számú) 1. LITTERAE SINGVLARES. || Et DICTIONES CON-
CISE II SCRIPTAE, EXPLICATAE. || [Szöveg kéthasábos.] 142^ 1.
VENETIIS, II M. D. XCIV. ||
154 A M. N. Múzeum Könyvtárában levő Aldinák lefró jegyzéke
2-rél. Lapnagyság 28*9 X 19'6 cm. ívek jelzése: A— Oo.
Lapok száma: 3 számozatlan s 139 (1 — 277-lg) számozott, összesen
142 levél (284 oldal).! A szöveg szedése az első és harmadik antikva
17. ábra.
M. Vclseri . . . Rerum libri VIII. sz. mű rézmetszetű czímlapja.
> A lapszámozás az utolsó két oldalon el van vétve, a mennyibon 276
és 277. sz. helyett ^ICy és :í77. áll.
Dr. Gulyás Páltól 155
a második részben itáliai betűkből áll. Elő oldalczimek csak az első és
harmadik részben találhatók. A fametszetû kezdőbetűk magassága
3 és 4 cm közt váltakozik. A czímlap, fejléczek s illusztrácziók
rézmetszetek, melyek készítője Mair Sándor augsburgi rézmetsző.
A műn a nyomtatóczég nincs kitéve, de egész kiállítása annyira
magán viseli a korabeli Aldinák jellemző vonásait, hogy úgy
Eenoiiard mint Brunei felveszik e világhírű czég termékei so rába
Jól konzervált tiszta példány; borjubőrkötésének aranyozott
táblái egykorúak, háta a XVIII. században pótoltatott. A czímlap
alján e XVIII. századi bejegyzés olvasható: est Convent k s S.
Weneeslai Discal. S. Aíigtistini Neopragae, Az első őrlapon más
kéztől e két bejegyzés: Est Conventus S. Weneeslai Neo-Pragae \\
Discal: Ord: S. P. August Í7ii \\ és dupl A czímlap verzóján
a múzeumi bélyegző mellett a következő szövegű bélyegző lát-
ható: Harvát István könyvtáráhóL Könyvtári jegye : Germ. 936.
1595.
69. Delia origine et successi degli Slavi. Oratione di M.
Vincenzo Pribevo. Venetiis, 1595.
1» 1. DELLA II ORIGINE ET SVCCESSI |i DEGLI || SLAVI ||
ORATIONE. Il DI M. VINCENZO PRIF3EV0 || DALMATINO DA
LESENA. Il gia recitata da lui nello medefinia || CITTA || Et hora
tradotta dalla lingua latina neW Italiana \\ DA BELLISARIO
MALASPALLI DA || SPALATO. || CON PRIVILEíilO. |i [Nyomtató-
jegy.] IN VENETIA,CIO. ID. XCVj Preílo Aldo. V^ I. üres. 2* fa. jel-
zésű) 1. [Fejlécz.] AL MOLTO MA(i. SIG. IL SIG. , DOMENICO AVRIO |i
ÄflO SIGNOR II OSSERVANDISSIMO. || [V]EDESI per lum/a me^ ||
moria stb. 6»» 1. LIBRI Dl STAMPA D'ALDO, nella Libreria di
Venetia, || M. D. XCV. || stb. 9^^ 1. [Fejlécz.] DELL* ORIGINE, ET
SVCCESSI II DE GLI SLAVI. || ORATIONE. || Dl F. VINCENZO
PRIBEVO DALMATINO, || da Lesena, deir ordine de' Predicatori,
profelTore || della Sacra Theologia. || Recitata da lui nella medesima
Città di Le/ena, & tradotta \\ dalia lingua Latina nelV Italiana
da II BELLISARIO MALASPALLI DA SPALATO. || [I]L Genere
humano é tut- || to stb. ^S^^ 1. IN VENETIA, CIO. 10 XCV
PRESSO ALDO. || [Zárólécz.]
4-r. Lapnagyság: 14-7 X l^^í^ cm. ívek jelzése: «, A— K.
Lapok száma: 8 számozatlan s 40 mindkét oldalt számozott
166 A M. N. Múzeum Könyvtárában levő Aldinák leíró jegyzéke
(1—79), összesen 48 levél (96 oldal). Az előszó olasz-, a szöveg
czíczero nagyságú antikva típusokkal van szedve. A sorok átlagos
száma oldalanként 27. A 7 sor magas inieziálék, a fejezetléezek
és a záródísz reneszánsz stílű fametszetek útján állíttattak elő.
Az élő oldalczímek majuszkulákkal vannak szedve, a marginális-
jegyzetek olasz betűkkel. Orjel minden oldal alján látható.
Szép példány, kemény papirtáblákba fűzve; a czédulakatalogus
tanúsága szerint SzéehényUpéláúnY. Könyvtári jegye: H. int. 286%
Év és nyomda nélkül.
70. Alexandri Benedicti Pœantii. Collectiones medicináé.»
1* (ai jelzéssel) ALEXANDER BENEDICTVS VERONENSIS
PHYSICVS II MARCO SANVTO Veneto patricio fenatori optimo.
S. D. II 1^ 1. 16-ik sor: COLLECTIONES MEDICINÁÉ. || Alexandri
Benedicti phyfici de medici: atcj cegri officio coUectio- || num
Caput primum. || 8^ 1. FINIS.
4-r. Lapnagyság: 15*7 X 19*9 cm. ívjelzés: ai— anü. Lapok
száma: 8. A szöveg antikva típusokkal nyomatott, élő oldalczímek,
öljelek és kezdőbetűk nélkül. Sorok átlagos száma oldalankint 41.
Fűzött példány, melynek származása ismeretlen. Könyvtári
jegye: Inc. s. a. 1426.2
Év nélkül.
71. Quinti Calabri de relictorum ab Homero libri XIV.
Hely és év nélkül.
1» L KÓiNTOr KAAABPOr HAPAAEI- || IIOMENQN GMH-
POÏ, BIBAIA II TESSAPE2KAIAEKA. || QVINTI CALABRI DE
REL1CÏ0 II RVM AB HOMERO LIBRI || QVATVORDECIM. -i
[Nyomdászjelvény.] V' 1. üres. 2* {aii jelzésű) 1. KOÍNTOr KAAA-
BFOr HAPA- ■ AÉIIIOMENA OMHPQI, || BIBAION HPÖTON. || (i)»'
M IlTjXsííüvt oájiT] frsosíxs II Xo; ixxíüp, stb. 152^ 1. üres. 153* (w jel-
zésű) 1. TPr^iOAQpor AirriiTioï rPAMMATiKor, kai í| eho-
nOIOÏ, lAI I OT AAÜSIS. II (T)Ep|ta ::oXüX|XT^Toto |i£X(r/póvtov || ::oXé[jLO!o^
stb. 172^' 1. [Nyomdász jelvény.]
» Hain szerint (id. m. 806. sz.) valószínűleg Aldus Manutius sajtójá-
nak terméke. Renouard is megemlíti. Id. h. 438. 1.
• V. ö. Horváth id. m. 198. 1.
Dr. Galyás Páltól 1Ö7
8-r. Lapnagyság: 9-8 X 15'5 cm. ívjelzés: a— yü. Lapok
száma: 172 levél (344 oldal); valamemiyi számozatlan. Sorok
átlagos száma oldalankint 30. Az élő oldalczímek nagybetűkkel
szedettek. Kusztosz minden ív utolsó (8-ik) levelének verzóján
fordul elő. Ezen keletnélküli kiadvány nyomtatási éve bizonytalan,
rendesen 1521 alatt fordul elő; de Menanard^ valószínűbbnek
tartja akár az 1504., akár az 1505. évet.
Példányunk, mely Jankovich Miklós könyvtárából való, igen
jó állapotban maradt fenn; pergamenkötése Szászországban készült
a XVII. század folyamán; táblái közepét Ágost választófejedelem
vaknyomású ezímere díszíti. Az elülső őrlap felső szélén e név
olvasható : S. 6. SReiSíe. Az eredetileg beleragasztott exlibrist igen
ügyesen kivakarták. Könyvtári jegye: A. gr. 2943.
Év nélkül.
72. Constantini Lascaris Byzantini de octo partibus oratio-
nis liber primus stb. Venetiis, év nélkül.
1* 1. Conftantini Lafcaris Byzantini de octo partibus ora-
tionis II Liber Primus. || Eiufdem de Conftructione Liber fecundus. ||
Eiufdem de nomine & uerbo Liber tertius. || Eiufdem de pro-
nomine fecundum omnem lingua, & poeticű || ufum opufculum. ||
Hsec omnia habent e regioné latinam interpretationem ad uer ] bum
fere propter rudes, ita tamen ut & amoueri, & addi '| poíTit pro euius-
<íunq^ arbitrio. || Cebetis tabula & grsDca & latina, opus morale,
Á utile omni- jj bus, & praîcipue adulefcentibus. || De literis graecis
ac diplitongis & quèadmodû ad nos ueniát. || Abbreuiationes, quibus
frequentilTime grœci utuntur. || Oratio Dominica & duplex falutatio
ad Beatiss. Virginem. || Symbolum Apoílolorum. || Kuangelium diui
Joannis Euangeliftae. || Carmina Aurea l^ythagorso. || Phocylidis
Poéma ad bene, beateq^ uiuendum. || Omnia ha^c cum interpreta-
tione latina. || Introductio perbreuis ad hebraicam linguam. || 1^ 1.
Aldus Manutius Ro. Angelo Gabrieli Patritio Veneto. S. || P. D. ||
Cum plurimis i rebus Angele hûaniss. noui te pleniss. amo || ris stb.
2* 1. ALDVS LECTORI. S. || Si forte nefcieris ftudiose lector
quonam modo, quae graece im- || primenda stb. 2** 1. COMPEN-
DIVM OCTO ORATIONIS l^ARTIVM ET || ALIOr. QVOHVNDAM
« Id. m. 440. 1.
158 A M. N. Múzeum Könyvtárában levő Aldinák leíró jegyzéke
NECESSARlOjt EDITVM || A CONSTANTINO LASCA || RE
BYZANTINO. || De diuifione literarum || Liber primus. || (l.)Uera
eft pars minima uocis indiuidua || sib. 3* (aii jelzésű) 1. E'III-
TOMH* TQ^N O'KTff TOT' AOTOT MEFQ'N, KAF || A\\AQN
TINQ^N ANArKAI'QN, SYNTEOEP SA || HAPA^ KüNSTANTÍNOr
AA2KA' II PEOS TOT^ BrZANTl'Or. || Hspi Siaipéaecoc tcbv ifamid-
Ta)v. II ßißXiov icpÄTOv. (][)Pa|i[ia éoxi fiepoç éXdyioxov, cpoivT)^ áítaípeiov. ||
stb. 102» 1. ALDVS MANVTIVS RO. LECTORI SALVTEM. || Etfi
eram typicis, literariisq^ negocüs impeditus, ac immerHis || stb . 102^
és 103. 1. üres. 104» 1. CONSTANTINI LASCARIS DE NOMLNE ;|
ET VERBO LIBRI TERTIL LATINA || INTERPRETATIO, PER
ALDVM RO. II AD GRECARVM LITERARVM || RVDIVM VTIU-
TATEM. II Tabula Cebetis Thebani & grsece & latine, opus morale.
& I stb. 215* I. Kolofon: Venetiis, apud Aldű nö fine priui || legio
ut & in aliis. 215*» 1. üres. 216* L Quœ inter imprimendum euenere
errata. || Aiópftwatc täv xijcís xijç ßußXoü ct|tapTT)|xáT(i>v. || stb.
220* (m jelzésű) 1. De Uteris graîcis ac diphtongis & quôadmodû
ad nos ueniät || stb. v. ő. 1* 1. leírását, melynek ez a lap egyszerű
részleges megismétlése. 220*» 1. Aldus Manutius Romanus Studiofis
adolefeentulis S. P. D. || Nihil praetermittere eft animus, quod utili
credamus fulujt || stb. 221* (mii jelzésű) 1. ALPHABETVM GRAE-
CVM, II Lilerœ apud grsecos funt quatuor & uiginti || stb.
4-r. Lapnagyság: 13-6 X 18*5 cm. ívek jelzése: a) latin
szövegé: a— e, A — H, m— n; b) görög szövegé: a— e, A— II. Lapok
száma: 239 számozatlan levél (478 oldal), a mi azt mutatja, hogy
példányunk nem teljes: Renouard szerint ^ ugyanis az eredeti
lapszám 298, tehát 59-czel több mint az itt leirt példányé. A sorok
átlagos száma oldalanként űgy a görög, mint a latin szövegből 3(5.
A kisbetűkkel előnyomatott inicziálék számára 7— 9 sornyi közök
hagyattak. A latin szöveg antikva betűkkel van szedve. Örjelek
és élő oldalczímek nincsenek. Sorok átlagos oldalszáma 36.
Szúrágta példány, melynek eredete ismeretlen. Kötésének
hátát borjubőr, fedeleit XVIII. századi zöld-arany préselt virágos
papir borítja. A czímlap felső részén vörös tintával e bejegyzés:
Eiifrofinœ XXXB Oermarvis. Könyvtári jegye: A. gr. 930.
* Renouard szerint. V. ö. Id. m. I. 444 I.
Dr. Gulyás Páltól 159
Év nélkül (1518).0
73. Christophori Longolii Civis Romani perduellionis rei
Defensiones duae. Venetiis, év nélkül.
1* 1. CHRISTOPHOrtI LONGOLII || CIVIS ROMANI PERDV- ||
ELUONIS REI DE- 1| FENSIONES || DVAE. || [Nyomtatójegy.] 1»> L
üres. 2» 1. BAPTISTA CASALIVS REVEREN || DISSIMO DOMINO.
D. POM- II PEIO CAR. COLVM- || NAE. S. P. D. || IVS Qtiirítium
óbiatum Beuerendiffime domine^ || stb. 2** 1. üres. 3* {aiij jelzésű
és 3. számú) 1. CHRISTOPHORI LONGOLII Cl- || VIS RO. PER-
DVELLIONIS II REI, PRIORIS DIEI || DEFENSIO. || ^g^VOD PER
HOSCE qiuvdra- || ginta stb. 59* 1. üres. 59^ 1. ERRATA. 66» 1.
Kolofon: VENETIIS IN AEDIBÜSÜALDI, ET ANDREÁÉ || SOCERI,|[
60** 1. [Nyomdászjelvény.]
8-r. Lapnagyság: 9*6 X 1'^'5 cm. ívek jelzése a— hij. Lapok
száma 2 számozatlan, 54 számozott (3— 56-ig) s 4 számozatlan
összesen 60 levél (120 oldal). A czímlap és fejezetezímek antikva-
nagybetűkkel, a szöveg dőlt betűkkel van szedve; a kezdőbetűk
kis betűkkel vannak jelezve s részükre 5 sor magas tér hagyatott-
A sorok átlagos száma oldalanként 30. Élő oldalezímek nincsenek.
Fűzött példány a JixniovicA-gyűjteményből. Könyvtári jegye :
Crim. 534.
Pótlás.
1614.
74. M. F. Quiniilianus. Venetiis, 1514.
1» 1. M. F. QVINTILIANVS. jj [Nyomtatójelvény.] P 1. ALDVS
PIVS MANVTIVS lOANNEM BAPTI- || STAM RHAMVSIVM COM-
PATREM II SALVERE IVBET. || Si quifqiiam eft: cut nuncupare
débeamus libros excii/os cura no \\ ftra stb. 2* (* ii jelzésű) 1.
CAPITA PRIMI LIFSRI. il stb. 4» (a jelzésű és 1. számú) I.« MARCVS
FABIVS QVINTI || LIANVS TRYl^HONI BIHLIOPOLAE || SALV-
TEM. II ^e^FFLAGITASTI quotidiano coniiitio, ut libros, qtios \\ stb.
233» (230. számú) 1. kolofon: VENETIIS IN AEDIBVS ALDI, |l
1 Id. m. I. köt. 441. 1.
* Tulajdonképen az 5-ik, mert a 4-ik lap Renouard szerint ures
(V. Ö. id. m. I. köt. 113. 1.) s a »-gal jelölt czímlap megfelelője; példányunk-
ból e lap hiányzik.
160 A M. N. Múzeum KöDyvtárában levő Aldinák leíró jegyzéke
ET ANDREÁÉ SOCERl || MENSE AVGVSTO. || M.D.XIIII. |! 233^ 1.
[Nyomlalójelvény.]
4-r. Lapnagyság: 12-4X19''^^ cm. ívek jelzése: *, a— z,
A— F. Lapok száma: 8 számozatlan ^ és 230 számozott, összesen
tehát 233 levél (466 oldal). Sorok száma oldalanként: 39. A szöveg
olasz típusokkal, az élő oldalezímek nagybetűkkel vannak nyom-
tatva, örjel minden szignált lap, valamint az ívek utolsó (tehát 8-ik)
lapjának verzóján látható. A kisbetűvel előnyomatott inicziálék
számára 3—6 sor magas tér hagyatott szabadon.
XVL századi préselt disznóbőrkötésű példányunk 1631 óta
van hazánkban, a mint a czímlapbeli bejegyzés mutatja; »Cóllegy
SoC' Jesu Jaurinensis Catalogo inscriptus Aö 163 L* Könyvtári
jegye: A. lat. 2497.
*
A megjelenésűk évrendjében leírt köteteket a könnyebb
áttekinthetőség végett betűrendben csoportosítva a következő
jegyzék adja : ^
Aesopus, 1503. — 19. sz.
Ammonius Hermeus, 1546. — 52. sz.
Ananias Laurentius, 1589. — 67. sz.
Apuleius, 1521. — 43. sz.
Aristophanes, 1498. — 7. sz.
Aristotelis Organon, 1495. — 3. sz.
Aristotelis Opera, II., IV. köt. 1497. — 4., 5. sz.
Astronomi veteres, 1499. — 9. sz.
Athenaeus, 1514. — 27. sz.
Aulus Gellius, 1515. — 30. sz.
Bacci Andrea, 1576. — 66. sz.
Bembus Petrus: História Veneta, 1551. — 54. sz.
Benedictus Alexander, é. n. — 70. sz.
Bolla dwo, 1558. — 58. sz.
Jul. Caesar, 1569. — 64. sz.
» V. ü. az előbbi jegyzettel.
* E jegyzék czímazavainak megválasztásánál Renouard munkája volt
az irányadó. A sorszám a mi leíró jegyzékünk számaira vonatkozik. Hely-
kímélés czéljából a több szerző műveit tartalmazó kiadványok csupán az első
szerző, vagy a közös czím rendszava alatt vétettek fel.
Dr. Gulyás Páltól 161
Q. Calaber, é. n. — 71. sz.
Capicius Scipio, 1546. — 53. sz.
xM. T. Ciceronis Epistolae ad Atticum, 1518. — 23. sz.
M. T. Ciceronis Orationum vol. I., 1518. — 40. sz.
M. T. Ciceronis Rhetorica, 1533. — 48. sz.
Concilium Tridenlinum. Komae, 150 k — 01. sz.
Concilium Tridenlinum. Venetiis, 15í)4-. — &2. sz.
Demosthenes, 1554. — 50. sz.
Didymus, 1521. — 42. sz.
Dionysius Halicarnassus: in Thucyiiidem, 15()0. — ()0. sz.
Dioscorides, 1518. — 37. sz.
Epislolarum graecarum colleclio. 1499. — 8. sz.
Erasmi adagia, 1520. — 41. sz.
Fauslus Victor, 1559. — 59. sz.
Flacci Valerii Argonautica, 1523. — 45. sz.
Gallenus, 1525. — 40. sz.
Gaza Theodorus, 1495. —- 2. sz.
Gemistus (Jcürgius, 1502. — 18. «z.
Hesychii Dictionarium, 1514. — 25. sz.
Horatius, 1500. — 03. sz.
Institutioni deli' imperio, 1558. — 57. sz.
Jamblichus: De Mysteriis, 1497. — 0. sz.
Juvenalis et Persius, 1501. — 10. sz., 1535. — 50. sz.
Lactanttii Firmiani Opera, 151 (>. — 29. sz.
liascaris Constanlini Grammalica, 1495. — 1. sz.,é. n. — 72. sz.
Longolius Christoplíorus, é. n. — 73. sz.
Lucanus: De hello civili, 1502. — 14. sz.
Lucretius, 1515. — 28. sz.
Mus'aeus, 1517. — 34. sz.
Nazanzeni Gregorii Oraliones, 1510. — 32. sz.
Nicander, 1522. — 4Í-. sz.
Oppianus, 1517. — 35. sz.
Orihasius Sardianus, 1554. — 55. sz.
P. Ovidius Naso, 1502. — 17. sz.
Pindarus, 1513. — 20. sz.
Platonis Opera omnia, 1513. 2í. sz.
í^etae christiani veteres, vol. II. 1502. — 12. sz.
Poetae trés egregii, 1531. — i9. sz.
Magyar KOnjn'sxemle. 1908. II. filzet. 11
1(52 A M. N. Múzeum Könyvtárában levő Aldinák leíró jegyzéke
Poinponius Mela, lőlS. — .-^8. s2.
Ponlani Joviani Opera, lőlH—lV). — 89. sz.
Priapeia, lő 17. — HH. sz.
Pribero Vinzenzo, 1095. — Oil. sz.
Qiiintilianu«, lő 11. — 7í-. sz.
Rhelornni (iraecorum Orationes, 1518. — 22. sz.
Khodoginus Ceolius. lőK). — 81. sz.
Scriptoi-es Roi ruslicae, 151 k — 20. sz.
Sophocles, 1502. — 15. sz.
Stephanus: De l'rbibus, 1502. — 18. sz.
Sleuehus Augustinus, 1519. — -i-7. sz.
Streinuius Richanius, 1571. — ()5. sz.
Strozzii Paler el Filius, 1518. — 21. sz.
Suetonius: De Caesaribus, 151(5. — 88. sz.
Velerius Maxiuuis, 1502. — 1(). sz.
Válla Georgius, 1501. — 11. sz.
Valserus Marcus, 1591, — 08. sz.
Viaggi fatti alia Tana etc. 15'1-8. — 51. sz.
*
Az egyes példányok előzií tulajdonosaira vonatkozó adatokat
a következő összeállítás teszi szemléletessé :
1. Magánszemélyekre vonatkozó adatok.
Anersperg Wolf-Kngelbert gróf, Sup. Cap. Carn. Cat. lesu.
Anno 1055. -— L. a jegyzék 29. sz.
Baith Jos. — L. 55. sz.
Biener A. — L. ik sz.
BmssicauH^ Joannes, a Magyarországon is megfordult bécsi
tudós, a ki itt jártában több Korvin-kódexet is szerzett magá-
nak. Rejegyzése 1521-bOl való. — L. 42. sz.
Bünan Henrik (1097—1702) szász miniszterelnök, Weimar
és Kisenach herczegségek helytartója. Drezda melletti birtokán.
Rötlienitzen korának egyik leggazdagabb s leghíresebb magán
könyvtára felett rendelkezett, mely halála után vétel útján a szász
választófejedelem könyvtárába került.^ Példányunk hihetőleg mint
duplum került ki e gyűjteményből. — L. 05. sz.
^ V. ö. Aílflung: Forlsetzung zu Jöchers alig. Gelehrten-Lexico. Lipcse.
178i. I. köt. 2390. hasáb.
Dr. Gulyás Páltól 16»
Cendrimis Leopold. — L. 23. sz.
Cserey János. 1621. \ralószínűleg azonos azzal a Cserey
ánossal, a ki l()85-ben mint új nemes van a lustralis könyvbe
ejegyezve.ï — L. 61. sz.
Dr. Faber v. Fabri János, családi nevén Heigerlin (1478 —
r>41) 1528. óta budai prépost, majd 1530-tól fogva bécsi püspök
ki főleg a reformátorok ellen írt hitvitázó irataival tűnt ki.
r)39-ben alapította a bécsi Sz. Miklós-templommal kapcsolatos
unmeumot, melyre könyvtárát is hagyta. Az alumneum azonban
ilála után megszűnt, s a könyvtár az udvari könyvtárba kebe-
ztetett. — L. 47. sz.
Faber Tobias. — L. 3. sz.
Felber, Christophorus hitszónok. 1570. — L. 63. sz.
Feiierlein Joh. Conr. nürnbergi törvénytudós XVIII. sz. —
62. sz.
Hornberger. Bartholomeus »austriacus«. — L. 31. sz.
Germanus Euphrosina. — L. 72. sz.
Guilelmo de Guilelmi 1603. — L. 66. sz.
Granmius I. XVII. sz. — L. 39. sz.
Kiilenkamp Z. 1768. 1787. 1788. — L. 13. 50. 39. sz.
Lingholser Lucas, — L. 23. sz.
Medmjánszlcy Pál. 1719. — L. 40. sz.
Szathmári Pap Sigismundus. Göttingae. 1796. Talán azonos
zal a szatmári Pap Zsigmonddal, a ki 1792-ben Kolozsvár
ros országgyűlési követe volt.^ L. 50. sz.
BibUotheca Pezóldiana. XVIII. sz. — L. 35. sz. 43. sz.
VI. Pilis pápa (czimer). — L. 24. sz,
PŐllinger Lampertus. XVI. sz. — L. 62. sz.
Ranzenperger (leorgius, magister. XVI. sz. — L. 12, sz.
Reinachius J. A. 1815. — L. 18. sz.
Bibliotheca Reisachorum. 1804. — L. 62. sz.
Reisie L. C. — L. 71. sz.
Salviatis Johannes bibornok. — L. 24. sz.
Saurau Wolf. XVI— XVII. sz. Valószínűleg a hasonnevű
nemes steiermarki családból. — L. 53. sz.
> V. ö. Nagy Iván: Magyarország nemes családjai. III. köt. 138.
• Y. ö. Nagy Iván. I. m. IX. köt. 113. I.
11*
164 A M. N. Múzeum Könyvtárában levő Aldinák leíró jegyzéke
Schriesheimer Petrus, 1543. ápr. 80. — L. 25. sz.
Seidel Abrahamus a délweimari Nimritz egyházközség lel-
késze. — L. 5. sz.
Scmsey Antal KU 8. — L. iO. sz.
Spohn Fr. XVIII. sz. — li. 35. sz.
Sztrokay Antal (1780—1850), ügyvéd, jogtudós s a magyar
tudományos akadémia legelső tagjainak egyike. — L. 36. sz.
Teubcrn János Ernő jogtudós, drezdai udvari tanácsos.
XVIII. sz. — L. 30. sz.
Torhjny Miklós Lampert. XVIII. sz. első fele. — L. 50. sz.
YalJa T.ukáes. — L. 36. sz.
2. Egyes intézetek (a városok betűrendjében):
Becs. 1. Sz.-Miklósról nevezett püspöki kollégium. — L.
47. sz. 2. Trinitarius-kolostor. — L. 59. sz.
Crembs, Jézus-társasági kollégium. 1633. — L. 6. sz.
Gőftinf/a. György-Ágostról nevezett egyetemi könyvtár. —
L. 8. sz.
Győr, Jézus- társasági kollégium. 1631. —- L. 7i. sz.
Hclmstadt. Bibliotheca Carpsoviana. ISOí-. — L. 8. sz.
Letil'erbad, Sz.-Miklósról nevezett Ágoston-rendi kolostor. —
L. 51. sz.
Marienthcd. l*álos szerzetesek könyvtára, 1768. — L. 41. sz.
NeO'Prafja. Sz.-Venezelről nevezeti Ágoston-rendi kolostor.
XVIII. sz. — 68. sz.
Sopron, Jézus-társasági kollégium. 1651. — L. 37. sz.
Szepesi (lőcsei?) Jézus-társasági kollégium. 1679. — L. 31. sz.
Tállya, Jezsuita-kolostor. 1617. — L. 61. sz.
VaUombrosa, Toscanai apátság. 1629. — L. 3. sz.
Végül álljíuiak itt betűrendben azon férfiak nevei, a kiktől
a Magyar Nemzeti Miízeuin Széchényi országos könyvtára akár
ajándék vagy hagyomány, akár pedig vétel útján a szóban forgó
köteteket megszerezte :
Batsányi János írónak végrendeletileg a múzeumra hagyo-
mányozott könyvtárából 1851-ben került a gyűjteménybe a 63. sz.
alatt leírt munka.
Farkas Lajosnak 1873. decz. lO-én megvásárolt könyvtárá-
ból való a 36. 50. ()5. sz. a. leírt 3 munka.
Dr. Gulyás Páltól 165
Hajnik Imre egyetemi joglanárnak 1903-ban megvásárolt
könyvtárából való a H3. sz. a. leírt munka.
Horvát István 18U)-ban megvásárolt könyvtárából való a
:58. és t)8. sz. a. leírt 2 munka.
Horváth Antaltól 1870. nov. 23-án ^ vásároltatott meg a
23. sz. a. leírt nmnka; míg a 16. sz. a. leírt mű 1871. ápr. l3-án
ugyanötőle ^ándékképen került a Széchényi országos könyvtárba.
Gr. lUi-sházy István ajándékából 1835-ben a múzemba
került Illésházy-könyvtárból való a 46. sz. a. leírt munka.
Jankovich Miklósnak 1832-ben megvásárolt remek könyv-
tárából való a 2-11. 13-15. 19-21.25. 32. 34. 35. 37. 39.
40—45. 47. 48. 52. 53. 55—59. 61. 62. 64. ()7. 71. számok
alatt leírt 43 munka, tehát az egész sorozat közel kétharmada.
Kováts Sámuel csákvári ref. lelkész 1814. márez. 13-án
ajándékozta gyűjteményünknek a 17. sz. a. leírt művet.
Lanfranconi Eneának 1895-ben megvásárolt könyvtárából
való a 66. szi a. leírt munka.
Or. Széchényi Ferencz könyvtárából származik a 18. és
04. sz. a. leírt két munka.
Szelinszky Györgytől vásároltatott 1903. ápr. 21-én a
00. sz. a. leírt munka.
A megszerzés módja nem volt megállapítható az 1. 12. 22.
24. 26—31. 49. 51. 54. 70. 72. 74. sz. a. leírt 16 munkánál.
« A szövegben tévesen 1770. szedve!
TARCZA.
ÉVNEGYEDES JELENTÉS
A MAGY. NEMZ. MÚZEUM SZÉCHÉNYI ORSZÁGOS
KÖNYVTÁRÁNAK ÁLLAPOTÁRÓL
AZ 1908. ÉV ELSŐ NEGYEDÉBEN.
I.
A nyomtatváiiyi osztály anyaga a lefolyt évnegyedben köte-
les példányokban 8;U>0 db, ajándék útján 155 db, vétel útján
211 db, összesen 3720 db nyomtatványnyal gyarapodott. Ezenfelül
köteles példány czímén beérkezett: alapszabály 362 db, egyházi
körlevél 83 db, műsor 384 db, hivatalos irat 236 db. perirat
12 db, gyászjelentés 1796 db, falragasz 1743 db, színlap 2100 db,
zárszámadás 245 db, vegyes 702 db, összesen 7963 db apró
nyomtatvánv.
Vételre fordíttatott 3394 korona 80 fillér, 210 márka 'in
pfennig, 198 franc 35 cm., 19 lira 95 cm.
Ajándékaikkal a következők gyarapították a nyomtatványi
osztály anyagát: Áldássy Antal, gr. Andrássy Dénes München,
Bán Aladár (2 db), Bánki Donát, Budapesti tud. egyetem bölcsészet-
kari dékánja (62 db), Czóbel István Késmárk, Deákyl Lóránt
Kolozsvár, Dunamelléki ref. egyházkerület D. Vezseny (2 db.), Elsu
magyar ált. biztosító társaság, Fejérpataky László (3 db). Főegyház-
megyei hivatal Eger, Főegyházmegyei hivatal Kalocsa, Főegyház-
megyei hivatal Zágráb, Főrendiházi iroda (11 db), Führer J.
Helvey I^ajos Cleveland, Herczegprimási iroda Esztergom, Hist.
Verein für Steiermark (îraz, báró Hornig Károly Veszprém, Hor-
váth (íéza, Kais. iVkademie der Wissenschaften Wien (5 db),
Képviselőházi iroda ((> db), Kereszty István, KoUányi Ferenez,
Laendler Pál Magántisztvií^elük orsz. szövetsége, M. kir. állami
számvevőszék elnöke, M. kir. belügyminisztérium, M. kir. orsz.
meteorológiai s földmérő intézet, M. kir. statisztikai hivatal (4 db i,
Évnegyedes jelentés a M. N. Múzeum könyvtárának állapotáról 167
M. Nemzeti Múzeum irodája, M. ornithológiai központ. M. Tudo-
mányos Akadémia, Melicli János, Nägele Ervin Stuttgart, Orlvay
Tivadar, Ováry Lipót, Peaslee John Cincinnati, Petrov A. St.
l^etersburg, Pór Antal Esztergom. Sohár László, Statist. Central-
Kommission Wien (2 db), Szádeczky Lajos Kolozsvár, Szalay
Imre (8 db), Széchényi-Társulat Szatmár (2 db), Széky (iéza
(ierjen, ui. Szinnyei József, Tomacsek (iyörgy Wien (5 db).
Újhelyi József, Vajda Viktor, Vallás- és közoktatásügyi m. kir.
minisztérium, Venelianer Lajos Újpest. Vértesy Jenő, Wlassios (îyula.
Nevezetesebb szerzemények: 1. A' magyar szollásnak módgyá-
ról. (XVIL századi nyomtatvány: SO korona). 2. Mikolai Hegedűs
János: A mennyei igazságnak tüzes oszlopa. Szeben. lOtiő. (8 mk.
.-5. Kégi úri méltósággal fénlö . . . Hánffl (íyörgy .... halotti emlé-
kezete. Kolozsvár, 1709. (200 kor.).
A kön\vtár helyiségeiben a leíolyt évnegyedben 9458 egyén
2S.Or);-5 kötet nyomtatvánvt használt : kölcsönzés útján pedig i)9i
egyén 1128 kötetet.
A lefolyt negyedévben 28()8 munka osztályoz! atott, a melyek-
ről összesen 3VAH ezédula készült. Kötés ajá készíttetett i-f)?
munka iSV^ kötetben.
A köteles példányok átvételére berendezett helyiségbe ezen
idö alatt Ü08 csomag érkezett: ugyaninnen l^őT levél expediáltn-
tott, a miből 129 reklamálás volt. Az IS97. XLl. tvezikk intéz-
kedései ellen véíG nyomdatulajdonosok ellen perc-s eljárás meg-
indítása i esetben kéretett.
II.
A Icúi/attár ajándék útján :■{ db irodalmi levéllel. — vétel
útján pedig írj kézirattal, 4:> kötet levéllel és 1 irodalmi levéllel
gyarapodott. A gyarapodás darabszáma 1 ().*».
Ajándékoz j dr. Hexa Dezső volt, a ki Kuiny (ivörgync^k :>.
Gamauf Teolllhez intézett levelét ajándékozta intézetünknek.
Vételre összesen 1821 korona tő illlérl fordítottunk. A vásá-
rolt anyagból különösen ki kell emelnünk Liszt Ferencz egy leve-
lét, melyet 187;i május 7-én irt Augusz i>áróluz. t<n'ábbá néhai
Sólyom — Fekete Ferenez M kötetnyi hagyatékát. Nagy Iván hagya-
tékából az ö nagyszabású csahultíirténeti gyűjteményét, mely
sok tekintetben kiegészíti Magyarország csalatiai czímü jnűvét,
Nagy Iván 7 kötetnyi irodalmi levelezését, mely számos jelesünk-
től tartalmaz ismeretlen leveleket i[>l. Madách Imrétől isi. a felső-
büki Nagy Pálhoz intézíítt levélkötctet és Oato l*ál levelezését.
Ez évnegyedben is folytattuk a régi, majd az új szerzemé-
nyek fokozatos feldolgozását és az új bütorzással kapcsolatos
áthelvezési munkálatokat.
168 Évnegyedes jelentés a M. N. Múzeum könyvtárának állapotáról
Az évnegyed folyamán 7 esetben kölcsönöztünk ki 8 kéz-
iratot és 82 kutató használt 85 kéziratot és 13 darab irodalmi
levelet.
III.
A hirlaptár gyarapodása: A) köteles példány 271 évfolyam,
75,861 szám (és pedig csomagban, nyomdai kimutatással 169 évf.,
61,660 sz., számonként érkezett 202 évf., 14.201 sz.); B) ajándék
(áttétel a könyvosztályból) 1 évf., 1 szám; C) vásárlás 8 évf., 210
sz. (amerikai magyar lapok. Erdős Miklóstól, 70 kor. 24 fill.).
A hirlaptárban 1122 olvasó 2190 kötetet, házon kívül 15
olvasó 59 kötetet, összesen tehát 1137 olvasó 2249 kötetei
használt.
Czédulázlatott 194 évfolyam, közte új lap 5. Átnézetett 359
évf. 63,153 száma.
A nyomdai kimutatásokkal érkezett példányok a növedék-
naplóba, illetőkg a nyilvántartó czédulákra vezettettek. A számon-
ként érkezett hírlapok is hetenkint összegeztettek és betQrendben
elhelyeztettek. A csomagküldeményekben hiányzó hirlapszámok
azonnal reklamáltattak és följegyeztettek.
A czédulakatalogus 50 új tokba rendeztetett át.
IV.
A levéltár az elmúlt évnegyedben vétel útján 1072 db,
ajándék útján 883 db, összesen 1955 db.-bal szaporodott, azon-
kívül néhai Nagy Iván és dr. Sólyom-Fekete Fereneznek néhány
ezer darabra rúgó oklevélgyűjteményével, melyek darabszáma csak
a gyűjtemények feldolgozása után lesz pontosan kitüntethető s
azért a fenti összegezésben nem fordul elő.
Vételre fordíttatott 7323 korona és 30 márka.
A családi levéltárak száma a lefolyt évnegyedben nem gya-
rapodott, úgyszintén a már letéteményezett levéltárak állaga sem
bővült.
Ajándékaikkal Szalay Imre múzeumi igazgató, Irinyi Csaba,
Halaváts (iyula, berezeg Odescalchi Arthur, Tabódy József, id.
Szinnyei József, Schlöger József és egy ismeretlen egyén gyara-
pították a levéltár anyagát.
A törzsgyüjteniény gyarapodásából a középkori íratok cso-
portjára esik íiK db, a középkori másolatokéra 58 db, az újabb-
kori iratokéra 901 db. az 181-8 49-es iratokéra 205 db, a czímeres-
levelek csoportjára 65 db, a gyászjelentésekére 655 db, a fény-
képek cso[iortjára 3 db.
Az évnegyed szerzeményei közül kiemelendök a Nagy Iván
és Sólyom— Fekete-féle gyűjtemények, mind számukra, mind pedig
Évnegyedes jelentés a M. N. Múzeum könyvtárának állapotáról 169
tartalmukra nézve. Nagy Iván gyűjteménye az egyes magyar
nemes családok történelére tartalmaz rendkívül gazdag és becses
anyagot a XIV— XIX. századból, nemkülönben saját személyére
és családja történetére is. A gyűjtemény oklevélanyaga értékes
kiegészítésül szolgál Nagy Iván monumentális munkájához, a Magyar-
ország családaihoz, melynek eredeti kézirata a gyüjteménynyel
szintén megvétetett és a kézirattári osztályban nyert elhelyezést.
Ugyanoda tétettek át a gyűjteményben lévő, Nagy Ivánnak a
különböző levéltárakban eszközölt másolatai is.
A Sólyom — Fekete gyűjtemény értékes voltát az a körülmény
adja meg, hogy e gyűjtemény, főleg annak középkori része Erdély-
országra, első sorban Hunyad vármegyére vonatkozik. Elsőrangú
darabjai e gyűjteménynek azok az oklevelek, a melyek a Hunyadi-
házra vonatkoznak, köztűk a legrégibbek 1366, ÍHrtO és 1414.
évekből. Rendkívül becsesek e gyűjteménynek mintegy 10 darabra
rúgó oláh oklevelei a XVI — XVIII. századból, melyek a legnagyobb
ritkaságok közé tartoznak. A gyűjteménynek becses részét a
Sólyom — Fekete Ferencz által különböző erdélyi családi levéltárak-
ból, mint pl. a Kendeffi, a Gyulay stb. levéltárakból vett máso-
latok, úgyszintén a Hunyad vármegyére vonatkozó és a hunyad-
megyei családok levelesládáiból általa készített másolatok alkot-
ják, melyek Sólyom — Fekete levelezésével együtt a Kézirattárnak
adattak át. Mind a Nagy Iván-, mind a Sólyom — Fekete-gyűj-
temény nagy számmal tartalmaz czímeres leveleket és nemesi
iratokat, melyek az alábbi jegyzékben vannak felsorolva.
A czímeres levelek és nemesi iratok csoportja a következő
darabokkal gyarapodott:
1. 1417. szeptember 29. Konstancz. Zsigmond király czímeres
levele Boda Timót részére, a szöveg és czímerkép egyszerű más^j-
lata. 2. 1421. márczius 28. Znaim. Zsigmond király czímeres levele
}*érchy Mihály fia Benedek és társai részére. H. 1422. szeptember
17. Nürnberg. Zsigmond király czímeres levele Leszteméri Imre
részére. 4. 1430. július 11. Konstancz. Zsigmond király czímeres
levele a Jablonowai Buthor család részére, a szöveg és czímerkép
egyszerű másolata. 5. 1506. október 28. Buda. II. Ulászló czímeres
levele Baasi (iyörgy részére. 6. 1573. június 2(). (iyulafejérvár.
Báthory István czímeres levele Nagy András és társai részére.
7. 1598. február 18. (iyulafejérvár. Báthory Zsigmond czímeres
levele Kőrösbányai Bailla Péter részére, s. Í51)2. április 3. Brága.
II. Rudolf czímeres levele Iwchy eh Mátyás részére. 9. 1()()2. szep-
tember 9. Prága. II. Rudolf czímeres levele Szölősy Mihály részére.
10. 1605. június 24. Kassa. Bocskai István czímeres levele Bélteki
Vidas István és Bélteki Jósa András r^^szére. 11. KiOO. január
31. Bécs. II. Mátyás czímeres levele Pápay János részére. 12.
1G21. május 28. Bécs. II. Ferdinánd czímeres levele Bácsy FJol-
170 Évnegyedes jelentés a M. N. Múzeum könyvtárának állapotáról
dizsár részére. 18. 1621. november 30. Magyar-Bród. Bethlen
Gábor czímeres levele Pálffy János részére. 14. 1621. deczember
15. Magyar-Bród. Bethlen Gábor czímeres levele Baranyay, máskép
Horváth János részére. 15. 1623. márczius 14. Pozsony. Rudinszky
Márton czímerkérő folyamodványa. 16 1623. . . . augusztus
Gyulafejérvár. Bethlen Gábor czímeres levele Mindszenti István
részére. 17. 1624. A Cheősy család czímeres levelének kivágott
«zímerképe. 18. 1630. február 9. Gyulafejérvár. Brandenburgi
Katalin czímeres levele Liscovai Liszkói János deák részére. 19.
1643. november 22. Gyulafejérvár. I. Rákóczi György czímeres
levele Miklós, máskép Kissólymosi Ferencz részére. 20. 1647.
január 2. Váradvára. I. Rákóczi György czímeres levele Kálmán
Miklós részére. 21. 1647. szeptember 28. Gyalu. I. Rákóczi György
czímeres levele Pászkota Márton részére. 22. 1648. márczius 25.
Gyulafejérvár. I. Rákóczi György czímeres levele Dekuczián László
részére. 23. 1649. február 6. Szempcz. Pozsony vármegye nemesi
bizonyítványa Egyházasfal vai Nagy István részére. 24. 1649. június
26. Déva. II. Rákóczi György czímeres levele Bálványosváraljai
György részére. 25. 1650. április 7. Gyulafejérvár. II. Rákóczi
György czímeres levele Kis János részére. 26. 1657. május 29.
Losohcz. Nógrád vármegye nemesi bizonyítványa Szabó, máskép
Horváth Mihály részére. 27. 1659. augusztus 8. Gyulafejér\^ár.
Barcsai Ákos czímeres levele Ferencz Tamás részére. 28. 166i.
május 1(). Gyulafejérvár. Apafi Mihály czímeres levele Thordai
Pálífy János részére. 29. 1665. július 20. Radnóth vára. Apafi
Mihály czímeres levele Bogé Péter részére. 30. 1666. június 27.
Bécs. I. Lipót czímeres levele Fügéi Andrássi, máskép Gecze János
részére. 31. KUw. július 1. Fülek. Heves és Külső-Szolnok nemesi
bizonyítványa Helle György részére. 32. 1667. augusztus 24. Rad-
nóth vára. Apafi Mihály czímeres levele Nagy Jakab részére. 33.
1673. január 2. Gyulafejérvár. Apafi Mihály czímeres levele Vallva
Miklós részére. 34. 1675. deczember 21. Gyulafejérvár. Apafi Mihály
czímeres levele Kovács Mihály részére. 35. 1676. május 19. Fülek.
Nógrád vármegye nemesi bizonyítványa Benkó Mihály részére.
36. 1676. szeptember 25. Gyulafejérvár. Apafi Mihály czímeres
levele Kovács, máskép Régeni János részére. 37. 1677. május 31.
Fülek. Nógrád vármegye nemesi bizonyítványa Báttaszéki Szabó
Lukács részére. 38. 1680. szeptember 15. Gyulafejérvár. Apafi
Mihály czímeres levele Nánási Kovács Gáspár részére. 39. 1681.
szeptember 21. Gyulafejérvár. Apafi Mihály czímeres levele Bara-
bás János részére. 40. 1682. február 10. Fülek. Nógrád vármegye
nemesi bizonyítványa Felsögyöri Nagy János részére. 41. 1655.
április 4. Fogaras. Apafi Mihály czímeres levele Szabó, máskép
Somlyai Mihály részére. 42. 1694. július 18. Bécs. I. Lipót czíme-
res levele (iebhard Márton részére. 43. 1694. szeptember 22.
Évnegyedes jelentés a M. N. Múzeum könyvtárának állaj óláról 171
Nemeskér. Sopron vármegye nemesi bizonyítványa a Gebliard
család részére. 14. 1()9S. márczius 20. Hécs. I. Lipót czimeres
levele Rodl János részére, lő. 1700. július 10. Bécs. I. Lipót
czimeres levele Uálfalvi, máskép Harcsói Iszlai János részére. 1(>.
1700. július 10. Bécs. L Lipót czimeres levele Gálfalvi, máskép
Siketfalvi Iszlai Gergely részére. 17. XVH. századi évnélküli Die-
ne:? Gergely czímerkérö folyamodványa. 4S. X VU. "Századi évnélküli
Szentmiklóssy Benedek czímerkérö folyamodványa. 19. 1701. feb-
ruár 20. Bécs. 1. Lipót czimeres levele Urbány András részéri».
00. 1701. május 21. Beszterczebánya. Zólyom vármegye nemesi
bizonyítványa az Urbány család részére, ól. 1705. szeptember
12. Millnits Vitus czímerkérö folyamodványa. 52. 1715. augusztus
29. Bécs. IlL Károly czimeres levele Szenlsimoni. máskép Csató-
szegi id. Csató János részére. 58. 1720. április 1(5. Bécs. Misz-
leniczky János czímerkérö íolyamodványn. 51. 1716. április HO.
Losoncz. Nógrád vármegye nemesi bizonyítványa Nngy (György
részére. 55. 1719. szeptember IS. Bécs. Gelle Ferencz és .lános
czímerkérö folyamodványa. 5l). 172S. július 5. Grácz. Mátyás Antal
üdv. kanczelláriai expeditor bizonyítványa a (iebhard család
nemességéről. 57. 1787. május S. Pesl vármegye nemesi bizo-
nyítványa a Stettner család részére. 5S. 1711. október 2S, l^ozsony.
Mária Terézia czimeres levele F(^lly íiábor részőre. 59. 1711.
augusztus 18. Székesfejér vár. Fejér vármegye nemesi bizonyít-
ványa a Szalay család részére. 00. 17í)í. márczius IS. Zalaeger-
szeg. Zala vármegye nemesi bizonyítványa Szabó János részére.
01. 1772. július 2S. Beszterczebánya. Zólyom vármegye nemesi
bizonyítványa Urbány Ferencz részére. í)2. 1790. november
is. Pozsony. 11. Lipót czimeres levele Sít la Mihály részére. (>8.
1S0(>. szeptember 20. Balassagyarmat. Nógrád vármegye nemesi
bizonyítványa a Nagy család nemességénii, i\\. 1S12. deczember 9.
Várad-Olaszi. Bihar vármegye nemesi bizonyítványa (Isató Mihály
részére. 05. 1819. november 2í). Balassagyarmat. Nógrád vármegye
nemesi bizonyítványa Nagy József részére.
A lefolyt évnegyedben 19 kutató 15.058 db iratot használt.
Kikülcsönöztelett 0 térítvényen 1()5 irat, 7 iratc?(^mó. 15 fénykép-
lemez és 1 fénykép.
A rendes gyarapodás feldolgoztatott, kivéve a Nagy Iván és
Sólyom — Fekete-féle gyűjteményeket, nu^lyek rendezése jelenleg
folyamatban van. Folytattatoít a Szunyogh- levéltár rendezése, a
mely azonban az előbbi két gyűjtemény feldolgozása miatt félbe-
hagyatott. Befejeztetett a levéltár törzsgyüjtcMnényének ritkítása
és a karzati fiókokban végleges elhelyezése. Megjegyzendő, hogy
a levéltári gyakornokok közül az egyik folyó évi január 1-vel a levél-
tárból eltávozott és helye eddig még nem tölteteti l)e, mely köriil-
mény a levéltári munkálatok gyorsabb végzését nagyban hátráltatta.
SZAKIRODALOM.
Burger, Konrad. Bnchluhidleran zeigen des lo, Jahr-
himderts, Leipzig 1907. W. Hiersemann. (Nvomtató Poeschel &
Trepte) 2<> lő 1. 82 tábla. Ára 60 M.
A XV. századi könyvkereskedelem történetéhez érdekes ada-
lékok azok a nyomtatványok, melyeket a könyvkereskedéssel foglal-
kozó nyomdászok, kiadók és kereskedők, vagy a saját sajtójukon,
vagy a velük üzleti összeköttetésben álló könyvnyomtatók útján
készíttettek abból a ezélból, hogy az eladásra szánt sajtótermé-
keket elterjeszszék. Miután a papiros magas értéke folytán az e
fajta nyomtatványok forgalomból kikerült s fölös példányait a
könyvkötők a nemezpapir előállításához szívesen fölhasználták, a
ránk maradt példányok túlnyomó részét régi kötések tábláiból
áztatták ki a buzgó és szerencsés kezű kutatók. Kultúrtörténeti
érdekességük kétségtelen s Konrad Burger^ a német könyvkeres-
kedők tőzsdeegyesületének lipcsei könyvtárosa hasznos munkát
végzett, a mikor a fennmaradt könyvkereskedői hirdetményeket
összegyűjtve, pompás hasonmásokban hozzáférhetővé tette a tudo-
mányos használatnak.
íiyüjteménye H2 darabból áll s zöme németországi eredetű.
Az ibériai félszigetről s Francziaországból egy sincs a gyűjtemény-
ben. Angliát William Caœton (21. tábla\ Németalföldet pedig
(íheraert Len (29. tábla) egy-egy hirdetménye képviseli, Svájczból
két hirdetmény van leközölve, az egyik a kutatás mai állása sze-
rint, Herthold Hippel baseli nyomdászé (4. tábla) 1470 tájáról,
a másik Bernhard Eichel ugN'ancsak baseli könyvnyomtatóé (24.
tábla) 14S2-ből. Olaszországból Burger öt hirdetményt tesz
közzé, mind az öt német származású nyomtatók termékei : neve-
zetesen ScJureijnhegm és Pannartz római nyomdászoké 1470
{i\. tábla) és 1472-bül (10. tábla) ; a velenczei Erhard Batdolté
148H. és 1 í8r)-bul(2ő. és 27. tábla) s végül az ugyancsak Velen-
czében működő Johann Hcrborté 1481 tájáról (23. tábla).
A németországi könyvkereskedői hirdetmények legrégibb
darabja Diebolt Lanier hagenaui kéziratkereskedö 1450 táján
kelt hirdetése, mely egy a három király legend^át tartalmazó
kéziratban maradt reánk s jelenleg a British Museumban (Cod.
Szakirodalom 173
Addit. 28572. sz. a.) őriztetik. A legrégibb nyomtatott künyvárusi
hirdetmény a gyűjtemény második tábláján van reprodukálva s
Heinrich Eggestein strassburgi sajtójának terméke 1469 tájáról.
Az év és nyomdásznélküh hirdetményben egy biblia-kiadásról
van szó: hihetőleg Eggestein 41 soros bibliakiadásáról, mely
1470 körül került napvilágra. A becses hirdetmény egyetlen ere-
deti példánya a müncheni udvari és állami könyvtár tulajdona.
A hirdetések zöme, mint a legutóbbi példa is mutatja, egy-
egy munka ismertetésére és ajánlására szorítkozik. Élelmesebb
kiadók azonban gyakran megragadják az alkalmat s az új műről
szóló hirdetménybe régibb kiadványaikat, vagy más czt^gektöl
átvett műveket is belevesznek. így pl. Antoni Koberger Antoninus
kiadása megjelenésekor »In theologia«, >Sermones'* és »In medi-
cinio< czímek alatt csoportosítva régibb kiadványokat is fölvesz
hirdetményébe.
A sajátképi könyvkiadói jegyzékek legrégibb példája Peter
Schőffei-nek a 8-ik táblán reprodukált egylevelű nyomtatványa az
1469 és 1470 közti időből. A jegyzék 21 müvet sorol fel, melyek
közül kettő Joh. Nider^ consolatorium timoratae conscientiae és
Petrarca história Griseldis, eddigelé egy példányban sem isme-
retes. A többi 19 nyomtatvány közül három a Gutenberg műhelyé-
nek, hét Fast és Schöffer közös műhelyének, nyolez pedig
Schöffer külön műhelyének a terméke, míg a Lonifatius VIII.,
liber sextus decretaliuma felől nem vagyunk tisztában, miután
1465-ben és 1470-ben is jelent meg egy-egy kiadása.
A közölt anyag egy külön csoporíját a könyvügynökök
(Buchführer) részére nyomatott hirdetmények teszik. Ezek ren-
desen általánosságban mozgó felhívások a közönséghez, melybon
raktáruk meglátogatását kérik. Máskor viszont az általános
szólamok helyett a raktáron lévő könyvek szakok szerint csopor-
tosított jegyzékét teszik közzé.
A hirdetmények terjesztése a könyvügynök feladata volt.
Ismert tudósoknak s könyvvásárlóknak a házhoz küldték a hir-
detéseket; a nagy közönség részére pedig kifüggesztették őket
oly helyeken, a hol sok ember megfordult, tehát a templomok.
Iskolák, városházak ajtaján s hirdető tábláin. Dr. G ni gas Pál.
Brown James Dalf : The small Ubrary. A guide to the
collection and care of books. London. 1907. (îeorge Routledge
and Sons ltd. 8-r. 154 1. Ára vászonborítékban 2 6.
James Duff Brown az islingloni könyvtár vezetője, a kinek
szerfölött gyakorlati irányú könyvtártani dolgozatairól több ízben
megemlékeztünk e helyen, ismét hézagpótló könyvecskével lépett
a nyilvánosság elé. Kzúttal nem a czéhbelieknek szól, hanem a
könyvtári szakképzésben nem részesült magánosokhoz lordul, a
174 Szakirodalom
kik akár a rnaguk vagy c^^aládjuk haí>znalatára, akár polgártársaik
szélesebb köre számára akarnak vagy kénytelenek egy kisebb
könyvtárat létesíteni. *Kis könyvtáron — ügymond — olyaii
i^Oü—őOOO kötetes, általános jellegíL választékos gyűjteményt ériek,
a minőt tanulók, iskolák, templomok, kereskedelmi és ipari szer-
vezetek s mindazon hivatalok állítanak össze, melyek a kömTeket
szerszánmak, vagy kellemes szórakozás eszközeinek tekintik.-
A ezélnak megfelelően Broten elsősorban a gyermek házi
könyvtáráról beszél, mint a mely a kis könyvtár legelemibb alakja.
K tejezetben lelkükre köti a szülőknek, hogy a gyermek első
képes könyveit művészi szempontok szerint válaszszák ki (Angliá-
ban, a hol egy Walter Crnne, egy Kate Greenaay s egy Charles
Eübiyison rajzolják a képes könyvek egy részét, e szempontok
t<»nyleg érvényesülhetnek is) s már korán tanítsák meg a gyer-
mekeknek a könyvek megbecsülését. A nagyobbacska gyermekek
részére beszerzendő könyvekről szólva, bőven megemlékezik szer-
zőnk az ifjúsági irodalomnak túlságos elskatulyázásáról, a mint
ezt Amerika hozta divatba s Európa is utánzott. Meggyőzően
mutatja ki annak a felfogásnak tarthatatlanságát, mely a gyermek
szellemi igényeit kizárólag nem és kor szerint osztályozza s külön-
külön állapítja meg a 6, 7. S, 9, 10, 11, 12 stb. éves fiúk s külön
az ugyanily korú lánykák részére szolgáló irodalmat. ^ïhe whole
policy of directing the reading of children in grooves, according
to some standard, fixed may be by an unsympathetic adult, is
an insult to the intelligence and humanity which reside in boys
and girls, however much they may be concealed under the
inanities their parents teach them.- Brown e fejezetben maga
is közöl az ifjúsági irodalomról két lajstromot, de a nélkül, hogy
egy-egy év szűk határai közé szorítaná a köny\^eket. Teljesen
kizárja soraikból a fényes kiállítású, meglehetősen drága könyve-
ket, mert ezek csak ajándékczikkek, melyek előállításával a kiadók
a gazdag nagybácsi zseb'TC pályáznak.
Ezután az általános családi könyvtár állományának meg-
választásáról s elhelyezési módjáról beszél. A család összes könyvei-
nek egy helyre tömörítését szerzőnk nem tartja czélszerfinek,
hanem helyesebbnek véli, ha minden egyes hehiségben szét-
szórtan vannak elhelyezve a megfelelő kötetek. Az átlagos angol
polgár családi könyvtáráról adott jellemzéséből megtudjuk, hogy
az angol ember szinte kizárólag szépirodalmi művek gyűjtésére
szorítkozik, míg a tudományos kézikönyvekkel nem sokat törődik.
A legtöbb család könyvespolczán — úgymond — hiába kere-
sünk egy-egy jó világtörténetei, földabroszt, népszerű orvostant,
sőt meg szakácskönyvet is, pedig ezek mindegyikére szinte
naponta rá vagyunk utalva. Sőt igen sok család berendezéséből
hiányzik a könyvek megfelelő elhelyezésére szolgáló bútordarab
Szakirodalom 175
i3 és Brown jó vállalatnak tartaná, ha valamely lakásberendezö
a kész bútorok közt kis családi könyvtárakat is tartana készletben,
mely mindamaz általános műveket magában foglalná, melyekre
napról-napra szükségünk van. Miként az előző fejezetben, itt is
kapunk egy beszerzésre ajánlható művek jegyzékét. A jegyzék
általában elég ügyesen van összeállítva, bár szépirodalmi részé-
ben kétes ízlésről tanúskodó ezímek is szerepelnek (pl. Doyle:
Sherlock Holmes, Oaboriau : Monsieur Lecoq, Dumas : Monte-
Christo, Slip. : Wandering Jew stb.).
A negyedik fejezet a szakkönyA^táraknak van szentelve s
különösen az üzletembereknek szól, a kiknek körében még mindig
nem méltányolják kellőkép a jó szakkönyvek hasznát.
Az ötödik fejezetben szerző »a kis könyvtárak legfontosabb
fajáról <, az iskolai könyvtárról emlékezik meg, mely szerinte az
Egyesült Királyságban meglehetőFcn fejletlen maradt. E fejezetben
kikel szerzőnk a színtelen, száraz, moralizáló elbeszélések ellen,.
melyek iránt a tanítók oly különös előszeretettel viseltetnek, de
a melyekért maguk a fiatal olvasók épen nem rajonganak.
A kisvárosi közkönyvtárakról szól végül a hatodik fejezet,
melyben szerző igen helyesen fejti ki azt a gondolatot, hogy az^
ilyen könyvtárak vezetőinek a kötetszám fokozása helyett a köte-
tek helyes meg\'álasztására kell súlyt fektetniök. Ne arra töre-
kedjenek, hogy a rendelkezésükre álló összegen minél több olcsó
művet szerezzenek be, hanem arra, hogy igazán hézagpótló s
hasznos kiadványokkal gazdagítsák a vezetésük alatt álló könyv-
tárakat. Nem szabad szem elől tévesztenünk, — úgymond —
hogy »a közkönyvtári mozgalomnak az a czélja, hogy az anyagi
jóléttel nem túlságosan megterhelt közönséges polgárok egyesült
erővel szerezzenek be mindennemű drága kiadványt s a megélhe-
téshez szükséges segédkönyvet, melyeket különben sohasem lát-
hatnának vagy használhatnának. A közkönyvtár intéző testületének
nem az a feladata, hogy olcsó kézikönyveket vásároljon, melye-
ket minden érdeklődő maga beszerezhet, hanem az, hogy a fej-
lettebb tanulmányt s szellemi szórakozást is lehetővé tegye, a
mi nem volna lehetséges, ha minden adózó iTiaga próbálkoznék
a British Museummal vetélykedni. A polgári együttműködés ugyan-
azon módszere, mely az utakat, csatornákat, utczai világítást,
sétatereket, rendőrséget s a modern czivilizáczió egyéb szükséges
kellékeit hozza létre, teszi egyúttal lehetővé a könyvtárak, múzeu-
mok, iskolák és képtárak fenntartását is és a demokratikus egyenlő-
ség egy neme nyilvánul ez előnyök bírhatásában, melyeket az
önmagukban álló egyének anyagi állapota sohasem érhetne el.«
Ekként jellemezve a kis köm^tárak különféle nemeit, szerző
a következő négy fejezetben könyvtári ellátásukról beszél. Klsö-
170 íSzakirodalom
sorban a szakrendszerről emlékezik meg s a kis könyvtárak részére
a nagyboinkböl és számokból kombinált jegyekkel dolgozó >târg\i
szakrendszerl* (subject classification) ajánlja követésre. Azután
a katalóguskészítés szabályait foglalja igen áttekinthető pontokba
s mint legalkalmasabb formát a mozgó lapokból összeállított
könyvalakú katalógust ajánlja a kis könyvtárak részére. A követ-
kező fejezet a kis városi könyviárban helyet foglalható szerzőket
sorolja fel az elébb említett szakrendszercsoportosításában, mig
az utolsó fejezet a könyvtárhasználat módszerét tárgyalja. Szerzi)
e fejezelben azt az álláspontot foglalja el, hogy indikátorokat
csakis napi többszáz kötetes forgalonmial bíró kön^Ttárakban
alkalmazzunk s itt is inkább csak a szépirodalmi részhez, mely
a könyvanyagnak alig 80—35, ellenben a forgalomnak 70—
750 o-át teszi. Igen találó hasonlattal jellemzi azokat a kis városi
könyvtárakat, melyekben napi 50— 1(K) kötetes forgalom melleit
is szerepel az indikátor. »Olyan az, — úgymond — mintha gőz-
gépet alkalmaznánk egy ezeruza meghegyezéséhez!« A kölcsönzés
módjáról szólva, szerzőnk a legszélsőbb szabadelvöség híve s az open
access to shelves-system meleg szószólója. E módszer szerint tudva-
levőleg az olvasó maga választja a raktár polczairól a kön^-^-eket
s ennek az az előnye, hogy a szisztematikusan felállított könyv-
készlet az indikátor tisztét is elvégzi, mert mutatja, hogy mely
könyvek vannak benn valamely szakból s melyek vannak kiköl-
csönözve.
A legfontosabb bibliográfiai segédkönyvek jegyzéke s rész-
letes tárgymutató zárják be a hasznos kis kötetet, mely igazán
hézagpótló a maga nemében. S.
Thieme Hugo P. Onide bihlioqra^yhiqtte de la littérature
fhnirrise de ISOO à 1906. Paris. 1907. H. Welter, éditeur. (Im-
primerie G. Uschmann à Weimar.) 8-r. XXII, 2, 510, 2. 1. Ára 25 fr.
Hugo P. Thieme, michigani magántanár a XIX. század
franczia irodalomtörténetéről szerkesztett bibliográfiájával igaz
szolgálatot tett e korszak kutatóinak. Műve két részből áll, az
egyik mintegy 850 franczia író műveit s a reá vonatkozó iro-
dalmat sorolja fel, a másik pedig általános irodalom- és kultúr-
történeti kérdéseket tárgyazó összefoglaló munkálatokat sorol fel
2H f^^jezetre elosztva.
Az egyes írókról szóló rész betűrendben hozza az egyes
bibliográfiiai czikkelyeket, melyek mindenike három részre szakad.
Az első rész magának az írónak külön köteteit sorolja fel első
kiadásuk időrendjében, de az újabb kiadások mellőzésével, s ezzel
az írók sokszor bizonytalan knmológiáját segít megállapítani, a
második az íróról könyvalakban megjelent tanulmányokat .sorolja
Szakirodalom 177
fel, míg a harmadik a folyóiratokban róla megjelent dolgozatokat
tünteti elénk nzintén időrendben.
A czímek mindenütt egész röviden vannak visszaadva. Az oly
könyveknél, melyek mellett sem a megjelenés helye, sem a kötet
ára nincs kitéve, alattomban értetőclik, hogy a könyv Parisban
látott napvilágot s 3 50 frank az ára. A kiadóczégek rendesen
kezdőbetűikkel jelezvék s feloldásukra külön jegyzék szolgál. így
pl. H. H a. m. achette et Cie, Ch. a. m. Charpentier, Cha. a. m.
Charavay frères, Chae. a. m. Chacornac, Cham. a. m. Chamerot
stb. Ugyanígy járt el .szerzőnk a folyóiratok megjelölésével is,
Pl. Mi. a. m. Minerva, revue des lettres et des arts, MB. a. m.
Münchener Beiträge zur romanischen und englischen Philologie
stb. Ez a módszer kétségkívül elonyösebb, mint a német folyó-
irat-könyvészetnél követett számrendszer, melynél az egyes folyó-
iratok czímeit puszta számsor jelzi. A kezdőbetűk ugyanis sokkal
szuggesztívebbek a számoknál, könnyebben megmaradnak az emlé-
kezetben s ritkább:.n kell a magyarázójegyzékhez folyamodnunk
útbaigazításért. A folyóirat rövid czíme melleit az évszámon kívül
a kötet- és lapszámot is feltaláljuk. Ez utóbbi azért fontos, meri
a czikk terjedelméről ad felvilágosítást, ami tekintve, hogy az
adatok egyáltalán nincsenek kritikai megjegyzésekkel ellátva, leg-
alább némileg tájékoztat a czikk jelentősége felől.
Tliieme bibliográfiájának legfőbb fogyatkozása — a miben
különben az összes hasonló müvekkel szükségkép megegyezik —
a hiányosság. Hogy milyen fokú és jellegű ez a hiány, azt leg-
jobban egy példán mutathatjuk be. x\z Edmond Eostand-xi'aV.
szentelt másfélhasábos czikkben például a következő hiányokra
akadtunk :
1. Beerhohm M., L'aiglon. Saturday Review 1901. XCI. köt.
június 15. -- 2. De>champs J., L'oeuvre de Rostand. Echo de
bt. Maurice 1903. május 1. — 3. Filon A., Rostand and .1.
Richepin. Fortnightly Review 1898. július. — 4. Godlay Eviline C .
Plays of Rostand. National Review. 1901. június. — ő. Dennond
Rev. (iurge. On Rostand. Catholic World. 1899. május. —
6. Cleveland Moffet, The author of »l'Aiglon« and »Cyrano<.
Me Clure's Magazine. 1900. márczius. — 7. Miss Porter Ch. On
Cyrano de Bergerac. Poet Laure. 1899. márczius. — 8. Ransohoff
G., Ro.slands Cyrano. Deutsche Literaturzeitung. 1899. .-3. szám.
— 9. Scheid Nicolas S. J., Edmond Roslands Entwicklungsgang
und .seine Beziehung zur deutschen Literatur. (Frankfurter zeit-
genössiche Broschüren.) Hanns i. W. Beer u. Thiemann. —
10. Strachcy Lionel, On Cyrano de Bergerac. Lippincott's monthly.
1899. február. — 11. Wer/heimer E., The professor of history
ín »L'Aiglon«. Universal magazine. 1900. június. — 12. Wilstacli P.,
On Cyrano de Bergerac. Bookman (America) 1899. deczember.
Bf agyar KOnyvizcmle. 1908. II. füzet. 12
178 Szakirodalom
Khhez a tizenkét adathoz járulnának még a magyar nyelvű
dolgozatok, de ezeket meg sem említjük, miután Thieme a magyar
irodalomra müvében egyáltalán nem terjeszkedik ki. Az általa
feldolgozott folyóiratok száma 272-re rúg, a mi a tényleg létező
időszaki közlönyöknek szinte elenyésző töredéke. S még e kis
töredékből is csupán 170 folyóiratnak nézte át összes köteteit, a
a többiekböl pedig csupán néhány évfolyamot. E folyóiratok meg-
jelenésük országa szerint így oszlanak meg: Francziaországra
esik 122, Angliára 41, Amerikára 3:^, Németországra 58, Itáliára 9,
Spanyolországra 2, Norvégiára stb. í-. Feltűnő az a mostoha
elbánás, melyben Thieme épen az angol és amerikai rendkívül
kife;jlett revue-irodalmat részesiti. Igaz, Thieme műve hiányosságát
azzal igyekszik mentegetni, h(^gy csak a fontosabb adalékokra
kellett szorítkoznia, de hogy mik lehettek a fontosság megállapiti-
sánál irányadó szempontjai, azt bajos elképzelni, különösen mikor
maga is bevallja, hogy adatait túlnyomó részben másodkézből —
tárgy muta tokból s régibb könyvészeti feldolgozásí)kból — mérite! te
s így a repertorizált anyagot nem is volt alkalma megítélnie !
A munka második főrésze — mint említettük — a franczia
irodalomra, nyelvészetre s művelődéstörténetre vonatkozó általános
jellegű műveket repertorizálja a következő felosztás szerint:
A) A franczia irodalom általában. 1., Jellemvonásai. 2. Vonatkozások
és kölcsönhatások. 3. A mübirálat. k A költészet. 5. A dal.
(). A regény. 7. A színmű. 8. Az irodalmi iskolák: a) roinan-
ticzizmus : h) naturalizmus, realizmus és idealizmus : c) a parnasz-
szisták; d) szimbolizmus. í>. Az újságírás. 10. A verselés. 11. Iro-
dalomtörténetek. — B) Francziaország általában. Vonatkozásai
az irodalomhoz. 12. A feltételek. i:-^. A franczia nép. 14, A köz-
igazgatás. If). A közrendészet s a hadsereg. 16. A család és az
élet. 17. Francziaország hatása: a) a világra; h) a világé Fran-
cziaországra. 18. A franczia tulajtlonság')k. 19. A franczia művelő-
dés általában. 20. A franczia művelődés a XVI. században.
21. A franczia művelődés a XVII. században. 22. A franczia műve-
lődés a XVIII. században. 2H. A franczia művelődés a XIX. szá-
zadban. 2k Közoktatás: a) a rendszer; h) az intézményeik:
c) a franczia akadémia. 25. A szalonok. 26. Paris. 27. A nők:
a) hatásuk; h) nevelésük és erkölcseik; c) a nőkérdés; r/y a nők
a történelemben : e) a nők helyzete. 2H. Néhány általános könyvé-
szeti munka, s végül 29. A kötetben feldolgozott főbb essay-köte-
tek tartalomnmtatója.
Az egyes fejezeteken belül a czímek ismét időrendi egymás-
utánban vannak felsorolva, még pedig az önálló kötetek a folyó-
iratokban megjelent közlemények czímeitől elkülönítve.
A hatalmas kötetnek minden hiányossága daczára is gazdag
tartalmára élénk fénvt vetnek a következő statisztikái adatok:
Szakirodalom 179
Az írók közt 212 regényíró 8235 kötete, 173 költő 2252 kötete^
91 színműíró 4431 kötete és 357 bölcsész, történetíró és kritikus
8422 kötete szerepel, a mi együttesen 23,840 kötetet tesz ki.
A közel 850 íróra vonatkozó irodalom 10,765 önálló kötetre
s 10,275 folyóiratczikkre való utalást tartalmaz. Ez utalások
között vannak duplumok is, miután az önálló kötetbe gyűjtött
folyóirat-czikkek sokszor mindkét alakjukban fel vannak dolgozva,
a szigorú következetesség elve azonban itt sem jut érvényre.
Az adatok zöme az utolsó 25 esztendőre esik, feltűnően kevés az
1871 — 1880-ig terjedő időközbe eső önálló kritikai dolgozatok
száma, a minek oka valószínűleg a porosz-franczia háború folytán
egyidöre beállott gazdasági depresszió.
Országok szerint tekintve az írókra vonatkozó utalások
számát, a túlnyomó többség természetesen Francziaországra esik : *
9632 és 6919 ; AngUára 180 és 1602, Németországra 614 és 769,
Amerikára 166 és 702 jut, a többi százon aluli töredékekben
oszlik meg az egyéb nemzetek között. A leggyöngébben Spanyol-
ország van képviselve: 12 kötettel az 1861-'től 1890-ig terjedő
időszakból s 10 folyóiratczikkel az 1881-től 1906-ig terjedő évek-
ből. Igen szegényes továbbá a század első felébe visszanyúló
adatgyűjtemény, melyet a könyvek sorában Franeziaország 1227
utalással, Anglia 10-zel, Németország 29-czel s Itália 4-gyel kép-
visel, a folyóiratezikkek sorában pedig Franeziaország 654-gyel,
Anglia 393- mai, Németország 5-tel, Amerika 48-czal s Hollandia
4-gyel képvisel. A többi nemzetektől Thieme e korszakból egyet-
len adatot sem képes felmutatni.
A szövegben elég gyakori a sjgtóhiba, a mi főleg tulajdon-
neveknél bosszantó. Magy^arázata, ha mentsége nem is, abban
rejlik, hogy szerző amerikai lakos létére, csupán egy korrekturát
végezhetett, míg a revíziót kénytelen volt idf genre^ bízni, s hogy
a munkát Németországban szedték, a mi a A, É, È stb., franczia
szedésnél szokatlan alkalmazását is megmagyarázza. A sajtó-
hibáknak csak elenvésző töredéke szerepel az erraták lajstromában.
-5 —l
> Az itt következő számadatok elseje mindig az önálló kötetekre,
másodika a folyóiratczikkekre vonatkozó utalásokat jelenti.
12*
180 Szakirodalom
KÜLFÖLDI FOLYÓIRATOK SZEMLEJE.
Deutsche Literatürzeitung. XXIX. évfolyam 2. szám (1908.
január 11.): Kaiser WUhtlm- Bibliothek in Posen. Verzeichnis der laufenden
Zeitschriften. — 4. szám Qanuár 25.): Report of the librarian of Congress for
the fiscal year ending June, HO, 1907. — 6\ szám (február 8.): Bibliographie
des sciences religieuses. Répertoire méthodique des ouvrages français modernes
relatifs aux religions et croyances. — 9. szám (február 29.): J. H. Slater,
Handbuch für Büchersammler und Bücherliebhaber. — 11, szám (márczius
14.): August Cour^ Catalogue des manuscrits arabes conservés dans les prin-
cipales Bibliothèques Algériennes. Médersade Tlemcen (C. F. Seybold). -
12. szám (márczius 21.): A. Hagelstange, Führer durch die Bücherei des
Kaiser-Friedrich-Museums der Stadt Magdeburg.
La bibliofilia. IX. écfolyam 10, füzet (1908. január): A. Bonaven-
tîira, Una importante coUezione di Lieder. — A. Boffito^ Le tavole astrono-
miche di Giovanni Bianchini. (Folytatólagos közlemény.) — 11. füzet (február):
M. Morici, Per un Codice delP »Inferno« dantesco-landiniano, donato dal
Comm. Leo S. Olschi alla Cassense di Havenna. — Lorenzo Locco, Delle
Qpere poeliche di Giovanni Vulteio e d' un suo componimento in prosa rare
ed ignoto ai bii)liograii. — Annibale Tenneroni, Carmi in Iode di Paolo
Nani, Hettore Vezeniano a Treviso. — Ernesto Spadolini, Il Portolafio di
Grazioso Beninncasa. (Folytatólagos közlemény.) — J;?, füzet (márczius):
G. Vandclli, Un codice sin qui ignorato della Divina Commedia. — G. Boffito^
Le tavole aslrouomiche di Giovanni Bianchini. (Befejező közlemény.) — Ernesto
Spadolini, 11 Portolano di Grazioso Bcnnincasa. (Befejező közlemény.) —
Állandó rovatok: Nolizie. Pubblicazioni di caratlere bibliografico
e intorno alla storia cleír art(í tipografica. Vendite pubbliche. Negrologio.
Revue des bibliothèques. XVII. évfolyam 10—12. szám (1907.
október — deczember): Addaï Scherr, Notice sur les manuscrits syriaques con-
servés dans la bibliothèque du patriarcat chaldéen de Mossoul. — Th. Simar^
Notice sur les livres de Juste Lipse conservés à la bibliothèque de l'Univer-
sité de Leyde. — Ulysse Rouchon, La Bibliothèque Philippe Jourde au Puy;
ses ujanuscrits. — A. Boinet, Notes sur quelques feuillets d'un incunable
imprimé à Poitiers. — liO catalogue dos imprimés de la bibliothèque natio-
nale. — Bibliographie: Paul Lacombe, Los livres d'Heures imprimés
jiu XV*' et au XVl«' siècle conservés dans les bibliothèques publiques de Paris.
Catalogue. (A. Buinol). Theodor Birt, Die Buchrolle in der Kunst. Archaeolo-
gisch-antiquarischo Untersuchungen zum antiken Buchwesen (A. Boinet).
Paul Polit, Catalogue de livres sur la Chasse. (É. D.) Marcel Godet, Pedis
admirunda on les Merveilles du pied, de Joan Üartis, remis en lumière, avec la
vie de l'autour. (A. B.) Max Kommorich, Die írühmiltelalterliche Portraitmaleroi
in Deutschland bis zur Milto dos Xlll. Jahrhunderts. (A. Boinet) — Chro-
nique des bibliothèques: Allemagne. Angleterre. Belgique. États-
Unis d'Amérique. Franco. Italie. — Melléklet: Henri Dehérain, Catalogue des
Manuscrits du fonds Cuvier con.sorvés à la Bibliothèque de l'Institut de France-
Szakirodalom 181
Bivista delle biblioteohe e degli arohivi. XVIIL évfolyam
12. szám (1907. deczember): Giulio Coggiola, Sul Compilatore della »Serie di
edizioni aldine« del 1790. — XIX. évfolyam 1. szám (1908. január): E.
RostagnOf Le onoranze a Pasqualc Viliari nella r. biblioteca Medicco-Lauren-
ziana. — G. Volpi, II Vocaholista di Luigi Pucci. — Állandó rovat:
Notizie.
Zeitschrift für Bücherfreunde. XL évfolyayyi 190711908. 10. szám
(1908. január): Maximilian Runze, Gleim und die Seinen. Ein Beitrag zur
Geschichte und Kritik der Deutschen Anakreontiker. I. — Franz Bertram^
Gustavus Selenus' Schach- oder König-Spiel. — Hans Koegler, Das Mönchs-
kalb vor Papst Hadrian und das Wiener Prognostiken. Zwei wiedergefundene
Flugblätter aus der Presse des Pamphilius Gegenbach in Basel. — Paul
Hoff mann, Ein Grabmal für Heinrich von Kleist. — Die Zettelkette. Ein
neues Hilfsmittel für Anlegung systematisch geordneter Verzeichnisse. —
11. szám (február) Maximilian Rnnze, Glcim und die Seinen. Ein Beitrag zur
Geschichte und Kritik der deutschen Anakreontiker. II. — Hermann Ullrich^
Zur Bibliographie der Robinsonaden. Nachträge und Ergänzungen zu meiner
Robinson-Bibliographie. — F. Frhr. von Biedermann j Künstlerischer Einfluss
auf die Druckschriften-Erzeugung. — Karl Schott enloher, Flugschriften aus
den ersten Jahren der Reformation. — Ein Biebelmanuscript des XIII.
Jahrhundert. — 12. szám (márczius): Leopold Hirschherg^ Ein Gedenkblatt für
den Rudelsburg-Dichter. Zum Hundertsten Geburts-und fünfzigsten Todestag
Franz Kuglers. — Hermann Ullrich, Zur Bibliographie der Robinsonaden.
Nachträge und Ergänzungen zu meiner Robinson-Bibliographie. (Befejezés.) —
Paul Hoff mann, Heinrich von Kleists > Unwahrscheinliche Wahrhaftigkeiten«. —
Max PeWwttz, Neue Bucheinbände von Paul Kersten. — Állandó rovat:
('«hronik.
Zentralblatt für Bibliothekswesen. XV. évfolyam, 1—2. szám
(1908. január— február): Paul Schwenke, Der Neubau der königlichen Biblio-
thek zu Berlin. — Emil Jacobs, Francisco Patricio und seine Sammlung
griechischer Handschriften in der Bibliothek des Escorial. — Giulio Coggiola,
II prestito di manoscritti della Marciana dal 1474 al 1527. — - Paul Schwenke,
Neue Donatstiicke in Gutenbergs Urtype. — Literaturberichte und
Anzeigen: C. M. Briquet, Les Filigranes. (Adolf Schmidt.) Victor Chauvin,
Bibliographie des ouvrages arabes ou relatifs aux Arabes. X. Le Coran et la
tradition (K. Kollers). — 3. száyn (márczius): Konrad Haehler, Bericht über
die Kommission für den Gesamtkatalog der Wiegendrucke. — Adolf Schmidt,
Beiträge zur alteren Druckgeschichte der Schweiz. — Literaturberichte
und Anzeigen. E. Witte, 7V. Prozent-Habatl-Tabelle. (E. Kuhnert.
Minerva. XVIL Jahrg. 1907/8. (P.S.) - Állandó rovatok: Kleine)
Mitteilungen. Umschau und neue Nachrichten. Neue Bücher und Aufsätze
zum Bibliotheks« und Buchwesen. Antiquariatskataloge. Personalnachrichten.
182 Szakirodalom
A MAGYAR BIBLIOGRÁFIAI IRODALOM
AZ 1908. ÉV ELSŐ NEGYEDÉBEN.
Öfszcállítotla: Horváth IonXcz.
BiBLiOGRAPHiA, Társadalomgazdaságtani. III. évfolyam. 1908. Cölh^n.
1908. DQnnhaupt Pál kny. 8-r. Január 1—40. 1. Február 41—80. 1. Márczius
81—120. 1. (Közgazdasági Szemle melléklete.)
CzÍMJEGTZÉKE, A magyarországi építőmunkások országos szövetsége
budapesti kőműves helyicsoportja könyvtárának --. Budapest, 1908. Világosság
r.-t. kny. 8-r. G2 1. Ára 20 fill.
CzÍMJEOYZÉKE, A m. kir. országos meteorológiai és földmágnesség!
intézet könyvtárába 1906. évben ajándék és vétel utján szerzett könyvek
5-ik — , (egyszersmind a könyvtár név- és tárgymutatójának folytatása.). 5-Ips
Verzeichniss der für die Bibliothek der königl. ung. Reichsanslalt für Meteoro-
logie und Erdmagnetismus im Jahre 1906. als Greschenk erhaltenen und durch
Ankauf erworbenen Bücher (zugleich Fortsetzung des Namen- und Sach-
registers der Bibliothek.) Budapest, 1907. Heisler J. kny. 8-r. 48 1.
Erdélyi PXl. Jelentés az erdélyi nemzeti múzeum könyvtára 1907. évi
állapotáról. Az erdélyi múzeum-egyesületnek 1907-re szóló évkönyvéből.
Kolozsvár, 1908. Stief Jenő és társa sajtója. 8-r. 24 1.
Gyarapodása, A vármegyei könyvtár 1906. évi — . Komárom, 1908.
Spitzer Sándor kny. 8-r. HO 1.
Jegyzéke, A Julián-egyesület bródi népkönyvtárának — . A múzeumok
és könyvtárak országos tanácsának ajándéka. Budapest, 1907. Athenaeum iro-
dalmi és nyomdai r.-t. kny. 8 r. 14 l.
Jegyzéke, Népkönyvtárak és kisebb könyvtárak számára általában
ajánlható művek — . (Második sorozat.) Kiadja a múzeumok és könyvtárak
országos tanácsa. Átnézett levonat kézirat gyanánt. Függelék: Magyar nép-
könyvtárak szervezésének alapelvei. Budapest, 1908. Athenaeum irodalmi és
nyomdai r.-t. kny. 8-r. 66 1.
Jegyzéke, A felvidéki magyar közművelődési egyesület által adományozott
népkönyvtár. — Budapest, 1908. Athenaeum irodalmi és nyomdai r.-t. kny. 8-r. 101.
Jegyzéke, A székesfőv. VI. ker. közs. felső keresk. iskolai önműveló-
dési kör könyveinek — . Budapest, 1908. Uránia kny. 8-r. 16 l.
jEGírzÉKE. A budapesti népoktatási kör I. számú népkönyvtárának -•
A múzeumok és könyvtárak országos tanácsának ajándéka. Budapest, 1907.
Athenaeum irodalmi és nyomdai r.-t. kny. 8-r. 11 1.
Jegyzéke, A budapesti népoktatási kör II. számú népkönyvtárának — .
A múzeumok és könyvtárak országos tanácsának ajándéka. Budapest, 11H)7.
Athenaeum irodalmi és nyomdai r.-t. kny. 8-r. 11 1.
Jegyzéke, A budapesti népoktatási kör III. számú népkönyvtárának — .
A múzeumok és könyvtárak országos tanácsának ajándéka. Budapest, 1907.
Athenaeum irodalmi és nyomdai r.-t. kny. 8-r. 11 l.
Jegyzéke, Az E. M. K. E. m. kir. honvéd könyvtárának — . I. sorozat.
Budapest, 1907. Athenaeum irodalmi és nyomdai r.-t. kny. 8-r. 8 1.
Jegyzéke. Az E. M. K. E. m. kir. honvédkönyvtárának — . III. sorozat.
Budapest, 1907. Athenaeum irodalmi és nyomdai r.-t. kny. 8-r. 8 1.
Jegyzéke. Az E. M. K. E. in. kir. honvédkönyvtárának — . IV. soro-
zat. Budapest, lí)07. Athenaeum irodalmi és nyomdai r.-t. kny. 8-r. 8 l.
Jegyzéke, A budapest-ujlaki iskolai és népkönvvtár —.'l907. Budapest.
1907. Wininier Márton kny. 8-r. 63 1. Ara 20 íill.
Jegyzéke, A Julián-egyesület cameral-inoraviczai népkönyvtárának — .
A múzeumok és könyvtárak országos tanácsának ajándéka. Budapest, 1908.
Athenaeum irodalini és nyomdai r.-t. kny. 8-r. 14 1.
Szakirodalom 183
Jlgyzkke. a chicagói magyar könyvtár — . A múzeumok és künyv-
tárak országos tanácsának ajándéka. Budapest. 1907. Atlienaeuni irodalmi
<5s nyomdai r.-t. kny. 8-r. 14 1.
Jegyzíke. A csermoi népkönyvtár — . A níúzeumok és könyvtárak
ül szagos tanácsának ajándéka. Budapest. 1907. Athenaeum irodalmi és nvom-
dai r.-t. kny. 8-r. 11 1.
Jegyzéke, Az erdélyi nemzeti múzeum könyvtára feles számú künv-
veirek -. 1908. 1. sz. Kolozsvár. 11.08. Stuf Jrnö és társa kny. 8-r. 80 1.'
Jegyzéke, A Julián-egyesület eszéki népkönyvtárának —'. A múzeumok
és köny\ tárak országos tanácsának ajándéka. Budapest. 1907. Athenaeum
irodalmi és nyomdai r.-t. kny. 8-r. l^- 1.
Jegyzéke, A kecskeméti 4:ii-as kör könyvtárának — . Összeállította
ifj. Szabó Mihály könvvtárnok. 1907. Kecskemét. 1907. Sziládi László kny.
8-r. 18 I. Ara 30 íill.
Jegyzéke, A ke^zthclvi kath. föírimnázium ifj. könvvtárának — . Keszt-
hely, 1908. Sujánszky J. kny. 8-r. 97 í.
Jegyzéke, A konstantinápolyi magyar könyvtár — . A múzeumok és
könyvtárak országos tanácsának ajándéka. Budajiest. 1907. Athenaeum iro-
dalmi és nyomdai r.-t. kny. 8-r. li- 1.
Jegyzéke. A körmöczbánvai mapvar közművelődési egvesület könyv-
tárának teljes — . 190í^. Paxner J. és Kiwn U. kny. 8-r. -ifi 1.'
Jegyzéke, A küithi népkönyvtár — . A múzeumok és könyvtárak or-
szágos tanácsának ajándéka. Budapest. 1907. Athenaeum irodalmi és nvom-
dai r.-t. kny. 8-r. 10 1.
Jegyzéke. A Julián-egyesület magyarrétfalui könyvtárának — . A mú-
zeumok és könyvtárak országos tanácsának ajándéka. Budapest. 1908.
Athenaeum irodalmi és nyomdai r.-t. kny. 8-r. 14- 1.
Jegyzéke. A vakokat gyámolító országos egyesület miskolczi
fiókja népkönyvtárának — . A múzeumok és könyvtárak országos taná-
csának ajándéka. Budapest, 1907. Athenaeum irodalmi és: nyomdai r.-t. kny.
8-r. 7 J,
Jegyzéke, A Julián-egyesület mitroviczai népkönyvtárának — . A mú-
zeumok és könyvtárak országos tanácsának ajándéka. Budapest, 1907.
Athenaeum irodalmi és nyomdai r.-t. kny. M 1.
Jegyzéke, A rosszerdői népkönyvtár — . A múzeumok és könyvtárak
CIS áros tanácsának ajándéka. Budapest, 1907. Athenaeum irodalmi és nvom-
dai r.-t. kny. 8-r. 11 1.
Jegyzéke, A szentpéteri népkönyvtár - . \ múzeuniok és könyv-
tárak országos tanácsának ajándéka. Budapest, 1907. Athenaeum irodalmi és
nyomdai r.-l. kny. 8r. 11 1.
Jegyzéke, A vakokat gyámolító országos egyesület szombathelyi liokja
népkönyvtárának — . A múzeumok és könyvtárak országos tanácsának aján-
déka. Budapest, 1907. Athenaeum irodalmi és nyomdai r.-t. kny. 8-r. 7 1.
Jegyzéke, A Julián-egyesület vinkovczei népkönyvtárának — . A mú-
zeumok és könyvtárak oi-szá^os tanácsának ajándéka, l^udapest, 1907.
Athenaeum irodalmi és nyomdai r.-t. kny. 8 r. li 1.
Jegyzéke, A Julián egyesület zimonyi népkönyvtárának — . A múzeumok
és könyvtárak országos tanácsának ajándéka. Budapr-st. 19o7. Atlienaeum
irotlalmi és nyomdai r.-t. kny. 8-r. 14 1.
KoxYVTÁRJEGYZÉKE. A »DélmaayarorszáL'i Magyar Közművelődési
Egyesület» — . Budapest, 1908. Xagy Sándor kny. 8-r. 7 1.
KönyvtArjegyzéke. III. sz. pótlék a debreczeni kereskedelmi és ipar-
kaíi ara könyvtárjegyzékéhez. Debreczen, 1908. Várusj kny. 8-r. 21 1.
KöxyvtXrjeoyzéke és szabályzata. Maayarnrszáci szabiWnunkások
és munkásnők szakegyesülete budapesti I. számú helyi csoport — . r>iida})est.
1908. Világosság kny. r.-t. 8r. 30 1. Ara iO fill.
184 Szakirodalom
LiiTERT Gyula. A Budapest X. ker. kőbányai casino könyvtáriénak
czímjegyzéke. A választmány megbízásából összoállííotta — könyvtáros. Har-
madik bővített kiadás. Budapest, 190S. Goldschmied A. első kőbányai knv.
8-r. a? I. Ára H) fill.
AIiHALiK JÓZSEF. A népkönyvláfi czímjegyzék irányelvei. A múzeumok
és könyvtárak országos tanácsa által a népkönyvtári jegyzék előkészítésére
kiküldött bizottság javaslata. Budapest, 1908. Stephaneum kny. r.-t. 8-r. 12 I.
III. Nachtrag zum Katalog der OfTiziersbibliothek des Init. Rgls.
Nr. 34. Kassa. 19<)8. Koczányi Béla kny. 8-r. 4 1.
POSTA BÉLA. Szabályzal-nnnták múzeumok és könyvtárak számára.
A múzeumok és kCmyvtárak országos főfelügyelőségének megbízásából öírszc-
állította — egyetemi tanár, múzeumi és könyvtári országos felügyelő. I. Szabály-
rendelet-minta közvetlen hatósági igazgatás alatt álló, nyilvános jellegű városi
(vagy vármegyei) múzeumok, illetve könyvtárak számára. Budapest, 1908.
Athenaeum irodalmi és nyomdai r.-t. kny. 8-r, 32 1.
POSTA BÉLA. Szabályzat- minták múzeumok és könyvtárak számára.
A múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőségének megbízásából össze-
állította — egyeteiiii tanár, múzeumi és könyvtári országos felügyelő,
lí. Szabály rendelet- minta egyesületi igazgatás alatt álló városi (vagy vár-
megyei) nyilvános jellegű múzeumok, illetve könyvtárak számára. Budapest,
1908. Athenaeum irodalmi és nyomdai r.-t. kny. 8-r. 20 l.
PósTA BÉLA. Szabályzat-minták múzeumok és könyvtárak számára. A mú-
zeumok és kíuiyvtárak országos főfelügyelőségének megbízásából összeállította —
egyetemi tanár, múzeumi és könyvtári országos felügyelő. III. Szabályrendelet-
minta közvetlen hatósági igazgatás alatt álló olyan városi (vagy vármegyei)
múzeumok, illetve könyvtárak számára, a melyek egyestllettel vannak kapcso-
latban. Budapest, 1908. Athenaeum irodalmi és nyomdai r.-t. kny. 8-r. 32 l.
PÓSTA BÉLA. Szabályzat-minták múzeumok és könyvtárak számára. A mú-
zeumok és könyvtárak országos főfelügyelőségének megbízásából összeállította—,
egyetemi tanár, múzeumi és könyvtári országos felügyelő. IV. Szabályzat-minta
egyházi hat('»ságoktól fenntartott önálló, vagy iskolákkal kapcsolatos g^^üjtemények
számára. Budapest, 1908. Athenaeum irodalmi és nyomdai r.-t. kny. 8-r. 30 1.
SCHONHERR GYULA Dr.
Immár másodízben veszek búcsút tőle a Magyar Könyvszemle
nevében. Fájdalom, ezúttal utoljára.
Először 1902-ben szólottam felöle e helyen, abból az alka-
lomból, hogy a folyóirat szerkesztését tőle átvettem, elmondván
pár szóban az olvasóközönségnek, hogy mily előkelő színvonalra
emelte buzgósága, tudományos készültsége a Széchényi Országos
Könyvtár hivatalos közlönyét az alatt a kilencz év alatt, míg a
szerkesztői teendőket végezte.
Azóta hat esztendő telt el. Hat szürke esztendő, a mely
alatt itt a könyvtárban a maga egy formaságában váltotta fel
egyik nap a másikat. Hat, munkának szentelt esztendő, a melyet
igaz, nem tett hangossá a zajos sikerek öröme, de nem is zavart
meg az elérhetlen vágyak lidérczfénye. Hat esztendő, a mely alatt
nem történt velünk semmi különösebb dolog, csak a szívünk nőtt
oda még jobban az intézethez, csak a lelkünk szokta meg még
jobban ennek csodálatos levegőjét.
Ezt a hat évet Schönherr (iyula is itt élte le velünk, közöt-
tünk. Csakhogy, míg a mi életünk ezalatt még jobban hozzá-
forrott az intézethez, addig azok a kötelékek, a melyek őt ide
fűzték, lassankint meglazultak.
Pedig egykor ő is testestül lelkestül múzeumi ember volt.
Nem csak az tette őt azzá, hogy itt kezilette meg hivatalos
pályafutását, hogy tudományszomja itt nyert kielégítést, hogy itt
ismerte meg a munka gyönyörét, itt élte meg első irodalmi sike-
reit, hanem az is, hogy itt jutott, aránylag elég korán, hajlamai-
nak, képességeinek megfelelő munkakörhöz; hiszen 1889-ben, alig
25 éves korában neveztetett ki a könyvtárhoz gyakornoknak, s
már öt év múlva, 1894-ben mint segédőr a levéltári osztály veze-
186 SchönheiT Gyula dr.
lője lelt, majd 1900-ban orré, 1902-ben pedig igazgató-örré
lépett elü.
Nem kevésbbé növelte a Múzeumhoz való ragaszkodását az
a körülmény is, hogy itt egész életre való munkaprogrammot
látott maga elölt.
Egyik legkedvesebb terve volt, melynek megvalósítását egy-
idóben élete feladatának tekintette, a családi levéltárak letétemé-
nyezése folytán rohamosan fejlődő levéltárt a Nemzeti Múzeum
külön, a könyvtártól független osztályává lenni, és ezt vezetni.
Talán nem érte volna el soha ezt a czélt. Talán meddő
maradt volna erre irányzott m.inden törekvése, bármennyire szí\V»-
san, kitartóan tudott is akarni, bármily fáradhatlanul és türehne-
sen tudta is útjából az akadályokat elhárítani. Az előtte feltornyo-
suló nehézségektől azonban bizonyára nem egykönnyen engedte voba
magát visszariasztani, ha időközben a viszonyok kedvező alaku-
lása és saját rátermettsége nem nyit meg számára egy másik
működési teret, a melyen még az eddiginél is nagyobb szolgalatol
lelt volna hivatva tenni kultúránknak.
Az 1897. év végével történt, hogy közoktatásügyi kormány-
zatunk a vidéki közmflvelődési érdekek czéltudatos gondozása és
a nemzeti kultúrának az egész vonalra kiható egyöntetű iranyi-
táíára megalkotta a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfel-
ügyelőségét.
Az új intézmény ügykezelésének vezetésével, mint előadó
titkár, Schönherr (iyula lett megbízva. A választás szerencsés
volt. Sokoldalú tudása, kifejlett műízlése, kiváló szervező talen-
tuma, az a képessége, hogy az ügyeket mindig magasabb szem-
pontból ítélje meg, hogy mindig összefoglaló áttekintéssel lássa
maga előtt a megoldandó feladatokat, s mindig felismerje a vég-
zendők helyes egymásutánját, megbecsülhetlenné tette munkássá-
gát a Kőfolügyelőség egész hatáskörére néz\e.
S úgy látszik, hogy a nemzet közművelődési érdekeinek ez
az intenzív szolgálata, teendőinek szinte egymásra torlódó soro-
zala, az évről-évre nemcsak kimutatható, hanem szemmel is
látható eredmények nemcsak munkakedvét elégítették ki teljesen,
hanem becsvágyát is.
így várta türelmetlenül, de az életkedv, a jövője iránt táp-
lált bizalom ragyogó derűjével lelkében a pillanatot, hogy az újonnan
Schönhcrr Gyula dr. 1S7
pvezett főfelügyelőségi előadói állásba, miután a levéltár veze-
ítül már egy évvel előbb felmentetett, véglegesen kineveztessék.
A mikor UMX). év deczember havában lecsapott rá a leg-
enetesebb, a legkérlellieletlenebb betegségek egyike.
Egyszerre vége szakadt mindennek. A széi)en indult pályának,
lozzá főzött várakozí'ísoknak. A reményeknek. Az életörömeinek.
Nagy taniiltságának, sokoldalú készültségének bőséges forrása
padt. Erős tehetségének fénye kialudt. Hatalmas munkabírása-
; termékenysége megszűnt. Mindent romba döntött, megsemmi-
It, maga alá temetett bajának pusztító ereje.
Csak egyet nem bírt teljesen összetörni lelkében, annak
intézetnek a képét, a mely oly sokáig oly kedves volt előtte.
A mikor lázadó indulatokkal küzködve, a sorvasztó lázképek
sz rajától körülrepdesve, a zavaros emlékek rohanó seregétől
látva, gyötörtetve ott feküdt kórágyán, a mikor betegsége kez-
3n az öntudatnak még halovány fénye sem világította meg
intetét, a Nemzeti Múzeum egyre foglalkoztatta őt. Ehhez való
ratete ott élt lelke legmélyén még ekkor is, mint hamu alatt
issan hamvadó parázs.
így tartott ez heteken, hónapokon keresztül.
Azután, mintha a betegség romboló halalmával folytatolt
ségbeesett küzdelemben életereje egy időre felülkerekedett
la, valamivel nyugodtabb időszak következett el reá nézve.
l a fővárosba is ellátogathatott Nagybányáról, a hová az érte
óbban aggódó szivek a gyógyintézetből elszáhílí^ Iák. Sőt a
nzeti Múzeumot is felkeresi még egyszer, utoljára, é[)pen egy
e megbetegedése után és személyesen nyújtja i^e ^».t nyugdijaz-
isa iránti kérvényét.
Ennek elintézését azonban már nem érU- ineg. Nem sokkal
tán, hogy Nagybányára visszatért, állapota ismét rosszabbra
lult. Ettől fogva baja rohamosan súlyosbodott, míg végre
'czius 24-én a halál megváltotta öt szenvedéseitől.
Temetése, a melyen a Magyar \<'mzeti Múzeum képvisele-
m megjelent Szalay Imre igazgató, Fejérpataky László os/taly-
:gató, Sebestyén (îyula igazgató-ör és Kováts László segédor.
án délután ment végbe nagy részvét melh^tt.
A gyá.szháznál Szalay Imre igazgaló a küvelkezu beszéddel
búcsút elköltözött társunktól :
188 Schönhorr Gyula dr.
»Mint a Magyar Nemzeti Múzeum, továbbá a Múzeumok és
Könyvtárak Országos Tanácsa és Főfelügyelősége küldöttei, úgyis
mint gyászoló kollégáiil jöttünk, hogy bánatos szívvel álljuk
körül ravatalodat, szegény jó barátunk!
Tragikus sorsod az volt, hogy akkor támadott meg a halall-
liozó kórság, — a melyet le nem győzhetett sem a gondos kezelés,
sem a szeretetteljes gyöngéd ápolás — a midőn évekig tartó fárad-
hatatlan munkásságod gyümölcseit kellett volna élvezned ; a midőn
férfikorod delén várta töleii a haza nagy tudásod legszebb ered-
ményeit. Olyan vcdt sorsod mint Mózesé, kinek szintén csak az
adatott meg, hogy Nébo hegyéről letekintsen az igéret földjére.
A Gondviselés kifürkészhetetlen intézkedéseivel perbe szálla-
nunk nem lehet, bármily fájdalmasan essék is, bele kell nyugod-
nunk a változhatatlanba : de azért mégis könnyezve kísérünk
utolsó nyugvóhelyedre, legyen neked könnyíi az az anyaföld,
a melyet mint híí fiú szerettél, s a mely velünk együtt nem fog
felejteni sohasem. Isten veled.«
Fejérpataky László könyvtárigazgató pedig a tudományos
társulatok, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Történelmi
Társulat és a Magyar Heraldikai és Crenealogiai Társaság nevében
emlékezett meg felőle.
1'öbb mint egy hónap múlt el már azóta, hogy e búcsú-
szavak elhangzottak, s a sír bezárult felette.
Hogy nyughatatlan lelke, miután oly merészen szegezte a
középszerííséghül való kiemelkedés olthatatlan vágyával tekintetét
a magasba, földi pályályának végére ért.
A szeretet még sokáig fogja könnyeivel öntözni a sírjára
ültetett virágokat. A jóbarátok meg jó ideig részvéttel fogják
említeni nevét. De múlnak az évek. Az elköltözött vonásai mind-
jobban el lialo ványadnak még a legszeretőbb szívben is. Az emié-
kezük száma mindinkább fogy. S a mulandóság lassan-lassan
ráteríti az ő életének nyomára is a feledés fátyolát.
A könyvtárban azonban mindig feljegyezve marad egy
lai>ra a neve, őrizve annak emlékét, hogy valamikor itt élt és
itt dolgozott.
Nyugodjék békével ! KoMnyi Ferenci.
VEGYES KÖZLEMÉNYEK.
Kinevezésdk a M. N. Múzeum Könyvtárában. A vallás- és köz-
oktatásügyi minisztérium 1908. április 80-án kelt elhatározásával dr. Sebestyén
Gyula igazgató-őri czimmcl és jelleggel felruházott őrt valóságos igazgató-őrré,
ílr. Melich János I. oszt. segédőrt őrré, dr. bártfai Szabó László oki. közép-
iskolai tanárt, múz. gyakornokot II. oszt. segédőrré nevezte ki.
Nemzetközi bibliográfiai konferenczia Bruzellesben. A nem-
zetközi bibliográfiai intézet 1908. július 10. és 1 1 . napjain nemzetközi könyvé-
szeli értekezletet tart Bruxellesben, melyen az egyes oi szagok bibliograliai
szervezeteinek képviselői vehetnek részt. Ez értekezlet előkészítésül szolgál az
191Ü-ben tartíindó nemzetközi bibliográfiai kongresszushoz s tárgysorozata a
következő :
1. Orgariisation, État de Torganisalion bibliographique et documen-
taire dans les divers pays et dans les diverses spécialités.
2. Travaux. État des travaux en cours ou en projet?.
8. Méthode. État des méthodes.
4. Coopération et entente. Moyens d'établir la coopération internationale
en vue d'organiser la documentation sur des bases universelles.
A könyvek árengedménye tárgyában a magyar könyvkereskedők
egylete 1907. deczember havi kelettel a következő kr)rlevelet bocsátotta világgá:
Tisztelt tagtárs úri
Németországban és Ausztriában befejeződvén amaz éveken út tartoll
nagyszabású mozgalom, mely a lOo/o-nyi engedmény megszüntetését czélozta,
e két országban immár, egybehangzó határozatok alapján, a vevő közönség
azon részének, mely eddig lU^.o-nyi árengedményben részesült, ezentúl csak
o* 0 engedmény adható.
A német és osztrák kiadók a >Bürsen verein f. d. deutschen Buchhandel«
és az >Oesterr.-Ung. Buchhändlerverein« szigorú intézkedései folytán, hiad-
ványaikat ezentúl csakis oly könyrkereskedJknck szállíthatják, a kik
magukat e rendszabálynak alávetik s azokból 5'7o engedménynél többel senki-
nek sem adnak.
Számolva ezzel a körülménynyel, a Magyar könyvkereskedők egyle-
tének közgyűlése és választmánya, a külföldi irodalom behozatalának esetleges
megzavarását elkerülendő — határozatilag kiniondutta. ho^y
1907. január l-töl kezdve külföldi kiny veknél vmk ,>'*.r, engedmény
adható mindama könyv vásárlóknak, a kik eddig 10^ o-ot élveztek.
11)0 Végy Oft közlemények
Ha indokolt volt ez a redukczio Németországban és Ausztriában, bizo-
nyára kétszeresen indokolt minálunk, mert Magyarország földrajzi fekvésénél
fogva, a vasúti fuvar ezeknél a könyveknél másfélszer akkora mint Ausz-
triában és kétakkora mint Németországban.
De haszna lesz ebből yiemzeti irodalmunknak is, mert a magyar
könyvek — a melyekre ez a határozat ki nem terjed — előnyösebb poziczióba
kerülnek a külföldiekkel szemben.
Komolyan felszólítjuk tagtárs urat e határozat legszigorúbb betaiiíi-
sáraj meH az ellene vétőkkel szemben a Lipcsei és Bécsi társegyletek ki iné-
[ctltnül el fogják rendelni a szállítási zárlatot (Sperc) [sic!], a mi anml
súlyosabb, mert ez esetben a Magyar Könyvkereskedők Egylete is kötelei o
zárhoz csatlakozni.
Szíveskedjék a lO^o-ot élvezü évi vevőit már most, az évi számla
fizetése alkalmával e határozatról értesíteni. Mi meg vagyunk győződve, hogy
a vevők egytoUegyig méltányolni fogják e redukczio jogosultságát ma, a
midőn minden egyéb ipar és kereskedelmi ág nem 5, hanem 25 és 30« o-al
emelte árúczikkeinek árát.
Kartársi üdvözlettel a magyar könyvkereskedők egylete, Gabos Soma
főtitkár, Benkő Gyula elnök.
A levélben foglaltakra, miután e kérdéssel Bikher^ Der deutsche
Bvichandel und die Wissenschaft cz. munkája ismertetése kapcsán bőven fog-
Inlkoztunk ' s nézetünkön az«Ua mit sem vűUoztathattunk, nem terjeszkedünk
ki, csak mint sajnálatos tényt állítjuk a kiaiyvvásárlo közönség elé. G P-
A párisi Bibliothèque Nationale nyomtatványainak kata-
lógusa, melyből a C-bctüt befejező :U-ik kötet van most sajtó alatt, több
felől támadásoknak volt kitéve. E támadásokra a könyvtár vezetősége a
a minisztériumhoz intézett s közzé telt két emlékiratban válaszolt, melyeket
a következőkben isníerletiink.
Az elégületlenek a British Museum katalógusával hozakodnak elő s
özek a főbb kifogásaik. A British Museum katalógusa 20 év alatt elkész»ilt.
míg a Bibliothèque Nationale jegyzékéből 9 esztendő alatt alig egy neg^■ell-
. rész van készen. E kifogás megdől, ha tekintetbe veszszük, hogy egyrészt az
angol intézetnek a katalógus költségeire évi 75,00() frank állt rendelkezésre,
míg a francziára csupán évi 20,(X)() frank van megszavazva, a mi négy,
egyenkint negyven íves, kötet előállítására nyiijt fedezetet, másrészt a British
Museum személyzete kétszer akkora lizelésben részesül mint a Bibliothèque
Nationale-é s igy nagyobb munkakifejtésro is volt kötelezhető; végül itt az
is ligyelemhe veendő, hogy a párisi könyvgyűjtemény a közfelfogás szerint is
j«')val kiterjedtebb angol vetélytársánál.
A második kifogás a párisi katalógus czikkelyeinek túlságos terje-
delme ellen hanuzott el. Itt is a British Museum példájára hivatkoznak
az elégületlenek, de feledik, hoiry a czikkek hosszúsága az esetek túlnyomó
többségében pusztán optikai csalódás. A British Museum katalógusa u. i.
» M. Könyvszemle. 1904. évf. 352—859.
Vegyes közlemények 191
egyedréd alakban készült, míg a Bibliothèque Nationale-é a kezelhetőbb
yolcradrét. Ez alakbeli ktilönbségnek pedig az a következménye, hogy az
ngol katalógus egy sorának a franczia jegyzék két sora felel meg. Ezenkívül
edig a franczia katalógus czikkelyei tényleg több oly adatra kiterjeszkednek,
lelyek az angolban nincsenek meg s melyek az elégedetlenkedők szemében
lerőben fölöslegesnek látszanak. Ezek 1—2. Â szerző, továbbá néha az
lusztrátor nevének feltüntetése az egyes czikkelyeken belül. .S. A könyvkiadó,
agy ennek hijján a könyvnyomtató nevének feltüntetése. 4. A czikkcly ékhez
íruló apróbetüs jegyzetek.
E kifogásokkal szemben a könyvtár személyzete a következőket hozza
íl: 1. A szerző neve azért szerepel minden egyes czikkely keretében, mert
katalógus arra is fog szolgálni, hogy segélyével a rendszeres katalógust
Ikészitsék s ekkor a szerző nevére minden egyes adatnál külön-külön van
zükség. 2. Az illusztrátorok részben történt felvétele nem írandó a rendszer-
elenség rovására, mivel a katalógus szerkesztői csak az esetben terjeszkedtek
i e nevekre, ha az illusztráló művészek himove a könyv szerzőjéét mog-
aladja, vagy azéval legalább is egyenrangú. H. A kiadó vagy nyomtató meg-
levezése föltétlentil szükséges, mert a hely és évszám kitétele az illető könyv
iadásának azonosítására igen gyakran elégtelen. A könyvczímeket különben
. katalógus erősen rövidítve adja, a mint ezt már a kihagyásokat jelentő ». . .«
yakori előfordulása is mutatja. Kivételt e szabály alól csupán a XVI. sz.
Iső negyedében megjelent azon könyvek leírásánál találunk, melyek meg-
ázható leírását hiába keressük a bibliográfiai segédkönyvekben. 4. A sokak
Ital kifogásolt apróbetüs jegyzetek a következőkre terjeszkednek ki: a) Néhány
:evésbc ismert idegen nyelven megjelent művek czímeinek rövid fordítása.
) A különlenyomatoknál az illető folyóirat megjelölése, c) A gyűjteményes
állalatok czímének feltüntetése. Ezek elsejére azért van szükség, hogy a czím
ranczia fordítása szolgáltasson támpontot a rendszerező katalógus elkészíté-
snél a könyvtári alkalmazottaknak s egyúttal a katalógust használó kü/ün-
égct is tájékoztassa. A másodikra nemcsak könyvészeli, de könyvtárosi szem-
)ontból is szükség van, miután az esetre, ha a különlenyomat kézben van,
i megfelelő folyóiratkötetet kérheti ki az olvasó. Végül a harmadik fellün-
ctésének szükségessége a bibliográfiai hűség mellett a Bibliothèque Nationale
elállítási rendszeréből is önkényt folyik, miután a gyűjteményes vállalatok
isszcs kötetei azonos jelzettel birnak s így az egyes kötetek kikeresése, miíg-
clelő utalás nélkül, akadályokba ütközik.
A támadások azon részére vonatkozólag, hogy a Bibliothèque Nationale
:ataIogusa túlságosan előtérbe tolja azokat a szempontokat, melyek első-
iorban a bibliográfia elkészítésénél veendő figyelembe, a hivatalos válaszirat
leismeri, hogy a katalógus tényleg nem készül pusztán könyvtári jegyzéknek,
lanem az egyetemes bibliográfia terén mindmáig sajnosán nélkülözött segéd
:önyvet is pótolni törekszik. A könyvtár e törekvése a tudósok részéről a
egmelcgcbb rokonszenvvel találkozott, úgy annyira, hogy a katalógus meg-
ndítása óta a világ minden részéből befolyó könyvajándékok tetemesen meg-
zaporodtak. — sp, —
^
\
VÁLTOZÁSOK
a niagyarorszúgi nyomdáknál 1908. évi január 1-től április 30-ig.
(A/, r^y cMlIa»rfriil ji'lOlt nyunidűk hatúflú^'ilai? nlnc«eu«>k l>fJ4;Ii'iitvi;. A k^t r»l1lAgta]
jclí'lH'k llu•^'^/ (Intek.)
A rail :
*»Snii!ioii IV-trr.
Kerrttjro-rjfalo:
'A.U.T Itt'la.
BndapeNt :
Adúui n<-rm»iin. I., Kri<z-
tina-kürút t<l.
■ï^+Hîita Jáiio.-. VIl., ItiMii-
l.'ui'L 11. '.}.
IVita Jáiio-í. VI. N:i;;y.
I1IC7.Ü-II. 'JA.
Itolir Mik>a i'-t Wci.-'zMik'i:!.
V. Ziiltiiii-u. 1».
liiró IViI. I. l-ri-u. 11».
l>r. lírótly Dáníi.I. V..
V:u-/i körút :íl.
ltr.'..ly.lő/.srf, r.i-óily Mik^:l,
•Ír. lir-nly Sjiiiuu'l, Itr«'»ily
.'^.niilnr ••» <lr. IJi'i'mIv
May«T L,i/:ir Lajo-J. V.,
Vái.v.i-kriri'it :íl.
Kii-IiT Stii-hiiiaiiii. (VII..
I-tVíin !• r 17.
Trii' l «'•> KrakaiuT VI..
l):iU/.iii]i:\/.-li. lo. hi-lyrtt
VII.. I»uh;'iiiv-ii. II». *
Tri ni Samu »'•«. I*iTriiyj
Klt'iiii'iitiii. VI 11., Jwi-i'l-
iitr/ji ,1 .
Kiirli^ Ariiiiii v-i Pfriti-r
lOmil. VU , Alpár n. >».
<i:irai Siiuuii. V.. Na^y-
kormiH-u. r>.
Ó/V. (ititiiian Fnlitiuir "/..
.T.li'iiikllirta. IV., Hajó-
11! f/a .'».
=^•11. r.v, ÍM.. VII., <;aray-
iiTiv..!. i.'i.n.
Kliiii S.iiiiii. V.. Zi>It.\u-
utr/a H".
Ktilr-.ii- n.'lu i'.. Ali., rt
.Il'/^••f. 1,. .M/'-i/äno-u. ;;.
I.ii.'ü»,' Tiva«l:ir. VI.. Nai;y-
iin'/u-ii. J.í In.'lyitt VI.,
ú-iiU-/.a •_':;.
Ni iavitS iS.llilil; S.IIMIJ V .
.I.'./...f-I.V .ij.
IViIlák I lk:'iii «s (iarai
Sini.'ii. V.,I{:ilv;"iny-ii. Jl.
.S/áijt.' .T../-if. .'^iir-'i-r (Hu'a
r, W.iiik ri-lïy.>. VI..
Lova ^•- 11. •■'.
Szr^'f) Lipót. V., Alkot-
ni.•in y -11. 7.
Wi'ÍM7. Annin. IV., I>uua-
utrza •';.
♦»W.-i.x/ Ánninnr szUl. Lő-
^\int:«T Huni. IV., I>nua-
iitcza 6.
FacNet :
**Iyj.ák I>ávlil (líiOS. j.in.
öl.)
(íödűIIO :
*KiiV;ir!» PiTi'UC/..
♦'Si'Lulfz J.
Ilódmezőráhárlioljr :
>Và-iiirlii-l.vi Ufj;L'i-li rj«»:'!;:«
uv.iinilája (tulajil. Kun
IK'la .)
Iirlü:
>*.Selinil.lt .l.'./.-rr.
Keci»Weni('t :
".SjiitziT Vilniü«.
KézdIváNárlifl) :
**lfi. .lani'S" Mô/.«'N.
Klnjeiiô :
♦"'(lalloxi.-" <■•« Ll«-lnTnianu
(tul. (tjinovii'f« Dí'zsű.;
♦Uos.utbal I*ál
KolüKKvnr :
»..S/« iit Bi'Uavcntnra« kny.
KoTMNzna :
l!j. Jam-S'"' Mú/.i's.
liöi'Mí' :
'Stni:er-tVl.' kny.
NiiitykaiilKNa :
Ilartiiianii J/mus.
'iMlVni>»ik «•'. Haláz-y.
>aff}k roly:
^.Kí'.U'mv* r. t.
Nafrjraxombat :
*Hii*í L.
NafrjUpolcüáBX :
♦•SchrellMT Mi-r.
OriTlcubáBja :
RuMnrcanu Miklú« (Tip»-
»rrafla Profrrosul knv.)
Ökormn» :
•Wfihz I Ki dor.
PozKOnr :
Mliiu^raria kny. Back
lU'tnki.
Koliu Mór.
BákOMizentmlhálj :
■^Kákosvidöki nyomdarál.
lalat tiul. «alâaM>rieh
Kiílináii).
T«incHTár :
»IVitrla« kny. (ml. MaroMj
Mátyás. )
*T»'nK'«vár»ír Zeitung« kny.
(Ilriiii AntaL)
TiKsaliik :
lU'rkovit« Samuel.
Topolya :
Oaál Irttván.
IJpent :
«^C«au.-iily JózAor.
Vu9TÍr :
•lotTc s.-%1auuiu.
L.4in Elemér.
Vágnjhely :
Si'lirciber Mór.
VaKTÁr :
TischI Salamon.
»Singer Mûr Oa fia.
Zrnta :
»Iparofok »zOYvUùget ksy.
XVI. KÖTET, 3. FÜZET. DJ kMíLYAM. 1908. Jtl.llS SZEITHMHEU.
MA(iYAII
KÖNYVSZEMLE.
A MAiíYAl'. NHxMZ. Ml/KlM SZÜCIIKNVI OKSZ. K^N^ \ IWI; \NAK
KÖZLÖN VK.
\ NM VVI.I.AS- K> KH/.OK I.M.VM <;y1 M iN!«-/.! h I;H M Ml i. i-.I/..\>.\l;iH.
-«/.ntKi '•/.■\ I
KOLLANYI KKKKNrz
l!MiS. i.\'. ;í||.^ \\\
III. I'í' -'-. ■• Î
K1AÎUA A MAGYAR W ^' ■ ;..! /. .•
\ Vi
rp
PA RT A Li) M.
Dr. Gulyás Pál. I'jab!» k'iltVU.Ii tíirnilmányok Má l y íW király kí»iiyvtJir;ir..!
r.i:\ sznv<\yk<»/ti lia^oiiiiiás«í:il.)
Dr. Vértesy Jenő. A Kánr-^y-tV'!»- >zinlap}ryiíjt<'nK'ny a M. X. Mriz»íiTii
kíiiiyvtárábaii
Dr. Gulyás Pál Ksy tiulí»!nánvns kölosíinkünyvtár : a Lon<l«»ii I.il«rriiy
Dr. Melich János. I jaM) atlalrkok a ha/ai vend .s/luvén' nyolvi in».
ilalorii biMioírraiiájáho/
Tárcza. KMU'iry«'«ii'< .)**ieiil»'N a M. \. Mu/imiiii S/.iM'hónyi Ors/. Kön\ vtará-
ii'»l a/ lí*"S «'«v i'i.'Wn.iik n»«;ry»HÍt''b»'ii
A l»||.|;^IH•^fl [II kir. linioínányH'^ry'iíiii könyvtára az líMh>. i'vlnu
Szakirodalom. íí\i''-*' Ah/u-i-.!^. UiMioLTapfiv ni" ♦•iiplish aulhors. Î^^îi:. Ï.
Li'-liîiîi«! (ii'iiiL'. hn- Tri-.'ilnn-ki* »l«'< XV. Jahrhunil«-rK. hm.
/»;. íi'/'///./N- l'.ii. .<ii»iii..v\ K;irl, Kaiser Maximilians I. (i«'lii'{|»u.-h.
I-Mi •/. r. ..■'.,,.[■.:; >-.irn'\. l'h" ííi>!l«'>|nii INalter. Isn.. ír--v. --
hup" I »nil. I.I-. îi.-i- ■;<»■•::< ! ii'i ti.ri'< .](> ia l»ibli<)tln>cpiP \\y\ I,or»l
r •■.■■ !••:.. 1. ■Mi!í-.:..ii i..iv..r.tli.k >/.eniI«''j«'. ilMit'-ehe Lit♦•:■al'!!-
■.■ ■ . WIN Î. II*. lM.. :^^ l.a i..i.lÍMii'ia. N. I.2--:j. Kt» l.iM.,.
:•■.!• I« ■■..'. M \l \'.\ i'.:» \ri:.i!i::mi'n «le- Ö-jfejr. Yer«Míi- I'íT
!:. . .-.i.V.,...: \\\ I 11: v.l.' ■!.■. l.il.üi.tlMMiurs. XVIU. I - -í.
■ , ■• ■ . ■ :•• • i li-vi \I\. 2. Tho librar\ J«uinai.
i •. • ■•..: ■ ■ !:::•..• r.M:;.:!... \\\, l-H. Zentmü-iaíi
223
2-ír.
•J»i!
'•»•ít'.iMi az lOOS. év Tiiá^oiiik
.! '\ .MuziMiin kOnyvl.'ir.tliiri.
• \ l.il-.Jiolil és a b-.iil'iiiiiiií!
• ••' " •■■'<■)•.> Kónyvlár*</i'rv«/i»i
• ■•'•'! kiailványok inL:\«T:f>
. »i.«i.:é«.érnl
■ ■•• ■ \\ niá). l-t<i! i\\\. . '.W •\'^
.J70
" " ■ I j »«■« k . Kct'i'H^t // 1st ■• •■■ í - -
l-iíl
^
I
UJABB KÜLFÖLDI TAííULMÁNYOK MÁTYÁS KIEÁLY
KÖNYVTÁEÁRÓL.
Dr. GülyXs Páltól.
(Egy szövegközti hasonmással.)
Hollós Mátyás király könyvtárának már is kiterjedt irodalma
az utóbbi években három érdekes adalékkal gazdagodott, melyek
eredményeivel a kővetkezőkben kívánjuk megismertetni a Magyar
Könyvszemle olvasóit
Az egyik Henry Simonsfeldnék, a müncheni egyetemen a
történelmi segédtudományok ny. rk. tanárának Einige Kunst-
und Literaturgeschichtliche Funde czímen 1902. november 8-án
á bajor kir. tud. akadémia történeti osztálya elé terjesztett érte-
kezése,^ mely a biztos Korvin-kódexek számát kettővel öregbítette.
Simansfeld a müncheni országos levéltárból közli Anselm
Sftceckl bajor berezegi tanácsosnak 1578. április 2tí-án kelt s
Vilmos herczeghez intézett levelét, melyben több irodalmi kérdés-
ben ad érdekes felvilágosításokat. Nyilatkozatainak legérdekesebbje
egy Folybitis történeti munkájának öt könyvét tartalmazó hártya-
kéziratra vonatkozik, melyet szerinte Heliodorns Aegyptius-szal és
Herodianus'SZBlegYÚiiCamerarius Joachim ajándékozott 1577-ben
Vilmos berezeg atyjának, V. Albrechtnek s a mely Mátyás király
könyvtárából származott.^
Ez a kézirat a müncheni Hof- und Staatsbibliothek görög
kéziratai közt C. gr. 157. sz. a. ma is megvan s tényleg PólyUus
első öt könyvét, továbbá Herodianus nyolcz könyvét s Heliodorns
}
[ > V. ö. Sitzungsberichte der philosophisch-philologischen und der histo-
riflchen Classe der k. b. Akademie der Wissenschaften zu München. 1902. évf.
521 és köv. 11.
I* *In Matthia Carüini, Ungariae BegÍ9 Bihîiotheca gewesen,* V. ö.
I. h. Ô63. 1.
lUgyar KOnymemle. 1908. HI. fOzet. l*"^
194 Ujabb külföldi tanulmányok Mátyás király könyvtáráról
Egyptica História 10 könyvét tartalmazó hártyakódex, mely elûls6
tahijának belső felületén Camerarius Joachímnak Albrecht her-
czeghez intézett, 1577. május 3-ikáról keltezett ajánlását is tar-
talmazza. Az azonban, hogy e kézirat tényleg a Korvinába tarto-
zott, magából a kódexből meg nem állapítható. Kötése tyabb,
jellegzetesen német, bőrrel átvont, rézveretű fatáblás kötés, melyen
nyoma sincs pompakedvelő királyunk szokott emblémáinak s ezek-
kel a kódex belsejében sem találkozunk, a mi különben a Korvi-
nából származó egyéb görög kéziratok túlnyomó részénél is hiányzik.
Simonsfeld azonban keresett és talált is olyan bizonyítéko-
kat, melyek Stoecil állítását megerősítik és kétségtelenné teszik.
Megállapította ugyanis, hogy a szóban forgó kézirat szolgált alapul
Heliodorus Aethiopicája 1534-ben, Baselben megjelent edtYio|?nn-
cepséhez, melyet Vincentius Obsopoeus (családi nevén Heidneeier),
LutJier lelkes híve s a legtevékenyebb humanisták egyike adott B.
Obsopoeus pedig, az általa felhasznált kéziratról müve előszavában
a következőkép nyilatkozik: »Devenit ad me servatus ex ista clade
Ungarica qua serenissimi quondam regis Matthiae Corvini biblio-
theca omnium instructissima superioribus annis a barbarie asia-
tica vastata est. Hunc cum alüs nonnullis miles quidam plane
gregarius et ab omnibus tam Graecorum quam Latinorum dis-
ciplinis abhorrentissimus iam apud nos tinctorem ágens, tunc verő
illustrissimum principem Casimirum marchionem Brandenburgen-
sem laudabilis memoriae comitatus in Ungariam forte fortuna
non sine mente reor, sine numine divum, sustulit, quia auro exor-
natus nonnihil adhuc splendescebat, ne scilicet tam bonus author
et Visus et lectus paucissimis interiret. Sed servatus multis ad-
huc et voluptati foret et oblectationi et usui.«
Miként került a kézirat Obsopoetis birtokából Camerarius
tulajdonába, erre JSimons/eld-nek igen valószínű föltevésre kell
támaszkodnia. Az a Camerarius Joachim ugyanis, a ki a C gr.
157-et Albrecht berezegnek ajándékozta, fia volt az 1574-ben
elhalt hasonnevű nürnbergi orvos és polyhistomak, a ki szoros
viszonyban állott az 1539-ben elhalt Obsopoeu8'Szi[. Igen való-
színű, hogy Obsopoeus még életében barátjának adományozta a
kötetet; bár az sincs kizárva, hogy az idősebbik Camerarittí
Obsopoeus halála után, annak hagyatékából szerezte meg a kötetet
mely azután fiára szállt.
Dr. Gulyás Páltól 195
Simons féld Ohaopœus-szdX foglalkozva, e humanista többi kiad-
ványait is átvizsgálta s még egy érdekes pozitív eredményre jutott.
Az erlangeni egyetemi könyvtárban őriznek u. i. C. gr. 88. sz. a. egy
vörös atlaszba kötött ZenopAon-kéziratot, melynek legrégibb ismert
tuligdonosa Baptista Qimrino volt, a ki azt atyjának, a veronai
6^artno-nak (f 1460) ajánlotta fel. Ezután állitólag Mátyás király
gyűjteményébe került, a miről azonban eddigelé csupán Murr
XVIII. sz. végéről való nyilatkozata tanúskodott. Miután Murr
állítása forrásáról nem emlékezik meg. Fischer ^ e kötetet a »való-
színű« Korvinák közé sorolja. Simons féld átvizsgálva az erlangeni
kódexet, első lapján a következő bejegyzést találta: Liher Vin-
centii Obsopoei et suorum amicorum s e megjegyzésből teljes joggal
arra következtetett, hogy az erlangeni kéziratot használta fel
Obsopoeus barátja, id. Camerarius 1572-ben kiadott Xenophon-
fordításához. E latin fordítás előszavában viszont a következő
nyilatkozatot talajuk: »Interpretati sumus ea quae extant in vetere
libre allato ex bibliotheca Budensi et mecum communicato a
doctiss. viro Vincento Obsopoeo.«
Ez adatok alapján Simonsfeld-deX bátran kimondhatjuk, hogy
Xenophon Kyropaediájának erlangeni kézirata a kétségtelen Kor-
vinák sorába tartozik.
Simons féld azonban, nem érve be két kétségtelen Korvin-kodex
megállapításával, nem kevesebb mint öt más kéziratot a való-
színű Korvinák sorába iktat, Obsopoeus egyéb kiadásainak elő-
szavában foglalt állítások alapján. Ezek volnának 1. a müncheni
udv. könyvtár C. gr. 497. jelzetű Basilius kézirata; 2. és 8. a
bécsi udvari könyvtár 80. és 105. sz. kéziratai, melyek Diodorusi,
illetve Demosthenesi tarlalmazzák s végül 4., 5. a londoni British-
Museum Bumey-gyiyteményének 110. és 112—14. sz. kéziratai,
melyek S, Marcus Eremita iratait tartalmazzák. Simonsfeld e
véleménye azonban bővebb indokolásra szorul. Ö e kéziratokat
inkább csak találomra jelöli meg, de a nyomtatásban megjelent
szöveggel nem veti össze s így korántsem bizonyítja be, hogy Obso-
poeus tényleg e kéziratokat használta. Egy helytt pedig — a S.
Marcus Eremita előszavában — maga Obsopoeus is csak annyit
jegyez meg az általa felhasznált kéziratra nézve, hogy »codex
< V. Ö. Mathias Corvinus u. seine Bibliothek 35. 1.
13*
196 Ujabb kQlföldi tanulmányok Bfátyás király könyvtáráról
equidem, ex quo isla mihi descripta sunt, admirandam antiquita-
tem arguit« s éppen nem látjuk be, miért kellene ennek a nagyon
régi kéziratnak a Korvinából származnia.
Tudományos értékre messze mögötte maradnak azok a fej-
tegetések, melyeket Niecolô Ämiani, a Laurenziana egykori pre-
fektusa bocsátott közzé Intamo a due bellissime Bithie C(nviniaiM
czímen 1906-ban megjelent értekezésében. ^
Anzianiy miként dolgozata czíméből is kitetszik, két biblia-
kéziratról szól, melyek szerinte Mátyás király megrendelésére
készültek ugyan, de a magyar király közbejött halála folytán nem
kerültek tényleg birtokába. Hogy a Mátyás király részére meg-
rendelt kéziratok egy részét tényleg ez a sors érte, azt FoMrí
tanúságtétele mellett, a firenzei signoria 1498. május elscgén kelt,
Ulászlóhoz intézett levele is bizonyltja, melyet Angiani függeléké-
nek 11. pontjában közöl. Ulászló ugyanis Alexander Formouri
küldte Firenzébe, hogy a Mátyás megrendelte kódexek hazaszállí-
tásáról gondoskodjék. A signoria e levélben elismeri, hogy a
Mediciek birtokában van egy nagy bibUa, mely Mátyás részére
készült, de visszatartották az uralkodó 1400 aranyra rúgó tarto-
zása fejében s hogy ugyanily okból tartják vissza a Capponisk
is a Mátyás rendelte breviáriumot.
A Laurenzianában Plut. 15., C-od. 15., 16., 17. sz. alatt ma
is őriznek egy három kötetes Szentírást, melynek festése befqe-
zetlen s melynek készen lévő miniaturáit — a mint azt Eogène
Müntz már 1882-ben kimutatta — Francesco dd Cherico festette.
E háromkötetes bibliában Mátyás és BeatrLx teljes alakú képe is
előfordul s igy alig szenved kétséget, hogy eredetileg Mátyás király
részére készült s éppen halála folytán befejezetlenül maradt kódex-
szel van dolgunk.
Anziani azonban a fentebb hivatkozott okmány ingens BMie
kitételét nem e három kötetes Szentírásra vonatkoztatja, hanem
azt a nyolczkütetes bibliát akarja alatta érteni, melyet X. Leo
pápa ajándékozott a portugál királynak az első indiai aranyért s
» Ijra lenyomatva Atlilio Eortis által az Arcbeografo triestino XXXII.
kötetében (^1«U8).
Dr. Gulyás Páltól
197
mely sok viszontagság után a lissaboni állami levéltárba (real
archivo da tœre do tombo) kerüli, hol ma is őriztetik.
SÄ^Ä^ii.-
^
.igc.
lUloít
fmc cum
qiwírmt
ibhmiôfT
u murer h:
îômonrp
oluicn.nirmtrirji
ciltrllù quod con
trJlKX^ClV.iTttlîl
íiiimirnsAfinijilU
Q.itinuTpiiUiicù
ati>Untrct4idii
ati*míbL;írflauí
^iqiud lucbiB injt
ntôiattqîCtnm
V
actntlvlhdumorr
CTOlbir4urrf4cní
dtiiTjdniipïnmiT
-^ quoi ♦icnulH^T'
1 pűplrtamdirnití.
£>icin:filu*Htm-íT
ctrnrtiiut^unmn
bim^Jilumiáiícde
fufrr-ifmamtTpul
Iutiitilium4ubiu0â«
dtlo^mililTcnûtfi
airp;€tvpintli9ir
allium er v^ulUim
M crim|ofuoiVtru£
m5me1hmér4líuu
crrùiiiiipiciVTcfr
caunt/iplunm^i
II. Ulászló evangeliumos könyve lord Leicfslcr köíiyvlárab:in.
198 Ujabb külföldi tanulmányok Bfátyás király köoyTtáráról
Ez okoskodását Amiani a következő érvekkel igyekszik
támogatni: 1. X. Leo tudvalevőleg a Medici-csalÁd tagja volt s
így valószínű, hogy a portugál királynak ajándékozott bibliát a
családi könyvtárból vonta el; 2. a nyolczkötetes biblia utolsó
kötetét a Magister Sententíarum teszi, már pedig a Laurenziana
Plut. XXL cod. 18. jelzet alatt szintén őriz egy Magister Senten-
tiarumot, melyet a scriptor saját bejegyzése szerint Mátyás király
példányáról másolt ; 3. Sigismundi de Sigismundis^ a ki a lissaboni
biblia első kötetét másolta, Mátyás királynak is másolója volt.
Mint látjuk, csupa olyan érvvel van dolgunk, melyekből a
lissaboni bibliának Mátyás királyhoz való viszonya a szükségsze-
rűség erejével éppen nem vezethető le s a melyek legfeljebb
valamely döntő bizonyíték másodlagos megerősítésére alkalmasak.
Ilyen döntő bizonyítékkal Amiani adósunk marad, sőt olyan érvvel
áll elő, a mely a kézirat Korvina-voltát merőben lehetetlenné teszi.
A tanulmány függelékében ugyanis Amiani egy érdekes szer-
ződést tesz közzé, melyben Vante di OábrieUo Octavanti miniátor
kötelezi magát azon nyolczkötetes biblia kifestésére, melyet Chimenti
di Cipnano di ser Nigi másoltat különböző scriptorokkal. Mint-
hogy e szerződés különösen kiemeli, hogy a mű nyolczadik kötete
a Magister Sententiarumoi tartalmazza, valószínű, hogy a szóban
forgó munka azonos a lissaboni bibliával, csakhogy ez esetben le
kell mondanunk Amiani amaz ábrándjáról, mintha e mű egyúttal
Mátyás király rendeletére készült volna. Hiszen Mátyás 1490.
április 6-án halt meg, míg e szerződés 1494. április 23-ikáról van
keltezve, a mi, hihetetlenül hangzik bár, de úgy van — elkerülte
Amiani figyelmét.
Időrendben a harmadik adalékot Léon Dore^-nak, a párisi
bibliothèque nationale kézirattári osztálya egyik tisztviselőjének,
Les manuscrits à peintures de la bibUothèque de Lord Leicester
à Holkham Hall, Norfolk ezímű díszmüve szolgáltatja, melynek
általános ismertetését a szakirodalmi rovatban találja az olvasó.
Ezen, a franczia académie des inscriptions et des belles lettres es
a 60 tagu société des bibliophiles françois segélyezésével kiadott
munka LlX-ik mülapja, egy 1. Mátyás és IL Ulászló magyar ki-
rályok tulajdonában volt XV. századi evangéliumos könyv czím-
Dr. Gulyás Páltól 19»
lapját ábrázolja, melyet a kiadó engedélyével, felére redukáltan,
képben is bemutatunk. Az engedély megszerzése gr. Apponyi
Sándornak, a fentemiitett bibliofil-társaeág tagjának érdeme
a ki egyúttal könyvtárunk igazgatóságának figyelmét is fölhívta
a minket érdeklő kiadvány megjelenésére. A kiváló bibliofilnek
szives közbei^árásáért ez úton is köszönetünket fejezzük ki.
Az értékes kódex leírása Dorez szerint a következő : A kötet
czíme: >INCIPIT- EVANGEL | ISTARIUM- SECUNDUM" R | ITUM-
TRAMONTANORÜM.C E felírás arany betűkkel áll zöld alapon.
A kötet czimlapját szép keret díszíti, mely főleg lombozatból, gyümöl-
csökből, bőségszarukból, gyöngyökből s amorettekből van alakítva.
A négy sarokban, zöldes tónusú sárga festékkel színezett babérkoszo-
rúkban, a négy evangélistának dieskoszorúzott alakját látjuk, külön-
böző formájú pulpitusok előtt ülve s munkájuk fölött elmélkedve,
azt írva vagy átolvasva : felül, balról szent Mátét az angyallal,
s jobbról szent Lukácsot az ökörrel; alul, balról szent Márkot
az oroszlánnal s jobbról szent Jánost a sassal. A szent Máté
és szent Lukács közbül eső részen két bőségszaru látható,
melyen egy-egy amorett lovagol s középütt, babérkoszorúban a
Szent Lélek van ábrázolva, dicskoszorúzott, aranysugarakkal
övezett galamb képében. A felső s középső medaillonok alatt
Magyarország czímerének darabjai vannak elhelyezve. Figyelemre
érdemes a baloldaU felső médaillon alatt s a czentrális czímer-
paizsban a lengyel fehér sas, mely lehet, hogy Ulászló parancsára
került Ciorvin Mátyás hollójának a helyére, i E kis (oldal) paizsokra
különböző ékítmények vannak felfüggesztve, u. m. fegyvercsopor-
tozatok, ágas-bogas gallyak, mesterséges lombozatok, melyek közt
angyalkák kúsznak és himbálódznak. Az alsó keretrészen, szent
Márk és szent János között, e bájos egyének ketteje, akik na-
gyobbak mint a jobboldali bordűr alakjai, Magyarországnak bőség-
szarukkal s lombbal díszes czímerpajzsát hordozzák, melyre egy
középtermetíl, harmadik amorinó kapaszkodott föl. A két központi
médaillon közül a bal egy szent, valószínűleg szent Máté mell-
képét tartahnazza, míg a jobboldali Jézusét, profilban, dicskoszo-
rúval fején, jobbjával áldást osztva s baljában könyvet tartva.
A szöveg élén álló szalag e szavakat tartalmazza : S(ECUNDUM)
> V. ö. F. F. Romer a L'Art-han. X. kötet, 1877. 26. 1. (Dorez idézete).
200 Ujabb külföldi tanulmányok Mátyás király ktoyytáráról
MÁTHAEUM XXI. Az I. kezdőbetű kék színben yálik ki az arany
pontokkal behintett gránátszína alapból s zöld- meg aranyszinQ
lombozat diszíti. A keretet kívül-belül egy sötétkék s egy arany
szalag diszíti, melyet még egy keskenyebb gránátpiros szalag körit
A személyek ruházata kék, zöld, vörös és sárga színű. Szent
Márk például, sötétkék köpenyt visel, zöld hajtókával ; Szent János
sötétzöld köpenyt skarlátpiros gallérral s kék ruhát visel.
A miniatura ragyogó színeiről azonban, úgymond Dorez,
semminemű leírás nem adhat fogalmat, azok csupán a zománcz-
művekével hasonlíthatók össze. A czímlap leírásával kapcsolatban
szerző Mátyás király könyvtáráról is megemlékezik, néhány sor-
ban vázolva annak sorsát a nagy biblio&l-fejedelem halála után,
s ama véleményének ad kifejezést, hogy a becses kötetet Thomas
Coke, későbbi Leicester gróf, a holkhamhalli könyvtár megala-
pítója, Velenczében szerezte meg a XVIIl. sz. folyamán, több
más kódexszel együtt. Arra a kérdésre nézve, hogy a szóban
forgó kódexet a firenzei miniatorok melyike díszítette, határozott
feleletet nem ad, de leginkább a Boccardino "FéccAio-nak nevezett
Giovanni di Giuliano Boccardi felé hajlik.
Mi részünkről Dorez azon nézetét, hogy Ulászló király len-
gyel czímere, Mátyás király családi czímerének helyettesítése, nem
tehetjük magunkévá, miután köztudomású, hogy ott, a hol a
hollós czímer az ország czímerével egyesítve előfordul, az előbbi
mindig szívpajzs alakjában talál alkalmazást, míg a szóban forgó
kódexen a lengyel sas a négyeit pajzs felső bal mezejében foglal
helyet. Nincs kizárva azonban, hogy a kézirat Mátyás rendelésére
készült ugyan, de életében nem fejeztetvén be, eredetileg is
Ulászló czímere került a czímlapra. Bár az sem lehetetlen, hogy
a kötet egyenesen Ulászló rendelése. Minden esetre értékes adalék
a hazai bibliofilia történetéhez.
A FÁNCSY-FÉLE SZÍNLAPGYÜJTEMENT
A M. NEMZ. MÚZEUM KÖNYVTÁRÁBAN.
Dr. Vértesy Jenőtől.
A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában van egy tizenhat
kötetre terjedő színlapgyüjtemény ; négy kötetje negyedrét, a többi
folio, az első színlap kelte 1829. július 23., az utolsóé 1844.
deczember 31., durva nyomás durva papiron, de érdekes adalé-
kok színtörténetünk egyik legfontosabb korából: a vándorévek
utolsó s az állandó színház első esztendői, tizenhatodfélévi műsor.
Ez a Fáncsy Lajos színlapgyüjteménye.
Fáncsy^ a Nemzeti Színház tagja, majd művezetője, nem
tartozott a legragyogóbb tehetségek közé, de azért az első sorban
is becsülettel megállotta helyét. Nem maga volt abban a roman-
tikus korban, a ki a nyugalmas otthont, a biztos kenyérkeresetet
föláldozta a művészi dicsőségért. Űri család sarja, orvosnak
készült, hogy megittasuljon a színpadi lámpák fényétől, a dicső-
ség lázától s húszesztendős korában beálljon az öreg Könyves
Máté színtársulatába, a Nemzeti Színjátszó-társaságba. Sugár
termete volt, csengő szép hangja és nagy intelligencziája. Hamlet
azt mondja a színészeknek, hogy a szenvedély forgószele köze-
pett is bizonyos mérsékletre kell törekedni és annak simaságot
adni, mert minden olyas túlzott dolog távol esik a színjáték czél-
jától. Fáncsy dicséretesen felfogta ez arany szabály értelmét, a mi
annál inkább becsületére válik, mert az akkori közönség szenve-
délyesen tapsolt a túlzott, szemforgató, színfalhasogató, patetikus
játéknak. Fáncsy szerencsésen elkerülte ez örvényt, ez irány nem
hagyott nyomot játékán, épen úgy, a hogy a hosszú vándorlás, nél-
külözés nem tette durvává őt magát sem. A Nemzeti Színháx
későbbi művezetőjét talpig gavallérnak és gentleman-nek ismerték
mindenkor. 1
» Szigligeti Ede: Magyar színészek életrajzai (Olcsó Könyvtár).
"202 Â Fáncsy-féle szfnlapgyajtemény a M. N. Múieum kOnyvtáiában
A vándorévek első állomása Losonez. Ez esztendő július
26-án már Nyéken ütik föl sátorfájukat Néha rövidek az állo-
mások. Augusztus 29-én már Székes-Fehérvárott vannak. Deczem-
ber 6-ától Váczon játszanak. 1830. január 27-én Fáncsy Miskol-
czon vendégszerepel, február 6-án az egész társaság is olt vesz
szállást. Április 12-én Eger a székhelyük, május 13-án visszatér-
nek Miskolczra. A július 7-i színlapon Borsod vármegyei szín-
játszó társaság nevet váltanak. Most Sátora\ja-Üjhelyen vannak,
július 10-én Sárospatakon, 27-én Ungvárott, augusztus 2-án igból
Sátora^a-Üjhelyen, 10-én Miskolczon, megint a Nemzeti Színjátszó-
társaság néven. Szeptember 8-án Nagyváradon vannak. A színi
•ozédula jelenti, hogy a társaság összekapcsolódik a nagyváradival
A hely épen úgy változik, mint a társaság s mint az igazgatók.
Most Kilényi Dávid az igazgató, a híres KÜényiy a Déryné
:sógora. Szeptember 11-étől a szomszédos Várad-Olasziban tarta-
nak előadást, október 2-án Miskolczra kerülnek vissza, hol már régi
ismerősök. E hó 28-án Rozsnyón vannak, deccember 5-étől két
•előadást Pelsőczön tartanak, 21-én Miskolczon folytatják. 1831.
január 16-án Debreczenbe kerül Fáncsy, a hol sokat fog még
játszani s majd Pestről is szívesen le-lejön vendégszerepelni.
Június 2-án Nyíregyházán játszanak, egy estén Tokajban (dátum
hiányzik), majd szeptember 18-án Miskolczra érkeznek. 1832. július
7-én Sárospatakon időznek, 1833. ápriUs 15-én Fáncsy Pozsonyba
megy, május 17-én Győrbe. Szeptember 2-án Pesten játszik a
városi játékszínben, 12-én a budai társulatnál vendégszerepel,
majd oda is szerződik. 1834. deczember 14-én Miskolczon működik
-a Nemzeti Színjátszó-társaság. Fáncsy mint vendég lép föl. 1835.
január 19-én Kassára megy velük. Május 17-én Nagyváradon
Játszanak, augusztus 1-én pedig Debreczenben az új színházban.
1836. május 14-én Fáncsy visszatér Budára az előbbi társa-
sághoz. Ez voltaképen a kassai színjátszó-társaság volt, ez időben
-a legjelesebb s ez adta túlnyomó részben a Nemzeti Színház
művészeit. Fáncsy most már itt is marad állandóan, csak 1837.
február 13-án megy Debreczenbe hosszabb s május 6-án
Pécsre rövidebb vendégszereplésre. A Nemzeti Szmház augusztus
22.iki ünnepélyes megnyitásán ő is játszik mind az »Árpád ébre-
désébenc, mind a Schenk »Belizárjábanc Itt megszűnnek a
vándorévek.
Dr. Yértesy Jenőtől 20$
Nyolcz esztendő, mely alatt Fáncsy színészi egyénisége
tejesen kifejlett. A színészettörténet kutatójának csak halvány
adatok állnak rendelkezésére: egykorúak nyilatkozatai, melyek
ilyen szempontból soh'sem egész megbízhatóak és képek meg szín-
lapok, melyek a színésznek csak külsejét és szerepét mutatják.
Kantomé szép jövőt igért Fancsynak, mert sokat tanult s a
JTdn^orn^ hatalmas, őserőtől duzzadó tehetsége éles ítélőképességgel
párosult.^ Fáncsy sokat játszott és sokfélét, a minek mindig kétes
az értéke: egyfelől sokoldalúságra tanít, mesterré tesz a sok gya-
korlat, másfelől a fejlődést gátolja, mert átmenet nélkül való.
Első szerepe a »Losonczon a gyapjúvásár c czímQ vígjátékban
Bodo káplár. Fiatal hősöket és szerelmeseket játszik, mindjárt
az első napokban ő Mátyás király a Szentjóhi Szabó sok készü-
lettel, de még több naivsággal írt darabjában; fejedelmi szerepe-
ket általában sokszor kap, ha a szerep kevésbbé fontos is, mert
hangja és alakja van hozzá. Vígjátékokban is gyakran adja az
«Iső szerelmest, ő játsza a Shakespeare >Makranczos hölgyében«
Petrucchiót, illetve a német átdolgozás szerint Erőss óbestert.
Ez átdolgozás kegyetlenül bánik ugyan Shakespeare iQúi erőtől
forró, jókedvű darabjával, de így is Fáncsy jó ízlését bizonyítja,
hogy ezt választja jutalomjátékául. A magyar történelem daliás
alakjait sokszor személyesíti, ő Hunyadi László, Juranics Lőrincz
(Körner >Zrinyijében€), Szapár}' Péter. Orillpareer kísérteties
»ősanyájában« Jaromir szilíú, féktelen szerepét a^ják neki, a
> Figaro lakadalmában« Cherubint, a szerelmes apródot, a Vörös-
marty »Vérnászában« Bánó deákot. íme egész skálája a szere-
peknek a hősszerelmestől a bonvivantíg. Sőt próbálkozik a leg-
nagyobb feladattal, minden idők legnagyobb szerepével, Hamlettel.
Alakításáról sok elismeréssel írnak.« A Nemzeti Színházban nem
játszotta már. Bízvást elhihetjük, hogy átértette s nem ábrázol-
hatta rosszul. A vándorévek utolsó idejében kezd közeledni
későbbi szerepköre: a jellem és cselszövő szerepek felé, így Schüler
drámáiban: a >Haramjákban« ő a szörnyeteg Moor Ferencz és a
»Fiescobanc Muley Hasszán, a szerecsen. A színészet zsenge korá-
ban SchiUer-nels. épen fiatalkori munkái voltak kedvesek, de e két
> Szigligeti: I. m.
• »Honművész« 1835. I. 31. l.
^
204 Â Fáncsy-féle színlapgyOjtemény a M. N. Múzeum kOnyrtaiaban
szerep valóban hálás. Moor Ferencz a Jago s a III. Richárd
összeolvasztott torzképe az idegekre ható jelenetekkel, a szere-
csen ellenkezőleg csodálatosan reális: közönséges piszkos rab-
szolga gonosztevő, felülmúlhatatlan humorral megalkotva. Ha Fán-
csynak jutalomjátéka van, rendesen valami értékesebb müvet
választ, de ha vendégszerepel, javarészt a Raupaeh és Halm-íéie
rémdrámákban lép föl, hiszen ez kell a közönségnek, erre tódul-
nak. Ki veheti tőle rossz néven ? Környezetében élt, mint többé-
kevésbbé mindenki.
Mialatt külföldön állandó színházak voltak, a magyar színész
a vándorélet kenyerét ette.
 magyar színészélet egészen stgátos valami. Lelkes írók
és hazafiak működése ellenére sincs még itt művelt társasélet,
igazi közönség. A színháznak hely néhol csak kegyelemből jut.
Rendesen a fogadók nagytermében szoktak játszani. A helyárak
nagyon olcsók, első hely 40—50 krajczár, a páholyokat se merik
1—2 forintnál magasabb áron adni. Vidéki urak kutyáikkal jár-
nak a teátrumba (1830. máj, 21-i színlap). Komáromban bizto-
sítják a közönséget, hogy a harmadik hely el lesz kerítve a többitől
(1838. máj. 27.). A színészek mindenáron keresik a közönség
kegyét s óriási reklámmal dolgoznak. Ez ugyan általános vonás,
de a formája sajátosan magyarrá teszi. Nem egyes nagyurak ked-
vében járnak, hanem az egész vármegyéében, a közre hivatkoznak,
a magyarságra appellálnak. Minden a hazafias érzésbe torkollik,
s ez a legnagyobb reklám.^
A másik érdekes szempont a szemmel látható haladás.
A XIX. század első fele Magyarország legjelentősebb ideje. Az
akkor élő emberek szemmel láthatták, hogy az idő a mesebeli
nagy csizmában halad előre. Gyűjteményünk is ad ehhez adalékot.
1829--30-ban még félbarbár állapotokat tükröztet vissza. Teljesen
silány a műsor, rozoga a színpad és gyönge a színtársulat. Ez az
első színésznemzedék, egyes kivételektől eltekintve, jórészt mű-
veltség nélkül való. Rémségesen szavaltak s a közönséghez olyan
stílusban szóltak, mint manapság a népies levelezőkönyvek, mikor
* Déryné naplója. (Kiadta Bayer József.) — Bayer József: A nemzeti
játékszín története. Bpest, 1887. — Vali Béla: A magyar színészet története.
Bpest, 1887.
Dr. Vértesy Jenőtől 205
szépen akarnak beszélni És mire megnyílik az állandó, a Nemzeti
Színház, már van mOsor, van társulat. Minket persze hogy nem
elégít ki, de nem rosszabb, mint a német színpadok, a melyekből
táplálkozott Az utolsó időben kezdett érvényesülni a franezia
hatás s már volt néhány számottevő eredeti darabunk is. A má-
sodik színésznemzedék állott elő, tele sok túlzással, fiatalos
szélességgel, de fiatalos erővel, tűzzel és tehetséggel is. A hazafias
érzés ösztökélte a közönséget, hogy színházba jáijon, az írókat,
hogy írjanak, fordítsanak és ez érzés megteremtette gyümölcsét.
A sok polyvából megmarad a szem. A gyűjtemény, a melyben
lapozunk, sok érdekes emléket mutat; a kezdődő szíi^átszás ez,
mely a német lovag-, vitézi- és látványos nézőjátékok jegyében
indult meg. Csodálatosképen egyik-másik túlélte korát s moso-
lyogva emlékszünk vissza gyermekkorunkból dühöngő zsarnokokra,
lebontotthajú szüzekre, vörösinges hóhérokra és fehérlepedős
kísértetekre.
Jellemző, hogy ez első színlapokon a legtöbb színjátéknak
nincs a szerzője megnevezve. A közönséget még jobban érdekelte,
hogy mit játszanak? Czímük jó hangzatos van, azt meg kell
adni. Kivált a vígjátékoknak : >A vétkesek a száz aranyos csókkal«,
>A mókus vagy a vőlegény kandallóban«, »Oroszlányésajókedvű
pinczemesterc stb. A műformák is csábítók. Van históriai r^-
zolat, igen mulatságos estvéli időtöltés, erkölcsi vígjáték stb.
A színlapokon hangsúlyozzák, hogy a hazafiak mozdítják elő a
nemzeti szent czélt. Lesznek nagy némaképletek görögtűzzel.
Télen külön kiíiják, hogy a nézőhely be lesz fűtve. Az »Oroszlány
és a jókedvű pinczemester« ez. nézőjátékban az oroszlánynak »sok
és mesterséges jelenései lesznek« Id. Horváth úr fogja ját-
szani, (1829. deczember 27.)
Már az első évben is Kotzebue a főbálvány, A színpad
története nem ismer írót, a kit gyakrabban játszottak volna. Pedig
a későbbi divatos színpadi írók mind felülmúlták. Kotzebuehon
nincs meg a Seribe szelleme, a Dumas père leleménye vagy a
Sardoxi jellemző képessége. Tehetsége azonban föltétlenül volt,
vígjátékaiban igen sok a jó ötlet, az egészséges észjárás ellentét-
ben komoly művei mesterkélt érzelgösségével. A mi közön-
ségünk naivsága nagyon megérteti népszerűségét. Katona
csak úgy csodálta, mint Berzsenyi Shakespeare-elősidÁs egy
206 A Fáncsy-féle szfnlapgyajtemény a M. N. Mdzeum könyvtárában
van ez esztendőben, a már említett »Makranczos hölgy«. De nem
eredeti formájában jelenik meg, hanem »A szerelem mindent
véghez vihet« vagy >A megzabolázott akaratos c czimen. Mulat-
ságos erkőlcsjáték. Holbein után Láng Ádám. Alaposan elrontott
német átdolgozás, de így is a műsor kedvelt darabja volt^
Az 1829-íki mflsor magyar ^ darabjai a következők (nem említve
a névteleneket) :
Eliá8 István : Mohácsi csata (írta »hazafiúi érzéssel . . .c).
Kisfaludy Károly : Ilka.
Komlóssy Ferencz : A siklósi borzasztó éjszaka.
Szentjóbi Szabó László : Mátyás király választása.
Szentjőbi Szabó László darabja Kantomé javára megy. Az
igazgatóság külön figyelmébe ajánlja a »hazafiaknak«. Kíntomi
játéka mindig esemény számba ment, fejjel kimagaslott a töb-
biek közül s oly rendíthetetlen komolysággal vette feladatát, mely
könnyuvérü társaira is nagy hatást tett.'
1830. Ezen év műsora igen jellemző és változatos, valamint
a színtársulat is ide-oda kóborol az országban. Itt föltűnik az
első esztendők ama jellemző sajátsága is, hogy a sok gyarlóság
közben a legjava darabok is színre kerülnek, éppen úgy, a hogy
a gyönge társulatból váltak ki színészetünk legkiválóbb alakjai.
A látványosságok most sem hiányzanak. Színre kerül > A pe-
leskei nótárius« újonnan kidolgozva : van benne mindenféle lát-
ványosság, bolondok háza stb. »A nótárius Szamáron jelenik
meg« (márcz. 14.). >Az óriás király« ez. szilfátokban farkas
szerepel s mivel ez a jelmez költséges, pár krajczárral fölemelik
a helyárakat, (május 9.) De az állatkomédiák közt legnépszerűbb
lesz a »Joko, a brazíliai majom« ez. darab, Hensler után egy
hazafitól (aug. 27.). Meg is magyarázza a színlap, hogy a brazíliai
majom az »Oráng-gutáng« (melyet ugyan bajos volna Braziliában
találni). Ugyanaz a komédiás játszsza, a ki már egyszer a farkast
közmegelégedéssel játszotta. A legérdekesebb látványosság külön-
ben Sárospatakon adódik elő a szabad ég alatt : >Báró Egerváry
Balázs magyar lovasgenerális«, tábori nagy katonai játék. A kez-
* Bayer József: Shakespearei nyomok irodalmunkban.(Kisfaludy-társaság
évlapjai XXIII. k.)
■ Szigligeti : I. m.
Dr. Vértesy Jenőtől 207
delét ágyúlövés jelzi, egész tábor yonul f51 benne lóháton, a
dámák kocsin jönnek. Közben mással is fűszerezik az előadást,,
tiroli énekesek lépnek föl, kiket a burkus király is szívesen hall-
gatott (febr. 13.), majd egy Dalmazeo József nevű — úgylátszik
taüán — impreszárió, a ki Fido kuty^át mutatja be (május 21.).
Mivel a nyomtatott szinlapot nem hazudtolja meg már senki,
higyjük el, hogy az okos állat minden deák betűt ismert, máriást
tudott kártyázni akárkivel s e szót »Mann« érthetően kimondta^
Abból, hogy a nézőket kérik : hagyják kutyáikat ez este odahaza,
kitűnik, hogy négylábú közönsége is szokott lenni az előadásnak
az Ür 1830. esztendejében Miskolez városában.
Szegény színészek a haza históriáját sem hanyago^ák el.
Fölvonulnak szegényesen jelmezeikben István király, majd Endre,.
a Hunyadiak (Szilágyi Erzsébet lóháton jelenik meg.). Hunyadi
János elhunyt már, de szelleme él s nyugodtan pihen, ha látja
érdemes unokáit (június 24.). Deïlné javára »Mária Teréziát«
a4ják s a jutalmazott így aján^a a darabot : »Nem köthettem
kellemetessebb koszorút, mintha a haza történetéből ily példát a
dráma kertyén illatoztathatok« (febr. 27.). A leggyakrabban sze-
replő szerző Kotzenbue s mellette a németek több, csekélyértékű
színműírója, mint Ziegler, Cuno^ Bauerle. Játszszák a iortier igen
népszerű >Zrinyi Miklósát« is a Szemere Pál fordításában. Mint
afféle hazafias alkalmi darabnál, számítanak a honfi szív fel-
buzdulására s ez este a páholyok és zártszékek árát a kegyes
pártfogók nagylelkűségére bízzák (ápr. 3.). A műsoron találjuk
Schillert is. >A haramijákat« adják »Moor Károly« czímmel és a
szerző neve nélkül.
ShaiespearehÁTom darabjával találkozunk. Az egyik a »Hamlet«,
második előadásán »pompás udvari színjátéknak* nevezve. Ezidétt
Kazinczy fordításában adják, a ki a Schröder-féle átdolgozást
fordította le. Prózai, a darab első felében elég hű fordítás, de
annál barbárabbúl bánik a végével s Hamletet életben hagyatja..
A másik »A makranczos hölgy« másik átdolgozása, czíme :
»ördögűző Fábián« vagy »A megzabolázott akaratos«. Ez már
két kézen ment által, a német Schink J. F. dolgozta át először, az
övét meg Scherer György, a ki magyar köntösre fordította s a
Petracchio nyakába is huszár-mentét kerített így lett belőle
Fábián huszárkapitány. Érdekes a két átdolgozás közti finom.
^8 A Fáncsy-féle szinlapgyOjtemeny a M. N. Múzeum könyvtárábaa
árnyalat: Hdbeiné azon alapszik, hogy »A makranczos hölgyet«
is szelíd hitvestárssá teszi a szerelem, míg a Schinké szinte kö-
zépkori módon brutális, itt a féijnek az asszony rossz szellemét
kell kikergetnie belőle. A harmadik darab a >Sok hűhó semmiért«
»Az egymást bosszantók« czím alatt. Beck Henrik német átdol-
j(ozásából készítette Benke József. (Mindkét színmű névtelenül
szerepel.) >
A magyar darabok :
Dugonic8 András: Bátori Mária. (A színlap megjegyzi: közkívánatra.
Kétszer.)
— Matskási Juliánná vagy Az arany perecek.
Fejér György: Rang és természet (A színlap illó módon meg-
főtisztendő-urazza az érdemes szerzőt. A drámát pedig így
ajánlja: »A Tűzelme ezen rajzolatban a characterek helyes
festése mellett 24 óra alatt megfutja a Dramaturgia nagy ten-
gerét.« Kétszer adják.)
Olück Aloiz József: A kecskeméti familia Bécsben.
Katona József: A borzasztó éjfél (Lucza széke).
KUényi Dávid: Thurzó Szaniszló.
Kisfaludy Károly: Az lüjmódi leánykérők (A kérők).
— Ilka.
— Vidor (A hűség próbája).
Komlóssy Ferencz: A siklósi borzasztó éjszaka.
Kossuth Lajos: András és Béla vagy Korona és kard. (Kétszer.)
Láng Ádám: A kísértő fehéjr szűz.
— Mátyás deák és a cinkotai deputatio. (Kétszer.)
Féry Ignácz: Báró Egerváry Balázs.
Wándza Mihály: Fernando és Eugénia. (Kétszer.)
— Zöld Marci.
— és KUényi Dávid: Hunyadi László halála.
iMindezek között- íT»* "érdekesebb Kossuth drám^a. A >Hon-
müvfez« kritikusa kifogaáoija a aÄrwi> .^üeitezetét, dagályos és
néhol — épen ellenkezően — köznapi nyelvét.* Mi nem vet-
hetünk hozzá drámai értékéhez. Meséje mutatja, hogy a kor szo-
kásos hazafias páthosza lobogott benne s valószínű, hogy Kossuth
még távolról se volt az a ragyogótollú író, a ki később lett. Mikor
ez ifjúkori munkára figyelmes lett Vált Béla, kérdést intézett
* Bayer: I. m.
• 1833. ápr. 25.
Dr. Vértesy Jenőtől 209
Xossuthhoz. Az ősz hazafi már régóla Turinban élt, ragyogó és
viharos pályája után a természet vizsgálatába merülve. Már nem is
emlékezett, hogy a huszonnyolcz éves ügyvéd drámát is irt valaha.^
1831. Évről-évre fogynak a névtelen darabok. Ezen esztendő
több érdekes lydonságot hoz. Az újévet nagy »allegóriái rajzo-
lattal < ünneplik meg »A három század« ezímmel, melyben az
1781., 1831. és 1931. éveket mutatják be. Az utolsóban levegőben
repülnek az emberek. Nemsokára ezután búcsút vesznek Miskolcz-
tói, a mit a színlap a maga módján jelez. >A válás iszonyú fáj-
dalmait« emlegetik. Debreczenbe, majd tovább viszik műsorukat,
mely tele van Kotsebueval Ez években az előadásoknak körül-
belül tíz százaléka Kot^ebue. Ziegler mellett különösen Holbein és
Weissenthurm Johanna darabjait a^ják, majd Baiipa<:h is műsorra
kerül. Ez évben találunk már egy-két franczia vaudeville-t is
melyet a színlap »érzékeny rajzolatnak« nevez. Akad értékesebb
is. Január 10-én kerül színre OriUparzer »Ősanya« czímQ szomorú-
játéka, mely még sok estét fog betölteni. A nagy író iQukori
müve, a német romantika hátborzongató darabja, ám a hogyan a
kísérteties hangot megüti, a jövendő kiváló drámaírót érezteti már.
A hatásvadászó szörnyűségekkei ellentétben eljátszszák Metastasio
»Achilles Scirusban« czímű színművét, mely csupán költői hatásra
törekszik. A Kazinczy fordításainak egyike ez, melyekkel a lel-
kes férfiú műsort akart teremteni. S hogy a jó miskolcziakat ne
hozza zavarba a sok görög vitéz, a színlap elmagyarázza nekik a
trójai háborút. Játszották Ooldonii is, »A két úr szolgáját« Sághy
Ferencz fordításában. A legérdekesebb új darab a Calderoné : »Az
élet tsak álom«, »költeményes nézőjáték«. Erről is le van tépve
az eredeti köntös. Vest bújtatta németbe, Roderichnek keresz-
telvén el a hősét s a mi színlapu»-' ^^M is nevezi sz zőül.
Fordította Déry IsUaxx. ^..t*«ciípearfc net darabbal szerep 1: a
»Hamlettel« s a »Makranczos hölgygyei« — ez utóbbi mind a két
átdolgozásban. Míg a Holbein-féle az átdolgozó nevét viseli, az
»ördögűző Fábián« Shakespearei vallja íróul.
Ez év magyar darabjai:
Bárány Boldizsár: Jezid Ildirim.
Dugonics András: Bátori Mária.
> Vali Béla: Kossuth Lajos »nemzeti drámája«. (»Magyar Szalon« 1888.)
Magyar KOnyTnerole. 1908. III. fQzet. 14
210 A Fáncsy-féle színlapgyOjtemény a M. N. Múzeum kOnyytáribaD
Oombos Imre: Szent a tdnrény, szent ax esküvés.
Horváth Elek: .Németiy\sár ostroma.
Katona József: Lucza széke. (Névtelenül.)
Kisfaludy Károly: A leányőrzők.
-^ Csalódások. (»RemeÍjáték«, irta néhai tek. Kisfaludy űr.)
— Ilka.
— Vidor. (Hűség próbája.)
Kisfaludy Sándor: A lelkes magyar leány.
Kossuth Lajos: András és Béla. (Kétszer.)
Kovács Pál: Magának akart, másnak kért.
Láng Ádám: Grenovéva.
— Mátyás deák. (Kétszer.)
Wándza Mihály: Orpheus és Euridice. (Ez nagyobb apparátussal
ment. Schmidt János irta a zenéjét. Nagy decoratiói miatt föl-
emelt helyárakkal adták.)
Eredeti, a mit a Oambos Imre drámájával tesznek. A szín-
lap elmondja, hogy ez igen jeles mű, de az ötödik felvonásán
sokan megütköztek. Természetellenes, hogy a fiú tulajdon apját
ölje meg, mint OriUparzemél, vagy Müllnernél s azért e fel-
vonást Kilényi Dávid átdolgozta.
1832. Ez esztendőben kezdik adni a Birch-Pfeiffer Charlotte
darabjait, kinek népszerűsége a Kotzebuéi közelíti meg. A kûls6
hatás titkait el tudta lesni, de összes érdeme ebből álL Tehet-
ségtelenebb írónak talán soh'se volt ekkora hatása. Nem kárhoz-
tatjuk érte a magyar színpadot, a német színpad bűne volt, attól
került hozzánk. A legnépszerűbb darabja »Szapáry Péter«. A czím-
szerepet versenyezve játszszák Fáncsy^ Bartha, Egressy. Mennyire
gyermekkorát éli még a magyar dráma, hogy idegen írókra szorul-
tak, a kik a magyar hősöket színpadra vigyék. A »Szapáry Péter*
mellett a »Quasimodo« állandó műsordarab. Olyan ez utóbbi^
mint a Raupach »Molnár és gyermeke«; csodaképen nem tűnik
le a műsorról, mai nap is találkozunk vele. Eltűnt világ szín-
lapjaiban lapozunk, sok egyértékű társából csak a színlap maradt
meg emlékül és e kettő él. Ez évben találkozunk Seribe egy
darabjával is, >Yelva, az orosz árva« czímmel, a ki nemsokára
szintén a legnépszerűbb szerzők egyike lesz.
A klasszikus írók közül CcUderon darabja már az író nevén
szerepel. Elég szépen vannak képviselve a németek. Schillernek
három darabját áUítják be a műsorba : »Az orleánsi szüzet«,
>A messinai menyasszonyt« és a »Fortély és szerelmetc. Ezek-
Dr. Vértesy Jenőtől 211
hez járul Lessing »Galeotti Emiliája« és Grülparger »Sapphója«.
E legutolsó a Kántorné érdeme, az ő ambicziója e gyönyörű
szerep, e klasszikus szoborra emlékeztető tökéletességgel meg-
alkotott hősnő. Kántorné Sapphója azon alakitások közül való, a
melyek híre annyira elterjed a késő időkig, hogy a korabeli leg-
java alkotások közé sorolhatjuk.
Shakespearetől a »Hamletetc adják s a »Macbethetc Éder
György fordítja > s László József javára kerül színre, a ki Malcolm
királyfit játszsza, a Nemzeti Színház későbbi híres bonvivantja,
eleven, friss temperamentum, vígjátékra született, de komoly
darabokban is ügyesen, bár kevés mélységgel játszotta a szerel-
mes szerepeket.« Macbethet Újfalusy játszsza, Maeduff-öt Fáncsy.
A színlap egyike a legmulatságosabbaknak. Az emberi lélek leg-
mélyebb régióiba lépünk belé, nehéz álom ez Skótia hegyeiből s
László imígy igán]|ja be Sárospatak közönségének : »Schakespeare
porai a' főidbe, melyen és hová Költői Lelke e' mai történetet
festette, több Századok ólta nyugszanak már ; de Emléke Játék-
színi Darabjaiba (melyek közzül honni nyelvünkön tsak Hamlet
és Machbelhez van szerentsénk) halhatatlan fénybe díszlik, mint
virág, siija felett, melyet nem szakaszthat le az idő hoszszú
sora. — Fentebb ihletű Lelke Játékaihoz is, többnyire, más világ-
ból költsönözött személyeket, melyeknek e' mai Darab negyedik
Felvonásába múlhatatlanul szükséges ábrázolására elkerülhetetlen
megkívántató Bűbáj Lámpát (Laterna Magica) minden műszerei-
vel megszerezvén, bátorkodom Nagyságtokat figyelmetessé tenni
a' negyedik Felvonás utolsó Jelenéseire ; a' midőn a' varázs Bar-
langba a' Thrónusra és gyilkosságra tsak az intselkedő Fúriák
bűbájos igézeteik által tsalatott Király és a Nézők szemei előtt
is, az általa megöletett 6 koronás árnyékok eg^^más utánn, kü-
lőmböző színekbe, a' legkissebb kiterjedés és legnagyobb messze-
ségről, embernyi nagyság és kézzelfogható közelségre nevekedve,
láthatóképpen fognak megjelenni: éppen olyan móddal, mint
a' hogy ezen megfoghatatlannak tetsző mutatványt, ezelőtt
oehány évekkel Opticus Vieland Ür a' Fehér Ló Vendégfogadóba
előadta.
> Bayer e fordítást név szerint nem említi. I. m.
• VSrősmarty : Dramaturgiai lapok. Összes művei VIÍ. k.
14»
212 A Fáncsy-féle szfniapgyqjtemény a M. N. Múzeam könyvtáiiban
Én nékem, a' mai Játék darabbal reménységeimet, a' pad-
lazaton életemmel, 's szíves szorgalommal egyesitett örökös szol-
gálatomat, Nagyságtoknak, a' Nagy Érdemű Községnek syánlom,
szentelni, van szerentsém elkötelezett legkissebb szolgájok Lászlóc
A tragédia »varázsdrámának« van nevezve s a személyek utol-
sója: > Bankó Lelke, az asztal felett, a' Trónusonn«.
Dugonics András: Bátori Mária.
— Berényi Jolánta. (Rún László. Név DélkOl.)
Kisfaludy Károly: A leányőrző. (Rétszer.)
— A tatárok Magyarországon.
— Az i)jmódi leánykérők. (A kérők. Rétszer.)
— Csalódások. (Kétszer.)
— Három egyszerre. (Kétszer.)
— János kulacsa. (Mátyás deák.)
— Kemény Simon.
— Stibor vajda. (Kétszer.)
— Szeget szeggel. (Háromszor.)
^sfaludy Sándor: A lelkes magyar leány.
Komlóssy Ferenez: A siklósi borzasztó éjszaka.
Tdepi György: A hívatlan képíró. (Kétszer.)
Kisfaludy Károlynak kilencz darabja szerepel, némelyik
több estén is. Hosszú időn át a legkedveltebb magyar színműíró;
egyszerű, jóízű játékain mulatott a közönség ; a színészek szeret-
ték, mert hálás szerepeket írt. > Stibor vigda« előadásánál a
színház ártatlan önérzettel dicsekszik, hogy ezt a drámát elő-
adták már Bécsben is, Parisban is. Említést érdemel, hogy Kato-
nát^ a »Bánk bán« ezidétt még ismeretlen szerzőjét egy FeiV
5enfÄMm-darab színlapja úgy tiszteli meg, hogy »fordította
Ï. Katona József úr, több jeles darabok szerzője c. A többi súgó-
könyvekkel együtt ott vándoroltak az ő darabjai is, a ki valaha
szintén járta a színészek vándorútját.
1838. Budán az ország szívében már jelentős a társaság.
A kezdetleges viszonyok mellett jelentkezik némi művészi össz-
játék. Szeptember 23-án a Korner > Zrínyije« van színen. Másod-
szor van kitűzve, mert a múltkori játékot elrontotta az esöszaka-
dás. Kantomé javára megy, a ki Zrinyinét játszsza. Zrínyit Barths
kapja mennydörgő hangjával és hatalmas egyéniségével, a szul-
tánt Megyeri, kortársai szerint a legnagyobb jellemzők egyike;
Juranicsot Fáncsy, Levi orvost Telepi, a kitűnő epizód-színész.
Dr. Vértesy Jenőtől 213
ön felhívják a figyelmet a bán menyegzői pompás öltözetére,
ait a társaság iránt viseltető különös tekintetből Kostyál Ádám
ti polgár készíttetett. A művész arczképe fönnmaradt, délczeg
almás alak, büszkén hátraszegett fővel, merész tekintettel,
ékes mente, a siytásos köntös már régen a molyok fogára
ült, de a hazafi ajándékáról megemlékezünk, ki a szegényes
atárat gazdagította.
A zenekarra is kezdenek nagyobb gondot fordítani. Egy
ri színlap (augusztus 20.) hangversenyt hirdet, melyen Rossini
ster gyönyörű dallamait éneklik a »Tancrédból« és az »Othelló-
«. Schiller darabjai közül újonnan kerül színre a »Fiesco«,
rthetol a »Clavigo« a Kazinczy fordításában. >Az élet álom«
[lett egy másik spanyol klasszikus is műsorra jut, a Moreto
)nna Dianája« West fordítása nyomán esztendőkön át kedvelt
abja lesz, a Letidray-^Èx és László egyik legjobb szerepe.
liespearetöl csak >A szerelem mindent tehet« fordul elő.
Az esztendő magyar termése:
Bárány Boldizsár: Sajdár és Hurik.
Csipáhy József: Zoltán, Árpád fia. (Háromszor.)
Dugonics András: Bátori Mária.
Fáy András: A régi pénzek.
— Két Báthory. (Kétszer.)
Katona József: Hédervári Cecilia (Aubigny Klementin).
— Luca széke.
Kisfaludy Károly: A kérők.
— A pártatők.
— Csalódások.
— Három egyszerre.
— Ilka.
— János kulacsa. (Mátyás deák.)
— Stibor vajda.
— Vígjáték.
Kisfaludy Sándor: A lelkes magyar leány,
— Az emberszívnek örvényei.
Kossuth Lajos: András és Béla.
Kovács Pál: A zsivány.
Stekrényessi : A véletlen úrrá levés.
Telepi György: A hívatlan képíró.
Tóth Ligos: Az alpesi kőszirten épült rablóvár.
1834. A német műsor divatos írói immár teljes számban
repelnek, így Hálm s a két népszerű bécsi író: Raimund a
214t A Fáncsy-féle színlapgytytemény a M. N. Múzeum kOnyytárábtn
maga limonádéízű, de legalább nemesebb irányra törekvő tündér-
játékaival s Nestroy, a karzatok e vérbeli írója, tipikus bécsi,
harsány kedvével és nyers ötleteivel »Lumpaci Vagabundasc
soká műsoron maradt s kedvencz szerepet adott Barthánáky a
ki a víg hangnemben is valami csiszolatlan őserővel tudott ját-
szani, a mit folyton hangos kaczagás kisért. Az ephemer-értékû
német darabok mellett a német drámairodalom egy gyönyörű
virágát is átplántálják a magyar színre. Kleist »Heilbronni Katin-
káját«, bár ezt sem eredeti formégában, hanem Hclbein színre-
alkalmazása után fordította Kandóssy. Katinka bájos szerepét
Lendvayné játszsza, a darab színen van a Nemzeti Színház első
éveiben is, de ez az első és egyetlen Kleist^ a mit magyar színen
adtak s ezt se hosszú időn keresztül.
Érdekes, hogy ez években a Ooldoni darabjai is kedveltek,
a »Két úr szolgáján« kívül »Â fogadós« s >A házasságszerzfi«
szerepelnek több estén. A későbbi években ez ötletes, kedves író
lekerül a műsorról. Egy igazi klasszikus vígjátékkal is szaporodik
a műsor, a Beaumarchais > Figaro lakodalmával«. Junger átdol-
gozása szerint adják, név nélkül, de a személyek sora kétség-
telenné teszi, hogy a Beaumarchais vígjátékáról van szó. íWg»
mulatságos Figaro lehetett, bár kétséges, hogy volt-e benne elég
franczia finomság. Beaumarchais szellemének borotvaélét a kettős
fordítás bizonynyal csorbává verte. Szerepel még egy Don Jaan-
travestia s egy »Doctor Faust« ez. dráma, de a színlap nem ad
közelebbi fölvilágosítást. Moliere-i6[ »A botcsinálta doktort« adlják
Kazinczy fordításában.
AAaA:e52?earetőljátszszák az »Egymást bosszantókat«, a »Ham-
letet« s a »Macbethet«. De már eltűnt előbbi torz köntöse, a
Döbrentei verses fordításában adják, mely azon kor legjobb for-
dításai közül való. A színlapról se vigyorognak a kísértetek s az
előadás is érdekes lehetett, mert Kantomé Lady Macbethjét
egyik legjobb szerepéül említik s Bartha játszotta a hőst
Mint érdekes estét említhetjük a márczius 23-ikit, a Páiyni
jutalomjátékát. Hangverseny (a színlap szerint »hangászat«)
Kacziáner Károly hannoverai operaénekes vendégszereplésével
(ki a magyar nemzet iránti tiszteletből lép föl) s igen jó műsor-
ral: Mer codante és Rossini operáiból is énekelnek részletet, sőt
Mozart »Varázsfuvolájából« énekli Sarastro áriját Bartha. Mert
Dr. Vértesy Jenőtől 215
még kölőn énekes-személyzetről szó sincs s a kinek az Üristen
hangot adott, vígan vállalkozik a legnehezebb áriák éneklésére is*
Egész operát is találunk a mtïsoTon^ a Meyerbeer »ördög Róbertjét c
A budai színtársulat ez évben örömmel látja, hogy a far-
sangi megcsappant látogató közönség mellett is jól megy a szín-
ház. Â színlapon is megjelentik ezt a hazafi közönség buzdítására.
Szemük úgy tekint az állandó színház felé, mint az igazhivő
muzulmán Mekka felé . . . Talán még megérik. E jelentés oly
jellemző, hogy érdemes a közlésre: »Örömmel jelenti a' tekintetes
Pest Vármegye részéről lévő igazgatóság, hogy fővárosunkban álló
nemzeti játékszínünk, mind eddig rendben tarthatta magát a' folyt
bértetekből 's így a' tisztelt ns. Vármegye járásaiból gyűlt sege-
delempénzhez nyúlni még épen nem kellett. A' múlt octóberi,
novemberi jövedelem' feleslege pótolta a' farsangi hiányt. Egyéb-
iránt ns. Buda városából is kedvezőleg jelent meg folyvást a'
nagy érdemű közönség. Es ha majd a' Duna hídja könnyen ereszti
idtal ns. Pest városának is Magyarait, nincs kétség, hogy a' két
városból divatozó folyamat ne eredne.
E' februariusi 1-ső 's majd a 2-ik bérletszünés, azért még
az igazgatóság pénztáráé, mivel a színészek jutalomjátékai tulsy-
donképen Mártiusban kezdődnek. Egyébiránt hiszen minden jöve-
delem egy köz szándék létesítésére fordíttatik, nemzeti játékszinün-
kére, mellyet már most csak el nem ejtünk.« (febr. 20.)
Ez évi magyar darabok:
Bárány Boldizsár: Sajdár és Rurik.
Dugonics András: Bátori Mária.
Farkas József; Asszony esztrenga.
— VéleUen vőlegény.
Katona József: István, magyarok első királya
— Szentgyörgyi Cecília (Aubigny Klementin).
Kisfaludy Karoly: A kérők.
— A leányőrző. (Kétszer.)
— Csalódások.
— Hűség próbája.
— Uka.
— Nem mehet ki a szobából.
— Vígjáték.
KonUóssy Ferencz: A siklósi borzasztó éjszaka.
Munkácsy János: A garaboncás diák. (»Első eredeti magyar paródia.«
Négyszer.)
216 A Fáncsy-féle színlapgyüjtemény a M. N. Múzeum könyvtárában
Szoüősy Lajos: Nagyidai lakodalom.
Vörösmarty Mihály: A kincskeresők.
— Vérnász.
Figyelmet érdemel a > Vérnász« előadása. Külön fölhívja a
társaság a közönség figyelmét, mint az Akadémia pályakoszoni-
zott darabjára. Többszöri előkészület után mindent el fognak követni
a sikerért — igénk. A körülményekhez képest elsőrendű szerep-
osztással is adják: Bartha játszsza Télegdit, Megyeri a remetét, a
délczeg Lendvay a szilig Koltát, Lenkét Parázsáné, Bánót Fáncsy
és Kuvikot Telepi Az egykori tudósítás nagy sikerről számol be
s főleg Fáncsyt dicséri, ki nagyon szépen, értelmesen szavalta
Vörösmarty gyönyörű sorait. ^
1835. Ez esztendőben Fáncsy ismét vándorol: megfordul
Kassán, Nagyváradon és Temesvárott Viszi magával diadalmas
új szerepét. Bánó diákot. Mindenütt a »Vérnász« a jutalomjátéka.
A kassai première színlapja nemzetiszínű. Fáncsy a közönség
figyelmébe ajánlja, de már egész egyszerű szavakkal, nem a régi
jutalomjátékok lehetetlen stílusában. Télegdit Czélesztin adja, e
híres színfalhasogató hősszínész, míg Lenke szerepében a fiatal
Laborfalvi Benke Róza arat sikert. A közhit az, hogy Vörös-
ynartyiiak nem voltak színi diadalai. A »Vérnász« előadásai fényes
czáfolat. Diadallal járja be a fővárosból a vidéket s a koszorúból
juttassunk egy levelet Fáncsynak, mert megérdemli. Manapság
sikert aratott darabot egyre-másra játszanak, de a 30-as években
még máskép állt a dolog. A közönségnek folyton új kellett, azért
olyan változatos a műsor. S mivel ez esztendőben egy darab se
éri el a »Vérnász« előadásainak számát, bízvást följegyezhetni az
eredményt.2
A »Vérnász« diadala a kor ízlésének megfordulását jelenti.
A franczia romantika kezd előnyomulni. Kotzebuei ugyan most
|S gyakran adják, de jelentékenyen kevesebbszer, mint az előbbi
években. Egészségesebb és föltétlenül költőibb irány ez. Kalandos
mesék, élére állított helyzetek, de tüzes, lobogó érzések és nemes
szenvedélyek. Seribe mellett színre kerül Dumas > Szaracén «-ja^
* »Honművész« 1834.
* Erre már Bayer József mutatott rá: »A ^Vérnász' első előadásai 4
vidéken« ez. czikkében. (>Irodalomtört. Közlemények« 1904.)
Dr. Vértesy Jenőtől 217
vérbeli romantikus dráma, hatásos szerepekkel, majd a nagymester,
Hugo Victor »Borgia Lucreti^a«. A romantika kék virága helyett
a piros hsgt ki.
Operákat is gyakrabban játszanak már. Előadják Mozart
»Tündérsípjátc (> Varázsfuvola«) nevető, életörömöt árasztó muzsi-
kával és eszeveszett librettójával s a kassaiak élvezhetik kedven-
czüket, Dérynéig a mint szívhez szóló, ezüst hangján énekli Pamina
áriáit. A legkedveltebb opera ez években Herold élénk, frisstem-
pójú daljátéka: »Zampa« vagy >A márványara.« A kótái régóta a
lomtárban hevernek, de emlékét megőrizte egy vendéglőczímer
egyik legnépszerűbb vendéglőben a budai oldalon.
Shakespearetöl csak »Hamletet« játszszák ez évben.
A magyar darabok sora:
Bárány Boldizsár: Szittya magyarok kiindulása Ázsiából.
Csipáky József: Zoltán, Árpád fia.
Fáy András: A régi pénzek.
— Két Báthory.
Jakab István: Falusi lakodalom.
Kisfaludy Károly: A kérők. (Kétszer.)
— A leányőrző.
— Csalódások.
— Iréné.
— Stibor vajda.
— Szeget szeggel. (Kétszer.)
— Vígjáték. (Kétszer.)
Kovács Pál: A koldúsleány.
— Magának akart, másnak kért.
— Mátyás király Pozsonyban.
Láng Ádám: Mátyás deák.
Munkácsy János: A garaboncás deák. (Négyszer.)
Fergö Czelesztin: Toldi Miklós.
Vörösmarty Mihály: A kincskeresők.
— Vérnász. (Ötször.)
1836. Fáncsy debreczeni tartózkodása idején a színlapokon
több ízben találjuk az Arany János nevét. Nem nagy szerepek után
áll : pl. inas, 1. gavallér, 4. paraszt stb. Ekkor állt be Arany szí-
nésznek, de sehogy se tudott érvényesülni. Része lehet ebben
igénytelenségének éppen úgy, mint a véletlennek. Önéletrajzában
— és ez az egyetlen dicsérő szava magáról — említi, hogy szép^
csengő hangja volt; a > Bolond Istók «-ban egy mellékszerepben
:218 A Fáncsy-féle színlapgytljtemény a M. N. Múxeum kOnyTtárában
aratott sikeréről is beszél, de azt is mondjja, hogy erővel a diva-
tos ál-páthoszra akarták szoktatni s végkép a párszavas szere-
pekre szorították. ^ íme legnagyobb költőnk aktorságának emlékei.
A romantikus darabok mind nagyobb tért hódítanak. Seribe
^ok estét tölt be, nemkülönben Dumasj a kinek híres »Korona
és vérpadját« ez évben illesztik a műsorba, melynek Ethelwoodja
parádés szerep lesz. Hugótól a »Tudor Máriát« és az »Angelót«
hozzák színre. A Dumas ügyes s a Hugo költői drámái mellett a
Tomantika polyvája és szemetje is kezd belekeveredni, mint a
Des Arnold és Fournier >Vasálorczája« (ford. Oaray János),
hogy még évtizedekig rettegtesse a vidéki közönséget, mikor a
nagy Hu^o darabjai a Nemzeti Színházban már csak íinnepnapon
kerülnek színre.
Schillertől Debreczenben kerül színre a »Stuart Mária« Déry
iszabad fordításában, melynek stílusához hozzávethetni a hirdetés-
ből, hogy az utolsó jelenetben néma ábrázolatban Mária fővételét
is láthatni, a mit Leicester képzeletében lát. A budai színpadon
pedig Oozzi után írt kedves mesejátékát, a >Turandot«-ot adják,
de ezt már Gáthy János verses fordításában. Móíiére-iil szerepel
»A botcsinálta doktor«. Za^tnc^y magyarítását még egyszer meg-
dolgozza Balog István. Shakespeareiöl adják a »Szerelem mindent
tehet« ez. átdolgozást és »Hamletet«, a dán királyfi szerepében
ezúttal Egressy Gábor lép föl.
A budai társaság műsorában az operák is kezdenek tért
foglalni. A gyér műsor határozottan elsőrendű. Auher »Fra Dia-
volója« mellett játszották Rossini »Tancrédját« s ma is kedvelt,
gyönyörű, igazi olaszos »Sevillai borbélyát« (Jellemző a színlapon,
hogy Egressy Benjámin, mint kezdő színész, Figarót énekelvén,
a közönség kegyes elnézéséért esedezik) s e mellett a német
j:ene egyik el nem avuló remekjét, a Weber »Bűvös vadászát«.
A magyar darabok ez évben:
Babócaai István: Vígkedvű Mihály.
Bárány Boldizsár: Sajdár és Rurik.
Dugonics András: Bátori Mária. (Kétszer.)
Eötvös József: Bosszú.
Fáy András: A régi pénzek.
* II. é. 62-97.
Dr. Vértesy Jenőtől 219
iTakah István: 2^sarnok apa. (Kétszer.)
Katona József: Bánk bán.
Kisfaludy Károly: Stibor vajda.
— Szécsi Mária.
Kovács Pál: Magának akart, másnak kért.
Máczay Imre: Â számkivetett magyar.
Munkácsy János: Garaboncás deák. (Négyszer.)
Szentjábi Szabó László: Mátyás király választása.
Szabó Pál: A magyar külföldön.
Szigligeti Ede: Dianes.
Telepi György: Â bivatlan képíró.
Tóth Lőrincz: Átok.
— Ekebontó Borbála.
Vörösmarty Mihály: A fátyol titkai. (Kétszer.)
— Vérnász.
A »Bánk bán«, mióta Egressy művész szeme kiemelte az
ismeretlenségből, ha szórványosan is, elő-elöfordult. Már ragyogott,
mint a nemes gyémánt, de még nem ismerte föl mindenki. Ezen
előadása kitűnő szereposztásban történt: Bánkot Bartha, Gertru-
dist Kantomé, Melindát Lendvayné, Peturt Szentpétery, Ottót
Egressy és Biberachot Megyeri játszsza. Szigligeti »Dienese« is
esemény: második darabja és első sikere ez írónak, ki egykoron
a Nemzeti Színház legtermékenyebb írója és vezetője lesz. Még
fiatal ember, a romantika felé csapong s a színműíró koszori^a
mellé a színészét is akarja tűzni. Ezidétt még játszik nagyobb
szerepeket is (Pl. >Az élet álom«-ban Astolfót), de itt rövidesen
a háttérbe szorul.
1837. Az öt hónap műsorán a következő magyar darabok
szerepelnek:
Bárány Boldizsár: Sajdár és Rurik.
Csaté Pál: Fiatal házasok.
Dugonics András: Bátori Mária.
Oaál József: A király Ludason.
Kisfaludy Károly: A kérők.
— A leányőrző.
— A pártütők.
— Csalódások.
Munkácsy János: Garaboncás deák.
A színtársulat ez idő alatt megerősödött, a legjava tagok
egy helyre tömörültek. Műsorukat változatossá igyekeztek tenni.
220 Â Fâncsy-féle színlapgyQjtemény a M. N. Múzeum könyvtárában
tömérdek darabot fordítottak le jóI-rosszúl; nem hiányoznak
soh'sem a klasszikus írók s már van eredeti drámairodalom is.
Minden megért az állandó szinház számára.
Az augusztus 22-ki színlap piros betűivel kegyeletes emlék.
Vörösmarty »Árpád ébredése« a legszebb alkalmi költemények
egyike. Mosolygunk a naiv helyen, ahol az egyik ifjú társait tisz-
tességes magaviseletre inti a színházban, de lelkesedés és meg-
indulás fog el, ha olvassuk Árpád és a költő dialógját, mert
végigrezeg benne a kor összes bánata és minden reménye.
A Nemzeti Színház eleinte Pesti Magyar Színháznak nevezi
magát. 1840. augusztus B-ától viseli a Nemzeti Színház nevet.
Páholyait 5 és 4 frtért ac^ja, a többi jobb helyek 1 frt 30 kr.
és 1 frtosak. Igazi európai kényelemről még nem lehet szó. Jel-
lemző, hogy a közönséget azzal biztatják, hogy a színház a
»lehetőségig« fQtve lesz. Csak 1843-tól fűtötték a színházat télen
minden nap. A hazafiság s a jóakarat elnézte a kényelem hiányát.
A 40-es évek elejétől különben a színlapnak is jobb formája lesz^
elmaradnak róla a különböző magyar- és németnyelvű hirdetések.
Szünet nincs, játszanak egész éven keresztül. Egy hosszabb szü-
net van s az szomorú emlékű: az 1838-ki árvíz okozta«
Ez esztendők anyagát nem ismertetjük részletesen, mert jó-
részt ismerős és feldolgozott anyag. A színház műsora a kor
színvonalán áll s ez elég nagy dicséret. A látványosságok vásári
hirdetése még itt-ott kísért. Majom-darabja is van még a nemzeti
színháznak három, de az egyik a Nestroy-é^ a jó bécsi közönség
kedvenczéé. A Hugo drámáinak nagy tér jut s ezek szereposztása
kiválóan gondos. Olyan művészek, mint Egressy, Lendvay játszszák
a »Borgia Lucretiában« Gennaro barátait. Feltűnő, hogy a spanyol
klasszikusok milyen kedveltek : »Donna Diana« Moretóiu\ »Az élet
álom« Calderon\.6\ és »Sevilla csillaga« Lope de Vegáiól sűrűn
fordulnak elo. E legutolsó Fáncsy fordítása s az ő kedvencz
szerepe a Don Sancho Ortizé. Shakespeare elterjesztésében Egressy-é
az oroszlánrész. A régi fordításokat újak váltják föl : főkép a
Vajda Péter s maga Egressy fordításai, melyek legalább hűségre
törekszenek. A Kazinczy-léXe megcsonkított »Hamlet« is eltűnik.
Egressy külföldi utazása és annak következtében történt betegsége
Dr. Vértesy Jenőtől 221
uiyagi veszteségeit az igazgatóság jutalomjátékkal kárpótoltja s a
éles művész >Othellót« választja. Az eredeti műsor élénkítése
lozza előtérbe Szigligetii. A színlap szükségesnek tartja külön
fnegemlíteni, hogy a jövedelem egy része >a szerző jutalma«.
Operát átlag kettőt adnak hetenként, kiváló gondos kiállítással.
kz egykori lapok tele is vannak panaszszal, hogy a drámát
tianyago^ják el miatta.
A vendégszereplések között érdekes Löw Lajosé, a Burg-
szinház tagjáé, a ki szívességből lép föl. E műélvezet mellett a
régi divat emberei láthatták Czelesztini is tombolni és dühöngeni
a Schiller >Haramjáiban«, még pedig egyszerre Moor Károly és
Moor Ferencz szerepében. Azt hiszi az ember, hogy ez lehetetlen,
pedig nem. A hősnek s az intrikusnak valóban nincs közös jelenete.
A hires Czelesztin játéka mutatványnak elég érdekes lehetett s
hatalmas fizikum tanúbizonyságát adta, de művészi eljárásnak,
aligha mondható.
1840. január 4-én és 11-én a zenekedvelőknek volt ünnepe.
Liszt Ferencz tartott hangversenyt a Nemzeti Színházban. A
mestert szépen jellemzi, hogy első hangversenye jövedelmét a
színháznak, a másodikét a fölállítandó konzervatóriumnak szánta.
Tartottak hangversenyt (akadémiát) különben a leendő nyugdíj-
intézet javára is. Valószínűen Lisztnél is nagyobb közönséget
vonzott az Elszler Fanny táncza. Legalább a színlap előre figyel-
meztet, hogy a zártszéktulajdonosok jöjjenek jókorán, nehogy a
tolongás miatt be ne juthassanak (1844. jún. 2.). Állóhelyet
t L annyit adtak el, a mennyi elkelt.
Két ízben kegyeletes ünnepély szinlapját is találjuk a többi
között. Egyik 1842. május 5-én Láng Ádám János aggszínész
jubileuma. A színházat teljesen kivilágítják s a színlap közli L&ng
első föjléptének színlapját is 1792-ből. Valóban félszázados vándor-
élet a magyar nyelv szolgálatában nem volt csekélység. Szigligeti
írta az ünnepi prológot. Ez év utolsó napján a >Peleskei nótáriust«
adták, Szentpétery, a kedélyes apák kitűnő személyesítője viselte
Zsgtay uram maszkját, de mindenkinek eszébe jutóit az igazi
a felejthetetlen nótárius : Megyeri Károly. Két estét szántak az Ő
emlékének: egyik a művész árváit, másik a síremlékét illette.
Elte javában dőlt ki az érdemes ember, nem sokkal azután, hogy
megérte az állandó színház felállítását. A megnyitó estén Belizár
222 A Fáncsy-féle szinlapgy^itemény a M. N. Múzeam kOnyTtárában
sisa^át és pallosát viselte. Ambicziója a drámai szerepek felé
vitte s jellemző ereje itt is megállta helyét, de míg tragikai ké-
pességét csak a színlapok jelzik, komikai erejét a Vörösmarty
tolla öríUdtette meg.i
Fáncsy es években már mint intrikus és jellemszínész
szerepel, bár esetröl-esetre szerelmes szerepet is játszik. A kritika
néha kifogásolja hidegségét. Lehet, hogy e hidegséget ma előnyére
tudnánk be. Shaiespeare drámáiban 6 jálszsza Jagót, Shylockot,
Claudiust. Vörösmarty főképen két szerepében dicséri : Hugo
»Angelójában«, mint Hornodéi egyre jobban kidolgozza szerepét s
metsző értehnességgel mondja el a kém mondanivalóját; a
»Fiesco« Muley Hasszánját pedig tökéletesnek mondja.' Ha Kolozs-
várra, Debreczenbe megy, azért inkább a daliás szerepeit vá-
lasztja; a szaraczént, Don Sanchót, Percivalt.^
E vendégjátékok színlapjai is ott vannak a többi kőzött
184-4. január 15-én Debreczenben Shylockot játszsza. E színlapon
olvassuk, hogy > Feto fi úr, színészi pályára menendő íQú a jelölt
szerepet próbatétül választván, a közönség kegyes részvétébe
ajánlja magát«. A jelölt szerep a marokkói herczegé, kis szerep,
de a színészek előtt kedvelt, mert Portia kezét keletiesen színes
nyelven, titáni kijelentésekkel kéri meg. Bizonnyal jó alkalmat
adott Fetöfinek^ hogy megmutassa, mennyire nem termett a szín-
játszásra. Gyűjteményünkben van Fetöfi utolsó kísérletének emléke
is : >A szökött katona« ez évi október 12-iki színlapja, a mikor
Gémesi jegyzőt játszotta. Kudarcza az irodalomtörténetből ismeretes.
Kár, hogy ez érdekes gyűjtemény csak 1844. végéig terjed.
Az ilyen gyűjteménynek becse évről-évre nő, annál is inkább,
mert magának a Nemzeti Színháznak sincs te^es színlapgyí^jte-
ménye megnyitástól kezdve. A Múzeumé 1844-ig csaknem teljes.
Egy-kettő hiányzik ebből is, vagy elkallódott annak idején, vagy
rosszindulatú kéz csonkította meg. Az emlékek kegyeletes gyUjtöje
lépten-nyomon szembe kerül a barbár látogatóval. Herostratos
csak egy volt, de apró utódai, fájdalom, még mindig vannak.
* Szigligeti: Ï. m. — Vörösmarty: I. m.
» I. m.
■ Halm »Griseldis«-ében.
EGY TUDOMÁNYOS KÖLCSÖNKÖNYVTÁR:
A »LONDON LIBRARY«.
Db. Gulyás Páltól.
A londoni, rendkívül fejlett könyvtári intézmények között
egész sajátos helyet foglal el a város legelőkelőbb negyedében, a
Pali mail közelében zöldelő St. James's square egyik szögletén
látható, külsőleg jelentéktelen épületben elhelyezett London Library y
az egész föld kerekségén talán legrégibb s legértékesebb tudo-
mányos kölcsönkönyvtár.
Alapítása az 1840-ik évig nyúlik vissza s a modern angoí
irodalom egyik legsigátosabb alakjával, Thomas CarZy/e-lel s
annak tudományos törekvéseivel van szorosan egybeforrva. Talán
nem lesz érdektelen Fronde * nyomán röviden előadni az érdekei
és életrevaló intézmény genezisét.
Carlyle az 1838-ik év utolsó napjaiban kezdett foglalkozni-
Oliver Cromwell alakjával s munka közben élénken érezte a
szükséges segédkönyvek, forrásmunkák hiányát. A British Museum
olvasóterme ugyan az ő számára is nyitva állt s cambridgei*
barátai is kisegítették az egyetemi könyvtár anyagával, de Carlyle-t
mindez nem elégítette ki. A szükséges könyveket otthon, a maga
íróasztala mellett ugyanolyan szabadsággal szerette volna forgatni,
mint akár a magáéit s erre az országos gyűjtemények, a kiköl-
csönzés korlátoltsága, vagy teljes eltiltása folytán épen nem nyig-
toitak módot. A meglévő kölcsönkönyvtárakra szintén nem lehe-
tett gondohii, mert azok a szépirodalom kérészéletű termékei
mellett legföljebb a nem kevésbé múló értékű útleírások s élet-
ngzok köröztetésére voltak berendezve.»
* Thomas Carlyle, a history of his life in London 1834— 1881-
London 1884.
■ L m. L köt. 151—152. 1.
'221 Egy tudományos kölcsönkönyvtár: a »London Library«
E szomorú állapoton segítendő, Carlyle 1839 telén mozgal-
mat indított oly kölcsönkönyvtár szervezésére, mely tudományos
munkákat tegyen hozzáférhetővé a komoly szándékú olvasóknak.
A mozgalom mind nagyobb hullámokat vert s végül egy
1840. június 24-én tartott nyilvános ülésben csúcsosodott ki,
melyen Lord Eliot elnökölt s oly férfiak vettek részt, mint
Bulwer és Gladstone, hogy csak a legismertebb neveket említ-
sük. Maga Carlyle igen tüzes beszédet tartott az alapítandó
könyvtár érdekében, heves temperamentumával oly túlzó kijelen-
tésekre ragadtatva magát, mint pl. az, hogy könyvtárak dolgában
olyan nivón áll Anglia, mely Dahomeyhez volna méltó. De egy-
ben kifejtette azt a helyes alapelvet, miszerint a könyvek nem
csupán a gazdagok, hanem mindenki számára írattak, hogy min-
den emberi lénynek a dolog természete szerint joga van meg-
hallani azt, a mit más okos emberi lények mondottak neki.^
Gyújtó szónoklatának hatása alatt az egybegyűltek egy-
hangúan kimondották az i^ alapokra fektetendő kölcsönkönyvtár
létesítésének szükségességét s aUg néhény héttel utóbb, W. D.
Christie, az első aláírók egyike. An explanation of the scheme
of the London Library czimen röpiratot bocsátott közre, mely-
ben a következőkép vázolta az alakulófélben lévő intézmény fel-
adatát és irányelveit:
»A kölcsönkönyvtárak főtörekvése, könnyű irodalmi termé-
kekkel látni el a közönséget. Ezt elmondhatjuk, az igazság meg-
sértése nélkül, a legjobb kölcsönkönyvtárakról is, míg az átlagos
kölcsönkönyvtáraknak ez az egyetlen törekvésük. A London Library-
nek ellenben az a czélja, hogy a tudomány minden ágából a jó
könyveket hozzáférhetővé tegye. A könnyebb fajta irodabni ter-
mékek s új könyvek szükségképen beleértendők, mert a nélkül a
könyvtár nem volna teíjes: de az új könyvek nem vásároltat-
nak meg pusztán csak azért mivel újak és természetszerűen sok
válogatás fog esni a könnyebb irodalom mezején, mely a kölcsön-
könyvtárak legfőbb üzletága s a London Library előfizetői
nem ügy jönek ide, mint a kölcsönkönyvtárakba, hogy a leg-
utóbbi szemlét vagy uralmon lévő regényt megkapják, melyeknek
nincs más erényük, mint újdonságuk. A London Library tehát
' U. o. 188 1.
Dr. Gulyás P<ól 225
nem akar betörni a kölcsönkőnyvtárak sajátképi területére,
hanem az általános olvasó részére nagyobb s jobb könyvgyűjte-
ményről kíván gondoskodni, mint a minő a legjobb kölcsönkönyv-
tár lehet s remélhetőleg egyúttal arra is alkalmas lesz, hogy
.azok szükségleteit is kielégítse, a kik a legkiterjedtebb mérték-
ben s a legpontosabb kutatások alapján művelik az irodalmat és
a tudományt, c i
E tervezet megvalósítására a fentemlített gyülekezet kiváló
tudósokból, írókból s politikusokból álló bizottságot küldött ki a
könyvtári szabályzat s a könyvbeszerzések tervezetének kidolgo-
zására. E bizottságnak Carlyle mellett Leivisy Macaulay, Búlwer,
Oladstane, Lord Littleton, Fitzgerald, Pusey stb. voltak leg-
kiválóbb tagjai. Â könyvtári bizottság 1841. februárjában válasz-
tott titkárt és könyvtárost John George Cochran személyében,
majd a következő hóban kibérelvén a Pali Mail 49. száma alatt
•a könyvtár első helyiségét, hozzálátott a könyvbeszerzés sok
körültekintést igénylő munkájához. Az alig 3000 kötetből álló
gyűjtemény május 3-án adatott át a használatnak. Állománya
egy év leforgása alatt 13,000 kötetre emelkedett. A könyvkészlet
^arapodása azóta is évről-évre nem hagyott alá, úgy hogy ma
már közel 240,000 kötetből áll a gyiytemény.
Jelenlegi épületébe a könyvtár 1845-ben költözködött át s
egy ideig a Statistical Society^yel osztozott a rendelkezésre álló
helyiségeken. 1874 óta azonban az egész épület a könyvtár czél-
jait szolgálja. Az épületet az intézet 1881-ig csupán bérben bírta,
ekkor azonban kölcsön útján szerzett összegen 21,000 £-ért meg-
vásárolta. 1896.ban pedig 17,000 £ költséggel teljesen átépítették
AZ épületet Az új helyiségek 1898. deczember r)-én adattak át a
nyilvánosságnak.
A kívühről meglehetős jelentéktelennek látszó, egyéb magán-
házak közé beékelt könyvtárépületbe széles halion át jutunk,
melynek két hosszanti oldalán elhelyezett keskeny asztalok mel-
lett bonyolítják le a kikölcsönzést, az alább közlendő feltételek
mellett. A helyiség közepét széles börpamlagok foglalják el,
melyek a várakozó feleknek szolgálnak pihenőül. A hall mélyén
» V. ö. London Library. St. James's Square, S. W. Laws with an
introduction and a list of members. London, 1905. 7—8. 1.
Magyar KOojTMeinle. 1908. III. faxot. 15
226 E^ tudományos kölcsönkönyvtár: a »London Library c
kényelmes, szőnyeggel borított lépcső vezet az első emeletre,
melynek utczára tekintő részét a társalgó módjára berendezett
olvasóterem fogla^a el. Az olvasóteremben a szabad használatra
kitett szótárak s lexikonok mellett főleg a nagyszámú folyóiratok
legújabb füzetei állnak az előfizetők korlátlan rendelkezésére^
nyitott asztalokon, tárgyak szerint elhelyezve. Â napilapok s képes
hetilapok teljesen hiányzanak, ellenben nincs az az elvont tudo-
mányág, melynek legelőkelőbb angol, franczia, német vagy olas^
nyelvű orgánuma fel ne volna található. Az épület többi részét
a hivatabiokok dolgozóhelyiségei s az embermagasságú könyviá^
emeletek foglalják el. Az összes könyvraktárakat kellőkép elszige-
telt vezetéken függő villamos lámpák világítják meg, miután a
nappali világosság, főleg az udvar felé eső részeken, ritkán ele-
gendő.
A könyvtár felállítása annyiban sigátszerfl, hogy a könyvek
a leltári számon kívül semminemű jelzettel nem bírnak, hanem
tárgyszerinti betűrendben vannak a polczokon felállítva s a szük-
ség szerint bármikor, minden jelzésváltoztatás nélkül elmozdít-
hatók. A szekrények végére mutatótáblák vannak fölerősítve,
melyek arról adnak felvilágosítást, hogy melyik tárgyra vonatkozó
munkák melyik szekrényosztályban találhatók. Arra a kérdé-
semre, vájjon a jelzet hiánya a könyvek visszaosztásánál nem
okoz-e zavarokat, megnyugtató választ nyertem, a mi azonban
nem annyira a rendszer helyessége, mint az alkalmazottak ügyes-
sége mellett szól.
A meglévő könyvekről egy vaskos kötetet kitevő nyomtatott
katalógus áll rendelkezésre," melyet dr. C. T. Hagberg Wright^
a könyvtár jelenlegi igazgatója, 1903-ban bocsátott közre s azóta
az évi gyarapodás jegyzékével évről-évre kiegészít. A katalógus
elrendezése szótárszerű, vagyis ábéczé rendben sorolja fel a műve-
ket a szerző s tartalom elnevezése alatt Bibliográfiai részletes-
ségre ez a teljesen praktikus czélokat szolgáló kiadvány termé-
szetesen nem tart igényt s minden törekvése abban összpontosulj
hogy minél gyorsabb s áttekinthetőbb tájékozást nyi:gtson az elő-
fizetőknek. Az egyes könyvczímek 2 — 3-szor is ismétlődnek benne
> Czíme : Catalogue of the London library of St James's square.
London, Williams and Norgate, 1903. 4« XIII., 1626 1.
Dr. Gulyás P<ól 227
különböző péczeszók alatt. így pl. Leopold Delisle Le Cabinet
des manuscrits czímQ munk^a Delisle^ Bibliothèque nationale és
Paris czimszök alatt feltalálható; Sir Bulwer Lytton eredetileg
névtelenül megjelent regénye, The last days of Pompeii pedig
Lj/tton^ Last és Pompeii ezimszók alatt. Az egyes szerzőknek
szentelt czikkelyek három főrészre oszlanak ú. m. a szerzők
összes munkáinak, egyes dolgozatainak s végül a re^uk vonat-
kozó irodalomnak a felsorolására.
Jelenleg a könyvtár személyzete, Wright doktor vezetésével
az egész könyvanyag részletesebb tárgymutatójának elkészítésén
dolgozik, mely legközelebb nyomtatásban is meg fog jelenni. E tárgy-
mutató a vegyes tartalmú kötetek, minők pl. az essay-gyí^temé-
nyek s a történeti emlékek gyiyteményes kiadásai, egyes részei-
nek feltüntetésére is kiterjeszkedik s lényegesen megkönnyíti majd
a kutatók feladatát. Az 1905. m^us havában megkezdett munka
jelenlegi állása a következő: eddigelé 72,046 kötetet dolgoztak
fel s az anyagról nem kevesebb mint 161,141 utalás készült.
A könyvanyag, az intézmény programmjához híven, az
összes tudományok többé-kevésbé teljes irodalmára kiteljed s
különösen gazdag a drága, sok helyet igénylő s éppen azért
magánemberek részéről nehezen megszerezhető sorozatos kiad-
ványokban, történeti forrásgyiyteményekben, oklevéltárakban, vala-
mint a gazdagon illusztrált nagy értékű műtörténeti munkákban.
Magyarország szintén képviselve van a gyiyteményben, ami, azt
hisszük, elsősorban Wright dr. érdeme, a ki nagy barátja hazánk-
nak s mint ismeretes, a Biedl-íéle magyar irodalomtörténet angol
kiadásánál is hathatósan közreműködött. A magyar nyelvű iro-
dalom, a mint azt a helyszínén láthattam, körülbelül 8—10 pol-
czot tölt meg s néhány történeti munkán s okmánytáron kívül
Jókaij Mikszáth, Herczeg Ferencz, Gárdonyi s mások főbb szép-
irodalmi műveinek magyar nyelvű kiadásait tartalmazza.
Röviden ismertetve ez érdekes és értékes könyvtár kelet-
kezését s elhelyezését, meg kell még emlékeznünk a működését
és használatát szabályozó intézkedések felől.
A könyvtáregyesület tagjai közé bárki felvétetik, egyik
régebbi tag írásbeli ajánlatára. Az újonnan választott tagnak a
megválasztását követő három hónapon belül eleget kell tennie
fizetési kötelezettségeinek s mindaddig, míg a beiratási díjat s az.
15*
228 Egy tudományos kölcsönkönyvtár: a »London Library c
évi tagdíjat le nem fizeti, a tagsággal járó jogait sem gyakorol-
hatja. Â beiratási díj jelenleg 1 £ 1 s, az évi tagd^ pedig 3 i
3 s. Örökös tagok egyszer s mindenkorra bizonyos, életkoroktól
függő összeget fizetnek be az egyesület pénztárába. Â legmagasabb
örökös tagsági dij a 21—25 éves férfiakra van kiróva s 40 guineát
tesz ki, míg a legkisebb örökös tagsági diy 15 guinea s a 70 év-
nél idősebb ^j tagok által fizetendő. A tagdíj előre fizetendő.
Oly tagok, a kik a befizetés határnapján túl két hónapig nem
tesznek eleget ebbeli kötelezettségüknek, nem vehetnek kölcsön
könyveket. Az esetben, ha valamely tag egy kerek esztendőre
távozik Angliából s ezt a titkári hivatalnak bejelenti, ez éven át
a tagdíj fizetése alól fel van mentve, a nélkül, hogy töröltetnék
a tagok jegyzékéből.
Az egyesület választmánya kellő indokok alapján bármely
tagot kigolyózhat, de Ítélete a legközelebbi közgyűlésen meg-
föUebbezhető.
A könyvtár-egyesület kormányzata a választmány kezei közé
van letéve, mely egy elnökből, négy alehiökből, három gondnok-
ból (trustee) s huszonnégy egyéb tagból áll. Az elnök, alelnökök
s gondnokok életfogytiglan választatnak meg, de tisztségükről
bármikor leköszönhetnek, illetve a közgyűlésen jelenlévő tagok
által kétharmad szótöbbséggel elmozdíthatók. A társulat vagyonát
a választmány ellenőrzése mellett, a gondnokok kezelik.
A választmány 24 többi tagja közül évenkint a hat leg-
régebben megválasztott tag kiváUk, de i^jból megválasztható.
A választmány rendeli meg a könyveket, fogadja fel, vagy
küldi el a könyvtárost, titkárt s egyéb alkalmazottakat, s intézi
a társulat számadásait.
A könyvtáros, a ki további intézkedésig, egyúttal a társulat
titkára, a választmány irányítása mellett a társulat ügyvivője.
Az évi rendes közgyűlés június 10. és július 10. közt tar-
tandó meg a választmány által kijelölendő napon és helyen.
A közgyűlés tárgyai az évi jelentés és számadás elbírálása s a
választmányi tagok megválasztása. Rendkívüli közgyűlést a választ-
mány akár a maga jószántából, akár 50 tag aláírásával benyigtott bead-
vány alapján bármely ügyben összehívhat, illetve köteles összehívni.
A tagok jogait a következő intézkedések szabályozzák.
Minden tagnak, a ki a londoni főposta épületétől 15 mértföldnyi
Dr. Gulyás P<ól 229
küllővel vont körön belül lakik, egyszerre legföljebb 10, a ki pedig
távolabb, de az Egyesült királyság területén lakik, legföljebb
15 kötetet kölcsönözhet ki. Â ki egyszerre ennél a számnál
magasabb kötetszámot akar igénybe venni, pótdijat fizet, a mi
évi 1 £ többlet után öt-öt régibb, illetve egy-egy üj kötet ki-
kölcsönzésére jogosít. A kötetek kicserélése természetesen nincs
korlátozva; a tagok akár mindennap cserélhetik könyveiket.
A kötetek hazaszállításáról s visszaszolgáltatásáról az olvasó maga
tartozik gondoskodni, vagy pedig e czélból bizonyos, öt shilling-
nél nem kisebb, összeget tesz le a titkári hivatalban, mely míg
a letét tart, annak terhére portómentesíti a kölcsönkért külde-
ményeket. Az olvasó a nála lévő kötetekért anyagilag felelős s az
esetleg megrongált vagy elvesztett kötetek bolti, illetve beszerzési
árát megtéríteni tartozik.
A kikölcsönzés időtartama három hónap, de a könyvtáros-
nak jogában áll két hónap elteltével bármely kötetet az időköz-
ben érte jelentkező más olvasó részére bevonni s a kölcsönző
köteles az erre vonatkozó felszólításnak egy héten belül eleget
tenni. Ha az olvasónál künn lévő kötetekre előjegyzés nem tör-
tént, kikölcsönzésük időtartama, az első határidő eltelte után,
további három hónapra meghosszabbítható. A könyvek vissza-
szolgáltatásával hátralékos olvasó mindaddig nem kap ki újabb
köteteket, míg azokat a műveket, melyek határideje már lejárt,
vissza nem szolgáltatja. Ha pedig az olvasó valamely könyvet
féléven túl magánál tart s a könyvtáros két ízben tett felszólítása
daczára sem szolgáltat vissza, annak árát megtéríteni köteles.
Üj könyvek, mely kitétel alatt a legutóbbi 12 hónapon belül
megjelent művek értetnek, csupán a kölcsönvétel napjától számí-
tott két hétre adatnak ki s a lejárat napján minden külön fel-
szólítás nélkül visszaszolgáltatandók.
A választmánynak jogában áll egyes könyvekre, vagy
szakokra kimondani, hogy azok egyáltalán ki nem kölcsönözhetők,
vagy csupán külön feltételek mellett adatnak házonkívüli hasz-
nálatra.
A vállalat életrevalóságát s czélszerűségét legjobban az
bizonyítja, hogy a könyvtárnak jelenleg 2,962 fizető tagja van, a
mi évente 184,968 korona (7707 £) bevételnek felel meg, oly
összegnek, a minő felett nem egy állami közkönyvtár sem ren-
280 Egy tadományos kölcsönkönyvtár: a »London Library« dr. Gulyás Páltó
delkezik. Ez ősszegből a mait esztendőben személyi kiadásokra
2662 f 5 s. 8 d., könyvek beszerzésére 1852 £, könyvkötésre
pedig 618 £ 6 s. 8 d. adatott ki. A könyvtár forgalma ez évben
121,482 kötetett tett ki, 7018 kötettel kevesebbet, mint az előző
évben, a mi alighanem az egyre erősebben fejlődő ingyenes köz-
könyvtáraknak tudható be.
A könyvtár az angol király védnöksége alatt áll; jelenlegi
elnöke Arthur J. Balfour, az ismert államférfiú s választmánya
az Egyesűit királyság születési és szellemi arisztokráczi^jának
kitűnőségeiből alakult.
UJABB ADALÉKOK A HAZAI VEND (SZLOVÉN)
NYELVŰ ERODÁLOM BIBLIOGRÁFIÁJÁHOZ.
Db. Mxuch Jánostól.
A »Magyar Könyvszemle« új folyama X. kötete 426. s köv.
lapjain >A magyarországi vend (szlovén) nyelvű irodalom biblio-
grafiájac czímmel összeállítottam mindazt, a mit akkor hazai
vend nyelven nyomtatott könyvekről tudtam. A czikknek a végén
azt írtam, hogy összeállításom hézagos, s időről-időre a hiányokat
pótolni fogom. Azóta Gráezban az egyetemi könyvtárban, valamint
a Joanneum könyvtárában kutattam hazai vend nyomtatványok
után, s a mit eddig mint előttem ismeretlent találtam, közlöm az
alábbi sorokban.
1. Vanecsai Szever Mihály. A M. Könyvszemle i!g foly. X.
428. lapján azt állítottam, hogy »Vanecsai Szever Mihály a ven-
deknél dívó szokás szerint lehetett Vanecsa (ma Vas-Lak, Vas-
megye) faluból való, lehet, hogy ott is született. Lehetséges azonban,
hogy Vanecsa . . . községben volt pap . . .€ Az 1789-ben meg-
jelent Nouvi gráduválAi^Xi Bakos Mihály (előszó 4. lap) ezt írja:
> ... ka je pred nyim niscse nej csinijo, esi vö vzemem Vanacsaj
Mihála skolnika Nemske Gmajne vu N. Csobi, i on je vu szvojem
Katekizmusi, nistere szlov. peszami vö dao stámpatl v-Halli,
1747 . . .€.
E szerint Vaneesai Szever Mihály a nemes-csói (vasmegyei)
sémet egyház tanítója volt.
2. Nouvi I Gráduvál, | vu sterom sze vo zebráne, pobougsane, '
-t I zdaj vete nouvi réd posztá- | vlene diihovne peszmi nahájajo |
szamomi Bougi na díko | vő dáni | Stampani v-Soproni | po Siesz
Jou'zefi. I Vleti 1789. (Múzeumi jegye: Lit. 921») 8-r. 8,456, 16.
Az énekeskönyv Bakos Mihály^ tótkereszturi ág. ev. pap
mfive, a mint azt az előszó végén levő aláírás tanúsítja. Bakos
Mihály elmondja, hogy Kxizmics István surdi lelkész egyik fő
232 Ujabb adalékok a hazai vend nyelvű irodalom bibliografiigához
gondja volt, hogy a szlovén lutheránusok kezébe minél több
könyvet adjon. így bocsátotta közre i^testamentomát és a keresz-
tény hit rövid summáját. Czétja volt hívei kezébe énekes könyvet
is adni, el is készült vele ; mielőtt azonban kiadhatta volna, meg-
halt (1779, okt. 20.). Bakos Mihály Kuzmics utódja volt a surdi
parókián. A maga fordítását összevetette Kuzmicsével s így adta
ki az énekes könyvet. — Lásd még Tud. Gyűjtemény 1828: V, 26. L
3. Krátka Summa | velikoga { Katekizmusa | z-szpitávanyem, |
i odgovárjanyem | mladoszti | na návuk { vu czaszarszki, i | krá-
leszki dr' sányaj. | (kép és Tíz parancsolat) | Sze nigde v-Radgoni, ;
Pri Weitzinger Aloysi. | 8-r. 112 (Ai—Gg) = A nagy káté rövid
summája.
Weitzinger Alajos a XIX. század elején volt Regedén könyv-
kereskedő. A könyvet ezen idő táján nyomtatták. Egy példánya
gráczi Joanneum könyvtárban.
V. ö. Magy. Könyvszemle X. 445. lapján az 52. számú könyvet
4. Sztároga, i nouvoga | Testamen- | toma | szvéte | historié I
krátka summa { Na sztári szlovenszki Jezik obmyena | po |
Postíivanom Goszpoudi | Kuzmics MiJdósi^ \ Szvétoga Benedeka
Fare Dühovniki, | ino Okrogline Szlovenske Vice-öspörössa. Z
dopüscsenyom Králeszke Viszoke soule | Stamparie. | Sze najde
V-Radgoni, ! Pri Weitzinger Aloysi. | 8-r. 133, 2. (=Az ó és
új testamentum szent történetének rövid summája . . . fordította
Kuzmics Miklós.)
A műben se előszó nincs, se pedig nincs megnevezve a
nyomtatás éve. Mivel Weitzinger Alajos 1813 táján volt regedéi
(radkersburgi) könyvkereskedő (vö. M. Könyvszemle X. 436. lapon
a 10. számú könyvet), valószínű, hogy ezt a könyvet is a XIX.
század első felében nyomták. Emellett szól az is, hogy a fordító,
Kuzmics Miklós 1804 szept. 11-én halt meg (v. ö. Magy. Könyv-
szemle X. 436). Megvan a gráczi Joanneum könyvtárában. A mû
első kiadása 1780 körül jelent meg 8-ad rétben 135 lapon; egy
kiadása 1858-ban jelent meg M.-Óváron 140+11. lapon. Lásd
Simonie, Slov. bibliografija I. 499. lap.
5. Diktomszke, versuske i mohtvene knízicze za to mâlo
sôlszko deczo szprávlene po Kis Jánosi ... na nas szlovenszki
jezik obrnyene po Barla Miháli, kővágó-örske fare dühovnom
pasztéri. V-Soproni 1820.
Megvan a M. N. Múzeum könyvtárában Paed. 1179*.
jegy alatt.
Dr. Melich Jánostól 233-
6. Szvéti evangeliomi. V. Radgoni 1840.
A gráczi egyetemi könyvtár katalógusa szerint ilyen kiadás
is van, a könyvet nem találtam. A szlovén »Kresc folyóirat
I. 183. lapján levő jegyzet szerint ugyancsak a >Sv. evangeliomi
za nedele i svétka celoga leta v-Radgoni« 1844-ben is megjelen-
tek volna. Egyikből se láttam példányt.
7. Zobriszani | Szlovén | i | Szlovenka | med | Műrov i
Rábov. I Nájde sze v-Körmendíni | pri üdvary Ferenci Knigo-
vezari. \ 8-r. 143 1. (=A mtivelt vend és vend-nö a Rába és
Mura közt.)
A könyv elején egy Budán 1845. évi Boldogasszony ha va
28-áról kelt rendelet van közölve, a mely a hazai tanítókról szól.
A könyv sigát könyvtáramban megvan. Simoniö, Slov. bibliográfia
I. 241 szerint Kossits József műve.
8. Veliki I Katekizmus. { Katolicsánszkoj mladoszti [ za |
pravi Krscsánszki navuk. | Po | Kraleszki derzsanyig. | Sza nigde
v-Radgoni, | pri Weitzingeri I. A. | Duga ulicza hizse stevilo 18. |
8-r. 126. 1. (= Nagy káté a kathol. iQúság számára.)
Azt hiszem, hogy 1848—1867 közt nyomtatták Gráczban,.
a nyomtató nevét az utolsó lap így közli: »Natis A. Leykamovih
dediéev«. Megvan a gráczi egyetemi könyvtárban.
9. Kniga | molitvena | sztaro-szlovenszka. | V-steroj sze naj-
dejo I razlocsna Molitvi, Litanie, szv. Pesmi j za vszako prilozsna
potrebcsino | i szv. Krizsna pot. { Na haszek | katolicsánszkim
krscsenikom. | Nigde sze v' Eadgoni | pri Weitzinger Jánosi. |
8<> 431 lap. (— Ó-vend imádságos könyv.)
A könyv elején Román, gráczi püspök 1846 ápr. 15-éről
kelt engedélye van közölve, utána a mozgó ünnepek 1864—1900.
évig mutató táblája. Az utolsó 431. lapon található a nyomtatás
éve, helye és nyomtatója, így: »V Gradci, 1864 j Natis i papír
od Andreja Leykama dedicev (naslednikov).« A könyv megvan a
gráczi egyetemi könyvtárban.
Vö. Magy. Könyvszemle X. 436., 441., 445. lapokon a 10.,
31., 51. számú könyveket.
10. Dühovna Hrána | ali | knizsica puna lepih návukov |
molitev i peszem | za kath. kerscsenike. | Najde sze | V-Radgoni
pri Weitzinger J. knigári, | duga vulica, hizsna Nr. 18 | 8o 240^
7 («== Lelki manna, eledel).
A könyvben egy 1868—1900 közti mozgó ünnepek napjait
mutató tábla van, a miből következtethetni, hogy a müvet 1868-ban
2Sé Ujabb adalékok a hazai vend nyelTŰ irodalom bibliografié^jához.
nyomták. Az utolsó lapon ez olvasható: »Natis A. Leykamovih
dediőevc, a miből következik, hogy a müvet Gráczban nyomták.
Megvan a gráczi egyetemi könyvtárban.
Vő. Magy. Könyvszemle X. 445. lapon az 53. számú könyvet
11. Dühovna Hrána | all | knizsica puna lepih návukov |
molitvic i peszmic | za kath. kerscsenike. | Najáe sze | V-Radgoni
pri Weitzinger J. knigári | duga vuliea, hizsna Nr. 18. | 8« 248,
4 (= Lelki eledel, manna).
A könyvben egy az 1871—1900. év közti mozgó ünnepek
napját mutató tábla van. Valószínű, hogy 1871-ben nyomtáL
A nyomtatás helye Gráez, a mi a nyomtató nevével az utolsó
lapon így van közölve: »Natiskiye »Leykam Josefsthal« v. GradcL«
Megvan a gráczi egyetemi- és a Joanneum-könyvtárban.
A Joanneum-könyvtár katalógusa szerint a mfivet 1872-ben
nyonxták.
Vő. Magy. Könyvszemle X. 445. lapon az 53. számú könpel
12. Navúk vogrszkoga jezika | za zecsetnike. | Piszao je
Augustich Imre. | Budapest 1876 8© 78. lap.
Egy példány Strekelj Károly gráczi egyetemi tanár könyv-
tárában.
13. Kniga { molitvena. | Boga bojecsim düsam dana. | Sztáro-
szlovenszka. | Nájdes: | V-Radgoni, pri Weitzinger J. knigári. |
duga vuliea No. 18—19. | 8o, 428, 8 (= Imádságos könyv).
A könyv elején Román, gráczi püspök ajánlata 1846 ápril
15-éről keltezve, majd egy 1877—1950 közti mozgó ünnepek
napját mutató tábla van. Az utolsó lapon pedig ez áll: »Natiskijûe
Leykam-Josefsthal v Gradcu.« E szerint ezt az imakönyvet (1877
körül) Gráczban nyomtatták. Megvan a gráczi egyetemi- és a
Joanneum könyvtárakban.
Vö. Magyar Könyvszemle X. 436., 441., 445. lapokon a 10.,
31., 51. számú könyveket.
14. Kniga molitvena. V Radgoni 1853. Natis od leta 1877.
Így van közölve a könyv czíme a gráczi Joanneum kataló-
gusában. A könyvet nem láthattam.
15. Szvéti I Evangeliomi | za | nedele i szvétke celoga leta '
z navadnimi molitvami pri bozsoj szlüzsbi, | pred i po poldnévi.
— pridavek glavnih isztin | kerscsanszkoga navuka. | z dovo^e-
nyom cirkvenoga poglavarsztva. | Najdes | v-Radgoni pri Weitzin-
Dr. Melich Jánostól 235
jçer J. A. knigari | duga vulica, hizsna Nr. 18 | 8^ 220 (=» Vasár-
napokra és az év ünnepeire rendelt szent evangéliumok).
A könyvben 1840. nov. 23-rói és 1840. decz. 3-ról keltezett
gráczi püspöki engedély van közölve, mely szerint a könyv i^ra
nyomható. A nyomdász neve az utolsó lapon így van közölve:
»Natisz A. Leykamovih dediesev v-Gradcu.€
• Megvan a gráczi egyetemi könyvtárban, a melynek kataló-
gusa szerint a mü 1885-ből való nyomtatvány, valamint a Joan-
neum könyvtárában is.
Vő. Magy. Könyvszemle X. 434. lapon a 9. számú könyvet.
16. Nájszvetejsega szrca Jezusovoga veliki kalendár Za
Lüdsztvo na 1904 Leto. Z Dovolyenyom Szombotelszke visesnye
cérkvene oblászti. Szombotel (= Szombathely), Cérkvena stam-
parija. — Később a ezím: »Kalendar nájszvetejsega szrca Jezuso-
voga na . . . letoc.
Eddig megjelent 1904., 1905., 1906., 1907. évi folyam. Meg-
van a Magyar Nemzeti Múzeumban, jelzete: Chrlg. 405»p.
17. Nevtepeno Popryéta Devica Marija Zmozsna Goszpá
Vogrszka. Pobozsen meszecsen liszt. Rédiga : Klekl József, kaplan
V Cserenszovci. I. ketni tecsig 1904. dec. — 1905. nov. (12. szám).
II. letni tecsaj 1905. dec. — 1906. nov. (12. szám). Szom-
bathely (Szombotel), Egyházm. nyomda. — A szerkesztő a máso-
dik évfolyamtól »plébános pri Szv. Szebestjánic.
Megvan a Magyar Nemzeti Múzeumban, jelzete: Hung. e.
1463«^
18. Krizsna Pout na XIV. Stácie ali Posztojaliscsa radeljena.
(sic !) V-Monostri 1900. Slampana pri Wellisch Béli.
A Magyar Nemzeti Múzeum példánya, jegye: Mor. 4706«.
19. Paduánszki szvéti Anton ino krüh sziromákov. Szent-
fiotthárd 1998 (sic !).
20. Szvéti Evangeliomi za nedele i szvétke celoga leta.
Z nisterami molitvami. Zdovoljenjom cirkvenoga poglavarsztva.
Izdao Semlics Ferencz v Radgoni 1906.
A 19. és 20. számú könyv megvan Ashóth 0. könyvtárában.
21. Od vnouge i velke miloscse | i pomoucsi | szvétoga
skapulera. (Itt egy kép). Karmelszke Blazsene Divice Marije. | Dobi
236 Ujabb adalékok a hazai vend nyelvű irodalom bibliográfiájához.
sze pri fámoj czérkvi na Gornyem Szaníki | 1898. | Slampano pri
Weliisch Reli (sic!) v Monostri. Kis 16o 26 lap.
A mû végén ez van: »Naglasz sze dáva. Z karmelszki
zgodovín sze nekaj, i vészeli rozni vejnecz sze v drûgoj knigiczi
i kalendárig napréjda!« A mű megvan a Magyar Nemzeti
Múzeumban, jegye : Mor. 6265**.
22. A mm*aszombati gazdasági fíókegylet kiadványa. A ^er-
tetű . . . Kryáva vüs. Nyomatott Weliisch Bélánál, Szt-Gotthár-
don (év nél., magyar-szlovén szöveg). 8® 14 lap.
A múzeumi példány jegye : Oec. ^&b^.
23. Bratovscsina Karmelszkoga skapulira | Blázsene Device
Marye (kép alatt) Pobozsna Knizsica . . . Nyomatott: Szombat-
hely, Cerkvene zsupanije stampama 1901. 8o 26.
A múzeumi példány jegye: Mor. 1882c.
24. Végül ide írom, a mit Csaplavits János a vendek nyelvéről
és irodalmáról írt a Tud. Gyűjtemény 1828, V. kötete 25—27.
lapján. Csaphvits ezt mondja:
»Hogy annál jobb ideát formáljanak magoknak az olvasók a
vendus nyelvről, ime ide írom a' Miatyánkot úgy, mint a' ven-
dusok kiírni s mondani szokják:
»Otecz vagy Ocsa nass ! ki szí vu nebeszaj, szveti sze imé
tvoje; pridi kralesztvo tvoje; bojdi vola tvoja, kak na nébi, tak
i na zemli. Krüha nassega vszakdenésnye dsg nam ga dnesz: i
odpüszti nám dugé nasse, kak i mi odpüscsamo dusnikom nassim;
nevpelaj nász vu szküsavazye (sic ! z hiba n helyett), nego
odszloubodi nász od hüdoga. Amen.c (nb. ez kat. miatyánk.)
Ez a' nyelv még nagyon pallérozatlan. Csuda, hogy e maroknyi
nép már régen el nem felejtette anyanyelvét. Mert sok századok
ólta minden nyomtatott könyvek nélkül volt. Még a' Lelki pász-
torok is szűkölködvén a' nyomtatott Evangeliomos könyvek nél-
kül, a' vasárnapi 's innepnapoki Evangeliomot előbb mint sem
felléptek a' prédikáló székre, az elolvasás végett, magoknak deák-
ból vagy horváthból vandalus nyelvre fordították, egy kis czédulára
azt leírván, egy más könyvbe tették 's a' templomban felolvas-
ták; míglen N. Tisztdő Kuzmics Miklós Sz. Benedeki Plé-
bános, 's Tótsági kerületnek Vice Esperestje ezen nagy szükséget
valamennyire meg nem kissebbítette, midőn 1780-dik esztendő
körül az egész esztendőre szolgáló Evangeliomokat vendus nyelvre
fordította, s Méltóságos Szily János Szombathelyi Püspök' bőkezű-
Dr. MeUch Jánostól 237
ségéből kinyomtatatta volt; kinek buzgóságát észre vévén az
Evangélikus szomszéd Lelkipásztorok, vetélkedve iparkodtak magok
felein is segíteni, mert egymásután adták ki azon egynehány
darab munkákat, mellyeknek tárgyaik az isteni szolgálat' szebb
s csinosabb véghezvitele, úgymint az új Testamentomi Szentírás
(1771), Graduate ^; halottas énekek, imádságos könyv. Ezeken kívül
vagyon nékik iskolai' s menyegzői könyvök.
A' Katholikusoknál jeget tört a' fenn nevezett Kuzmics
Miklós Or; ennek több munkáji vannak: 1. Evangeliomos; 2. Imád-
ságos; 3. Betegeknek való; 4. Nagy és kis abc könyv; 6. Kate-
kismus; 6. Kis Biblia. Sok számú énekei, mellyeket az isteni
szolgálat alatt a' templomban szoktak énekelni a' Vendusok. Ezen
tudós férjfiúnak munkájiról azt az ítéletet lehet hozni, hogy igen
sovány 's sótalan a' stylussa; de nem is csuda, mert ezen pallé-
rozatlan nyelvben, legelőször írni nagy munkába tellett volt. De
ennek a' VandaUában meg istenesített Lelkipásztornak munkáji is
igen kevés számmal vágynak még kéz között, mivel a' régi
nyomtatványok elrongyosodván a' haszonvétel által, jótevő pedig,
a' ki újra kinyomtatná nem találkozván, lassanként mind el-
enyésznek annyira, hogy a' Katholikus Vandaliának (mert az
Evangélikusok látván a' Katholikusok' fogyatkozásait, hevesen dol-
goznak) egy könyve sem lesz, ha csak a' főbb hatalmak valami
rendelést és intézést e' végett fel nem gondolnak. Vannak való-ban,
kivált a' Papi rendben szép eszű férjfiak, kiknek sziveiken fekszik a'
szegény együgyű Vendeknek és az ő nyelveknek kimívelése ; erre
nézve iparkodnak regularitervandalusúl beszélleni, írni, 's különbféle
objektumokról disserálni; vannak is már több tárgybéli munkájik
írásban, a' mellyeket mindazonáltal homályban tartani kenteiének,
mivel Mecénásokra szert nem tehetvén, magoktól a szűk provisió-
jok miatt ki nem telhetik, hogy nyomtatásban azokat kiadhatnák.* *
Csaplovits téved, mikor azt íija, hogy a katholikus példa
hatása alatt adtak ki az evangélikusok egyházi könyveket. A tény
az, hogy az evangeUkusoknak már 1715-ben, 1725-ben, 1747-ben,
1754-ben, 1771-ben (lásd Magyar Könyvszemle X : 428—33.,
1., 2., 3., 4., 5. szám alatt) voltak könyveik. Ellenkezőleg, nagyon
könnyű bebizonyítani, hogy Kxizmics Miklós sok helyen csaknem
szórói-szóra írta ki Kuzmics István bibUafordítását (lásd Magyar
Könyvszemle X : 435. lapon).
4c ♦ 4c
» Erről a könyvről találtatik e' következendő tudósítás Ambrósy' folyó-
irésában: »Annales ecclesiastici etc. 1795. 1. 65: Liber hymnorum, ante
aliquot annos impressus chartae et typi nitore omnia fere Hu[n]gariae opera
typographica longe superat.<
• Tiszt. Barla Mihály Úr, Kővágó Örsi Evangélikus Prédikátor (Szála
Vármegyében) készített egy Vendus Grammatikát, de az is csak kézirat-
bim hever.
238 Ujabb adalékok a hazai vend nyelvű irodalom bibliográfiájához
Gzikkem rég ki volt szedve, mikor HeUehrant Árpád aka-
démiai aikönyvtárnok, kiváló bibliográfusunk arra figyelmeztetett,
hogy egy nagyobbszerfi szlovén bibliográfia jelent meg Laibach-
ban, a melyben a magyarországi szlovén nyomtatványok is fel
vannak sorolva. A bibliográfiát tartalmazó könyv czíme: »Slovenska
bibliografija. I. del: Knjige. (1550-1900.) Sestavil dr. Franc
Simonié, kustos c. kr. vseuéiliSke ki^jiznice na Dunigu. Izdala
in zalozila »Slovenska Matica.€ V Ljubljani. 1903—1905. 8®, 4,
627 lap. E bibliográfiát 1902-ben megjelent czikkemben nem
használhattam, most átnéztem, s a következő dolgokat jegyzem
meg e bibliográfiai összeállításra :
a) Simonié a magyarországi szlovén nyelvű könyveket össze-
zavarja a magyarországi moson-sopronmegyei horvát nyelvű
nyomtatványokkal. Simonié szerint (lásd 148. lap) Ficzhó József
»Hizsa zlata moléehemu kerscheniku va ruke dana .... Kőszőghi,
pri Leitner Janosuc (a múz. példány jegye Mor. 2573"; a mQ
régebbi kiadásának czíme : »Nova hizsa zlata .... stampane
Soproni kod Katharine Kulcsár Leti 1829c, a múz. példány jegye
Mor. 3573'') czímű műve szlovén könyv, pedig nem kell hozzá
nagy tudomány, hogy bármely hozzáértő az első tekintetre
horvát nyelvűnek ne ismerje fel. — Természetes, hogy nem
szlovén nyelvű könyv Ficzkó »Novo Marianszko Zvetye <
czímű műve se, bár Simoíiiö (70. lapon) annak tünteti fel (nb.
Ficzkó életét lásd Szinnyei, Magyar írók). Nem lehet szlovén
nyelven írott könyv a következő se, a mint a czímből bármely
hozzáértő az első pillanatra is látja (lásd Simonié 200. lap):
»Szridnyi katekizmus z-pítanyi i odgovori za ucsnyu mladine va
ugerszkom kralyesztvi i k-nyemu szhséchi dersanyi. Sztarom-
Gradi, stampani za lósno pri Alexandra Czéh. 1856. 12<>. 95 str.c
b) Minthogy az én czélom az volt, hogy a magyarországi
szlovén nyelvű irodalmat állítsam össze, említetlenűl kellett hagy-
nom olyan regedei-gráczi nyomtatványokat, a melyek nézetem
szerint nincsenek magyarországi szlovén nyelven írva. így pl.
Simonié említi a következő művet (200. lap): »Maü katekizem
za obcsinszke lüdszke sole. Najde sze V-Radgoni pri Weitzinger
J. knigari. 1880 körűi. 12« 52. lap«. E művet nem láttam, de
magyarországi szlovén nyelvűnek nem tekinthetem, mert e nyelv-
ben ^^^^^^^^^«-et senki sem mond.
c) Simotiiő nem ismeri az én dolgozatomat, sehol reá nem
hivatkozik, ö ezért megesett rajta, hogy sok hazai szlovén nyom-
tatvány elkerülte figyelmét. Elkerülte figyelmét azonban az is,
hogy a XVI. századi Truber-féle szlovén irodalmi ritkaságok közül
néhány darabot a M. N. Múzeum könyvtára is őriz.
Az alábbi sorokban már most összeállítottam azokat az
adatokat, a melyek az én közlésemet valami módon kiegészítik,
Dr. Melich Jánostól 239
továbbá azokat a hazai vend nyelvű könyvezimeket, a melyekre
Simonié könyve alapján lettem figyelmessé.
25.' Simonié 2. lap: »Szlovenszki Aleczedar za deezo. Posonii
typis Weberianisc. 1793 körűi jelent meg, So.c«
Ujabb lenyomata lesz a M. Könyvszemle X. 434. lapján.
7. szám alatt emiitett műnek.
26. Simonié 5. 1.: »Prirodopis s kepami za národne Sole
Nastavo: Atigustich Inire. Lástno drüzbe svetoga Stevana. Buda-
PeSt Athenaeum 1877. 8o 58. lap, képekkel«. (= Képes termé-
szetrajz a népiskolák számára, írta Augustich Imre. A Szent-
István-társulat tuliudonac).
27. Simonié 423. lap: »Prijátel. Znanoszt razserjüvajocse
mèszecsne novine. Odgovoren réditel: Augustich Imre. V Buda-
Pesti. Stampano vu Franklin-tivaristve násztavi 1875 — 79. 4o.
öt évfolyam. — Havonta jelent meg e lap szövegközti képekkel.
Az első évfolyamból 3 szám jelent meg. A szerkesztő halálával
1879-ben megszűnte. (= A barát. Ismeretetterjesztő havi lap.
Felelős szerkesztő: Augustich Imre).
Ebből az ismeretterjesztő folyóiratból a M. N. Múzeum
hirlaptára egy évfolyamot őriz; czíme : »Prijátel. Znanoszt razser-
jüvajocse mèszecsne novine. Podgovoren réditel : Agustich Imre....
Buda-Pest, 1876. Drügo leto, broj 1—12.« — E czímből látszik,
hogy Simonié czimközlése nem pontos.
28. Simonié 11, 44. lap: >Szvéti angel csuvár ali vodnik v
nebesza. V-Radgoni, pri J. A Weitzingeri. Nyomtatták Gráczban
1875 körűi, 16o 86 + II lap. Második lenyomat év nélkül 108. lapc
E mű szerzője Simonié szerint Borovnyáh József, vas-hideg-
kuti plébános. Borovnyák 1826 febr. 9-én s/ületet Szent-Benede-
ken, Vasmegyében. 1858 jún. 20. óta plébános Hidegkuton (lásd :
A szombathelyi püspöki megye névtára 1897, 185. lap).
29. Simonié műve 103. lapján azt mondja, hogy az e dol-
gozatban 15. szám alatt ismertetett »Szvéti Evangeliomi« czimű
könyvet ^orot-nt/ái József vas-hidegkuti plébános rendezte sajtó alá.
30. Simonié 198. lapon említ egy katekizmust, a melyet
Borovnyák József irt (V Gradczi. Sze N^jde v Kadgoni pri Wei-
> Folytatólagos számozás.
• A mik az idézetekben Stmonic szavai, lefordítottam.
:2iO Ujabb adalékok a hazai vend nyelvű irodalom bibliográfiájához
<a:ingeri 1864. 8o), de példányt nem látott belőle, czímét, lapszá*
mát nem közli.
31. Simonié 619. lap: >Abecednik za katholiéanske ves-
niéke §oIé po velejnyi s. átevana druSbe po rédi Bárány Ignácza
slobodno oprávleni od Murkovié JánoSa Bellatinskoga ucitela.
III. natis. V Bada-PeSti, Stampani vu »Âthenaeum«-a Stamparii
1878. 80 57. lap«.
Bárány Ignácz: Ábécés könyvéről lásd M. Könyvszemle
X : 443. lapon a 41. szám alatt mondottakat
32. Simonié 15ö. lap: »Dühovna Hrana ali knizsica puna
lepih návukov molitvic i peszmic za kath. kerscsenike. N^jde sze
T- Radgoni pri Weitzinger J. knigári. Megjelent év nélkül Grácz-
ban, >Leykam-Josefsthalc nyomdában 16^ 248 -J- IV. lapon. —
Ujabb lenyomat 1893-ban 252 + IV lappaU. (= Lelki manna).
E műnek más kiadásait lásd M. Könyvszemle X : 445. lapon
53. alatt alatt és ez értekezésben 10 és 11 szám alatt
33. Simonie 416. lap: 1867. leta vogrszkoga orszacskoga
spraviscsa poszvecseno pravdeszklenje. PosloveniI Ivan KardoS.
1868.C
Simonió se látott e műből példányt, mert nem közli se
a lapszámát, se a nyomtató helyét stb. A mű czlme: »Az 1867.
évi magyar országgyűlés szentesített törvényei, vendre fordította
Kardos János. 1868c. Lásd dolgozatom különlenyomata 25. lapján
a 15. számot.
34. Simonié 213. lap: >Molitvena knizsicza za evang. Szlo-
Tencze na Vogrszkem. 1770 körtll jelent meg, legvalószínűbb,
hogy Kiizmié István írta.« (= Imakönyv a magyarországi evan-
gélikus szlovének részére).
Minthogy Simonié se látott e műből példányt, nagyon is
lehet kételkedni e czím helyességében. Kiizmics ilyen czímmel
(>za evang. Szlovencze na Vogrszkem«) nem adott vohia ki
könyvet
35. Simonie 212. lap: »Kniga molitvena, v steroj se naha-
jajo razlocsne ponizne molitvi, z-dvojim pridavekom, na haszek
szlovenszkoga naroda na szvetlost dana. Sze najde v Radgoni,
pri Weitzinger Aloysi 1813. 12« 320. lap. — Második lenyomat
1838«. E könyvet Sivionié a 251. lapon i^ból leíija, s itt azt
mondja, hogy »a mű szerzője Knzmics Miklós, s hogy az els6
Dr. Melich Jánostól 241
kiadás sokkal régebben jelent meg. Több lenyomata van e mCInek ;
a XIX. század második felében e müvet kiadta, megbővítette
Borovnyák József>.
Simonié írásába több hiba csúszott be ; az első kiadás csak-
ugyan régebben jelent meg ; müvemből megtudhatta volna, hogy
az első kiadás 1783-ban jelent meg (Lásd Magyar Könyvszemle
X. 433. lapon 6. szám alatt). Az 1813. évi kiadást is pontosabb
<?zímmel megtalálta vobia Magyar Könyvszemle X. 436. lapján a
10. szám alatt. Nagyon valószínű, hogy Kuzmics Miklós müve (vö.
erre Magyar Hírmondó 1780: 277. L, 1782: 156. lap) ez a >Kniga
molítvenac, melynek következő kiadásai ismeretesek:
a) 1783., 1813. évi lásd fentebb;
b) 1838. évi, lásd Sim. 212. 1. és fentebb.
e) Sim. 212. 1.: »Kniga molitvena, v-steroj sze nahaj^jo
rázlocsne ponizne molitvi, z-dvojim pridavekom. Na haszek Kato-
licsanskim Kerscsenikom. Sze n^de v Radgoni pri Weitzingeri
Jánosi. 1846. Gráczban Leykam András örökösei nyomtatták 12^
300 lap.c
d) Sim. 212. I.: ^Kniga molitvena v-steroj sze uahajajo
rázlocsne ponizne Molitvi, z-dvojim Pridavekom. Na haszek katoli-
osánskim krcsenikom. Sze négde v Radgoni, pri Weitzingeri Jánosi.
1853. Gráczban nyomtatták 12o 288+23 lappal.« Vö. e dolgozatban
a 14. szám alatt.
e) Sim. 212. 1. : »JSTní^^a molitvena. V-steroj sze nahígajo
rázlocsne ponizne Molitvi, z-dvojim Pridavekom. Na haszek Katoli-
csánszkim Kerscsenikom znoiivics vödána . . . V-Körmendini, Na
sztroski Udvary-Ferencza. 1853. Stampano v-Sztarom-Gradi. 12^
340-fVIII..
f) 1868. évi kiadást láss Magyar Könyvszemle X. 441. lapon
31. szám alatt.
g) Í8n, évi kiadást láss itt a 14. szám alatt.
h) Valószínű, hogy ide tartoznak a 9. és a 41. szám alatt
említett imakönyvek is.
36. Sím. 252. lapon azt mondja a »Szlovenszki silabikár«-
ról (lásd dolgozatom különlenyomata 25. lapján a 12. számot),
hogy I860 körül igból lenyomtatták (8o 48 lapon). A mű Simmic
szerint Kuzmics Miklós szellemi terméke.
37. Sim. 102. 1. : >Szvéli Evangeliomi pouleg reda Himszkoga
na vsze Nedele i Szvétesnye dni z obesinszkoga szvetoga Piszma
na szlovenszki jezik obrnyemi po V. W Goszpoudi Ktizmics
Miklósi, plebánási i Vice-Esperesti. Z dopüscsenyom Poglavarstva
1780. 80 160 lap. — 2. lenyomat 1821-ben. — 3. Szveti Evangye-
M»gj«r KOnyTfzemlc. 1908. III. füzet. 16
242 Ujabb adalékok a hazai vend nyelvű irodalom bibliográfiájához
liomi. Ob tretjem vö zo slampani v Graczi. Sze najde v Rad-
goni pri Weiczinger Aloysi knigari. 1841. 160 lap«.
Sem a czím, sem a kiadások sorrendje nem lehet helyes.
Az első kiadás 1780-ban jelent meg (lásd Magyar Hírmondó
1780: 277, 1782; 156), czíme azonban nincs pontosan közölve. —
A mû második kiadása 1804-ből való, ezt a kiadást pontosan
leírtam Magyar Könyvszemle X. : 434. lapján a 9. szám alatt. — -
Az 1821. és 1841. évi kiadáson kívül idevaló kiadások még az
e dolgozatban 6, 15, 20 szám alatt közölt müvek.
38. Sim. 199. 1.: »Krátka summa velikoga katekizmussá z
szpitávanyem, i odgovarlyanyem mladoszti na návuk vu czaszarszki,
i kraleszki dr'sányaj. Natis V-Sztarom gradi. Najdesze V-Lendavi
pri Balogh Andrási. 1820 körül jelenhetett meg, 8« 122 1. Első
kiadása Kmmics Miklóstól 1780 körül. Többször lenyomtatva«,
(= A nagy káté rövid summája).
Lásd dolgozatom különlenyomatát a 25. lapon, 13. szám
alatt. Ugyané műnek újabb lenyomata az e dolgozatban 3. szám
alatt ismertetett mű, a melyet Simonié 199. lapon 1859 előtt
megjelentnek mond. Nála a czím hibásan van közölve (dr^sanyoj
dr'sányaj) helyett.
39. Sím. 199. 1. : »Krátka §uma velikoga Katekizmusa
spitávanyem, i odgovárjanyem za katoliéánske §óle z-nóva w
dana od drüztva sv. Stevana. V Budape§ti. Athenaeuma Stamp,
1883 8« 127 lap.«
E mű egy 1892. évi kiadását, a mely mű lényegében szin-
tén Ktizmics Miklós műve lesz, ismertettem a Magyar Könyv-
szemle X. : 445. lapján az 52. szám alatt. — Simoniénál a czím
hibás (suma summa helyett.)
40. Sím. 251. 1.: »ABC za Szlovencze na Vogerszkem.
1780 körül. Üj lenyomat 1821 körűi. Kxt^zmies Miklós műve.«
Simonie^ ez abéczés könyvből példányt nem látott, a czím
önkényesen megállapított czím. — Lásd dolgozatom különlenyo-
matát a 25. lapon 13. szám alatt.
41. Sím. 252. l. : >Molitvena knizsicza za vszakoga krisztjana,
poszebno za Szlovencze na Vogerszkem 1821. Első kiadása régeb-
ben jelenhetett meg. Kuzmics Miklós műve.«
Simonie e műből példányt nem látott, az adott czím fel-
tétlenül hibás {Krisztjan csak az osztrák vendben ismert szó, a
hazai vendben krscznik a »keresztyén« neve).
Dr. Melich Jánostól 243
42. Sim. 252. 1. : »Knjiga molitvena za bolnike za KatoliSke
Slovence na Vogrskem. 1780 körül. Kuzmics Miklós műve«. (=
Imakönyv.)
Simonie e műből példányt nem látott, a czím önkényesen
van felvéve; 1780 körül ilyen helyesírással Kuzmics nem írt.
43. Sim. 252. 1.: »Kniga peszmena i molitvena, 1780 körül.
jrii-2wic« Miklós műve«. (=Ének- és imakönyv.)
Igaz, hogy Kuzmics Miklós énekeskönyvet is kiadott (lásd
dolgozatom különlenyomatát a 25. lapon 13. szám alatt), de
Simonie ebből példányt nem látott, az adott czím nem hiteles s
nem megbízható.
44. Sim. 212. 1.: »Molitvena Xni^a Sztaro-szlovenszka puna
odebránih lepih molitev, litanyah, peszem, vu vszákoj dühovnoj
potrebesini kath. kersesenika i krizsni pót. Najdes v Radgoni pri
Weitzinger J. knigari. Leykam A. örököseinél nyomtatták Grácz-
ban. A gráezi püspök 1846 április 15-én kelt engedélylevelével,
go 447 lap, arczképpel«. (= Imakönyv).
Nagyon valószínű, hogy az itt 9. szám alatt ismertetett
könyvnek egy másik kiadása, s hogy lényegében ez is Kuzmics
Miklós műve, lásd itt a 32. szám alatt.
45. Sim. 212. 1.: ^Kniga molitbena, posebno za Slovenee
na Vogerskem. Regedében, Waicingernél, 1827 körül.« (= Ima-
könyv).
Simonié példányt nem látott, czím önkényes és nem is
lehet helyes.
46. Sim. 212. 1.; »Molitvena Kniga r pesmah, ali sto
cerkvenih ino drügih poboznih pesmi med katol§kimi kristjani-
V Radgoni. A. Wajcinger 1827 körül«. (= Imakönyv).
Siyyumió e műből példányt nem látott, czím önkényes, így
nem lehet hazai vend nyelvű nyomtatvány.
47. Sim. 412. 1.: »Szvéta krizsna pot ali bridko terplejnye
ino szmrt nasega goszpodna Jesusa Krisztusa. V Pesti 1870«.
(=- Szentkereszt-út).
Példányt Sim^oniő se látott, lásd nálam Magyar Könyvszemle
X, : 441. lapon a 27. szám alatt egy régebbi kiadását.
48. Sim. 436. lapján az általam Magyar Könyvszemle X.:
428. lapon 3-ik szám alatt ismertetett könyvet így írja le: *Réd
zvellcsánsztva, poleg ednoga znameniivanya toga naipoglaviteisega
24é Ujabb adalékok a hazai vend nyelvű irodalom bibliografi^j&boz
recsenya jedro szvetoga piszma, vu kterom se vaere naivéksi
artikulusi grantani jeszo, ravno 1 lak nistere krátke molitve í
peszmi ltd. Stampano v Halli Saxonskoj v leli 1747. 12® 96 lap«.
 szerzőről lásd még e dolgozatban az 1. szám alatt
49. Sim. 453. 1.: ^(Schlör Alajos). Jézus moje pozseleiqe
all r. kr. katholiesanszka molitvena kniga. Javított lenyomat*
Najde sze. V Radgoni pri Weitzinger J. knigovezari. Leykam
nyomása Gráczban év nélkül 8®. 428 lap. (Átdolgozta Borovnyák
József). Többször kiadva 1860—1890 közt«. — Egy ilyen kiadás
említve van Sim.-nál a 624. lapon, a mely 1898-ban jelent meg
120, 428+IV. lappal.
Vö. Magyar Könyvszemle. X. : 448. 1. a 10. szám alatt.
50. Sim. 501. lapon közli Szalay-Kossics magyar nyelvtaná-
nak a pontos czimét, a mely művet én egy csonka példányból
ismertettem a Magyar Könyvszemle X. : 438. lapon a 16. szám alatt
A czím ez: »Krátki Návuk Vogrszkoga Jezika za Zacsetnike,
vödáni od Goszpona Szalay Imrea. Na Vandalszka Vuszta pre-
nesseni po Kossics Jósefi, Gomyo-Szinieskom Plebánosi. Sztroskom
Plemenite ^eleznoga Vármegyéva obcsine vöstampani. V Grádczi.
Papír ino Natiszkanye od Leykam Andrása 1833. 8® XX + 185 -f
II. lapc.
51. Sim. 377. lapon közli Szöártó János »Halottas énekei«-
nek a czimét, a mely könyvet én a Magyar Könyvszemle X.: 434.
lapján a 8. szám alatt írtam le. Simonié szerint a mû czíme ez:
»Mrtveczne peszmi, stere szo sztarih piszm vküp pobrane, poboug-
sane ino na haszek szlovenszkoga národa zd^j oprvics na
szvetloszt dane po S. S. P. S. Stampane s Szombotell, pri Sziesz
Antoni vu lati 1796. 8« 175 lapc
Hogy mi az S. S. P. S., azt Sim. se monc|ja meg. V. ö.
Magyar Könyvszemle X. 436. lapon a 12. számot
52. Sím. 534. lapon Terplán Sándor művei közt megkérdő-
jelezve említi a következőt: »KrScanski abcc to je vodilo krSéan-
skega nanka za otroke«. — Hogy Simonié mily önkényesen jár el
az általa nem látott könyvek czíme közlésében, ez a czím is
tanúsítja. A mű pontos czimét lásd Magyar Könyvszemle X. : 439.
lapon a 22. szám alatt.
Dr. Melich Jánostól 246
Mutató az e czikkben tárgyalt könyvekhez:
Abecedáríum 25., 36., 40., 52. szám alatt; vö. Kuzmics
iklós.
Augustich Imre 12., 26., 27.
Bakos Mihály 1., 2.
Bárány Ignácz 31.
Barla Mihály 5., 24.
Borovnyák József 28., 29., 30., 35., 49.
Énekeskönyv 2., 24., 43., 51., vö. Kuzmics Miklós.
EvangeUomos könyv 6., 15., 20., 29., 37., vö. Kuzmics
iklós.
Folyóirat 17., 27.
Gráduvál 2.
Imakönyv 9., 10., 11., 13., 14., 21., 23., 24., 32., 34., 35.,
l., 42., 44., 45., 46., 48., vö. Kuzmics Miklós és Schlör Al.
Káté 3., 8., 38., 39., vö. Kuznücs Miklós.
Kis János 5.
Klekl József 17.
Kossics József 7., 50.
Krváva vüs 22.
Kuzmics István 2., 24., 34.
Kuzmics Miklós 4., 24., 35., 36., 37., 38., 39., 40., 41., 42., 43.
Murkovics János 31.
Naptár 16.
Páduai Szent Antal 19.
Schlör Alajos 49.
Szalay Imre 50.
Szentkeresztút 18., 47.
Szever Mihály 1.
Sz^ártó János 51.
Szily János 24.
Szvéti angel 28.
Terplán Sándor 52.
Vanecsai Szever Mihály 1.
TARCZA.
JELENTÉS
A MAGY. NEMZ. MÚZEUM OBSZÁGOS SZÉCHÉNYI
KÖNYVTÁRÁNAK ÁLLAPOTÁBÓL
AZ 1908. ÉV MÁSODIK NEGYEDÉRŐL.
I.
A nyomtatványi osztály anyaga a lefolyt évnegyedben kö-
teles példányokban 2798 db, ajándék útján 467 db, vétel útján
589 db, áttétel útján 5 db, összesen 3859 db nyomtatványnyal
gyarapodott. Ezenfelül köteles példány ezímén beérkezett: alap-
szabály 241 db, egyházi körlevél 119 db, műsor 493 db, hiva-
talos irat 128 db, perirat 10 db, gyászjelentés 2030 db, fal-
ragasz 1468 db, színlap 1923 db, zárszámadás 1603 db és
különféle 9561 db, összesen 20,474 db apró nyomtatvány.
Vételre fordíttatott 5874-83 korona.
Ajándékaikkal „ a következők gyarapították a nyomtatványi
osztály anyagát : Abo városa, Bécsi Tudományos Akadémia
(5 db). Bibliothèque Nationale de Rio de Janeiro (5 db), Bib-
liothèque Royale de Belgique Bruxelles, Budapesti kir. Orvos-
egyesület, Budapest székesfőváros, Carnegie-Museum Pittsburgh,
Debreczeni Városi Múzeum, Direccion general de estadistlca del
Urugay Montevideo, Dugonics-Társaság Szeged (7 db), Erdélyi
Múzeum-egylet Kolozsvár, Fabricius Endre (11 db). Fazekas
nővérek (264 db), Fejérpataky László (5 db), Földtani intézet,
Fraknói Vilmos (28 db), Goldzieher Károly, Gulyás Pál, Gyulai
Ágost (2 db), Havass Rezső, Hermann Béla, Herman Ottó,
Horváth Géza (13 db), Iparművészeti iskola igazgatósága, Kari
Lajos Győr, Képviselőházi iroda (14 db), Keresk. és iparkamara
Miskolcz, Kongl. Universitet Uppsala (9 db), Kongl. Univ. Bibliotek
Uppsala, Krenner József, Kroniphardt G. Fred Newyork, Kún
Sándor (2 db), Library John Crerar Chicago, Library of Congress
Évnegyedes jelentés a M. N. M. könyvtárának állapotáról 247
Washington, Magyar egyházi és irodalmi iskola (2 db), Magyar
Filozófiai Társaság (4 db), Magyar Katonai Közlöny szerkesz-
tősége. Magyarországi Kárpátegyesület Igló (2 db), Magy. kir. orsz.
meteor, és földmérési intézet (5 db), Magyar Tudományos Aka-
démia (2 db), Mangold Lajos, Melich János (2 db), Milleker
Bódog Versecz (2 db), Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Főfelügye-
lősége (2 db), Nemzeti Múzeum régiségtára (5 db), Nyárasdy
János, Observatoire Roy. de Belgique Bruxelles (4 db). Országos
Erdészeti-Egylet, Orsz. Törvénytár szerkesztősége. Osztrák keres-
kedelmi ministerium (3 db), Páger Imre, Pataki János, Pedag.-
teologiai intézet Nagyszeben (3 db). Pintér Jenő Jászberény,
Püspöki iroda Kassa, Rendőrkapitányság, Richter Aladár Kolozs-
vár (3 db), Rothschild'sche öffentl. Bibliothek Frankfurt a. M.,
Smithsonian Institution Washington (7 db), Sohár László, Sólyom
Jenőné, Somog^á Manó, Statist Centralkomission Wien (6 db),
Stollmann Sándor, Szabó János (4 db). Szabó László, Szalay
Imre (3 db), Szendrei János (2 db), id. Toldy László, Towar-
zystwo przyjaciót nank Poznani, Váczi Múzeum-egylet (3 db),
Vallás- és közoktatásügyi ministerium, Wlassies (iyula.
Nevezetesebb szerzemények: 1. Halott temetéskorra való
énekek. Kolozsvár 1692 (Újfalvi Imre énekes könyvének ismeretlen
kiadása, 300 korona) ; 2. Hystoire ancienne eronicque de lexcellent
roy Florimont filz du noble Mataquas duc Dalbauie 1528 Paris
(vétetett 1160 koronán). 3. Kaiser Maximilians Gebetbuch. Heraus-
gegeben von Karl Giehlow. Wien 1907 (vétetett 600 koronán).
4. Declarationes Nicolai III. et Clementis V., quas . . . Gregorius
Malomfalvay demandavit 1657 (ismeretlen nyomtatvány, 60 kor.).
5. Statuta, constitutiones et décréta provinciáé S. Mariae Hungáriáé
(ismeretlen kiadás, 80 kor.).
A könyvtár helyiségeiben a lefolyt évnegyedben 5900 egyén
12,974 kötet nyomtatványt használt, kölcsönzés útján pedig
733 egyén 1212 kötetet.
A lefolyt évnegyedben 1123 munka osztályoztatott, a me-
lyekről összesen 1574 czédula készült. Kötés alá 352 mű 504
kötetben küldetett.
A köteles példányok átvételére berendezett helyiségbe ezen
idő alatt 649 csomag érkezett; ugyaninnen 923 levél expediál-
tatott. 264 esetben reklamáltatott. Az 1897: XLI. t.-cz. intéz-
kedései ellen vétő nyomdatulajdonosok ellen peres eljárás indítása
10 esetben kéretett.
II.
A kézirattár a lefolyt évnegyedben ajándék útján 1 db kéz-
irattal és 5 db zenemüvei, vétel útján 1 db irodalmi levéllel, 1 kö-
zépkori kódexszel és 22 db kézirattal, a levéltárból való áttétel
248 Évnegyedes jelentés a M. N. M. könyvtárának állapotáról
utján 2 irodalmi levéllel gyarapodott. A gyarapodás darab*
száma 32 db.
Ajándékaikkal Fazekas nővérek és egy ismeretlen egyén
járultak a kézirattár gyarapodásához.
Vételre fordíttatott 1045 korona és 4250 márka.
A vásárolt anyagból első sorban kiemelendő Petancios Felix
Zengg városa kanczelláijának Genealógia Turcorom imperatoram
ez. munkájának rendkívüli fénynyel kiállított XV. századi kézirata.
Szerzőjének neve mint diplomácziai kiküldötté ismeretes, mint írónak
különösen a törökökről és a törökök elleni védekezésekről írt
munkái tartották fenn nevét. A múzeum által megszerzett mun-
k^ának kézirata azonban eddig ismeretlen volt. A kézirat a
II. Ulászló királynak ajánlott eredeti példány, melyet úgy rend-
kívül díszesen kiállított miniatüijei, valamint külső alakja, mely a
rendes könyvalak helyett a rotulus- (tekercs) form^ú alak, első-
rangú darabbá avatják. Középkori kézirataink e becses szapo-
rulatát Jacques Rosenthal müncheni antiquártól szereztük 4250
márkáért.
A többi szerzemények közül kiemelendők még a szepesi
származású, Amerikában elhalt Molitor (Müller) Ágost irodalmi
hagyatéka, melynek jelentősebb darabjai 11. Rákóczi Ferenczről
szóló művének 2 kötete, azonkívül Petőfi Sándornak és magyar
költők egyes műveinek angol és német nyelvű fordításai. Kieme-
lendők még a szerzemények sorából Kecskeméthy Aurél s^át-
kezűleg írott naplója, továbbá Kemény János önéletrajzának töre-
déke, a fejedelem sajátkezű írásában. Az irodalmi levelek és
analekták közül pedig megemlítjük Vörösmarty Mihály levelét
Csajághy Károlyhoz és jelenkori magyar íróknak nagyrészt sigát-
kezűleg írt önéletrajzainak és életrajzadatainak gyűjteményét.
Az évnegyed folyamán 3 esetben kikölcsönöztetett 3 kézirat^
48 kutató pedig használt 178 kéziratot és 521 irodalmi levelet
A kézirattárban a lefolyt évnegyedben a rendes szaporulat
feldolgozása, a régiebbek közül pedig Nagy Iván kéziratainak és
levelezésének rendezése eszközöltetett.
III.
A hirlapkönyvtár a lefolyt évnegyedben köteles példány
útján 869 évfolyam 24,662 számával, ajándék útján 1 évfolyam
126 számával, vásárlás útján 23 évfolyam 718 számával, össze-
sen 893 évfolyam 20,506 számával gyarapodott.
Vásárlás: a »Fressburger Zeitung« melléklete, 2 kötet 6 kor.;
a »Sokféle* 2 kötet 10 kor. ; Amerikai idei hírlapok 17 évf.
178-56 korona; »Der katholische Christ« (1857., 1850., 1856.)
3 évf. 15 kor., összesen 20956 korona.
Évnegyedes jelentés a M. N. M. könyvtárának állapotáról. 24»
Az évnegyed folyamán a könyvtárban 809 olvasó 1127 lap
1536 évfolyamát 1696 kötetben, házon kivQl: 20 olvasó 32 lap
44 évfolyamát 55 kötetben, összesen 829 olvasó 1159 lap IbSO
évfolyamát 1751 kötetben használt.
Czéduláztatott 869 évfolyam, átnézetett 893 évfolyam
21,603 száma.
A köteles példányok, melyek nyomdai kimutatással (cso-
magban) érkeztek, a gyarapodási naplóba írattak és a nyilván*
tartási lapokra vezettettek ; ezeken kívül a számonként beérkezett
hírlapok is összegezve hetenként beírattak, betűrendbe osztályoz-
tattak és elhelyeztettek. A csomagküldeményben hiányzó hirlap-
számok azonnal reklamáltattak és ezek is feljegyeztettek; de
időnként, a bekötés alá rendezéskor is történt reklamálás.
IV.
A levéltár az elmúlt évnegyedben fyándék útján 111 db.
vétel útján 615 db., más osztályból való áttétel útján 1 db.
összesen 727 dbbal szaporodott.
Vétebe fordíttatott 6868 korona és 570 márka.
A családi levéltárak száma a lefolyt évnegyedben egygyel
gyarapodott, az Ujházy család levéltárával, melyet Ujházy Iván
orsz. képviselő letéteményezett. Ezzel a könyvtárban letétemé-
nyezett családi levéltárak száma 84-re emelkedett.
Ajándékaikkal Szalay Imre múzeumi igazgató, Thallóczy
Lajos CS. és kir. osztályfőnök, Fabricius Endre, Todorescu Gyula
gyarapították a levéltár anyagát.
A törzsgy^jtemény gyarapodásából a középkori iratok cso-
portjára esik 9 db, az i^abbkori iratokéra 488 db, az 1848/49-es
és emigrácziós korabeli iratokéra 119 db, a czímeresle vélek cso-
portjára 7 db, a gyászjelentésekére 106 db, a pecsétlenyoma-
tokéra 2 db.
Az évnegyed szerzeményei közül kiemelendő első sorban
az a 74 dbból álló győjtemény, mely legnagyobbrészt a császári
haditanácsnak Rabattá grófhoz intézett rendeleteit és utasításait
tartalmazza, a melyek a Rabatta-féle hadiműveletekre vetnek érdekes
világot. Kiemelendő továbbá mint elsőrangú fontosságú irat Görgei
Arthúmak 1849 augusztus 21-én Kiss Sándorhoz, Pétervárad
parancsnokához intézett levele, melyben a világosi fegyverle-
tétel körülményeiről és az akkori helyzetről leplezetlen őszinte-
séggel szól. Továbbá Kossuth Lajosnak és fiainak Tanárky Gyulá-
hoz intézett bizalmas természetű levelei, valamint az olasz légió
történetére vonatkozó iratok, mely utóbbiak az olasz légióra
vonatkozó iratgyüjteményünket igen értékes darabokkal egészítik
^50 A budapesti magyar királyi tud. egyetem könyvtára 1906-ban
ki. Megemlítendő még Kossuth Ligos 1848/49-i viddini levelének
történelmi és politikai magyarázata Szodtfríedt Nándor Bélától.
A czímereslevelek és nemesi iratok gyQjteménye a követ-
kező darabokkal gyarapodott: 1. 1625. október 30. Sopron. IL Fer-
dinánd czlmereslevele Jakoss Péter részére. 2. 1639. február 6.
Segesvár. I. Rákóczy György czlmereslevele Körősfői Márton deák
részére. 3. 1646. márczius 21. Gyulafejérvár. I. Rákóczy György
•czímereslevele Mátéffy Balázs részére. 4. 1664. m^us 20. Gyala-
fejérvár. Apaffy Mihály czímereslevele Zoba máskép Pap János és
Zoba Opra részére. 5. 1672. június 7. Gyulaferjérvár. Apaffy Mihály
czímereslevele Pál Ferencz részére. 6. Í679. április 19. Fogaras.
Apaffy Mihály czímereslevele Kobozi Demeter, János, Pál és
András részére. 7. 1752. április 10. Horvát-Szlavon-Dalmátországok
részére a Segroich család nemességének igazolásáról.
A lefolyt évnegyedben 96 kutató 27,993 db iratot használt
Kikölcsönöztetett 5 térítvényen 47 db.
Az évnegyedi szaporulat feldolgozásán kívül befejezéshez
közel áll a Nagy Iván-féle gyi^temény feldolgozása, melynek a
XVlI-ik századig teijedő része már véglegesen borítékozva is van,
s a mely 24 db XIV., 28 db XV., és 10 db XVI. századi mohácsi
vész előtti iratot, 58 db középkori oklevélmásolatot, 71 db
XVI. századi mohácsi vész utáni iratot tartalmaz. A XVII. szá-
dadtól kezdődő rész borítékozása be van fejezve, de az iratok
összeszámítása még nincs végrehajtva. A levéltári fiókoknak líj
€zímpajzsokkal való ellátása befejeztetett. Megemlítendőnek tartom,
hogy a levéltár az elmúlt évnegyedben a szokottnál is nagyobb
mértékben vétetett igénybe kamarássági és nemességi ügyekben,
és a rendesnél nagyobb számban intéztettek megkeresések a levél-
tárhoz pecsétrajzok és oklevelek hiteles másolatban való kiadása
tárgyában.
A BUDAPESTI MAGYAR KIRÁLYI TUDOMÁNY-
EGYETEM KÖNYVTÁRA AZ 1906. ÉVBEN.
A budapesti m. kir. tudományegyetem könyvtárának 1906.
évi működéséről és állapotáról szóló jelentését Ferencit Zoltán
igazgató a következőkben terjesztette a magas vallás- és közok-
tatásügyi minisztérium elé:
I. Az elmúlt évnek egyik legfontosabb eseménye a könyvtár nyitva-
tartási idejének módosítása volt. Az egyetemi tanárok és az iQúság, de a
nagyközönség is régóta kifogásolták, hogy az egyetemi könyvtár hétfőn zárra
és vasárnap nyitva van. Ezt az intézkedést annak idején egyrészről pár kivé-
teles külföldi példával, másrészről azzal indokolták, hogy a könyvtár vasár-
napi nyitvatartásával az egyetemi ifjúságnak, meg a nagyközönség a hét
munkanapjain elfoglalt részének alkalmat kell adni a komoly munkásságra s
A budapesti magyar királyi tud. egyetem könyvtára 1906-ban 251
ezáltal az ifjúságnak a kávéházak helyett egy megfelelőbb hely felkeresésére
s művelődésére. Ebben van is némi igazság, azonban az egyetemi ifjúság nem
kereste fel nagyobb számban az egyetemi könyvtárt, mint más napokon,
mert a terem korlátoltsága miatt nem is kereshette s azonkívül egy csupán
120 olvasót befogadni bíró olvasóterem általában sem alkalmas a mondott
czélra; nem szólva arról, hogy a teremhez igényt tartó más közönség részben
így is kiszorította az ifjúságot, éppen a vasárnapi nap természete miatt Mivel
továbbá a vasárnapi olvasótermi forgalom átlag éppen nem volt nagyobb a
köznapi forgalomnál, legalább is indokolt volt az az újabb intézkedés, hogy
az egyetemi könyvtár a külföldi hasonló intézetek példájára, hétfő helyett
vasárnap mint egyetemes ünnepnapon tartassék zárva, mint ez a törvénynyel
is megegyezik. Különben a vasárnapi nyitvatartás és hétfői zárás inkább
múzeumok és képtárak látogatására hasznos szabály.
Az új nyitvatartás Nagy méltóságod jóváhagyása alapján 1906 szeptem-
ber 1-én lépett életbe. A közönség nagyobb része tetszéssel fogadta, egy része
pedig, mint az előre látható volt, kifogásolta ugyan, de most már általános
a megnyugvás.
Az egyetemi könyvtárt azonban nem annyira a nyitvatartási idő miatt,
mely elég kedvezően van megállapítva, mint inkább egyéb fogyatkozások és
hiányok miatt támadják. A legfőbb baj az olvasóterem kicsinysége; mert
épült kb. 2000—2500 hallgató számára s jelenleg van több mint 6000. Azon-
ban nemcsak az olvasóterem kicsiny (120 olvasó fér el benne), hanem a
könyvek számára is kevés már a hely s a mi van, az sem czélszerű. De főbb
hiány az. hogy a hivatali helyiségek, hol a közönség is tömegesen megfor-
dul, sötétek és szűkek. Egy másik baj a tisztviselői és szolgaszemélyzetnek
elégtelensége, mely miatt a közönség pontos és gyors kielégítése szenved
csorbát, végül pedig több tekintetben az olvasótermi könyvállománynak hiá-
nyossága és fogyatékossága is a panaszok tárgya.
A mi az olvasótermi kézikönyvtárt illeti, annak 1905-ben megkezdett
új berendezését befejeztük s az ott elhelyezett könyvállományról szakszerű
czímjegyzék áll a közönség rendelkezésére. A közönség panasza itt csakis
arra irányul, hogy a könyvállomány némi tekintetben, kivált encyclopaedicus
és bibliographiai művekben hiányos s egyes művek nem a legújabb vagy
legjobb kiadásban kaphatók. Ezen természetesen könnyen lehetne segíteni,
mert csak pénzkérdés; azonban a könyvtár rendes évi átalányából ily jelenté-
keny összegre menő pótlások nem eszközölhetők.
Az olvasótermi könyvállományról megjelent czímjegyzéket megküldtem
számos külföldi és egyéb könyvtárnak s több helyről cserepéldányt kaptunk
érte. A czímjegyzékek kicserélését már régebben gyakoroljuk a külföldi inté-
zetekkel; erre a czélra kértem a codexek czímjegyzékének újranyomását is,
melyet a külföldi intézetek leggyakrabban kérnek s melyből már alig volt
példányunk. A kiadványok kicserélésére gyakrabban kapunk ajánlatot, mivel
azonban nekünk a csere czéljaira csak a codexek és kéziratok jegyzéke,
valamint az évi gyarapodások jegyzéke áll rendelkezésünkre, nagyobb és
időszaki kiadványokért ellenértéket nem ajánlhatunk. Ezt a Nagyméltóságod
47.1Í5/1906. sz. a. leiratával a párisi Musée Guimet kiadványainak kicseré-
2c2 A budapesti magyar királyi tud. egyetem könyvtára 1906-ban
lésére vonatkozólag kért véleményes jelentésem alkalmával is sajnálattal
kellett említenem.
A kézirati czimjegyzék III. része még nem kerOlt ki a sajtó alól,
azonban teljesen kész s így nemsokára meg fog jelenbetni. Az egész kézirati
katalógushoz kalönben egy részletes és pontos név- és tárgymutató készOl,
mely a katalógus értékét még emelni fogja s kézirati állományunkat a kutatók
részéről még keresettebbé fogja tenni.
A könyvtárak kulturális értékének, működésük fontosságának kétség-
^elenOl legnyilvánvalóbb mértéke a könyvkölcsönzési forgalom nagysága.
Ebben a tekintetben könyvtárunk a hazai intézetek között legelső helyen áll:
nemcsak az olvasótermi forgalom, valamint a házon kivQli kölcsönzés for-
galma emelkedik évről-évre, hanem a hazai tanintézetek is mind sűrűbben
keresnek meg bennünket könyvekért A tudós kutatók érdekében pedig a
külföldi, különösen osztrák és német könyvtárakkal élénk kölcsönzési forgal-
mat tartok fenn. Ez a forgalom még élénkebbnek ígérkezik az Akadémiák
nemzetközi szövetségének az 1901. évi párisi kongresszuson hozott határozata
alapján, melylyel a nemzetközi kölcsönviszony szabályoztatik. Eddigelé ugyanis
a latin államokból (franczia, olasz, spanyol) csak diplomácziai úton kaphat-
tunk kölcsön könyveket, mely igen körülményes és lassú eljárás volt, most
onnan is közvetetlenül kérhetjük a szükséges műveket.
A rendes könyvtári munkálatokon kívül az elmúlt évben folytattuk a
Schvarcz Gyula-féle könyvtár felvételét, melyből már csak apróbb füzetek és
csonkaságok vannak hátra. A rendes gyarapodás mellett feldolgoztuk özr.
Károlyi Sándomé, Pauler Gizella úrnő, nagyobb könyvadományát és a
dr. Nékám Lajos egyetemi tanár úrtól ajándékul kapott könyvgyűjteményt
A kettős példányainkból az aucklandi (Új-Zéland) Free Public Library
részére átengedett köteteket útnak indítottam, s a küldemény már rendelte-
tési helyére érkezett, a mennyiben a könyvtár átvételi elismervényt küldött
s köszönetét fejezte ki.
A Szent Imre-Kollégium könyvtárának Nagyméltóságod 100.430/1906. sz,
a. rendelete alapján kettős példányainkból 400 kötetet már átadtam, ez^
jegyzékét felterjesztettem.
A könyvtár hivatalos, tudományos, kulturális szereplése tekintetében
megemlítendő, hogy az igazgató a szatmári ev. ref. főgym. érettségi viz^-
latához mint kormányképviselő, a temesvári és nagybecskereki felső keresk.
iskolákhoz mint miniszteri biztos nyert kiküldetést A kiskunhalasi, debre-
czeni és sárospataki ev. ref. főiskolákhoz könyvtárvizsgálatra küldetett kL
Az eperjesi Greguss Ágost ünnepélyen az Akadémia nevében vett részt
II. Könyvtárunk személyzeti ügyeiben a következő változások történtek:
a) Az igazgató lU. korpótléka 35.865/1906. vkm. sz. a. folyósíttatott;
az I. fizetési fokozatok betöltése alkalmával az igazgató a VI., Eudora Károly
könyv tárőr a VIII. és Dedek Cr. Lajos ez. őr a IX. fiz. oszt 1. fokozatába
lépett. Dr. Máté Sándor első őr VI. korpótléka ügyében a közigazgatási bíró-
ság döntött, s ennek alapján 33.198/1907. vkm. sz. a. 1644 K összeg utal?á-
nyoztatott. Dedek Cr. Lajos részére III. korpótlék 46.863/1906. vkm. sz. a
folyósíttatott. Dr. Dézsí Lajos könyvtártiszt kolozsvári egyetemi tanáná
A budapesti magyar királyi tad. egyetem könyvtára 1906-ban 253
neveztetett ki. Dézsi 1895 óta volt az egyetemi könyvtárnál alkalmazva. Mint
tudományosan képzett és széles látkörű tisztviselőnek, az egyetemi könyvtár
méltán signala távozását, másrészt azonban az őt ért kitüntetést örömmel
fogadtuk, a mennyiben díszes i!^ állásában irodalmi és tudományos működé-
sének tágabb tér nyílik. A megüresedett könyvtártiszti állás dr. IJukcsics
József fizetéstelen könyvtártiszttel töltetett be, ki már előzőleg 2Vt évig díj-
talanul működött a könyvtárnál. Dr. Barbul Jenő könyvtártiszt I. korpótléka
100.777/1906. vkm. sz. alatt utalványoztatott. Dr Czeke Marianne kisasszony
60.62Ô/1906. vkm. sz. alatt fizetéstelen könyvtártisztté neveztetett ki. £ kine-
vezéssel nálunk megtörtént az első lépés a nőknek a könyvtárakban való
alkalmazására, mi a külföldön és különösen Amerikában már éppen nem
tartozik a ritkaságok közé. A nőknek könyvtárakban való alkalmazása min-
denütt bevált s nekem különösen az a véleményem, hogy könyvtárakban
igenis helyük van. Dr. Czeke Marianne kisasszony igen képzett s nagy nyelv-
tudással bíró nő, könyvtári működése elé tehát a legszebb reményekkel
tekinthetünk. A két rendkívüli díjnok díjazásához szükséges napidijakat Nagy-
méltóságod 1906-ra is kegyeskedett utalványozni. Ezek egyike, Äscher Kalman,
ki önkéntesi évét szolgálta le, októberben i^ra elfoglalta helyét, melyet ideig-
lenesen Czakó Ervinnel töltöttem volt be: a másik állás napidíjait Hóman
Bálint fizetéstelen kisegítőtiszt kapta, az előző évi felhatalmazás alapján.
b) Az altiszti és szolgaszemélyzetben a következő változások történtek:
A 84.638. vkm. sz. alatt engedélyezett altiszti állás Qelecsies Jgnácz
könyvtárszolgával töltetett be 2209—1906/1907. rectori sz. alatt. EJalász
Alajos 100 korona személyi pótléka 46.764 vkm. sz. alatt folyósíttatott. Beck
Ferencz ideiglenesen kinevezett szolga véglegesíttetelt (4672—1905/1906.
rectori sz., megerősítve 57.171/1906. vkm. sz.). A két kisegítő szolga nap-
száma folytatólagosan engedélyeztetett s részükre 22.855/1906. vkm. sz. alatt
50—50 korona ruhapénz utalványoztatott.
A szolgaszemélyzet immár halaszthatatlan szaporítására indokolt elő-
terjesztést tettem, mely azonban kielégítő elintézést nem nyert.
III. A könyvtár bevételei tettek 1906-ban: 38.209 korona 55 fillért,
melyből 5140 korona 80 fillér a beiktatási díjnak az egyetemi könyvtárra
eső része. A zárszámadás 67 korona 75 fillér túlköltéssel záratott le. A dg-
noki és napszámelőleg mérlege 6830 korona bevétellel és ugyanannyi kiadás-
sal zárult.
A lefolyt évben könyvtárunk vétel útján szaporodott 2564 kötet
művel;
ajándék ú^'án:
a) özv. Eáróltfiné Fatder GrizeUa úrnő adománya .......... 3.S6 »
h) egyéb ajándék 2615 »
melyek között volt egyetemi nyomtatvány 101 db, dissertatió
1172 db, iskolai értesítő 59 db. Az évi gyarapodás tehát együttvéve 5515 kötet
és füzet.
Nagyobb ajándékok az özv. Károlyiné ajándékán kívül: dr. Nékám
Lajos egyetemi tanár úr ajándéka 132 kötet és Hóman Bálint úr ajándéka
254 A budapesti magyar királyi tud. egyetem könyvtára 1906-baii
Könyveket ajándékoztak még:
A) Hatóságok, intóietek, egyesftletek és sserkesztőségek: a) Magyar
országgyűlés képviselőháza, M. kir. kormány, Horvátországi orsz. kormány,
Somogy vm., Budapest székesfőváros, Nagyszalonta város. Ogulin város^
Pozsony város, Sepsiszentgyörgy város, Temesvár város, Várasd város, Vuko-
var város, Zágráb város; — Cs. és kir. közös kormány. Boszniai tartományi
kormány (Bécs), Boszniai helyi kormány (Sarajevo), Belga-kormány, Canadai
kormány; — EgyesUlt-AUamok kormánya, Franczia kormány, Galicziai helyi
kormány, Indiai kormány Calcutta, Olasz kormány. Orosz kormány, Osztrák
kormány, Porosz kormány, Genf város; — Esztergomi érsekség, Kalocsai
érsekség, Székesfehérvári püspökség. Pannonhalmi főaj^tság, örmény katbolikus
püspökség, Zirczi apátság; — M. k. közigazgatási bíróság, M. k. posta- és táv-
irdaigazgatóság, M. k. földtani intézet, M. k. szabadalmi hivatal, M. k. állam-
nyomda, Orsz. meteorológiai és fölmágnességi intézet. Országos vízépítési
igazgatóság, Budapesti keresk. és iparkamara; — M. k. központi statisztikai
hivatal, Budapest fővárosi statisztikai hivatal, K. u. k. österr. Statistische
Central-Commission, L^institut international de Statistique, Institut de bacté-
riologie. (Lissabon), Kgl. geodätisches Institut (Potsdam). Geological Survey of
Canada; — K. u. k. Kriegs- Archiv (Wien), K. u. k. Marine-Technisches-
Komitee (Pola), Militàlr-Geograph. Institut (Wien), Smithsonian Institution (Wa-
shington); — Múzeumok és Könyvtárak Orsz Tanácsa, Békés vármegyei köz-
kórház, Bellevue Hospital (Nev-York), Hopkins Hospital (Baltimore), Middlesex
Hospital, Steíánia-gyermekkórház, Magyar Tudományos Akadémia, Bécsi es.
Tudományos Akadémia, Académie royale de Belgique, Académie de Pans,
Accadémie dei Lincei (Róma), Preussische Akademie der Wissenschaften,
Bács-Bodrog vármegyei tört. társ.. Budapesti magy. orvosegyesület, Hunyad-
megyei tört. és régészeti társulat, Izr. magy. irodalmi társasáig. Kereskedelmi
múzeum. Magy. fogorvosok egyesülete, Magyar iparművészeti társulat, Magyar
jogászegylet, Magyar mérnök- és építészegylet, Műbarátok köre, Orsz. állatvédő-
egyesület, Székely Nemzeti Múzeum (Sepsiszentgyörgy), Szilágyi István-kör
Máramarossziget. Veszprémi gazdasági egyesület, Asiatic society of Bengal,
Budapesti központi tejcsarnok. Club médical de Constantinople, Luvis et Qark
(ingress (Portland), Mitteleuropäischer Wir tsc hafts- Verein; — Pathological
Society of London, Wissenschaftlich-Humanitäre (Comité (Charlottenburg)t
Buchhandlung Baer et Co. (Frankfurt a/M.), Buchhandtung Hesse Max (Leip-
zig), Hinrichs Buchhandlung (Leipzig), Kilián Frigyes könyvkereskedése,
Langenscheidl'sche Verlagsbuchhandlung (Berlin), Buchhandlung Vorwärts
(Berlin).
h) Szerkesztőségek: Bolond Istók, Borsszem Jankó, Budapesti Hírlap.
Budapesti Közlöny, Budapesti Szemle, Büntetőjog Tára, Gresetz- u. Verord-
nungsblatt, Gyógyászat Gyógyszerészeti Hetilap, Gyógyszerészeti Közlöny, Jézus
Szentséges Szivének Hirnöke, Jogtudományi Közlöny, Kakas Márton, Központi
Értesítő, Magyar Ipar, Magyar Mérnök- Építészeti Egylet Heti Értesítője, Magyar
Nyelvőr, Magyar Orvosi Archívum, Magyar Peadagogia, Magyar Pénzügy,
Magyar Zsidó-Szemle, Néppárt. Orsz. Középiskolai Tanáregyleti Közlöny, Pénz-
ügyi Közlöny, Pester Lloyd, Pesti Napló, Reichsgesetzblatt für die im Reichsrate
vertr. Länder, Religio, Rendeleti Közlöny, Tanítók Szava, Turul, Üstökös,
Vasárnapi Újság és Zenelap.
c) Könyvtárak: Brazília, Bibliotheca di Para; Budapest, Magyar Nem-
zeti Múzeum könyvtára; Cambridge, Library of Harward University; Chicago,
The John Crerar library; Frankfurt a M., Rothschild'sche Bibliothek; New-York,
Public Library; (Jxford, Bodleian Library ; Prágai egyet, könyvtár; Stockholmi
egyetemi könyvtár; Washington, Library of Carnegie Institution; Washington,
Library of Congress.
d) Magyar egyetemek és iskolák közül : Budapesti kir. m. tud.-egyetem
Budapesti tud.-egyetem bölcsészeti kara, Budapesti kir. tudományegyetemi
A budapesti magyar királyi tud. egyetem könyvtára 1906-ban 2n&
növénykert, Budapesti tud.-egyetem sebészeti klinikája. Budapesti papnöven-
dékek magy. egybázirodalmi iskolája, Kolozsvári tud.-egyetem, Kolozsvári
egyetem orvosi kara, Budapesti József-műegyetem, Budapesti m. kir. állat-
orvosi főiskola. Egri joglyceum. Fiumei cs. és kir. tengerészeti akadémia,
Kecskeméti jogakadémia, Gyönki ev. ref. gymn., Sepsiszentgyörgyi gymnasium.
e) Külföldi egyetemek és iskolák: Baseli egyetem, Bécsi egyetem.
Berni egyetem, Bonni egyetem, Boroszlói egyetem, Coimbrai egyetem, Csemo-
vitzi egyetem, Dorpati egyetem. University of Edinbourgb, Göttingai egyetem^
Greifswaldi egyetem, Halie-i egyetem, Jassy-i egyetem, Technische Hochschule,
(Karlsruhe), Kopenhágai egyetem, Krakói egyetem, Lausannei egyetem. Lipcsei
egyetem, Université de Lyon, Marburgi egyetem, Michigan college of Mmes,^
Columbia University (New-York), New- Yorki egyetem, Oxfordi egyetem, Párisi
egyetem, Écol pratique des hautes études (Paris), Prágai egyetem, Strassburgi
egyetem, Tübingai egyetem, Utrechti egyetem. Düsseldorfi Realgymnasium.
B) Mag£i08ok : Ahn Friedrich, br. Ámbrózy Béla (Budapest), Dr. Angyal
Dávid (Budapest), Dr. Asbóth Oszkár (Budapest), Dr. Bajza József (Budapest)^
Balch Th. W. (Philadelphia), Dr. Barbul Jenő (Budapest), Barth Job. Ambro-
sius (Lipcse), Dr. Bárány Grerő (Budapest), Bergfert Árpád (Selmeczbánya),
Berjot J. (Paris), Biró Hugó (Budapest), Bodrogh Pál (Budapest), Cretu Gr.
(Bukarest), Csonka Ferencz, Danninger József (Pozsony), Damay Kálmán
(Sümeg), Dévay József (Budapest), Dr. Dézsi Lajos (Kolozsvár), Diószegi Győző
(Budapest), Dombováry Géza (Budapest), Domitrovich Ármin (Budapest), Dowson
Walter (London), Drumár János (Debreczen), Dr. Druskovilz Helen (Witten-
berg), Erményi Emil (Bécs), Dr. Esterházy Sándor (Kassa), Farretté Antonio
(Róma), Felmann Jacob (HeJsingfors), Fehér Ipoly (Pannonhalma), Ferenczy
Árpád (Sárospatak), Dr. Ferenczi Zoltán (Budapest), Fitos Vilmos (Budapest),
Fülöp Sándor, Glaser Edward (München, Glein Karl (Ziegenhain), Goldberger
Andor (Budapest), Gonzales Anastazio Alfaro (Costa Rica), Gyöngyösy László,
Dr. Győry Tibor (Budapest), Haflkine W. M., Dr. Hantos Elemér (Budapest), Dr.
Havas Rezső (Budapest), Dr. Hegedűs István (Budapest) Dr. Hegedűs Lóránt
(Budapest), Dr. Herczegh Mihály (Budapest) Herman Ottó (Budapest), Hóman
Bálint (Budapest), Horváth János (Budapest), Dr. Janovics Jenő (Kolozsvár),
Iványi István, Kalmár J., Kassovitz Tivadar Brúnó (Budapest), Kautz Gyula
(Budapest), Kemény Ödön, Kérészy Zoltán (Kassa), Klein Arthur (Budapest),
Dr. Kövesligethy Radó (Budapest), Dr. Kraus Gusztáv (Franfurt a/M.), Kirsch
Jenő (Budapest), Kudora János, Özv. gróf Kuun Gézáné (Maros-Németi),
Kunos Ignácz (Budapest), Dr. Kuszkó István (Kolozsvár), Küzdényi Szilárd
(Szolnok), Lázár Elemér (Budapest), Lindheim Alfréd (Bécs), Lőw Immánuel
(Szeged), Dr. Márki Sándor (Kolozsvár), Merck E. (Darmstad), Mészöly Gedeon
(Kúnszentmiklós), Dr. Michelis F. prof. (Frankfurt a/M), Dr. Mihályfi Ákos
(Budapest), Milhoffer Sándor (Kassa), Milleker Bódog (Versecz), Némati Kálmán
(Budapest). Dr. Nékám Lajos (Budapest), Niessen- Wiesbaden (Berlin), Orosz
Ernő, Dr. Ortvay Tivadar (Pozsony), Palkó vies E. (Budapest), Pápay József,
Paur Ödön (Budapest), Pékár Károly (Budapest), Perl Mihály (N.-Becskerek\
Petrunkevich Alexander, Pintér Jenő (Szeged), Dr. Radnai Rezső (Budapest),
Dr. Radó Antal (Budapest), Br. Radvánszky Béla (Budapest). Rakovszky István
(Budapest), Reitzer Béla, Ruszt József (Budapest), Salamon Henrik (Budapest),
Sarmaságh Géza (Nyitra), Scalise Giuseppe, Seh mall Lajos (Budapest), Schwim-
mer Róza (Budapest), Szabó Ervin, (Budapest), Shedd Cutler E. (Wichita),
Dr. Simonyi Zsigmond (Budapest), Szilágyi József (Budapest). Dr. Soós Kálmán,
Soliména Camillo, Szemere Miklós (Budapest), Tomka József, Tompa Imre
(Brassó), Dr. Tóth István (Budapest), Tuzsou János (Budapest), Vali Ernő
(Budapest), Vajda Viktor (Budapest), Várady Géza, Venetianer Lajos (Buda-
pest), Walter Gyula (Esztergom), Dr. Weisz Miksa (Budapest). Yolland Arthur
(Budapest), Dr. Young James of Kelly (Glasgow), Zemplényi Árpád (Budapest),
Gróf Zichy János (Budapest).
'256 Â budapesti magyar királyi tud. egyetem könyvtára 1906-baii
A külföldi könyvtárakkal és tudományos intéxetekkel való érintkezé-
seinkről a következő jegyzék szól:
Áuclandi (Új-Zéland) Free Public Library, Bécsi udvari könyvtár, Bécsi
<isksz. tud. Akadémia könyvtára, Bécsi egyet, könyvtár, Bécsi K. K. Technische
Hochschule könyvtára, Bécsi k. k. Institut f. Oesterr. GeschicbtsforscbuDg,
Bécsi Stadtbibliothek, Berlini kir. könyvtár, Breslaui Stadtbibliothek, Cia-
nowitzi egyet könyvtár, Deutsche Bibliographise Gesellschaft, Göttingai egyel
könyvtár, Gráczi egyet könyvtár, Greifswaldi egyet, könyvtár, Krakói egyet
könyvtár, Leideiii egyet könyvtár, Lembergi egyet könyvtár, Lipcsei egyet
könyvtár, Mexikói Egyesült Államok Consulátusa, Müncheni Hof- u. Staats-
bibliothek, Müncheni egyet könytár, Pólai k. u. k. Marine-Technisches-Komitée,
Párisi Bibliothèque Nationale, Prágai egyet könyvtár, Strassburgi egyet köny?-
Xár, Wolfenbütteli berezegi könyvtár.
A budapesti magyar királyi tad. egyetem könyvtára 1906-ban 257
I. TÁBLÁZAT.
egyetemi konyvtair olvasótermét lAtogatók foglalkozási ág
szerinti kimutatása az 1906. évben.
1
^
t
I
1^
1
1
E
1
1
£
Jog- és álkmtud, hailgalé
80
72
1
31 1 15
13
Ô
510
346
127
61
[260
Orvofitanhallgató _ «. ... ..
27
26
7; 7
Ë
5
143
114
54
20
409
BöícsészettanhaUgató ,„ ,.
4a
4B
2A
8
8
5
526
211
78
25
772
G y ógyszerésze Itan hallgató
—
—
—
—
—
—
—
1
1
•^
2
Hittanliallgat« ... .„ ., „
—
1
1
—
—
—
3
Î
-l-l
6
Müegyelt?nii hallgató ... ...
18
19] 5
6
2
3
47
32
23
14
líÍS
Köíép- és szakisk, tanuló
1
1
- —
B
í
2] 6
Ô
2
13
33
AHatorvoslanhaílgaló .» .-
3
1
Î
^
1
-[ 6
6
—
1
19
Jog^ és államtüd, szigorló
4
—
é
1
—
2 6
4
1
2
24
Orvostani i^igorlé
■ —
—
^^
—
^—
. — —
—
—
—
—
Bölcsészeti Síigorló .,.
Og^^véíijelolt és joggya-
-^
■ —
—
— '
— ' —
—
— ■
—
—
komok „ „. ... , ...
13
7
8
é
9
a 38
29
16
4
133
Tanár- és tanítójelölt .. ..
6
S
1
—
—
- 12
4
i
1
27
Magánzó
2
0
—
—
S
^: 1
1
3
1
12
Hivatalnok „
5
7
6 2
4
2l BB
16
4
8
82
Hírlapíró és író ...
1
^
3 ^
2
^^ 2
2
1
. —
11
Tanár és tanító ... ... ... ...
é
B
^^ _.-p-
-1 13
8
h
2
35
Og>^véd .. ... .. ^ ...
1
ÍJ —
-i 1
S
-; *
4
3
1
16
Orvos .,. „. ... ... „ ... ...
^ ^_^
1 —
__
- 1 3
1
1
—
6
ï-eikész „ ^
_,
-1-
„_
- 1
—
^
1
Katonatiszt ,., .„ „.
. —
^i-
"~^
.
í
1
H
KereBkedö ^ -
—
1
__ i
—
—
— .
—
Mérnök .„ .. .. .,. _.
1
— ,.
1
.
. —
-1 ^
3
1
_^
9
Művész . „ ,. .. ...
„
^-
„-^
—
-1 1
^
. —
1
Vegyész ... .« .., ... „ .. ... ._
. —
â
— ' 2
.1^
4
Műi páros .., , „. .. ,.. ,
1,
2
.
-^
'
2|
1
—
6
Gazdisz ... .„ ... .. ... .„ ., ...
^.^
,
^-^
-
_»
-^ 1 ^
.
-^
^
Közigazg. tanf. halig.
-^ '. —
^
— 1 —
—
— , ^
^_
Gyógyszerész ...
»
.^^
—
— ! — i' —
. —
1 _
~" 1
—
Állatorvos .,. ,„ .„ .„ .,. ...
1 Összesen
_ 1 ^'
—
1
— i —
—
—
212
185
9B
45,
52
2Ü1155
7^1
323
154
3039
A 3039 látogatási jogosultsággal bíró olvasó 52.987
az olvasótermet és itt 57.946 művet használt. Az erre
kimutatás a IL táblázatban foglaltatik.
Maffjar KtajTnemle. 1908. III. fOzet.
ízben vette igénybe
vonatkozó részletes
17
258 A budapesti magyar királyi tud. egyetem könyvtára 1906-baii
IL TÁBLÁZAT.
Az egyetemi könyvtáx kOzolTasóterménelc forgalma
as 1906. évben.
A használt művek szakok szerint
1
Olva-
A
A.
B.
C.
D.
E.
F,
G.
H,
U
Hónap
sók
1 szege
használt
mû?^
ôssz^
S
1
Î
t
1
^1
II
il
II
1*
Január
6567
29
2568
593
1099
615
193
1188
558
289
7132
Február .«
7330
3&
2888
621
1221
760
22S
1147
779
367
8036
Márczius ...
7C©3
25
2913
585
1062
677
263
1089
719
344
7697
Aprliia ... ...
391é
22
1585
4i4
657
422
150
635
359
181
4135
Május .. ..
3880
27
1571
451
623
337
121
669
202
211
4201
Június ... .»
1385
6
588
110
221
138
67
258
77
106
im
Szeptember
2879
Ifi
999
306
340
219
118
670
308
241
322fi
Október ...
7110
19
2698
911
718
259
1088
925
42Û
7704
November
75841
14
3001
681
1064
683
nà
1035
999
430
8145
Deczeniber
5305
6
1933
630
762
597
261
666
684
391
5800
OssKcsen «.
529S7
109
20742
4967
7979
5161
1898
8435
5590
2980
57946
ki oU
rasótere
ni j
iilius i
^ auj
r
1
|us£tua bób
an ïi
irva
volt.
A budapesti magyar királyi tud. egyetem könyvtára 1906-ban 259
III. TÁBLÁZAT.
▲ budapesti egyetemi könyvtár tanári dolgozó- és folyóirati
termében a bassnálati forgalom as 1906. évben.
Az
A hasz-
Hónap
olvasók
nált mfivek
száma
száma
Január ^ ^ ... .« .. ^ ... ... ... ... — ^ ...
449
640
Február -
425
589
Márczios ^ ... ... „. ^ ... — ... «. ...
471
638
Április ... -.
311
425
Május
399
544
Június ... - ^ ... ... ... ... —
241
352
Július -. ........... „ -
—
—
Augusztus... ... ... -.
—
—
Szeptember —
361
504
Október -.
464
628
November ... - ... ... ^
432
603
343
495
összesen
3896
5413
Ax olvasóterem július és augusztus hób«
in zárva volt.
17*
260 A budapesti magyar királyi tud. egyetem könyvtára 1906-ban
IV. TÁBLÁZAT.
A budapesti egyetemi könyvtár könyvkölosönBóei forgalma
as 1906. évben.
Hónap
A
kölcsönzők
A kölcsön-
vett művek
száma
Január „
Február
Márczius ... .^ « „
Április
Május ^
Június
Szeptember
Október ^
November ^ ^ „ _
Deczember
257
272
315
234
292
258
191
.300
291
225
592
655
802
634
774
881
494
890
715
518
összesen
2635
6555
SZAKIRODALOM.
Gyulai^ Áugastus : Bibliography of english authors tvorks
translated into hungarian language. (1620—1908.) Budapest.
1908. Ármin Fritz. 8-rét. 48 lap. Ára?
E kis füzeiké czélját illetőleg szerzője semminemű felvilá-
gosítást sem ad ugyan, mégis kétségtelennek látszik, hogy elkészí-
tése a londoni magyar kiállítással van kapcsolatban. Valószínűleg
az a czél lebegett szerzőnk szeme előtt, hogy az Earl's courtban
megforduló angol közönséget tájékoztassa arról a hatásról, melyet
az angol (és amerikai) irodalom szellemi életünkre tesz; de miként
a kellő előkészület nélkül rendezett londoni magyar kiállítás csak
igen halvány képet nyújt hazánk kultúrájáról és iparáról, úgy a
Gyulai Ágost úgy látszik szintoly hamarosan összerótt füzetkéje
is szerfölött hiányosan számol be az angol-amerikai irodalom
magyarra fordított termékeinek valóban hosszú soráról.
Hogy Gyulai az angolból fordított magyar művek mily tekin-
télyes részéről nem bír tudomással, azt műve első három, a szép-
irodalom főműfígainak szentelt, csoportjából (az elbeszélő próza-
irodalmat a szokásos Fiction helyett Romances kitétellel jelöli)
kimaradt következő adalékok mutatják:
1. Gray Tamás, Elégia egy római temetőre. Roma, 1827. —
2. Hervey, Sírhalmai. Fordította Pétzéli József. Pozsony, 1790. —
3. Longfdlow, Hiavata. Fordította BernátsJcy F. Budapest, 1883. —
4. Lowth, Hercules választása. Bécs, 1791. — 5. Milton,
Elvesztett paradicsom. 2. kiadás. Kassa, 1817. — 6. Tennyson,
Király-idillek. Fordította Csukássy J. Budapest, 1876. — 7. Young,
Éjszakái. Fordította Pétzeli József. 2. kiadás. Pozsony, 1795. —
8. Ugyanaz. 3. kiadás. U. o., 1815. — 9. Levis, (sic) Eggy óra.
Tüneményes varázsjáték. Kassa, 1829. — 10. Marloiv^ Faust. For-
dította Londesz Elek. Arad, 1894. -— 11. Shakspere^ A szentiván-
éji álom. Fordította Arany János. Bécs, 1880. — 12. Ugyanaz,
János király. Fordította Arany János. 5. kiadás. Budapest, 1895
13. Alexander Mrs., Az ő ellensége. 2 köt. Budapest, 1894.
(Pannónia). — 14. Barcley North, A gyémántgomb. Budapest,
1890. — 15. Beecher Stowe, Tamás bátya gunyhója. Átdolgozta
262 Szakirodalom
Darvay Mór. 2. kötet. Budapest, 1903. — 16. Bunyan, A zarán-
dok útja. Fordította Szabados Béla. Űj kiadás. Budapest, é. n. —
17. Collins, A vérpad. Budapest. 1887. — 18. Cooper, Bőr-
harisnya, Átdolgozta Hevesi Imre. Budapest, é. n. — 19. Mrs.
Craik, Garland lelkész leánya. Fordította Végh Arthur. Budapest,
1903. — 20. Crawford. Via crucis. Fordította Sziklai Budapest,
1902. — 21. Ugyanaz. Színész és gróf leány. ü. o. — 22. Dickens,
Twist Olivér. Vácz, 1872. — 23. Doyle, A nyomorék. Fordította
Milton Oszkár. Budapest, 1905. — 24. Ugyanaz. A tánczoló
emberkék. Fordította ugyanaz. Budapest, 1905. — 25. Ugyanaz.
A flotta-szerződés. Fordította ugyanaz. Budapest, 1906. —
26. Ugyanaz. Az aranyszemüveg. Fordította ugyanaz. Budapest,
1905. — 27. Ugyanaz. Sherlock Holmes mint betörő. Fordította
ugyanaz. Budapest, 1905. — 28. Ugyanaz. Sherlock Holmes meg-
kerül. Fordította ugyanaz. Budapest, 1905. — 29. Ugyanaz, öt
narancsmag. Fordította Kemény Aladár. Budapest, 1905. —
30. Ugyanaz. A sárga arcz. Fordította ugyanaz. Budapest, 1906. —
31. Ugyanaz. A négyek jele. Fordította ugyanaz. 2 köt. Buda-
pest, 1906. — 32. Ugyanaz. A beryll-fejdísz története. Fordította
ugí'anaz. Budapest, 1905. — 33. Ugyanaz. A vöröshajúak szövet-
sége. Fordította ugyanaz. Budapest, 1905. — 34. Ugyanaz. A mér-
nök hüvelykujja. Fordította ugyanaz. Budapest, 1906. — 35. Ugyanaz.
Furcsa hivatal. Fordította ugyanaz. Budapest, 1906. — 36. Ugyanaz.
Haramia-fogás. Fordította ugyanaz. Budapest, 1906. — 37. Ugyanaz.
A véres boszú. Fordította Tilry Gyula. Budapest, 1903. —
38. Ugyanaz, A ki legyőzte Sherlock Holmest. Budapest, 1903. —
39. Ugyanaz. Utazás a halál torkába. Fordította Zigány Árpád.
Budapest, 1904. — 40. Ugyanaz. Egy veszélyes kirándulás. —
A Koroskó tragédiája. Fordította Kövér Ilma. Budapest, 1903. —
41. Ugyanaz. A feltámadt detektív. Fordította Tábori Kornél.
Budapest, é. n. — 42. Ugyanaz. A Uings-gylandi rejtély. Buda-
pest, 1903. — 43. Ugyanaz. A vöröshajúak szövetsége. Fordí-
totta Akavtisz Viktor. Budapest, 1902. — 44. Ugyanaz. Sherlock
Holmes ujabb kalandjai. Fordította Mikes Lajos. Budapest, 1903. —
45. Ugyanaz. Sherlock Holmes kalandjai. Budapest, 1903. —
40. Ugyanaz. Egy család réme. Budapest, 1905. — 47. Egan,
Szivek harcza. 3 kötet. Budapest, 1878. — 48. Fidlerton, Csodá-
latos, de való. 2 kötet. Temesvár, 1867. — 49. Ugyanaz. A jegyző
leánya. Kalocsa, 1881. — 50. Ugyanaz. Laurenczia. Budapest,
1892. — 51. Frank Lee Benedict, St. Simon unokahuga. For-
dította Mndrony Pál. 2 köt. Budapest, 1879. — 52. Garland,
Sötél zsarnokság. Fordította Scliöpflin Aladár. Budapest, 1907. —
53. Gordon, Rezeda kisasszony. Fordította ugyanaz. Budapest,
1907. — 54. Gray. Küzdelmes szerelem. Budapest, 1906. —
55. Günther A. Hűségért hűséget. Budapest, é. n. — 56. James,
Szakirodalom 263
Robin Hood. Fordította Petőfi Sándor. 2. kiadás. Pest, 1873. —
57. Kipling, Gyermek mesék. Fordította Mikes L^os. Budapest,
1903. — 58. Montgomery A., A CliíTordok. Kalocsa, 1875. —
59. Morris W. S., Nem házasodunk. Budapest, é. n. —
60.. Ouida, A válóperek háza. Budapest, 1890. — 61. Richmond,
A tejárus leány. Budapest, 1886. — 62. Bufßny J., Parayreenék
a párisi világtárlaton. Fordította Mudrony Pál. Budapest, 1876. —
■63. Sheenan P. A., Az én új káplánom. Fordította Czihlay
Lajos. — 64. Ugyanaz. Delmege Lukács. Budapest, 1905. —
65. Stoker^ Drakula. Budapest, 1898. i — 66. Stockton. Vízen
^s szárazon. Budapest, 1905. — 67. Swift ^ Gulliver utazásai..
Pest, 1865. — 68. Ugyanaz. Átdolgozta Hoffmann F. Budapest.
1891. — 69. Thakeray, A négy György. Fordította Szász Béla.
2. kiadás. Budapest, 1893. — 70. Wallace, Ben Húr. Fordította
Szekrényih9^os.2 kötet, 2. kiadás. Budapest, 1895. — 71. Ugyanaz.
3. kiadás. Budapest, 1901. — 72. Ugyanaz. Fordította Török
Jenő. 2. kötet. Budapest, 1904. — 73. Wilde, Gray Dorian arcz-
képe. Budapest. (Országos Magyar Irodalmi r.-t.). — 74. Ugyanaz.
A boldog herczeg. Fordította Iván Imre. Budapest, 1904. —
75. Ugyanaz. De profundis. Fordította Sztankay Géza. Budapest,
1905. — 76. Wilson A. E., Regina. 2. kötet. Budapest, 1878. -
77. Wiseman, Fabiola. Fordította Holló Mihály. Pest, 1856.
íme, 77 olyan könyvczím, a melyek létezéséről Gyulai mit-
sem tud, pedig nem egy közülök a magyar irodalomtörténetben
is bír jelentőséggel. S megjegyzem, hogy ez adalékok koránt sin-
csenek jelen sorok írójának valamely régóta felgyűlő adatkészle-
téből merítve, hanem egyszertíen a Magyar Nemzeti Múzeum
könyvtárának az angol költészetet tartalmazó szakkatalógusából
vannak kijegyezve, alig másfél napi fáradtsággal. Valóban elszomo-
rító, hogy ezen kényelmes segédeszköz a szóban forgó biblio-
gráfia összeállítójának elkerülte a figyelmét s hogy Oyulai nem tar-
totta érdemesnek munkája megszerkesztésénél felhasználni annak
a közkönyvtárnak az anyagát, melynek legfőbb programmpontját
a hungaricák összegyűjtése teszi.
Ily hiányokért csak sovány kárpótlás, hogy Gyulai jónak
látja Wilde Saloméját elhódítani a francziáktól s az angol iro-
dalmat gazdagítani vele.
S miként az anyag teljessége, úgy bibliográfiai feldolgozása
is szerfölött hiányos, dillettáns munka. A könyvek rétnagyságára,
lapszámozására, nyomtatójára nem terjed ki, a fordítók nevét
sokszor mellőzi s a szerző álnevét illetőleg egyöntetű eljárást nem
követ. így Dickens regényeit mindig a szerző neve alatt veszi
fel s Boz, alól még csak nem is utal; ellenben a Bronte nővé-
> Oyulai csupán az 1906-iki kiadást ismeri, de hogy ez már a máso-
dik, nem említi.
_f
26é Szakirodalom
reknek Angliában még ma is kedvelt s az új kiadásokban kizá-
rólag nevük alatt megjelenő regényeit csakis egykori álnevük^
Currer Bell alatt találjuk fel s az egész jegyzékben hasztalanul
keressük a Bronte-k nevét.
Ellenben dicséretes gondolat volt szerzőnktől az egyes könyv-
czimek mellé záijel közt kitenni a munka angol czimét is, miután
köztudomású, hogy a fordítók épen a czímekkel járnak el a leg-
szabadabban és sokszor annyira kiforgatják eredeti mivoltából
hogy nem egy kellemetlen csalódást okoznak a gyanútlan olva-
sónak, a ki az ty czim alatt már ismert történettel találkozik.
Csak az a baj, hogy szerzőnk itt is a könnyebb végét fogta a
dolognak s nagyrészt csupán azon ezímek eredetyét közölte,
melyek legközelebb álbiak az eredetihez, míg ott, hol az eredeti
czímet csupán az illető munka ismerete alapján lehetne megálla-
pítani, ez a közlés legtöbbször hiányzik. Helytelen az is, hog)'
egyik-másik novellás kötet magyar czimét egyszerűen lefordítja
angolra s ezzel azt a látszatot kelti, mintha ilyen elnevezés alatt
jelent volna meg az eredeti, holott a czímet a fordító egészen
önkényesen alkotta. így például Wilde Oszkárnak tudtunkkal soha-
sem jelent meg Three tales czíniű kötete s Oytdai munkájában
mégis így szerepel egyik novellagyiyteménye, mely alighanem a
The Jiappy Prince and other storiesj vagy a The Hause of
Pomegranates czímű kötetből került ki.
Sajtóhibát aránylag keveset találtam; azok a legbosszan-
tóbbak, melyek a neveket éktelenitik el. Például György Ilona
Oyâry Ilona helyett a 28. lapon. Ide szeretném sorolni szerző
azon botlását is, mintha Peverü lovag-nak Smith J. G. volna a
szerzője. S.
Leidinger Georg. Die Teigdrttcke des fünfzehnten Jahr-
hunderts in der K. Hof- und Stautsbiblioihek München. München
é. n. (leorg G. W. Callweg. 4-rét, 31 1., 29 műlap. Ára hártya-
borítékban 90 márka.
A sokszorosító művészet bölcsőkori termékeinek egy érdekes
sorozata, mely szinte kizárólag unikumokból áll, tésztanyomatok
(Teigdrucke, empreintes en pâte, impressions in paste) elnevezése
alatt ismeretes a szakemberek előtt. Miután Pusztai Ferenez
nyomdászati encziklopédiájában ^ igen szűkszavúan, alig 4 sorban
végez evvel a XV. század második felében, s nem mint Pisztai
állítja, e század elején dívott sajátszerű eljárással, talán nem lesz
érdektelen röviden összefoglalni azokat a fejtegetéseket, melyekkel
Leidinger jelen díszes munka bevezetésében a tésztanyomás
homályos technikáját megvilágítani törekszik.
> 440. lap.
Szakirodalom 26&
Szerinte a tßsztanyomatok elkészítése a következő. A papir-
felületet vékony tésztamasszával kenték be, melynek kémiai össze-
tételét mindeddig nem ismeqük ugyan, de a mely valószínűleg^
enyves, gyantás s egyéb ragacsos részeket tartalmazott. A még
nedves tésztarétegre azután rányomták a képet ábrázoló metszett
rézlapot, melynek nyomási felületét vagy azon üresen hagyták,
vagy ezüst-, aranyfüsttel, illetve fekete festékkel kenték be. Máskor
viszont nem a rézlapot vonták be festékréteggel, hanem a tészta
felületét szinezték meg. Mindkét esetben a nyert lenyomat szín-
árnyalatai a rézlap felületének egyenetlenségétől függtek.
A tésztanyomatú képek magassága 36 és 264 mm., széles-
sége pedig 27 és 190 mm. közt ingadozik. A legkisebb lap felü-
letének méretei 36X27 mm., a legnagyobbéi pedig 260X190,
illetve 264X184 mm. A leginkább kedvelt méretek lÖ— 11 mm.
magasság és 7 — 7*8 mm. szélesség.
A tésztanyomatok kéziratok díszítésére szolgálnak, egy részük
a kódexek egy-egy üres lapjára, sőt néha a szöveg közé van
ragasztva, de a többség a kötéstáblák belső felületére lett föl-
erősítve.
A tésztanyomatok tárgyát kizárólag a szentírásból merí-
tették, bár van egy-kettő közöttük, mely díszítő motívumok ábrá-
zolására szorítkozik. Készítésük ideje a XV. század második
felére tehető, s úgy látszik főleg Bajorországban s Ausztriának
ezzel szomszédos részeiben virágzott ez a technika.
A tésztanyomatok számát W. S. Schreiber, Manuel de-
l'amateur de la gravure sur bois et sur métal au XV® siècle
czímű művében 98-ra teszi, melyek közül 96 unikum. Ilyen ter-
mékekben leggazdagabb a müncheni K. Hof- und Staatsbibliothek,,
mely 34 darabot őriz. Magyarországról a budapesti tudomány-
egyetem szerepel a jegyzékben két darabbal.
Leidinger bevezetését a müncheni könyvtárban őrzött 34-
tésztanyomat tüzetes leírása követi, ezek közül 29 kézzel színe-
zett másolatban van a műhöz csatolva; a másolatok a lehetőségig
hűek, habár az eredetiek sokszor rongált állapotából kifolyólag a
legtöbbjéről alig lehetne a szerző leírása nélkül megállapítani,
hogy mit is ábrázol tulajdonképen. Dr. Oiilyás Fái
Oiehlow^ Kari : Kaiser Maocimilians I. Oebethiich mit Zeich-
nungen von Albrecht Dürer und anderen Tcünstler. Facsimile-
druck der Kunstanstalt Albert Berger in Wien. Wien, 1907. Selbst-
verlag der Herausgebers. 2-rét. 8, 31, 2, 157. 1. Ára 500 M.
I. Miksa császár híres imakönyve Dürer és Eranach Lukács
széhrajzaival egyike a müncheni könyvtár legritkább látványossá-
gainak. Külön e czélra metszett szép nagy góth betűkkel van
nyomtatva hártyapapiron az augsburgi ScJwnsperger által s nyom-
266 Szakirodalom
tatása ideje 1513 vagy 1514. év. Egyes betűit virág- és fonat-
motivumok díszítik ügyes kéziratmásolók műveit utánozva. Â ritka
szép töredéket a XVI. század végén szerezte meg a buzgó Dürer-
gyi^tő Miksa, később bajor választó, még pedig Oranvdla bíboros
örököseitől, a kié volt az egész könyv.
A bíboros gyűjteményét ugyanis halála után, 1586-ban Mad-
ridból Besançonba vitték. A szintén szenvedélyes gyűjtő, II. Rudolf
császár megvásárolta Oranvella JDÄrer-metszeteit ; de az imakönyv
elkallódott megbízottai kezén, elég szerencsétlenül két részre osz-
tották, nagyobb része Münchenbe került, a többi, megfosztva kö-
tésétől, szennyes állapotban Besançonban maradt, a hol utolsó
tulajdonosa halála után, 1827-ben a közkönyvtár szerezte meg.
Ez is szélrajzokkal van ellátva, de jelentéktelenebb művészek
kezétől.
A müncheni töredékre 1808-ban Stuxnernek Dürer rajzairól
készült kőrajzai hívták fel a figyelmet, melyek QœtJie lelkesedését is
felköltötték, de a könyv története akkor már feledésbe ment, egy
ideig azt hitték, hogy valamely bajor herczeg ájtatosságának szol-
gált forrásául. Csak később derítették ki, hogy az, a kinek számára
e rajzok készültek, maga I. Miksa császár volt. Még néhány év előtt
az volt a közhit, hogy a császár kora legjelesebb művészeit fog-
lalkoztatta abból a czélból, hogy saját használatára mesteri toll-
rajzokkal diszittesse ezen, a maga nemében páratlan pazar kiállí-
tású pergamen imakönyvet Még akkor is, mikor már a könyv
többi példányait is fölfedezték (jelenleg négyről tudnak, és pedig
a Vatikánban, a bécsi udvari könyvtárban, a British Museumban
és Sir Thomas Brooke magánkönyvtárában), sokáig úgy tekintették
ezeket, mint véletlenül fennmaradt próbalevonatokat, melyek e
fő mestermű kidolgozása közben készültek. Annyi igaz is, hogy
mindenik példány különbözik valamiben a többitől, különösen a
vörösen nyomott initiálék tökéletessége szempontjából. Ebben a
tekintetben némelyik egyszerű példány felül is mújja az íUusz-
tráltat. A többi négy példány is pergamenre van nyomtatva.
Azonkívül Bécsben a könyv kisebb kiadásából is létezik egy pél-
dány papíron, csaknem ugyanazzal a tartalommal.
E kisebb kiadás létezéséből, valamint a császár használa-
tára szánt, 1508-ból eredő jegyzőkönyv eme följegyzéséből : »gebeet
buechl ain ordinarij, das ander extraordinarij« — meríti Oiehlow
a könyv eredetére vonatkozó föltevéseit.
Szerinte tény, hogy a könyv Miksa császár személyes fel-
ügyelete alatt készült s ő a szerzője is több imának, de ő ezt a
Szent György lovag-rend használatára készíttette. Egy nyomtatott
imádságos könyv eszméje a császár fejében már koronázása és a
törökök elleni háborúterve idejében fölmerült. Ez időben nagy
érdeklődést tanúsított az apja, III. Frigyes császár által alapított
Szakirodalom 267
katonai Szent György-rend föltámasztása iránt s különösen a
hitetlenek ellen Magyarországon folytatott háborújában akarta
őket felhasználni. Â határozottan egyházi jellegű rendnek azonban
számos világi konfratemitása is volt. Á rend és a konfraternitások
érdekében rendelte el Miksa császár az imádságos könyv kinyo-
matását és pedig kétféle kiadásban, melyek közül egyik perga-
menre nyomatott folio-alakú díszkiadásnak volt szánva külön
betűkkel, a rend előkelőbb tagjai számára, kik közt uralkodó
fejedelmek is voltak, a másik pedig rendes betűkkel papirra
nyomott quart-kiadásnak, a confraternitasok kevésbé kiváló tagjai
számára. Ez volna az értelme a jegyzőkönyvben előforduló meg-
különböztetésnek rendes és rendkívüli »gebeetbuechU között.
S valóban a szöveg szerkesztésében eszközölt pótlások, össze-
vetve egy korábbi kézirattal, valószínűvé teszik azt, hogy a módo-
sítások egy katonai rend szükségletei szempontjából történtek, a
melynek statútumai közt különösön nagy súly volt fektetve a
szigorú lelkigyakorlatokra. Erre mutat a Szentkereszt ofiiciumának
beigtatása s több más szenthez intézendő imádság, melyek mind
vonatkozásban álltak a török ellen megindítandó háborúval.
Magának Szent Györgynek, a rend patrónusának nevéhez több
imádság is fűződik
A nyomtatás nem haladt előre oly gyorsan, mint kellett
volna. Miksa császár még 1513-ban is tiz imakönyvet kér, de
augsburgi ügyvivője, Conrad Peutinger csak egyet képes küldeni.
Sőt, mikor már a könyv teljesen készen állt és czímlapját meg-
kapta is, több lap maradt elől üresen, várva az imádságos köny-
vek egyik lényeges részének, a naptári résznek elkészültét. A nap-
tár volt a késedelmezés tulajdonképeni oka, mert a császárnak
a naptári részt Rómába kellett előbb elküldenie, hogy megkapja
a pápa beleegyezését ősei közül néhánynak neve beigtatására, a
kiket szentekül tiszteltek, mielőtt még a kanonizáczió szabályai
meg lettek volna állapítva. A pápa meg is adta hozzájárulását,
de csak Miksa halála után.
Mint akkori idők szokásai szerint a franczia »livres d'heures«
s a »Hortulus Animae« számos német kiadása, a Szent György
lovagok számára rendeltetett imakönyv is oldalszélein fametsze-
tekkel volt tervezve. 1515-ben, mikor már a szöveg a naptári
rész kivételével elkészült, l^eutinger szétosztotta azt az azon
időbeli leghíresebb fametszők közt, a legnagyobb rész Dürer
Albertnek jutott. A szélrajzok barna, sárga, zöld, ibolyakék, bíbor
és rózsaszín festésben, a Dürer iskolájához tartozó művészek
szokásos színeiben kerültek kivitelre. Az ívek egy része Nürn-
bergbe, más része Wittenbergbe került Cranach-hoz, Néhány ív
Augsburgban maradt, ezeket a feledésből csak újabban kiragadt
Jörg Breii díszítette, a kinek eredetileg jelöletlen rajzait, a későbbi
268 Szakirodalom
korban M. A. (Mathias von Âschaffenburg) jelzéssel látta el vala-
mely tudákos műismerő. Részt vett a munkában a H. D. jel alatt
rejtőző Hans Dürer is, Albertnak tizenkilencz évvel IQabb öcscse,
az öreg, Magyarországból kivándorolt ötvösnek tizenhetedik gyer-
meke, a ki valószinűleg 1530-ban Krakkóban halt meg a lengyel
király udvaránál.
Miksa császár imakönyvének legnagyobb nevezetességét termé-
szetesen a Dürer-metszetek képezik. Nem a legjobbat a^ják ugyan
a nagy mestertől, a ki rendelésre nem szeretett dolgozni, de
azért mégis tanúi kifogyhatatlan leleményének és fantázi^ánaL
Kalligrafikus díszeit sokan gáncsolják hidegségökért De a figurális
rajzok a valódi Dürer Albertet mutatják, fönsége, pajzán humora,
finomsága minden változatában. A mély vallásos inspiráczió és
a decorativ hatás valóságos remekei a két szembetett oldalt el-
foglaló Angyali üdvözlet, a Szentháromság a megfeszített Krisz-
tussal s a purgatóriumbeli lelkeket kiszabadító angyalok. Gyönyörű
rajz a Stymphali madarak is, hárpiák képében, míg a város falain
kívül játszó német banda, melyre egy madár a fatetőn megvetőleg
figyel, továbbá az a rajz, a melyben egy ravasz róka kandikál a
megriadt tyúkokra és kakasokra, mesterművei a mulattató
humornak.
E rajzok reprodukcziói már ismételten közzététettek, külön
a Düreréi s külön a Cranachéi is. Magát az imakönyvet azonban
a maga egészében csak most bocsátja először közre Oiehlow
fénynyomattal kombinált fotolitografiákban. A kiadás alapjául a
müncheni-besanconi töredékek szolgáltak, melyeket a bécsi és
BrooJce-íéle példány megfelelő lapjai egészítenek ki.
Minket ez az irodalmi esemény különösen érdekel, nemcsak
a híres illusztrátor magyar származásánál fogva, de annál a
kapcsolatnál fogva is, melylyel az imakönyv keletkezésének kö-
rülményei történelmünk egy dicsőségteljes korszakához fűződnek.
— r.
Coekerell Sidney C. The Gorleston Psalter. Ä manuscript
of the heyinning of the forteenth century in tJie library of C.
W. Dyson Perrins. London, 1907 Chiswick Press. 2-r. 49 U
XXI. tábla. Ára £ 8. 15/(5.
Sidney C. CocTcerell szerint a festett kéziratoknak négy fontos,
sajátosan angol typusát különböztethetjük meg. Ezek a X. és XL
századbeli, nagyrészt Winchesterben készült zsoltáros könyvek,
a Xll. és XIII. század elejéről való, hihetőleg Yorkra visszavezet-
hető vestiariumok, a XIII. századi apokalypsisek, melyek részben
Canterburyben vagy St. Albansban készülhettek, s végre a XIV.
század első felében készült nagy s gazdagon miniált zsoltáros
könyvek, melyek az artoisi és franczia flandriai iskolák erős
Szakirodalom 269
hatását tükröző s mégis sajátosan nemzeti keletangol iskola ter-
mékei. E keletangol iskola fő jellemvonása a pompázó írás és
a pazar dísz alkalmazása, élénk szinek s férQas rajz. A széleket
egész és fél keretrajzok s drôleriek diszítik. Vörös- meg zöldszínű
szőlő-, tölgy vagy magyallevél, közbeszórt százszorszépekkel, köröm-
virágokkal s pimpinellákkal bőven alkalmaztatnak rajtuk. De leg-
jellegzetesebb motívumuk a hol profilban, hol kiterítve ngzolt fűré-
szelt szélű levél, melynek kék színe színes, vagy aranyozott háttérről
emelkedik ki. E keletangol iskola legrégibb terméke az 1250—70
körül készült pompás zsoltáros könyv, mely a Duke of Rutland
gyűjteményének egyik legnagyobb darabja. Ezt követik az 1281— 84-
ből való Tenison Psalter első lapjain látható miniatűrök, melyek
sokban megegyeznek a bruxellesi s az oxfordi, kétségkívül Peters-
borough-ban 1300 körül miniált, zsoltáros könyvek festményeivel.
Több más, részint magántulajdonban, részint az oxfordi, cam-
bridgei, s egyéb nyilvános könyvtárakban őrzött, kéziratos könyv
díszítése szintén ez iskolára vall. Az iskola virágkora azonban a XIV.
század húszas éveibe tehető. E korszak termékei közül a követ-
kező négy mutat szorosabb kapcsolatot: a Douaiban őrzött zsoltáros-
könyv, a Yates Thompson tulajdonában lévő St. Omer-Psalter,
az Ormesby-Psalter s a jelen díszes kiadványban leírt Gorleston-
Psalter, mely C. W. Dyson Perrins tulajdona.
A példány történetét a következőkben ismertetjük. Cockerdl
szerint a szóban forgó zsoltáros könyv alighanem Royer Le Bigor^
Norfolk ötödik gróQa, Anglia marshallja számára készült s az
eredeti tulajdonos halála után talán a norwichi prioratusba
került, legalább a XIV. század második feléből hozzátoldott spe-
cziáUs litánia erre mutat. A reformáczió idejében alighanem ismét
világi kézre került s Erzsébet királynő ideje óta teljesen meg
van világítva a sorsa. Ez időben u. i. egy bejegyzés szerint Sir
Thomas Corntuallis-é (1519—1604) volt, a ki Mária királynő idejé-
ben Suffolk parlamenti képviselője volt s Erzsébet trónralépte
után, mint hithű katholikus, visszavonult a közélet teréről. Utána
a zsoltáros könyv fiúról-fiúra szállt, a család férfiágának 1823-ban
történt kihaltáig. Ekkor a könyv, az űrlapon található bejegyzés
szerint, Richard AldworthrNeville-nek^ a legidősebb Cornwallis'
leány férjének, a későbbi Brayhroohe bárónak a tulajdonába került,
a kinek unokája, a hatodik Braybrooke báró 1904-ben eladta a
családi ereklyét jelenlegi tulajdonosának. Kötése újabbkori, az
1794. és 1813. évek közé eső időből való.
A 14 3/4 X 9 V* hüvelyk átmérőjQ kézirat 228 levélből áll
s 13 nagy minaturát tartalmaz. E nagy miniaturák közt legdísze-
sebb a nyolczadik levélen látható B betö, mely Krisztus törzsfáját
ábrázo^a s kacskaringói közt 31 alakot tartalmaz ; a betűből
kiágazó indák által alkotott lapszélkeret pedig 15 király és próféta
270 Szakirodalom
alakját s több bibliai jelenetet tartalmaz. E nagy miniaiarákon
kívül a könyvben még 188 kétvonalas kisebb kezdőbetűt találunk,
melyek közül 145 kaeskaringói közt alakos ábrázolásokat is tar-
talmaz. Ez ábrázolások nem tanúskodnak fényesebb képzelőtehet-
ségről s rendesen az illető zsoltár kezdőszavainak szószerinti meg-
jelenítésére törekszenek.
Szerző, mind e rajzok részletes leírását huszonegy remek
kivitelű fénynyomatú reprodukczióval élénkíti. E reprodukcziók
közül csupán tizennégy vonatkozik magára a Oorleston-esoUár-
könyvre, a többi a 8t. Omer-Psalter, a DotuU-Bsalter, u
Ormesby-PsaUer és az ArundeUPsaUer-hől hoz analógiákat
G-s.
Dorez^ Léon: Les manuscrits à peintures de la biblio-
thèque de Lord Leicester à Holkham Hall, Norfolk. Paris, 1908.
Ernest Leroux. 2-rét. 4, 108 1. 60 tábla. Ára 125 frcs.
A norfolki grófság egyik jelentéktelen falucsk^ában, Holk-
hamban, remek park közepében emelkedik a Leicester grófok
kastélya, a hol ma is őrzik azokat az irodalmi s művészeti kin-
cseket, melyeket Thomas Coke, későbbi Leicester gróf halmozott
fel a XVIII. század második tizedében, európai körútja alatt
E jelentős gyűjteményt ép oly sok ízléssel, mint áldozatkészség-
gel egészítette ki örököse és unokaöccse Thomas William Cokcy
a kinek élete belenyúlik a múlt század közepébe. A jelenlegi tulaj-
donos, Leicester lord nem igen fejleszti a gyQjteményeket, de
gondosan őrködik épségükön és készséggel nyitja meg az érdek-
lődő kutatók előtt. E készségének adta tanújelét azzal is, hogy
lehetővé tette jelen fényes kiadvány megjelenését, mely az
Académie des Inscriptions et des Belles-Lettres s a Société des
Bibliophiles français támogatásával Ernest Leroux párisi kiadónál
látott napvilágot.
A munka 60 műlapot tartalmaz, melyek egyszínű fény-
nyomat-másolatokban csak halvány fogalmat adhatnak a Leicester-
gyüjtemény miniált kéziratainak színpomp^áról. Az 59. lap magyar
vonatkozású, a mennyiben II. Ulászló király czímere díszlik ngta.
Bővebb leírását s kisebbített hasonmását jelen füzetünk vezető
czikkelyében találja meg az olvasó. A többi műlap minket köze-
lebbről nem érdeklő, igen különböző proveniencziágú kódexek
miniált lapjait mutatja be, melyek az olasz, német, angol, franczia
s flamand miniatura-festészet egyes korszakairól adnak képet.
A táblák egy része néhány érdekes bekötést ábrázol.
A gazdag anyagból érdekes múltjánál fogva kiemeljük azt a
négy angol-szász, illetve német XI— XIII. századi evangéliumos és
misés könyvet, mely az első 21 táblán van bemutatva. E kéz-
iratok a weingarteni apátságból valók, a honnan 1807-ben
Szakirodalom 271
Thiébault tábornok küldte el őket Parisba, mint a hadizsákmány-
ból őt megillető részt s 1818-ban kerültek vétel útján az angol
főúr birtokába. A weingarteni klastrom kézirati gyűjteményének
javarésze a párisi Bibliothèque Nationale-t volt hivatva gyarapítani,
míg a maradékot Thiébault a fuldai könyvtárba kebelezte be.
Miniatüijeinek változatos elrendezésével tűnik ki a 30—39.
táblákon bemutatott biblia, mely Észak-Olaszországban készült a
XIV. sz. második felében s a hagyomány VII. Kelemen ellen-
pápával hozza kapcsolatba. Készítője felől eltérők a vélemények.
William Kanny Ottley 1813-ban írt már róla s Giotto-nak tulíg-
donította, míg A. Ve^ituri ama véleményének ad kifejezést, hogy
német hatás alatt álló milanói mesterek munkája. Végleges ítéletet
Dorez nem koczkáztat meg, későbbre igéri ezt, egy. a Leieester-
bibliával szorosabb rokonságban álló biblia-csoportról kiadandó
tanulmányában. S
'272 Szakirodalom
KÜLFÖLDI FOLYÓIRATOK SZEMLÉJE.
Deutsohe Literaturseitung. XXIX. évfolyam 14. szám (1908.
:aprili8 4.): A. Wangerin, Franz Neumann und sein Wirken als Forscher
und Lehrer (Woldemar Voigt). — R. ÜUrich, Programmwesen und Programm-
Jsibliothek der höheren Schulen in Deutschland, Österreich und der Schweiz. —
15. szám (április 11.): K. Schottenloher^ Bamberger Privatbibliotheken aas
Alter und neuer Zeit (Emil Reicke). — A. W. ünger, Wie ein Budi ent-
steht. — 16. szám (április 18.): R. L. Prager, Der deutsche Buchhandel
(Wilhelm Ruprecht). — 17. szám (április 25.): A. Schindler, Gresamtregister
zur Deutschen Juristenzeitung (R. Mothes). — 18. szám (május 2.) : L. Salamon,
Allgemeine Geschichte des Zeitungswesens. (Ernst Consentius). — 19. szám
{május 16.): J.' A. Farrer, Literarische Fälschungen. Obs. von Fr. J. Kleemeier
(Robert F. Arnold). — Alphabetisches Verzeichnis der laufenden Zeitschriften
der Königlichen Bibliothek zu Berlin. März 1908. — 21. szám (május 2)).):
P. Lehmann, Franciscus Modius als Handschriftenforscher (Maximilian
Lehnerdt). — 22. szám (május 30.) : E. Knndt, Lessing und der Buchhandel
{Ernst Consentius).
La bibliofUia. X évfolyam 1. fűzet (1908. április): Leo S. Olsckkù
Un offízio délia Madonna di due Papi. — Amaldo Bonaventura^ Un esem-
plare eccezionale dei Flores Musicae. — Leo S. Olsehki, Livres inconnus
aux bibliographes. (Folytatólagos közlemény.) — G. Boffito, Saggio di biblio-
gráfia Egidiana. (Folytatólagos közlemény.) — A. Boinet, Courrier de France. —
Henry R. Homer j News from England. — 2—3. füzet (május— Junius): Paolo
d' Ancona, Di alcuni codici miniati di scuola fíorentina. — Ugo Nomi-Pesdß-
Uni^ Niccolo Machiavelli a San Gimignano. — G. Boffito, Saggio di Biblio-
gráfia Egidiana. (Folytatólagos közlemény.) — Leo S. Olschki, Livres inconnus
aux bibliographes. (Folytatólagos közlemény.) — Leo S. Olsehki, Quelques
manuscrits fort précieux. — C. Lozzi^ Giovanni Guidetti e le sue opère musicali.
— Not er elle bibliograíiche. — A. Boinet, Courrier de France. — Henry R.
Flomer, News from England. — Állandó rovatok: Notizie. Pubblicazioni
di carattere bibliografico e intomo alla storia delP arte tipografica. Yendite
pubbliche. Necrologio,
Le bibliographe moderne. XL évfolyam ôd-^ôS. szám (1907.
július— október): Pierre de Vaissière, Le fonds du Grand Prieuré de France
aux Archives nationales. — P. Amatddet, Inventaire de la librairie du château
de Biois en 1518. (Folytatólagos közlemény.) — G. Lepretíx, Antoine
Estienne, premier imprimeur du roi. — Henri Stein, Une visite à la biblio-
thèque communale de Ferrare. — Henri Stein, Bibliographie des usages
locaux. — Chronique des Archives: Allemagne. Belgique. Cuba.
Espagne. France. Italie. Pays-Bas. — ChroniquedesBibliothèques:
Allemagne. Belgique. Espagne. États-Unies. France. Grande-Bretagne. Italie. —
Chronique bibliographique: La »Gesellschaft für Typenkunde des
XV. Jahrhunderts«. Bibliographie des légendes hagiographiques. Bibliographie
Szakirodalom 278
de Nicaise Ladám. Découverte d^uDe impression de Gutenberg. Archives du
bibliophile breton. Les méfaits du »Journal de la Librairicc. Anciennes biblio-
thèques. Congrès bibliographiques. Histoire de Pimprimerie. Catalogues de livres
rares. — Comptes rendus et livres nouveaux: Charles Schmidt,
Les sources de Phistoire de France depuis 1784 aux Archives nationales. (H. S.)
M. Livingstone, A guide to the public records of Scotland. (H. S.) Hugo P.
Thieme, Guide bibliographique de la littérature française de 1800 à 1906. (H. S.)
Kristian Setterwall, Svensk historisk bibliografi 1875—1900. (H. S.) Victor Fris,
Bibliographie sur Thistoire de Gand, depuis les origines jusqu' à la fm du
XVe siècle. (H. S.) Lodovico Frati, Alessandro Chigi e Albano Sorbelli,
Catalogo dei Manoscritti di Ulisse Aldrovandi (L. G. Pélis^sier). Bibliografisches
Repertórium. IL III. Band. (H. S.) Fr. Pazdirek, Manuel universel de la
littérature musicale. Tomes X et XI. (H. de C.) W. Podiebrad, J. Bandrière,
et L. Galle, Armoriai des bibliophiles de Lyonnais, Forez, Beaujolais et
Dombes. (M. L. P.) C. M. Briquet, La filigranes: dictionnaire historique des
marques du papier. (H. S.)
Mitteilungen des österr. Vereins für Bibliothekswesen.
XIL évfolyam 1. szám (1908. január— márczius): Franz Reininger^ Wiegen-
drucke aus Linzer Bibliotheken. — Robert F. Arnold, Die deutschen Bühnen.
Ein bibliografischer Versuch. — Gustav Leiblingtr^ Domenico Yallarsi^s
Hieronymus-Ausgaben. Eine bibliographische Studie. (Folytatólagos közle-
mény.) — Rezensionen und Anzeigen: William Dawson Johnston,
History of the Library of Congress. Vol. I. (— w — ). Theodor Abeling,
Das Niebelungenlied und seine Literatur. (S.) Dokumente frühen deutschen
Lebens. (R. W — n.) — Állandó rovatok: Aus österreichischen Biblio-
theken. Vereinsnachrichten. Personalnachricbten. Vermischte Nachrichten.
Hevne des bibliothèques. XV III. évfolyam 1—3. $zám (1908.
január — márczius): Fosseyeux^ Les bibliothèques des Hôpitaux de Paris. —
Mario Scheff, Éditions et traductions italiennes des oeuvres de Jean-Jacques
Rousseau. (Befejező közlemény.) — Giulio Bertoni^ Amanuensi in Modena
nei primi anni del sec. XV. (I. Il cod. estense di Benvenuto, — IL Giovanni
da Reggio.) — Tbéodoric Legrandy LMmprimerie à Saragosse au quinzième
siècle. — Addaï Schtr, Notice sur les manuscrits s\TÍaques et arabes conservés
dans la bibliothèque de Tévôché chaldéen de Mardin. — Bibliographie:
Emil Jacobs, Francesco Patricio und seine Sammlung griechischer Hand-
schriften in der Bibliothek des Escorial (Léon Dorez). Dott. Giulio Coggirla,
II prestito di manoscritti della Marciana dal 1474 al 1527 con documenti
inediti; Sul compilatore della >Serio di edizioni aldine« del 1790 ; Sulla
nuova integrale pubblicazione della »Storia del MogoN del vcncziano Nicolô
Manucei (Léon Dorez). Paul Durrien, Les antiquités judaïques et le peintre
Jean Fouquet (A. Boinet.) Chanoine Edmond Albe, Les miracles de Notre
Dame de Roc-Amadour au XII«' siècle. (A. Boinet.) Georg Graf Vitzthumi,
Die Pariser Miniaturmalerei von der Zeit des hl. Ludwig bis zu Philipp von
Valois und ihr Verhältnis zur Malerei in Nordwesteuropa (A. Boinel). Henri
Châtelain, Recherches sur le vers français au XV'- siècle, rimes, mètres et
Magvar K0nyyszenilo. 1908. III. fUzct. 18
274 Szakirodalom
strophes. (Joseph Neve.) — Chroniq ue des bibliothèques: Alle-
magne. Angleterre. Belgique. États-Unis d'Amérique. France. Italie. — Mel-
léklet: Henri Dehérain, Catalogue des manuscrits du fonds Cuvier consCTrés
à la Bibliothèque de l'Institut de France.
Rivista délie biblioteohe e degli arohivi. XIX. évfolyam
2. szám (1908. február): Paolo d' Ancona, V allegória di SapienHa Domini in
due pulpiti deir Italia méridionale e in un Codice délia Mediceo-Laurenziena. —
G. Volpi, Il Vocaholista di Luigi Pulci. (Befejező közlemény.) — Guido Biagi,
I libri dei soppressi Con ven ti. — Állandó rovat: Notizie.
The library journal. XXXIIL kötet 1. szám (1908. január):
Arthur E. Bostcick^ The value of associations. — George F. Bowerman, The
municipal popular libraries of Paris. — Alice B. Kroeger, Reference books of
1907. ■— Staff meetings. Northwestern University library. — What the Cana-
dian Government is doing for Canadian libraries. — American library Insti-
tute. — Library Association of the United Kingdom. — Carnegie library
gifts, 1907. — Departement of libraries of the Southern educational Asso-
ciation. Dec. 26—28, 1907. — The library post bill. — Meeting of the
Bibliographical Society of America. — Retnews : C. M. Briquet, Les filigranes
(A. Schinz). George Watson Cole, Bermuda in periodical literature. Oscar
Wegelin, Early american poetry. — 2, szám (február): Salome Cutler
Fairchild, American libraries. — Le Roy Jeffers^ Editions suggested for a
circulating library. — Public libraries in America as seen by Swedish eyes. —
The Neto-York state education building, Albany, N. Y. Atlantic city library*
meeting. — American Library institutes. — 3. szám (márczius): Aniela
Poray, Factory stations. — Edna M. Sanderson and Elisabeth M. Smiih,
Circulation of single numbers of periodicals. — Elisabeth M. Smith and
Lucy E. Fay, The library militant; a drama in blank verse. — John Rüssel
Hayes, Bryn Mavvr College (Poem). — Contributions to a bibliography of
Persius. — A. K. Hasse. Report of the superintendent of documents. —
W. F. Youst, Industrial possibilities of southern libraries. — Industrial
possibilities of public libraries. — Books for men in shops. — Maryland
slate librarianship. — Lawrence J. Burpee, Are reviews reliable ? — 4. szám
(április): G. Stanley Hall, Children's reading; a factor in their education. —
Fred W. Atkinso7i, Reading of the younj; people. — Caroline Matthews. The
growing tendency to overemphasize the children's side. — Helen Peters
Ihdd, Undistinguished authors: their use in a children's room. — Charles F.
Porter and Charles K. Rush. Mr. Jooley on the library school. — School work
of Now-York public library. — Books for children. — Bi-state library meeting
at Atlantic City. — Ontario Library Association. — American association
of law librari(»s. — 5. szám (május): Mary L. Jones, Organization of labor
within libraries. — Joseph F. Daniels, People : a modern emphasis in
library Iraining. — Mary Densen Pretlow, The opening day and after in a
chiliiron's library. — W. R. Eastman, Summary of library legislation
for 1Î307. --- The Library scliedules of the bureau of education. — W. F.
Stevens, The library and study clubs. — A. G. J. Josephson^ The new Hain:
Szakirodalom 275
incunabula notes. — A ward against the picture bulletin. — F. Weitenkampf,
A note on the artistic side of picture bulletins. — J. B. Mártin, Juniata
college library. — Ontario library association. — New England college
librarians. — Reviews: Author hedings for United States public documents
as used in the official catalogue of the superintendent of documents. (J. \V.)
Richardson, Ernest Cushiny, and Others, Alphabetical subject index and
index encyclopaedia to periodical articles on religion, 1890—1899. —
6. szám (Junius): Arthur Ë. Bosicicky The work of some states for libiary
advancement — Charles H. Gould, Regional libraries. — John FretweU,
Photographic copying in libraries. — Willard Auston, University branch
libraries. — Robert H. Whitten, Proposed library of municipal affairs and
city department libraries. — John Edmana : a sketch. — William L. PoBt^
author readings for United States public dokuments : a defense. — J. T.
Sunderland, Books on India and Indian periodicals. — A public library in
Persia. — A copyright protection does not cover price protection. —
Travelling libraries in Ontario. — Cooperative cataloguing. — Charles G.
Mathews, A new catalogue card. — Állandó rovatok: Editorials. —
American library Institute. — American library- association. — State library
commissions. — State library associations. — Library clubs. — Library schools
ind training classes. — Library economy and history. — Gifts and bequests.
— Practical notes. — Librarian. — Cataloging and classification. — Biblio-
^phy. — Anonyms and pseudonyms. — Notes and queries. — Humors
md blunders.
Zeitschrift für Büoherireunde. XIL évfolyam 190811909.
1, füzet (1908. április): Paul Hennig, Alte Fibeln. — Ludwig Geiger,
Römische Briefe eines deutschen Diplomaten. — Ernst von Horstkamp-
8ydow, Seltenheiten und Kuriositäten der Kaiserlichen Öffentlichen Bibliothek
EU St Petersburg. L — Erich Ebstein, Schubert und Bürger. Ein neuer Bei-
trag zu Bürgers Gedichten in der Musik. — Chr. Ruepprecht, Bibliographische
Genauigkeit. — :i. füzet (május): Karl Seitz, Ein Büihorfreund vor hundert
Jahren. — Ernst von Horstkamp-Sydow, Seltenheilen und Kuriositäten díT
Kaiserlichen öffentlichen Bibliothek zu St. Petersburg. II. — K. von Róiycki,
Aus den Erlebnissen eines Bibliothekars. Markus Revcrdil, Lektor und Biblio-
thekar des Königs Stanislaus August. — Georg Minde-Ponet Das Original-
bild Aind der letzte Brief Heinrich von Kleist^. Eine Festgabe für die Kleist-
feier am 24. Mai in Frankfurt a. d. 0. — Hugo Hayn, Johaim Praetorius
und seine Werke. Ein Beitrag zur Kuriosilätenliteratur. — .7. füzet (június):
Walter von zur Westen, Zur Kunstgeschichte des Nolentitels und der
Dekoration musikalischer Druckwerke. I. Die Herrschaft des Holzschnitts und
Kupferstichs. — Karl Seitz, Ein Bücherfreund vor hundert Jahren. (Befejező
közlemény.) — E. Fischer von Röslerstanini, Die Autographien-Auklion Done-
bauer. — Állandó rovat: (Ihronik.
Zentralblatt für Bibliothekswesen. XXV. évfolyam :{. füzet
(1908. márczius): Konrad Ilaebler, Bericht üb<T die Komission für der
Gosamtkatalog der Wiegendrucke. — Adolf Schmidt^ Beilrilge zur iilterer
18*
276 Szakirodalom
Druckgeschichte der Schweii. — Lileraturberichte und Anzeigen:
S. Witte, 7Vi Prozent-Rabatt-Tabelle. (E. Kuhnert.) Minerva XVII. Jahrgang.
(P. S.) — 4, füzet (április): Paul Lehmann, Erzbischof Hildebald und die
Dombibliothek von Köln. — Emil Henrid, Zum Handscbriflenkatalog der
Braunschweiger Stadtbibliothek. — M. Hossfeld, Der »conspendiosus dialógus de
artepunctandic und sein Verfasser, Johannes Heynlin aus Stein. — W. Morgen-
roth, Die Bibliothek der Handelshochschule zu Köln. -- Literatur-
berichte und Anzeigen: Paul Lehmann, Franciscus Modicus als
Handschriflenforscher. (R. Ehwald.) — 5. füzet (május): Johann Franke,
Eine ernste Gefahr für unsere Bibliotheken. — Karl Schottenloher, Die Druck-
schriften der Packschen Händel. — Literaturberichte und Anzei-
gen: Arnold Feuereisen, Livlandische Geschichtsliteratur 190*. (M. F.). Isak
Collijn, Det Rosenbergska Biblioteket och des Exlibris. (P. S.) Chr. Rupp-
recht, Präsenz- und Ausleihbibliothek. — 6, füzet (június): R. Groüe, Inku-
nabelverzeichnisse und literarische Wissenschaft — Karl Schottenloher, Die
Druckschriften der Packschen Händel. Nachtrag. — W. M. Lindsay, Paleo-
graphica Latina. — Literaturberichtc und Anzeigen: C, M.
Briquet, Les filigranes. Dictionnaire historique des marques du papier.
(Nicolas Likhatscheff.) Georg Leidinger, Die Teigdrucke des fünfzehnten Jahr-
hunderts in der k. Hof- und Staatsbibliothek München. (K. Haebler). Przeglad
bibljoteczny. Tom I. Zoszyt 1. (M. Perlbach.) Adolf Keysser, Katalog der
Stadtbibliothek in Köln, Abteilung Rh. Geschichte und Landeskunde der
Rheinprovinz. Bd 2. (M. Pcrlbach.) Berthold Bretholz, Das mährische Landes-
archiv. (A. Hortzschansky.) Otto Deneke, Lessing als Büchersammler. (Hy.)
C. Beck, Jahrbuch der Bücherpreise. II. Jhg. (P. S.). — Állandó rova-
tok : Kleine Mitteilungen. Umschau und neue Nachrichten. Neue Bücher
und Aufsätze zum Bibliotheks- und Buchwesen. Antiquariatkataloge. BQcher-
auktion. Personalnachrichten. Bibliothekarische Versammlungen. Verein
deutscher Bibliothekare. Bitte.
Szakirodalom 277
A MAGYAR BIBLIOGKAFIAI IRODALOM
AZ 1908. ÉV MÁSODIK NEGYEDÉBEN.
összeállította : Horváth IonXcz.
Alapszabálya, A túrkevei felsőrészi 48-as olvasókör módosított — .
Mezőtúr, 1908. Török Ignácz kny. S-r. 13 1.
Eebeoht Ferencz. a margittai olvasóegylet (casino) könyvtárának
könyvjegyzéke. Összeállította — könyvtámok. Margittá, 1908. Pollák Lajos
kny. 8-r. 16. 1.
BiBLioG RAPHIA, Társadalomgazdaságtani. III. évfolyam. 1908. Cöthen,
1908. Dünnhaupt Pál kny. 8-r. Április 121—156 1. Május 157—204 1. (Köz-
gazdasági Szemle április és június havi melléklete.)
BiEBER GiULA. Második pótfüzet. A magyar kir. közigazgatási biróság
könyvtárának 19ü6. évi czímjegyzékéhez. Az 1907. évben beszerzett könyvek.
Szerkesztette — miniszteri titkár, a könyvtár kezelésével megbízott tanács-
jegyző. Budapest, 1908. Magyar királyi állami nyomda. 8-r. 36 1.
CzíMJEOTZÉKE, A nyitrai r. k. főgymnasium ifjúsági könyvtárának —.
Nyitra, 1908. Huszár István könyvnyomdája. 8-r. 3—33 1. (A Szent László
királyról czímzett nyitrai r. k. főgymnasium értesítője az 1907/8. tanévről.
Közzéteszi Horvát Sándor igazgató.)
CzíMTÁRA, A szombathelyi államilag segélyzett községi polgári leány-
iskolái ifjúsági könyvtár műveinek — . 1877—1908. Szombathely, 1908.
Egyházmegyei kny. 8-r. 31 1.
CzíMJEOTZÉKE, A mezőtúri ipartestület könyveinek — . Mezőtúr, 1908.
Kanyó Antal knyomdája. 8-r. lö 1.
CzíMJEOTZÉKE, A m. kir. országos meteorológiai és földmágnesséfi
intézet könyvtárába 1907. évben ajándék és vétel utján szerzett könyvek
6-ik — . (Egyszersmind a könyvtár név- és tárgymutatójának folytatása, (è-tes
Verzeichniss der für die Bibliothek der königl. ung. Reichsanstalt für Meteo-
rologie und Erdmagnetismus im Jahre 1907 als Geschenk erhaltenen und
durch Ankauf erworbenen Bücher. (Zugleich Fortsetzung des Namen- und
Sachregisters der Bibliothek.) Budapest, 1908. Heisler J. 8-r. 50 1.
Ferenczi B. Kölcsönkönyvtárának legújabb jegyzéke. A könyvtár a
modem szépirodalom időnként megjelenő újdonságaival folyton gyarapíttatik.
Miskolcz, 1908. Szelényi és Társa. 8-r. 23 1. Ara 20 fill.
Folttatása, A budapesti kir. orvosogvesület könyvtárkatalógusának —
19ü7-ben. Budapest, 1908. Pesti Lloyd társulat knyomdája. 8-r. 46, 2 1.
(A budapesti kir. orvosegyesület 1907-ik évi Évkönyve.)
Gallo Miksa. Az ózdi gyári tiszti kaszinó könyvtárának kiegészítő
jegyzéke. Összeállította — . Kiadva 1908 január 1-én. Miskulcz, 1908. Lővy
József fia (László Adolf) kny. 8-r. 7 1.
Gtesqő Kornél. A szegedi kir. ítélőtábla könyvtárának jegyzéke.
A kir. Ítélőtábla elnökségének hivatalos kiadása. Összeállította l)r. — kir.
járásbíró, tanácsjegyző. Szeged, 1908. Endrényi Lajos könyvnyomtató műhe-
lyéből. 8-r. 54 1.
Hellebrant ÁrpXd. a magyar philologiai iroilaloni 1907-ben. Buda-
pest, 1908. Franklin-társulat knyomdája. 8-r. 1288—1390 l.
Jeotzék. Könyvtári, a nagykőrösi református lőgymnasiuni I -V^
osztályú tanulói számára az 1908. évtől. Nagykőrös, 1908. Baz.só Lajos
knyomdája. 8-r. 36 1.
Jeotzéke, a budapesti állami gyermekmenhely könyvtárának — .
A muzeumok és könyvtárak országos tanácsának ajándéka. Budapest, 11K)8.
Athenaeum irodalmi és nyomdai r.-t. nyomása. 8-r. 11 l.
278 Szakirodaiom
Jeoizéke, â szombathelyi kir. kath. főgymnasium iQúsági könyvtári-
nak — . Szombathely, 1908. Egyházmegyei kny. 8-r. 67 1.
Jegyzéke, A vasúti munkások orsz. szöv. keleti pályaudvari helyi-
csoportjának könyvtári — . Budapest, 1908. Világosság könyvnyomda részvénv-
társaság. 8-r. 12 1.
Jegyzéke, A pilisi népkönyvtár — . Muzeumok és könyvtárak orsz.
tanácsának ajándéka. Monor, 1908. Pestvármegyei könyvnyomda. 8-r. U 1.
Jegyzéke, A nagyobb ifjúsági könyvtár — . Kecskemét, 1906. Első
Kecskeméti Hírlapkiadó- és Nyomda-Részvénytársaság könyvnyomdája. 8-r.
7—44 1. (A kegyes-tan ftórend kecskeméti főgymnasiumának értesítője az
1907/1908-iki tanévről. Közli Dr. Tóth György igazgató.)
Jegyzéke és alapszabályai, A veszprémi iparoskör könyvtárának -.
Veszprém, 1908. Fodor Feroncz nyomdai intézete. Kis 8-r. 48 1. Ara 30 fill.
Jelentése, A budapesti könyvtáregyesület központi választmányának
évi — az 1907. évről, és meghivó az 1908. évi június hó 1-én tartandó
XYIII-ik rendes évi közgyűlésére. Budapest, 1908. Bagó Márton és Fia könyv-
nyomdája. 8-r. 24 1.
Katalog der Bibliothek des militärwissenschaftlichen und Kasino:
Vereines in Miskolcz 1908. Miskolcz, 1908. László-nyomda, 8-r. 38 1.
Katalog der Regimentsbibliothek. 1907. K. u. K. Infanterieregiment
Freiherr v. Fejérváry No 46. Szeged, 1908. Engel Lajos ny. 8-r. 67 1.
Könyvjegyzéke, A m. kir. gyulai 2. honvéd gyalogezred tiszti könyv-
tárának — . Gyula, 1908. Dobay János knyomdája. 8-r. 62, 2 1.
Könyvjegyzéke, A marosvásárhelyi népkönyvtár Il-ik — . A muzeumok
és könyvtárak orsz. tanácsának 'ajándéka. Marosvásárhely, 1908. Adi Árp&d
kny. Kis 8.r. 16 1.
Könyvjegyzéke, A belényesi kaszinó könyvtárának — . Belényes, 1908.
Süssmann L. 8-r. 16 1. Ara 20 fill.
KüMLiK Emil, Pozsony szab. kir. város közkönyvtárának czímjegyzéke,
második (1907. évi) pótfüzet. Szerkesztette és bevezetéssel ellátta — váro&i
könyvtáros. Pozsony, 1908. Kath. irod. részvénytársaság könyvnyomdája.
8-r. 57 1.
Petrik Géza. Magyar könyvészet 1886— 1900. Az 1886— 1900. években
megjelent magyar könyvek, hirlapok és folyóiratok, atlaszok és térképek össze-
állítása. Szerkesztette — . A magyar tudományos akadémia támogatásával
kiadja a Magyar Könyvkereskedők Egyesülete. Hetedik füzet. Budapest, 1908.
Athenaeum részvcnytársulat könyvnyomdája. 8-r. 4, 977—1107 1. Ara 5 kor.
(PÓTKÖNYV jegyzék.) 1907-ben a kaszinói könyvtár következő könyvekkel
szaporodott. Sopron, 1908. Romwalter Alfréd. 8-r. 227—234 1.
TÓTH Rezső. Könyvjegyzék a népkönyvtárak számára. Budapest, 19u8.
Franklin-társulat knyomdája. 8-r. 17 1.
VEGYES KÖZLEMÉNYEK.
Kinevezések a M. N. Múzeum könyvtárában. A nagyméltó-
ságú vallás- és közoktatásügyi minister úr f. é. július hó 18-án kelt elhatá-
rozásával Havrán Dániel I. o. segédőrt őrré, dr. Gulyás Pál II. o. segédőri
pedig I. o. segédőrré nevezte ki.
A múzeumi hirlaptár állománya. A M. N. Múzeum könyvtári
birlaptárának gazdagságát még mindig csak hozzávetőleg ismerjük. A f. év
márczius havában a hirlapok czédulakatalogusát ÖO új tokba helyeztük el
(mindegyikükben körülbelül 280 czédula fér el) s az elrendezés tervezése
idején, mindegyik birlapra 1 kutalogusczédulát számítva, jutottunk a követ-
kező eredményre; van hazai hirlap:
inaKyar
ni'iUL't
mis uyclvü
A kezdőbetűs
123
39
11
B
255
66
11
C
54
19
9
D
109
15
17
E
178
18
6
F
175
20
29
G
12ß
26
9
H
211
28
3
1 9
72
18
1
J
56
11
2
K
H99
29
8
L
39
38
9
M
502
11
7
N
202
25
22
§ :
5ß i
14 /
23
9
P
161
68
14
R
65
18
12
S »
76 \
62
43
Sz
21-7 f
T
174
22
8
U
92 )
i;*>
2
0
6 /
1)^
V
125
24
10
w
19
2
z
48
21
5
összesen
:J5-i^î
662
247
280 Vegyes közlemények
azaz együttcsen 4455 hazai hírlapunk, úgyszólván mind bekötve; csak kevés
az olyan csonka, illetőleg olyan rövid ideig élt lap, hogy rendkivQIi vékony-
ságánál fogva nem köttettük be. — Az évfolyamok számat óriási munka
volna megállapítani; majd a hirlaptár revisiójának lesz feladata. (K—y.)
A bibliofil és a bibliomán következő jellemzését olvassuk az
Uránia ez. folyóirat ez idei januári számában, dr. CM^fás Pál tollából:
A bibliofil szó, úgymond, nem tartozik a klasszikus görögség nyelvkincséhez,
hanem újkori alkotás, habár a gondolatnak, melyet e fogalom kifejez, már az
ókori művelt társadalomban is voltak képviselői. Szószerinti értelme >a köny-
vek szereletec s e jelentés egyúttal legtömörebb kifejezője annak a jellemző
vonásnak, mely a bibliofilt a kutató tudóstól vagy az átlagos olvasótól meg-
különbözteti. Míg a tudós többé-kevésbé specziális kérdések megoldásában segítő
társát, eszközét látja a könyvekben, s informáló vagy dokumentáló értékOk
szerint becsüli és gyűjti őket, míg az átUgos olvasó a tudományos igazságok
s elméletek közvetítőjét, vagy a többé-kevésbé mulattató, szórakoztató barátot
látja bennük, addig a bibliofil, nem vesztve szem elől a tartalmi előnyöket,
mégis elsősorban magukat a könyveket, mint olyanokat szereti és becsQli.
Még a világirodalom legszebb gyöngyeit is csak ritka és értékes foglalatban
képes igazán szeretni és megbecsülni.
Hogy a foglalatnak mi ad értéket, azt bajos volna egf szóban össze-
foglalni. Olyan az, mint az ember Ízlése, a melyről a latin példaszó szerint
még csak vitatkozni sem lehet. Az egyik bibliofil csak lehetőleg ép, tiszta
elsu kiadásokat gyűjt; a másik a könyv anyagára fordít kiváló gondot s vagy
hártyanyomatokat, vagy különleges, nagy alakú papírosra nyomatott számo-
zott példányokat gyűjt; a harmadik az irodalom remekeit csupán congeniális
illusztrácziők kíséretében tudja méltányolni; a negyedik viszont összehordott
kötetei származására, az előző tulajdonosok törzsfájára fekteti a fősúlyt; van
ismét olyau, ki a szerző kezenyomát szereti a könyvein, dedicált példányokért
rajong; míg egy másik a külső megjelenésre fordít gondot s a művészi kötések
barátja . . .
Ha áll az a tétel, hogy a fenségest a nevetségestől csupán egy lépés
választja el, bízvást elmondhatjuk, hogy a bibliofil sokszor csak egy hajszál-
nyira van — a bibliomántol.
A bibliomania — mint neve is mutatja — nem más, mint a biblio-
lilia oj^yoldiilú, kóros túlhajtása: szal>ato.sabban azon szempontok szertelen
előtí-rlK' tolása, melyek a könyv kedvelőit a közönséges olvasótól, vagy a
hivíiliisos tudóstól megkülönböztetik.
Azok, az avatíitlanok szemében, kicsinyeseknek látszó külsőségek.
maliMÍiili;'ik, melyikei a bibliolil a nyomtatványok tartalmi vagy műveltség-
tórl»''m'ti jt'lenlÖM.*gévrl egy sorba állít, emezzel egyenlőknek értékel, a biblio-
marinak - a kírnyvek bolondjá^-nak — szemében határozott túlsúlyra ver-
cndiM'k, >6t az esetek nagy többségében ejryedül uralkodókká válnak.
Kj)«'n ezéit a biblio»!il megalkuvó természetű s ha valamely kedves
ki)Myv«'t nem ké[)e> abban az ideális állapotban megszerezni, a mely finom-
kodó «T/ékrt lelje-«Mi kiei«''Lííl :*né, mé^ nem mond le birhatásáról.
Vegyes közlemények 281
A bibliomán ellenben nem jár a bölcsek ez arany középútján, szenve-
délyes elvakultsága nem tűr megalkuvást és sokszor vandalizmusra ragadja.
Egy másik jellemző vonás, mely a bibliománt a bibliofiltől megkülön-
bözteti: a szűkkeblűség. Â bibliomán, akár csak a fösvény aranyait, véka alá
rejti könyveit. Puszta birásuk tudata teljesen kielégíti lelkét, észszerű felhasz-
nálásukra sem maga nem gondol, sem másoknak nem nyújt módot. Az ilyen
gondolkodású embereket nevezték el a múlt század negyvenes éveiben biblio-
táfoknak — >a könyvek sírásóic-nak — s nem ok nélkül, hiszen könyvtáraik
valóban mintegy a gondolat temetői.
Ezzel szemben a szó nemes értelmében vett bibliofil Nodier-vel tart,
a ki szerint a könyvek gyűjtésének örömét csak a róluk beszélés gyönyörű-
sége éri fel. Felhasznál minden alkalmat, hogy gyűjteménye ritkaságait széle-
sebb körökkel is megismertesse s ha a muIt tanulságain okulva, nem is teszi
magáévá Grolier önzetlen jelmondatát, könyvtárát szívesen megnyitja a
komoly kutató előtt.
Ez élesebb ellentétek mellett vannak a bibliofileknek és bibliománok-
nak olyan látszólag közös tulajdonságai is, melyek lényegbe vágó különb-
ségeit csak mélyebb elemzéssel lehet kimutatni, ilyen közös gyöngéjük — hogy
csak a legszembeszökőbbet említsük — az unikumok, ritkaságok túlságos
kultusza. Csakhogy mig a bibliofil a kuriózumoktól is megköveteli, hogy
ritkaságuk mellett akár tudományos, akár esztétikai jelentőséggel is birjanak
s e ritkaságuk mintegy kultúrtörténeti alapból sarjadzék, addig a bibliomán
szemében a ritkaság az egyedül döntő tényező, bármily sekélyes formában
nyilvánuljon is ez meg s előidézésére kész mesterségesen is hatni. Ha aztán
valamely sokáig unikumnak vélt könyvből váratlanul előkerül egy második,
eddig ismeretlen példány, ez ug^^an megsebzi a bibliofil önérzetét, de koránt-
sem halálosan s néhány keserű óra után napirendre tér fölötte. A bibliomán
az ilyen kellemetlenséget nem képes tétlenül elszenvedni s elvakultságában
mindent elkövet, még becstelenséget is, csakhogy kiköszörülje a gyűjteményén
esett csorbát. Dr. Gulyás e tétel igazolására a könyvlopások, csonkítások, sőt
a könyvszerzés érdekében elkövetett gyilkosságok egész sorát hozza fel s e
kijelentéssel záija be fejtegetését: Imc a tibiiomán nemcsak a tulajdonjog
szentségét nem respektálja, hanem még embertársai életére is tör, csakhogy
beteges vágyait kielégíthesse. (— )
A berlini királyi könyvtár üj épülete. Paul Schwenke, a ber-
lini königliche Bibliothek első igazgatója a Centralhlatt für Bibliothekswesen
idei első kettős füzetében behatóan ismerteti a német birodalom e legnagyobb
s leghasználtabb könyviára most épülő új otthonnál.
A könyvtár megfelelő elhelyezésének kérdése épen nem mai keletű.
Már 18d8-ban fölmerült a terv, hogy a könyvtár részére az egyetem mögötti
területen 500,000 kötet befogadására számított, szabadon álló épület emeltessék.
Az épületet új-görög stilű terveit Schinkel el is készítette, de időközben a lelke-
sedés tüze lelohadt s beérték a régi épület toldozgatásával, részleges belső átépí-
tésével. Az új épület kérdése azonban végkép sohasem került le a napirendről.
Különösen a múlt század 60-as és 70-es években vetett ismét nagyobb hulla-
282 Vegyes közlemények
mokat a mozgalom s 1875-ben a porosz országgyűlés meg is szavazott egy
összeget az »akadémiai negyedben c fekvő kaszárnya megváltására, hogy
annak területén új épület emeltessék. £ terv elé azonban katonai részről
elháríthatatlan akadályok gördültek, úgy bogy a tervet el kellett elejteni 6
egyelőre úgy segítettek a helyszűkén, hogy a régi könyvtári épülettel szom-
szédos »Németalföldi palotátt 1883/84-ben 8,000.000 márka költséggel meg-
vásárolták s berendezték a könyvtár részére. Az ilg épület kérdése azért most
sem szorult háttérbe. Új táplálékot nyert abban az eseményben, hogy a
Garde da Corps elhelyezése az akadémiai negyedből 1890-ben aktuálissá
vált. Azonban az ekként felszabaduló területre nemcsak a kir. könyvtár,
hanem a tudományegyetem, továbbá a képzőművészeti akadémia is igényt
tartott, míg a könyvtárosok egy része a texjeszkedésre alkalmatlan terület
helyett, a város nyugati részében kívánta az építkezést m^cezdenL Végre
tíz évi huzavona után sikerült az ellentéteket elsimítani az által, hogy a
képzőművészeti akadémia másutt nyert elhelyezést, az egyetemi könyvtár az
új királyi könyvtárral egy épületben nyer helyet s a régi könyvtári épület az
új egyetemi aula czéljaira lett lekötve.
Az országgyűlés c megállapodások után az 1900/1901. állami költség-
vetésbe fölvette az építkezésre szükséges terület 11,254.000 márkában meg-
állapított vételárát s 1903/1904'ben beállította a tíz és fél millióban előirányp
zott építkezési költségek első részét. Az épület terveit Ihne udvari építész
készítette. Az épület külső anyaga homokkő; stilusa barokk s lépcsőháza,
olvasótermei a gyűjtemény jelentőségéhez méltóképen fognak kiképeztetni.
Az épület czéljaii-a szolgáló, szabadon álló terület hosszúkás négyszög,
melynek keskenyebb oldala 106, hosszanti része pedig 170 m. A három-
emeletesre tervezett épület déli szárnyának középső része és keleti sarka a
udományos akadémia számára van fenntartva s ezért Schwenke e rész terület-
beosztásával nem is foglalkozik.
Az épület átlago.s magassága 18 könyvenieletre terjed, melyek mind-
egyike 2*195 m. magas. E könyvemelotek közül az első az alagsorra, 2—3. a
földszintre a 4—6. az első emeletre, a 7—9. a második emeletre s a lÜ-13.
a harmadik emeletre s részben a padlásra esik.
Az épületnek a Hársak felé néző keskeny homlokzatáról nyílik az
udvari könyvtár bejárata, míg a Dorotheenstrasse felé eső szemközti oldalon
van az egyetemi könyvtár bejárata. A két olvasóterem s a főlépcsőház e két
íöbejúrót összekötő középső épületrészben nyert elhelyezést.
A királyi könyvtárhoz vezető bejáró kapualjából balra nyíló lépcső az
alkalmazottaknak van fenntartva, mely az új szerzeményeket kezelő tiszt-
viselők s könyvkötést ellenőrző tisztviselő elsőemeleti helyiségébe vezet;
ez utúbbi felvonóval van egybekötve a földszint elhelyezett könyvkötőműhely-
lyel s az idoiglenes felállításra szánt csarnokkal. A szerzemények feldolgozá-
sára szolpáló szobákhoz csatlakozik a czédula-katalogus, a reálkatalogus s a
küU'tes katalógus befogadására szolgáló három terem. E három terem taláL
kozá>i pontján fo^'ják a könyv kikülcsönzö központot berendezni. A kötetes
katalógus terme a főlépcsőről s az olvasótermen át a nagyközönség részére
Vegyes közlemények 283
is hozzáférhető. A katalógusok ily módon egy szinten állanak az olvasó«
teremmel, míg a porosz egyetemes jegyzék katalógusa az alatta léTŐ föld-
szinti termek egyikéhen van elhelyezve. Minthogy a könyvtár belső munká-
latainak zöme ezen elsőemeleti helyiségekben játszódnak le, közelükben van-
nak elhelyezve a nyomtatványi osztályok igazgatóinak s az első igazgatónak
szobái is. A házonkivüli kikölcsönzés lebonyolítására szolgáló földszinti terem
kétoldalt az udvarról van megvilágítva s az első emeleten fekvő olvasó-
terem előcsarnok alatti részt tölti ki. Az olvasóterem 34 m. magas kupolás
épQlet, melyet 8 kiugró oszlop tagol. Az oszlopok közti fülkékbe jön a kézi-
könyvtár, melynek állványai fölött a teremőrök. számára szolgáló karzat fog
a falak mentén végigfutni. A világítást a karzatok felett alkalkalmazott 7
hatalmas ablak s a kupolába vájt kerek ablaknyílás fogja szolgáltatni.
A teremben 360 személy részére sugáralakban elrendezett asztalok s székek
fognak állani, melyek közelebbi alkotása még nincs eldöntve. A főolvasó-
teremmel egy szinten van elhelyezve a 150 ülésre berendezett mellék-
olvasóterem, melyhez 7, tudós kutatók részére fenntartott dolgozószoba csat-
lakozik. Ugyanez emeleten van, a főlépcsőházból jobbra nyíló újságolvasó-
terem, mely 160 helyre lesz berendezve.
A II. emeleten lesznek a külön gyűjtemények, ilyen a zeneműtár, mely
több dolgozószobából, egy 180 m> területű olvasóteremből s egy háromemeletes
raktárhelyiségből áll, mely utóbbi szükség szerint bővíthető. A vele szóm-
sziédos, de külön lépcsőn megközelíthető térképgyűjteménynek szintén lesz
90 m> területű olvasószobája, habár a térképek a raktárakban is használ-
hatók lesznek, külön polczokon. E két gyűjtemény nyel szemben, az épület
nyugati oldalán van a kézirattár, melynek 220 m* területű, rendkívül világos
olvasóterme két oldalán levő termekben s az ezek egyikéből nyíló három-
emeletes raktárban lesznek a kódexek felállítva. A kézirattárhoz csatlakozik
a déli részen az incunabulumok nem raktárszerű elhelyezésére szolgáló öt
helyiség s a kiállítási terem. A sarokrészen pedig a pénztár, tanácsterem s a
főigazgatói iroda nyer elhelyezést. Az épület II. emeletének északi homlok,
zatát, valamint a harmadik emelet javarészét a királyi és egyetemi könyv-
tárak raktárai foglalják el. A könyvkérő lapok pneumatikus úton jutnak a
megfelelő raktárakba s a szolgák a villamoskocsi igénybevételével fogják a
könyveket a liftekhez szállítani, melyeken át a kötetek a kikölcsönzést intéző
helyiségekbe jutnak.
Az egyetemi könyvtár főbejárata, mint említettük, a Dorotheenstrasse
felől nyílik. £ bejáró körül csoportosulnak a ruhatár, étkező, a kikölcsönző
helyiség s a katalógus- terem. A kapuval szemben nyíló ajtó a 20 m. magas
40 X 20 m. területű olvasóterembe vezet be, mely oldal- és felső világítással
bir, s 300 olvasó, továbbá 50,000 kötet befogadására szolgál.
Az egész épületet a hatodik udvarban elhelyezett fűtőházban előállí-
tandó magasnyomású vízgőzzel fogyák fűteni, melynek hőmérséke minden
helyiség rendeltetésének megfelelően lesz szabályozható. Szellőztető készülékek
csakis a nyilvános használatra szánt helyiségekben nyernek alkalmazást. Az abla-
kok csak részben lesznek kinyithatok, a megfelelő szellőztetés czéljából.
284: ITegyes közlemények
Âz udvar felőli ablakok alatt kívülről karzat nyer alkalmazást, hogy a mozdít-
hatatlan ablakok mindkét oldalról tisztogathatok legyenek.
Az épület 1911-ben fog teljesen elkészülni, minthogy azonban az udvari
könyvtár jelenlegi épületét az egyetem jubileumi ünnepségeire való t^intettel
1910-re át akarják aulává alakítani, a könyvtár meg ez év őszén átköltözik
az új épület eddig elkészülő északi részébe s ideiglenesen az egyetemi könyv-
tárnak szánt helyiségeket fogja elfoglalni. Az egyetemi könyvtár átköltözését
1909 tavaszára tervezik, a mikor is, ideiglenes helyiségek gyanánt az épQlet
keleti részében elkészült helyiségeket, köztük a királyi könyvtár pót-olvasó-
termét s a tudósok részére fenntartott szobákat, továbbá a keleti szemináríuiD
részérc szánt lakosztályt fogja elfoglalni. Observer.
Eönyvtárszervesői áll&8ok Északamerik&baa. Az Észak-
amerikai Egyesült-Államok New-York állama két érdekes új állást léptetett
életbe a közoktatási kormányzat keretei között Könyvtárszervezői állások
ezek, az egyik 1200, a másik 1500 dollár (hat és nyolczad félezer korona)
évi díjazással. A csakis nők által betöltendő állásokkal járó kötelességek a
következők : a könyvtárszervezőknek az a feladatuk, hogy az államot bejárra,
új könyvtárak létesítésére buzdítsanak, már-már elaludt népkönyvtári intéz-
ményeket új életre kelteni s megerősíteni segítsenek, a vándorkönyvtárakat
hirdessék s elhelyezzék s általában a könyvtárak fejlesztését s az olvasási
kedvet ösztönözzék a falvak és tanyák lakói között.
A pályázati feltételek az állampolgárság beigazolása mellett, a követ-
kezők: 1. Elméleti és gyakorlati könyvtárnoki képzettség. 2. A könyvtári
segédeszközök ismerete. 3. Minden fő tudományszakból a kis könyvtárakra
nézve legfontosabb könyvek ismerete, i. A különböző államok könyvtár-
fejlesztésre vonatkozó intézkedéseinek ismerete. 5. New-York állam könyvtári
törvényének s könyvtárai történetének ismerete. 6. Jó megjelenés és beszélő-
tehetség. 7. A falusi viszonyok ismerete és szeretete. 8. Józan ész, tapintat,
személyes műveltség s találékonyság. — «. —
Fővárosi kiadványok ingyenes szétosztása. Budapest székes-
főváros tanácsa 6581/1906. VIl. sz. végzésével megengedte, hogy a Székes-
fővárosi Könyvtárban őrzött fővárosi kiadványok s nagyobb példányszámban
megvásárolt munkák a jelentkező könyvtárak, hatóságok, intézetek, esetleg
magánosok között a könyvtárigazgató belátása szerint szétosztassanak.
A szétosztásra kerülő könyvek a következők:
1. Budapest közlekedésügyére vonatkozó munkák gyűjteménye. 1—3. k.
2. Chélard : La Hongrie millénaire.
H. Schmali: A pesti i-égi városház története,
•i. Budapest régiségei. 1 — 9. k.
5. Salamon: Budapest története. 1— H. k.
6. Butlapost alapítványi oklevelei. 3 — 7. k.
7. Budapest közterein álló s/obrok. í — i. k.
8. Buda|)est kí')zségi iskolái.
9. A föv. képzőművészeti bizollság 10 éves működése.
10. Budapest széKesfőváros közigazgatása. 1902—1900.
Vegyes közlemények 285
A könyvek adományozása tárgyában a megkeresések közvetlenül a
fővárosi könyvtár igazgatóságához (Budapest, IV. Károly-körút 28.) intézendők.
Tak&ts Rafael nyomdÀssati működóséről Heinlein István a
Magyar Nyelvben a következő érdekes adalékot adja közre: Tnkáta Háfael
szerzetes, a jeles nyelvtudós, egyrészt a Páriz-Pápai-szótárboz irt »Toldalékc
jávai tette nevét kortársai előtt széles körben ismertté, másrészt pedig azzal,
hogy egy akkoriban sokkal veszedelmesebb mesterséggel: a könyvnyomtatás-
sal Í8 foglalkozott. A > Toldalékának Szeli Farkas birtokában levő példányán,
továbbá Jankovich Miklósnak az Akadémia kézirattárában őrzött bibliográfiá-
jában föl van említve, hogy Jakáta Rafael ezt a művét saját kézisajtóján
nyomtatta ki. A tizennyolczadik század végén, a czenzura mindenhatóságá-
nak idején az ilyen hallatlan merénylet nem kerülhette ki a fölöttesek figyel-
mét, 8 így történt, hogy Takáta Rafaelnek port akasztottak a nyakába, mely
1794-től 1800-ig, tehát teljes hat esztendeig tartott. Mivel lakáts pöre úgy az
egyházi, mint a világi hatóságok előtt a Martinovics korában, a gondolat-
szabadság szárnybontása idején folyt le, a pör egyszersmind a kor politikai
meg egyéb viszonyaira is sok tekintetben élénk fényt vet.
A sok zivatart látott kézisajtót Takáts 1787-ben ingyen kapta Ambro
Ferencz váczi nyomdásztól, ki őt a kezelésbe is beavatta. Ugyancsak Ambra
közbenjárására szerezte meg pénzért 1788— 1790-ben a szükséges betűkész-
letet a budai eg^^elemi nyomdából. A betűkészlet gyarapításában egyes könyv-
kötők is segítségére voltak. Magát a nyomtatást Takáts 1790-ben Pádén, egy
bánáti helységben kezdte meg, hol a plébánost helyettesítette. Mindössze
tizenkilencz, a »Toldalék «-on kívül többnyire nagyon apró nyomtatványt készí-
tett, A nyomtatványok közül sokat ingyen osztogatott szét Pádén, hol a gyer-
mekek oktatásával is foglalkozott. Némelyeket szerzetestársainak adott, kik
— mint ő — vidéki káplánokként működtek. A »Toldalék c-ot azért nyomtatta
ki, hogy a magyar nyelv fejlesztésén fáradozó írókkai közölje. Tényleg meg
is küldte Baróti Szabó Dávidnak, Dugonicsnak, Rájnisn^k és Grosaingemck.
Nyomtatáson kívül könyvek fűzésével s kötésével is foglalkozott, a miben
ép úgy kedve telt, mint a nyomtatásban és szógyűjtésben. Csöndes munkás-
ságában azonban megzavarta az 1793 június 25-ikén kiadott helytartótanácsi
rendelet, mely a könyvnyomtatás gyakorlását hatósági engedclerahez kötötte.
A helytartótanácsi rendelet nie^'elenését követő évben. 179*ir-ben Spldnyi
Ferencz báró váczi püspök, valamint Takáts nyomdász és könyvkötő isme-
rősei figyelmeztették a tilalomra, s fölszólították, hogy a könyvnyomtatást
hagyja abba, nyomdaszereit pedig senimisílse meg. vagy adjon túl rajtuk.
1795-ben Pap Primus ferenczrendi provincziális arról értesült, hogy Takáts^
ki akkoriban Lőrinczin Dobrinszky György plébános mellett káplánként műkö-
dött, a fölszólításnak nem tett eleget. Értesülését közölte Zerdahelyi Gábor
• váczi nagypréposttal, ki Splényi halála uláu egyszersmind püspöki vikárius
is volt. Zerdahelyi utasítására Eörs Ferencz hatvani osperes 1790 április ID-én
egy a rend részéről kiküldült szerzetes jelenlétében Lórinczin TakátsnuX ház-
kutatást tartott, de csak néhány ábéczét és imádságokat tarlalniaz(') apró nyom-
tatványt foglalt le. Mindamellett Zerdahelyi ót a provincziálissal egyelérlöleg,
286 Vegyes közlemények
áthelyezte Vercsegyházára. Három évvel utóbb, 1798-ban i^'abb fÖQelentés
érkezett Takdts ellen, ki időközben Csongrádra, innen Hódmezővásárhelyre,
majd végül Dorozsmára került Dianovszky plébános mellé. A följelentést
Kanyó András csongrádi esperes tette, ki a miatt panaszkodott, hogy TakáU
az általa csak imént nyomtatott > Toldalék c czímű szótárában a nevét kifigu-
rázta, a mennyiben a Kanyó nevet igy magyarázta: »kamasz, hórihorgas
vagy komondor«. Zerdahelyi püspöki vikárius a vizsgálattal Csiszér Elek
majsai esperest bízta meg. Takáta azzal védekezett, hogy a megneheztelt
értelmezést Baróti Szabó Dávid szótárából vette át; különben is a »Tolda1ék<-ot
már régebben nyomtatta, mikor Kanyóí még nem is ismerte. Mindamellett
Csiszár, Zerdahelyi utasítására, 1798 április 2-án házkutatást tartott nála; sok
nyomtatványon, köztük a »Toldalék« hatvan példányán kívül, nyomtatóasztalt
és tekintélyes mennyiségű betűkészletet talált; mindezeket lefoglalta, lepecsé-
telte és Dianovszky plébános őrizetére bízta. Magát Takátaoi pedig utasította,
hogy a kecskeméti kolostorban, melynek gvardiánja édes testvére, Takát$
Gábor volt, tíz napos penitencziát tartson.
Takátsoi Dorozsmán mind a plébános, mind a hívek nagyon szerették,
míg a helyébe kinevezett i^A^afos Istvánt nem kedvelték; fanyelvűnek, hama-
ricskának s szaporicskának nevezték, llakáta a népnek ezt a hajlandóságát
arra használta föl, hogy a megbetegedett Dianovszky távollétében Dorozsmán
megjelent, sőt a tilalom ellenére egyházi teendőket is végzett ; Lakatos oltani
tart(')zkodását tűrhetetlcné tette, később meg — midőn Kecskemétről Szabadkára
helyezték át — Dorozsmának vette útját, a lepecsételt ládákat föltörte, a nyom-
tatványok és nyomdaszerek legnagyobb részét belőlük kivette, szekérre rakta,
s magával vitte Szabadkára. Mikor a szabadságáról visszaérkezett Dianovszky
ezt észrevette, jelentést tett az esetről Csiszér majsai esperesnek, kinek rende-
letére Prosztiovszky Vcnczel szabadkai g vardián Takáts czellájában kutatást
tartolt. A kutatás eredménytelen volt, csak kél példány »Toldalék«-ot találtak.
Időközben azonban Klempay Lajos kisteleki plébános jelentette, hogy Takáts
előtte azzal dicsekedett, hogy nyomdaszereit Szegeden helyezte el. Minthogy
a kistelki plébánia, valamint a szabadkai rendház, melyben az idő szerint
Takdts tartózkodott, a váczi püspökség területén kívül esett, Zerdahelyi augusz-
tus 2Ü-án az ügyet a helytartótanácshoz tette át. A helytartótanács megdor-
gálta Zerdahelyii, miért hallgatott az esetről olyan sokáig, egyszersmind a
nyomda hollétének földerítése végett a vizsgálatot elrendelte. Takdts még
szerencsésnek mondhatta magát, hogy az ő esete nem jutott már 1795-ben a
helytartótanács tudomására, mert ebben az évben, a Martinovics-pór idejében,
a vizs^'álat és a büntetés szigorúbb lett volna. A helytartótanács rendeletére
Müller Sebestyén szegcdi bin') két ízben liallgatta ki Rózsa Györgyöt, azt a
kocsist, ki Takdts holmiját Dorozsniáról Szabadkára szállította. Vallomásából
az tűnt ki, hogy a nyomdák és/k'tnek Szabadkán kell lennie. Erre Szkende-
rrrics Iknnn szal»adkai bíró Takdtsniú házkutatást tartott. A nyomdaasztalt
mo^'találta, de összetörve, liasználhatatlan állapotban. Egyebet nem talált.
Viszont Klempny i^ajos, kit a csanádi píispök rendeletére Németi Pál makói
esperes hallgatott ki, fünntarlotla azt az állítását, hogy Takdts előtte, egy szeged
Vegyes közlemények 287
depozitóriumról szólt, hol nyomdaszereit tartja. A helytartótanács mindezeket
a vallomásokat elküldte Kollonits László kalocsai érseknek, kinek egyházme-
gyéjében lakáts tartózkodott, s fölszólította, hogy indítson vizsgálatot, s
Tdkátsoi büntesse meg. Az érsek rendeletére Lovas Imre jankováczi esperes
Szkenderovics szabadkai bíró jelenlétében Takntsn&l házkutatást tartott, de
csak két nyomtatvány t talált : az »Ordo Baptismict és a »Tabella Normalisc-t.
1799 ápr. 4f-én Takáta végre megjelent Kalocsán, hol a konzisztórium előtt
azt vallotta, hogy egy Mezey Mihály nevű szegedi ismerősének házában tény-
leg volt depozi tóriuma, de ebben csak a könyvkötéshez, nem pedig a könyv-
nyomtatáshoz tartozó eszközök voltak; a kistclki plébános tehát szavait félre-
értette. Április 29-én az érsek rendeletére terjedelmes emlékiratot nyújtott be,
melyben igazolni kívánta, hogy a mióta a helytartótanácsi rendelet tudomására
jatott, nyomtatással nem foglalkozott, sőt ellenkezőleg azon volt, hogy nyomda-
eszközeit megsemmisítse. Bevallotta, hogy a könyvkötést azután is űzte, de
mentségül fölhozta, hogy ezt a nevezett helytartótanácsi rendelet nem tiltotta
meg. Kollonits érsek szeptember 7-én a vizsgálat eredményét fölterjesztette a
helytartótanácsnak, azzal a kijelentéssel, hogy Takdtsoi nem tartja bünte-
tendőnek. A helytartótanács erre 1800 június 17-én kelt rendeletével a
vizsgálatot megszüntette, a büntetést elengedte, de Takátsoí utasította, hogy
azontúl csak hivatásának éljen. Takáts fölhag^^ott a könyvnyomtatással; az
az állítása is beigazolódott, hogy kézisajtóját a sok horczc-hurcza miatt meg-
semmisítette.
L
l>l
VÁLTOZÁSOK
a magyarországi nyomdáknál 1908. évi május l-től augasztas 3i-ig.
(Az ogy caillafçgal JcISIt nyomiUk hatónifrilaff ninevenck bcjiíloiitvp. A kAt eaUlagfil
JcIOItok lucguztlntek.)
BndapeHt :
♦Herményl nyomda r.-t.
VTII., R<;vlezky-t«r 5.
«KirÓHági Szemle kiiv. VII.,
Biíthlfn-u. 43.
Roldor DezNÖ. VII., Hársfa-
iitr.za 23.
Hudnpo^ti lup- «í» künyv-
kindóváll. kö- ^« könvv-
nyomda. VIII., Kokk
Szilárd titcza 1<.>.
Dümanck Intván Pál ('»
Hauptmann liéla. VI.,
Arad i-n te za 31.
Fubric/.ki Sániutd. VI-,
F^ötvös-utcza 3*J.
(íoldflnífor Mór. VI., Ki-
rály-utcza 10»>.
Ooldstein Albort. VI., Eöt-
vös-u. 10.
(íroHs Bcnj:niiin. VI., K3t-
vií«-u. li».
♦*(Írii»M«r Károly. VII..
Lövölde-u. 1.
♦♦Gnttniann Ignáex. IV.,
Hajó-u, r».
Haan Albert. VI., CVcn-
K<;rvu. H().
*II«;Í8ler é« Kó/.ol. II., Vár-
krrt- rak part 1.
••Hi>i»lfr Jaroslav. II., Vár-
kort-rakpnrt 1.
'^♦Kalmár Múr. V., Zoltán-
Mteza II.
Krrté>z Márton. VII., Do-
hány-u. 102.
♦^Kühii Afío.Htonné Funk
Aranka. VI., Ij-n. 3H.
^*Krant/. .Sáiiiu«!. V. Zol-
tán-n. 11.
**^Lus/.iitr Tivadar. VI.,
o-n. :;:',.
**XaLry Sándor. IV. Pap-
ll"")Vllil«-U. X.
■ »INtúti< ni«.ájf-, könyv-
I l.i'lú ,'.< hinlrii'si váíla-
hit. iV-ti .VllY.-.l. V.. lJ;i.
íliorv-M. !•;.
"I'-lbii-s.-k A. VI. IVhna-
II iv 7.k \ -n. »».
Reiner Elkán. I., DSbren-
tei-u. 13.
Suffár Vilmos t's Sz^*kc1y
Viktor. VI., Edtv9«-ntcza
2«/b.
Szi'Cíii Ferenc/.. V.. C>íáky-
utr.za )tlb.
Székely Artnr. VII., Uot-
tenbilleru. 19.
•*Weisbartl Lipót. VI.,
Sziv-u. M.
**WeÍsz Ii^nácz. VI.,
Aradi-u. 31.
Weisz Mikita èë Braun
Sámuel. VII., Vörö«-
niarty-u. 4.
KnzláN :
♦Brarh Jozsef.
CieirléU :
♦.I.árik Gyuláné.
Ciikszereda :
♦.\pponyl kny. r.-t.
♦♦Lóíz «lánoH.
Finme :
♦('orradin l l'mberto.
Fogara M :
*Thierfeld Dávid.
♦*Thiorfeld Lipót.
« jör :
Blum .Tózsef.
Győri Ujsájr kny. ós kiadó-
vállalat. I»r. Lunja Ala-
dár.
Ilajdnnánás :
♦♦Bartha Iinro.
•Horovitz íiyula .Tózsof.
Jászberény :
▼Vértes Adolf.
Karrzafr :
♦Navrykuuxajfi kny. betéti t.
Kechkemét :
♦Kl'-ö najTvalföldi nyomda
él liirla]>kia<ló vállalat.
KolozKTár :
■S/iiit Bonaventura knv.
KoaároH :
**Pannóiila kny.
*Szent I.iá«Klu kny.
Hódoi :
«Woblfarth J<^zaef.
Hokáca:
** Weiser Mik«a m. PuUák
Róbert.
HMkács :
«Pannónia kny.
XairjiMbea :
♦Haiser M. knv.
Nyltr« :
«MatryarorizÄ^i Kémésr.
seprô Szaklap kny.
Rattka :
«Felvidéki Mai^'antáffknr.
Komorja :
*GoldRtcin JŐK«ef.
ScarTai :
♦Staffil János.
SzeirkaloH :
•Morva Reziiő knv.
♦Riegel Zoltán.
Sz^kesfehérTár :
♦♦SzékcafehérTár v* vidéke
kny.
HzoMbathelj :
♦Langer K. Janón.
Temesvár :
♦♦Lackingcr Károlyné
Jnjith Róza.
Vértes József.
Újvidék :
♦NatOBOvily r.-t,
♦♦Popovicj« toat vérek.
Vasvár :
♦♦Singer Mór.
Singer Zsiginon«!.
Zóljom :
♦Zólyom és Viliéke kny.
tul. Stranfty. Vilinoic.
^■
9
ö
nPr
ü
XTt. KÖTÜT, 4. VßitSI. UJ POLVAM. 1M8 OKTl'lllliK- »»«EHMB.
MACYAli
KÖKYVSZEM LE.
A MAtiVAll NKMZ. Ml'lZKli.M S/Í'.CIIK.NYI OHSZ KÖNYVTAhANAK
KÖZLÖN Y R
A NM. VAM.AN- F> K<V/nK I \ I ASÍ (iYI MIM.nZI KIMI M MI'T.niZA.NAIiOl
«ZKKKi:s/.lI
KOLLANYI KKIIKNCZ
l'.Mis. KA'I im.vw
IV. n ■/ !•:•
i-!ii» \ ■■■
RIADJA A MAOYAl: .f
TARTALOM.
Dr. Gulyás Pál. l;il«li«»jiáti;ii ri-ínl-zi-n'k. iKNn k«i/M-:ii<-n\
Dr. Császár Elemér. Ki-iiilmlv S:iM.li»r k«iii\\i.'ir;i 17'.K')-Im-íi
Kereszty István. A /iih» irmhilnia :< kiiin vtárlian .. ..
Tárcza. Lviif-iy.!«- .,i!i'ii*«s a M. \. Mii/«ii!ii •)•>/. S.i'-ris»'ii\i Ki»í:\\:.i:. •
ri»! a/ lí'í'S i-v III ii«'l'\«-iÍ« ii'-n
A M. T'i'ií'ín.iir. ••- \'-.a.ii'iii:a kmsyN'aia îî>«>7-l'i'is ...
\/ Im'Ii'Í'.- Niii:.'!-' .Mm/'-í':: M'»ii\\íára I'.MCI'fii ..
Szakirodalom, r«!:.,. íír.a. .Majvar h..!;\\.- »•: is>*r» Ü^im» 1. k«. •
l-s:: .51. (i'n!'{.!< l'iK II All'í'lí. M»'ilv.il:'M-|li- I .ií.-i n« i.l - ..:. •
>i-|i' I-:«'!.: \ a.h'nn'.i:iii. Ii>u7 -I'.íhs. |>i,,. 1. - C.i: a m ».:::;- ii.:.. -
í'i-. I.- ■•..;-.-.r i:.it lr.iií..ir:ti III. - \V W »míiIm-i j«-!-. I»i-- r.',:«* / :;•
H.»:'.l-.'.i- '.M,|.ii!..ii' I. Uüi lir. f;>il','.is l'.il. KiVl«"» S., A ra:-!---
'..I •••-..., -ál;.. I. iii.-iía:..i'i'.'i-. I. 'j. L ail. Niii H /. Unli-ii Mi.-rü,-
l!":!'ii. .i'i'í'i- ••■•'II i.i-i .'.líia'ii! •.iaüii-iiii'i'» S. ML Imii - >,• •-
t: I":...-.,:. I:..- :■•..... .|. iiUi...^ aíil .l.\ .•'..p!i..'nL N;: i". 11.
\|..- .. • lí ! ..•.:.!... UiM sy. . IL K. «.:v\».. li.,-.
r-.i:..-- .|.- |. ... . i.. — •■.! . •. !-■ .{• liiil',.is P,V iv.: M ::
Im-. :, .. - .. 11. ,i^. .■ i.-.i.i'i!- .• 'í:i.- \.\I\. 'i^ :;•».. :;;.
:> I. . \ i. .» •'. 1 ■• ■ :■ ii.. íai'.'»- ri.«»ii.T!,r \í. »'»•'.
: .. .:■•• ;. Wl! i »■ IJiXí-^ta «Ii'li«' li;l)iii»í'' i.«- •
. \ •• .;.....:-.■ I •.r\ MMíhal XWIll. 7., > . 1»
• • • • . \'' . .. li. /.i.hMllilaíi \\\v W i.li. •
;ilv
I. .1/ I'.MIS. i-vi 111. t..\:\.
• .i.i:aK t»r-/. > ..%•••-.
. -I.jio^ra'iai ••!■••:»• ..•
-/«•il'. 1-U»! nk'. ."il
BIBLIOGRÁFIAI RENDSZEREK.
t
Db. Gulyás Páltól.
ŒIsft kSzlemény.)
Miként a természetiek világában a jelenségek nagy száma
IkOráD, már Aristoteles idejében, arra indította a kutatókat, hogy
könnyebb áttekinthetés okáért e jelenségek csoportosításában
bizonyos rendszer állapíttassék meg, úgy a tudományok fejlődése
s ezzel kapcsolatban az írásművek számának folytonos emelke-
dése is idővel arra kényszerítette a megőrzésükre, rendben-
tartásukra hivatott könyvtárkezelőket, majd a könyvnyomtatás fel-
tüntével a nagyobb könyvkiadókat és könyvnyomtatókat is, hogy
a tájékozódást a rokontartalmú könyvek külön-külön csoportosí-
tásával könnyítsék meg.
Az első efajta összeállítások merőben empirikus kísérletek-
nek tekinthetők s a tudományoknak akkoriban különben még
meglehetősen fejletlen állapotához mérten csupán néhány főszakra
terjeszkedtek ki. Később, a midőn a tudományok felosztása s
egymáshoz való viszonyuknak megállapítása a bölcsészeti problé-
mák közé kerölt, a bibliográfiai rendszerek egy része is meta-
fizikai alapokra lett lefektetve, míg egy más részükben bizonyos
logikai sorrendre szorítkozott az ú. n. filozófiai elem. A tisztán
^akorlati csoportosítások azonban továbbra is megtartották lét-
jogosultságukat, sőt ha a napjainkban dívó bibliográfiai rendszere-
idet vizsgáljuk, azt fogjuk tapasztalni, hogy a tisztán mechanikus
osztályozás a túlnyomó, a mi tekintve a metafizikai gondolkodás-
ban az utóbbi évtizedekben beállott hanyatlást, csak természetes.
Bizonyos logikai sorrendet azonban, az egyes empirikusan meg-
állapított főtudományszakok alosztályozásánál a legtöbb esetben
ezen mechanikus rendszerek megalkotói is szem előtt tartottak.
A következőkben a logikai, metafizikai és mechanikai rendszerek
Itogyar KSnyTszemlc. 1908. IV. fQECt. 19
290 Bibliográfiai rendszerek
történeti áttekintését fogjuk megadni; a legrégibb félénk és tapo-
gatózó kísérletektől a legmodernebb rendszerekig ismertetve s
részben tüzetesen elemezve a legfontosabb bibliográfiai sziszté*
mákat.
Az ókort illetőleg bibliográfiai rendszerekről nincs tudomá-
sunk. Valószínű azonban, hogy azokban a nagyszabású könyvgy^jte*
menyekben, minők pl. az alexandriai, pergamosi és ephesusi
könyvtárak, melyek befogadóképessége sok ezer tekercsre tehető,
a felhalmozott anyag tartalom szerint volt csoportosítva.
A hözép1corh(A már több ilyen kísérletről van tudomásunk.
Gottlieb Tivadar Mittelalterliche Bibliotheken ez. munkájában
Német-, Angol-, Franczia-, Olasz- és Spanyolország területéről
nem kevesebb mint 756 eddig ismert és kiadott középkori könyv*
tárjegyzékei sorol fel, a mihez még 629 vegyes leltári jegyzékben
található könyvfelsorolás járul.
Egyike a legrégibb eddig ismert ilyfajta jegyzékeknek,
melyek már csoportos összeállítást tüntetnek fel, a saint-riquieri
klastrom könyvjegyzéke 831-ből, mely a következő öt csoportban
sorolja fel a kéziratokat: 1. Biblia- és szentírásmagyarázat
2. Egyházatyák. 3. Grammatikusok. 4. Történetírók. 5. Egyházi
szerkönyvek.
Jóval több alosztályt különböztet meg a Sorbonne-könyvtár
katalógusa 1290-ből, mely 57 osztályt tartalmaz. A felosztást a
Bibliothèque de l'Arsenal egy kézirata őrizte meg s Franklin
Alfréd a régi párisi könyvtárakról írt háromkötetes jnűvében
tüzetesen ismerteti.^ Miután e munka nem állott rendelkezésemre,
bővebb ismertetésére nem térhetek ki.
Érdekes a regensburgi St. Emmeran klastrom könyvtárrend-
szere 1347-ból. E könyvtárlajstrom szerint a klastrom könyvei
32 pulpitust töltöttek meg a következő sorrendben: 1 — 2 pulp.
Szentírás. 3—6. Bibliamagyarázat. 7 — 15. Egyházi atyák (doctores
antiquiores). 16. Históriai könyvek. 17 — 20. Ujabb theologiai mövek.
21—23. Kánonjogi művek. 24. Különböző művek. 25. Világi és
egyházi jogi művek. 26—29. Libri artium. 30. Libri de diversa
materia. 31. Libri Omeliarum et Passionalia. 32. Bibliai részek.
^ Edwards Memoirs of libraries, I. 297. 1.
• V. Ö. A. Maire. Manuel. 182. 1.
Dr. Gulyás Páltól 2»
Az ilyen középkori könyvjegyzékek többségében a következő
sorrendben vannak a kéziratok felsorolva: 1. Szentírás és Szent-
Írásmagyarázat. 2. Egyházatyák s i\jabb theologusok s végül 3. a
világi írók. Ez utóbbiak felsorolásánál elvétve Martianus Capella
befolyása is jelentkezik s a művek sorrendjénél a hét szabad
művészet volt az irányadó. Néhány kivételes esetben a világi
jcönyvek, még pedig a klasszikus írók állnak a jegyzék élén. így
van ez pl. egy X. századból, sajnos, ismeretlen helyről való
könyvlajstromban, melyet Becker Gusztáv bonni egyetemi könyv-
táros Gatalogi bibliothecarum antiqui czímö művében a 30-ik szám
alatt közölt (62—63. IL)
Mind e jegyzékeket érdekességben fölülmúlja Richard de
Foumivál Bibiionomiája a XIII. század közepéről, mely nem egy
tényleg létező könyvtár tárgyak szerint csoportosított lajstroma,
hanem megvalósításra ajánlott ideális tervezet, s így közelebb
áll azon ilykori bibliográfiai kísérletekhez, melyek a tudományok
ezélszerű be- és felosztását kísérelték meg.
Szerző érdekes művecskéjében elmondja, hogy Amiens egy
gyermeke, a ki járatos a mathematikai tudományokban, egy kertet
akart beültetni, melyben honfitársai oly gyümölcsökhöz juthat-
nának, a melyek íze élénk vágyat ébresztene bennük ahhoz
hogy egész a bölcsészet szentélyébe hatoljanak. Szerző biMio-
namiá'jei adná meg Amiens lakosainak a módot, hogy e kertbe
beléphessenek s azon részek felé irányítsák lépteiket, a melyek
egy-egy sétálóra különös vonzóerőt gyakorolnak.
A kert három virágágyat (parterre) tartalmaz, melyek mind-
egyike több részre (planches) oszlik. De hagyjuk a szerző
metaforáit, lássuk tervezetének lényegét. Ez ideáhs könyvtárban
úgy az egyes kódexek, mint az azok befogadására szolgáló polczok
6gy-egy betűvel volnának szignálva ; még pedig a kettösbetük
elkerülése végett 72. de Fmirnival különböző alakú (kapitális,
uneiális,. minuszkula, négyszögletes, kerek stb.) és különböző
színű (kék, viola, vörös, zöld, ezüst, arany, fekete és kobalt)
betűket használ.
Az első osztály a filozófiának van szánva, mely 11 polczon
a következőket tartalmazná : Grammatika 1, polcz. Dialektika
2. polcz. Rhetorika 3. polcz. Geometria és számtan 4. polcz.
Zene és csillagászat 5. polcz. Fizika és metafizika 6. polcz.
19*
292 Bibliográfiai rendszerek
Metafizika és elika 7. polcz. Filozófiai miscelláneák 8. és 9. polcz.
Költészet 10. és 11. polcz.
A bölcsészeli osztály könyvei kék, ibolya, zöld és vörös
betűkkel jelölvék.
A második szakasz a hasznothtytó tudományoknak van
szánva s az orvostan (8 polcz), polgári jog (3 polcz) és egyházi
jog befogadására szolgál. Az idetartozó könyvek jelei ezüstszinűek.
A harmadik osztályba tartoznak a theologiai művek, vagyis
a szentírás és szentirásmagyarázat. A szignumok színe ilt az
arany.
Végre a theologia függeléke gyanánt egy utolsó és negyedik
szakaszba jönnek az eredeti iratok, vagyis az egyházatyák művei-
nek szövegei, melyek jegye feketével s kobalttal van megírva.
Richard de Fonrnivál részletesen csupán azon könyveket
írja le, melyek a bölcsészeinek és az orvostannak szentelt pol-
czokon foglalnának helyet, a jogi és theologiai mQvekkel ellenben
röviden végez. ^
E korai s igen kezdetleges középkori kísérletekhez ig*^n
közel állanak az újkor azon legelső bibliográfiai rendszerei,-
melyeket egyes könyvnyomtatók állapítottak meg a saját kiadvá-
nyaikról készített katalógusokban. Ezek típusát az idösebbik AUm
Manutius szolgáltatta, a ki görög nyomtatványairól 1498-ban
adta ki jegyzékét a következő beosztással: 1. Grammalica.
2. Poötika. ÍJ. Logica. 4. Philosophia. 5. Sacra Scriptura«
Sokkal részletesebb Róbert Estienne párisi köny\'nyomtaló-
nak ir)4()-ban kiadott katalógusa, melyben a következő osztályok
vannak: 1. Haebrea. 2. Graeca. 3. Sacra. 4. Prophana. 5. Gram-
matica. 6. Poetica. 7. Hislorica. 8. Rhetorica. 9. Oratoria. 10. Dia-
lectica. 11. Philosophica. 12. Arithmetica. 13. Geometrica. IK
Medica.
Az első bölcseleti színezetű bibliográfiai rendszert egy arabs
ember: Tasköpnszade állította össze ugyancsak a XVI. század
első felében. A tudományok felosztásának alapjául itt az emberi
ismeretek következő négy neme szolgált : az írás (scriptura), a
beszéd (verba), az értelem (mens) s a törvény (rerum natura).
1 V. ö. Delislc L.: Le cabinet des manuscrits de la Bibliothèque
Nationale. II. Paris, 1874. 618—536. 1.
Dr. Gulyás Páltól 29»
Az elsőhöz tartozik az írás művészete, a másodikhoz a nyelvészet
és történelem, a harmadikhoz a mathematika és bölcsészet, a
negyedikhez pedig a theologia és a jogtudomány.
1553-ban jelent meg Gesner Konrád Pandectarum sive par-
titionuni universaliam libri c. munkája, mely egy szünoptikai
táblázatban a következőképen csoportosította az emberi ismereteket.
Az összes emberi ismereteket Gesner a Philosophia szóban
foglalja össze, mely szerinte két csoportra oszHk, úg^'^mint elő-
készítő (Artes et Scientias praeparantes) meg lényeges (sub-
stantiales) művészetekre és tudományokra.
Az előkészítő tudományok ismét kétfélék : szükségesek
(necessaria) és diszítőek (ornantes). Amazok ismét két alosz-
tályra bonthatók úgy mint a beszédre, meg a számokra vonat-
kozó ismeretekre (sermocinales és mathematica).
A beszéddel foglalkozó tudományoknak Gesner szerint négy
osztálya van, úgymint: 1. Nyelvtan és nyelvészet (grammatica et
philologica). 2. Dialektika. 3. Rhetorika. 4. Poétika. A mathema-
tikai tudományoknak viszont öt osztálya van, nevezetesen : 1. Szám-
tan (arithmetica). 2. Geometria, optika stb. 3. Zene (musica)
i. Csillagászat (astronomia). 5. Asztrológia.
A díszítő tudományok négy osztályba sorolhatók, ezek :
1. Jóslás és varázslat (de divinatione et mágia). 2. Földrajz
(geographia). 3. Történelem (história) s végül 4. Különböző nem
irodalmi, műszaki mesterségek (de diversibus artibus illiteralis
mechanicis stb.).
A substantialis tudományok csoportja, összefoglaló alcsopor-
tosítás nélkül 8 osztályra szakad; t. i. 1. Természetbölcselet
(de naturali philosophia). 2. Első filozófia, vagyis metafizika és
theologia (de príma philosophia seu metaphysica et theologia
gentilium). 3. Erkölcs-bölcselet (de morali philosophia). 4. ( iazdaság-
bölcselet (de philosophia oeconomica). 5. Politika (de re politica
id est civilí ac mihtari). 6. Jogtudomány (de jurisprudentia).
7. Orvostan (de re medica). 8. Kereszfény hittudomány (de
theologia Christiana). Összesen tehát 21 osztály.
Lényegileg Gesner e rendszerének módosítása a franczia
Christo fle de Savig nynek 1587-ben kiadott Tableau accompli de
tous les arts libéraux czímű műve, mely a következő 10 főosztályt
különbözteti meg, részletesen kidolgozott alosztályozással : 1 . Nyelv-
294 Bibliográfiai rendszerek
tan. 2. Rhetorika. 3. Dialektika. 4. Aríthmetika. 5. Geometria.
6. Optika. 7. Zene. 8. Kozmográfia. 9. Asztrológia. 10. Földleírás.
11. Természettan. 12. Orvostan. 13. Ethika. 14. Jogtnaomány.
15. Történelem. 16. Theoló<»'a. A mű 1616-ban megjelent második
kiadása két szakkal bővült ú. m.: 17. Költészet* 18. Kronológia.
Brunei bibliográfiai kézikönyvében, ha nem is állítja határo-
zottan, fölteszi annak lehetőségét, hogy Savigny imént vázolt
rendszere lebegett Bacon of Vendam^ a modem angol filozófia
egyik alapvető mesterének a tudományok felosztására vonatkozó
híres elmélete megalkotásánál. E föltevés azonban teljesen önké-
nyes, a mit semmi tényszerű adat nem támogat.
Instauratio magna czimen ismert főművének első része,
mely a tudományok osztályozását tartalmazza, először angolai
jelent meg 1605-ben The two books of Francis Bacon on the
proficience and advancement of learning divine and human, azaz
B. F. két könyve az isteni és emberi tudomány méltósága- és
fejlődéséről czím alatt, 1623-ban pedig bővített latin átdolgozás-
ban látott napvilágot.
Bacon ^ tudományfelosztása lélektani alapon nyugszik.
A világegyetem összképe ugyanis szerinte annyi főrészre oszlik,
à hány lelki erő áll rendelkezésünkre a való világ elképze-
lésére. Az emlékezőtehetségre támaszkodik B. szerint a történet-
tudomány; a képzelőerőre a költészet; s az értelemre a bölcsé-
szet, vag)'is a valódi tudomány. A történettudományt B. história
civilis és história naturálisra osztja; az elsőhöz sorolja az iroda-
lom s a bölcsészet történetét. A költészet három faját különböz-
teti meg, úgy mint az elbeszélőt, a drámait és az allegorikus tan-
költeményt. Formai különbségekre (vers és próza) mint lényegtelen
külsőségekre felosztása nem terjed ki, A filozófiának szintén három
osztálya van, úgymint az istenre, a természetre és az emberre
vonatkozó ismereteké. A természeti ismeretek legelseje az első
bölcselet, vagyis általános tudomány (prima philosophia sive
scientia universalis), mely azokat a fogalmakat, tételeket állapítja
meg, a melyek a bölcsészet minden részében egyformán alap-
vetőek. Ilyenek a lét és nem lét, hasonlóság, különbözőség
fogalma, a mathematikai axiómák stb. A természetbölcselel
» V. ö. Ueberweg— Heinze. Berlin 1901. III. 71—72. 1.
Dr. GulyAs Pállöl
295
^a részbep a lermés^eti töfvéayek megismerése, részben
mázasuk s e szerint részint spekulativ, részint operativ,
ipekulativ természetbölcselet fizika, a mennyiben a ható
at s metafizika, a mennyiben a ezélokat tekinti. Az operativ
észetbölcselet mint a fizika alkalmazása mechanika, mint a
ifizika alkalmazása a természetes mágia. A mathematika a
i segédtudománya. A csillagászat nemcsak mathematikai,
ím természettani magyarázata is az égi jelenségeknek. Az
srrel foglalkozó filozófiai tan tárgyát részint mint egyedet,
nt mint a társadalom tagját szemléli, e szerint tehát két
ízre oszlik, úgymint anthropologiára (philosophia humana) és
lkára (philosophia civilis). Az embertan részben az emberi
el, részben az emberi lélekkel foglalkozik s ennek megfelelően
anra és lélektanra osztható. Ehhez járul a logika, vagyis az
jágra törekvő megismerés tana; s az ethika vagyis a jóra
evő akarat tana. Míg az ethika a belső jóságra (bonitas
na törekszik, addig a politika a társalgásban, közlekedésben,
is a birodalomban megnyilatkozó külső jóságra törekszik.
Bacon tudományrendszere tehát a következő táblázatban
ilható össze:
a) Egyháztörténet.
h) Irodalomlörténet.
c) Sajátképeni polgári történet.
[ I. Beszédek.
Függelék: IÏ. Levelek.
[ III. Aforizmák.
a) Első filozófia.
h) Fizika.
c) Metafizika.
d) Mágia.
e) Természetfilozófia.
í I. Mathematika.
Függelék I ji Asztronómia.
I. Testtan.
II. Lélektan.
Függelék :
a) Logika.
P) Ethika.
tlály.
Történelem.
íztály.
Bölcselet.
1. Természettörténe-
lem.
2. Polgári történelem.
1. Isteni tudomány.
2. Természettudomány.
3. Embertudomány.
•sztály.
Költészet.
1 1. Elbeszélő költészet.
! 2. Drámai költészet.
[ 3. Allegorikus költészet.
a) Anthropologia.
h) Politika.
296 6ibik>gràfia( irenäszerek
íme Bacon tudományrendiBzerének áttekintése. Hogy e rend-
szer világos és élesen elhatárolt terminológiával bír s ezáltal
könnyen emlékezetünkbe vésődik, az kétségtelen. De sokkal inkább
illik a tudományok történésze czéljaihoz, mintsem a könyvtároséhoz^
Bacon rendszerét úgy a tudomány, mint a könyvtáros szem-
pontjából többen átdolgozták. így Regnaalt Warin, Laire, Peignot
s a kit legelsőnek kellett volna említenem: nAlemhert, a híres
XVIII. századi franczia encyklopédiához írt bevezetésében. Mind
e módosítások közül nagy elterjedése s nemzetközi hatása ked*
véért álljon itt a I/Alembcrté, úgy a mint azt említett nevezetes
bevezetésében kifejtette.
D^Al&nibert az emberi ítélőképesség (entendement) három
tehetsége, ú. m. az emlékezet, értelem és képzelet szerint a
következőképen osztja fel a tudományokat.
Az emlékezeten alapul a történelem, mely a tényekkel fog-
lalkozik; e tények vagy istenre, vagy az emberre, vagy a termé-
szetre vonatkoznak. Az istenre vonatkozó tényekkel a szent vagyis
egyháztörténelem foglalkozik, melynek egyik ága a jövendölések
története, a midőn az elbeszélés megelőzte a tényeket.
Az emberre vonatkozó tényeket a polgári történet öleli fel,
mely két részre oszlik : a) szorosabb értelemben vett polgári tör-
ténetre és b) irodalomtörténetre. Amannak három alosztálya van,
ú. m. a) az emlékiratok, ß) a régészet és y) a teljes (eg^-etemes)
történet.
A természeti tényekkel foglalkozó természet-história felosz-
tását a természeti tények különbözősége, emezt pedig a termé-
szeti állapotok különbözősége határozza meg.
A természet vagy egyöntetű s szabályos mederben folyik le,
a mint ezt pl. az égitesteknél, állatoknál, növényeknél rendesen
láthatjuk, vagy kizökkenni látszik rendes kerékvágásából s torz
alakulásokat idéz elő, vagy pedig az emberi erő és ügyesség által
kényszeritik bizonyos hasznos munkára, a mesterségek alakjában.
Eszerint tehát a természet- história a következő három csoportra
oszlik: Ä) A természet egyöntetűsége. B) A természet külön-
legessége. C) A természet kihasználása.
A természet egyöntetűségének alosztályai: a) Asztronómia.
b) Meteorológia, cj Föld- és vízrajz, d) Ásványtan, e) Növénytan.
f) Állattan és g) Az elemek története.
Dr, Gulyás Páltól 297
A torz-lermészettörténet ugyanez alosztályok torzalkotásai-
val foglalkozik s ugyanennyi csoportra oszlik.
Az alkalmazott természettörténet nem más, niint a külön-
böző gyakorlati mesterségekre vonatkozó ismeretek öszege. U Alem-
bért szerint e »hasznos művészetek« száma 250-re tehető, Ő-
maga sem táblázatában, sem kísérő jegyzeteiben nem terjesz-
kedik ki valamennyiökre. Sorrendjükről sem nyilatkozik, de abból
a 8 csoportból, a melyet példakép felvett, következik, hogy az
egyes mesterségek anyaguk szerint csoportosítva, az anyag értéke,,
becse szerinti sorrendbe helyezendők egymásután. Pl. IfAlemhert-
nél az első csoport a nemes fémekkel foglalkozó mesterségeket
tartalmazza a következő egymásutánban: a) pénzverő, b) arany-
fíistmíves, c) aranyfonálkészítő (íileur d'or), d) aranyhuzalkészítő,
é ötvösmíves, f) aranycsiszoló, g) ékkőfoglalatkészítő stb. 2.
ékkövek, 3. vas, 4. üveg, 5. állati bőr, 6. épületkő, habarcs, pala
stb., 7. selyem, 8. gyapjúkészítésre vonatkozó mesterségeket tár-
gyalja hasonló módon.
Az emberi ismeretek második főkategóriája, mely azoknak
az értelemhez való viszonyát elemzi, a filozófia vagy szoro-
sabb értelemben vett Uidományoh DAlembert rendszerének ez-
a legrészletesebben kidolgozott része. Ez is tárgy szerint három
főcsoportra oszlik, ú. m. 1. isteni, II. emberi és III. természeti
tudományra.
Az első osztályt bevezeti az onthologia, vagy általános
metafizika, mely minden teremtmény létével, lehetőségével, tar-
talmával stb foglalkozik. Maga az isteni tudomány két részre
oszlik, ú. m. theologiára, mely lehet természetes és kinyilatkoz-
tatott; ezek eredménye a vallás, elfajzása a babona; és szellem-
tanra, melynek alszakai a jövendölés (divinatio) és a varázslás
(necromantia).
Az emberi tudományt a pneumatologia vagyis lélektan
vezeti be, mely a lelki tulajdonságok szerint értelmi és érzéki
lehet. Az ember két főtehetsége az értelem és az akarat, annak
megnyilvánulásai a logika, emezéi az ethika körébe tartoznak.
A logika ismét három alosztályra szakad ú. m. a gondolko-
dás, az emlékezés és a közlés művészetére.
A gondolkodás művészete a négy értelmi főművelet szerint
négy részre is oszlik, ezek : 1. felfogó tehetség, v. i. képzetalkotás.
^98 Bibliográfiai rendszerek
â. ítélet, 3. következtetés, 4. bizonyítás. Ez utóbbi ismét két részre
szakad ü. m. az analysisre és synthesisre.
A visszaemlékezés művészetének két ága van, magának az
emlékezetnek a tudománya s az emlékezet kisegUS eszközeinek
tudománya. Az emlékezet ismét kétféle, ü. m. természetes és
mesterséges. A természetes emlékezet a szervezet egy tehetsége,
•a mesterséges emlékezet pedig a velünk született eszmékből
{prénotion) s a jelvényekből, jegyekből (emblème) áll. Az emlé-
kezet kisegítő eszközei a mesterséges képzetek ú. m. az ábécé
-és a jegyírás (chiffre), e két mesterséges képzetcsoportból szület-
nek az olvasás, írás s jegyfejtés művészete s ezek egy kőz5s
tudományt, a helyesírást juttatnak szóhoz.
A közlés művészete a beszéd eszközének, vagyis a nyelv-
4annak s a beszéd minőségének, vagyis a szónoklattannak tudo-
mányára oszlik. A grammatika a jegyekkel, kiejtéssel, a szerkesz-
téssel és a szórenddel foglalkozván, e négy osztályra bont-
ható. A jegyek ismét kétfélék ú. m. kézjegyek és írott jegyek;
-ez utóbbiak ismét négyfélék ú. ra. betojegyek, eszmei jegyek,
hieroglifák és heraldikai jegyek.
A grammatika mellé sorakoznak még a filológia, kritika és
paedagógia; ez utóbbinak két osztálya van, ú. m. a tanulmányok
megválasztása s a tanítás módja.
A rhetorika mellé viszont a verstant sorolhatjuk.
Az ethika, mely az emberi tudományok második főosztálya,
egyetemes és különleges lehet. Ez utóbbi tulajdonkép nem más,
mint a jogtudomány, mely ismét háromféle lehet, nevezetesen:
természetes, gazdasági és pohtikai; a gazdasági jogtudomány a
tengeri és szárazföldi kereskedelmet tartalmazza.
A természeti tudományt az egyetemes fizika, vagyis a testek
metafizikája vezeti be s két főosztályra bomlik, ú.- m. a mathe-
matika s a különleges természettan osztályára. Az ált. fizika a tes-
tektől elvont tulajdonságokkal, mint meleg, hideg, rugékonyság stb.
foglalkozik, a különleges fizika a tényleg létező egyénekkel, mint
állatok, növények stb. mint létezőkkel foglalkozik, a mathematika
pedig ismét egy általános fogalommal, a mennyiséggel operál.
A szerint, a mint a mennyiséget mint elvont fogalmat tekintjük
l)eszélünk elvont mathematikáról, a midőn a való lényekkel hoz-
muk viszonylatba vegyes mathematikáról s midőn ok és oko;sali
Dr. Gulyás Páltól 299
összefüggést keresünk a quantítas és a természeti jelenségek között,
fizikomathematikáról szólhatunk.
Az elvont mathematika ismét kétféle, ú. m. arithmetika,
mely számokkal és geometria, mely kiteijedt mennyiségékkel fog-
lalkozik. Az arithmetika a mennyiségeket vagy számokkal, vagy
betűkkel fejezi ki, amaz a számtan, emez az algebra. Az algebra
is kétféle: elemi és infinitésimális. Ez utóbbi a végtelen mennyi-
ségekkel foglalkozik, még pedig két irányban: az egyik a véges-
ből indul ki s halad a végtelen kicsi, vagy végtelen nagy felé,
ez a differenciál-számítás, a másik a végtelenből törekszik a véges
mennyiség felé, ez az integrál számítás. A geometria is kétféle,
elemi és transcendentális.
A kevert mathematika annyiféle, a hány lény van, a
melynél a quantitas szóba jöhet. A quanlitas mint mozgató erő
a mechanikát adja, melynek két ága a statika (nem mozgó)
s a dinamika (a mozgó test). A statika alosztálya a hidrostatika,
a dinamikáéi a ballisztika s a hydrodinamika. Az égitestek
mozgásmennyiségével foglalkozik a geometriai asztronómia, mely-
nek alosztálya a kosmografia (uranografia, geográfia s hydro-
grafia alosztályokkal), a chronologia és a gnomonika (nap-,
csillag- stb. órák tana). A világosság mozgá.smennyiségével foglal-
kozik az optika (ide jő még a perspektíva), a hangéval az akusz-
tika, a levegőével a pneumatika, a jelenségek lehetőségének quan •
titásaival foglalkozik a feltevések (conjecturák tana).
A különleges fizika részei a zoológia, asztrológia, meteoro-
lógia, kosmológia és botanika, mineralógia és chemia. A zoológia
alszakai: anatómia (egyszerű és ősszehasonhtó), orvostan (egész-
ségtan [szorosabb értelemben vett hygiene, kosmetika, athlétika,
torna], orthopedia és pathológia, semiotica [a betegségek jeleiről],
s therapeutika [diéta, chirurgia pharmaceutica]), állatorvostan,
állatszelídítés, vadászat, halászat, sólymászat. A botanika ágai a
főldmivelés és kertészet, a vegytané a szorosabb értelemben veit
chemia (idejő a pirotechnika, szövetfestészet slb.), a metallurgia
(kohászat), az alchimía, a természetes varázslat,
t Legrövidebben végez UAlemhert a képzeletnek megfelelő
ismeretcsoporttal, a költészettel. Ennek három főosztálya van:
I. elbeszélő, 11. drámai, III. tanító (parabolikus). Az elbeszélő köl-
tészet fajai az eposz, madrigál, epigramma, regény stb., a drámaiéi
800 Bibliográfiai rendszerek
a tragédia, vígjáték, opera, pasztorális stb. Végül a parabolikusé
az allegória. A költészet körébe veszi továbbá UAUmhert a
zenét, festészetet, szobrászatot, polg. építészetet és a metszeteket.
A zenénél megkülönböztet theoretikus, praktikus, instrumentális
és vokális alosztályokat.
A Bacon— U Alembert-íé\% tudomány felosztáson alapszik a
többek között Giulio Ferrario 1802-ben Milanóban kiadott könyvé-
szeti tervezete is.
Visszatérve a XVI. századra, a tisztán gyakorlati irányú
bibliográfiai rendszeralkotásban főleg a francziák tűnnek ki. így
Gabriel ^aî«d^(Naudeus) Joannes Cordesius könyvtáráról 1643-ban
Parisban kiadott katalógusában a következő sorrendet követte:
I. Szentírás (biblici scriptores). 2. Theologusok (theologi). 3.
Könyvtárosok (bibliotheearii). 4. Időszámítás (ehronologi). 5. Földirat
(geographi). 6. Történetírók (Históriáé scriptores) 12 alosztálylyal.
7. Életrajzok (Virorum illustrium vitae). 8. Katonai írók (rei militaris
scriptores). 9. Világi jogi írók (iuris civilis scriptores). 10. Egyház-
jogi írók (concilia, iuris canonici et politiae ecclesiasticae scriptores).
II. Bölcsészek, mathematikusok és orvosok (philosophi, matheniatici
et medici). 12. Államférfiak (politici). 18. írók, szónokok és köl-
tők (literatores, oratores et poötae).
Ezzel nem vág össze ugyanennek a Naudénak 1627-ben Avis
pour dresser une bibliothèque czímen megjelent érdekes dolgoza-
tában felállított rendszere, mely a következő hét főosztályt külön-
bözteti meg :
I. Thelogia. II. Orvostudomány. Hl. Jogtudomány. IV. Törté-
nelem. V. Bölcsészet. VI. Mathematika. VII. Szépirodalom, melyek
mindegyike több alosztályra szakad. Naudé ez osztályozását
angolra is lefordította John Evelyn.
Egy másik franczia szakrendszert Garnier János jezsuita
páter állapított meg l()78-ban, Systema bibliothecae coUegii pari-
siensis Societatis Jesu czímen kiadott munkájában.
Szerinte a könyvekben felhalmozott ismeretek négy cso-
portba illeszthetők. A felsőbb értelem, az alsóbb értelem, az
emlékezőtehetség s a társadalmi képesség azok a tehetségek,
melyek alapján ez a négyes csoportosítás nyugszik. A felsőbb
értelmen alapul a hittudomány (doctrina divina), az alsóbbon az
emberi tudomány (doctrina humana), az emlékezőerőn az idők
Dr. Gulyás Páltól 301
tudománya: a történelem (doctrina temporum) s a társadalmi tehet-
ségen a jogtudomány (doctrina juris). A hittudomány az eredetet
Isten szavából vezeti le; az emberi tudomány principiuma az
emberi értelem, a történelem a már megtörtént dolgokat mintegy
megjeleníti, a jogtudomány pedig a törvényeket, vagyis azon kötelé-
keket öleli fel, melyek az emberi társadalmat összetartják. Az elsőt
theologiának, a másodikat egyszerűen tudománynak, gyakran filo-
zófiának, a harmadikat históriának s a negyediket eunomiának
szokás nevezni. E négy főcsoporthoz Garnier katalógusában még
egy ötödik csoportot is csatolt, mely heterodoxia czímen a négy
első csoportba nem illeszthető műveket tartalmazza.
Az első négy csoport főosztályai Edwards szerint ^ a
következők :
I. Theologia: 1. Szentírás. 2. Szentírás-kritika. 3. Szentírás-
magyarázat. 4. Ö- és újszövetség magyarázat külön-külön. 5. Görög
és latin egyházatyák együttes gyűjteménye (bibliolhecae Patrum).
6. Görög atyák. 7. Latin atyák. 8. Skolasztikusok. 9. Hitvitázók.
10. Kazuisztika. 11. Aszkétikus írók. 12. Egyházi szónoklat.
II. Füoeófia: 1. Bölcselök. 2. Mathematikusok. 3. Fizikusok.
4. Nyelvtanírók. o. Szónokok. 6. Költök. 7. Filológusok.
III. Történelem: 1. Földrajz. 2. Chronologia. 3. Egyetemes
történet: világi és egyházi. 4. Általános egyháztörténet. 5. Különleges
egyháztörténet. 6. Egyházi szerzetesrendek története. 7. Szentek
története. 8. Görög tört. 9. Római tört. 10. Olasz tört. 11. Fran-
czia tört. 12. Spanyol tört. 13. Német tört. 14. Belga tört. 15.
Angol tört. 16. Eszakeurópai tört. 17. A határos országok törté-
nele (itt Magyarország). 18. Az újvilág története. 19. Genealógia.
20. Irodalomtörténet. 21. Műtörténet. 22. Természettörténet. 23.
Mesterséges történet. 24. Mesés történet.
IV. Jogtudomány: 1. Zsinatok s pápai bullák. 2. Kánonjog.
3. Római polg. jog. 4. Franczia jog. 5. Külföldi jog. 6. A nem-
zeti jog.
Ez osztályokon belül ismét több alosztály van, melyek részleteire
természetesen itt ki nem terjeszkedhetünk. Legyen elég megjegyez-
nünk, hogy az alosztályok összes száma 46 l-re rúg, melyek közül
74 a theologia, 88 a bölcsészet, 227 a történelem s 72 a jogtudo-
» I. m. 774—76. 1.
302 Bibliográfiai rendszerek
mány körébe tartozik s hogy az alosztályok a l^aprólékosabb
gonddal állapíttattak meg. Különösen a jogi s a történeti ssak
csoportosítása gondos és sikerült s az eddigi kísérletekkel szénit
ben igaz előmenetelt mutat. Igen eredeti a históriai szak két
utolsó osztálya, melyek egyike a história fabuJosa a verses és
prózai elbeszéléseket és színdarabokat, másika a história artifieialis
pedig a szélesebb értelemben vett művelődéstörténetet (ruházkodás,
lakás, élelelem stb.) tartalmazza. Legkevésbé sikerült a bölcseleti
csoport, mely sok tekintetben ép oly homályos, mint erőltetett.
Oarnier rendszerével közel egykorú az ugyancsak franezia
Boíiillaiid rendszere, melyet megalkotója a de Thau-íéle könyv-
tár (Bibüotheca Thouana) kétkötetes katalógusában (Paris, 1679)
gyakorlatilag is alkalmazott. E rendszer főosztályai: I. rész. Theo*
logia, szentírás, theologusok, szertartástan, zsinatok, egyháztörté-
net, hitszakadásra vonatkozó iratok, zsidó theologia, egyházi és
polgári jog, történet és politika. II. rész. Filozófia, bölcsészet,
mathemafíka (a zenével és asztronómiával), optika, kalendária,
kozmográfia (a földrajzzal és az asztrológiával), orvostan, gyógyászat
és sebészet (az alkémiával), természetrajz. — Literae humaniores:
Nyelvtan, szónokok és költők, régészet, filológia, levelek és fabuláké
akadémiák, könyvtárak, könyv- és kéziratjegyzékek.
A részletekbe nem megyünk bele, tájékozásul áUjon itt a
históriai szak egyik alosztályának részletezése: Vitae.
A) Vitae imperatorum. B) Vitae regum. a) Vitae regum
Franeorum. b) Vitae regum Hispániáé, c) Vitae regum Scoüae.
(1) Vitae regum Sueviae. e) Vitae ducum Moscoviae. C) Vitae Prin-
cipum. a) Germaniae. b) Gallorum. c) Italorum. D) Vitae ducum
mililariuni et capitaneorum. a) üermaniae. b) Galliae. c) Hispá-
niáé. (1) Italiae. E) Vitae virorum cpii publicis negotiis adhibiti
fuerunt, vei magistratum gesserunt. a) Eruditorum virorum
vitae, a) Veterum. (i) Modernorum. y) Theologorum catholicorum.
öj Protestantium et haereticorum. b) Vitae iurisconsultorura. c) Philo-
sophorum. dj Medicorun. e) Philologorum et aliorum eruditorum.
f) Poetarum. g) Pictorum. F) Elogia et icônes clarorum virorum.
a) Veterum Romanorum. ß) Principum elogia. y) Virorum belli-
corum. c^ Italorum. e) Gallorum, Ç,) Germanorum, rj) theologorum
protestantium elogia, &) mediconmi, i) illustrium feminarum,
y^) elogia varia et icônes, I) De litteratorum infelicitatç.
Dr. Gulyás Páltól . 30B.
A francziák mellett még kiváltkép a németek tűnnek ki a
XVIL században. Megcpilithetők közülük Clatidius Clemens, a ki
1635-ben Madridban adta ki latin nyelven írt könyvtártanát^
melyben a könyvek következő elrendezését javasolja : h Szent-
írás. IL Latin egyházatyák. IlL Görög egyházatyák. IV. Szentírás-
magyarázók. V. Hitvitázók, VL Népszónokok (concionatores)^
VIL Skolasztikus theologusok. VIIL Erkölcstheológia. IX. Egyházjog.
X. Polgári jog. XI. Elmélkedő bölcsészet (phil. contemplativa).
XILEthika (phil. moraUs).XlILMathematika. XIV. Élettan. XV.Orvos^
tan. XVI. Egyháztörténelem. XVIL Világi történelem. XVIII. Filo-
lógia. XIX. Szónokok. XX. Költők. XXI. Nyelvtanírók. XXIL Kegyes
férfiak, aszkétikusok. XXIIL Kézirati kódexek. XXIV. Héberek,
kaldeusok, szíriaiak, arabok, ethiópiaiak.
Megemlítjük Joh. Heinrich Hottinger rendszerét 1664-böl^
a ki először 6 főosztályt áUított fel, úgymint: 1. Theologia^
2. Juridica. 3. Medica. 4. Historica. 5. Philosophica. 6. Philo-
logica. Később 5 főcsoporttal is beérte s a filológiát a történet-
tudományokkal egy csoportba vonta össze. A nélkül, hogy az
osztályozás részleteibe mennénk, kuriózumként megemlítjük, hogy
a bölcsészeti főcsoport első osztályának, a grammatikusoknak egyik
alosztályát a költők alkotják, továbbá, hogy ugyané főcsoport ötödik
osztályába, a matematikába sorolt geometriai alosztály a sajátképi
geometrián kívül a geográfiát, kozmográfiát stb. is tartalmazza.
Tulajdonképen a rendszeres bibliográfia ellen nyilatkozik
Joruinnes Lomeier 1669-ben Amszterdamban, s bővítve 1680-ban
Utrechtben megjelent De bibUothecis liber singulis czímű művees-
kéjében, a midőn a könyvek szükségszerű elrendezését egészen
önkényesnek, azok kellemességén vagy hasznosságán alapulónak
mondja. Mindazonáltal ő is ajánl egy csoportosítást a következő hét
főosztály lyal: 1. Szentírás és theológia. 2. Filozófia s azok a mester-
ségek, melyek a filozófiai ismereteken alapulnak. 3. Orvostan. 4. Jog-
tudomány. 5. Történelem. 6. Nyelvészet és irodalom. 7. Általános,
encziklopédikus jellegű művek.
Végül Daniel Oeorg Morhof 1688-ban Lübeckben megjelent
Polyhistorában a tudományok három csoportját állítja fel, ú. m.
az irodalmi, a bölcseleti és a gyakorlati csoportot. E legutóbbi
csoport osztályaiul, ethika, 2. politika, 8. gazdaságtan, 4. történe-
lem, 5. hittudomány, 6. jogtudomány s 7. orvostan.
W ir Bibliográfiai rendszerek
Morhofîàl egyidejűleg ugyancsak 1688-ban adta ki Locke, a
nagy angol filozófus, nagy horderejű értekezését az emberi értelemről
(An essay concerning human understanding), mely bölcseleti alapon
foglalkozik a tudományok osztályozásával.
Locke e főművének utolsó (IV, 21.) fejezetében az összes
emberi ismereteket ép úgy mint Bacon és UMembert, három
osztályba sorozza. Az első a jelenségeket, még pedig a testi és
lelki jelenségeket önmagukban, egymáshoz való sajátosságaikban
tárgyalja. Ez a fizika vagy természetes bölcsészet, E csoport
■czélja az egyszerű spekuláczió ; s mindaz, a mi erre nézve az
emberi értelemnek anyagot szolgáltat, hatáskörébe vág. Ide tarto-
zik tehát maga az Isten, az angyalok és a szellemek; a testek
vagy azok egyes tulajdonságai, minők a szám, az alak stb.
A második csoport a praktika, mely arra tanít bennünket,
miként kell saját képességeinket s cselekedeteinket felhasználnánk,
ha jól és hasznosan akarunk élni. A legfőbb része e csoportnak
az etika, mely cselekedeteinket szabályozza. A praktikus tudomány
<ízélja tehát nem a puszta spekuláczió, nem az igazság megisme-
résére törekvés, hanem a helyes, az igazságos megállapítása s az
evvel összehangzó viselkedésre való tanítás.
A harmadik csoport a semeiotika vagyis jegyek ismerete;
s miután a szavak képezik legközönségesebb részét, logikának is
nevezhető; feladata azon jegyek vizsgálatában áll, melyeket az
értelem a dolgok megértéséhez felhasznál.
íme, végzi be Locke fejtegetését, megismerésünk tárgyainak
«Iső, legáltalánosabb s legtermészetesebb felosztása. Mivel az ember
valóban csupán három irányban használhatja fel gondolatait : vagy
magukat a dolgokat szemléli, hogy megállapítsa az igazságot;
vagy azokra a dolgokra irányítja figyelmét, melyek tőle függenek,
tehát saját cselekedeteire, vagy pedig azokat a jegyeket vizsgába,
melyekre az első két irányú vizsgálatainál szüksége van.
A XVllI. század szintén nem volt szegény bibliográfiai rend-
szerekben. D'AIembert már említett tudományfelosztásán kívül, az
ismeretek osztályozását ugyancsak filozófiai alapon Leibnitz is
megkísértette, még pedig az eddig említett többi filozófustól
eltérően határozottan azzal a czélzattal, hogy könyvtáralapftásra
adjon vele útmutatást. Elveit Idea Leibnitiana Biblothecae publica«
secundum classes seien tiarum ordinandae, fusior et contractior czimö,
.. Dr. Gulyás Páltól 305
«lőször Lipcsében 1718-ban megjelent s 1700 körül írt traktátusában
fejtette ki. (V. ö. Opera Omnia, Genf. 1768, V. köt. 209—214. 11.)
Szerinte a következő főcsoportok és osztályok volnának fel-
allitandók:
I. csoport. Hittudomány: 1. Bibliai. 2. Egyházi, a) Egyház-
történet, h) Zsinatok, c) Atyák. 3. Dogmatikus, a) Positiv, h) Pole-
mikus. 4. (gyakorlati, a) Aszkézis, b) Morális.
II. csoport. Jogtudomány: 1. Természetes és emberi jog. 2. Római
és ókori jog. 3. Egyházjog. 4. Feudális és közjog. 5. Egyéb újabb jog.
HL csoport. Orvostudomány: 1. Egészségtan és diaetetica.
2. Pathologia és semeiotica. 3. Gyógyszerészet. 4. Sebészet.
IV. csoport. Intellektuális bölcsészet : l.Theoretikus,a^ Logika.
b) Metafizika, c) Pneumatika. 2. Praktikus, a) Ethika. h) Politika.
V. Csoport. A képzeleti dolgok bölcsészete v. mathematika:
1. Tiszta mathézis. a) Arithmetika. b) Algebra, c) Geometria.
d) Zene. 2. Asztronómia és ált. földrajz, a) Optika, b) (ínomonica.
3. Mechanika, a) Harczászat. b) Hajózás, c) Építészet. 4. Mester-
ségek (Opificiaria).
VI. csoport. Az érzéki dolgok bölcselete v. i. fizika: 1. Az anyag
fizikája, a) Vegytan. 2. Ásványtan. 3. Növénytan, a) Földmivelés.
4. Állattan, a) Anatómia. 5. Gazdaságtan.
VII. csoport. Filológia v. i. nyelvtudomány: 1. Grammatika.
2. Retorika, a) Levelezés, b) Szónoklat stb. 3. Poétika. 4. Kritika.
VIIL csoport. Polgári történet: 1. Egyetemes tört. 2. Földrajz.
3. Ókori tört. és régészet. 4. Középkori tört. 5. Üjkori és jelenkori
tört. 6. Nemzetek története (Históriáé gentium). 7. Művelődés tör-
ténet. (H. variarum rerum).
IX. csoport. Irodalomtörténet és könyvtártan.
X. csoport. Általános és vegyes müvek.
Van továbbá .még egy filozófiai jellegű rendszer a század
közepéről, melyet Oirard abbé hátrahagyott irataiból közöltek a
Diderd—D'Alembert-Íéle encziklopédiában. Igen érdekes a böl-
cseleti indokolása. Girard abbé az első emberek lelki állapotából
indul ki, melynek gyöngesége s félénksége önmagán kívül keresett
magának nála hatalmasabb pártfogót. Fokonkint az Isten fogalmáig
elvezetve, minden képességét felhasználja, hogy megnyerje őt a
maga számára a legkedvesebbnek vélt szertartások által. Ez az,
a mit vallásnak nevezünk s ennek szabályaival, fejlesztésével stb.
Magyar Könyvgxemlo. IÍH)8. IV. füzí't. 20
806 Bibliográfiai rendsterek
foglalkozik az emberi ismeretek első főcsoporya a thecicgia^ A még
egymástól elkülönítve élő ember-egyedekben csakhamar új szük-
ségletek ébrednek s a vele egyenlőknek, szomszédaiknak támoga-
tására kezdtek igényt tartani. E támogatás eleinte alkalomszerft
kölcsönős segélyezésben nyilvánult, a miből későU) fqjlődőtt ki a
haza, az állam s a birodalom; létrejöttek a törvények és szokások,
kifejlett a kultúra stb. Mindaz, a mi a társadalomra, ennek for-
máira, törvényeire s szokásaira • vonatkozik, teszi a rendszer
második főcsoportját a notnologiát A kultuszban és társadalomban
élő embert hovatovább nem elégíti ki a maga rövid, arasznyi
élete s legalább az utódok szemében örök létet akar biztosítani
magának: kifejlődik a dicsőség és hírnév fogalma. S e fogalmak
egy i\j tudománycsoportnak lesznek szölőanyjává: a történetírás
historiographia czímen. A természet pompás képe és csodái szintén
csakhamar magukra vonják a kiváncsi emberi szemet. Áz emberi
szellem, első fölfedezéseitől buzdítva, ama mélyreható kutatások-
nak szenteli magát, melyeket tudományoknak nevezünk s melyeket
IV. osztály gyanánt a bölcselet szóban foglalhatunk össze. Az ekként
felhalmozott ismeretek azonban csak úgy elégítenek ki bennünket,
ha fel is tudjuk használni őket ; ennek eszköze a beszéd, élőnyelv
lévén, természetesen ennek fejlesztése, szépítése, tisztasága is
szükségletté vált; ezzel foglalkozik az V. főcsoport: a phüologia.
Végül az emberiségnek legfőbb törekvése a boldogságban csúcso-
sodván ki, természetesen mit sem mulasztunk el, a mi boldogabbá
tehet. E szükséglet teremtette meg a mesterségeket s a művé-
szeteket, melyeket a VI. főcsoportban technológia czímen foglal-
hatunk egybe.
E hat csoportnak természetesen megvannak a maguk meg-
felelő alosztályai. Girard abbé minden főcsoporton belül 6—5
szekcziót különböztet meg, a melyeket szintén részletesen meg-
okol. E részletes megokolásba ezúttal nem mehetünk bele. Legyen
elég az egyes alosztályokat felsorolnunk. Ezek a következők:
I. Theologia: 1. Szöveg. 2. Magyarázat 3. Dogmatika. 4. Hit-
szónoklal. 5. Miszticzizmus, (i. Liturgia.
II. Nomologia: 1. Fegyelem, (keresztény és nem keresztény).
2. I'olgári jog. a) Politika, b) Jurisprudentia. 3. Corpologia (testü-
letek), k Ethikologia (erkölcstan). 5. Thermologia (divat és szokás).
6. Praxeonomia (a magánlársulás szabályaival foglalkozik), a) Acüo-
Dr. Gulyás Pált()l 307
logía a családra s h) Ludicrologia a hazárdjátékokra s ügyességekre
vonatkozik.
III. Historiográfia: l..Föüegyzések (notices), lajstromok. 2. Tör-
ténelem, a) Nemzeti, h) Kongregácziós (itt az egyházi). 3. Perso-
nologia. a) Életr^z. h) Ütleírás. 4. Litterologia. a) Doclrinologia.
b) Bibliográfia. 5. Fikczió. a) Regények, h) Novellák. 6. Gyűjte-
mények, a) Antikvitások, h) Kompilácziók.
IV. Filozófia; 1. Mathematika. a) Arithmetika és algebra.
b) Geometria. 2. Kozmográfia, a) Asztronómia, h) Geográfia.
3. Fiziográfia. a) Pszichológia (állatok), h) Vegetológia (élettelen
növény és ásvány). 4. Fizika, a) Spekulativ, b) Gyakorlati (kísér-
leti). 5. Orvostan, a) Fiziológia, b) Patológia. 6. Spirilologia.
a) Metafizika, b) Logika.
V. Filológia. 1. Lexikológia, a) Nyelvtanírók. b) Szótárírók.
2. Szónoklattan, a) Retorok (elmélet), b) Oratorok (gyakorlat). 3. Köl-
temények, a) Epimetrika. b) Lyra. 4. Színdarabok, a) Tragikus.
b) Komikus. 5. Levélírás, a) Vallásos (dévotion), b) Világi (politique).
Of) Értelmi (ingénieux), ß) Érzelmi (galant). 6. Kritika, a) Poligráfia.
b) Monográfia.
VI. Technológia. 1. Polgári művészetek (arts civiques).
a) Híressé tevők (célèbres [hadászat, hajózás]), b) Jövedelmezőek
(pécuniaires [kereskedelem, pénzügy]). 2. Akadémikus művészetek
a) Ikonográfikusok (írás, nyomtatás, festészet, metszet, építészet
stb.). b) Mechanikusok (pirotechnika, hidraulika, statika stb.).
3. Gimnasztikai művészetek, a) szimfónikai (ének, zene), b) Ügyes-
ségi (táncz, lovaglás, vívás, torna stb.). 4. Plasztikus művészetek
a) Anyagátalakító (manufacturier [szövés, fonás]), b) Anyagfel-
használó (manoeuvriers [szabóság stb.]). 5. Tápláló művé.szetek
(nutritifs), a) Mezeiek (ruraux [kertészet^ szőlészet, halászat stb.]).
b) Fűszerezők (condimentaires [pék, szakács stb. művészet]).
6. Rejtélyes (mystériques) művészetek, a) Jelképesek (czímerek,
emblémák, jelmondatok, hieroglifák, rejtvények, logogrifák stb.).
b) Csalékonyak (mágia, nigromantia stb.).
Tehát hat főcsoport, mindegyik H— 6 osztály lyal s minden
osztály 2—2 részre oszlik, melyeknek számos alosztálya is van.
A XVIII. sz. gyakorlati irányú könyvtár rendszerei közül
különösen kettő. Marchand és Martin rendszere érdemel figyelmet.
iV(w?per i/arcAandnak két rendszere van, az egyiket 170()-ban
20*
808 BiblÍ3gr&riai rendszerek
alkalmazta először s hat főcsoportra oszlik, ú. m. a Theológia, Jog-
tudomány, Filozófia, Sciences et arts. Szépirodalom és Történelem
csoportjaira s a másikat Faultrier könyvtáráról 1709-ben kiadott
katalógusa előszavában indokolta. Ez utóbbi három főcsoportra
oszlik, ú. m. 1. Filozófia v. i. emberi tudomány. 2. Theológia
V. i. isteni tudomány és 3. Történelem, v. i. az események tudo-
mánya, mindegyik számos osztálylyal és alosztálylyal.
Marchand első rendszerére támaszkodik Oahrid Martin Tená-
szere, melyet ez 1705-től kezdve 1761-ben bekövetkezett haláláig
közel másfélszáz (pontosan 148) eladásra kerölt könyvgyűjtemény
katalogizálásánál felhasznált.
Rendszerének sémája a következő:
I. főosztály. Hittudomány. 1. osztály: Szentírás, aj Eredeti
szöveg, h) Fordítás, c) Kivonat d) Kommentár, e) Bibliai történet
f) Konkordancziák. g) Liturgia. 2. Zsinatok, a) Egyetemes, b) Külö-
nös. 3. Egyházatyák századonkint csoportosítva. 4. Hittudósok.
a) Skolasztikusok, tanítók, b) Panegyrikusok, szónokok, c) Miszti-
kusok és polemikusok. d) Heterodoxok.
II. Jogtudomány : 1. Kánonjog, a) Ókori kánoiyogászok.
h) Modem kánonjogászok, c) Franczia egyházjog, d) Külföldi egy-
házjog, e) Szerzetesrendek egyházjoga. f) Világi papság egyház-
joga H. Polgári jog. a) Természetes jog. b) Közjog, c) Személyjog.
(1) Hómai jog. e) Franczia jog. f) Idegen jog.
III. Tudomány és művészet : 1. Bölcsészet, a) Ókori, b) Mo-
dern filozófusok s általános iratok, c) Logika és dialektika.
d) Etika, ej (lazdaságtan. fj Politika, g) Metafizika, hj Fizika.
i) Természetrajz. 2. Orvostan, aj Ó- és i\jkori orvosok és álta-
lános iratok, b) Anatómia és sebészet, c) Gyógyszerészet és vegyé-
szet, dj Hermetikái orvostan, e) Alkémia. 3. Matematika, aj Alt.
iratok, bj Aritmetika és betűszámtan, cj Geometria. dJ Asztro-
nómia. e^Cinomónika (napóra-tan). fJ Hidrográfia (hajózás), gr^ Optika.
hJ Musika. ij Mechanika, jj Asztrológia .stb. 4. Művészetek és
mesterségek, aj Emlékezés. bJ írás. c) Nyomtatás, d) Rajz, festészet,
szobrászat, ej Építészet. fJ Hadászat, g) Pirotechnika, metallurgia,
üvegkészítés. hJ Mechanikai mesterségek. iJ Gimnasztika: aj Ló-
idomitás. ßj Vívás, y) Táncz. SJ Testgyakorlás.
IV. Irodalom: 1. Nyelvészet (grammatika): a) Általános
nyelvtanok. bJ Különleges nyelvtanok és szótárak. 2. Retorika:
Or. Gulyás Fáitól 309
a) Elmélet, b) Gyakorlat. 3. Költészeltan : a) Verstan, b) Régi éâ
új költők, c) Mitológia, d) Prózaköltészet, a) Adomák, ß) Mesék.
y) Elbeszélések. S) Regények stb. 4. Filológia : a) Kritika, a) Sfigút-
képi bírálat, ß) Szatíra, y) Apológia. S) Allegória stb. b) Gno-
mika (szentencziák tana), c) Hierogliflka (rejtvények és emblé-
mák tana.) 5. Poligrafusok.
Az V. főcsoport a történettudomány, ezt megelőzik mint beve-
zető és segédtudományok 1. A földrajz : a) Kozmográfia, b) Álta-
lános földrajz, e) Részleges földrajz, cl) Utazások. 2. Kronológia.
V. História: 1. Egyháztörténet: a) Egyetemes, b) Részleges,
a) Katholikus. ß) Monasztikus. y) Heretikus. aa) XII. századig.
ßß) XIII. század óta. yy) Az. inkviziczió története. 2. Világi történet:
a) Ókori, b) Újkori, a) Európai államok, ß) Európán kívüli álla-
mok. 3. Genealógia és heraldika. 4. Régészet. 5. Szertartások
története. 6. Irodalomtörténet: a) Irodalom, nyelvtudomány és
műveltség története, b) Iskolák, akadémiák s egyesületek törté-
nete, c) Bibliográfia. 7. Biográfia. 8. 1'örténeti kivonatok, gyi^jte-
mények stb.
Martinneí ezen kevéssé tudományos, de igen világos és
eléggé logikus rendszere számos követőre talált. Vetélytársa Boudot
könyvkereskedő, továbbá Marie-Jacques BarroiSj egy másik kép-
zett könyvárus, a Bibliographie instructive szerzője, OuUlaume de
Bure^ s ennek a múlt század első felében élt fiai mind a Martin —
J/arcAawd-féle rendszert alkalmazták, némi jelentéktelenebb
módosításokkal. F^ rendszert legfontosabbá azonban az a körül-
mény teszi, hogy ez szolgált a múlt század egyik leg-
nagyobb bibUográfusának, Brrntet-né^ alapul és kiinduló pontul
a saját. Manuel du libraire czímű munkájában alkalmazott könyv-
tártani rendszerének megalkotásálioz. E Bruyiet-íéX^ rendszer
tüzetes ismertetését és méltatását későbbre tartom fenn, a mikor
ama néhány újabb szisztémával fogunk foglalkozni, a melyek
jelenleg is használatban vannak s a melyekre tehát praktikus
szempontból is szüksége van a könyvtárosnak.
A XVIII. században keletkezett többi, inkább történeti értékű
rendszer közül emütsük még meg az angol Chambers-éí 1728-ból.
Ez az emberi ismereteket két főcsoportba osztja, úgymint : I. Ter-
mészetes és tudományos csoportba; ennek osztályai: 1. Érzéki
(fiziológia vagyis természetrajz). 2. Értelmi (1. fizika és természet-
310 Bibliográfiai rendszerek
bölcselet. 2. Metafizika. 3. Tiszta matematika. 4. Vallás) és II. Mes-
terséges és technikai csoportba: ennek osztályai : 1. Belső (logika).
2. Külső, a) Valódi (1. Vegytan. 2. Vegyes matematika. 3. Ana-
tómia. 4. Medicina stb.). b) Szimbolikus (1. Nyelvtan. 2. Heral-
dika. 3. Retorika. 4. Poétika) stb. A veronai BecelU-éi 1747-ból,
a következő hét-hét osztályú két alcsoporttal: I. Régi könyvek:
1. Biblia, héber s egyéb régi keleti nyelvQ könyvek. 2. Görögök.
3. Latinok. 4. Frovincziabeliek. 5. Itáliaiak. 6. Tárgylajstromok
(indices rerum). és 7. Szólajstromok (indices verborum). II. Ujabb
irodalom: 1. Franczia. 2. Spanyol. 3. Angol. 4. Német. 5. Keleti
könyvek. A 6. és 7. ugyanaz, mint az I. csoportnál.
A németek közül a valóban mintaszerű J. M. Francie-fék
második rendszert 1775-ből, úgy a mint az a drezdai választói
könyvtár (Bibliotheca electoralis) katalógusában található.
1. és 2. osztály: Görög és latin auctorok. 3. Régészet és
numismatika. 4. Ókori történelem. 5. Egyetemes történelem és
chronologia. 6. Genealógia és heraldika. 7. Földrajz, útleírás
és exotikus történet. 8—22. Európai specziális történet ; német
jog s annak származékai. 23. Szertartástörténet. 24. Lovagrendek
története. 25. Természetes jog s politika. 26 — 28. Polgári és egy-
házi jog. 29. Encziklopédia és varia. 30. Irodalomtörténet. 31. Levél-
írók. 32. Folyóiratok (ephemerides litt.) 33. Filológia és kritika.
34. Rhetores et oratores. 35. Ujabb költészet. 36. Bölcsészet.
37. Természetrajz- és tan. 38. Orvostan. 39. Ökonómia. 40. Maté-
zis. 41. Katonaság és lovasság (res militaris). 42—44. Szentírás
és szentírás magyarázat. 45. Egyházatyák. 46. Zsinatok. 47. Egyház-
történet. 48. Természeti vallástan. 49—51. Katolikus, református
és luteránus teológusok. 52. Zsidó teológia. 53. Görögkeleti egy-
ház. 51. Initáriusok. 55. Heterodox egyházak. 56. Török theologia.
Végül említsük meg 1774-böl Michad Denis Einleitung in
die Bücherkunde czímü művében (Bécs) vázolt rendszerét Denis
hét főosztályt különböztet meg; ezek: isteni tudomány, jogtudo-
mány, világbülcselet, orvostan, matematika, történelem és filoló-
gia. Mindegyik főosztálynak megvannak a maga osztályai és
alosztályai, s egy-egy főosztályon belül az utolsó osztály mindig
úgy van megválasztva, hogy az a következő főcsoporthoz szolgál-
jon összekötő kapocs gyanánt. A hittudomány például a zsina-
tokkal foglalkozó ismeretekkel függ össze a jogtudománynyal, ezt
Dr. Gulyás P<ól 311
viszont a tennészetes jog köti össze a természeti bölcselettel, a
természeti bölcseletet a természetrajz az orvostannal, az orvos-
tant az anatómia a matematikával, a matematikát az időszámítás
a históriával, a históriát a regények a filológiával s a filológiát
a mitológia a hittudománynyal A tudományok sorrencíjét Denis
hasonló érvekkel indokolja, mint a minőkkel Oirard abbénál
találkozunk.
A franczia forradalom, helyesebben az azzal kapcsolatban
diadalmaskodó világnézlet a bibliográfiai rendszerek üj csoportjá-
nak vált szülőanyjává. A ifortín-féle rendszert, melyet közked-
veltsége miatt a párisi könyvkereskedők rendszerének is szokás
nevezni, elvetették, főként azért, mivel a tudományok főcsoportjai
között a theologiát az első, a jogtudományt pedig a második
helyre tette. Mozgalom indult meg, hogy egy korabeli levél
jellemző kifejezése szerint »elsimittassanak régi rabszolgaságunk e
nyomai«, Butentschon kolmári professzor s Gabriel Peignot a
Bacon— D'Alembert'féle osztályozástakarták bevinni a gyakorlatba;
Fàrent polgártárs pedig 1801-ben megjelent Essai sur la bibUo-
graphie-jában 13 osztályt állított fel, közülök az 1-sö mint »legré-
gibb mesterségünknek«, a földmívelésnek volt szentelve. 2. Nyel-
vek s általános grammatika. 3. Mechanikus művészetek. 4. Szabad
művészetek. 5. Matematika. 6. Szépirodalom. 7. Kozmográfia.
8. Természetrajz. 9. Kémia és fizika, orvostan. 10. Történelem.
11. Törvényhozás. 12. Etika. 13. Folyóiratok.
Mindez újító törekvések között az exoratoriánus Datinou
rendszere még a legátgondoltabb s a legtöbb tudományos értékkel
bíró. Összesen hét főosztályt állit fel, melyeket a bibliográfia és
irodalomtörténet általánosabb jellegű csoportja vezet be. Sorrend-
jük a következő: 1. Szépirodalom. Főosztályai: a) Grammatika
bj Rheterika. c) Poétika, d) Kritika, f) Varia. 2. A történelem,
melyet a földrajz és kronológia vezetnek be s a történelmi para-
lipoménák rekesztenek be. 3.. A tudományok, melyek egyfelől a
sajátképi bölcsészetet, a metafizikát, logikát, ethikát, politikát,
szocziologiát, nemzetgazdaságot, másfelöl a természettant, mathesist
és természetrajzot tartalmazzák. 4. A művészetek, mely a föld-
mívelést, mechanikai mesterségeket, képző- és zenei művészetet
tartalmazza. 5. Az orvostan. 6. A jogtudomány. 7. A hittudomány.
E főosztályokat az encziklopédikus jellegű gyűjtemények záiják
312 Bibliográfiai rendsierek
be. Daiinou rendszerének dispoziozíóját az emberiség tanulmányi
menetével indoko^a. Az oktatást — úgymond — már több száz
év óta a grammatikával kezdik, egy irodalmi tanfolyammal foly-
tatják, a melyhez néhány földrajzi és történeti leczke járult
s melyet egy filozófiai kurzussal tetőztek be. Ezen általános okta-
tást követték a specziális tanulmányok, orvostan, jog, theológia,
melyek az ember pályaválasztásával állnak összefüggésben. Brunei
ezen indokolással szemben joggal felhozza ama körülményt, hog>'
könyvtáraink nemcsak elemi és szorosabb értelemben vett tan-
könyveket, hanem minden tudományágnak szinte egész komplexu-
mát felölelik s így Daxinon czé^át tejesen illuzóriussá teszik.
Például a kollégiumi irodalmi tanfolyam a szépirodalom nagy és
terjedelmes osztályával, a mint az minden valamire való könyv-
tárban feltalálható, ugyancsak nehezen azonosítható.
Ezen forradalmi kísérletek mellett azonban a régi rendszereké-
hez hasonló sorrend is tartotta magát, a mint ezt például Barbier
(1802) rendszere mutatja, melyben a theológia ismét első helyre
került.
Francziaország határain túl szintén gombamódra szaporod-
tak az új meg új rendszerek. Valamennyi, jobbára kérész életQ
kísérletet természetesen nem sorolhatjuk fel. Be kell érnünk
egy-két figyelemreméltóbb felosztás bemutatásával.
Az angolok közül álljon itt Ccteridgenek 1826-ból való s
először az Encyclopaedia metropolitana-ban leközölt szisztémája,
mely a tudományokat a következő négy főosztályba sorozza:
I. 'J'iszta (elvont) tudományok: A) Alakiak (formai sciences).
1. (irammatika. 2. Logika. 3. Retorika. 4. Matematika. 5. Meta-
fizika. Bj Keálisak. 1. .log. 2. Etika. 8. Theológia II. Vegyes és
alkalmazott tudományok: 1. Mechanika. 2. Hydrostatika. 3. Pneu-
matika. 4. Optika, f). Asztronómia. 6. Kísérleti bölcsészet. 7. Szép-
művészet. 8. Mesterségek. 9. Természetrajz. 10. Orvostan. III. Tör-
ténelem: 1. Nemzeti történelem. 2. Biográfia. 3. Geográfia. 4. Krtv
nolügia. IV^ Irodalom és filológia.
.Moí; kell azonban jegyeznünk, hogy e filozófiai jellegű fel-
osztással szinte egyidőben 1 Bíő-ben, jelent meg Thomas Hartwell
Home Outlines for the classification of a library czímű munkája,
m( ly Oaniier-vo támaszkodva a következő tisztán gyakorlati csopor-
tosítást ajánlja: I. osztály. Theológia vagy religio. 1. Bevezető mtivek.
Dr. Gulyás Páltól 31.^
2. Természetes vallás. 3. Kinyilatkoztatott vallás (a-s alszakok-
kal). 4. Vallások története. II. osztály. Jogtudomány. 1. Egyetemes
közjog. 2. Ókori magán- és feudális jog. 8. Kánonjog. 4. Angol
jog. 5. Külföldi jog. III. osztály. Bölcselet. 1. Bevezető iratok,
encziklopédiák stb. 2. Értelmi bölcselet. 3. Erkölcs-bölcselet.
4. Természet-bölcselet. 5. Matematikai bölcselet. IV. osztály»
Művészetek és mesterségek. 1. Művészetek története. 2 Képző-
művészetek. 3. Ipar és kereskedelem. 4. Testgyakorlás és játék.
V. osztály. Történelem. 1. Történelmi prolegomenák. 2. Egyetemes
történelem. 3. Különös történelem. 4. Életrajzok. 5. Történeti
kivonatok és vegyesek. VI. osztály. Irodalom. 1. Irodalomtörténet
és életirat. 2. Szépirodalom (polite literature), melynek öt alszaka
van s a nyelvtant, stilisztikát, retorikát, verses és prózai müveket
Foglalja magában.
KISFALUDY SÁNDOR KÖNYVTARA 1795.BEN.
Dr. Osászír Elemértől.
Irodalomtörténeiünk fejlődésében a XIX. század utolsó
negyede óta mélyreható változá.st érezhetünk. Toldy Ferencz
félszázados működése megvetette az alapot, a melyre biztosan
építhetünk, de csak az alapot. Hogy tovább haladhassunk, szaki-
tanunk kellett módszerével. Irodalomtörténetünk atyjának föl-
fogása, a ki az irodalmi jelenségekben jóformán csak tényeht
látott, s módszere — némi esztetizáláson kívül az életngzi ada-
tok és könyveinek fölsorolása — ma már nem elégít ki, a tényekel
meg is akarjuk fejteni, az irodalmi alkotásokat meg akarjuk érlelni,
eg>^felöl az író egyéniségéből, másfelől azokból a körülményekből
melyek fejlődésére hatottak. Ez utóbbi szempontból egyike a leg-
fontosabb kérdéseknek, milyen müveket olvasott az író, milyen
könyvek voltak azok, melyekből ismereteket, gondolatokat gyigtölt
A ki Kisfalnál/ Sándorral foglalkozik, az ebben a tekinlet-
Jjen aránylag kedvező helyzetben van. A költő bőven beszámol
^letírásaiban, naplójában, leveleiben azokról a munkákról, melye-
ket olvasott, s melyek jobban megragadták érdeklődését, könyv-
tára pedig, — melyet ép egy félszázadig gyűjtött, — a Nemzeti
Múzeumba került, a hol olvasmányai felől bárki könnyen tájé-
kozódhatik. Arról azonban könyveinek ez a becses jegyzéke nem
nyújt fölvilágosítást, mikor szerezte meg az egyes műveket, s
így azt sem lehet megállapítani, mikor kezdett az illető munkák-
kal foglalkozni.
Könyveinek egy csoportjáról azonban vannak pontosabb
adataink, s szerencsére épen azokról, melyeket iQúkorában szer-
zett, a mikor a lélek legfogékonyabb az i!y benyomások iránt
Az ifjúkori olvasmányok fontosságára irodalmunkban Beöthy
utalt először nyomatékosan, kétszeresen fontosak Kisfaludt/nÜ,
Kisfaludy Sándor könyvtára 1795-ben Dr. Császár Elemértől 815
a ki mint a szorgalmas méh, élete tavaszán (1800-ig) gyűjtötte
az ismereteket s vetette meg nagy olvasottságának alapját.
Könyvgyíytö szenvedélye Bécsben 1793-ban ébredt föl. Pár
hónappal később, hogy mint testőrhadnagy a császárvárosba
került, már nemcsak a bécsi könyvárusoknál található német
könyvek iránt érdeklődött, hanem Boldizsár öcscsét megbízta,
hogy értesítse, milyen ly magyar könyvek találhatók MüUer
győri könyvkötő raktárában.» A puszta érdeklődésnél nem állott
meg, hanem vásárolni is kezdett, s lassanként elég szép könyv-
tárra szaporodott föl gyűjteménye. Mikor köteteinek száma meg-
közelítette a százat, egy ívre összeírta őket. E följegyzés (Ver-
zeichniss meiner Bücher) fönnmaradt a Kisfaludy-Társaság levél-
tárában,^ alább egész terjedelmében közöljük. Az összeírás idő-
pontját közelítő pontossággal könnyű megállapítani. Az aláírás
(Alex. V. Kisfaludy Lieut) szerint hadnagy korában, tehát
1793 eleje és 1798 ősze között írta. E határpontokat még lehet
közelíteni egymáshoz. Az a körülmény, hogy Mikes Kelemennek
17y4-ben megjelent Törökországi Levelei már megvoltak könyv-
tárában, bizonyítja, hogy a legkorábbi időpont 1794 második
fele; másrészt mivel 1796 márcz. 6-án eltávozott Bécsből s
innen kezdve 1799-ig folyton ellenség előtt állolt, 1796-ban
Olaszországban és Francziaországban, majd 1797-től a Rajna,
vidékén, s e mozgalmas időkben könyveket nem vihetett magá-
val, tehát a legkésőbbi terminus 1796 eleje. Szóval e jegjzék
kétségkívül Bécsben 1794 ősze és 1796 tavasza között készült,
valószínűleg 1795 első felében, a mikor már az 1794 második
felében kezdett olasz tanulmányaiban előrehaladt (bizonyltja
olasz könyveinek nagy száma), de Tas.sót még nem fordította,
mert a Oerusálemme lH^erata, a melylyel 1795 nyarán foglal-
kozott,» hiányzik könyvtárából.
Itt következik a jegyzék. A *-gal jelölt könyvczímek tentával.
a **-gal jelöltek czeruzával át vannak húzva. A tentával tett
törlések egykorúak s Kisfaludytól származnak (a czeruza vonások
' Levele Bódi öcscsébez 1793. ápr. 28. (Kisfaludy Sándor minden
znankài, kiadta Angyal Dávid, VIII. : 94.)
■ Levelek Kisfaludy Sándorhoz. 74. szám: Kisfaludy Sándor iratai.
• Toldy Kisfaludy Sándor Hátrahagyott irataiban 179B-ra teszi a Tasso-
fordítás keletkezését. Mi alapon, nem mondja meg. A fordítás 1795-ből való.
Scbräixiblische Sammlung.
316 Kisfaludy Sándor könyvtára 179ö-ben
valószínűleg szintén tőle valók). Talán azt jelezte velők, hogy az
illető könyv már nincs birtokában.
Verzeichnisê meiner Bücher.
1. Kleist.
2. Bürger. 2 Bände.
H. Gessner. 4 Bände.
4. Hölty.
5. Uz. 3 Bän.
6. Hagedorn. 6. Bän.
7. Michaelis. 3 Bän.
8. Haller.
i). Mathias Corvinus v. Fessier. 2 B.
10. Atila dctto.
11. Agathon. it B.'
12. Gleim. 2 B.
18. Longin von dem Erhabenen.
14. Ausonius.
15. Salustius.
16. Wielands Musarion. Grazien, Combabus AIccste.
17. Wielands geheime Geschichte des Herzens.
18. W^ielands Araspes und Panthea.
19. Herder Paramythionok.«
20. Török országi Levelek.»
21. Fcdon a' Lélek' Halhatatlanságáról.
♦22. Dictionaire de deux Nations. 2 B.
23. Páriz Pápai.
*24. Jagemanns italienische Sprachlehre.
2ô. Magyar Museum. Második Költet.
26. Gyüngyösy János.*
27. Schillers Räuber.
28. — Kabale und Liebe.
29. Reine Taktik.
♦.^0. Herder Kazinczy.*
31. Ewald a' meg-világosodásról.
> Wieland híres regénye, melyet Kisfaludy nemcsak szorgalmasan
olvasott, hanem utánozni is készült: Viganù-néval, Medina Máriával folyta-
tott szerelmi viszonyát akarta megírni prózában, W^ieland módjára. A tervet
azonban nem valósította meg.
- Kazinc/.ynak 1798-l)an megjelent fordítása.
* Mikesnek föntebb említett műve.
* A lenni nus költó Magyar Versei-uck első kiadása. (Bécs, 1790.)
» Ugyanaz, mint a 19. s/ám alatt említett mû. Ezéit törölte a költő.
Dr. Császár Elemértől 317
32. Schubarts Gedichte.
*38. Der deutsche Alcibiades. 3 B.
*34. Hermann von Nordenschild 2 B.
35. Kassandra. 3 B.>
36. Ovidü N. Opera.
37. L'opere di Melastasio. 6 Tom.
38. Chariklia.«
39. Magyar Gyász.»
*Á0. Erköltsi Levelek.*
41. Zur Beförderung sanfter Empfîndung.
42. Magyar Grammatika.
♦♦43. Pepliers Französiches » Grammaire.
♦44. Anyai oktatás Besenyei.
♦♦45. Mátyás Király.«
Broschüren.
1. Götter Helden und Wieland.'
2. Lulu oder die Zauberflöte.
3. Liebe um Liebe. Schauspiel in Aufz.
4. Luise und Rosenfeld. Gegenstück zu Werthers Leiden.
5. A^ nemes Hazugság.*
6. Aleides a* válaszúton.
7. Der weibliche Jakobiner-Clubb.»
8. Nina, ossia la Pazza per Amore.
9. Observations, et Précis sur le Caractère de Marie- Antoinette.
10. Bruchstücke über Theater, vorzüglich Ballette."»
11. Ober die theatralischen Tänze und Balletmeisters Noverre. Vigano.
12. Sendschreiben des Bai." Noverre an Madame Vigano.
' Calprenèdc heroikus regénye valószínűleg Bárótzi fordításában, a
mely 7 kötet ugyan, de három darabba kötve jelent meg.
■ Minden valószínűség szerint Gyöngyösi István Vj életre hozatott
Charikliá'jdi.
' Etédi Márton verses krónikája.
• Dusch Moralische Briefe czímű műve Bárótzi Sándor fordításában.
• A fölöslegesen írt vég s törülve.
• Szentjóbi Szabó Lászlónak 1792-ben megjelent »érzékeny játéka«.
' Goethétől.
• Kotzebue Die edle Lüge czímű darabjának magyar fordítása. Fordí-
totta Kóré Zsigmond, s Bécsben 1792-bcn jelent meg.
• Irta Kotzebue. Megjelent 1791-ben, Frankfurtban és Lipcsében.
'• Innen kezdve a 18. számig terjedő czíniekot egy nagy, tentával
húzott vonal keríti be. Evvel akarta jelezni a költő, hogy e művek össze-
tartoznak.
" A Balletmeisters rövidítése.
818 Kisfaludy Sándor könyviára 179ô-bcn Dr. Császár Elemértől
JH. Bemerkungen über das Ballet Bicbard Lövenherz.
14. B^sposta alla letiera d'un Coreofílo.
15. Dank eines Ungenannten dem MuratelU dargebracht.
16. La figlia deir Aria.
17. Über das Pas de Deux > des H. Viganö.
18. Tributo di Biconoscenza de' Conjugi Viganö.
19. Két nagyságos elmének költeményes szQleményje.*
20. Sapho und Phaon.
Alex, r. Kitfalndy
Lieut.
E könyvjegyzék nem szorul magyarázatra, a tanulságokat
mindenki könnyen levonhatja. Csak két felötlő jelenségnek aka-
rom okát adni. Az egyik a magyar könyvek aránylag csekély
száma. De ez természetes. Bécsben nem kaphatta őket, Magyar-
országból meghozatni pedig körülményes és hosszadalmas dolog
volt. Azonkívül Kisfaltidynak az volt a szokása, hogy mindég
annak a népnek irodalmával foglalkozott első sorban, a melynek
fölcljén élt. Mint pozsonyi tanuló, azóta hogy kíspapbarátai meg-
ismertették a magyar irodalommal, magyar s a szinte második
hazai nyelvvé lett latinnal foglalkozott, Bécsben s később Német-
országban német írókat olvasott, Olaszországban Petrarlái,
Draguignanban Rousseani és a kisebb franczia lírikusokat
A másik föltönő vonása könyvjegyzékének, hogy kilencz könyve
tárgyalja a balettet. Ennek is kettős a magyarázata. Egyfelől a
szép Medina Mária, a »Mimika királynéja«, a ki egy esztendeig
lartotla fogva a költő szivét, másfelöl az a terve, hogy megírja
a táncz művészelének, főkép a hallétnek elméletét. E munkája
töredékben maradt s csak Angyal kiadásában jelent meg.
^ A Fas de deux Medina Mária férjének balletkompozicziója volt.
Ebben a darabban hódílotta meg az asszony a bécsiek szivét s a költőnek
is ebben tetszett legjobban.
» Barcsay és Orczy költői levelezésének Révaitól készített kiadása.
(Kisfaludy rosszul írja a czímet.)
A ZENE IRODALMA A KÖNYVTARBAN.
Kebesztt Istvántól.
k műveltség és a művészet neve nem hiába fakad ugyanegy
ől ; maga a két fogalom is közeli rokon egymással. A művelt-
a szellemi és lelki élet fejlettségét szolgáló intézménynek
minő a múzeum, a könyvtár, az iskola (és tegyük hozzá i
yane ezélból írott mikrokosmos, a lexikon), nem szabad
agolnia vagy épen nélkülöznie a művészetek körét.
Sajnos, a mi művelt osztályainkban épen a művészetek
zát csak a legújabb nemzedékek veszik be életformáik közé;
nem fejlődött a köz művészi érzéke eléggé ; ezért oly
és tökéletlen egész művészetünk, — ezért van szerte az.
országban oly igen kevés képzőművészeti kiállítás és hang-
y ; ezért van a legtöbb városban kemény kritikára rászól-
színtársulat, az egész országban csak egyetlen operaház és
a műveltség góczpontján is, Budapesten, legelsőrangú hang-
tyeknek is néha megfoghatatlanul kicsiny hallgatósága,
izeti irodalmunk pedig megdöbbentően szegény; hiszen egy-
negírott, magasbecsü könyv is egyszerűen »sajtókészen«
I, kiadatlanul, mert a kiadók egymásután visszautasítják,,
mervén a nagyközönségnek e téren való igénynélküliségét.
Ilyen körülmények közt még szerencse, hogy a képtárlatok
tása és a zenei nevelés manapság divattá lettek. Az ébredft
ijedő művészeti érzéket, művészetbeli műveltséget ápolni és
li mindenesetre a nyilvános könyvtárak vannak leginkább
a: feltárják és ingyen kíná^ák gazdag szellemi kincseiket
tnkinek, — csak legyen tárházukban elég szellemi táplálék
számára, a kik nem idegenkednek a művészetekkel foglal-
tól. Voltaképen azért is ilyen rettentő szegény a művészetek
ir irodalma, mert ha akadt is egy-egy lángoló lelkesedésö
Hő képzettségű, tehát hivatott, művészeti írónk: az írott
320 A zene irodalma a könyvtárban
források hiánya, vagy felkutatásuknak el^jesztően fáradságos és
költséges volta, szárnyát szegte a legszebb becsvágynak is —
vagy pedig felületes munkára késztette. Ilyen felületes, haszna-
vehetetlen könyv, még tekintélyes nevekkel díszes is, nem egy
van képzőművészeti és zenei irodalmunkban.
És itt neni kitérés, ha felpanaszlom, hogy míg az esztétiká-
ban mindenki természetesnek találja, hogy a zene a művészetek
közt foglaljon helyet: a. »művészetek történetec fogalmából, sjgát- .
^ágos^ megmagyarázhatatlan nyugati nyelvhasználat mint^yára, a
magyarság is szolgai másolással kirekeszti a zene történetét így
Aztán megesett, hogy nem egy nyilvános könyvtárunk az »ügyes-
ségek, testgyakorlat« és hasonló szak irodalmával, elég furcsán,
párosította a zenéről szóló bármily komoly, becses könyveit;
azonban ezeket azon a helyen keresni: nem juthatott eszébe a
legbuzgóbb zenei kutatónak sem, úgy, hogy a csekélyszámú érdek-
lődő közönség tudatába az ment át, hogy könyvtárainkban a
zenét illetőleg semmit sem lehet találni ; a könyvtár személyzete
pedig, ha véletlenül zenei szakkönyvre esett pillantása, csak azt
gondolhatta, hogy íme, ez a fajta könyv a leghaszontalanabb, mert
soha senki sem keresi. Ez a kölcsönösség természetesen mind a
két félnek : az intézetnek úgy, mint az olvasóközönségnek, kárára
vált ; a könyvtárak is szegények maradtak e szakmában, a közön-
ség is szegény maradt ismeretekben.
Ez a helyzet tarthatatlan, még pedig nemcsak ideális szem-
pontból. Az utóbbi években — legalább a M. Nemzeti Múzeum
könyvtárában tapasztalom — még ugyan lassan, de következetesen
növekszik a zenei tanulmányokkal foglalkozó közönség; és nem-
csak saját érdekei szempontjából méltatlankodik, ha nem tudjuk
tudásszomját kielégíteni, hanem azért is, mert azt óhajtja — a
mit a Múzeum személyzete csak még forróbban óhajthat — hogy
valamennyi gyűjteményünk, s mindenesetre a mi könyvtárunk is.
teljes és tökéletes legyen.
Sokszor megtörtént, hogy úgynevezett ^standard work<-ot
kérlek, kimagasló fontosságú munkát, a milyen, — sajnos — a
magyarban mindeddig nincs; ilyenkor megesett, hogy le bírtam
csillapítani a hiányunk által kellemetlenül érintett kutatót azzal az
érveléssel, hogy nemzeti múzeum vagyunk s így könyvtárunk is
elsősorban a nemzeti érdekű művek tárháza. De a közszükség
Kereszty Istvántől 821
Tiiáris tagadhatatlan ; s míg egyrészt csak örülhetünk a műveltség,
tehát egyszersmind a zenei mOvellség terjedésének: másfelöl bizo-
nyos, hogy a nyilvános könyvtáraknak feltétlenül lépést kell tar-
taniok a folyton haladó kultúrával.
Mindenekelőtt tehát a külföld legbecsesebb zenei könyvei
^az úgynevezett »standard workc-ok, szerzendők be.* Ezek a zene
''Ilyenek: Ambros : Greschichte der Musik (5 kötet); Brambach : Die
Musiklitoratur des Mittelalters; »The Oxford history of Musicc (6 köt); Bre-
net : Jean d'Okeghem, Claude Goudimel, Palestrina (3 külön köt) ; Buithaupt :
Dramaturgie der Oper (2 köt); Chamberlain ^ H. St: R. Wagner; Chry aander:
Händel (8 köt); Clément et Larousse: Dictionnaire lyrique ou histoire des
opéras (Pougin új kiadása); Coussemaker : Histoire de Tharinonie au moyen-
Age; Coassemaker: Scriptores de musica medii aevi (4 köt); Decsey E.:Hugo
Wolf (4 köt); Dechevrens : Etudes de science musicale (3 köt.); Desnoires-
terres: Gluck et Piccini; Diez : Leben und Werke der Troubadours; Eitnrry
Lagerberg u. Fohl: Bibliographie der Musiksammelwerke des XVL u. XYIl.
Jahrhunderts; Eitner : Publikationen der Gesellschaft für Musikforschung
<23 köt); Eitner: Biogr.-bibliogr. Quellenlexikon der Musiker u. Musik-
gelehrten (10 köt); Erler : Schumann (2 köt.); Fétis: Biographic universelle
des musiciens (8 köt) és Fouyin 2 pótkötete; Fleischer: Ncumenstudien
<2 köt); Forkel : Allgemeine Litteratur der Musik; Frimmel: Beethoven-
Studien (2 köt); Gerbert:] Scriptores ecclesiastici de musica sacra (3 köt.);
Gevaert : Histoire et théorie de la musique de Tantiquite (2 köt); Glasenapp
Richard Wagner (5 köt); Goldschmidt: Studien zur Oper im XVII. Jahr-
hundert; Grove: Dictionary of music and musicians (5 köt); Haberl :
Bausteine zur Musikgeschichte; von der Hagen : Die Minnesänger (az 5. köt);
Hanslick: Geschichte des Concertwesens in Wien, stb.); Jahn^ Otto: Mozart
<Deiters új kiad. 2 köt); Kalbcck : Brahms (egyelőre 2 köt.); Koch Ed. Emil:
Geschichte des deutschen Kirchenliedes (8 köt); Koch-Dommer : Musikalisches
Lexikon ; Kretzschmar (Führer durch den Konzertsaal, :< köt); Lenz : Beethoven
(5 köt.); Litzmann: Klara Schumann; Xowi» Rud. Liszt-életrajzai ; Marx ;
Beethovens Leben u. Schaffen (2 köt, a IV. kiadás jobb mint az V.); Marx:
Kompositionslehre (^ köt); Merian: Musikgeschichte (II. kiad.); Moequer eau :
Paléographie musicale; Ncitzel (Führer durch die Oper H köt); Niecks:
Chopin (2 köt, angolból németre fordítva is); Nottehohm : Heethoveniana
{2 köt.); d^Ortigue: La guerre des dilettanti {Rossini dans Topéra franvaisj;
JftíAÍ, Ferdinand : Haydn ; és: Haydn in London; Pothier : Les mélodies
grégoriennes après la tradition (németre is ford.); Ramann Lina és Reusz
Bd.: Fr. Liszt; Rie mann : Handbuch der Musikgeschichte (egyelőre 2 köt);
Biemann: Notenschrift und Notendruck; i^temartn ; Geschichte der Musik
seit Beethoven; Romain Rolland: Histoire de Topéra... avant Lully é{
Scarlatti ; Runge : Die Sangesweisen der Colmarer Handschrift .... ; Rühl-
mann : Gesch. der Bogeninstrumente ; Scholz Beruh. : Kontrapunktlehre;
Magyar KOnyvizerale. 1\M)K. IV. fttzet. 21
322 A zene irodalma a könyvtárban
tág birodalmának annyi dicső tartományát ölelik fel, hogy már
nagy számuknál fogva is tetemes összegbe kerühiek — magán-
ember egyszerűen képtelen a megvásárlásukra; okvetlenül a
nagyobb nyilvános könyvtárak feladata tehát az, hogy a közön-
ségnek, a szellemi élite-nek ezt a szükségletét ellássák. Â gene-
iskolák csak a maguk szűkebb, zenepaedagógiai körére szorítkoz-
hatnak ; ezeknek könyv- és zenemuszükséglete kisebb is, de jórészt
egészen másnemű is, mint a nyilvános könyvtáré, melynek olvasó-
nemzedéke az iskolából már kinőtt. Alkotó művészek: festők, kép-
faragók gyakran vették igénybe Nemzeti Múzeumunk könyvtárát;
ne legyen ezentúl — mint volt eddig — okunk a zeneszerzők
előtt a pirulásra, ha szakmánkba vágó jelentős műtől akarnak
tanácsot kérni s minket, mint legnagyobb könyvtárat, tüntetnek
ki naiv bizalmukkal.
A magyar nyelvű jelesebb zenei könyvek már birtokunkban
vannak; jegyzéküket a példánkból okulni óhajtó más könyvtárak
meglelhetik a M. Könyvszemlének abban a kötetében, mely a M.
Nemzeti Múzeum százéves fennálltát ünnepelte (1902., új folyam,
X. kötet).
Három dolog azonban elengedhetetlenül szükséges az alapos
berendezkedéshez. Első, természetesen, a jókora pénzösszeg —
hiszen legalább is egy félszázad mulasztásait kell, lehetőleg rövid
időn belül, jóvátenni — s a ki a kultúrától sajnálja az anyagi
Schering: Geschichte des Instrumentalkonzerts; Spitta : J. S. Bach (2 kÖL);
Van der Straeten : La musique aux Pays-Bas avant le XIX. siècle (8 köt.);
Thayer: Beethoven (5 köt.); Thuüle : Harmonielehre; Têchaikowsky, Modest:
Peter Tschaikowsky (oroszhói németre ford. Juon, 2 köt.); Wagner^ Peter:
Einführung in die gregorianischen Melodien (2 köt.); Waaielewski : Geschiciite
der Instrumentalmusik im XYI. Jahrhundert; Wasidewski : li'i^ Violine im
XVII. Jahrhundert; Westphal : Allgemeine Theorie der musikalischen Rhythmik
seit Bach ; Westphal, Boasbach u. Gleditsch ; Theorie der musischen Künste
der Hellenen; Winterfeld: Joh. Gabriel! und sein Zeitalter (3 köL)-, Zeller:
Akustik (2 köt.) ; Monatshefte für Musikgeschichte ; Vtertdjahraschrift és
Jahrhfichcr für Musikwissenschaft, Azonkívül Zarlino, Rameau, Grétry,
Mattln-son. Kuhnau, Berlioz, Schumann, Czerny, Spohr, Rochlitz, Liszt, Wag-
ner, Bülow nagyszámú iratai (Berlioz és Liszt francziából németre is fo^
dítva), továbbá Mozart, Beethoven, Mendelssohn, Schumann, Berlioz, Liszt,
\Vagn(?r, Bralims kiterjedt levelezése. Azután Rellstah kritik4i, Riehl, Sittard,
Gumprecht méltatásai.
• Kereszty Istvántól 323
áldozatot, helyesebben szólva: a tőkebefektetést, az nem érdemli
a kultúra áldásait, dús kamatait.
Második szükséglet: a megfelelő hely — azaz a helykérdés
dolgában valahára nagyobb okosság, gondosabb körültekintés,
mint a minőt megélt számtalan nyilvános épületünk, a mely t i.
egy-két évtized, sőt néha már egypár év múlva szűknek bizonyult
A ki tu4ja, főképpen tapasztalásból, hogy épen könyvek és hang-
jegyek tömegével költözködni mekkora fáradság és időtókozlás,
esetleg még az ly helyviszonyok miatt igényelt új rendbe való
hozatala milyen rendkívül nagy gond — az csak helyeselheti,
ha a bizonyos tekintetben teljességre, tehát igazi értékre törekvő
zenei gyűjteménynek olyan otthont akarunk kijelöltetni, a hol az
legalább is egy évszázadon át békében terjeszkedhetik, (A berlini
királyi egyetemi könyvtár régi épületében, még ez év nyaráig,
egy külön kétemeletes épületszárny volt a zenei gyűjtemény és a
hirlaptár számára fenntartva.) Kötelességemnek érzem azonban
kijelenteni külön a M. Nemzeti Múzeum könyvtárára vonatkozólag,
hogy itt a zenei szak kiegészítése immár olyan halaszthatatlanul
sürgős, hogy beérhetjük egyelőre valamely kisebb helyiséggel
— hiszen a jövő évtizedben előreláthatólag az egész könyvtár
térviszonyai egyszerre sokkal kedvezőbbekké alakulnak.
Harmadik és utolsó szükséglet, de azért csak olyan legelső-
rangú : a zenei gyűjtemény kezelésére kellő, hivatott munkaerő —
illetőleg az első, berendező munkálatokhoz olyan (ideiglenes)
személyzet, mely vezetőjétől lefelé, szakértelménél fogva hivatva
van arra, hogy egyszer s mindenkorra a maga helyére állítson
mindent, hogy a jövő nemzedékek egyszeriben megtalálják mindazt,
a mire épen szükségük van.
Jót s jól; ebben áll a nagy titok; ezt ha nem érted:
Szánts és vess — s hagyjad másnak az áldozatot.
(Kazinczy.)
Nem szabad megtörténnie, hogy a »Toldi szerelme« czímü
zenedráma kótája Csiky Gergelynek, a szövegköltőnek neve alatt
(és még hozzá kizárólag így !) legyen felvéve ; a szakértő képtelen
lesz olyan baklövésre, hogy a »Cassatio« feliratú zeneművet,
épen e latin név jelentése alapján, kimustráltnak tekintse és
eldobja, vagy a »Sparta« czímfelirásból görög zenére következ-
21*
824 A zene irodalma a kOnyvt&rban
lessen; a szakértő, zenetörténeti tudásánál fogva, tájékozva van
arról is, hogy Benedetto Marcello zeneműveit melyik betűbe kell
beosztani. De a szakértelem, vagyis a zene egész birodalmában
tájékozottság kiegészítője: a művelt ember nyelvismerete, már
azért is, mert divat, a mi zenei kiadványainkat idegen nyelvű
•czímlappal ellátni ; a könyvtárosnak, például, tudnia kell, hogy a
* Sydney Jones* névben melyik a családi és melyik a keresztnév.
A ki valóban szerette a zenét és törődött a zeneszerzők kilétével
és működésével : az nem fogja >K. Amédée* és >L. Ranvé< szer-
zeményeit, franczia nyelvű czímlapjuk miatt, bizonyos magyar
szerzők műveitől messze elhelyezni ... S talán még fontosabb az
a szempont, hogy a hozzáértő, épen tárgyismerelénél fogva, rövid
idő alatt észreveszi, hogy mi hiányzik, mivel kellene pótolni a
gyűjtemény hézagait. Szakértő osztályvezető nélkül még az a
szégyen is megeshetett (factum !), hogy Erkel mindenekfölött becses
>Bánk bán«-jának teljes kiadása is hiányzik — olyan könyvtárban,
melyben az anyaggyűjtés iránytűje: a nemzeti vonás.
Ugyancsak erősen szakértői eljárást kövelel az egyes mű-
fajok, illetőleg alcsoportok, gyakran felmerülő határkérdése. Ezt
könnyen belátja az, a ki tudja, hogy Nemzeti Múzeumunk könyv-
tárában pl. a jogtudomány egész köre a következő tudományágak
szerint van, 12 csoportban, felvéve : Disciplina cameralis, Hungária
juridica, Jurisprudentia sive Juris isagog et Juris opera collecta,
Jurisprudentia practica, Jus canonicum, Jus criminale. Jus
privatum, Jus publicum Europaeanum, Jus Romanum, Medicina
forensis, PoHtia. Vagy a theologia körében ilyen sok ágazatra
oszlanak a könyvcsoportok : Catechetica, Concilia, Dogmatica,
Exegesis, História ecclesíastica, Hungária ecclesiastica, Juí^
canonicum, Morális, Opiniones singulares, Pastoralis et homi-
letica, Polemica, Theologia universaHs, Vitae sanctorum — söt,
ha ideszámitanók a gyászbeszédeket is (orationes funèbres) : ezzel
egj^ütt 11 alcsoport volna. S megjegyzem, hogy ez voltaképen
kétszerannyi csoport, mert itt vegyesen szerepelnek kétféle művek:
könyvek és folyóiratok. Qui bene distinguit, bene docet; a zenei
szakban is sok a műfaj, ezeket pedig nem szabad összekeverni.
A könyvtárt felkereső közönség okulni akar, tisztán látni ; a
könyvtáré itt az oktalószörep ; így, ha valaki egy bizonyos
specziális vonást kutat: nem szabad általános érdekű munkára
Kereszly Istvántól 32ö
utalnunk, a melynek útvesztőjében az olvasó időt veszteget és
könnyen eltévedhet; rá kell vezetnünk az olvasót, de még
kiszolgáló-személyzetünket is, arra, hogy vesződséges és időrabló
keresgélés nélkül is bizton megtaláljon bármit; ehhez pedig a
könyvtárat alaposan és helyesen elő kell készíteni, — azaz : czél-
szerűen rendezni.
Hogy mit értek czélszerű, tehát szakértelemmel végzendő
berendezésen ? azt, részben német- és olaszországi tapasztalataim
alapján is, az alábbiakban terjesztem elő.
* * *
Alig tíz éve, hogy zeneköltőinket vagy szerzőinket »zene-
íróknakc kezdték nevezni. Ez a harmadik név ugyan fedi a
fogalmat, hiszen az elröppenő zenei hangot, csak úgy, mint a
beszédet, írásjegygyei rögzítjük meg; de — ha nem is szólok az
új elnevezés fölösleges voltáról és példaszolgáltatásáról : hiszen
erre a mintára a táncz-szerzö (ehoreographos) nevét is >tánczí rom-
nak fordíthatnók (betű szerint a görögből), sőt a sakkjátszma
kigondolóját is sakk-írónak ; — a minden újat felkapó, de felületes
toll-embere, a mondvacsinált ú} szót már nem egyszer e helyett
használta: >zenei író«, vagyis a zenét illető, a zenére vonatkozó
iratok szerzője. Holott élesen meg kell különböztetni a zene-
irodalmat a zenei irodalomtól: a zeneművek, hangjegyek, kóták
összességét (Musica practica) attól az irodalomtól, mely a zene-
alkotás vagy előadás felől értesít vagy elmélkedik (Musica
theoretica).
A zene irodalmának ezt a két tipusát mindenesetre el kell
különíteni egymástól. A netalán felemás müvek helyét a szak-
értelem lesz hivatva kijelölni esetről-esetre.
Könyvtárról lévén szó, hadd tárgyaljam előbb a betűírásos
zenei szakot. Mindig sokszorosított gyűjtemény tárgyakról szólok,
azaz nyomtatványról ; a sokféle tartalmú kézirattárnak ugyanis
alosztályait képezzék a zenemű-, valamint a zenéről szóló kéz-
iratok.
A) A zeuel Irodalom (Musica theoretica).
Az ismert irányadó elv: a nagyság szerinti beosztás (in
folio, in quarto, in octavo; azaz: ívrét, negyed- és nyolczadrét)
korántsem meríti ki a >rend€ fogaimát.
826 A zene irodalma a kOnyrtárban
A természetes út, úgy-e, az : hogy a könyvanyag előbb-utóbb
annyira szaporodik, hogy egy polczon (vagy teremben) el nem
fér s ekkor másikat kell nyitni számára ; a régi anyagot ilyaikor
megbolygatni, egy részével hurczolkodni : akkora fáradságot és
időveszteséget jelent, hogy ki-ki csak a költözködés ellen szafax*
hat. A könyvállomány felállításának egészséges elve tehát —
mindig a formátum uralkodó hármaslörvényén belől — az állo-
mány szaporulatának, növekedésének időrencíjén alapul. Okvetlenül
van a könyvtárnak ú. n. növedéknaplója ; nos ennek sorrendje
tükröződik a könyvek felállításának, beosztásának természetes
sorában. (A növedéknaplóban persze be kell jegyezve lennie^
hogy a »Mus. theor.c melyik darabja milyen formátumú; akkora
napló folyó számát egyenesen a polczra telepített munka hely-
rjgzi számának tekinthetjük — a minőre többek közt a könyv-
tár revideálásakor is feltétlenül szűkség van.)
Ellenvetést, igenis, tehetni, ha t. i. az ember egészen más
kiindulópontra helyezkedik; de az összes ellenérvekre megvan
egyetlen döntő válaszom. Ugyanis: a ki a könyvtárat igénybe
veszi, az vagy tudja és határozottan kijelöli, hogy mit kíván
— vagy pedig (s mondhatom: többnyire) bizonyos nagyobb egy-
ségnek, csoportnak átvizsgálása útján akar valamelyes meggyőző-
désre jutni. Bármelyik esetben teljesen hasznavehetetlen a fönn
megállapított természetes elhelyezési rend; hiszen honnan tud-
hassa a kézbesítő szolga, hogy a heterogén mövek összevisszába
közt a kijelölt darabot vagy csoportot melyik polczon leli ? Világos,
hogy elhelyezni a műveket csak egyféleképen lehet — az olvasók
igényei pedig, mint az imént kifejtettem, legalább is kétfélék.
Kell tehát olyan módozatnak lennie, a mely többféle igényt is ki
tudjon elégíteni az egyféle elhelyezéssel szemben.
Nem mondok újat, hiszen minden könyvtárban van az egész
anyagot egyetlen betűrendbe összefoglaló jegyzék — ebből meg-
állapítható például, hogy mi van meg Ábrányitól vagy Bartalus-
tól — és van egy-egy szakcsoportot felölelő jegyzék, úgynevezett
repertórium — a mely mással össze nem keverve tünteti fel
például azt, hogy a zeneelméleti irodalmat mely munkák kép-
viselik ebben a könyvtárban.
Vezérelv ebből folyólag az, hogy a növedéknapló szerint
elhelyezett művekről katalógusokat kell vezetni ; lehet könyv-
Kereszty Istvántól 827
alakút, de sokkal czélszerQbb az amerikai rendszerfl, tengelyre
(registrator-ra) erősített czédulakatalógus ; és pedig: 1. egy ilyen
zenei könyvtár egészéről, a szerzők betürencljében ; 2. szakkatalógus:
annyi, a hány alcsoportja van a zenei szakirodalomnak. —
Mindenesetre kívánatos volna 3. a magyar zenére vagy általában
magyar zenei életre vonatkozó művekről is jegyzéket (Hungária
musicalis) készíteni, vagy legalább a szakkatalógusban ezt a
vonatkozást feltüntetni. — Szólhatnék végre 4. a könyvek szöve-
gének nyelve szempontjából eszközlendő katalogizálásáról, de ezt
az elérhetetlen, sőt nálunk félig-meddig fölösleges intézkedések
közé sorozom ; csak ott szükséges, a hol több nyelv is igen nagy-
számú könyvvel szerepel.
Csakhogy a zenei irodalomnak sokkal több az alosztálya^
mintsem a tőle távol állók sejtik ; s ha egy nagy könyvtár világ-
történelmi szakmáját kénytelenek vagyunk az ó-, a közép- és az
újkor külön repertóriumaival ellátni, nehogy az egyik korszak
kutatója kényszerülve legyen a teljes óriási anyag átböngészésével
vesződni: bizony a zenei szak történelmi alosztályát is megíHeti
az ilyen többfelé-osztás. És voltaképen cseppet sem volna méltá-
nyos intézkedés, hogy az, a ki a zeneelmélet egyik részében —
mondjuk: az ellenpont-tanban — kutat valamit : hiába fáradoz-
zon és idejét vesztegesse, ezrekre menő czímeket nézzen át s e
rengeteg anyag közepette esetleg az elnézés veszélyének tegye ki
magát csak azért, mert az alcsoport-jegyzék (szakrepertórinm)
egyetlen roppant tömegben tartalmazza az összes zeneelméleti
müveket, akár az >általános zenetan«-ba, akár az összhangtanba,
az úgynevezett zenediktálásba vagy az akusztikába, formatanba
stb. vágnak. Az ideális követelmény igenis az, hogy mindegyik
féleség, minden szakcsoport különálló egység legyen. Fájdalom ! az
ideálok elérhetetlenek, s én — az amúgy is óriási feladattal szem-
ben: a zenei könyvtár berendezésénél elérhető munkakímélés
czéljából — leszállítandónak tartom a zenei osztályban kínálkozó
alcsoportok számát.
Tíz szakra vagy alcsoportra szorítkozom mindössze :
EIsö: Zeneelmélet Ide való mindaz, a mi (akár szorosan
tankönyv, akár nem az, de) a zene fizikájával és a zeneszerzés
lechnik^ával foglalkozik, a mint épen az imént előszámláltam.
328. A zene irodain» a könyvtárban
A nagy zeneszerzéstanok (Marx, Lobe) különben is egyesílew
szokták a zeneelmélet ágait, bár négy testes kötetre osztva.
Második: A zeneeiöadás didaktikája. Közel rokon az els6
szakkal, de külön tartandó az előrelátható nagy kereslet miatt; a
könyvtári anyag is a sűrűbben gyarapodók közé tartozik.
Harmadik: Zeneeszthétika, zenekritika. Ide való a zeoe
filozófiája; (például Molnár G. könyve: >A magyar zene elmélete«,
melyet csak a laikus osztályozna — a czim fogalmazása nyomán —
az első szakba;) de ide tartozik az ügynevezett magyarázó szöveg
is, föltéve, hogy a zeneművet nem csupán techniksga szempontjá-
ból taglalja.
Negyedik : Zenetörténet ; éietírás. Voltaképen három csoport
van itt egybefoglalva: az általános, egyetemes zenetörténet; az
egyes korszakok vagy műfajok monográfiája ; az egyes zenészek
méltatása vagy életr^yza. Ideális volna az anyagnak korszakok
szerint való csoportosítása : talán oly módon, hogy más-más színű
katalógusczédula jelezze a) az ó-korral, b) a zenei középkorral
(Krisztus után a XIV. század közepéig) foglalkozó műveket;
c) a renaissance ideje (circa 1850—1600), d) a hangszámjegyzés
(generalbassus) kora (1600—1750 körűi); e) síz ú^ kort tárgyazó
könyvek csoportja lenne. Ha fölemlítem, hogy e legutóbbi -
mindenesetre nagyobb tömegű - munkákat Németországban ismét
alosztályokra különítik (klasszikus, romantikus, prograramzene,
Wagner-zene stb.): csak azt bizonyítom az aggodalmaskodókkal
szemben, hogy az én tizes osztályozásom korántsem a tárgyába
mélyedt szakembernél gyakori elfogultságból ered. Hiszen még az
»egyházi és világi zene« kettécsoportosítását sem hirdetem, holott
egyik-másik zenebúvárunk ezt elengedhetetlennek tartja.
Ötödik: Zeneiskolai ügyek. Értesítők, évkönyvek stb. Azért
külön csoport, mert teljesen elüt a többi zenei irodalomtól. Ide
osztályozandónak tartom a zeneiskolai hangversenyek műsorait
is, annál is inkább, mert igen sokszor nem szorítkoznak a mű-
sorra, hanem az iskola ismertetését is tartalmazzák; praktikus
szempontokat szolgálnak.
Hatodik: Gyűjtemények; zenei lexikonok, folyóiratok, szak-
lapok. Tehát ez a csoport is iiárom szaknak egybevonása. Gyűj-
temény alatt itt nem az egyféle művek sorozatát értem; például
»A zenevilág nagyjai« czím alatt megkezdett, szomorú emlékű
- Rereszty Istvántól 82^
vállalat ép úgy, mint Fétis betűrendes »liiographie universellet-je,
csakis az életrajzi, azaz a történelmi (IV.) szakba tartozhatik.
Hanem a Vl-ba való minden többoldalú, változatos tartalmú
gyi^teményes vállalat. Az ilyen, vegyes tartalmú gyűjtemény
mindenesetre egy^ütt tartandó. Szomorú kulturális viszonyainkat
több irányban is erősen jellemzi, hogy irodalmi gyűjteményes
vállalataink úgyszólván nem is ismerik a zenei irodalmat; a
kezdeményezést egy vidéki vállalatra bízták, a győri »Egyetemes
Könyvtár «-ra, itt is csak egyetlen zenei érdekű fűzet jelent meg:
majdnem két évtizeddel később jött a »Magyar Könyvtár«, majd-
nem 600 füzete közt még mindig csak egyetlen zenei tartalmú-
val; a legfiatalabb ily sokoldalú gyűjtemény, a »Tudományos
zsebkönyvtár«, úgy látszik, rövid idő alatt mindenoldalúlag ki-
építi a zenetudományt — dióhéjban. Mindez azonban valószínűleg
még évtizedek múlva sem növekszik akkorára, hogy különválasz-
tandó lenne a zenei tárgyú időszaki irodalomtól. Ha például &
Nemzeti Múzeumban az illető könyvek az egész gyűjtemény
keretében a nagy könyvtárban maradnak: ottani helyűket leg-
alább a zenei szaknak e VI. csoportjegyzékében egy-egy utalólap
hadd mutassa. De arra gondolok, hogy meg fog még indulni
magyarban is pl. »Zenei segédkönyvek« czimű zenei vállalat,
mely elméleti, történeti stb. szakba vágó fűzetekből áll; ezek
eg\ütt tartandók lesznek e VI. csoportban. Ily gyűjtemények
különben a külföldi zenei irodalom »standard work«-jai közt is
vannak.
Hetedik: Szépirodalom és vegyes. Nem fölösleges csoport.
Hova sorozzuk például Eötvös Károlynak, az egyáltalában nem
» szakzenész €-nek, a magyar zene múltját tárgyaló stilusremekeit,
amelyeknek egyetlen hazai könyvtárból sem volna szabad hiányoz-
niok? vagy hová osztályozzuk Puks Ferencz énektanárnak a
80-as évek végén a Népszínház zenei viszonyairól írt füzetét?
a »Gróf Teleki Blanka-Kör« kiadványait megkezdő »Művészi
benyomások Rembrandtéi Beethovenig«, Dinnesnil könyve, szintén
inkább szépirodalmi, mint eszthétikai mű. — A felelt is lehet
épen vitatkozni, hogy a Hoffmann Ferencz íQúsági iratainak
hosszú sorozata közt megjelent »Beethoven Lajosc ez. könyvecske
vájjon a gyiyteményes vállalatok közé, vagy a szépirodalmi osz-
tályba, vagy az életirataikhoz tartozik-e? — Egyébiránt, a mi
330 A zene irodalma a könyvtárban
még nincs: az már a közel jövőben is lehető; s ha a magyarban
nincs is, de német nyelven hármat is ismerek a költemény-
^anthológiák közül olyant, melynek minden darabja a zenéről szól.
De ott van Seigligetiiöl >A czigány«, a Biharit ozferep^tetö' nép-
színmű; és megvan magyarban Orillparzer (>A szegény muzsikust
M. Könyvesház); Ossip Schubin (»Asbeïnc); Korclenko (>A vak
zenésze), Mörike (»Mozart utazása Prágába«, Olcsó Könyvtár) stb.
elbeszélése ; ezeknek legalább a nagy könyvtár szépirodalmi osztálya-
beli helyét hadd jelezze az érdeklődők számára utalólap a zenei
szakjegyzéknek e VII. alcsoportjában. — Ugyancsak ide osztályozan-
dók a tisztán zenei almanachok, naptárak stb., a mennyiben nem a
Tegyestartalmú »gyűjtemények« (VI.) csoportjába tartoznak.
Nydezadilc : Szövegek. És pedig úgy könyvek, mint akár a
legkisebb nyomtatványok: a ponyvairodalom egyes (úgynevezett
»repülő«) lapjai; a Cziglányi-íéle fordított szövegek két kötete
-csakúgy, mint a népszinműbeli dalok vagy az operett-áriák szö-
vegei. Természetesen »Az Operaház könyvtára« ez. vállalat is,
tnert gyűjteményes vállalat létére sem különnemű irodalmi műve-
ket, hanem merőben dalműszö vegeket tartalmaz. — Ha nem
tisztán zenei könyvtár berendezéséről van szó, hanem egy nagyobb,
sokágú könyvtárnak zenei osztályáéról : akkor a régibb opera-
^zóvegek esetleg ki sem vehetők »A Nemzeti Szinház Könyvtára«
•<»imû, elsősorban drámákat felölelő vállalatból, de szükséges,
hogy itteni helyük megjelölését tartalmazó otalólapjuk legyen a
zenei szak Vili. sz. csoportjegyzékében. — Ugyanide sorolandók
a kóla nélküli egyházi énekeskönyvek, illetőleg a nagykönyvtár-
beli helyük utalólapjai.
KiUnczedik: Müsofok; színlapok. Egyesületi nyomtatványok.
Ismétlem : a zene- és egyéb iskolai zeneelőadások műsora nem
ide tartozik, mert velük szemben nem a művészi szempont az
uralkodó, hanem inkább a zenepedagógiai. A jelen szak úgyszól-
ván statisztikai adattár — a képzelhető legnélkülözhetetlenebb.
Tizedik : Bibliográfia. Vájjon hányan tucíjuk, hogy azt az
igazán óriási munkát, a mibe a magyar zeneirodalom jegyzékének
megszerkesztése kerül, már évekkel ezelőtt nagyrészben elvégezte
valaki? Az alig harminez évet élt Katonai Magyar Gábor
— 1840-töl 1901-ig terjedőleg — megírta a hazai hangjegykiad-
ványok bibliográfiáját: a »Zenevilág« ez. hetilap 1902 végén
Kereszty Istv&ntól 331
el is kezdte közölni, de szánalmasan szegény kultúrvilágunkban
csak alig néhány lapig juthatott Felső támogatás egyáltalán
nem volt kieszközölhető; az önfeláldozóan szorgalmas bibliográfus
váratlan halálával pedig, egyelőre legalább, nyoma veszett a
nagy munkának, 10—15 évi buzgó fáradozás megfizethetetlen
értékű eredményének. Ezt a nagy magyar zenei bibliográfiát fel
kellene kutatni és megszerezni az ország első zenei könyvtára
számára ! Ki tutaja : hány olyan zeneműről számol be, a mely
többé fel nem hajszolható; talán anyagának többsége olyan
elsülyedt világrészt tesz ki, a melynek legalább látható nyoma
— a hiteles forrásokból merített bibliográfia, — hirdesse emlékét.
Hadd tagjuk legalább : mink volt ? mit vesztettünk ? mit ipar-
kodjunk visszanyerni ? — E tizedik szakba, nézetem szerint, nemcsak
kiadói- és antiquarías-jegyzékek valók. Hanem dolgozni kellene
számára nagyon sokat: még pedig azzal a leverő tudattal, hogy
igen kevés lesz a láttatja. így, tuc^juk, hogy id. Szinnyei József
Repertóriuma, a mint ő azt kiadás v^ett a M. Tud. Akadémiához
benyújtotta, nyolcz kötetre való volt — és csak három kötete
jelent meg, igen kevés zenei (történeti, életrajzi) érdekű czikkel;
a többi kötet kéziratban, hozzáférhető az Akadémia levéltárában,
de zenei érdekű ozikkre legföljebb az »esztétika« rovatban utal:
mégis, jobb és több híján e csekély bibliográfiai adatokat is meg
kell szerezni legnagyobb könyvtárunk számára, a melynek mint-
egy tartalomjegyzékéül szolgál a iSr/wny^-repertorium. S még e
gondolható legjobb esetben is, hogy t. i. egyáltalán találunk benne
zenei érdekű utalásokat — össze kell hasonlítani Szinnyei forrá-
sainak jegyzékét a teljes hírlap- és folyóiratjegyzékkel, s az ö
általa még fel nem használt hírlapanyagot valakinek fel kellene
dolgoznia — mert nincs ma három ember sem, a ki csak felét
is ismerné a magyar sajtóban megjelent zenei tárgyú czikkeknek !
A repertórikus módon feldolgozandó anyagot elsősorban a zenei
szaklapok szolgáltassák : hiszen legnagyobb részüknek, sajnos,
nincs tartalomjegyzéke.
Arról beszélni sem merek, hogy például dalszövegek biblio-
gráfiája is hézagot pótolna. Milyen sokakat érdekel, hogy Petőfitől
mit zenésítettek meg, kik és hogyan ? ^ S talán az ilyen biblií)-
> Teljes anyagg^'üjtemény és bibliográfia híján a Fereficzi-íéle Petőfi -
életrajz adatairól sem tudjuk, hogy kimerítők voltak-e a mű megjelentékor (1896).
Hd2 A zene irodalma a könyvtárban
gráfia alapján például ráakadnánk egy eddig lappangó, igazán mélt6
királyhimnuszra . . .
E bibliográfiai csoportba való és elkészítendő végre mind-
ama zenei érdekű tárgyak jegyzéke (utaló lapja), a melyek maguk
nem foglakiak helyet a zenei könyvtárban. Ilyenek:
a) hangszerek a Magyar Nemzeti Múzeum régiségtárából,
valamint néprajzi tárából (a magángyűjtők is igen előrelátóan
cselekednének, ha gyűjteményüknek részletes leírókatalógusát e
zenei könyvtárban őriztetnék az utókor számára);
b) fonogramm- felvételek; ilyeneket azonban előbb még be
kell szerezni. Hogy ez mennyire fontos és sürgős, azt aligha kell
bizonyítgatnom; nem megbecsülhetetlen vívmány-e, hogy egy
Blaháné énekét, Htibay vagy Vecsey hegedűlését, Dohnányi, Juhász
Aladár, Mérő Jolán vagy Szendy zongorajátékát a maguk tel-
jes művészi magaslatán átéreztethetjük a jövő századok nemze-
dékeivel ? Mit nem adnánk érte, ha Beethoven vagy Liszt előadó
művészi nagyságát ilyen módon közvetítve élvezhetnők ! . . .
c) magyar és külföldi művészek festett, rajzolt vagy fara-
gott képei, illusztrácziói ; tudniillik a zenei tárgyúak;
d) jeles zenészek kéziratai (akár betű-, akár kótaírásúak);
e) tankönyvek;
f) mise- és egyéb egyházi énekes-könyvek.
Azt hiszem: a zenei irodalmat ezzel kimerítettem s végig
kijelöltem e határkövekkel:
i. Elmélet, VIL Szépirodalom és vegyes,
II. Az előadás didaktikája, VIII, Szövegek,
III, Történet f kritika, IX, Műsorok; színlapok; egyem-
IV, Törtévet; clctírás. leti nyomtatványok,
V. Iskolai ügyek. X, Bibliográfia.
VI, Gyűjtemények, lexikonok, folyó-
iratok, szaklapok,
♦
Azt hiszem: sikerült az olvasót meggyőznöm arról, hogy
beosztásom a dolgok természetéből folyó, egészséges, logikus. Némi
ellenpróbájául hadd ismertessem egypár németországi tekintélyes
könyvtár rendszerét.
A drezdai szász királyi könyvtár »Musica« szakmájának
könyvosztálya a következő módon van osztályozva:
Kereszty Istvántól 333
1. Történet ; könyvészet ; folyóiratok (szaklapok) ; életr^zok.
(Megvallom: a két középsőt sehogyan sem bírom összeillőnek,
még kevésbbé pedig a többiek keretébe valónak ítélni.)
2. Bevezető munkák; zene-eszthétika ; vegyesek; folyóira-
tok. (Miért itt is folyóiratok? És miért foglalnak már itt helyet
a sehova be nem osztható > vegyesek«, mikor még annyi beoszt-
ható faj osztályozása van hátra?)
3. Szótárak; lexikonok; akusztika. (Hogy illik ez össze?)
4. Egyes elméleti müvek. (10 alosztály!)
5. Történet és elmélet. Alosztályai: egyházi, szinházi és
egyéb világi zene. (De hiszen történet már az első csoportban volt !)
6. Énektudás: történet; elmélet; eszthétika; iskolák.
7. Hangszerekről írott munkák (14 alosztály).
8. Iskolák. (Micsoda következetesség: az ének szakmájába
minden odavonatkozót, iskolákkal együtt, oda is venni, míg a
hangszerek irodalmát elkülönítik iskoláiktól?)
Akad ilyen, a kritikát kihívó felosztás, illetőleg összekeverés
másutt is.
A berlini porosz királyi könyvtár zenei szakmájának beosz-
tása a következő:
Ä) Lexikonok: jegyzékek, indexek.
B) Időszaki munkák: a) németek: I. általános, II. különös
tartalmúak; b) idegen nyelvűek, ép úgy I. és II. Almanachok,
naptárak.
C) Történet: I. Általános, II. különös. Alosztályok: ó-, közép-
és újkor; országok; városok. Ide tartoznak a zeneiskolák évi jelen-
tései. (Ez a vakarcs nagyon tarkává teszi a tisztes csoportot.)
D) Életírás ; monográfiák : a) gyűjtemények, sorozatos kiad-
ványok; ß) különálló művek. (Hát a C) szakban nem vették észre
a sorozatos kiadványokat? És vájjon minden tárgyú monográfia
ide való-e?)
E) Énekről írott művek. Alosztályok: I. Általánosak: fizio-
lógia ; iskolák ; férfikar ; iskolai és népének. II. Vallási ének : álta-
lánosság, történelem; a gregorián ének ; evangélikus egyházi ének.
III. Világi ének: opera, dal. (A felosztás nem logikus. Férfikar
vagy népének egyaránt lehet világi is, egyházi is.)
F) Hangszerekről : készítésük ; iskolák.
382 A zene irodalma a könyvtárban
gráfia alapján például ráakadnánk egy eddig lappangó, igazán méltó
királyhimnuszra . . .
E bibliográfiai csoportba való és elkészítendő végre mind-
ama zenei érdekű tárgyak jegyzéke (utaló lapja), a melyek magok
nem foglalnak helyet a zenei könyvtárban. Ilyenek:
a) hangszerek a Magyar Nemzeti Múzeum régiségtárából,
valamint néprajzi tárából (a magángyűjtők is igen előrelátóan
cselekednének, ha gyűjteményüknek részletes leírókatalógusát e
zenei könyvtárban őriztetnék az utókor számára);
b) fonogramm- felvételek; ilyeneket azonban előbb még be
kell szerezni. Hogy ez mennyire fontos és sürgős, azt aligha kell
bizonyítgatnom; nem megbecsülhetetlen vívmány-e, hogy egy
Blaháné énekét, Huhay vagy Vecsey hegedülését, Dohnányi, Juhász
Aladár, Mérő Jolán vagy Szendy zongorajátékát a maguk tel-
jes művészi magaslatán átéreztethetjük a jövő századok nemze-
dékeivel ? Mit nem adnánk érte, ha Beethoven vagy Liszt előadó
művészi nagyságát ilyen módon közvetítve élvezhetnők ! . . .
c) magyar és külföldi művészek festett, rajzolt vagy fara-
gott képei, illusztrácziói ; tudniillik a zenei tárgyúak;
d) jeles zenészek kéziratai (akár betű-, akár kótaírásúak);
e) tankönyvek;
f) mise- és egyéb egyházi énekes-könyvek.
Azt hiszem: a zenei irodalmat ezzel kimerítettem s végig
kijelöltem e határkövekkel:
i. Elmeiét VIL Szépirodalom és vegyes,
IL Az előadás didaktikája, VIIL Szövegek,
IIL Történet j kritika, IX, Műsorok; színlapok; egyesü-
IV. Törtévet; elctírás. leti nyomtatványok,
V. Iskolai ügyek, X, Bibliográfia.
VI. Gyűjtemények, lexikonok, folyó-
iratok, szaklapok,
♦
Azt hiszem: sikerült az olvasót meggyőznöm arról, hogy
beosztásom a dolgok természetéből folyó, egészséges, logikus. Némi
ellenpróbájául hadd ismertessem egypár németországi tekintélyes
könyvtár rendszerét.
A drezdai szász királyi könyvtár »Musica« szakmájának
könyvosztálya a következő módon van osztályozva:
Kereszty Istvántól 333
1. Történet ; könyvészet ; folyóiratok (szaklapok) ; életr^zok.
(Megvallom: a két középsőt sehogyan sem bírom összeillőnek,
még kevésbbé pedig a többiek keretébe valónak ítélni.)
2. Bevezető munkák; zene-eszthétika ; vegyesek; folyóira-
tok. (Miért itt is folyóiratok? És miért foglalnak már itt helyet
a sehova be nem osztható »vegyesek«, mikor még annyi beoszt-
ható faj osztályozása van hátra?)
3. Szótárak; lexikonok; akusztika. (Hogy ilHk ez össze?)
4. Egyes elméleti művek. (10 alosztály!)
5. Történet és elmélet. Alosztályai: egyházi, színházi és
egyéb világi zene. (De hiszen történet már az első csoportban volt !)
6. Énektudás: történet; elmélet; eszthétika; iskolák.
7. Hangszerekről írott munkák (14 alosztály).
8. Iskolák. (Micsoda következetesség: az ének szakmájába
minden odavonatkozót, iskolákkal együtt, oda is venni, míg a
hangszerek irodalmát elkülönítik iskoláiktól?)
Akad ilyen, a kritikát kihívó felosztás, illetőleg összekeverés
másutt is.
A berlini porosz királyi könyvtár zenei szakmagának beosz-
tása a következő:
Ä) Lexikonok; jegyzékek, indexek.
B) Időszaki munkák: a) németek: I. általános, II. különös
tartalmúak; b) idegen nyelvűek, ép úgy I. és 11. Almanachok,
naptárak.
C) Történet: I. Általános, II. különös. Alosztályok: ó-, közép-
és újkor; országok; városok. Ide tartoznak a zeneiskolák évi jelen-
tései. (Ez a vakarcs nagyon tarkává teszi a tisztes csoportot.)
D) Életírás ; monográfiák : a) gyűjtemények, sorozatos kiad-
ványok; ß) különálló művek. (Hát a C) szakban nem vették észre
a sorozatos kiadványokat? És vájjon minden tárgyú monográfia
ide való-e?)
E) Énekről írott művek. Alosztályok: I. Általánosak: fizio-
lógia ; iskolák ; férfikar ; iskolai és népének. II. Vallási ének : álta-
lánosság, történelem; a gregorián ének ; evangélikus egyházi ének.
IIL Világi ének: opera, dal. (A felosztás nem logikus. Férfikar
vagy népének egyaránt lehet világi is, egyházi is.)
F) Hangszerekről: készítésük; iskolák.
H84 A zene irodalma a könyvtárban
0) Zeneelmélet: Általános zenetan; alaktan; hangszerelés-
tan; hangjegyírás. (Mindenesetre ide tartoznék az akusztika, sőt
az eszthétika is.)
H) Akusztika. Vegyesek, összegyűjtött értekezések. Összes
müvek. Eszthétika. (Az elsőnek és utolsónak bizonyára semmi
helye sincs az »összes kiadások c rovatában.)
1) Szövegek.
Hasonló, nem követendő példákat a következő fejezetben is
kénytelen leszek bemutatni.
B) Á zeneirodalom (Masica practica).
A hangjegyállomány elhelyezésének föelve ugyanaz, a mi a
könyveké: háromféle nagyság szerint a beszerzés időrendjében,
a növedéknapló folyó számával ellátva.
Azonban a zeneművek alakja lényegesen különbözni szokott
a könyvekétől; a kóták rendesen igen vékonyak; bekötésről, a
füzeteknek élükre való állításáról szó sem lehet ; az egyedüli czél-
szerű megőrzési mód: egymásra fektetni a kótákat, még pedig
legföljebb arasznyi magasságban, körülborítani a por ellen védó
vászontakaróval és jól átkötni ; i mindegyik ilyen hangjegy-köteg
^gy-Ggy kihúzható poiczon vagy fiókban fekszik, a melynek fel-
irata: a rajta nyugvó zeneművek növedéknaplóbeli két határ-
száma. (Természetes, hogy a növedéknapló itt is megjelöli minden
kóta nagyságái, formátumát, hogy tudjuk hol keresni.)
A gyűjteményes, illetőleg »összes« kiadások az egész kóta-
anyag vegében^ azaz hogy a zeneműtár helyiségének végében
őrzendők; 2 egy ily kiadásnak egyetlen száma legyen, de mind-
egyik darabja azonfelül alszámozást is kap.
Rendkívül sok osztályra vagy szakra, vagy alcsoportra volna
tagolható a zeneirodalom állománya. Nagy nehézséget okoz az,
' Talán még jobb, ha fenékül és fedőlapul a kóláknál valamivel
nagyolíb kemény karionlap szolgál, egyik oldalon vászonnal egymáshoz erő-
sitve, a másik oldalon pedig, és alul, fülül egy-egy vászonleffentyű való »
kóták kürülburkolására. így kötendő át a csomag szalaggal.
« Számozásuk a nüvedéknaplóban a rendes, de egyenlőségi jellel mel-
léje Írandó valamely igen magas szám (például a rendesnél lOO.OOO-rel több).
a mely egyedül jut a kótapéldányra.
Kereszty Istvántól a35>
hogy a felosztás alapjául szolgáló eszmék körei minduntalan met-
szik egymást. Egyik ilyen gondolat a művészeti fok vagy szín-
vonal szempontja; e szerint van: népi, naiv zene, aztán mondva
csinált, mert oktatásra szánt kólák, s a művészi magaslaton álló
zene háromsága. Más ilyen alapul vett gondolat a hangzó közeg,
az előadó eszköz szempontja; e szerint van: az emberi hang-
szer zenéje, az ének, és van hangszerzene ; a kettő társul is. Har-
madik uralkodó eszme, a mely szerint a zenei alkotások osztályoz-
hatók: a műfaj gondolata; e szerint lehet: nóta, zsoltár, ábránd,,
rapszódia, chaconne, intermezzo, passió, ballet és még néhány
tuczat másféle zenemű. De lehet még néhány szempontot alkal-
mazni: van tudniillik magyar és nem-magyar, van egyházi és^
világi zene; a régiség elve szerint felosztva, ha fölöslegesnek
tartanák a zenei könyveknél megkülönböztetett öt korszakot : van
régibb (a Hanslick szerinti »formák játékac) és modem (csak a
kifejezés, jellemzés törvényét ismerő) zene; van nyugati (tempe-
rált) és exótikus (kalandos rezgésszámú hangokból álló) zene
— s talán még egyébfajta.
És mind e schémák találkoznak mindegyik zeneműben! Pél-
dául a > Rákóczi-induló c a most felsorolt hatféle osztályozás sze-
rint : 1. művészi zene (ámbár népi motívumokból szőtt) ; 2. hang-
szerzene, már akár zongorára, akár czigán y zenekarra írva; vagy
pedig a régi Rákóczi-nótát utánzó szöveggel ellátott karénekmű ;
3. induló, még pedig műfajának egyik legnevezetesebb darabja;
4. a leghatározottabban nemzeti zenemű, magyar; 5. világi (van-
nak, legalább a művészi zenében, egyházi indulók is); 0. nyugati
zene (noha az exotikumnak, a keleti jellegnek bélyege megvan
rajta). A mit még nem is említettem : a szerző betűrendje szerint
való hetedik felosztás, tudniillik a Rákóczi-indulónál, kétfelé sze-
replést is követel; a hagyomány szerint a hires Bihari János
volta szerzője, de Scholl Miklós írta át zongorára s ennek nevé-
vel terjedt el, valószínűleg méltán ; hiszen a Berlioz nevével meg-
jelent formában ismét mássá lett az induló; ép úgy, mint a
Szabadi- Frank'iéX^ »Török-magyar induló (Plevna-induló)«, a
franczia Masseriet feldolgozásában mássá vált (hosszabbá és kü-
lönbbé), s ezért a szerzők katalógusában külön az »Mc betű alatt
is elő kell fordulnia, de az »Sz« betüben is. Az eldöntésre váró
kérdés tehát az, hogy a növedéknaplóbeii időrenden kívül a hét-
:^36 A zene irodalma a könyvtárban
féle osztályozást, hétféle katalógusrendszert mind életbe kell-e lép-
tetni? Hiszen az olvasóközönség, a kutatók legnagyobb része a
hétféle szempont valamelyike szerint keres kielégítést; nemrégi-
ben a Nemzeti Múzeumban meglevő csárdásokat kérte elő és
tanulmányozta végig egy zeneakadémiai tanár ; mások az egyházi
izenét vagy Volkmann műveit, s hasonló szűkebb kört keresnek.
Megkísérlem egyeztetni az osztályozó szempontokat. Magyar
olvasóknak írok, tehát nem szükséges külön kifejtenem, hogy az
oly sajátságos és ezért világszerte fűszeres csemegéül kedvelt
magyar zenének tanulmányozása és ez alapon mentől magasabb
művészetté fejlesztése, azaz jövője, mennyire megköveteli nemzeti,
azaz népi zenénk kulöntartását és ebbeli gyűjteményünknek lehető-
leg teljessé kiegészítését. Ebből következik, hogy a legkomolyabban
szükséges minálunk a zeneműveknek művészeti fokuk szerinti
•és a nemzeti elv szerinti katalogizálása.
A művészeti színvonal szerinti (népi, didaktikus, művészi)
háromság magában foglalja a műfaj megnevezését is, a mi a
zenemű-gyűjtemény legtöbb látogatójának egyik első igényét elé-
gíti ki. Keresnek — kiválogatás végett — népi dalokat és tán-
<;zokat, egyáltalán művészibb dalokat, hangverseny-áriákat, balla-
<iákat (ujabban kuplékat), kantátokat, korálokat, motetteket
miséket, rekviemeket, passziókat, oratóriumokat, operetteket, ope-
rákat; művészibb tánczzenét; szalonzenét (ilyen a nocturne,
berceuse stb.); fúgákat, szonátákat, hangversenydarabokat, ábrán-
dokat, rapszódiákat, ouverture- őket, suite-eket, szimfóniái költemé-
nyeket, szimfóniákat stb.: ezeknek a műfajoknak meg kell, hogy
legyen külön-külön czédulakatalogusuk. A tömérdek műfagra úgy-
szólván csakis a magasabb művészet termékei ágaznak el. A mű-
vészeti fok szerinti betűrendes czédulakatalogus három részre
szakítandó: a »Népi zene« felírású feloszlik »dal«, »tánczdal«,
»tánczzene«, »ábránd« külön betűrendes szakkatalógusokra; az
»Oktató zene« szakma feloszlik »iskola« és »gyakorlat (vagy:
tanulmány)« szakkatalógusokra; a »Művészi zene« czímű pedig,
az imént felsorolt, alább részletezendő jó két tuczat műfaj szak-
katalógusaira.
Megjegyzem, hogy a »Népi zene« osztálya német, olasz
stb. népdalokat és tánczokat is tartalmaz. Viszont a »Magyar
zene« osztályába ép úgy a külföldi, mint a hazai szerzőktől mind-
Kereszty Istvántól 387
!9zi fel kell venni, de egyszersmind csakis azt, a mi magyar stilú;
tehát Beethoven és Schubert ama darabjait is, a melyekben
magyar hangok ütik meg a fület ; míg például az ízig-vérig magyar
László Árpádnak bármilyen sikerült »Valse de concertc-je ebbe
*az osztályba nem való.
Hát a ki az összes zeneszerzők bárminő stílusú müvei
közt keres . tájékozást : hogyan akadjon a magyar szerzőkre ?
Vájjon a zeneszerzők szerinti betűrendes katalógust két külön
részre kell-e osztani: a magyar és az idegen zeneszerzők
ABC-jére ? Valóban, ez volna a legczélszerübb. Mert, hogy egyet-
len nagy teljes czédulakatalógusban az egyik fajtájú czédulát
valami feltűnő jellel lássuk el, például másszinO czédulát hasz-
náljunk, ezt inkább a zeneszerzők korszakának indikálására vélem
fenntartandónak : túlság nélkül, berlini mintára, csak két nagy
időszakot különböztetve meg; a második 1750 körül kezdődik,
körülbelül a nagy Oluck felléptével. (Könnyű belátni, hogy csak
a szakértő tudja, hogy például a nem-magyar nevű Kauders^
nek olasz kiadónál megjelent darabjai : magyar zeneszerző müvei,
noha nem-magyar a stíljük. Épen így a szerzők működési kora
is másféle tudást igényel, mint a minővel Magyarországon okleve-
let szokás szerezni.)
Az egyházi — s illetőleg bármely vallásbeli rituális —
zeneműveket a műfajok szerinti czédulakomplexumban lehet
kitüntetni, ugyancsak katalógus-czédulájuknak külön színe, vagy
valamelyes megjelölése útján.
Az előadás eszköze szempontjából való osztályozás feltétlenül
szükséges. Még a gyakorlat emberei is: énekesek, karnagyok,
hangversenyrendezők, számtalanszor kénytelenek szemlét tartani:
mi van meg énekre, mi van meg egyik-másik hangszerre vagy
hangszercsoportra (például vonósnégyesre), esetleg teljes zenekarra ?
A művek gyakorlati kivihetősége függ ugyanis e különböző módok-
tól. Tehát az énekműveknél fel keli tüntetni a katalógusczédulán,
hogy vájjon csakis énekszólamra vannak-e írva, vagy pedig hang-
szerkísérettel ? Ez utóbbi esetben az összes ott szereplő hang-
szerek meg legyenek nevezve a czédulán; de mind a két eset-
ben az ís adva legyen, hogy mely magas vagy mély ének-
szólamokra (esetleg gyermek-, női, férd, vegyes karra) készült a
mű. Azonban fontos, hogy külön czédulakatalógusuk legyen a
Magyar KOnynsflml«. 1908. IV. Azét. 22
838 A zene irodalma a könyvtárban
»Művészi zene« osztályában az egyszólamú énekeknek; külön
a két-, külön a háromszólamúaknak, külön a férfikaroknak, ismét
külön czédulakatalógosuk a női és külön a vegyeskaroknak ; ép
így külön-külön a hangszerkísérettel írott egy- és többszólamú
müveknek ; hasonlóképen a csak egy hegedűre, csak két hegedűre
stb. írott zenemüveknek, a mint alább teljes részletességében kell
e nélkülözhetetlen beosztást táblázatban bemutatnom.
Tisztábban látás végett összegezzük a katalogizálásról
elmondottakat
Kilence irányban lesz tehát áttekintésünk a hangja-
állományról :
1. a kóta beszerzési idejét, valamint 2. helyét a könyv-
alakú növedéknaplő mutatja ; míg a többi irányban való fel-
világosításra legajánlatosabb czédulakatalógusokból midössze három,
teljesen egyező, példány kell ; egyikből 3. az összes szerzőket
hamarosan meg lehet talábi; még pedig 4. külön a magyarokat,
betűrend szerint kiválogatva a teljes anyagból és egy csoportba
tömörítve; 5. a zenetörténeti áttekintést ugyané kettéválasztott
czédulakatalógus nyújtja, például a czéduláknak két- vagy többféle
színével. A második czédulakatalógus betűrendje, három kom-
plexumba osztva, 6. a darabok művészeti fokát (népi, oktató,
művészeti minőségét) és 7. mindegyik fokban műfegukat tűnteti
fel. A harmadik betűrendben pedig meglelhetők a zeneművek
8. előadó eszközük szerint (ének; ének és hangszer, kizárólag
hangszer) csoportosítva, s e keretben 9. a sokakat méltán érdeklő
egyházi jellegű művek lesznek feUsmerhetők az 5. alatt előadott
módon.
Szemléltetőbbé tehetem a következő táblázattal: a három
teljes betűrendes katalóguspéldány közül az első : 2 nagy tömegre
oszlik; a második: 3 tömegczím alatt 26 oszlopban sorakozik;
a harmadik pedig : szintén három tömeg-czím alatt 29 szakra
hull szét, — így :
Első:
Magyar zeneszerzők. . — Nem-magyar zeneszerzők. (Közbül
mind a két tömegben, más színben a régi, azaz 1750 előtt virág-
zott zeneszerzők.)
Kereszty IstvAntól 339
Második :
Népi zene : Dal. Táncz. Ábránd.
Oktató zene: Iskolák. Gyakorlatok.
Művészi zene: Dal. Ária. Ënekballada. Kupié. Choral; hym-
nus. Cantate. Motelt. Mise, Te Deum stb. Requiem. Passió; ora-
tórium (egyházi, világi). Operett. Opera. Művészibb tánczzene;
egész balletmû. Kamarazene. Romantikus- és szalonzene. Hang-
versenydarab. Megnyitó. Szerenád. Suite. Szimfóniái költemény.
Szimfónia.
Az egyházi jellegűek, még a népi osztályban is, czédul^uk
színével kitűnjenek.
Harmadik :
Ének: Egy szólam. Két szólam. Három szólam.Gyermekkar.
Női kar. Férfi kar. Vegyes kar.
Ének és hangszer: Egy énekszólam. Két ének szólam. Három
énekszólam. Kar.
Hangszer: Egy és két hegedű. Vonóshármas. Vonósnégyes.
Vonósötös, hatos; kettős quartett. Hegedű, és: zongora (vagy hárfa,
vagy harmónium). Zongora két kézre. Zongora kettőnél több
kézre. Zongorás hármas. Zongorás négyes. Zongorás ötös. Hetes;
nyolczas; kilenczes. Gordonka, esetleg kísérő hangszerrel. Nagy
bőgő, esetleg kísérő hangszerrel. Fafúvók, esetleg kísérő hang-
szerrel. Rézfúvók, esetleg kísérő hangszerrel. Hárfa. Orgona; har-
mónium. Zenekar (akár kisebb, akár teljes).
Nem akarok hosszadalmas lenni, azért nem idézem a »zenei
irodalom« fejezetében hivatkozott könyvtárak kótarendjét, mely
különben is jobban hasonlít az önállóan fölépítettem rendszerhez,
mintsem a zenei könyvek elrendezése. Mégis, remélem, előnyömre
szolgál, ha a nagy czímtömegből egyet-kettőt kiragadok össze-
hasonlításul.
A drezdai kir. könyvtár kótaállományának nagyban ez a rendje:
A) Egyházi énekek.
£) Világi énekek. Operák.
22*
840 A zene îrod&lma a könyvtárban
C) Hangszerzene. (> Kétségbeejtő c mûfsurészletezéssel, mint
egy látogatótársain megjegyezte.)
D) összegyűjtött munkák: a) gyűjteményes kiadványok,
b) iskolák. (Emezek teljességgel nem tartozhatnak az »összes
mQvek« magas mQvészetével egy szakmába; de meg nem is
összefoglaló munkák. Csak nem lehet egy angol nyelvtant Shakes-
peare »összegyűjtött munkáival« ugyanegy könyvtári szakba
sorozni ! ?)
E) Elméleti müvek. (Azaz: zenei irodalom. Ezt az osztályt
régen áttették a nagy könyvállományba, de a ezime még a zene-
szerzemények katalógusában szerepel.)
F) 1. Szövegek és színlapok; 2. szomorú- és vígjátékok
drámák, költemények. (Már ez csak nem való kótagyűjteménybe?)
Boroszló egyesült nagy könyvtára nem különíti el a kéz-
iratú kótákat a nyomtatottaktól ! Egyébiránt berendezése gondos,
»bene distinguit« — azonban ilyen quiproquo ékteleníü el a
német alapossággal készült (s már három óriás osztályon az egész
ABC'i felhasznált) szisztémát:
Ahtheilung IV,
Sch. Tankönyvek, iskolák, gyakorlódarabok énekre vag}'
hangszerre.
Sch. a. összes művek (pl. Bach Sebestyén minden munkái).
Ilyen heterogén dolgoknak ugyanegy Abtheilungba egymás
mellé sorolásával, s könyveknek a kóták közé száműzésével csak-
ugyan nem volna szabad találkoznunk színvonalon álló könyv-
tárban.
E dolgozatomnak nem volna szabad merőben akadémikus
értékűnek maradnia. Zenei érdekű könyvtárak és zenemű-gyüjle-
mények szüksége már régóta megvan, ezt a közszükséget hova-
tovább ki kell elégíteni; a tárak első kelléke pedig a rend, az
áttekinlhetüség. Kifejtettem, hogy az osztályozás, túlságos részle-
tezése nélkül is, életrevaló; a gyakorlati igényeket kielégítő és
logikus beosztás lehető : ezután már csak az vár megállapításra,
hogy sokkal ezélszerübb, mert könnyebb, már most életbe lép-
tetni — és az ország ily gyűjteménye számára példaadóul kimon-
Kereszty Istvántól 341
dani — az itt kidolgozott rendszert, a mennyiben ma még leg-
első könyvtáraink is, zenei szempontból, aránylag nem gazdagok,
s így az anyagnak yj, helyes osztályozása sokkal kevesebb gon-
dot, munkaerőt és időt venne igénybe, mint például egy vagy
több évtized múlva, a mikor az osztályozni való anyag sokkal
nagyobb lesz, s a mikor az addig megtartandott helytelen rendszer
átkát, súlyát s az újjárendezés fáradságát sokkal erősebben fog-
ják megsínyleni. Pericultim in mora.
Ha t. czikkíró kollégánk egyébként tanulságos és érdekes dolgozatában
megmarad a mellett, hogy a mindinkább jelentkező szükséglet kielégitésére
mielőbb egy zenei könyvtár lenne felállítandó, mondjuk pl. az Orsz. m. kir.
zeneakadémiával kapcsolatban, és ezt az általa kidolgozott és a fentebbiek*
ben előadott rendszer alapján kellene berendezni, felállítani és kezelni, a
legnagyobb készséggel írnánk alá magunk is minden sorát
Ö azonban nem ezt akaija; hanem, hogy a Nemzeti Múzeum Széchényi-
Országos-Könyvtárának zenei szaka egészíttessék ki ily nagy zenei könyv-
tárrá, kQlön helyiségben, »jókora pénzösszeg« felhasználásával, hivatott szak-
ember vezetése alatt, még pedig haladéktalanul, sürgősen, nehogy — úgy-
mond — ezentúl is okunk legyen a könyvtárban a pirulásra, ha a hozzánk
forduló zeneszerzőknek nem tudjuk előadni a szakmájukba vágó jelentős
külföldi munkákat
Ezzel pedig nem érthetünk egyet.
Eltekmtve attól, hogy épen nem látjuk indokoltnak, miért lenne szük-^
séges a többi tudományos szak elhanyagolásával, esetleg ezek rovására a.
zenei szakot ily nagy arányban kifejleszteni, annak sem látjuk semmi okát,
miért kelljen pirulnia a könyvtárnak a miatt, hogy a külföldi zenei munkák
nincsenek meg benne. A magunk részéről csak azt tartjuk, — nem szégyen-
letesnek, hanem sajnálatra méltónak — hogy részben anyagi eszközeink elég-
telensége, részben pedig más okok miatt nem vagyunk képesek azt a nagy
számú magyar és magyar vonatkozású irodalmi terméket megszerezni, a
melyek gyűjteményeinkből mindezideig hiányoznak.
Mert — és erről felejtkezett meg úgy látszik teljesen a t czikkíró — a
Széchényi-Országos-Könyvtárnak ez a rendeltetése; ez az alapítója által meg-
szabott feladata: összegyűjteni és féltékeny gonddal megőrizni mindazt, a mi
magyart, vagy magyar vonatkozásút az irodalom létrehozott.
Ennek minél tökéletesebb megvalósítása a magyar nemzeti kultúra
szempon^ából bizonyára hason líthatlanul fontosabb, mint a zeneszerzők
a könyvtár feladatán kívül eső kívánságának teljesítése.
És ha mi ennek a fontosabb, magasabbrend ü, magában véve is sok
szellemi munkát és anyagi áldozatot igénylő feladatnak szenteljük minden
erőnket, e miatt nemcsak pirulnunk nem kell, hanem bizonyára minden,
magyar szívvel érző és magyar lélekkel gondolkozó kutató elismeréssel fogja,
kísérni ebbeli törekvéseinket. Szerkesztő. \
TARCZA.
JELENTÉS
A MAGY. NEMZ. MÚZEUM ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI
KÖNYVTÁKÁNAK ÁLLAPOTÁRÓL
AZ 1908. ÉV HARMADIK NEGYEDÉBEN.
I.
A nyomtiúványi osztály anyaga a lefolyt évnegyedben ki>
teles példányokban 2685 db, vétel útján 91 db, ajándék útján
18 i db, összesen 2900 db nyomtatványnyal gyarapodott. Ezen-
felül köteles példány czímén beérkezett: alapszabály 230 db,
egyházi körlevél 71 db, falragasz 1008 db, gyászjelentés lő69
db, hivatalos irat 258 db, műsor 509 db, perirat 0 db, színlap
2070 db, zárszámadás 598 db, vegyes 040 db, összesen 7572
db apró nyomtatvány.
Vételre fordíttatott 1158-3() korona, 128 márka és 80 lira.
Ajándékaikkal a következők gyarapították a nyomtatványi
osztály anyagát : Aldásy Antal, Bács-Bodrog vármegyei törté-
nelmi társulat. Balatoni Szövetség Siófok, Barlai-Szabó Titusz
Lőcse, Boros (íyula, M. kir. belügyminisztérium, Bosnyák-herczego-
vinai országos kormány Sarajevo (8 db), Bruckner Győző Igló.
BüilapesL székes-főváros (4 db), Dunamelléki ref. egyházkerület.
Eperjesi Szécliényi-kür, Erdélyi Múzeum-Egylet Kolozsvár, Érseki
joglyceum igazgatósága Eger (2 db), Fejérpataky László (8 db),
Finaly Gábor (2 db). Fővárosi könyvtár. Fővárosi közmunkák
tanácsa, Gulyás Tál (2 db), Herman Ottó, Horváth Géza, Jed-
licska ['ál, Kereszty István, Korsós Ferencz Kalocsa, Kováts László,
Magyar Iparművészeti Társulat, M. kir. központi statisztikai hiva-
tal, M. kir. orsz. meteorológiai és földmérési intézet, M. kir. posta-
s távírda vezérigazgatóság, Magyar Nemzeti Múzeum igazgató-
sága, Magyar Tudoinányos Akadémia (2 db), Melich János (2 db),
Országos Törvénytár szerkesztősége, Pap József, Püspöki iroda
Évnegyedes jelentés a M. N. Múzeum könyvtárának állapotáról 343
Veszprém, Reclam Philipp . Leipzig (3 db), Smithsonian Insti-
tution Washington (6 db), Statistische Central-Commission Wien,
Sulyovszky István Krasznahorka, Thallóczy Lajos (2 db). Tolna
vármegye Múzeuma Szekszárd, Török Sándor Beregszász, Tre-
bitser Géza (2 db), Unitárius papi hivatal Székely-Udvarhely,
M. kir. vallás- és közoktatásügyi ministerium (73 db).
A könyvtár helyiségeiben a lefolyt évnegyedben 2432 egyén
5057 kötet nyomtatványt használt; kölcsönzés útján pedig 650
egyén 1292 kötetet.
A lefolyt évnegyedben 683 munka osztályoztatott, a melyek-
ről összesen 836 czédula készült. Kötés alá készíttetett 272 munka
384 kötetben.
A köteles példányok átvételére berendezett helyiségbe ezen
idő alatt 630 csomag érkezett; ugyaninnen 1053 levél expediál-
tatott, a miből 351 reklamálás volt!
Az 1897: XLL t.-cz. intézkedései ellen vétő nyomdatulaj-
donosokkal szemben megindított peres eljárásból kifolyólag kár-
térítés és pénzbüntetés fejében 4 esetben 41*36 korona folyt be.
11.
A kézirattár H. lefolyt évnegyedben egyetlen darabbal gya-
rapodott, Horace Harttól, az oxfordi egyetemi nyomda ellenőrétől
megszereztük 17 shilling 6 penceért a cambridgei Trinity college-
en levő Korvin-kódex czímlapjának fényképmásolatát.
A személyzet munkásságát főleg a néliai Nagy Iván hagya-
tékából származó darabok feldolgozása vette igénybe ezen évne-
gyedben is. A nagyértékű gyűjteménynek egyik fele, melybe az
irodalmi értékű levelezéseket soroztuk, feldolgoztatott, míg a
genealógiai és egyéb feljegyzéseket tartalmazó iratok rendezése
most folyik.
Az évnegyed folyamán 23 kutató kereste fel a kézirattárt,
használván 76 kéziratot és 52 irodalmi levelet: kikölcsönöztetett
2 kézirat és 2 irodalmi levél.
111.
A hirlapkönyvtár a lefolyt évnegyedben köteles példányok
útján 335 évfolyam 26.135 számával, ajándék útján 1 évfolyam
51 számával, vásárlás útján 2 évfolyam 605 számával, összesen
338 évfolyam 26.790 számával gyarapodott.
Vásárlás : A bécsi »Novine Szerbszke« 1815: II. fele (20 ko-
rona), az »Idők Tanuja«, >Katli. Néplap«, >Kalh. Hetilap«, »Kath.
Iskolai Lap« (1849) eg>'es számai (5 kor. 50 fill.) és folytatólag
amerikai magyar hírlapok. — Ajándék Trebitser Gézától, a pesti
>Ephemerides Politico-Litterariae« 1791: II. félévi kötete.
344 Évnegyedes jelentés a M. N. Múzeum könyvtárának állapotáról
Az évnegyed folyamán a könyvtárban 414 olvasó 700 hiiv
lapnak 954 évfolyamát 1062 kötetben, házon kívül 15 olvasó 24
hírlapnak 64 évfolyamát 79 kötetben, összesen 429 olvasó 742
hírlapnak 1018 évfolyamát 1141 kötetben használta.
Czéduláztatott 215 évfolyam, kőzte 12 i^ lap. Átnézetett
337 évf. 20.173 száma.
A nyomdai kimutatással érkezett köteles példányok a gya-
rapodási naplóba Írattak s a nyilvántartási naplóba vezettették^
a számonként beérkezett hírlapok a betűrendbe osztályozva elhe-
lyeztettek. A csomagküldeményben * hiányzott hirlapszámok azon-
nal reklamáltattak és feljegyeztettek, de időnként a bekötés alá
rendezéskor is történt reklamálás.
IV.
A levatár a lefolyt évnegyedben vétel útján 351 db, aján-
dék útján 449 db, letét útján 151 db, összesen tehát 951 db
irattal gyarapodott.
Vételre fordíttatott 1210 korona, 1000 márka és 3-05 frank.
A törzsanyag gyarapodásából a középkori iratok csoportjára
esik 17 db, az i^abbkori iratokéra 331 db, az 1848/49-es iratok
csoportjára 1 db, a gyászjelentések csoportjára 444, a nemesi
iratokéra 6 db.
Ajándékaikkal Bányász Líyos, dr. Döry Ferencz, dr. Iván\i
Béla, Pálinkás Gyula és Szabó József gyarapították a levéltár
anyagát.
A családi levéltárak száma i^abb levéltárral nem gyarapo-
dott. A már letéteményezett levéltárak közül az Agcsernyöi Szerda-
helyi levéltár gyarapodott 151 darab irattal.
A czímereslevelek csoportja a következő darabokkal gya-
rapodott: 1. 1453. január 3. V. László czíraereslevele Eperjes
város részére. Szöveg és czímerkép egyszerű másolata. 2. 1540.
márczius 7. Buda. János király czimereslevele Gávai Lukács
részére. 3. 1588. május 12. Rudolf császár czimereslevele Nagy
.János részére. 4. 1GG5. szeptember 2. Bécs. I. Lipót czimeres-
levele Kádár máskép Kállay György részére, a czímerkérö folya-
modványnyal együtt (2 db). 5. 1763. október 10. Győr vármegye
nemesi bizonyítványa Nagy István és rokonai részére.
A nevezetesebb szerzemények közül kiemelendők azok az
iratok, melyek Paul Gottschalck berlini antiquártól szereztettek
meg, s melyek között kiválik í. Lipót császárnak Caprara Eneas-
hoz intézett í3 darab sajátkezű levele, úgy tartalmuknál fogva,
inint pedig számukra nézve, a mennyiben Lipót királynak saját-
kezű levelei ily nagy számban az utolsó években nem igen kerül-
tek eladásra, továbbá kiemelendők a Tanárky Gyula hagyatéká-
ból származó levelek, melyek között főleg a Kossuth L^jos
A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára az 1907. évben fM^
i^rikai körútjáról szóló, nagyrészt bizalmas természetű levelek
idkivül érdekesek. Végül kiemelendő még János királynak 1540.
1 czímereslevele, melylyel együtt a levéltár János királytól
imár 3 czímeresíevelet bír.
A lefolyt évnegyedben 18 kutató 2087 db iratot használt,
kölcsönöztetett 4 téritvényen 172 db irat.
A negyedévi gyarapodás, kivéve a Tanárky hagyatékból
irmazó leveleket, feldolgoztatott Befejeztetett a Nagy Iván-féle
iqtemény feldolgozása és e gyiytemény a végleges növedék-
plóba be is vezettetett. A gyiytemény 1 db XIII. századi, 25 db
V. századi, 32 db XV. századi, 10 db XVI. századi mohácsi
sz előtti, 78 db XVI. századi mohácsi vész utáni, 361 db XVII.,
►7 db XVIII., 1064 db XIX. századi iratot, 66 db elenchust és
itjegyzéket, 138 db genealógiát, 73 db gyászjelentést, 4 db
jzot, 37 db nemesi iratot és 92 db töredéket, levált pecsétet stb.,
szesen tehát 2638 db iratot tartalmaz. Folytattatott az elmúlt
ígyedévben a Sólyom-Fekete gyűjtemény rendezése.
MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVTÁRA
AZ 1907. ÉVBEN.
A könyvtári munkálatok, t. i. a könyvek köttetése, lajstromozása,
§dula-katalogus készítése, ez évben is a rendes mederben folytak. A könyv-
'nokság a könyvtár gyarapításában figyelemmel volt arra, hogy az 1906-ban
idott folyóiratok és gyűjteményes munkák jegyzéke alapján a meglévő folyó-
ltok és társulatok kiadványai kiegészíttessenek. Több értékes gyűjteményes
Ivet sikerült teljessé tenni. £ hiányok kiegészítésére jövőre is különös gon-
t fordítunk. Lehetővé teszi ezt a könyvtár dotácziójának emelése, annál is
kább, mert a könyvkötői munkákért járó teher ez évben törlesztetett.
könyvtár ez évben is jelentékenyen növekedett vásárlás, köteles példányok
ajándékozás útján. Az ajándékok közül különösen kiemelendő a Rciner-
•nyvgyűjtemény. A Reiuer-család ugyanis az elhunyt dr. Reiner Zsigmond
iniszterelnökségi titkár könyvtárát a Magyar Tudományos Akadémiának
.ajánlotta. A könyvtárnokság e gyűjteményből mintegy 1000 kötetet válasz-
Lt ki, s azokat az elhunytnak könyvszekrényeiben külön helyezte el.
A könyvtár rendezéséről a következő adatok tanúskodnak. A rendezett
dományszakok száma 54; ezek 75.623 munkát foglalnak magukban, és pedig:
Bibliographia 1307, Encyklopaedia 156, Philosophia 1711, Mythologia 123,
leologia 4870, Pacdagogia 2471, Széptudomány 991, Anthropologia 572, Jog-
domány 1384, Magyar Jogtudomány 1965, Politika 3049, Magyar Poli-
ra 2982, Magyar országgyűlés 95, Történelem G487, Magyar Történelem 3514,
etírás 3324, Földrajz 1122, Magyar Földrajz 609, Térképek 935, Utazás 1385,
atisztika 814, Schematismus 288, Hadtudomány 1055, Régészet 1526, Érem-
n 243, Mathematika 1261, Természettudomány 252, Természettan 1047, Végy-
^346 A Magyar TadomÄnyos Akadémia Könyvtára az 1907. évben
tan 476, Természetrajz léO, Állattan 745, Növénytan 489. Ásvány- és föld-»
tan Ô89, Gazdaságtan 4779, Orvostudomány 2636, Nyelvtudomány 2635,
*Glassica-philologia lO&ö, Görög irodalom 916, Latin irodalom 979, Új-latin
irodalom 836, Magyar nyelvészet 649, Régi magyar irodalom 677, Magyar
irodalom öOöO, Germán irodalmak 1996, Franczia irodalom 1070, Olasz-spanyol
irodalom 291, Szláv irodalom 492, Keleti irodalmak 1947, Incunabulumok 4fó,
Akadémiák és társulatok kiadványai 667, Magyar Akadémia kiadványai 389,
üagyar folyóiratok 401, Külföldi folyóiratok 206, Bolyaiana 40.
A szakkatalógus áll 113 kötetből és 47 czédulatokból. Az általános
«czédula-katalógus 19ö tokban van elhelyezve.
A könyvtár gyarapodása, a járulék-napló kimutatása szerint, a köTet-
iLező: Vétel útján 502 mű 896 kötetben, 233 fQzetben. Köteles példány-
ként 203 nyomda 8979 művet 1777 kötetben, 7704 füzetben, 349 zene-
4nűvet 22 kötetben és 394 füzetben, és 87 térképet 106 lapon küldöU be.
Magánosok és hatóságok ajándékaképen 199 művet 94 kötetben, 132 füzetben
i^apott a könyvtár. 237 akadémiától és tudományos társulattól 866 mû 466
kötetben, 779 füzetben érkezett a könyvtárba. Az Akadémia saját kiadva-
nyálból 27 művel 48 kötetben, 20 füzetben gyarapodott.
A könyvtár olvasóterme az elmúlt évben 224 napon volt nyitva és ez
idő alatt 5883 olvasó 8000 munkát használt, mig házi használatra 145 köl-
•csönző 854 művet vett ki.
Az Akadémia Goethe-gyűjteménye is szaporodott vásárlás és ajándé-
kozás útján. Az ajándékok dr. Elischer Gyula úrtól származnak. Ajándékáért
•€ helyen is köszönetet mond a könyvtárnokság. Vásárlás útján 62 művel
gyarapodott 65 kötetben és 14 füzetben. A gyűjteményt az elmúlt évben is
látogatták. A látogatók száma mintegy .^K)0-ra ment.
A kézirattárban a rendezés folytatódott. 7 szaknak katalógusa teljesen
-elkészült. A M. Nyelvi, czímű szakban 348 kéziratról és 35 levélről 590; a
Term, tud, czímű szakban .36 kéziratról 52; a Mennyiségt.j Mért,, Épít
czímű szakban 24 kéziratról 63; az Éremt, czímű szakban 22 kéziratról 39;
^ Napló czímű szakban 73 kéziratról 438; a Statistika czímű szakban 5 kéi-
iratról 12; a Régészet czímű szakban 19 kéziratról 41 czédula készült Ebbez
járult a Történet czímű szak, a melyben eddig 256 kéziratról 664 czédula
készült. Az üjabbi időkben szerzett irodalmi levelek számára írod. letdeh
czímen új szak állíttatott fel, melyben a levelek az írók szerint betűrendben
az egyes írók levelei pedig időrendben vannak elhelyezve. Ebben a szakban
jelenleg 1548 levél van, melyből 450 czédula nyújt felviláigositást. Itt nyert
elhelyezést a többiek közt Budenz és Hunfalvy levelezése is. Kégl Sándor úr,
a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja szíves volt a keleti kéziratok
rendezését folytatni és 250 török kéziratot lajstromozott. A kézirattár láto-
gatóinak száma körülbelül HO-ra megy.
Az Erdélyi Nemzeti Múzeum Könyvtára 1907. évben
347
AZ ERDÉLYI NEMZETI MÚZEUM KÖNYVTÁRA
1907. ÉVBEN.
Dr. Erdélyi Pálnak az Erdélyi Nemzeti Múzeum Könyvtára
07 évi állapotáról az Erdélyi Múzeuni-Egyesület elé terjesztett
intéséből a következő részleteket közösük:
Az 1897: XLI. tcz. végrehajtása alkalmával az Erdélyi Nemzeti Múzeum
lyvtárának átengedett ügyészségi köteles nyomtatványok beszállStásának
zefoglaló eredményét az alábbi táblázatban mutatom be, megjegyezvén,
lY a hírlapok és folyóiratok gyűjteménye anyagát még most sem foglalhat-
I Össze, mert az e munkára szükséges tér még ma sem áll rendelkezésemre.
Honnan
Nyomtatvány,
folyóirat,
hirlap
Vegyes
nyomtatvány
Színlap
Egy.
leveles
O.S.
mű 1 kötet
mű I kötet
darab
i bpesti ügyészségtől
i kolozsvári és m.-
isárhelyi ügyészségtől
14232
4110
17458
5029
' 131
i ;
468 1135
1
1088
.61
21431
7587
összesen
18,351
22,497
468 126B
1
1088
61
29,018
E könyvtári anyag egészét külön könyveljük és önállóan tartjuk nyil-
1. Ez a kimutatás ma így áll : az 1898 - 1906 évek alatt bejött anyagból
rapodtunk összesen 18,351 műnek 22497 kötetével, 1266 vegyes nyomtat-
lynyal, 29,018 gyászjelentéssel, 1088 színlappal, 61 egyleveles nyomtatvány-
lÍ, vagyis együtt 53,930 darabbal.
Ez az anyag olyan tekintélyes és reánk nézve annyira fontos, hogy
lek segélyével szinte kidomborodik könyvtárunknak nemzeti jellege és
üdósúl annak nemzeti fontossága. Ezt az anyagot az állam támogatásának
zönhetjük s már annak idején kiemeltem, hogy ez intézkedés szinte egy-
nlőségű könyvtárunknak második megalapításával.
Az 1902-ben végrehajtott revízió és az egyes gyűjtemények kiválasztása
fölállítása között nem csekély fontosságú a hirlapg>^jtcniény megalkotása,
i az ország második h irlapkönyv tárának fölállítása. Erdélyi könyvtár lévén,
Qészetes, hogy elsősorban az erdélyi hírlapirodalom megszerzésén, meg-
^sén és földolgozásán munkálkodtunk. Az 1848 előtti és alatti hírlapjaink
aga egyik nagyon gazdag része e gyűjteménynek, mely újabb korra meg-
»tősen teljes. Az ügyészségi anyag az 1903— 6 évekből még ládázva van, mert
cs helyünk kibontására. A máig földolgozott anyag 235 folyóirat, 1892 kötet-
es 311 hirlap 770 kötetben, míg az egész anyag 404 folyóiratnak
348 Az Erdélyi Nemzeti Múzeum Könyvtára 1907. évben
5720 kötetét és 743 hirlapnak 4795 kötetét foglalja magában. Ha a végleges
fölállítás megtörténik s az eddig mintegy 9ö ládában elhelyezett anyag és az
egyetemi könyvtárnak megfelelő anyaga a mostanival egyesfttetni fog. olyan
elsőrendű gyűjtemény fog rendelkezésünkre állani, a mi egymagában is nagy-
fontosságú eredménye lenne az Erdélyi Múzeumnak.
Ez azonban már csak a közel jövőben fog megtörténni, mikor új
otthonunkba beköltözhetünk, mikor félszázados küzdelmeink eredményét a
valóságban látni fogjuk.
Az esztendő rövid krónikájában meg kell említeni, hogy az egyetemi
földrajzi intézetnek a választmány jóváhagyásával kiadtunk bizonyos anyagot,
mely természeténél fogva inkább odatartozik és könyvtári kezelésre nem
alkalmas, ilyenek a köteles nyomtatványokkal beérkezett képes-levelezőlapok
lenyomatai, az egyes gyakorlati czélt szolgáló útikalauzok, panorámák és
olyan füzetek, melyeknek sem tudományos, sem nyomdai jelentőségük nincs,
de azért bizonyos mértékben fölhasználhatók az intézet gyűjteményében.
Különben is az egyetemmel való kapcsolat révén ez az anyag csak helyet
változtatott és oda került, hova természeténél fogva tartozik.
A múzeumi anyag kettős és fölös könyveinek katalogizálásával i»
elkészültünk és a választmány engedélye alapján megkezdettük a katalógus
kiadását.
A marosvásárhelyi és kolozsvári kir. üg^^észségek területén 1906. IL és
1907. I. felében gyűjtött nyomtatványokat, a budapesti kir. ügyészségtől az
1906. évi termést beszállítottuk. Rettegi Sándor letétét, a Rettegi család levél-
tárát, csak ez év januáriusában vettük át. A mostani helyiségünkön kivQl
új bérhelyiséget fogadtunk ki, e miatt most már négy helyen vagyunk szétszórva.
Meg kell említeni, hogy Kelemen Lajos úr, ki a múzeumi könyvtár
szolgálatában igen kiváló munkatársunk volt, tanári széket nyervén, intéze-
tünkből kivált. Elvesztésén csak azért tudunk megnyugodni, mert hiszszOk,
hogy erdekeinket ezután is szívén fogja hordani.
A könyvtár személyzetében az a változás történt, hogy szolgánkat az
egyetemi könyvtárnál elhalálozás folytán megürült szolgai állomásra nevezte
ki egyetemünk Rector Magniûcusa és most ideiglenesen egy napidíjas szolgát
fogadtunk.
Kézirattárunk gyarapodását mennyiségben fényesnek, tartalomban
becsesnek mondhatjuk. Teljes szaporulatunk 470 mű 625 kötetben. A kézirat-
tárnak megalapítása óta egyetlen évben sem volt ily nagyarányú szaporodása.
A szaporodás túlnyomó része letét, de jelentékeny darabok vannak vételeink
között is.
Ez utóbbiakból kiemelhetjük Pósaházi Jánosnak egy 1685-beli eddig
ismeretlen magyar halotti könyörgését Kövér Krisztina felett, mely a Péli
Nagy család több tagjának a XVIII. század első feléből való halotti bucsúzó-
vorseivol (»gyütt került hozzánk. Érdekes szerzeményünk II. Rákóczi Ferenci
egykori füvadásziiiostorének, a később 1738-ban méltatlanul fogságot szen-
vedett buzíTÓ protestáns főúrnak a i-vakc Toldalagi Mihálynak 1734 elejétől
1735 márczius l'.Ug sajátkezűleg vezetett naplója. Ez a kötet kétségkívül csak
Ax Erdâyi Nemxeti Uuseam KteTrtiim 1907. éwhm S49
^gyik danbjm teijedeimesebb följegyzéseinek. Megemlithe^Ok még Ballmann
János daróczi latejinns leikész német orácdóit s prédikáczíóít : Berzeviczy
Gergelynek, Lokáts Istrin m nemrég ismerteteU író által németből forditott
'»Nachrichten Ober den jetzigen Zustand der erangelischen in Ungarn«
(Leipzig 1822.) czimű egyháztörténeti munkáját V^l ide tartozik 7 db XIX.
'századi szombatos imakOoyr. Ezek kÖzűl négyet Thúry Zsigmond buzgalmának
kő6z5nhetiink. Gálos Rezső űr adományából Lnkáts István Terseit emh'tjok meg.
Mindezeket azonban számban és értékben messzire túlhaladják Gr5kős
leleteink. A már 1909. éri gyarapodásunkul jelzett három nagy családi levél-
tár és a marosrásárbelyi Szabó Ipartársulat letétének tömegéből az 1907. év
folyamán kiválasztott kézirattári anyag csak nagy vonásokban vázolva is
érezteti becsét
A Tarcsafalvi Pálffi-levéltárból megemUtheg'Qk az ITBß-beli Pálfíi.
dalosköny^-et s egy XYIII. századi daloskönyv töredékét, több lásebb jelentő-
ségű verssel.
Xagyercsei gr. Toldalagi László letétéből legértékesebb darabok: Szilágy-
somlyói Halmágyi István naplójának 1742 két hónapjáról szóló töredéke. Benkő
József, Xomenclatura Botanica czimQ ismeretlen kis műve; Sárosmagyarbcrkeszi
Katona Zsigmond naplója 1791-iki külföldi újáról, egy Czegei Wass Jánosról
szóló 1680 évi halotti oráczió és gr. Toldalagi Lászlónak a XVIU. század
második felében összeáUított izmos genealógiai tabellás kötete^ melynek páiját
a marosvásárhelyi Teleki-levéltárban őrzik. Említést érdemel továbbá számos
humoros és gúnyos vers.
Letéteink koronája azonban gr. Teleki László (gyömről) levéltárából
kerQlt ki 301 kötetben. Ha ebből a gazdasági természetűeket és levéltári
lajstromokat le is számiunk, mintegy 100 kötet kisebb-nagyobb értékes mű
marad. Korra a legrégebbi közűlök: Csaholyi Boldizsár jobbágyainak 1558 évi
lajstroma, mely egyszersmind egyedüli XVI. századi darab. A XVII. századból
nagyértékű Teleki Mihály uzdiszentpéterí uradalmának 1679-iki összeinísa az
«tlélyi magyar udvarháznak és környékének művelődési szokincsévet külön-
leges értékű?k a tudós Teleki Pálnak akadémiai tartózkodása idejéről való
(1695 — 98) számadásai, apró följegyzései és akadémiai kurzusai. Az iró
Telekiek közül még idősebb Teleki Ádám tábornok alakja bontakozik ki.
Munkáinak és emlékeinek egész sorozata került elő. llyer.ek: rövid önélet-
Tsgza. magyar naplója bécsi útjáról és élményeiről 178S-ból és i74^ből; s
több levelének másolata (1739—40.), latin Daplójegyzi'tei 1749-ről. H kis
kötetben, verses önéletrajza; azután költség- és útinaplója 1746— 47-ről, továbbá
úti- és hadinaplója az osztrák örökösödési háborúk idejéből. Ezt az érdokes
gyűjteményt szerencsésen egészítik ki tiához, házassága alkalruAból írott
verseinek, továbbá oráczióinak kéziratai, azután Vitae humanae descriptio
cximü műve és több kötet leveleskönyve.
Innen került fölszfnre ifj. Teleki Ádámnak, a Cid fordítójának, fogalmaztV.
könyve, továbbá tanulókori jegyzetei és köszöntő versei és ifjúkori diáriuniai.
A tudós Teleki Lászlónak, az erdélyi nyclvmívelési mozgalmak egyik érdemes
munkásának, itt van 4 kötet tanulókori dolgozata, könyvtárának jegyzéke,
3Ö0 Az Erdélyi Nemzeti Múzeum KOnyvt&ra 1907. évben
több beszéde és fordítása, az árvák házáról szóló kis dolgozata s gyermdd
neveléséről Locke nyomán irt munkája.
Ezeken kivQl becses darabok: Kolozsvár városának 1695-ben pénzben
felvetett adójának rogistruma; Galanthai gr. Fekete János és gr. Teleki Lásiló
egymáshoz írott versei, Cserey Mihálynak sajátkezű, ismeretlen kézirata:
válasza Szentábrahámi Lombard Mihálynak a nagyajtai templom agyében.
Ilyenek még: Pataki Sámuel dmak »a pestinről való csekély opiniója«.
>A keresztyén« czímű vaskos verses mű s Szigethi Mihály Erkölcsi versei,
4 db XYIII. századi kis daloskönyv, számos halotti* beszéd, bucsúzóvers,
prédikáczió, oráczió, több színmű s néhány giinyvers.
Végre nagyobb és értékes gyarapodásaink közé sorolha^uk a maros-
vásárhelyi Szabó Ipartársulat letétét, melyet a társulat, buzgó vezetőinek Izsó
Ferencz elnöknek és Pataki György alelnöknek kezdeményezésére, szintes
1906 végén helyezett el nálunk. E ténynyel követendő példát adtak arra,
hogy a régi erdélyi ipartörténet emlékeit hogyan kell megóvni az elkallódástől,
s hol kell czélszerűen elhelyezni a megőrzés és a tudományos feldolgozás
számára. A letét anyagából a kézirattárba sorozott 22 kötet tartalmazza a
marosvásárhelyi régi szabó-czéh számadáskönyveit 1603-tól 1878-ig, azután
1647-től 1797-ig terjedő zálog- és kölcsönkönyvét, 1780.tól 1889.ig teijed6
jegyzőkönyveit, az 1633— 1809-ig való táblajárás és czéhmestertételek könyfét,
két czéhszabályzatot és a szabók bástyájának 1637—1736 közötti leltárát
A levéltári munka a már megállapított rendszer és munka keretében
haladt tovább folytatva az apróbb kötegekben heverő oklevélcsomók és vegyes
adományok feldolgozását tÖrzsgyüjUményünk számára. Ezzel párhuzamosan
haladt a családi levéltárak anyagának fokozatos rendezése. Befejeztük gróf
Kemény József gyűjteménye felállítását s a gróf irodalmi levelezését, mely
majdnem halála napjáig (185Ö szept. 12.) teijed. Gr. Kemény limbusának
fölbontása s nagy gyűjteményébe való beosztása annál szükségesebb volt,
mert jelentékenyen kiegészítette az eredetit s mert amabban még mindif
számos, köztörténeti és életrajzi fontosságú iromány lappangott Ilyenül föl-
említjük az erdélyi három protestáns egyház esperességei és iskolái részéről
Mária Teréziának tett 1741-iki homagiális leveleket, melyek Erdély összes
protestáns papjainak es tanítóinak aláírását, másfélezer aláírást és ugyan-
annyi pecsétet, tehát művelődéstörténeti és heraldikai szempontból egyaránt
jelentékeny adatot őriztek meg. Gróf Kemény József hátrahagyott iratait,
fogalmazványait, másolatait és apró-cseprő feljegyzéseit önálló kötetekbe
foglalva, immár meglévő (s még maga Kemény által felállított) gyűjteményei
végéhez csatolva, most rendezzük. Mivel azonban a rendezetlen anyagnak
nagy tömegével állunk szemben, hónapokig fog tartani, míg hozzáfoghatunk
a 'jk)0 kötetnél nagyobb gyűjtemény katalógusa elkészítéséhez.
Az írott gyászjelentésekből — sajátos természetűknél fogva — kQlön
gyűjteményt alkottunk, melynek legrégibb darabja 1631-ből való. Az anyag
időrendben van felállítva, de minden darabról külön utaló-czédula készült:
az elhunyt, a temetésre hivó s a czímzett nevéről, valamint az elhalálozás
helyéről és napjáról.
Az Erdélyi Nemzeti Múzeum Könyvtára 1907. évben 3öt
A szabadon heverő pecsétek és al&frások rendezése elvégződött; a róluk
készült utaló-lapok ama betűrendes kolön gyűjteményünkbe kerültek, mely
Tûnyogi József és gr. Kemény József pecséttani gyűjteményeit is magában fogtálja».
Tborotzkay Sándor a nemzetség közös levéltárát, mely a maga negyed-
félszáz darabjában az Árpád-kor végétői 18é8-íg a család és a köz története-
számára egyaránt becses anyagot tartalmaz, ez évben családi levéltáraink,
sorában a 26. helyre iktattuk. >
> Ezzel együtt az Erdélyi Nemzeti Múzeumban elhelyezett családi levél-
tárak száma immár 26-ra emelkedett; úgymint:
Neigyotlb családi levéltárák.
AUarJai báró Apor-család levéltára. Br. Apor Gáborné letété; 1903. (Apor
Péter és utódai levelezése s az Apor Péter szereplésére vonatkozó iratok.)*
Loaanczi gróf Bánffy-caalád levéltára. Gróf Bánffy György m. kir. főajtón-
állo mester ajándéka; 1903.
CMáfdhai gróf Eszterházy-család cseazneki ágának levéltára. Gróf Eszterházy
János letété: 1883.
Gróf GytUay és Kuun-család levéltára. Osdolai dr. gr. Kuun Géza ajándéka;.
Branyicskai báró Jósika-család magyarfenesi levéltára. Br. Jósika Gyula és^
testvérei ajándéka; 1902.
Magyargyerömonostori báró Kemény Pál családi levéltára, Br. Kemény Pál
letété; 1903.
Szárhegyi gróf Lázár-család medgyesfalvi levéltára, özv. gr. Lázár Mórné,.
Barcsay Polixéna letété; 1903. (Nagyrészben a killyéni Székely-család
leveleivel.)
Tartsafalvi Pálffi-család levéltára, Pálffi György letété; 1906.
^sbudaki Rettegi-család levéltára. Rettegi Sándor letété; 1907.
Ciíkszentdomokosi Sándor-család levéltára, Tartsafalvi Pálffi Mihály és Szén-
kovits Gyula ajándéka; 1904.
Pákai Sárosy-család levéltára, Szenkovits Antal, Pálffi Mihály és Nagy Margit
ajándéka (1904) és ifj. Bias István pótlása; 1906.
Széki gróf Teleki László (gyömrői) levéltára; 1906.
Nagyercsei gróf Toldalagi-család koronkai levéltára. Gr. Toldalagi László-
letété; 1906.
A toroczkószentgyörgyi Thorotzkay-család levéltára. Thorotzkay Sándor letété;.
1907.
Hadadi báró Wesselényi-család levéltára. Báró Wesselényi Miklós letété; 1896.
JOsebb családi levéltárak.
A nyárádszentimrei Balogh-^^salká levelei, 1903.
Az albisi Barthos-csaXká levelesládája; 1903.
A malomfalvi .BefiecíeAr-család leveles tarisznyája. Benedek Elek ajándéka; 1903.
A nagykedei Fekete-caAlká levelei. Pálffi Mihály ajándéka; 1906.
A sárosmagyarberkeszi £a^ona-család levéltárának maradványai. Báró GyőríTy
Gézáné adománya; 1905.
A kérői és pókafalvi Kathonay-csolká levelesládája. Kathonay Domokos aján-
déka; 1904.
Báró Kemény Györgynél szül. br. Kemény Anna levelesládája. Kolozsmegye
letété; 1903.
A mezőbándi Kovács-c^aXiá levelesládája. Szász Ferencz letété; 1905.
Az egri Kovács-csaXéiá' levelei; 1905.
A benczédi Pop-család levelei. Pap Domokos letété; 1903.
Tartsafalvi Pálffi Sándor és Zsigmond levelei ; 1903.
:352 Az Erdélyi Nemzeti Múzeum KöhyTtám 1907. érhem
Ezt a sorozatot azatán bezáija a kolozsvári róm. katbolikos >gyház-
fcözségnek követésre méltó nemes példájából nekünk jatott nagybecsű i^-
dék. Dr. Hirsebier József plébános úr kezdeményezésére a kolozsmonostori
konvent levéltárának ama kiegészítő részét, jnely a Szent Mihály egyháznak
könyvtárával együtt a székes egyház toronyszobájában óriztetik, az egyhiz-
«község a mi könyvtárunkban helyezte el örök letétként* Nem tudom m^ sem
mérni azt a távolságot, melyet félszáz esztendős multunk után ez a tény a
Jövő számára nyit. Mert hiszen csak azt kell elgondolni, hogy mivé alakul
át könyvtárunk, ha mindazt, a mit az egyházak gondossága nyolczszáz eszten-
dőn keresztül a műveltség szabadalma jogán megmentett és megőrzött, nálank
fogjuk látni. S miiyenné válik még, ha a példát mások, hatóságok és testüle-
tek is követiki Csak egy analógiát említek: családi levéltárainkat. A múlt
•emlékeit őrizni, gondozni, feutartanl, tehát megbecsülni, ma is kötetessé,
sőt az utódnak még nagyobb kötelessége, mmt volt az dődnek azok megszer-
zése. Ámde ma már más a megőrzés mó^já és gondja, mint volt annak előtta
S ehhez még egy más fontos kötelesség is kapcsolódik: az emlékeket m^
tkell menteni az utókornak, meg kell közelíteni a jelennek, föl kell tárni az
Ízlésnek, a tudománynak, tehát élővé kell azokat tenni az élet számára s
így velők és áltálok hatni kell a műveltségre. Az így fölfogott kettős köteles-
•séget ma az állam és a társadalom megbízásából a múzeumok végzik — tehát
a múzeumokra kell az emlékek megőrzése és föltárása gondjait is bízni. Milyeo
-egyszerű s mégis milyen nehezen megértethető tanulsága ez a modem életnek.
Milyen kellemes és hasznos átruházása a gondnak, a felelősségnek s milyen
jutalmazó annak tudata, hogy ezzel is szolgálhattuk nemzetünk műveltségét
és tudományunkat! Mégis milyen nehezen nyílnak meg e gondolat számira
az előitéletek és milyen fogonatos ily esetekben a példa. Valóban az új könyv-
tári épületet semmi méltóbban nem üdvözölheti, mint a ráirányuló figyelem,
a neki ajándékozott bizalom és annak ily módon való megbecsülése s annak
nyilvánossá tétele. Az új épülettel nyiló új korszakot igen nemesen, igen
"Okosan és igen tiszteletreméltó módon nyitotta meg dr. Hirsch 1er József és
•egyházközsége. Ez a példa elismerés a múltra, zálog a jövendőre.
Az Erdélyi Nemzeti. Múzeum Könyvtára 1907. évben
303
Erdélyi Nemzeti Húseuxa könyvtárának gyarapodása
forrásuk szerint az 1907.ik évben.
A) A nyomtatványi osztályban:
Nyomtat-
vány
1 Ê -^1
PC
ed
■S-
1
II
H
1|3
s 1 -M
Ö
s
darab
[
Vétel utján 1 948 1780
Ajándékul .. ' mb 701 1
Cserében 20 31
Köteles péld. 10894 WBm
i' 1
^.^1
1819
11 1
8119
8! 97,
^ 14
4 51
6 il'
"6109
92164
H 3
&; 5
- 24 3fi2
- ' 3; 71
:^:19 18 6712
_:_
--
Ï7'^8fi' '-.
1,1232714820
•' 1 l
1 1
19 2Ű
' 1
äl379t
9l46 22öB5iJ
l
h
1
.;;ji»45
Tiiid
B) A kézirattári osztályban :
•a
-S
illS
>.
B '^
al
Il - o
I M
Yétcl útíánn — —
Ajándékul || — —
LetétQl j| 1 1
Cserében „ n — —
k1
:0
! 5
I >
_ , >^
"S
iiéi
"ti 1 t3 "" 13 -^
3 E i^"= =='
I »
ê ,Si, E ;.^
841
11
H 8' 1
1 1
li
i8| ia,äi7|He^itg8i3^
1 1 H 81 11 11
)i ! ' i
C) A levéltári osztályban :
Oklevél
I
Vétel útján ,. ..
Ajándékul
Letétül
Köteles péld> ..
1 í 1
s . « I "
-5
ë'IS
Ü I ."=,
< ■ H
- S a
10!
1
78
46 2b 2' 2
11' 24 4|| — '
12 4^1 l|j -'
-I!
5' 1
-' 48'
lai 2"
1 1, 51
2 — : —
50
Il 111 82i ft9' 4tíy
Magyar Könyvszemle. ItH)^. IV. fUz»-t.
13li 50
53 1„ 51
23
864
Az Erdélyi Nemzeti Múzevm KOnyrtára 1907. «rben
D) űsszeffofllt» kinuUtás.
Yétei
Ajándék
[.elét
C B « r e
Köteles
példánf
j
összesen
mű db
1 mű ; db
műi db
mű\ db
mű
áh
mű db
SL
1
t054
2421
1
1
!
1
575 1093
umlLOdxaij-
tArt .-tudom.
«ukoitt.-iél
21
1
1S4
40
tOlIGi
nm
l«m 23053
22
171
1
U
88
13
13
a92
^23
1
Î
1
470f 525
1
272
56
438
fiO
— 816
A Tudomány-Egyetem és Erdélyi Nemzeti Múzeum könyv-
tárának használata 1907-ik évben.
i
Házi használatra
Ax olvasóteremben
Hónap
kivett müvek
használt müvek
Hány Hány
mű 1 darab
Hány
mfl
Hány
darab
1
Január -. j
680
745
2760 1 3392
Február ...
902
12^0
, 3528 4173
Márczius
810
967
1 3692 4682
Április ^. ...
820
1002
, 2394 1 2682
Május .„ -. ... •
545 , 722
1 1501 1689
Június «.
396 ; 470
' 788 i 962
Szeptember
562 704
1749 ; 2095
Október
1304 1436
2976
3890
November
987 i 1108
1
3589
4010
Deczomber » '
782 875 1
2320
2541
Összesen
7788
9269
1
25297
30116
Az Erdélyi Nemzeti Múzeum Könyvtára 1907. évben
35Ô
A kolozsvári Ferencs József Tudomány-Sgyetem és az Erdólyi
Nemzeti Múzeum KönyvtAra gyarapodása az 1907-ik évben.
Egyí
»te m
Múzeum
mű kötet
füzet
db
mű
kötet
fűzet
db
Nyomtatvány ^ ... „.
1001 1569
_
12327)14320
ősnyomtatvány ... ^. .. _
— 1 —
—
—
1
1
—
—
Régi Magyar Könyvátr«.
— ; —
—
—
19
20
—
—
Folyóirat
16,' 740
_-
21
379
—
Hírlap
8
—
—
9
146
—
—
Egyetemi nyomtatvány..
221 -
2B4
—
—
—
—
—
Disszertáczió .„ „, ... ^ ...
1429 —
1430
Értesítő ^
599
—
.^
Vegyes nyomtatvány ^ ...
13 —
—
12
225
—
—
659
Térkép...
— —
—
6
8
—
—
8
Kézirat ». ^ «
..— — .
—
—
470
525
—
—
Szinlap ..
— 1
—
—
—
—
—
339
Proklamáczió ...
__
—
Egy leveles ... .« ... «.
— ; —
—
—
—
_
—
45
Gyászjelentés
_ 1 —
—
—
—
—
—
7135
Oklevél .. .„ ^ ...
—
—
_
-_
645
Facsimile
—
—
—
—
—
171
2479
2317
1694
617,13080
15H91
9002
1
2479
2317
1694
617
155Ô9
17^08
1694
9619
Az Erdélyi Nemzeti Múzeum könyvtára 1907. évi jövedelmei-
ről és azok felhasználáksáról.
^; Be vétele k:
1. Rendes javadalom ... ... ... ... «. ^ „. 3120 kor. — filL
2. 1907. évi kölcsön ^ «, 3000 » — »
3. Rendkívüli bevételek ^ 32 » 20 >
4. Állami segély 6500 * — »
"" 12652 "köfT'iÖfiir.
B) Kiadások:
1. Gyűjtemények gyarapításáért«. «. «. 4531 kor. 49 fill.
2. Könyvkötő munkákért 3976 » 14 >
3. SzáUításért és úti számlákért 491 » 06 »
4. Rendkívüli munkákért ... ». .. -. ... 445 » 74 >
5. Az 1904. évi kölcsön törlesztéseéri és kamataiért 202 > — >
6. Az 1907. » » » » » 908 » — »
7. Vegyes kiadásokért 193 > 40 »
8. Túlköltés 1906-ról ^ 480_ > 32 >
Ï1228 kör. Í5 fill.
Készpénz 1424 » 05 >
12652 kor. 20 filL
23*
SZAKIRODALOM.
Petrik Géza: Magyar könyvészet 1886—1900. Az ISSti-
1900. években megjelenít magyar könyvek, térképek és atlaszok
összeállítása. Itidományos szak- és tárgymiUatóval Székely Dávid
közreműködésével szerkesztette — . /. kötet. A könyvek betűsorom
jegyzéke. Térképek és atlaszok, A szerzők névmutatója. Buda-
pest, 1908. Magyar Könyvkereskedők Egyesülete. (Athenaeum ny.)
8-r. 4, 1107 1. Ára 35 korona.
A Magyar Könyvkereskedők Egyesülele az irodalom mun-
kásaira, megőrzőire s kereskedőire nézve egyaránt fontos munkát
végez a Bibliographia hungarica kiadásával, mely Petrik Géza
s részben (az 1876—1885. évekre) Kiszlingstein Sándor szerkesz-
tésében felöleli hazánk egész irodalmát a szatmári békét követő
esztendőtől a múlt század végéig. Habár a munka első sorban
praktikus czélokat szolgál s ebben a minőségében nem tölti be
mindazokat a követelményeket, melyek a tudományos bibliográGa
mai állásánál fölmerülnek, mint mondhatni egyetlen egyetemes
könyvészeti repertóriumunk hovatovább nélkülözhetetlen segéd-
eszközévé lett mindazoknak, a kik irodalmunk múltjával bármily
kapcsolatban állanak.
A most teljessé vált kötet, mely az 1886—1900. években
luizánkbaii megjelent magyar nyelvű sajtótermékek betűsoros jeg)-
zékéL tartalmazza, s a szerzők, fordítók, szerkesztők betűsoro?
névmulatójával van kiegészítve, méltón sorakozik az előbbi köle-
lek mellé.
Hiányok, apróbb botlások és tévedések a nagy munkának
ebbnii a részébon is előfoniúlnak, a mi a szerkesztő rendelkezé-
sére áii(í előmunkálatok fogyatékossága mellett csak lerraészeles.
Jellemzésükre álljon itt néhány példa, melyek megállapításánál a
Magyar Nojiizeti Múzeum betűsoros czédula-kalalógusa volt a
forrásunk: Bdboss László, Szerelem- és fájdalomköltők. Budapest.
IKUf). czíinü mnvp nem Ili 1, hanem VI, 7, 144 1. — Bacskay
Siakirodaloni 357
Miklós Tivadar, Kereskedelmi vegyészet 8. kiadás. Budapest, IIKK).
hiányzik. — Laczay László, helyesen Lácay. — Lakatos Káwly,
A hasznos méhtenyésztés alapvonalai. Komárom, 1898. ezimO mŰ
hiányzik. — Láng-Feres, Magyar olvasókönyv. I. rész. 2. kiadás.
Budapest, 1900. hiányzik. — Vachott Sándorné legújabb iQusági
iratai. Budapest, 1886. czimQ kiadvány hiányzik. — Vadnay
Károly, Éva leánya stb., helyesen Vadnai Károly, Éva leányai. -
Vadnai Károly, Elmúlt esték, emlékezések. Budapest 1884k czimQ
kötet hiányzik, —VágáésVághő helyes belürenclje Tdghő és Vágó. —
Vajda János költeményei 2 kötet helyett helyesen ifjabb mun-
kái. — Vajthó Zoltán, A lyra aesthetikája. Budapest, 1899. hiány-
zik. — Vált Dezső, Előítéletek ... a szülészet körében Szabad-
kán. Az Orv. Hetilap tud. közleményei. Budapest, 1899. hiányzik. —
Váll Ernő, A külső hangvezetö veleszületett elzáróda.sának feltá-
rása. Budapest, 1899. hiányzik. — Wagner József, helyesen
Vágner Józ^f, a mire a munkában még csak utalás sem tör-
ténik. — Ugyancsak nem történik utalás a Magyar Tudományos
Akadémia könyvkiadó vállalatára, az abba tartozó egyes kötetek-
nél, holott azok mindegyike magán viseli a vállalat ezimét, soro-
zatát és kötetszámát s így ép oly elbánásban részesítendő, mint
a Nemzeti könyvtár, Olcsó könyvtár, vagy bármely más ilyen-
nemű gyíflteményes vállalat.
Az egyes szerzőknek szentelt czikkelyek elrendezése krono-
lógiai, kivéve az egyazon munka qjabb kiadásaira vonatkozó ada-
tokat, melyek helykímélés végett a jegyzékben szereplő legrégibb
kiadást követik, megbontva ekként az általános időrendet. Mint
minden, a helykímélésre irányuló törekvést, ha ez az áttekinthető-
séget nem befolyásolja, ezt az eljárást is csak helyeseUietjük,
annyival is inkább, mert a különböző kiadások egymással amúgy
is szorosan összefüggenek. Ugyancsak helykímélés szempontjából
jól tette volna szerző, ha a megjelenés lielyét, a mennyiben az
Budapest, elmellőzi, úgy a mint ezt az angolok Londonnal, a
francziák Parissal teszik; ez jelentékeny munkamegtakarítást is
jelentene, miután kiadványainknak közel kétharmaila a fővá-
rosra esik.
Végül még egy megjegyzést a kötet ^kiadói eLöszavá«-ra,
mely e munkát, mint az 1860 óta megjelent magyar könyvek
jegyzékének III. kötetét mutatja be, melynek második része az
1866(?)— 1900-ig megjelent irodalom rendszeres bibliográli^ju lesz.
Ezzel szemben a czímlap a munkát önálló kiadvány eUö köteté-
nek tünteti föl, melynek tehát csak II. kötete s nem része lehet.
Ily bibüográfiai képtelenséggel ha valahol, ügy könyvészeti mun-
kánál nem volna szabad találkoznunk.
Dr. Onhjas PáL
858 Szakirodalom
H. Albert: Medizinisches Literahir- w. SchriftsteÜer-Vade-
mecum 1907-^2903. Hamburg, 1908. Franke & Scheibe. S-r.
X, 2, 648 1. Ára vászonkötésben 12 márka.
Albert ezen nagy gonddal összeállított vezetője öt részre
oszlik. Az első rész a felvett orvosi írók rövid életrajzát s müveik
jegyzékét tartalmazza, a második az egész föld kerekségén fel-
található orvosi egyetemek, közmtézetek s tudományos társulatok
lajstroma, a harmadik az orvosi lapok betűrendes mutatója, a
negyedik az orvosi könyvkereskedések jegyzéke városok szerinti
elrendezésben, végül az ötödik rész az általános névmutató.
A munkában, egyetemes jellegéhez híven hazánk is kép-
viselve van, de nagyon hiányosan s ötletszerűen. így, míg például
Orosz Emil, Havas Adolf, Hutyra Ferencz, Kuthy Dezső, Lieber-
mann Leó, Nékám Lajos, Tauszh Ferencz, löröh L^os föl vannak
véve a lajstromba, a szintoly tekintélyes nevek egész sora, mint
például Bókay, Györy Tibor, Herzl M., Hüttl H., Korányi F.,
Jendrassik, Klug N., Babarcei-Schwarzer Ottó, Torday Ferencz,
hogy csak azokat említsük, a kiknek neve a kötet átlapozásánál
úgy találomra ötlött az eszünkbe, teljesen hiányzik belőle.
Bibliográfiai szempontból azt sem helyeselhetjük, hogy orvos-
íróink magyar nyelvű dolgozatait csupán német czímen a^ja, s így
azokat a magyarság szempontjából mintegy elsikkasztja. Az is
furcsa, hogy a magyar íróknak szentelt czikkekben folyton hasz-
nálja az OH. rövidítést, de a rövidítések lajstromában hiába
keressük feloldását, s így a magyarul nem tudó, a magyar orvos-
irodalmi viszonyokat nem ismerő külföldi aligha fog rájönni,
hogy e betűk alatt az Orvosi Hetilap értendő. Az intézetek
lajstromában Budapest alatt csupán a tudomány-egyetem orvosi
fakultása s annak intézetei vannak felsorolva: az állatorvosi
főiskoláról, s a hatalmas orvosegyesületről, melynek igen szép
szakkönyvtára van, nem tud a szerző.
Az orvosi szaklapok sorából hiányzanak a következők:
(gyógyászat, (iyógyszerészi Értesítő, Oyógyszerészi Hetilap, (iyógy-
szerészi Közlöny, Gyógyszerészek Lapja, Gyógyszerészsegédek Lapja,
Jóegészség, Magyar Fogtechnikusok Közlönye, Magyar Orvosi Revue,
Orvosi Hetiszemle, Orvosi Közlöny, Orvosok Lapja, Orvosi Közlöny,
Magyar Orvosi Archívum.
Reméljük, hogy a vademecum ujabb kiadásából ezek a
hiányok ki fognak küszöböltetni s a magyar orvosi irodalom is
lehetőleg teljesen lesz képviselve a külföldi szakemberek előtt
Kívánatos volna az írók lajstromát szakmájuk szerint is
€so[)()rtosilani, mert ez által az orvosi irodalom valamely szakja
iránt érdeklődők is megkapnák a gyors tájékoztatást, a mi a
jelen elrendezésnél teljes lehetetlenség. S,
Szakirodalom 359
Catalogus hïbliothecae mtisaei nat, hungarici. III, Libri in
Aldina officina impressi. A m. n. múzeum könyvtárának czim-
jegyzéke, lU. Aldinák. Leírta dr. Oalyás Pál. 8-r. 4, 107 1. és
egy színes melléklet Ára 2 kor.
A m. n. múzeum könyvtárának czimjegyzékei kőzött a
napokban megjelent dr. Oulyás Pálnak A m. n. múzeum Széchényi-
könyvtárában lévő Aldinák leíró jegyzéke czímen a Magyar Könyv-
szemle 1907. és 1908. évfolyamaiban leközölt dolgozata. A külön-
kiadás e dolgozattól lényegileg nem különbözik, csupán a czím-
leirásokba minden gondos javítás daczára becsúszott néhány
sajtóhiba nyert az új revíziónál kiigazítást. Űj a színes melléklet,
mely Cicero Rhetorik^ának kötését a(^a vissza vörös-barna
tónusos nyomásban. A munka méltatására, tekintettel arra, hogy
az könyvtárunk hivatalos kiadványa, nem vállalkozunk, csupán
jelezzük megjelenését
Weinberger, Wilhelm : Beiträge zur Handschriftenkunde.
I. (Die BiUiotheca Corvina), [Sitzungsberichte der Kais. Akademie
der Wissenschaften in Wien. Philosophisch' Historische Klasse.
159. Band. 6. Abhandlung.] Wien, 1908. Alfred Holder 8-r. 89 1.
Folyóiratunk mult füzetében volt alkalmam tájékozást nyiy-
tani három tőbbé-kevésbbé jelentős újabb külföldi tanulmányról,
mely Mátyás király egykori könyvtárával foglalkozik, s most ismét
egy idevágó dolgozatról adhatok számot, mely az eddigi irodalom
lehetőleg pontos s részben kritikai felhasználásával állítja össze
az európai könyvtárakban ismert kétségtelen Korvin-kéziratokat s
úgyszintén azokat is, melyeket a hagyomány, vagy a szakemberek
indokolt véleménye a valószínű Korvin-kéziratok sorába iktatott.
Ily jegyzéket Csontosinsk folyóiratunk VI. (1881. évi) folyamában
található összeállítása óta senki sem készített, már pedig a Corvina
kutatása azóta sem szünetelt s nem egy oly eredményt vetett
felszínre, mely e több mint negyedszázados lajstromot nem egy
pontjában szükségkép módosítja. Csontost maga is 1895-ben a
Pallas nagy lexikonában adott kimutatásában több tekintetben
megváltoztatta első jegyzékének eredményeit, de minthogy — a
közlés helyének természete szerint — állításait a megfelelő kritikai
apparátus nélkül, csak mint nyers tényeket állította oda, e kimu-
tatás, mely különben is csupán az egyes könyvtárakban lévő
kötetek darabszámának megjelölésére szorítkozik, a további tájé-
kozódás alapjául nem szolgálhat
Dr. Weinberger Vilmos, ez új jegyzék elkészítője minden
adatához megadja a kritikai apparátust s ekként müvecskéje
egyszersmind a Corvina irodalmának is egyik legteljesebb össze-
foglalása. Az irodalom idézésénél arra is kiterjed, hogy az illető
kódexről hol található hasonmás.
360 Szakirodalom
Egyik ilyén adatába hiba csúszott be. Â British Museum
Korvin-kódexéről, melyet folyóiwjtunk 1896-iki kötetében Kropf
Lajos ismertetett részletesen, nem színes^ hanem csak egyszínű
hasonmás van a czikkhez mellékelve. Itt utalunk Weinberger egy
megjegyzésére, mely munkatársunk dolgozatát kiegészíti. A szóban-
forgó kódex kapcsán leírt németalföldi ex-Iibris ugyanis Gisbert
Caperé, nem pedig valamely holland főúré, a mint ezt Kropf sejti
Weinberger eredményeit, melyek egyik-másik részletéhei
kétségkívül szó fér, a kővetkezőkben foglaljuk össze:
Kétségtelen Korvin-kódexnek szerzőnk csupán azon dara-
bokát tekinti, melyeknek akár kötésén, akár miniatura-diszéa
Mátyás király czímere előfordul; a többi kéziratokat, habár azok
Korvin-származását a legmegbízhatóbb hagyomány, vagy a leg-
tetszetősebb okoskodás erősíti is meg, csupán a valószínűek csoport-
jába sorolja. E szigorú elv következménye, hogy a kétségtelen
Korvin-kéziratok száma nála csupán 122-őt tesz ki, szembe»
CsontosiuBk a Pallas lexikonban közölt kimutatásában felsorolt
145 darabbal, jóllehet Weinberger több olyan kéziratról is tud,
melyek Csontost előtt még ismeretlenek voltak. A különbség a
két összeállítás között a következő helyekre terjed ki:
Kétségtelen Korvin-héziratoJc :
Budapest, M. N. Múzeum W. 13 Gs. 15
Budapest, Emich-könyvtár ... W. — Cs. 1
Cambridge, Trinity College ... .. W. 1 Cs, —
Drezda, Königl. Bibi W. a Cs. 2
Firenze, Laurenziama W. 4t Cs, 2
Firenze, Kir. levéltár W. — Cs. 1
Escurial, Kir. könyvtár ... « W. — Cs. 1
Esztergom, Főszékesegyh. ktár ... ... VV. — Cs. 1
Holkham Hall, Lord Leicester gyűjt. W. 1 Cs. - .
London, Magángyűjtemény „. ... W. — Cs. 1
Modena, Estek ktára VV. 15 Cs. 18
Padova, Egyetemi ktár VV. — Cs. 1
Paris, Nemzeti ktár W. 3 Cs. i
Pozsony, Ferenczes ktár W. — Cs. 1
Sarajevo, Bosnyák múzeum W. — Cs. 1
V^enezia, Marciana W. 3 Cs. ^
Verona, Káptalani ktár W. — Cs. 1
Volterra, Musoo Guarnacci W. — Cs. 1
Wernigerode, Stolberg-klár VV. — Cs 1 •
Wien, Udvari ktár W. 27 Cs. 30
Három osztrák magánkönyvtár (?) ... W. — Cs. 3
' Cs. Zeisberg-ktárt említ, mely azonban W. szerint a Stolberg-könyr-
tárba olvadt be.
Szakîrodaiom 861
Megjegyezzük, hogy a Csontasi jegyzékében a BudapesU
Emich-könyvtár és Sarajevo, nemzeti múzeum alatt fölvett dara*
bok, az időközben beállott változásoknak megfelelően Weinberge»^
nél Nemzeti Múzeamank alatt vannak fölvéve. Ugyanitt szerepek
Ábel Jenő egy ezikkének alapos félreértése következtében Domitius
Calderinusnak Juvenálishoz irt kommentárja, mely tényleg a
firenzei királyi levéltárban van leléteményben. E tévedés folyo-
mánya viszont, hogy Weinberger Firenze alatt a levéltárban őrzött
kódexet illetőleg csupán GamtosinsLk a Fallas lexikonban található
adatára szorítkozik. E kódexet leszámítva, Weinbergefuél a
Széchényi-könyvtár Korvin- kódex állománya tizenkettő, tehát egy-
gyel több a könyvtár vezetősége által megállapított hivatalos lét-
számnál. Ennek oka, hogy Weinberger a múzeum Sallustiusát is-
eredeti Korvin-kódexnek veszi, miután czímlapján Mátyás király
czímere tényleg föllelhető. »Ámde a czímer festésének újabb jel-
lege s az eg>'kori tulajdonosok nevei kétségtelenné teszik, hogy a
kézirat a hamisított Korvin-kódexek csoportjába tartozik.« ^
Az a Signalâtes féhreértés, melyre föntebb utaltunk, abban leli
magyarázatát, hogy szerző egyáltalán nem ért magyarul s a C-orviná-
nak kétségkívül jelentős magyar nyelvű irodalmát csak néhány
bécsi ismerőse közvetítésével használhatta fel. A nyelvismeret e
fogyatékosságának tudható be a magyar nevek és könyvczímek
elferdítése is, minők például Thomas Btikacs, Bakács helyett,.
G^ontosi, Csontosi helyett, ami annyival inkább feltűnik, mivel e
név lapról-lapra előfordul, vagy az ilyen könyvczímek mint: Diz-
lapok a Romai könyvtárakban őrzött négy Clorvin-kodexbol. vagy
A győri püspöki papné velozentezet könyvtárának czimjegyzike
stb. Alighanem ugyanez okra vezethető vissza Weinberger tar-
tózkodó álláspontja a Casanale-könyvtár Korvin-kodexéveí szem-
ben, melyet néhai Schönherr Gyulának épen folyóiratunk « hasáb-
jain kifejtett meggyőző érvelése a kétségtelen Korvin-kéziratok
sorába emelt, E tartózkodás inkább helyén lett volna Amiani
okoskodásával szemben, melylyel az a lissaboni levéltárban orzötti
hétkötetes bibüának a Corvinába tartozását igyekszik igazolni;
Weinberger a Laurenziana néhai könyvtárosának okoskodása
gyöngéire maga is rámutat, de az eredményt — a mint ezt a
czikkely elé helyezett szám típusa mutatja — mégis magáévá teszi.
A kétségtelennek tartott Korvin-kódexek mellett Weinbenfer
még 54 oly kéziratot is felsorol, melyek több-kevesebb jí)ggal
mint Mátyás király könyvtárának darabjai szerepelnek vagy szere-
peltek a szakirodalomban és hagyományban. A végleges döntés e
kéziratok nagy részét illetőleg azonban csak ügy volna megejt-
' A Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Orsz. Könyvtárának történőik
és irodalomtörténeti kiállítása. Budapest, 1902. 18 1.
• Magyar Könyvszemle. Új folyam. XII. 435—^9. 1.
:H62 Szakirodalom
hető, ha hozzáértő szakember az anyagot a helyszínén gondosan
áttanulmányozná« Ezt megtenni különben a kétségteleneknek jel-
zett Korvin-kódexekkel sem volna fölösleges, melyekről egy vég-
leges, a miniatűrök kritikai leírását tartalmazó s . a kodeiek
sorsára gondosan kiterjeszkedő bibliográfiai jegyzék még mindig
hiányzik. Aki azonban ez ép oly sok tudást, mint szorgalmat s
áldozatkészséget igénylő munkára vállalkozik, annak Weinberger
lajstroma nélkülözhetetlen kalauza lesz kutatásai során. A füzet
jelentőségét épen ez a körülmény adja meg. Dr. Otdyás PáL
Bejto Sándor : Apapiros tartósságának megállapítása. Máso-
dik kiadás. Budapest, 1907. Pesti könyvnyomda r.-L 8-r. 79, 2 1.,
24 melléklet.
Az írott fö^egyzések s nyomtatványok fennmaradásának fő
feltétele, — a sokféle egyéb kedvező mellékkörülmények mellett,
minők pl. az elraktározásra szolgáló helyiségek szárazsága, teljes
tűz- és vagyonbiztonsága, az emlékek gondos kezelése stb. —
kétségkívül a használt anyag, napjainkban tehát szinte kizárólag
^ papiros tartóssága, ellenálló képessége. Az a sokféle érdekszál,
mely az irott följegyzések egy részéhez fűződik, indokolta teszi
azt a gondos, minden részletre kiterjedő vizsgálatot, melynek az
egyes államokban a gyártott papirost alávetik s melynek ered-
ménye szerint a papirnemeket osztályozzák. Hazánkban jelenleg
a papir tartósságának ama módszer szerinti megvizsgálására,
melyet Rejtő Sándor műegyetemi tanár ir le ezúttal ismertetésre
kerülő könyvében, mintegy tíz jól felszerelt laboratórium áll ren-
delkezésre, s mi is teljes mértékben osztjuk szerző óhaját, hogy
z, vizsgálat kényszere honi papirgyárainkban is általánosittassék.
A papirosvizsgálatnak Rejtő szerint a következő részletekre
kell kiterjednie:
a) A súly és vastagság megállapítására, A méréshez szük-
séges eszközök egy oly mérleg, a melyen 0*05 gr. még pontosan
leolvasható, miután a súly megállapításához egy 0*1 m* nagyságú
papírlap szolgál; továbbá egy olyan mikrométer, melylyel még
0*02 mm. olvasható le. Ennél vékonyabb, ú. n. selyempapiros
vastagságának lemérésére a lipcsei Schopper czég által gyártott
Túgós tapintó szolgál.
b) A chemiai tartósság megállapítására* Itt első sorban a
papírgyártáshoz újabban mind sűrűbben használt fasejtekben elő-
forduló, s gyors oxidálódása folytán rendkívül káros hatású lignin
kimutatására kell törekednünk. Ily czélra Rejtő az alkoholos
phloroglucin-oldatot, a kénsavas amilin-oldatot s a diamethyl-
paphenylen-dianiin oldatot ajánlja ; ezek elseje vörösre, másodika élénk
sárgára, harmadika pedig narancsszínűre festi a lignint. Gondtalan
:gyártás következtében a papiros anyagában szabad savat, szabad
Szakirodalom 363
chlort, vagy szabad ként is találhatunk, melyek mindegyike károsan
befolyásosa a gyártmány tartósságát. Áz első reagense F. Böttiger
tanár találmánya, a kongó-vörös papiros, a másodiké a jódkáliumos
keményítővel telitett itatóspapiros, a harmadiké az ezüst-füst.
e) A papiros anyagánah meghatározására, A papiros tartós-
ságának két fő tényezője a használt sejtek rostjainak hosszúsága s
kuszáltsága lévén, ennek megállapítására a mikroszkóp szolgál.
À mikroszkóp alá készítendő preparátum előállítása röviden a
következőképen történik. A papírban lévő gyantákat s állati eny veket
előbb kioldva belőle, az így előkészített papirost szétfoszlatják s
a kifoszlatotl sejteket vízbe, vagy gUczerinbe ágyazzák. A prepa-
rátumban lévő sejtek eredetét oly reagenssel pl. jódos jódkáli
oldattal mutatják ki, mely a különböző eredetű sejteket külön-
bozőképen színezi.
d) A papiros vízszívó képessége s enyvezési módjának meg-
határozására. A papiros vízszívó képességének fokát, legczélszerűb-
beh Herzherg módszerével állapíthatjuk meg, mely abban áll, hogy
vízben oldható festékkel a papirra vont, arányosan vastagodó
vonalak beszívódási fokát állapítjuk meg a papiros kereszt-
metszetén mikroszkóp segélyével. Az enyvezés módját, vagyis
gyanta, illetve állati enyv alkalmazását a vizsgálandó papirosból
30/0-os szódaoldattal készített kivonat alapján mutathatjuk ki, a
kivonatnak sósavval, s tömény tanninoldattal való kezelése útján.
e) A mechanihai jóság megállapU'ísdra. A mechanikai jóság
a papiros rugalmasságától és szívósságától függvén, azt állapítják
meg, hogy e tulajdonságok mily mértékben érvényesülnek a szakí-
tásig terjedő húzó, illetve ismételt hajtogató erő igénybevétele alkal-
mával. Ennek megállapítására két módszer van, az egyik a szaka-
dási hossz és százalékos nyúlás megállapításán, a másik pedig a
munka elvén alapul, a melyet papirosok vizsgálatánál szerző
alkalmazott először.
Rejtő a papiros jósági fokát ez elvek alapján tíz osztályba
sorozza, melyek közül a 111 — Vll. osztályok két-két alosztályra,
(a és b) szakadnak.
A papirfajok használhatóságát külön táblázatban teszi
szemléletessé, melynek adatai megegyeznek a Németországban
megállapított s a papiros használhatóságára vonatkozó föltételekkel.
Megjegyezzük, hogy e táblázat szerint tartós nyomtatványokhoz a
IV. osztályba, több évre szóló iskoIaköny\'ekhez az V b) osztályba
tartozó ligninmentes, a napokra vagy hónapokra terjedő hasz-
nálatra szánt nyomtatványokhoz pedig a Vll. osztályba sorolt lignin-
tartalmú papirost kellene használni.
A tanulságos könyvet az 1— VI. osztály fokozataiba tartozó
papirosminták zárják be, melyek részben külföldi gyártmányok,
részben pedig a következő hazai gyárak termékei : Kolba Mihály
H6é Szakirodalom
fiai Diósgyőr, Első magyar papíripar r.-t., Félerfalvai papírgyár»
Smith és.Meynier fiumei papírgyár r.-t., Hermaneczi papírgyár
r.-t. s Hamburger V. Poprád.
A minták jósága teljesen igazolja szerző amaz óhajtását, hogy
az összes állami és közigazgatási hivatalok, úgyszintén az iskolai
könyvek kiadói kizárólag hazai papirost használjanak. O—l
British Maseum: Reproductions from iUuminated mantír
scripts. Series III. London, 1908. [Printed at the University-
Press, Oxford.] Kis 4-r. 16 1. 50 tábla. Ára 7 sh.
A Magyar Könyvszemle mult évfolyamában ^ . ismertetett
vállalat ezen harmadik s egyelőre utolsó kötete a British Museum
azon miniált kézirataiból közöl szemelvényeket, melyek az állandó
kiállításban nem szerepelnek s így szinte ismeretlenek a nagy-
közönség előtt.
Az előző kötetektől eltérőleg, az itt közölt ötven tábla
nincs festőiskolák szerint csoportosítva, hanem egyetlen idöreodi
sorozatot alkot a VIII. század elejétől a XVI. század első éveiig.
Az angol-ír, angol, bizánczi, franczia, olasz, német és flamand
iskolákat egyaránt becses darabok képviselik e gyiyteménybeHj
melyek részletesebb jellemzését George F. Warner, a kézirattár
őrének tömör jegyzeteiben tálába az olvasó.
A sorozat legrégibb darabjait (az első két tábla) egy latin-
nyelvű evangelístaríum szolgáltatta, mely 700 körül készült
Lindisfrane-ben s az anglo-ir festőiskola egyik tipikus terméke.
Különösen jellemző az evangéliumok mindegyikét megelőző díszes
czímlap bonyolult fonatos szalag-díszével.
A bizánczi eredetű termékek közül megemlítjük a Melissenda
jeruzsálemi királyné psaltériumából a VI. táblán közölt míniaturál,
mely Krisztus Urunk mennybemenetelét ábrázolja. E psaltérium
hírét azonban tudvalevőleg remek elefántcsont faragványos bekö-
tése adja, mely a hasonló technikájú könyvtáblák között szinte az
első helyen áll.
A franczia miniaturák közül a XXXV. táblát emeljük ki,
mely Jean Fouqiiet által Etienne Chevalier franczia kincstárnok
részére 1465—70 közt készített Livre dheures-jének töredéke s
a nagy franczia miniaturistának talán egyetlen, a brit szigeteken
őrzött alkotása.
Az olaszok közül Savoyai Bona, Galeazzo Maria Sforza
özvegyének imakönyvet említjük meg, melynek 1490 körül készült
í8 milanói képecskéje közül a XLII— XLIV. táblán találunk
mututványokat.
:iü6-8r)S. 1.
Szakirodalom 365
A flamand képek közt leginkább figyelmet érdeméi az
LI. táblán látható naptártöredék, mely Berry berezeg Trés riches
heures-jével s a Breviárium Grimanival közös iskolára vall.
Davenport^ Cyril: The hook^ its histoi-y and development
[Tlie T^ Westminster^ series], London, 1907. Archibald Constable &
Co. Ltd. (Bradbury, Agnew and Co. Ld. printers), 8-r. VI, 2, 253 L
7 tábla. Ára vászonborítékban 6/—
Davenport könyve, mely elsősorban a nagy közönséget
kívánja tájékoztatni a könyv alkatrészeinek fejlődéséről, nem tar-
tozik a jól megszerkesztett kézikönyvek sorába; egyes fejezetei
csak lazán sorakoznak egymás mellé s még az egyes fejezetek
keretein belül is sok a hiatus, az ide-oda kapkodás, ami kétség-
kívül hátrányára van a munkának. Hogy mégis foglalkozunk vele,
annak oka az a körülmény, hogy szerző épen rendszertelensége
folytán, sok eddig rejtett adatot is napfényre hoz, vagy olyan
lánczszemekre is rámutat, melyek jól beilleszthetők a könyv fej-
lődésmenetébe. Az egész munka kilencz fejezetre oszlik, melyek-
ből négy és fél a könyv bekötéséről szól, a mi már egymagában
is elég bizonyság az anyagelosztásnál mutatkozó aránytalanságra.
Az első fejezet early records czimen a következő dolgokra
terjeszkedik ki. Kezdődik a sziklákba, barlangokba vágott emlék-
fszerű jegyekkel, rovásokkal s a peruiak csomózott kötéljeleivel, a
quipukkal, melyek arra szolgáltatnak alkalmat szerzőnknek, hogy
a keresztény katholikus egyházi méltóságok heraldikai jelvényei,
a bojtos kalapok magyarázatára csapjon át. Innen a keleti, pálma-
levelekből készült könyvekre ugrik vissza, melyeknek néha igen
díszes fedőlapjai vannak. Majd a beszélő czímerekre és jelvényekre
tereli a szót, hogy onnan a hyerogli'phák s végül a mai írás-
jegyek keletkezésére térhessen át. A viaszszal bevont római írás-
táblák s diptichonok rövid ismertetése zárja be a fejezetet.
A II. fejezet rolls^ books and bookbindings czimen a tekercs-
es kodexforma jellemzését s a középkori könyvkötés technikai
fejlődését adja. Rámulat — s ez a kötet értékes megjegyzései
közé tartozik — a tekercs- és kodexforma természetes összekötő
kapcsára, a khinai-japán orihonra, mely nem egyéb, mint haránt
hasábosán megírt tekercs, kodexformában összehajtogatva. A könyv-
kötés technikájáról szóló részlet legbecsesebb passusa az orom-
szegő fejlődésére vonatkozó szakasz.
A III. fejezet paper czimen a papirosra vonatkozó tudni-
valókat foglalja össze aránylag elég rendszeresen.
Annál kevésbé rendszeres a printing czímü V. fejezet, mely
a nyomtatás fejlődésének van szentelve. Szerzőnk az assyr tégla-
lapokon kezdi, melyekbe ékirásos szöveg van belenyomva. Azután
366 Szakirodalom
néhány sort a khinaiaknak szentel, a kik fából és porczellánból
készült mozgó betűkkel, majd porczellánból készült egész lapok-
kal állították elő könyveiket s ekként nemcsak a tulíydonképem
könyvnyomtatás, hanem egyik modern alfaja, a stereotypia elő-
futárjainak tekinthetők. Khináról itt Európára tér át s kissé túlozva
a könyvnyomtatás fogalmát a faïence de St. Porchaire néven
ismert keramikai termékekkel foglalkozik, mint amelyek díszítő
elemeit részben könyvkötő-bélyegzők rányomásával állították elő.
Ezen épen nem idevaló kitérés után szerző visszatér Khinához,
a hol már a VI. sz. óta használták a fatábla-nyomást s ebben
látja az európai fatábla-nyomatok (blockbücher) közvetlen mintáit.
A mozgóbetüs európai könyvnyomtatás fejlődésének bármily váz-
latos áttekintését hiába keressük, szerzőnk antithesisekkel üti el
a dolgot. Egyfelől vázo^a a Gutenberg-féle sajtó betűmetsző és
szedő technikáját s azzal kapcsolatban a legmodernebb betűöntő
és szedőgépeket, másfelől a kezdetleges kézisajtóról emlékezik
meg, szembeállítva azt a Stanhope és Nicholson-féiQ gépóriásokkal.
Stanhope neve áttereli a szót a tömöntésre, a honnan viszont a
betűk rajzának s fajainak ismertetésére tér át
Némileg rendszeresebb az iUustratians ez. V. fejezet, mely
a könyvillusztrálás különböző nemeit ismerteti futólagos történeti
áttekintés kapcsán.
Annál zavarosabb a következő fejezet, mely miscellanea
czímen a könyvmetszés díszítéséről, a hímzésből, vászonból s
nemes fémből készült kötéstáblákról, a lelánczolt könyvekről s
végül az Angliában a XVlll. században dívott horyibook-okvól szól,
mely utóbbiak egyoldalt nyomatott, fakeretbe foglalt s szaruval
födött szöveglapok.
A VIL fejezet Leathers czímen a különböző bőrfajokat jel-
lemzi s nem egy új, vagy használható megjegyzést tartalmaz,
így pl. a manapság ismét nagy előszeretettel fölkarolt borjúbőrböl
készült pergamenről (vellum) megjegyzi, hogy a napfény igen
kiszárítja s törékenynyé teszi, miért is czélszerű a hártyába kötött
könyveket hátakkal befelé fordítva állítani a polczokra; a mint
ez az oxfordi Bodleiana-ban látható. Érdekes az az adata, mely
szerint a napjainkban Chivers Cedrik által ismét felkapott trans-
lucent-kötés tulajdonképpeni megteremtője James Edwarde volt
Halifaxból, a ki 1785-ben szabadalmaztatta a pergament átlászóvá
tévő eljárását. Jó megfigyelésről tesz tanúbizonyságot az a meg-
jegyzése, a mit a bagariabör tartósságáról mond. Ismeretes, hogy
a bagaria- vagy orosz bort sokat használt kézikönyvek kötésére
alkalmazzák némely közkönyvtárban, még pedig igen jó ered-
ménynyel : Davenpoii szerint azonban ez az eredmény nem
annyira a használt anyagtól, mint a használat mértékétől függ.
Az orosz bùrbe kötött kevésbé használt művek kötése ugyan is
Szakirodalom .%7
sokkal kevesebb ellenálló képességgel bir ; ennek oka ~- szerinte —
abban rejlik, bpgy a bőr zsírtartalma, a használatlan kötetekből
csakhamar kivész, míg a folyton használt müveknél az olvasók
kezéről nyer kellő utánpótlást.
A két utolsó fejezet közül a nyolczadik a vaknyomású bőr-
kötéssel, a kilenczedik pedig az aranyozott bőrkötéssel foglalkozik^
különös tekintettel az angol emlékekre. Az aranyozást Davenport
is a keleti — arab és perzsa — kötésekből vezeti le, de a Corvina
kötéseiről, melyek általában a keleti és nyugati aranyozott bőr-
kötések közli összekötő kapocsnak tekintetnek, nem tesz említést.
Figyelemreméltó szerző azon törekvése, hogy a XVII. és XVIIL
századi angol bőrkötés két, Le Oascon díszítő motívumaiból kiin-
duló eredeti hajtását, a cottage roof és az áll over stílust Samuel
Mearne, II. Károly udvari könyvkötőjének nevéhez fűzze. Ô figyel-
meztet egyúttal arra is, hogy a Roger Payne-nek tulajdonított s
manapság is rendkívül keresett kötések egy részét Richard TTier,
skót mester készítette, a ki Payne-nel dolgozott s szolgai módon
követte ennek stilusát. Az angol aranyozott bőrkötésen kívül
szerző csupán a XVI. századi olasz s a XVI — XIX. századi fran-
czia mesterek főműveivel foglalkozik. Németországot, melynek a
vaknyomású bőrkötés tárgyalásánál elég teret juttat, ezúttal meg
sem emUti. F. 11.
Morőcz Jenő : Huszonöt esztendő. A könyvnyomdászok Szak-
köre negyedszázados fennállásának emlékére, Budapest, 1907.
A Könyvnyomdászok Szakköre kiadása. (Pallas r.-L nyomása.)
4-r. 40 I.
Morócz Jenő a könyvnyomdászok szakkörének titkára csi-
nosan kiállított barnanyomású füzeikében számol be a Szakkör
negyedszázados működéséről. A közölt följegyzésekből megtudjuk,
hogy a Szakkör a Pesti könyvnyomda fiatalabb munkásnemzedéke
kezdésére 1881-ben magyarosító czélzattal megalakult Magyar
Nyomdászok Köréből fejlődött ki 1882. szeptember 10-én.
A kör első alapszabályai szerint főleg a magyar nyelv ter-
jesztésére alakult s e czélt hármas eszközzel kívánta elérni, ú. m.
felolvasások, szavalati s műkedvelői előadások, szak- és társadalmi
kérdések vitatása útján. Czíme fennállása első nyolcz évében ezen
első sorban társadalmi czélnak megfelelően Könp-nyomdászok
Társasköre volt, bár már ez időszakban is szívén viselte a szak-
képzés érdekeit. Ez érdekeket szolgálta egyrészt azzal, hogy 188(5
óta átvette a Magyar Nyomdászok Évkönyve szerkesztését és
kiadását, másrészt több gyakorlati feladat sikeres niegoldására
pályatételeket tűzött ki.
Az egyesület jelenlegi czímét 1890-ben vette fel s czélját
új alapszabályaiban a következő négy pontban körvonalozta :
:a68 Szakirodaiom
-ü) a szfŰLerők tömörítése; h) a szakismeret s mQízIés terjesztése
és fejlesztése a könyvnyomdászat s rokonágai terén; e) a hazai
nyomdászat érdekeinek elősegítése; d) a tagok társas életének fej-
lesztése. Mint ebből kitetszik, az egyesületek tevékenységének
súlypontja az általános társadalmi feladatokról a szakismeretek
«lívelésére terelődött át.
S a társulat az utóbbi 17 év alatt csakugyan derekasan
hozzálátott feladata megvalósításához. Számos szakszerű felolvasás
mellett 1904 óta több rendszeres szaktanfolyamot is tartott,
melyek során nemcsak elméleti oktatásban, hanem az e czélra
»berendezett kísérleti nyomdában gyakorlati tanításban is részesül-
nek a hallgatók. Ezenkívül több vidéki városban is rendeztek
felolvasásokat s nyomdászat! kiállításokat, melyek kétségkívül nag)'
hatással voltak vidéki nyomdásziparunk fejlődésére.
A kör sokáig nem bírt állandó otthonnal, a Magyarországi
Könyvnyomdászok és Betűöntők Segélyzöegyesületének a Sándor-
téren fölépült bérháza végre ezen az állapoton is segített s a kör
fennállásának második negyedszázadát a Gutenberg-otthon díszes
félemeleti helyiségében kezdhette meg. — sp--
Grève. 11. E. Dos Problem der Bücher- und Lesehallen
Au8 dem Holländischen übersetzt von Anna i. Jnng^mann. Mit
einer Einführung von Const. Nörrenberg. Leipzig, 1908. Maas u.
Yan Suchtelen, H-r. XVI, 426 1. Ára 6 Márka.
Dr. H, E. Oreve hágai könyvtárosnak eredetileg holland
nyelven 1906-ban megjelent, a modern közművelődési könyvtárak
problémáját minden oldalról megvilágító művének: Openbare
Leesmusea en Volksbibliotheken-nek németre fordításával Anna
J. Jungmann igaz szolgálatot tesz mindazoknak — s azt hiszem
nem vagyunk kevesen, — a kiknek ez a könyv eddig nyelve
miatt nem volt hozzáférhető.
Szerző müve anyagát 413 paragrafusban tárgyalja le, melyek
három fejezetbe oszlanak.
Az első fejezet azt a viszonyt tárgyalja, melyben a modern
közművelődési könyvtár - azt hisszük ez a kifejezés födi leg-
jobban a Lese- und Bücherhalle fogalmát — a könyvtárak egyéb,
régibb fajaihoz áll.
Oreve e fejezetben különösen kikel a régibb fsgtájú nép-
könyvtárak ellen, melyek a nép fogaimát a legalsóbb s legmíve-
letlenebb körökre szorítva, inkább közjótékonysági intézmények
s a tudományos irodalmat egyáltalán nem, a szépirodalmat pedig
kevés kivétellel igen selejtes összeállításban képviselik. A modem
közművelődési közkönyvtár, mely Grève szerint egyedül bir lét-
jogosultsággal, a nép minden rétegét, művelteket s művelődésre
vagy nemes szórakozásra vágyókat egyaránt ki kell hogy elégítsen.
Szakirodalom 369
Hogy az ily könyvtáraknak egyúttal minden irányzatosságot is el
kell kerülniök, az szinte magától értetődik. A könyvtárak egy
harmadik faja a tudományos és szakkönyvtár, mely ismét csak
a közönség egy töredékét szolgálja: azokat, akik valamely hatá-
rozott irányban folytatnak tudományos kutatásokai s így első
sorban azon könyvanyag összegyűjtésére terjeszkedik ki, mely e
kutatások forrása, vagy a további tanulmányok eszköze.
így körvonalozva a könyvtárnemek egymáshoz való viszo-
nyát, részletesebben kiterjeszkedik a könyvtár legfontosabb részére,
a mitől jellege első sorban függ: a könyvanyag megválasztásának
általános elveire. A tudományos irodalmat három csoportba
osztja: ú. m. a forrásművek, monográfiák s általános összefogla-
lások csoportjába. Ezekből az első kettő a közművelődési könyv-
táraknál alig jöhet számításba, csupán a harmadik csoport, mely-
nek legjobb s legújabb termékeit kell felölelniük. A szépirodalom
megválogatását illetőleg nem ad általános irányelveket, csak arra
ulal, hogy e kérdésről a Library Journal egymaga 120 pro és
kontra szóló czikkelyt közölt. Hogy a közművelődési könyvtár, a meny-
nyiben olvasóterme van, a napilapokat nem nélkülözheti, ezt a
gyakorlati élet eléggé bizonyítja, de ez esetben minden pártállás
képviselve legyen. Minthogy a közművelődési könyvtár első sor-
ban az önképzést kívánja előmozdítani, a zeneirodalom — még
pedig úgy elméleti mint gyakorlati része (hangjegyek) — felka-
rolása irs szükséges. A művelődés másik fontos eszköze a képző-
művészeti alkotásokat reprodukáló kiadványok, melyek válogatott
gyűjteménye szintén beillesztendő a közművelődési könyvtár
anyagába.
A mi a különböző könyvtártípusok együttműködését illeti,
ennek szerzőnk szerint főleg abban kellene nyilvánulnia, hogy a
könyvtárak egymást a könyvanyag tekintetében akár kölcsönzés,
akár az olvasók útbaigazítása útján kisegítst^k.
Ezek után Grève a nem ingyenes olvasótermek, az olvasó-
körök és kölcsönkönyvtárak jellemzésére tér át. Itt is elsősor-
ban arra a viszonyra vet világot, melyben a közművelődési könyv-
tárnak a kölcsönkönyvtárral kell állania. Grcvi% Adams-sz^X egyet-
értőleg, a kölcsönkönyvtárakat a szépirodalom selejtesebb, de a
műveletlenebb ízlésűek által különösen kedvelt termékeivel szem-
ben akarja igénybe venni. Ha ugyanis a közkönyvtár olvasója
ilyen műveket óhajt, utasítsa őket a helybeli kölcsönkönyvtárba,
ahol az illető kötetek — persze némi anyagi áldozat ellenéb(»n —
rendelkezésére fognak állani.
Miután a modern közművelődési könyvtárnak az a főfeladata,
hogy a társadalmi nevelés középpontjává legyen, szerző sorra
veszi azon intézményekhez való viszonyát, melyek közvetlenül
részt kérnek a szoczialpedagógiai munkából.
M-iírvar Könyvwrmlp. IHOS. IV. füzet. 24
370 Szakirodalom
A népnevelés egyik igen jelentős tényezőjének, az egyháznak
a közművelődési könyvtárakhoz való viszonyát nem igen boly-
gatja szerzőnk, csupán azt jegyzi meg, hogy az egyház rendesen
rossz szemmel nézi a közművelődési könyvtárakat s pártpolitikai
czéljainak megfelelő hasonló intézményekkel igyekszik ellensúlyozni
hatásukat.
Annál bővebben tárgyalja Oreve a könyvtárnak a népnevelés
másik faktorához, az iskolához való viszonyát. E viszony egyik
formája az iskolai könyvtár, mely kizárólag az ifjúság részére
készül, jobbára sematikus jegyzékek alapján s inkább szórakozás
a czélja, mintegy jutalmul. Második formája az iskolai népkönn-
tár, mely nemcsak az iQúság, de a felnőttek oktatására is szolgál.
Ilyenek a district library-k Észak-Amerikában s a bibliothèque
scolaire et populaire-k Francziaországban.
Az iskolai népkönyvtárakkal szemben Orevenek három főkifo-
gása van: 1. az iskola rendesen elnyeli a könyvtárat és sokszor
annak budgetjét is; 2. az iskolai könyvtár az érdeklődőknek csak
kis részéhez férkőzik igazán hozzá; 3. a könyvtár vezetése szak-
képzettség nélküli egyénekre van bízva.
De ha nem is barátja az iskola és népkönyvtár egyesíté-
sének, annál inkább óhajtja az iskola támogatását a könyvtárral
szemben. A tanítóság főleg az olvasmányok megválasztására foly-
hat be jülékoíiyan, különösen oly könyvtáraknál, melyek részben
gyeTmekek számára is hozzáférhetők.
Minthogy azonban a közművelődési könyvtárak elsősorban
a fölnőttek továbbképzésére hivatvák, ebből önként folyik, hogy
e könyvtárak a szabad tanítással is összefüggnek. Szerző barátja
annak a kétségkívül életre való irányzatnak, mely a könyvtárdk-
kal kapcsolatban rendez a felnőttek részére tanfolyamokat, miután
a könyvtár egyúttal arra is alkalmat adhat, hogy a hallgatóság
az idevágó kőnyvkészlet felhasználásával kiegészítse s jobban
megrögzítse a hallottakat. Legjobb a könyvtárban az előadás tár-
gyával azonos könyveket mindjárt kiállítani, vagy a rendelkezésre
álló irodalomról nyomtatott jegyzékeket osztani ki a hallgatóság
között. Szerző legügyesebb megoldásnak tartja az angol könyv-
tárakban divatos félórás szabad előadásokat, — »half-hour talksc —
melyek mindig csak egy bizonyos kérdést világítanak meg, az
ott n^ndelkezésre álló irodalom alapján.
A fejezet harmadik s utolsó része a közművelődési könyv-
tárak ezéljat, befolyását s ellenségeit ismerteti.
Czelul a különböző szerzők a legkülönbözőbb feladatokat
tűzlek eleje, a miből Orere bő szemelvényekkel .szolgál. Az egyik
(Ki'ístcr) az összes társadalmi bajok panaceáját látja benne.
mások az antiszoezialis propaganda (J)echelhäuser^ ^P^U^ vagy a
vallásos propaganda (Hnpjwrt, Buddingh) eszközéül tekintik,
Szakirodalom 371
míg ismét mások az osztályharcz szítására keresnek benne támasz-
tékot. Szerző ez irányzatok egyikének sem kedvez: mert bármelyikük
is egyoldalúságra vezet. Szerinte sokkal közelebb fekvő s természe-
tesebb czé\ja van a közmívelődési könyvtárnak: t. i. az oktatás elő-
mozdítása, istápolása s másfelől az olvasmány irányítása.
Ily irányításra főleg a szépirodalom terén van szükség,
mely a közművelődési könyvtárak egyik leginkább vitatott pontja.
Szépirodalmi beszerzéseknél a következőkre kell ügyelnünk :
1. Kerüljük a Marlitt-íéle léha és üres írókat, a rémregényeket,
érzékcsiklandozó pikantériákat s más e fajta értéktelen üzleti
termékeket. 2. Kerüljük a szépirodalmi újdonságokat mindaddig,
míg az első roham el nem ül s tisztábban láthatjuk jó és rossz
tulajdonságukat. 8. Kerüljük végre a jóhiszeműen írt népies kiadvá-
nyokat, melyek túlon-túl fdantropikus, alamizsna jellegűek. De
ne csak arra ügyeljünk, hogy a szépirodalmi anyag megválasztása
legyen kielégítő, hanem arra is törekedjünk, hogy az olvasók a
komolyabb műveket is megkedveljék. Erre a könyvtárosnak egyéni
befolyásán, rábeszélőképességén kívül két eszköze lehet ú. m.
a) a szépirodalmi olvasmányok megadóztatása és h) két olvasó-
jegy kiadása, melyek egyike kizárólag tudományos könyvek köl-
csönvételére szolgál.
A fejezet végén Grève megemlékezik a közművelődési könyv-
tár ellenzőiről is, a kik sokalják a költségeket, miután kézzel-
fogható eredményekre ez az intézmény nem vezet, vagy azért
kelnek ki ellene, mert az igazi műveltség helyett csak a félmű-
veltség terjesztője. Szerzőnk ez ellenvetésekkel szemben igen
helyesen arra hivatkozik, hogy a közművelődési könyvtár szocziál-
pedagógiai eszközeink legfiatalabbika s így inkább a jövő, mint-
sem a jelen ítélete alá tartozik.
A második fejezet, melynek 171 paragrafusa ismét három
szakaszba van beosztva, a közművelődési könyvtárak problémájának
technikai oldalát fejtegeti.
Az első szakasz az épület kérdésével foglalkozik. Azt a
három alapkövetelményt, mely minden könyvtártani kézikönyvben
előfordul: u. m. világosságot, tűzbiztonságot s terjeszkedő-képes-
séget ő is fejtegetései élére állítja, bár be kell vallania, hogy a
közművelődési könyvtárak legnagyobb része — legalább az euró-
pai szárazföldön — bérházban vagy átalakított helyiségekben húzó-
dik meg. A belső elrendezés fökövetidinénye, hogy a közönségnek
szánt különböző czélú helyiségek egymástól teljesen el legyenek
különítve. Ez az elkülönítés azonban olyan formában is történ-
hetik, hogy^ azért a könyvtár személyzetének alkalma legyen egy-
szerre az összes helyiségeket szemmel tartani. Követendő minta-
képül a liverpooli könyvtárat említi, a hol az épület közepén
levő könyvkikölcsönző helyiségből a személyzet egyidejűleg szem-
24*
H72 Szakirodalom
mel tarthalja az ifjúsági, általános és női olvasótermeket, melye-
ket félembermagasságú kerítés választ el a kölcsönző hivataltól.
Külön ujsagolvasó-teremnek angol mintára való berendezését
szintén ajánlja. A hely megválasztásánál a teljes központi fekvést,
vagy legalább is azt kívánja meg, hogy a könyvtár a város
egyik főútvonalán álljon.
De bármily központi fekvésű is az épület, nagyobb városok-
ban idővel elkerülhetetlen a fiókkönyvtárak létesítése. E fiókok
elhelyezését oldották meg eddig a legkevésbé jól. Még Ameriká-
ban is gyakori eset, hogy e fiókkönyvtárak gyarmatárúkereskedé-
sekben vannak elhelyezve s a teljesen iskolázatlan személyzet
gondjaira bízva. Ennél többet ér a fiókkönyvtáraknak az iskolá-
val kapcsolatos elhelyezése, habár csak az esetben lesz e meg-
oldás kielégítő, ha külön, a czélnak megfelelő helyiség készül az
iskolaépülettel kapcsolatban s nem valamely más czélokra szánt
termet kell lefoglalnunk, mely csupán a nap vagy a hét bizonyos
szakában állhat rendelkezésünkre.
A fiókkönyvtárnak szerző C>le nyomán két föfaját külön-
bözteti meg, ú. m. a kikölcsönző állomások (Abgabestation) és a
sajátképi fiókkönyvtárak (Zweigbibliothek) faját. Ezek együttvéve
ötfélék lehetnek, és pedig: 1. puszta kikölcsönzőállomások, könyv-
készlet nélkül, a hol este kiadják a reggel kért könyveket, melye-
ket időközben u központból elhoztak : 2. oly kikölcsönzőállo-
mások, melyek a központból kapott s időről-időre fölcserélt
könyvállományból elégítik ki közönségüket : H. az első típushoz
tartozó kikölcsönzőállomások, melyek azonban kézi könyv tárral s
olvasószobával is el vannak látva: 4. fiókkönyvtárak, melyek
csupán saját külön könyvállományukból kölcsönöznek ki könyvet:
f). fiókkönyvtárak, melyek saját állományukon kívül a központi
könyvtár anyagát is forgalomba hozzák.
A fiókkönyvtár egyik sajátos alfaja továbbá a vándorkönvT-
tár, mely nem egyéb, mint valamely központból falura, tanyára
kiküldött könyvsorozat. Vándorkönyvtárak szervezésével foglalkoz-
nak a Badische Frauenverein, a berlini (íesellschaft für Verbreitung
von Volksbihlung Németországban, a Maatschappij tot nut van't
Mgerneen Hollandiában, a Múzeumok és Könyvtárak Országos
Tanácsa, a Dunántúli Közművelődési Egyesület hazánkban. Leg-
nagyszerűbben azonban Észak-Amerikában fejlődött ki, a hol leg-
előbb New-York állam léptette életbe az államsegéln az
ISi^-iki university lawval. E törvény felhatalmazta a new-yorki
egyetemi könyvtar gondnokságát, hogy a kettős példányokból
vándorkönyvtárakat szervezzen s bocsásson akár egyesek, akár
testületek r<Mulelkezésére 5 $ lefizetése mellett.
Kziitan szerző röviden összegezi az olvasóterem mellett vagy
ellen felhangzott véleményeket. Szerinte az olvasóterem ellenzői-
Szakirodalom 373
nek azon érvelése, hogy az olvasóterem a közönséget elhidegiti
otthonától, nem állhat meg, miután a közmívelődési könyvtárak
közönségének zöme, a munkásság oly lakásviszonyok közt él,
hogy otthona amúgy sem gyakorolhat reá valami erős vonzerőt,
de meg az olvasás végzésére sem alkalmas.
Végül néhány szóval végez a belső berendezés legfontosabb
elemeivel, a könyvállványokkal s felállításuk módjával s az olvasó-
asztalokkal. Ez utóbbiaknál a kör- vagy ovális-alaknak határozott
előnyt ad a szokásos szögletes formával szemben, de véleményét
nem okolja meg.
A fejezet második része a könyvtár legfontosabb elemének,
magának a könyvanyagnak van szentelve s végig kiséri útját a
könyvtárban a beszerzéstől a kiselejtezésig. Ennek a fejezetnek
minden egyes pontjára nem terjeszkedhetünk ki: be kell érnünk
egy-két probléma kifejtésének vagy gyakorlati útmutatásnak a
reprodukálásával. így megemlítjük szerző tanulságos fejtegetéseit
a kiadóknak a népkönyvtárak s a kölcsönkönyvtárakkal szemben
elfoglalt különböző álláspontjáról, a könyvek kiválasztásának mód-
járól, az Észak-Amerikában, először 1897-ben Clevelandban, szer-
vezett könyvtár-ligákról, melyeknek egyetlen czéljuk a könyvekkel
való helyes bánásmód népszerűsítése stb. Érdekes szerző állás-
foglalása abban a vitában, mely a szótár-katalógus és szakrend-
szerű katalógus hívei közt évek óta folyik s legalább az európai
kontinensen még ma sincs eldöntve. Helyesen mutat rá arra a
körülményre, hogy a szisztematikus katalógus tudományos köz-
könyvtárainkban fejlődött ki s ennek közönségét van hivatva
szolgálni. A közművelődési könyvtárak közönsége ellenben java-
részt oly elemekből áll, melyek a tudomány egyik ágában sem
bírnak akkora jártassággal, hí)gy valamely határozott tárgy pontos,
sőt hozzávetőleges hovatartozását is meg tudnák állapítani. Az
ilyeneknek azután a szótárkatalógus határozott szolgálatot te.sz.
Ellenben oly könyvtáraknál, melyek tudományosan képzett kutatók
kielégítésére is számítanak, egy jó szakrendszer alkalmazása is
ajánlható, mert ez a rokon kérdések egész komplexumáról ad
áttekintő felvilágosítást.
Azt is meg kell még emlileniïnk, hogy szerző épen nem
barátja az indikátornak, melyeit virága játékszer«-nek nevez s
legföljebb erős forgalmú, de kis könyvké?zlet(el rendelkező könyv-
táraknál helyesli használatát. Itt jegyezzük meg, hogy az indikátor
szülőhazájában, Angliában is végső napjait éli. Mint Orcve is
említi, a legtöbb angnl közművelődési könyvtárban, a hol ezelőtt
esküdtek az indikátorra, jórészt sutba lökték Coff/rrve találmányát,
vagy csak a szépirodaionmái veszik igénybe. Hészünkről hozzá-
tehetjük, hogy még ez utóbbi esetben is az indikátort csupán
annak jelzésére használják, hogy a keresett könyv benn van-e a
374 Szakirodalom
könyvtárban vagy sem; a kölcsönzés nyilvántartására azonban
más, praktikusabb módszerek szolgálnak.
Egy másik, ujabban sokat vitatott kérdés az open-slielf
rendszer problémája. Oreve^ mint mindenütt, e kérdéssel szemben
Is megőrzi elfogulatlanságát: a könyvraktáraknak korlátlan meg-
nyitását a közönség részére nem helyesli s csakis kis könyv-
táraknak s fiókoknak ajánlja általános alkalmazását, ahol a közön-
ség viselkedése könnyebben szemmel tartható. Nagyobb gyűjte-
mények jól teszik, ha a rendszer végleges elfogadása előtt
kísérleteznek vele s csupán készletük pénzbelileg legkevésbé
értékes részéhez, a szépirodalmihoz eresztik hozzá a közönséget.
Az olvasójegyek kiváltásánál szükséges igazolás legjobb
módszerének az angoloknál meghonosított jótállórendszert tartja,
mely abban áll, hogy a könyvtár vezetősége csupán adófizető,
állandó lakással biró polgárok hiteles ajánlólevelére szolgáltatja ki
az olvasójegyet.
A kölcsönzés nyilvántartásánál a téritvényrendszer helyett
a könyv-lap (Buchkarte)-rendszert ajánlja, melynél minden egyes
könyvnek megvan a maga külön rovatos kartonlapja, mellre a
kikölcsönző olvasójegyének száma s a kölcsönvétel kelte kerül.
A kiselejtezésre nézve nem mond újat, csak utal Brown
bibliothekonomiájára, melyet annak idején mi is részletesen
ismertettünk.
A második fejezet harmadik részében azután szerző a kezelés
szerveit ismerteti. Klőbb a könyvtár felügyelőbizottságáról, azután
a könyvtári személyzetről szól. Igen érdekes azon követelmények
felsorolása, melyekel Oreve a könyvtáros egyéniségével szemben
támaszt. Bonfort nyomán ő is három dolgot kíván meg a könyv'-
tárostól ; nevezetesen azt, hogy tudós, gentleman és üzletember
legyen. Türelem, emberismeret, s jó emlékezőtehetség továbbá
azok a tulajdonságok, melyek a könyvtári tisztviselőktől megkí-
vánliatók, természetesen kellő szakképzettség mellett. A szak-
képzettség megszerzése a kontinensen nem éppen könnyű dolog,
miután a könyvtári szakoktatásról még a tudományos könyvtárak
tisztviselői kara részére is a legtöbb államban nincs kellőkép
gondoskoiiva : a közművelődési könyvtárakra nézve pedig még
vigasztalanabbak az állapotok. Itt szabadon fölburjánzik a dilet-
tantizmus, ami pedig az ügy egészséges fejlődésének nagy kárára
szolgál. Ezután a könyvtárosi szakegyesületekről s a könjTtárosok
díjazaísaról nyújt áttekintést s végül a nők könyvtárosi szolgála-
tárol emlékezik meg. Alkalmaztatásukat főleg az ifjúsági osztály-
ban s a kikölcsönzésnél ajánlja, bár nem tagadja meg tölűk a
vezető állásokra való rátermettséget sem.
A liaruiadik s aránylag legrövidebb (832 — írl3 §§) fejezet a
közművelődési könyvtár pénzügyi oldalát világítja meg. A kérdés
Szakirodalom 875
természete szerint ez a fejezet két részre oszlik, ú. m. a kiadá-
sokat s a bevételeket tárgyaló fejtegetésekre.
A kiadásokról szóló rész tulajdonképen nem egyéb, mint
egy csomó német, angol s amerikai közművelődési könyvtár záró-
számadásának a közlése, melynek száraz számadatai mindennél
ékesszólóbban magyarázzák a hasonló intézmények igen különböző
fejlődését a felsorolt államokban. Pl. Charlottenburgban, ahol
pedig a közművelődési könyvtár ügye igen fejlett fokon áll, 1904/5-
ben a kiadások összege 47,767 márkára rúgott : ellenben pl.
Manchester ugyanezen közigazgatási évben 23,997 £ 16 s. 1 1 d.-t
s Boston 322,645*37 $-t áldozott e czélra! Vagyis Charlotten-
burgban fejenkint 0*20, Manchesterben 0-75, és Bostonban 2*35
Márka volt a költség.
A bevételekről szólva, első sorban az olvasási díjról szól,
ethikai s paedagógiai hasznát elismeri ugyan, de jobb szeretné,
ha az adó alakjában vettetnék ki a község lakóira. A második
jövedelmi forrás lehet egyesek adománya, továbbá a magánosok
egyesülése útján biztosítható bevételek (tagdíjak). Végül a harma-
dik jövedelmi forrás a közvagyonbevételek: községi vagy állami
segély,
A legtermészetesebb s legkielégítübb jövedelmi forrást azon-
ban a külön könyvtári adó szolgáltatja, melynek Grève is lelkes
szószólója. Az adózás ezen neme azonban csupán Angliában s
Amerikában ismeretes, de itt sem kötelező, hanem a község-
tanács belátásától tétetik függővé. Oreve ezzel szemben megkívánja,
hogy a közmivelődési könyvtár fenntartása általánosan kötelezővé
tétessék, épp úgy mint pl. a népoktatás, melynek ez tulajdonképpen
szerves kiegészítő része. Szerző ez óhajtása azt hiszem viszhangra
fog találni mindazok körében, a kik érzékkel bírnak a modern
szocziális nevelés szükségletei iránt.
íme a legújabb könyvtártani kézikönyv részletes gondolatme-
nete. Szerző fejtegetéseinek részben új nézőpontja megokolja a kime-
rítőbb anaUzist, a munkájában felhalmozott gazdag gyakorlati- és
statisztikai anyag pedig kívánatossá teszi, hogy e könyvet mindazok
áttanulmányozzák, a kik a közkönyvtár legújabb formája iránt
melegebben érdeklődnek.
Dr. Gxdyás Pál.
376 Szakirodalom
KÜLFÖLDI FOLYÓIKATOK SZEMLÉJE.
Deutsche Literatxurzeitang. XXIX. évfolyam, 28. szám (1908 július
11.) : G. Geisenhoff Bibliotheca Bugenhagiana (Otto Clemen). — L. Fratti,
Catalogo dei manoscrilli di U. Aldrovani. — 29. szám (július 18.): E. Jaesákt,
Bericht über das sechste Betriebsjahr 1907/908 der Stadtbücherei Elberfeld. -
30. szám (Julius 25.): A. P. Ch. Griffin, Library of Congress: List of books
relating lo trusts. 3. ed. (Robert Liefmann). — B4. sz'im (augusztus 22.):
Ch. W. Berifhoeffer, Führer durch die Froiherrlich Carl von Rolhschild'sche
öffentliche Bibliothek. — 35. szám (aupusztus 29.) : J. Hilgera, Die Bücher-
verbote in Papstbriefen (Joseph Preisen.) — .56*. *':dm (szeptember 5.) : H. 0.
Lange, Les plus anciens imprimeurs à Pérousc 1471 — 14*^2 (Gottfried Zedier:.
— Fr. A. Mayer J Aus den Papieren eines Wiener Verlegers, 1858—1897. —
S7. Hzdm (szeptember 12) : Yeröffentlkhungen der Gutenberg-Gesellschaft.
V., VI., VII. (Konrad Haebler.) — HS. szám (szeptember 19.) : H. Le Sondier,
Bibliographie française. 2. s. T. ï. 1900-1901. (Alfred Schulze.)
La bibliofillá. X ér folyam. 4. füzet (1908 július): Hugues Va{faJiay.
Les romans de chevalerie italiens d'inspiration espagnole. Essai de biblio-
graphie. (Elso közlemény.) — A. Tenneroni, I manoscritti délia Libroria del
comm. Leo S. Olschki. (Folytatólagos közlemény.) — G. Boffito, Saggio di
bibliográfia Egidiana. (Folytatólagos közlemény.) — 5-6. füzet (augusztus-
szeptember) : Hugues Vaqanay, Le» romans de chevalerie italiens d'inspiration
espa^ïnole. Essai de bibliographie. (Beîejezo közlemény.) — Carlo F/oii.
Bollelino ijihliografico Marciano. (Folytatólagos közlemény.) — Francesco Vatitlll.
Una mostra bibliograíica nella biblinteca del Liceo Musicale di Bologna. -
G. Boffito, Saggio di bibliográfia Egidiana. (Folytalólagos közlemény.i —
A. Boinet, Courrier do France. — Henry H. Plomer, News from England. —
Gardner C. Tcall, Notes from America. — Állandó rovat: Notizio.
Le bibliographe moderne. XJ. évfolyam, 66. szám (1907 november-
deczember): Max Privet, Purlrait d'une cotnti's.se de Brienne, — G. Lr preux.
Les imprimeurs d'Etampes (1708— 17fiô). — Lucien Auvray, Une bulle de
Grégoire IX. pour Richard de Fournival. — S. Bergh^ La nouvelle organisa-
tion des archive^ de Suède. — Maurice Tournenx^ Salons et expositions
d'art à Paris (1801 -1900); essai bibliographique. (F'olylatólagos közlemény.) —
Ch róni (pie des Archives; Belgique. France. Italie. Pays-Bas. —
Chronique des bibliothèques; Allemagne. Belgique. France. Italie.
Pays-Has. Suisse. — C h r o n i (j u e bibliographique: Bibliographie
annuelle d«»s bibliothèques et du livre. Histoire de rimprimerie. Bibliographie
archóoloíiitiiirs. Bihlioíirapliie des chants populaires français. Bibliographie des
n.-a.i:e> locaux, l'n incunable napolitain à retrouver. Exposition rétrospective
du papier. Talde général du > Bulletin du Bibliophile«. Ouvrages suédois sur
le Japon. - - (_', o m |) t e s-r e n d u s et livres nouveaux: État som-
maire (!<•> papiers «le la période révolutionnaire conservés dans les archive-^
déparîenienîales. Série 1. T. I. i.H. S.) S. I. Denis, Archives du Cogner.
Séîies H. K. iH. S.; A. Molinier et L. Polain, Les sources de Thistoire de
Szakirodalom 377
France des origines aux guerres d'Italie. III— V. (H. S.) J. L. Brandstetter,
Bibliographie der schweizerischen Landeskunde. V. 3. (H. S.) N. E. Dionne,
Inventaire chronologique des livres . . . publiés en langue française dans la
province de Québec (1764—1905). U. a. Québec et Nouvelle-France; Biblio-
graphie il 534 — 1906). U. a., Inventaire chronologique des livres . . . publiés
en langue anglaise dans la province de Québec (1764—1906). (H. S.) I. M.
Hulth, Bibliographia Linnaoana. (B. L.) G. I. Gray, A bibliography of the
works of Sir Isaac Newton. 2. edition. (H. S.) I. Collijn, Katalog der Incuna-
beln der Kgl. Universitäts-Bibliothek zu Uppsala. (H. S.) P. Delalain, Les
libraires et imprimeurs de l'Académie française de 1634 à 1793. (H. S.)
A. de Mahuet et E. des Robert, Essai de répertoire des ex-libris et fers de
reliure des bibliophiles lorrains. (E. D.) L. Quantin, Ex-Iibris héraldiques
anonymes. L (F. d'H.)
Revne des bibliothèques. XVIIL évfolyam^ 4—0. szám (1908 április,
június): Henri Omont, Manuscrits de la bibliothèqne de sir Thomas Philiipps
récemment entrés à la Bibliothèque Nationale. — Amédée Boinetj ('.atalogue
des miniatures des mai^uscrils de la Bibliothèque Sainte-Geneviève. — Michel,
Camille et Lucile Desmoulins. Documents inédits. — Bibliographie:
E. Clouzot, Catalogue de la bibliothèque de la ville de Paris. I. (A. H.)
Marius Barroux, Essai de bibliographie critique des généralités de l'histoire
de Paris. (A. B.) Mélanges et documents publiés à l'occasion du 2c centenaire
de la mort de Mabillon (A. Bohiet). H. Omont, Anciens inventaires et cata-
logues de la Bibliothèque Nationale. I. (A. B.) Ch. Drouhet, Les manuscrits
de Maynard, conservés à la bibliothèque de Toulouse. (A. B.) C. Oursel,
Notes sur le libraire et imprimeur dijonnais Pierre J. Grangier. (A— B.^i René
Papel. Catalogue i-ommaire de nouveaux fonds historiques et généalogiques
versés aux Archives du Gers. (E. C.) — Chronique des bibliothè-
ques; Allemagne. Belgique. Bulgarie. France. Italie. — Állandó mel-
léklet : Henri Deherain, Catalogue drs Manuscrits du fonds Cuvier.
Rivista délie bibliobeche e degli archivi. XIX. vvfohjam, .3—1. szám
(1908. márczius-április): Demelrio Marzi^ Cancellieri e cancelleiie durante il
medioevo. — Curzio Mazzi^ Due provvisioni onutuarie florentine. — Guido
Biagi, Ricordi polilici inediti dol barono Hellino Hicasoli. — 5 — 6. szám
(május-június): Guido Biagi^ Contratto nuziale di Lnijri XII di Francia con
Anna di Bretagna vcdova di Carlo VIII \\-i- Agoslo l-ii)8). — Klona ValorL
La fortnna del Bembo fuori d'Ilalia. — Gi(;r;:io Rofisi. Appunli sulla compo-
sizione e pubblicazione del >Cicerone« da leltoro inédite di G. C. Passeront —
7 — S. szám íjúlius-aupusztus) : Guido Bingi. La coriforenza inlernazionale di
bibliográfia e docuinenlazione. (Helazione a S. E. il Minislro délia P. I.) —
Demetrio Picozzi, Per le nostre hihlioli^che. — (luido Biagi, Tasse suU'
uso dci libri délie biblioteche? — Y. B. G. Le librorie por uso M niarinari. —
B. \V. Sindall. La njanilatlura dclla polpa di legno jut la fabhricazione délia
carta (traduzione di Luigi Biagi). — Cuizio Mazzi, Le gioie délia corle
Medicea nel 15G6. ( Folytat« »lagos közlrniény.) — Allan d ő r ov a t o k :
Libri nuovi. Nolizie.
378 Szakirodalom
The library joamal. XXXllL kötet, 7. szám (1908 július): Arthur
E. Bostwick^ The librarian a censor. — William Warner Bishop^ The amount
of help to be given to readers. — Annie Carroll Moore, Library membership
as a civic force. — Open shelves and book losses. — Conference of germán
librarians at Eisenach. — American association of law libraries. — BiWio-
graphical society of America. — League of library commissions. — 8. szám
{augusztus): David Felnüey, How far should courses in normal schools and
teachers' colleges seek to acquaint readers with the ways of organizing and
«sing school libraries. — Agnes Jewell^ The public librarian and the shool
problem. — Anna C. Tyler, A live bookworm — a nature study. — Thomas
L. Ma88on, The real heaven (Poem). — Scheme of classification for books
-on foresti-y. — Billingham public library. — F. K. W. Drury, On making
signs. — Thibetan literature for the Newberry library. — A state library
system for California. — Reviews; Dieserud, The scope and content of
the science of anthropology. Gutenberg Society. Veröffentlichungen der Guten-
berg-Gesollschaft. Handbook of learned societies and institutions: America.
Die Handschriften der öffentlichen Bibliothek der Universität Basel. Institut
international de bibliographie. Bulletin. New Schaff-Herzog encyclopedia.
Lamberton, A list of serials in the principal libraries in Philadelphia and
its vicinity. Eine Untersuchung von 435 Papier-Proben. — 9. szám (szeptem-
ber): What shall Hbraries do about bad books. — A view of librarianship
from the libraiy school. — Worthington C. Ford, An old-fashioned librarian:
the late A. R. Spofford. — F. Weitenkam/f, The need of a scientific
bibliography of incunabula. — Theodore W. Koch, Meeting of the english
library association. — R. H. Whitten, Classification of the library of Iho
K New- York State) })ublic service commission for the first district. — Espe-
ranto recognised by United States Government. — Best books of UHJ7. —
Reviews : Ralph Dunstan, A cyclopaedic dictionary of music. (E. M. I'l
A 1 1 a n d Ó rovatok : Editorials. — New- York library association. — National
association of state libraries. ~ National educational association. -- Amm-
-can library Institute. — American library association. — State library
commissions. — State library associations. — Library schools and training
classes. — Library economy and history. — Gilts and Bequests. — Libra-
rians. — Cataloging and classification. — Bibliography. — Notes and queries.
— Library calendar.
Zeitschrift für Bücherfreunde. ATI. évfolyam 1908 VJOV., 4. füzet
(1908 július): Willer von Zur Westen, Zur Kunstgeschichte des Notontitels
und der Dekoration musikalischer l)ruckw*^rke. II. Die Vorherrschaft des
Steindrucks. — Wilhelm Riedner, l*eter SchöíTers Anzeige des Decrelum
Gratiiiui und der Dekretalen Gregors IX von 14-72. Fr. Bertram, Guslavus
Solenn-' Schach- oder König-Spiel. 11. -- Oskar Loeirenstein, Die Berlim^r
Buclihindeioi-Ausstcllung und was lehrt sie uns? — o. füzet {augu>zlus :
Stephan Keknle von Stradonitz, Ein »bibliophiler« Adelsabenteurer der
Neuzeit. — L. Gerhardt. Crabb Robinson und seine Beziehungen in Wfimar
4ind Jena. — K. SUjper^ Line portugiesische Talmud-Ausgabe von 15<XK —
Szakirodalom 379
Max Hàmcitz, Unser Deutsches Anonymen-Lexikon. — ö. /i!í<rcí (szeptember) :
Friedrich E. Hirsch, Zur Biographie Johann Peter Lysers. — Max Kemnie-
rich. Porträtschmuck in deutschen Handschriften des frühen Mittelalters. —
Hans Koegler, Basier Buchermarken bis zum Jahre 1550. I. — Á 1 1 a n d ó
rovat : Chronik.
Zentralblatt Ifir BibUothekswesexL XXV. ëo folyam, 7. füzet (1908
július): R. G radmann f Über das Ordnungswort im alphabetischen Katalog. —
Adolf Schmidt, Johann Reger in Ulm, der Drucker des Briefs des Bundes in
Schwaben. — P. Schwenke, Das neue italienische Bibliotheksreglement. I. —
H. Etcher, Achte Versammlung der Vereinigung schweizerischer Bibliothekare.
— Die 9. Versammlung deutscher Bibliothekare in Eisenach. — 8—9. filzet
(augusztus-szeptember): Neunte Versammlung deutscher Bibliothekare in
Eisenach am 11. u. 12. Juni 1908: A. Keysser, Die Landcsliteratur und die
öffentlichen Bibliotheken. — H. Campari, Über ein neues Mittel zum Schutz
vielgelesener Bücher. — 0. Glauning^ Über mittelalterliche Handschriften-
verzi'ichnisse. — K. SchüddenJcopf. Über die Neuordnung und Katalogisirung
von Goethes Bibliothek. — H. Brunn, Über Fortschritte in der Zettelkatalogi-
sirung. — C. Nörrenberg, Über Verlegereinbände. — G. Fritz, Über das
Volksbibliothekswesen in Oberschlesien. — K. Geiger, Johanna Fallati als
Tübinger Oberbibliothekar. — Mitgliederversammlung des V. D. B. —
Literaturberichte und Anzeigen: Reginald Arthur Rye, Univer-
sity of London. The libraries of London. (A. Horlzschansky.) Barcza Imre
Szent Erzsébet irodalma. (M. Perl bach.) — Állandó rovatok: Kleine
Mitteilungen. Umschau und neue Nachrichten. Neue Bücher und Aufsätze
zum Bibliotheks- und Buchwesen. Antiquariatskalaloge. Personalnachrichlen.
380 Szakirodalom
A MAGYAR BIBLIOGRÁFIAI IRODALOM
AZ 1908. ÉV HARMADIK NEGYEDÉBEN.
Összeállította: Horváth Ignácz.
Adalékok a Régi Magvar Könyvtárhoz. Negyedik és ötödik közlemény.
(Erdélyi Múzeum. 190». III. kötet. 1. füzet. 41-47. I. és 3. füzet, 186— 191.1.)
Barcza Imre. Magyarországi kivándorlások irodalma (Bibliographia
emigracionis hungaricao.) Bpesl, 190ÍB. Pesti kny. részv. társ. 8-r. 12 1. (Külön-
lenyomat a »Közgazdasági Szemle« 1908. évi július havi füzetéből.)
Bibliographia. Társadalomgazdaságtani —.III. évfolyam. 19Ó8. Cothen,
1908. Dünhaupt Pál kny. 8-r. Június 205-256. l. Július 257—300 1. Szep-
tember 343-3íí0 1. (A »Közgazdasági Szemle« 1908. július, augusztus p>
szeptember havi melléklete.)
CzÍMJEoyzÉKE. A kegyes tanítórendiek vezetése a'att álló szegedi városi
főgimnázium ifjúi^ági nagvobb könyvtárának—. Szeged, 1908. Endrényi Lajos
kny. Kis 8-r. 39 1.
CzíMJEQYZÉKE. A budapesti kávéssegédek szakegvesületének könyv-
tári — . Budapest, 1908. Világosság kny. R. T. 8-r. 61 1. Ära 30 fillér.
Clair Vilmos. A F. M. K. E. Nvilra városi közkönvv tárának jegvzéko.
Második kiadás. Budapest, 1908. »Pátria« irod. vállalat kny. 8-r. 84 1.
GÁcsÉR JÓZSEF. A soproni szent Benedek-rendi főgimnázium tanári
könyviárának jegyzéke. Sopron, 1908. Röttig Gusztáv és fia. 8-r. 1—62 1.
(A pannonhalmi sz. Benedek-rendi soproni főgimn. értesítője az 1907—8.
isk. évről.)
Gulyás Pál. Északnémet népkönyvtárak. Drezda, Berlin, Charlollen-
bnríT, Hamburír* Budapest, 1908. Alhenaeum irod. és nyomdai r.-t. nvomá?a.
8 r. 4, ai 1. Ara 1 kor.
Gulyás Pál. A könyvgyűjtés főbb irányai. I— III. közlemény. (Uránia.
1908. fi^hruár 59—68 1., márc/.ius 185-141 1., április 168—175 1.)
Gyöuy Tibor. A magyar orvosi irodalom lí07. IV. évfolyam. Eger. 19(>S.
Érseki lycoumi könvvnvomda. 8-r. 85 l. (Magvar orvosi archívum. 1908. új
folyam. IX. köt. 4. 'füzét.)
Gyulai Augustus. Bibliography of english authors works translated
into hungarian language (1620 — 1908.) Budapest, 1908. Fritz Ármin knv.
8-r. 48 1.
Hellebrant Árpád. Repertórium. (Irodalomtörléneli Köziemén vek, XVlll.
évf. 1., 2., 3. füzet. 127—128 1, 254—256 1., 382—384 1.)
IIorkay Lajos. A dehreczeni polgári kör könyvtárának pótjegyzéke.
Dcbreczon, 1908. HolTmann és Kronovilz kny. 8-r. 15 1.
Jegyzék a Dobreczen S7. kir. városi els^ő népkönyvtárban leva köny-
vekről. Debreczen. 1908. Városi knyomda. 8-r. 17 1.
Jegyzéke, A pozsonyi ág. íiitv. ev. liceurn önképzőköri könyvtárá-
nak — . Poz-ony, HH)y. Wigand F. K. könyvnyomdája. 8-r. 72 1.
Jegyzéke, Az erdélyi nemzeti múzeum könyvtára feles számú köny-
veinek — . Második füzet. Kolozsvár, 1908. Stief Jenő és Társa kny. Kis
3-r. 70 1.
Jegyzéke, A villányi casino könyvtárának — . Pécs. 1908. Taizs Józfrf
kny. 8-r. 8 1.
.Ikgyzéke. A solmeczbányai népkönyvtár — . A múzeumok és könyv-
tárak orsz. tanácsának ajándéka. Solmec/.bánya, 1908. Joerges Ágost özvegyt'
és lia ny Xany S-r. '.\\) 1.
Jegyzéke. A debreczcni kere>kodclmi csarnok szépirodalmi könyvtárá-
nak 111. sz. b<*l üsnrus — . 1908. január hó. Dehreczen, 1908. Hoffmann i^
Kionovitz knv. 8-r. 31) 1.
Szakirodalom ^Bi
Mangold Lajos. Hazai hírlapok repertóriuma. 1905. június. — 1906.
június. (Századok. 1908. szeptember. 667—668. 1.)
Melich JXííos. Újabb adalékok a hazai vend (szlovén) nyelvű irodalom
bibliográfiájához. Bpest, 1908. Athenaeum kny. 8-r. 17 1. (Különlenyomat a
Magyar Könyvszemle 1908. évi III. füzetéből.) Ára 50 fill.
Rexa Dezső. A budapesti Nemzeti Szinház könyv- és levéltára. Bpest,
1908. Stephaneum kny. 4-r. 7 1. (Különlenyomat a Múzeumi és Könyvtári
Értesítő II. évfolyam 2—3. számából.)
Smida IsTvis. A beszterczebányai kir. kath. főgimnázium tanári
könyvtárának alapleltára az 1907—8. isk. év végén. (A beszterczebányai kir.
kath. főgimnázium értesítője az 1907—1908. iskolai évről. Beszterczebánya.
1908. »Hungária« könyvnyomda. 8-r. 1-49 1.)
Uj Könyvek. (Századok. 1908. január 93—96 I. — február 187—189 l.
— márczius 283—285 1. — május 472—478 1. — szeptember 668—672 1.)
VEGYES KÖZLEMÉNYEK.
Dr. Fejérpataky László, a Széchényi Orsz&gos Könyvtár
igazgatója a berlini történelmi kongresszuson. A történelmi
tudományok IV. nemzetközi kongresszusán, mely folyó évi augusztus 6—12.
napjain tartatolt meg Berlinben, könyvtárunk képviseletében dr. Fej/rpatahf
László udvari tanácsos, igazgató jelent meg. a kit a kongresszuson nagy-
számban összegyűlt szakemberek bizalma a díszelnökök sorába emelt.
A kongresszus lefolyásáról Fejérpataky igazgató folyóiratunk jövő számában
fog részletesen beszámolni.
Kéosei Viktor f. A bibliográfia hazai művelőinek sorából ismét
kidőlt egy serény munkás, Bécset Viktor, a benczés-rend pannonbaimi
központi könyvtára egykori igazgatójának október 14-én bekövetkezett elhuny-
tával. Alig 50 éves volt, midőn őt a halál elragadta. Vele irodalmunk-
nak egy buzíTÓ m (velője szállt sírba, a ki mert a speczializálózódás korsza-
kában egyetemességre, a polyhistor munkakörére vágyott, egyetlen szakba sem
tudott kellőkép elmélyedni. Sokfelé ágazó működésének bibliográfiai részéből
következő önálló köteteit említjük fel : A kassai püspökségi könyvtár kódexei-
nek és inkunabuluniainak jegyzéke, Budapest, 1891. Mrcvis história archivi
archi-abbatiae 0. S. B. de Monte Pannóniáé, Veszprém, 1896. írás é? könyv
hnjdan és most, Győr, 1899. s végül legterjedelmesebb dolgozatát. Ősnyomtat-
ványok és régi magyar könyvek a ])annonhalmai könyvtárban, Budapest'
190i. Még csak azt említjük, hogy régebben folyóiratunk munkatársa is volt
s az I89i -90. időközben több dolgozata jelent meg e helyt.
A Széchenyi Országos Könyvtár tisztviselői tanulmány-
úton. A M. N. Múzeum utazási alapjából a nmélt. vallás- és közoktatásügyi
minisztérium jóváhagyásával az 1908. évben Kereszty István őr a velenczei,
bolognai és firenzei zenekönyvtárakat, Kováts László segédőr a baseli, berni
és zürichi könyv- és levéltárakat, dr. Gulyás Pál segédőr pedig a párisi,
londoni és bruxellosi közkönyvtárakat s bibliográfiai intézményeket telte
tanulmány tárgyává. Kz utóbbit a Múzeumok és Könyvtárak Országos
Tanácsa is kiküldte a párisi és londoni népkönyvtári ügy tanulmányozására.
A Múzeumok és Könyvtárak Országos Szövetségének
1908. évi közgyűlése Szombathelyen folyt le október 11-én, nagy-
számú közönség jelenlétében. A közgyűlést dr. Wlassics Gyula elnök nagy-
szabású beszéddel nyitotta meg, mely a társadalmi evoluczió szempontjábc-l
világítja meg a kultúrpolitikai problémák hosszú sorát. A mély gondolatokban
Vegyes közlemények 383-
bővelkedő beszédből álljon ilt annak folyóiratunkat közvetlen Ql érdeklő része,
mely a hazai könyvtárügy reformjáról szól :
»Sok írónak elmélkedéseit olvastam — úgymond — az úgynevezett
szabad tanítás vagy iskolán kívül eső tanítás eszközeiről és azt tapasztaltam,
hogy csaknem mindenki elismerte, hogy az iskolán kívül folyó tanítás, vagy
inkább tanulás leghatalmasabb eszköze, sőt ennek gerincze a könyvtár.
Ki ne ismerné közülünk Pelisaonnak azt az állítását, hogy könyvtár nélkül
az iskolán kívül adott tanításnak nem lehet sem teljessége, sem állandósága.
Carnegienek, a nagy amerikai meczenásnak következő jelszava pedig szálló-
igévé vált : »Mi a legjobb, legnagyobb ajándék, a mit a köznek adhatunk ?
Legelsőbben is a közkönyvtárak«.
Nem kell bizonyítani, hogy a legsikerültebb szabad tanítás is úgy,
mint minden tanítás is végeredményben csak tanulni, »olvasni tudnic
taníthat. Ha mi az iskolán kívül eső tanítás szervezetét a maga egészében
akarjuk megoldani : »Akkor a hazai könyvtárügyre kell első sorban a
legnagyobb figyelmet fordítani és a legerélyosebb lépéseket megtennie.
A Magyar Minervában olvasható az eddig létező könyvtárak elég szép^
száma.
Hogy a mi kimutatott könyvtáraink minő jellegűek, az osztályozás
ezen doktrinális kérdésébe nem bocsátkozom. Az angol-amerikai »Public-
library« tipusa igazolja, hogy a tudós és közkönyvtárak összeolvadása kezd
uralkodóvá lenni. Annyit azonban bátran mondhatok és ebben legjelesebb
szakféríiaink véleményének adok kifejezést, hogy Magyarországon ma a
legtöbb könyvtár jelentékeny reformra szorul. Vagy a nyilvánosság jellegét
nélkülözik, vagy a könyvkészlet, vagy az olvasóhelyiségek berendezése nem
elégíti ki a jogos igényeket.
Feltűnő mindenesetre, hogy önálló állami könyvtár, mint ezt Fraknói
Vilmos is hangsúlyozta, Magyarországban nem létezik. Sem a múzeumban
levő Széchényi-könyvtár, sem az akadémiai könyvtár, sem az egyetemi vagy
műegyetemi könyvtár nem olyan önálló állami könyvtár, a minők például 16
olasz városban már léteznek.
Fölmerült már többször egy nagy nemzeti könyvtár alapításának
szükségessége, melyben a budapesti négy nagy könyvtár egyesíttessék.
Annyi bizonyos, hogy az ily központosított nagy könyvtár, esetleg az
ő fiókkönyvtáraival, könyvkiadóhelyeivel és íiókolvasótermekkel, sok előnyt
egyesítene magában.
Egyelőre — szerény nézetem szerint — nagy haladás lenne, ha a
Nemzeti Múzeum építkezésével egyidejűleg a múzeum könyvtára eddigi
szűk keretéből általános nagy könyvtárrá alakíttatnék.
Nem győzöm eléggé ajánlani, bár tudom, hogy nehézségbe ütközik,
a vidéki városokban létező különböző könyvtárak egyesítését egy nagy
városi közkönyvtárba. Ennek lelkes liarczosa Fcnmzi Zoltán tisztelt tag-
társunk. Meg kell azonban jegyeznem, hogy erre az egyesítésre kényszer-
eszközök nem igen alkalmazhatók, csak a czélszerüsóg értékének okos föl-
ismerése lehet itt döntő.
»
384 Vegyes közlemények
Habár igaz, hogy a tanács működésén kívUl jelentékeny számú
földmíves- és iparos-könyvtárral rendelkezünk, mégis igen sok községben
nincs semmiféle könyvtár.
Most, midőn a közoktatásügyi kormány az iskolán kívül cső oktatás
ügyét a maga egészében föl akarja karolni, midőn a legkisebb falut is be
akarja vonni a felnőttek oktatásának szervezetébe, természetes, hogy nélkü-
lözhetetlenné válik az, hogy az a falu, melyben iskolán kívül eső tanítást
szerveznek, könyvtár nélkül ne maradjon.
Az úgynevezett szabad vagy iskolán kívül cső tanítás eredményei
könyvtál nélkül csaknem teljesen meghiúsulnak.
Nekünk, uraim, a könyvtárak szövetségének, első sorban alapszabály.
szeríi kötelességünk a propaganda szerepét betölteni és ezért erélylycl kell
közrehatni azon fölfogás életrekeltésében, melynek néhány tagtársunk is
kifejezést adott, hogy minden község úgy gondolkozzék a könyvtár létesí-
téséről, a mint gondolkozik a népiskola fölállításának szükségességéről.
Az ily közfelfogás megteremtésének munkájában részlvenni a mi köteles-
ségünk első sorban.
Az országnak minden vidékét képviseljük. Az ország minden vidékén
szálljunk síkra ez elv érvényesüléséért. Kitartó munkával a közvélemény
végre is megtermékenyíti e gondolatot. Ha pedig a társadalom, a község, a
megye nem lenne képes kötelességét teljesíteni : akkor nekünk nem szabad
azon igazság hirdetése elől sem elzárkóznunk, hanem nyiltan ki kell mon-
dani, hogy az iskolán kívül eső tanítás nagy országos szervezetében a
könyviárak ügyét a törvényhozásnak biztosítania kell, mert a legtökéletesebb
iskolán kívül eső tanítás is a legteljesebben kifejlett könyvtárszervezés nélkül
koczkúzatos munkát jelentene.
Na<íy igények ezek ! Pedig ne feledjük, hogy az iskolán kívül e>ő
tanítási országos szervezetével párhuzamosan arról is kell minél előbb gon-
doskodni, hogy félmilliót meghaladó iskolaköteles népiskola nélkül ne
maradjon és a népiskolában a túltömöttség ne akadályozza a tanítás, de
l'üleg a növelés lehetőségét. Azért állítom leplezetlenül előtérbe mindezeket
a nagy föladatokat, hogy a magyar társadalom minden rétegét átjárja az a
tudat, hogy elérkezett az idő, hogy közéletünket a kultúra kérdései vezessék
és ne csak a közoktatásnak közigazgatási és politikai természetű törvény-
javaslatai, de a nép műveltségi fokát valóban emelő tényezők iránt is
tanúsítson a magyar ti'irsadalom igazi, mély érdeklődést.«
A nagy tetszéssel fogadolt elnöki megnyitó után a közgyűlés a
napirend tárgyalására tért át s az Országos Tanács és Főfelügyelőség évi
jelentésoit, valamint a Tanács számadásait tudomásul véve, áttért Katona
Lajosnak az inkunabulumok összeírása s Gcrecze Péternek a Műemlékvédő
Egyesülőt megalakítása ügyében a tavalyi közgyűlés elé terjesztett indítvá-
nyaira. Az utóbbinak érdemleges tárgyalása a Műemlékek Országos Bizottsága
javaslatára halasztást szenvedett, az ősnyomtatványok összeírása tárgyában
pedig a fófelügyolőség intézkedései tudomásul vétettek. Dr. Katona Lajos a
Múzeumok és Könyvtárak Országos Szövetségének tavaly Pécsett tartott köz-
Vegyes közlemények 385
gyűlésén tudvalevőleg indítványt terjesztett elő a magyarországi inkunabulu-
mok egyetemes jeg7zékének összeállítása s kiadása tárgyában. A közgyűlés
kimondotta, hogy e jegyzék kiadását szükségesnek találja s a jegyzék
kibocsátására a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségét, mint
a hazai könyvtári ügynek erre legilletékesebb fórumát, kéri föIJ
A főfelügyelőség 1907. deczember hó 20-án 1063. sz. alatt felterjesztést
intézett ez ügyben a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz, hangsúlyozván,
hogy e jegyzék kiadását a maga részéről is sürgősen szükségesnek találja, s
«gyben megtoldandónak azzal, hogy nemcsak az inkunabulumok, hanem a
középkori kódexek jegyzéke is összeállítandó, mert ez legalább is oly jelentő-
ségű, mint az ősnyomtatványok katalógusa. A végrehajtást illetőleg a főfel-
ügyelőség a következő véleményt nyilvánította :
1. A munkálatnak nemcsak az állami és állami felügyelet alatt álló
gyűjteményekre, hanem az összes hazai könyvtárakra (beleértve az egy-
háziakat is) ki kell terjeszkednie.
2. Az időhatár úgy az inkunabulumoknál, mint kódexeknél nem a
XV. század vége, hanem specziális magyar viszonyainknál fogva a mohácsi
▼ész éve : 1526.
3. A nagy munkálat eredményessége érdekében szükségesnek tartja a
főfelügyelőség, hogy évi tiszteletdíjjal egy könyvtári szakmegbizolt alkalniaz-
tassék, a ki az 1908. évben az összeírást megkezdje. A szakmegbizott személyét
a főfelügyelőség Varju Elemér m. nemzeti múzeumi I. oszt. segédőrben jelöli
ki, mint olyat, a ki e feladatra kiváltkép alkalmas szakember.
Az előadottak alapján a főfelügyelőség arra kérte a vallás- és köz-
oktatásügyi minisztériumot, hogy Varju Elemért az 190á. évtől kczdődőleg
az előadott czél megvalósítása érdekében szak megbízotti minőségben alkal-
mazni 8 a további teendőkre nézve a főfelügyelőségnek felhatalmazást adni
méltóztassék. Varju Elemér folyó évi márczius havában a Kassai Múzeum
miniszteri biztosává neveztetvén ki s mint ilyen április havában Kassára
költözvén, az inkunabulumok és kódexek összeírásának ügye emiatt halasz-
tást szenvedett, a megállapodás azonban az, hogy Varju Elemér, mihelyest
a Kassai Múzeum adminisztratív s egyéb hivatalos ügykezelésének legsür-
gősebb teendőin túlesik, a szóban forgó mogbizást megkapja s hozzálát a
jegyzékek elkészítéséhez.
A tavalyi indítványokra vonatkozó jelentések tudomásul vétele után a
szövetség néhány jelentéktelen pontban módosította szervezeti szabályzatát s
«nnek alapján 1909-től kezdődő öt évi időtartam la megválasztotta a Szövetség
tisztikarát s az Országos Tanácsba küldendő 20 tagot. Elnökké közfelkiál-
tással ismét dr. Wlassics Gyulát, alelnökökké az ő javaslatára gróf Teleki
Sándort és Thaly Kálmánt, titkárrá és előadóvá Mihalik Józsefet, jegyzővé
* Meg kell jegyeznünk, hogy az inkunahuluni-katalógusnak kiada-
tására dr. Gulyás Pál »^ Előmunkálatuk Hain Úsnyoinlatvány-jegyzékének
új kiadásáhozc ez. dolgozatában, mely foly<')ii álunk Í9(J6. évfolyama 1—6.
lapjain jelent meg, már felhívta az erre lejíhivatotlabb fiirum, a főfeliigyelőség
Jigyelmét, de felszólalása annak idején hatás nélkül maradt.
Magyar KöiiyvHzoiiile. l'.M)8. IV. fil/et. 2;)
386 Vegyes közlemények
pedig dr. Gulyás Pált választotta meg, a ki Mihalik gyöngélkedése folytán
az idei közgyűlésen az előadói tisztet is betöltötte. Â húsz tanácstag köxQl
17 eddig is választott tagja volt az Országos Tanácsnak, a kikhez mé^
Apathy István, Csánky Dezső é» Katona Lajos került újonnan hozzá.
 közgyűlésen szokásos tudományos előadást ezúttal dr. Szendm
János tartolta, Magyarország régi várairól.
Végül a Szövetség elhatározta, hogy jövő évi közgyűlését Nagyefiyeden
fogja megtartani.
A nemzetközi bibliográfiai értekezlet lefolyásáról Guido
Biagi, a firenzei könyvtár igazgatója részletesen számol be az olasz köz-
oktatásügyi kormányhoz intézett s a Rivista delle biblioteche e degli arehivi
ez évi 7—8. számaiban közzétett jelentésében. Talán nem lesz érdektelen e
jelentés nyomán olvasóinkat is tájékoztatni a július hó 10. és 11. napjain
Bruxeilesben megtartott bibliográfiai értekezlet eredményei felől, melyek alapul
fognak szolgálni az 1910-ben tartandó nemzetközi könyv- és levéltámoki
kongresszussal kapcsolatban megtartandó könyvészeti kongresszus tárgya-
lásainak.
Az értekezletet, melyen hazánkból csupán Mandello Gyula volt jelen,
La Fontaine szenátor nyitotta meg július 10-^n féltizenegy ói-akor, De$camps
báró kultuszminiszter s számos meghívott vendég jelenlétében. Ezután Paul
Ötlet terjesztette elő La Fontaine-nel közösen megszerkesztett munkálatát a
bibliográfiai kérdések jelen állásáról, melynek során fejtegette azon anyag
jelentőségét, mely a British Museum-nak 1899-ben befejezett nyomtatott kataló-
gusa, a párisi Bibliothèque Nationale által megindított s ma már 32. köteténél
tartó katal(')gus, a washingtoni Library of congress 1901-ben megindított kataló-
gusa, a porosz könyvtárak közös katalógusa s az inkunabulumoknak egész
Németországra kiterjedő lajstroma révén a tervezett egyetemes bibliográfiai
repertóriumba feldolgozható. Ezenkívül rámutat arra a jelentékeny adat-
halmazra, melyet a londoni Royal Society International catalogue of Scientific
Literature czímü kiadványában 32 nemzet közreműködése segélyével a malhe-
niatikai, íizikai s természetrajzi tudományok évi terméséről tesz közzé. Végül
felsorolja az utóbbi években tartott különböző tudományos kongresszusokon
elhangzott óhajukat, melyek a könyvek csereviszonyainak megkönnyítését s a
bibliogiátia és dokumentálás egyöntetű rendszeresítését hangoztatják.
Ez újabb tények csoportosítása után szerzők annak kimutatására temek
át, hogy a nemzetközi együttműködés az országok nagy részében lehetővé
van téve a nemzeti konyvtáraK létesítésével, melyek az illető ország sajtó.
termékeinek megőrzését tartják hivatásuknak s nagyrészt köteles sajtóternié-
keklten részesülnek.
Ezután szerzők a világ nyomtatvány-termelését igyekeznek megállapí-
tani, lermészetesen nem ténybeli adatok, hanem valószerű következtetések
alapján. Szerintük napjainkban mintegy 1 50.000 új könyv s 4 — 6 százezer folyóirat-
czikk jelenik meg évente a íöld kerekségén. Az 1900 előtti összes termelés
legkevc>(ílib 10 millió könyvre s 15 millió czikkre tehető. A könyvnyomtatás
feltalálása ola a bibliogrútiai termelés geometriai arányokban növekedett. Ai
Vegyes közlemények 387
első század végéig cstok 4:2.(X;0 mű látott napvilágot ; de a második század
alkonyán ez a szám 617.000-re szökött; a harmadik század végéig két millió
kötet jelent meg, míg a XIX. század az előző három század együttes termé-
sének négyszeresét produkálta. Szerzőink e föl levéseket az egyes országokról
fennálló kimutatások adataiból következtetik ki. A franczia könyvtermelés pl.
1838-ban 6303 művet tett ki, 1905-ben pedig 12.-416-01. A német nyelvű
sajtótermékek száma 1870-ben 10.000 kötetre rúgott, az elmúlt évben pedig
30.0L0-re. Ha pedig valamely külön tudományágat tekintünk, mint pl. az
állattant, azt tapasztaljuk, hogy 17üO-tól napjainkig 400.000 mű jelent meg,
a miből 100.000 az utolsó tíz évre esik.
Mindettől elkülönítendő a napilap-termelés, mely az egész föld kerek-
ségén 50.000-re tehető, a miből 21.íi00 Amerikára esik, napi 20 miUió
példányszámmal.
Ebből látható, mily hatalmas funkcziója a társadalmi szervezetnek a
könyvnyomtatás. Az északamerikai Unióban a grafikai iparágak 185.000,
Németországban 250.000 egyént foglalkoztatnak. A 26 ezer amerikai nyomdász-
műhelybe fektetett tőke másfél milliárd, az évi termelésük értéke két és fél
millió frankra rug. A franczia sajtótermékek kivitele évenkint 75 millió frankra,
a németeké pedig 100 millió frankra rug.
Ép oly csodálatosak a termeléshez szükséges gépek változatossága s
tökéletessége. Gépekkel öntik a betűket, szedik, javítják, stereotipizálják a
szöveget, nyomtatják, hajtogatják, fűzik az íveket, bámulatra méltó gyorsa-
sággal. A Lanston-Monotype segélyével óránkint 12.000 betűt szedhetünk ki;
a Marinoni rotácziós gép 50.000 ív nyomására képesít egy óra alatt, még pedig
hét színben. Vannak amerikai könyvkötőgépek, melyek segélyével naponkint
20.000 kötetet láthatunk el vászon- vagy papirfödéllel. Ily segítőeszközök
mellett nem túlzás szerzők állítása, hogy tíz szedő s öt gépmester naponkint
annyi munkát végez most, a mennyire a középkori klastromokban 300.000 író-
diák sem lett volna képes !
A nagy nemzeti könyvtáraknak, melyek az egyre nagyobb arányokat
öltő tevékenység gyümölcseinek elraktározására hivatvák, közbenjáró köze-
gekre lesz előbb-utóbb szükségük, melyek a raktárt használni kívánókat
kalauzolják, útbaigazítsák.
Ez a közeg az okmányoló hivatal (office de documentation) volna,
mely egy-egy tárgy egész irodalmát közvetítse az érdeklődőnek.
E hivatal, mely univerzális jellegre törekednék, Bnixellesben már léte-
sült, végczéljául az egyetemes könyvészeti jegyzék elkészítését tűzte ki, az
Összes nemzetek Összeműködésével. Az összcműködcs kivitelére szerzők a
különböző államok közt egy olyan nemzetközi szövetség alakítását ajánlják,
a minők már is létesültek pl. a szerzői jug védelmére, vagy a vasúti szállí-
tásra. S a szövet.ségbe ne csupán az államok kój)VÍseloi. hanem az egyes
tudományos intézetek, egyesületek s szerzők is beléphessenek.
Az eist) nap délutánján a vendé«;ok a bruxeliesi bibliográíiai intézet
berendezését s anyagát tekintették me«r ngyancsak La Fontaine és Ofh't
magyarázatai kíséretében.
388 Vegyes közlemények
A második nap délelőttjén az egyes nemzetek vagy intézetek kiküldöttei
számoltak be a bibliográfia terén kifejtett munkásságukról: így Field a
zürichi Concilium bibliographicum-ról, Sé'>ert a párisi Bureau bibliographique-
ról; De Poller a fényképészeti dokumentálás nemzetközi intézetéről, Naetebut
a porosz könyvtárak összesített jegyzékéről slb. A délutáni ülés a dokumen-
tálásra alakítandó nemzetközi szövetség tervezetét tárgyalta, melyet a belga
kormány a maga részéről elfogadott s a többi nemzetek elé fog tcrjeszteai.
A tervezetre vonatkozó határozati javaslat szövege a következő:
»Tekintve, hogy módunkban áll a bibliográfiát s dokumentálást nemzet-
közi mód- és rendszerekkel rendezni; tokintve, hogy e czélból már nemzeti
intézetek alakíthatók, vagy már létezők fejleszthetők s hogy e hivatalok közt
állandó s nemzetközi összeköttetések létesíthetők ; tekintve továbbá, hog>- a
kiadványok s okmányok csereviszonyát fejleszteni kell:
az értekezlet fölhívja a belga kormány figyelmét a nemzetközi biblio-
gráfiai intézet által kidolgozott tervezetre egy »Nemzetközi bibliográfiai s
okmányoló szövetség« alakítása érdekében: s azon óhaját fejezi ki, hogy a
belga kormány a kezdeményezést magára véve, terjeszsze e tervet a többi
kormányok elé.«
A határozati javaslat egyhangú elfogadása után az értekezlet meg-
alakította a nemzetközi bibliográfiai és okmányoló kongresszus védnökségét,
melynek elnökévé közfelkiáltással Andrew Camegie-i választotta meg. 2'
Vrameoz Antal Króniká-ja. Vramecz Antal zágrábi kanonoktól
két szlovén (= mai zágráb-varasdmegyoi kaj-horvát nyelv) nyelvű nyomtat-
vány maradt ránk. Mindkettő Manlius János nyonitatí'>jáb(*)l került ki. Az egyik
műnek »Poslilla« a czíme (lásd részletesen M. Könyvszemle 1906. 286. l.}.
E mű Varasdon jelent meg 1586-ban s a horvát szakirodalomnak eddig "t
példányról van tudomása (v. ö. Klair lejjebb említendő művét XLVl. lapon).
Ez öt példány közül az egyiket a gyöngyösi forencziek könyvtára őrzi. Nekünk
tudomásunk van egy hatodikról is. A pécsi p'lspöki könyvtárban a katalógus
szerint szintén van egy »Postilla«, de oltléteni alkalmával nem tudták elő-
adni. — Vramecz másik műve a »Krónika vezda znovich zpravliena . . . .
Stampanc v Lublano po Juane Manlius, leto M. D. LXXVIII.« Ebből a mùbôl
eddig csak két példány ismeretes, egy teljes Laibacliban és egy csonka
Zágrábban. A laibachi példányból adta ki Vramecz c művét Klaic Vjekoslav
a záLTábi akadémia »Moiiumenta< volum. XXXI. Scriplores V. kötetében.
A kiadáshoz 52 lapon terjedelmes bevezetést írt TVamfc^-ről, sok becses üj
adattal. E bevezetésben azonban sajnosán nélkülözzük annak kimutatását
hogyan viszonylik Vramecz a korabeli inagyar kmnika-írúkhoz. eh.
Modern könyvtári vasallványok. Szinte egyidejűleg két modern
vasállvány-rendszerrol szóló prospektus érkezeit s/erkeszloségünkhöz, melyekre
ezennel felliívjuk olvascunk figyelmét. Az egyik a strasshurgi Lipman-féle
ren(l>/.ert mulatja be a legkülönfélébb alkalmazásban, a magánember szerény
kunyve.spohvúlól az épít«^ndö berlini királyi könyvtár gigászi raktáráig. E rend-
^zernek. mely Xémelor.szá;^ban szinte kíizkedveltségnek örvend, szerkezete a
küvetke/(). A tulajdonképpeni állványt hurnyolt fogasrudakkal ellátott vav
Vegyes közlemények 389
oszlopok alkotják, melyek alsó ré*ízéhez egy szélesebb, egyúttal hágcsóul szol-
gáló betét van szilárdan odaerősítve. A régimódi faállványok tömör hátlapját
itt vertikális vasplé h lemezek helyettesítik, melyek sajátos szerkezetükkel egy-
úttal arra is szolgálnak, hogy támpontot nyújtsanak a mozgó polczbetéteknek
s fokozzák íizok könnyű elmozdítását. Szabadon álló állványoknál egy-egy
oszlop négy fogazott vasrúddal van ellátva s ekként minden oszlop négy
irányban felhasználható. Az oszlopok egyúttal a rakta remelelek súlyának
hordozására is felhasználhatók, ami az épílkezési költségeknél tetemes meg-
takarítással jár. A Lipman- rendszerű raktáraknál ugyanis ekként nemcsak a
külfalak vastagsága csökkenthető, hanem az által, hogy az egyes könyv-
emeleteket az eddigi vastag boltozatok helyett az állvány vaskereteibe illesztett
födémszerkezetekkel pótolják, az épület magassága is redukálódik. A strassburgi
könyvpolczgyár nemcsak szabadon álló egy- és kétoldalú vasállványokat, de
üveges, ía- vagy vasszekrényeket, továbbá gördülő redőnyökkel lezárható tűz-
mentes szekrényeket is készít Lipman rendszere felhasználásával. Ez utóbbiak
kéziratok s becses nyomtatványok megőrzésére, az üveges szekrények pedig
kiállítási czélokra alkalmasak. Ugyancsak a strassburgi gyár állítja elő a
dr. Franke és dr. Moladorf által szerkeszteít czédulakatalógus-tartályokat s az
elhelyezésükre szolgáló rekesztékeket is, valamint a térképek elhelyezésére
szolgáló szabadalmazott szekrényeket.
Kevésbé sokoldalú munkásságról szól a Schlick-gyár prospektusa, mely
dr. Erdélyi Pálnak, a kolozsvári tudományegyetem könyvtárigazgatójának
szabadalmazott könyvállvány- rend szerét ismerteti. K rendszer a Lipman-féle
s a Wenker-féle rendszerek önálló s praktikus kombinácziójából áll, melynek
részletes leírása a prospektus szerint a következő:
A szétszedhető vasállvány két vagy több egymástól körülbelül l'O
méternyi távolságban felállított fogazott oszlopból s az ezek között feljebb
vagy lejebb helyezhető polczokból áll.
Az említett oszlopok mindegyike 4 darab öss/oszegecselt fogazott szög-
vasból készül és alul a padlóhoz, felül pedig a födém tarlóhoz van erősítve.
A polczok 2 — 2 oldallemezböl és az ezeket összekíHő bádoglemezfenék-
ből állanak. Az oldal lemezekre fent egy csap van ráerősítve, a mely csap
beleillik az oszlopok fogazatába. Minden polcz két ilyen c>ap segélyével függ
az oszlopokon s önsúlyánál fogva az oszlop sarokvasának rövidebb szárához
támaszkodik. Ha egy polcznak fel- vagy lefelé val«'» atlii'lyezese szükséges, úgy
azt alul kell megfogni és kissé kifelé iiúzni. miáltal az a foL'ak közül könnye-
dén kiemelkedik s akkor a tetszés szerinti helyié heállíthatí).
A kis csapok szívós sárgarézből készülnek, a vaiîoszlopok a rozsdá-
sodás ellen rézzel vagy sárgarézzel galvanizállatnak, az oldallerin'Zí»k pedig
háromszoros olajfestéssel láttatnak el.
A fenék vékony bádoglemez, moly inindkót hosszolilalí'in lefelé van
behengerelve, miáltal merölopes vastagsá;.M k<»riilbelül 1 czenliméter. A fenék-
lemezek hordképessépe — csekély súlyuk daczára — ezáltal nai'vobli mint 8 cm
vastag fadeszkáé. E fenékh'mezek mindkiH vraílkön az oldallemezek m<TŐ-
Icgesen áthajtott részérc vannak rátolva és a behengerelt ré.^z«'k állal tartva.
390 Vegyes közlemények
A kvart- és folio-könyvek számára az oldallemezekre egymás mögé
helyezett kettős fenéklemezek lesznek rátolva, úgy hogy a hordképesség a
vastagság növelése nélkül kétszeres lesz. Szükség esetén a polczok fafenékkel
is készíthetők.
Minden oszlop négy-négy polcz tartására szolgál, minthogy ugyanazon
oszlopra jobbról és balról, elülrol és hátulról is akaszthatók lie a polczok.
Egyik előnye ezen könyvtári állvány-szerkezetnek az is, hog^' az
oszlopok kis térfogatuknál fogva csak igen kis felületeket nyújtanak a por
lerakódására, azonkívül a kettős oszlopok alkalmazása esetén az egymás
mögötti polczok oly közel érnek egymáshoz, hogy ezáltal az igénybe vett tér
a minimumra redukálódik.
Másik előnye ezen szerkezetnek még, hogy a polczok a rajtuk lévő
kötetekkel együtt igen könnyen kiemelhetők, ennélfogva a könyvek le(K)-
rolása alkalmával egyáltalában szükségtelen a köteteket egyenkint levenni,
hanem azok a poiczokkal együtt kiemelhetők és leporolhatok, mely körülmény
nagyobb könyvtáraknál nagy munkamegtakarítást jelent.
Minthogy a könyvtár-állvány egészen vasból készül, ennélfogva a leg-
nagyobb mértékben tartós; hogy pedig a könyvek a súrlódás folytán ne kop-
janak, a polczok felső lapja sima zománcczal vonatik be.
Miután a polczok a könyvek leszedése nélkül egyetlen személy által
könnyen 1*8 czentiméternyire feljebb vagy lejebb állíthatók, úgy nemcsak
mindenkor a legkisebb térközfelesleg használható ki a legalkalmasabban.
hanem ez idő- és munkamegtakarítással is jár.
E vasállványzal különösen új könyvtárak raktárrendszerü építkezéseinél
alkalmazható, a mennyiben a fogazott oszlopok egyszersmind a mennyezetei
is hordhatják. A közbenső fedémek ily esetbon reczés drótü végből (ca 15 milli-
méter vastag) készülhetnek és miután az ezeket hordó tartók csak minden
oszlopnál alkalmaztatnak s szintén + alakú keresztmetszettel bírnak, ezek
magassága a könyvpolczok elhelyezésénél helyet nem von el.
A fonéklenioznek csupán 1 czentiméter vastagságánál fogva minden
egyes polcznál a fapolczokkal szemben IV« — 2 czentiméter, tehát minden fél-
emeletnél mintegy 10— l^ czentiméter magasságot takarítunk meg; 23 méter
magíis félonieleieket felvéve, 3 czentiméter erős fapolczok esetében 7 pola
helyezhető el s így a vaspolczok esetében 7x2=14 czentiméter a megtaka-
rítás, vagyis a félemelotek magassága az utóbbi esetben 216 méter. A magas-
sági iiK'gtakarílás tehát ()^/„.
A magasságok bármely más rendszernél el nem ért ilyetén kihaszná-
lása új k()nyvüirípílkozéseknél jelentékeny építési költségmegtakarítással jár.
Azonkívül az eddigelé nélkülözhetetlen volt Tellépő rudak teljesen feles-
legesek, mert 2 16 ukHít magasságnál a könyvek még egészen jól elérhelőlí.
az okláv-polczok podig a kvart-polczí^k felületénél ca 10 ezen ti méterrel hát-
rább vai-nak, niiállal az egyes állványok közti út megszűkíthető és evvel e^'
további, az rpület melységében elérhető helymegtakarítás jár. A féltengely-
távolság tehát 21 méter helyeit 1 85 méterre is vehető, a mi 12o/o megtaka-
rítást jelent az épület mélységében.
Vegyes közlemények
391
Ezen szerkezet alkalmazása által tehát a nélkül, hogy a könyvek nyilt
tere, az utak kényelme vagy a világosság csökkenne, valamely raktárépítke-
zésnél körülbelül 16«/o térbeli megtakarítás érhető el.
Az ezen rendszer szerint eddigelé készített és készülő nagyobb könyv-
tári berendezések a következők: Budapesten: A kir. tudományegyetem jogi
karának könyvtára 11,000 kötet számára, a királyi József-műegyetem könyv-
tára 250,000 kötet számára. Kecskeméten: Városi könyvtár 18,000 kötet
számára. Pápán: Református főiskola könyvtára 19,000 kötet számára. Békés-
Gyulán: Gimnáziumi könyvtár 4600 kötet számára. Szegszárdon: Tolnavár-
megyei múzeum könyvtára 7500 kötet számára. Szombathelyen: A Vasvár-
megyei kultúregyesület könyvtára 23,000 kötet számára. Kolozsvárott: Erdélyi
múzeum és tudományegyetem könyvtára 400,0ü0 kötet számára.
VÁLTOZÁSOK
a magyarországi nyomdáknál 1^08. évi szeptember 1-től október 3 l-ig.
(Ax ciry C8illa^f?al jolOIt nyomdák ható^apilaK nincsenek bejelentve. A két cslllaergal
Jelöltek megszűntük. }
Badftpf tt :
**An»ád kny. (Kronstein is Téri kny.)
vu. Valero-utczA 0.
Auer József é» Auer Jőzscfné szUI. Gntt-
mann Kachel (Róza). VI., Dalszia-
hAz-utc/a lü.
••Bárd Mór. VII., Jósika-utcza 2Ô.
••Bene« .Sándor. V'l., Dávid-ntcza 4.
Brack Ferencz és neje. VI., Nagymcző-
utcza U.
(iraflkai intézet és számlakönyvek gyára
r.-t. VII., Nagydiófa-uteza 14.
*IIazai hirlnpkiadő r.-t. V., Honvéd-
ntcza 10.
Klein 8imon éa GrUnwald Béla. VII.,
Weiíselényi-utcza 11.
••Magyar hírlapkiadó r.-t. V., Honvéd-
utc/a l(í.
Manheim Ignácz és Schmiedl Jakab
(Közkereseti Tár.^aság). VII., AVessc-
lényi-utfza 4^).
»Petőfi« ujság-, könyveladó é» hirdetéKi
vállalat (A. Pesti Alfréd). VII., Ker-
tész-utcza "<>.
••Spitzer Márk. VIII., Bérkocj»ii»-nt<íza Hí.
••Székely Béla. Vll., Aréna-út 19.
V^Agó Ignácz. VIII., .BarosA-utcza 47.
Völgycsi Márk és Ábrahám Leó. VII.,
Dob-otcza 10.
Fiamé :
••ünio kny. (Hegyi Joní» kny.)
«mliaU :
Neuschloj«» Jakab.
Oyulft fehér Tár:
Izsák Lázár.
Hód mező TáHÉrheljr :
••Vásárhelyi híradó kny. (Tabacsák
(ryôzo és Kenéz Sándor kny.)
KapoKTár :
•.Sznlai Ferencz.
Máramaro(ii£Íget :
•-Máramarosi FtJggelleu FJság kny.
NagykanizRE :
••Hartmann .Tánc»«.
Nagyvárad :
Ifj. L'sávásy (iyula.
Nyírbátor :
Weisz Ignácz.
PoKiiony :
••Kichtcr Károly.
Szeged :
•Bruckner Dezső.
SzekHzárd :
••Árva I.
Temesvár :
••Cnirovit» Ttuna. Délmagyarországi kny.
Wcttel Ferencz. Délmagyururszági kuy.
Topolya:
••(»aál I^tván.
VInffn:
Ht'iDrioh Károly.
NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ.
Röviditések : áll. =r állami ; cii.=:caalid ; czl. ssczimer levúl ; egy. = ej^yet^mi : kir. = király,
királyi ; kiiy. ny. = kKnyvnyomda, nyomda; ktár. sskOnyvtár; Itár. = levéltár ; m. = magyar:
min. SS miaffiztérium ; pk. = pttspSk; r. t. =. részvónytársulat ; szerk. = szerkeszt&iéf ;
vár. = vArosi ; vm. ^ vármegye.
Abauj-Torna vm. 73, 102.
Abádi Benedek 122.
*Abeezedar, Szlovenszki — «(Pozsony)
239.
Abo 246. — i Stadt. Hist. Museum
73, 102.
Academia Venetiana 63 — 65.
Acta Sanctorum I. Bollandus.
Acsády Ignácz 44.
Adams 369.
Adelung 162.
Aegidius de Tebaldis 21.
Aesopus 160.
Agnew 36^").
Ahn Friedrich 255.
Ajándékozások a Magyar Nemzeti
Múzeum könyvtára számára 73 —
76, 100, 102-104, 106—108, HO,
166—168, 246—249, 342—344.
Akadémia, M. T.~l, 3, 25,74, 103,
111). 141. 164. 1(>7, 188, 315, 247,
252, 254, 331, 342, 357. ; i Érte-
sítő 138. ; Goethe gyűjteménye
346. ; i könyvtár 285, 345, 346,
383. — ák nemzetközi szövetsége
252.
Akantisz Viktor 262.
Ah\\n (Jyula 40.
Albert bajor választó 193, 194. --
rn. kir. 24.
Albert H., Medizinisches Literatur- u.
Schriftsteller- Vademecum (Ham-
burg, 1908.) 358.
Albertus Magnus 95.
»Alcibiades, Der deutsche—« 317.
»Aleides a válaszúton« 317.
Aldinák 84. — jegyzéke a M. Nemi
Múzeum kt árában 51 — 72, 148—
165, 359.
Aldus Manutius 1. !&Ianutius.
Aldworth-Nevill Richárd L Bray-
brooke.
Alexander mrs. 261.
Alexandria 57. — i ktár 290.
Alexia 148.
Alfonz (X.) spanyol kir. 21.
Alí ibn Ridwân 21.
»Allgemeine Zeitung« 141.
Almássy-féle ktár 29.
Alsófehér vmegyei tört., rég. és ter-
méezettud. egyesület és múzeuma
36. 37, 50.
Alsókubin 30.
Amadéé K. 324.
Ambros 321.
Ambro Ferencz váczi knyomtató
285.
Ambrósy János 237.
Ambrózy Béla 255.
Amiens 291.
Xőv- ós tárgymutató
a9H
AmmoniuB Hermias, In Arutotelis de
interpretatione commentaríus (Ve-
lencze, 1546.) 57, 58, 160.
Amsterdam 303.
Amikreon 75.
Ananias Joannes Laurcntins, De na-
tura daemonum (Velencze, 1589.)
152. 153. 1(50.
Andrássi, Fûgei — János czle 170.
Andrássy Dénes gr. 76, 106, 167.
Angyal Dávid 255, 315, 318.
Antifonáléja. Mátyás király — 5 — 20.
♦Anton, Paduánszki szvéti — « (Szent-
Gotthárd, 1898.) 235.
Antoninus 173.
Anziani Niccolo 196, 198, 361.
Apafi Mihály erdéljri fejedelem 170,
250.
Apathy István 386.
Apel 370.
Apor br. cs. Itára az Erdélyi Múzeum
ktárában 351.
Apor Gábomé 351. — Péter 351.
Apponyi Sándor gr. 199.
Aprónyomtatványok a ^L Nemz.
Múzeum ktárában 73, 100, 102,
166, 246. 342.
Apuleius 160.
Arad 31, 261.
Arany János 217, 261.
Aranyosmarót 32.
»Archeografo triestino« 196.
Aristophanes 160.
Aristoteles 57, 58. 160, 289.
Arno 151.
Arundel- Psalter 270.
Aschaffenburg, Mathias von — 268.
Asbóth Oszkár 235, 255.
Ascher Kálmán 253.
Asher berlini köny\^kere8kedó 95.
*Astronomi veteres^« (1499.) 160.
Athenaeum kny. r. t. 239. 2-10, 242,
356.
Athenaeus 160.
Atzél-ktár 31.
Auber 218.
Auckland! Free I^iblic Library 252,.
256.
Auersperg Wolf- Engelbert gr. 162.
Augustich Imre 239, 245. — Navúh
vogTBzkoga jezika za zecsetnik»
(Bpest, 1876.) 234. — Prirodopis
s kepami za národne sole (Bpest»
1877.) -239.
Augusz br. 167.
Ausonius 316.
Avaricum 148.
Avrio Domenico 155.
Abel Jenő 2, 361.
Ábrányi Kornél, id. 326.
Ágoston (Szent), Stuttgarti — kódex
25. — (II.) szász választófejedelem
157.
Aldásy Antal 98. 102, 114, 166, 342.
Államnyomda, M. kir. — 254.
Állatorvosi főiskola, ÄL kir. — 73,
102, 358.
«Állatorvosi Lapok« 358.
•>Ällatorvosi Közlöny« 358.
Állatvédő egyesület, Orsz. — 254.
Árengedménye, Könyvek — 189, 190.
Árva vm. 31. — i Csaplovics-ktár
30, 50.
Árva váralj a 31.
Baasi György czle 169.
Baboäft László 356.
Babócsai István 218.
Bacci Andrea. Del Tevére libri lre?t
etc. (Velcncze. 1576.) 151, 152, 160.
Bach Sándor 111. - Sel)estyén 340.
Bacon 294 296, ,3(K>, ;J(U, 311.
B.icsányi János 72, 75, 164.
Bacskay Miklós Tivadar 356.
Badische Frauen verein 372.
Bacr ós tsa könyvkereskedése 254.
Bailla IV'tcr, Kőríisbányai — czle 169.
Baith .lózsof 61. 162.
Bajza Aladár 75, 107, 108. — Jenő 75.
— Józsicf, a kültő 75, 108. mú-
zeumi íívakomok 118, 255.
Bakács Tamás esztergomi érsek 361.
39é
Név- és tárgymutató
Bakos Mihály 231, 232.
Balassa Bálint 111. —József 141, 145.
Balassa br. cs. Itára a M. Nemz.
Múzeum ktárában 113.
Balassagyarmat 32, 77, 171.
Balaton-bizottság 102. — i Szövetség
342.
Balch Th. W. 255.
Balfour Arthur J. 230.
Ballmann János 349.
' Balog István 218. Selyei —, Útitárs
(Nagyvárad, 1657.) 74, 104.
Balogh cs. Itára az £rdél3ri Múzeum
ktárában 351.
Balogh Andráfi 242.
Barabás János czle 170.
Baltimorei Hopkins Hospital 254.
Baranyay János czle 170.
Barbarigo Antonio 56.
Barbaro Josaphat 56.
Barbat 84.
Barbier 312.
Barbul Jenő 253, 255.
Barclay North 261.
Barcsay Abraham 318. — Ákos er-
délyi fejedelem 170.
Barkassy Sándor 102.
Barkóczy gr. cs. Itára a M. Nemz.
Múzeum ktárában 77, 112.
Barla Mihály 237, 245.
BarlaiSzabó Titusz 342.
Barrois Marie- Jacques 309.
Bars vm. 32. — i múzeum 32, 50.
Bars-Kaproncza 95. — i egyház 95,108.
Bartal es. Itára a M. Nemz. Múzeum
ktárában ill.
Bartalus István 326.
Barth Johann Ambrosius 255.
Bartha János 210, 212, 214. 216, 219.
Barthos cs. Itára az Erdély iMúzeum
ktárában 351.
Basel 140, 194. — i egyetem 255.
Basil ins (Szent) 195.
Batthyány Kázmér gr. 111.
Bauer Ferencz 107. — Károly 102.
Bauerle 207.
I Bayer József 204, 206, 208, 216.
'■ Bayle François és Grangeron Henry,
Relation de Fétat de quelque per-
sonnes (Toulouse, 1693.) 153.
I »Bábakalauz« 102.
Bács-Bodrog vmegyei tőrt. társulat
254, 342.
Bácsy Boldizsár czle 169.
I Bálványos váralj ai György czle 170.
Bán Aladár 166.
I Bánify gr. cs. Itára az Erdélyi Mú-
zeum ktárában 351.
I BánfiFy György gr. 351.
»Bánf fí György . . . halotti emléke-
zete« (Kolozsvár, 1709.) 167.
' Bánki Donát 166.
Bányász Lajos 344.
I Bárány Boldizsár 209, 213, 215,
217—219. — Geró 255. — Ignácz,
Abecednik (Bpest, 1878.) 240, 245.
Bárótzi Sándor 317.
Bászel Aurél 49.
Báthory István erdélyi fejedelem 169.
— Nándorné 107, 110. — 2^igmond
erdélyi fejedelem 169.
Bátky Zsigmond 28.
Beatrix m. királyné 8, 19, 20. 196.
Beaumarchais 203, 214.
BeceUi 310.
Beck Ferencz 253. — Henrik 208,
Becker Gusztáv 291.
Beecher Stowe 261.
Beer H. W. 177.
Beerbohm M. 177.
Beethoven 322, 332, 337.
»Beförderung, Zur — sanfter Empfin-
dung«- 317.
Belga kir. akadémia 254. — kormány
254, 388.
Belgrádi akadémia 102.
Bellai József 48.
Belügyminisztérium, >L kir. — 102.
166, 342.
Bembo Pietro bibornok 58, 160. —
Históriáé Venetae (VelenczCi 1551.)
59, 60.
Név- és tárgymutató
395
Benedek cs. Itára az Erdélyi Múzeum
ktárában 351.
Benedek Elek 351.
Beniczkyné-Bajza Lenke 75, 108.
Bengali asiatic society 254.
Benke József 208.
Benkó Mihály czle 170.
Benkó Gyula 190. — József 349.
Beöthy Zsolt 314.
Beregszász 343.
Berger Albert 265.
Bergfcrt Árpád 255.
Berhida 103.
Berjot J. 255.
Berlin 73, 79, 103, 254, 255, 294, 382.
— i egyetem és ktára 281, 282, 284.
— i Gesellschaft f. Verbreitung von
Volksbildung 372. — i képzőművé-
szeti akadémia 282. — i kir. ktár
256, 281—284, 323. 333, 388. — i
tört. kongresszus 382. — i udv. ktár
284. — i választófejedelmi ktár 82.
Berlioz 322, 333.
Bemátsky F. 261.
Berni egyetem 255.
Berry hg. 3^5.
Berzeviczy es. Itára a M. Nemz. Mú-
zeum ktárában 112.
Berzeviczy Albert 110, 112. — Ger-
gely 349.
Berzsenyi Dániel 205.
Besançon 266.
Bessenyei György 317.
Beszterczebánya 32, 171. — i múzeum-
egylet gyűjteményei 32, 33, 50. — i
vár. ktár 32.
Bethlen (helység) 102.
Bethlen Gábor enlélyi fejedelem 170.
Bécs 2, 5, 21, 24, 67, 73, 74, 76, 77,
102—104, 142, 167, 169—171, 212
247, 254, 255, 261, 265, 266, 310,
315—318, 343, 344, 359, 360.
Burg-szinház 221. — i cs. és kir
hadügyi Itár 254. — i cs. tud. aka
démia és ktára 73, 102, 166, 246
254, 256, 359. — i egyetem és ktára
255, 256. — i Institut für österr.
Geschichtsforschung 256. — i katonai
földrajzi intézet 254. — i kódex 121,
123, 128, 130, 140. — i központi
stat. bizottság 74, 102, 167, 247,
254, 343. — i műegyetem ktára 256.
— i Szent Miklós püspöki kollégium
163, 164. — i trinitáriusok ktára
66, 164. — i udv. ktár 4, 5, 21, 25.
195. 256. 266, 268, 360. — i vár.
ktár 256.
Beké« vmegyei közkórház 254. —
közművelődési egyesület múzeuma
36, 50.
Békéscsaba 33. — i múzeum-egyesü-
let gyűjteményei 33, 50.
Bél Mátyás 110.
Béla (111.) m. kir. 124.
Bélteki Vidas István és Jósa András
czle 169.
Biagi Guido 95, 386.
Bias István, ifj. 351.
Biblia, Erlangeni — 23. Kapronczai
— 95, 108. Kralici — 146.
Bibliofil és bibliomán 280, 281.
Bibliográfiai, Magyar — irodalom
90—92, 182-184, 277, 278, 380,
381. Nemzetközi — conferentia 189,
386 388. ; intézet 189, 388. ;
szövetség 388. Német — társulat
256. — rendszerek 289—313.
Biener A. 162.
Bigoni Guido 73, 102.
Bihar vm. 171. — i tört. és rég. tár-
sulat és múzeuma 29, 43, 50.
Bihari János 330, 335.
Birch-Pfeiffer Charlotte 203, 210.
Birk-kódex 121.
Biró Hugó 255. — Mátyás (Dévai)
119-147.; Az tiz parantsolat-
nac . . . mag'nra'zatt*a (Krakó) 119,
120, 122, 123, 126—137. ; Orto-
graphia Vngarica (Krakó, 1549.)
119—147.
Blaháné 332.
Boccardi Giovanni di Giuliano 200.
396
Név- és lárgymutató
Bocskay István erdélyi fejedelem
169.
Boda Timót czle 169.
Bodrogh Pál 255.
Bogdányi Ödön 102.
Bogé Péter czle 170.
Bojér János és László czle 77.
»Bolla d*oro<P (1558.) 160.
Bollandus Joannes, Acta Sanctorum
(Paris) 74, 104.
»Bolond Istók« 254.
Bona, Savoyai — , Sforza Galeazzo
felesége 364.
Bonfínius 20.
Bonfort 374.
Bonifácz (VIII.) pápa 173.
Bonni egyetem 255.
»Bookman« 177.
Boros Gyula 342.
Borosjenő 102.
Boroszlói egyetem és ktára 255, 256.
— vár. ktár 340.
Borovnyák József 241, 244, 245. —
S/A éti angel csuvár ali vodnik i
nebesza (Regede) 239.
Borsod vmcgyei színjátszó társaság
202.
Borsod-miskolczi múzeum -egylet és '
múzeuma 42, .50.
'> Borsszem Jankó« 254.
Bosecki-Beigfcld Miklós 102.
Bosnyák -herczcgovinai kormány 102,
254, 342.
Boston 375.
Boudot 309.
Bouillaud 302.
Boz 1. Dickens. ^
Bókay János 358.
Börsenverein f. d. deutschen Buch- |
handel 172, 189, 190.
Bot titrer F. 303.
Brad burg 365.
Brahms 322.
Brambach 321.
Brassicanus Joannes 5, 1H2.
Brassó 255, i
»Bk^tovscsina Karmelszkoga skapo-
lira« (Szombathely 1901.) 236.
Braybrooke br. 269.
Braziliai Bibliotheca di Para 254.
Brenet 321.
Breu Jörg 267.
Briquet C. M., Les filigranes (Paris,
1907). 85, 86.
British Museum 1. London.
Brookl3mi Library of Institute 73. 102.
Bronte nóvérek 263, 264.
Brooke Thomas 266. 268.
Biosel I. Möl'cr.
Brown James Duff, The small lib-
rary (London, 1907.) 173—176,374.
Bruckner Gyózó 342.
Brunet 84, 155, 294, 309, 312.
Brutus, Marcus Junius — 51, 52. —
Michael 69, 70.
Bruxelles 189, 386, 387. — i biblio-
gráfiai intézet 387. — i kir. ktár
246. — i observatoire rovale de
Belgique 247.
Buchhändlerverein, Oester.-Ung. —
189, 190.
Buda 24, 169, 202, 212, 215, 233.
344, — i egyetemi nyomda 285.
— i ktár 28, 50.
Budapest 33, 44, 93, 119, 124, 137.
141, 204, 2.34, 239, 240, 242, 246,
254, 255, 261—264, 284, 285, 319,
342, 356, 357, 358. 360—362, 367,
382. — i fóv. ktár 284, 285, 342.
— i fóv. közmunkák tanácsa 73,
102, 342. — i fóv. rendőrkapitány-
ság 102, 247. — i fóv. statisztikai
hivatal 73, 102, 254. — i fóv. tanács
102. — i ker. akadémia 73, 102.
— i ker. és iparkamara 103, 254.
— i kir. állatorvosi főiskola 255.
— i kir. József-műegyetem 103,
254.; ktára 383, 391. — i kir.
ügyészség 347, 348. — i Könyvtár-
Egyesület központi ktára 33, 34.
— i központi tejcsarnok 254. — i
magyar orvosegyesület 102, 246,
Xév- CS tárgymuUitó
397
*254, 358. — ^i papnövendékek ma-
gyar egyházirodalmi iskolája 255.
— i tud-egyetem 1Ó2, 166, 254,
255, 358. ; ktára 30, 124, -250—
•260, 265, 383, 391.
--•Budaiiesti Hírlap« 254.
»Budapesti Közlöny« 254.
»Budapesti Szemle« 254.
Buday József 33.
Budenz József 127, 137, 346.
Buddingh 370.
Budi« i\ A. 2.
Buenos- Ayresi deutsche akad. Ver-
einigung 102.
Bukarest 255.
Bulthaupt 321.
Bulwer 224, 225, 227.
Bunyan 262.
Bure, Guillaume de — 309.
Burger Konrád, Buchhändleranzei-
gen des XV. Jahrhunderts (Leip-
zig, 1907.) 172, 173.
Burney-féle gyűjtemény a British
Múzeumban 195.
Buthor, Jablonowai — es. czle 169.
Butentschon 311.
Bücher Karl 79, 80, 190.
Bülow 322.
Bünau Henrik 151, 162.
»Büntetőjog Tára« 254.
Bürger 316.
Calaber, Qu intus — , De relictorum
ab Homero libri 156, 157, 161.
Calcutta 254.
Calderon 209, 210, 220.
Calderinus Domitius 361.
Callweg Georg G. \V. 264.
Calprencde 317.
Calpumius Siculus 54.
Cambridgei egyetemi ktar 223, 254,
343. — Trinity College 360.
Camerarius Joachim, id. 194, 195.
— ifj. 193, 194.
Canadai Geological Survey 254. —
kormány 254.
«Canones concilüTridentini«(Velencze.
1564.) 68, 69. • — et décréta con-
ciin Tridentini« (Róma, 1564.)
67. 6-«.
Canterburj- 268.
Capicius Scipio. De principüs rerum
libri (Velencze, 1546.) 58, 59, 161.
Capponi -család 196.
Caprara Eneas 344.
Carlyle •223—225.
Carnegie Andrew 96, 383, 388. —féle
ktárak 96, 246, 254.
Carpsoviana ktár Helmstadt ban 164.
Carrecte Constantia 152.
Carteromachus Scipio 55.
Casalius Baptista 159.
Casanate ktár 361.
Cassanatensc-kódex 25.
«Catalogus bibliotheca? musaei na-
tionalis hungarici« 359.
»Catholic World* 177.
Caxton William knyomtató 172.
Cendrinus Leopold 163.
(?hacomac kkiadó czég 177.
Chamberlain 321.
Chambers 309.
Chamcrot kkiadó czég 177.
■ Charavay testvérek kkiadó czég
Chariot tcnburg 375. — i Wissen-
schaftlich-Humanitäre (^omité 254.
CharjKíntier kkiadó czég 177.
Chélaid, La Hongrie millénaire 284.
(.'heösy c». fzle 170.
Cherico, Francisco del — 196.
; Chevalier Étienne 3(54.
Chicago 102, 246, 254.
; Chimenti di Cipriano di ser Nigi 198.
I Chisnick knyomda 268.
(Olivers CVdrik 366.
Chmel József 24.
Chrysandcr 321.
Christie W. l). 224.
Cicero 7."). - - Rhctorica (Velenczc,
1533.) r)(»--r):{, 161, 359. Quintus
— 51, 52.
Cincinnati 167.
H98
Név- és tárgymutató
»Circoli, 1 dieci — deli' imperio etc«.
(Velencze, 1558.) 63, Ö4.
Claparède Sándor 75, 107, 108.
Claudius Clemens 303.
Qeveland (város) 166, 373.
aeveland Moffet 177.
aément 321.
Cochran John George 225.
Cockerell Sidney, The Gorleston Psal-
ter (London, 1907.) 268—270.
Coimbrai egyetem 255.
Coke Thomas L Leicester.
Cole 372.
Coleridge 312.
»CoUectio, Kpistolarum graecanim
— « (1499.) 161.
CoUins W. 262.
Columna Pompeius 159.
»Concilium Tridentinum« (Róma,
1564) 161. — (Velencze 1564.) 161.
Constable Archibald 365.
Cbntareno Francesco 65. — Taddeo
65.
Conti, Fredcrigo de — da Verona 95.
Cooi>er 262.
Cordesius Joannes 300.
Corneille 349.
Cornwallis Thomas 269.
»Corpus grammaticorum linguae hung.
vetenim« (Pest, 1866.) 120, 122.
Corvin-kódexek 1—25, 162, 193—
200, 343, 359—362, 367.
Costa Rica 2r)o.
Cotgreve 373.
C'o ussema \i er 32 1 .
Craik lurs. 202.
Oanach Lukiios 265, 267, 268.
Crane Walter 174.
Crawford 2ry2.
Creinbsi jezsuita kollégium 164.
Crerar John ktár Chieagóban 102,
li4(). 2r)4.
Crem Gr. 255.
Croinwi'll Oliver 223.
Cuno 207.
Cu^xT Gishert 300.
Currer Bell 1. Bronte.
Cuspinianus 5.
»Cynosura, Brevis — iuris hungarici%
XVIII. sz. — i. kézirat 75.
Csaholyi Boldizsár 349.
C^jághy Károly 248.
Családi Itárak a M. Nemz. Múzeum
ktárában 76—78, 98, 110—113,
168, 171, 186, 249, 344, 345.
Csaplovits János 236, 237.
Oató János 1. SzentsimonL —
Mihály nemesi bizonyítványa 171.
— Pál 167, 219.
Csánky Dezsó 386.
Császár Elemér 314.
Cserey János 68, 163. — Mihály 350.
Osemovitzi egyetem 255.
Osiky Gergely 323.
Csipáky József 213, 217.
Csiszár £lek majsai esperes 286.
Csongrád 286
Csonka Ferencz 255.
Csontosi János 2, 5, 359—361.
Csukássy József 261.
Czakó Ervin 253.
Czeke Marianne 253.
Czelesztin 1. Pergő.
Czemcvitzi egyetemi ktár 256.
Czerny 322.
Czéh Sándor 238.
Czéhlevelek a M. Nemz. Múzeum
ktárában 76.
Cziglányi 330.
Cziklay Lajos 263.
Czímeres levelek és nemesi iratok a
M. Nemz. Múzeum ktárában 76, 77,
110, 111, 168—171, 249, 250,
344, 345.
Czólwl István 166.
Dactius Andreas 59.
»Daily Courant« 80.
D\4Jembert 296—300, 304, 305, 311.
Dalmazzo József 207.
Danninger József 255.
Dante 95.
Név- és tárgymutató
39^
Darmstadt 255.
Damay Kálmán 255.
Darvay Mór 262.
Daunou 311, 312.
Davenport Cyril, The book, its
history and development (London,
1907.) 366—367.
Dávid Károly bárói diplomája 77.
Deáky Lóránt 166.
Debreczen 34, 73, 93, 102, 202, 209,
218, 222, 255. — i ev. ref. főiskola
és ktára 28, 34, 50, 252. — i vár.
múzeum 246.
Dechelhäuser 370.
Dechevrens 321.
»Declarationes Nicolai III. et Cle-
mentis V.« (1657.) 247.
Decsey K 321.
Dedek-Crescens Lajos 252 .
Dekuczián László czle 170.
Delisle Leopold 227, 292.
Dellné 207.
Demosthenes kézirat, Corvin-kó-
dex 195. — Orationes (Velencze,
1554.) 61—63, 161.
Denis Michel 3—5, 310, 311.
De PoUer 388.
*Der kath. Christ« 248.
Dermond Rev. Gurge 177.
Derochy János czímerkéró folya-
modványa 111.
Des Arnold 218.
Deschamps 177, 386.
Desnoiresterres 321.
De Thou-féle ktár 300.
^Deutsche Literaturzeitung« 79, 87,
177, 180, 272, 376.
De Vrcese Wülem 102.
DélmagyarorHzági tört. és rég. mú-
zeum-társulat 102.
Déry István 209, 218. —né 202, 204,
217.
Déva 35, 170.
Dévai Biró Mátyás 1. Bíró.
Dévay József 255.
Dézsi Lajos 141, 252, 253, 255.
Dianovszky dorozsmai plébános 286.
Dickens 262, 263.
Diderot 305.
Didymus 161.
Dienes Gergely czimerkéró folya-
modványa 171.
Diez 321.
Dillesz Sándor 32.
Diodoros 195.
Dionysius Halicamasseus, De Thu-
cydidis história iudicium (Ve-
lencze, 1560.) 66, 67, 161.
Dioscorides 161.
Diósgyőr 364.
Diószegi Győző 102, 255.
Divald Kornél 73, 102.
Dobrinszky György 286.
Dohnányi Ernő 332.
Doktorics Miklós 107.
Dombováry Géza 255.
Domitrovits Ármin 255.
Dommer 321.
Donato Francesco 59.
Dorat 93, 94.
Dorez Léon, Les manuscrits à pein-
tures de la bibliothèque de Lord
Leicester (Paris 1908.) 198—200,
270, 271.
Dorozsma 286.
Dorpati egyetem 255.
Douai-Psalter 269, 270.
Dowson Walter 255.
Doyle A. Conan 175, 262.
Döbrentei Gábor 214.
Dömötör László 102.
Dory Ferencz 344. — Miklós br. 110.
Draguignan 318.
Drezda 162. — i kir. ktár 332, 339,
360. — i választói ktár 310.
Dnimár János 255.
Drus ko vi tz Helen 255.
Diidith András 60.
Dugonics Andn'tó 208, 209, 211, 213,
215, 218, 219, 285. — társaság 246.
Dumas père 175, 205, 216, 218.
4<;o
Név- éíi tárgy muta ló
Dumesnil 329.
Duna 142, 215.
Dunamelléki cv. ref. egyház 34, 102,
166, 342.
Duna-Vezseny 166.
Dunántúli ág. ev. püspökség 73, 102.
— Közművelődési Egyesület 372.
Dusch 317.
Dürer Albert 265—268. — Hans 268.
Düsseldorfi reálgymnasium 255.
Ebersdorff 77.
»Echo de St. Maurice« 177.
Edinburghi egyetem 2őő.
Edwards 290, 301, 366.
Egan 262.
Eger 109, 202. — i érsekség 102,
166. — i joglyceum 255, 342.
Eggestein Henrik strassburgi knyom-
tató 173.
Egressy Benjámin 218. — Gábor 210,
218—220.
Egyesült -Államok kormánya 254.
»>Egyetemes Könyvtár« 329.
Egyházi és irodalmi iskola. Magyar
— 247.
Eisen 93.
Eitlperg János Henrik indigenátusi
bizonyítványa 77.
Eitner 321.
Éliás Lstván 206.
Eliot lord 224.
Elischer Gyula 346.
Első magyar ált. biztositó-társaság
160. — papíripar r.-t. 364.
Elszler Fanny 221.
Elzevier-kiadások 84.
Emanuel ix>rtugál király 196, 198.
Emich Gusztáv ktára 360, 361.
•»Emlékei, lS9<)-i ezredéves orsz. ki-
állítás tört. --«• 28. ; »Szepes vár-
me^'ve tört. — <• 28.
Enyedi Georgias, Explieationes loco-
rum veterietno\i testamenti (Ko-
lozsvár. 1598.) 74, 104.
Eörs Ferenc hatvani esperes 285.
Eötvös József br. 218. — Károly
329.
Eperjes 35, 342, 344. — i ág. ev.
kollégium ktára 35, 50.
»Ephemerides Politico- Li tteraríae*
343.
Ephesusi ktár 290.
Erasmus Rotterodamus 124, 146, 161.
Erdélyi Múzeum-Egylet és ktára 28.
29, 50, 119. 246, 342, 347-^355, 391.
Erdélyi Pál 347, 389.
Erdészeti Egylet, Oruz. — 247.
Erdős Miklós 168.
Erdósi János 1. Sylvester.
Erkel Ferencz 324.
Erlangeni egyetemi ktár 195.
Erler 321.
Erményi Emü 255.
Erzsébet angol királjnié 269. — m.
királyné, Albert kir. felesége 24.
Escuriali kir. ktár 360.
»Essai de bibliographie pratique«
(Paris, 1906.) 84.
Este-ktár Modenában 360.
Estienne Róbert 292.
Estienne-ek 84.
Esztergom 103, 104, 167, 255. -i
főegyházmegye 102, 166, 254.;
ktára 360. — i múzeum 50.
Eszterházy gr. cs. Itára az Erdélyi
Múzeum ktárában 351.
Eszterházy Jáncs gr. 351. — Miklós
gr. 74. — Sándor 255.
Etédi Márton 317.
»Evangeliomi, Szvéti — « (Regede)
233—235, 239, 241.
»Evangeliomok, Az — és epistolák«
(Bécs, 1661.) 104.
Evelyn John 300.
Ewald 316.
Éder György 211.
Érduj helyi Menyhért 102.
Érdy-kódex 127.
Falx?r János bécsi pk. 163.
163.
Tóbiás
Név- és tárgymulató
401
Pabricius Balázs (Szikszai) 124. —
Endre 246, 249.
Farkas József 215. — Lajos 56,
151, 164.
Farretté Antonio 255.
Faultrier 308.
Faustus Victor, Orationes quinque
(Velencze, 1559.) 65, 66, 161.
Fazekas nóvérek 75, 107, 108, 246,
248.
Fáncsy Lajos 201—222. — színlap-
gyüjteménye 201 — 222.
Fáy András 75, 213, 217, 218.
Fehér Ipoly 102, 255.
Fejér vm. 171.
Fejér György 208.
Fejérpataky László 30, 31, 98, 100,
113, 124, 166, 187, 188, 246, 342, 382.
Fekete cs. Itára az Erdélyi Múzeum
ktárában 351.
Fekete János gr. 350.
Felber Christophorus 69, 163.
Felbermann Lajos 102.
Felka 35. — i múzeum -egyesület és
múzeuma 35, 50.
Felmann Jakab 255.
Fenyves Ferencz 102.
Ferdinánd (L) m. kir. 54, 76, 110. —
(IL) m. kir. 77, 169, 250. — (IIL)
m. kir. 77.
Ferencz (L) m. kir. 77.
Ferencz József (I.) m. kir. 94, 98.
Ferencz Tamás czle 170.
Ferenczi Zoltán 30, 34, 250, 255,
331, 383.
Ferenczy Árpád 255.
Ferrario Giulio 300.
Fessier 316.
Fest Lajos 76, 112.
Fest us 1.
Feuerlein Johann Conrad 69, 163.
»Feuilles d'avis« 80.
Fényképészeti dokumentálás nemzet-
közi intézete 388.
Fényképmásolatok a M. Nemz. Mú-
zeum ktárában 77, 107, 168, 343.
Maflryar Könyvrtzcmie 1908. IV. fttzcf.
Fétis 321, 329.
Fialó wski Lajos 110.
Ficzkó József 238.
Fiedler J. 142.
Field 388.
Filon A. 177.
Filozófiai Társaság, Magyar — 247.
Finály Gábor 342.
Firk Károly 73, 102.
Firenze 59, 74, 196. — i kir. ktár
360,36 1, 386. — i Laurenziana-
ktár 196, 198, 360, 361.
Fischer Dániel 75. — Ludwig 2, 195.
Fitos VUmos 117, 255.
Fitzgerald 225.
Fiumei cs. és kir. tengerészeti akadé-
mia 255.
Fleischer 321.
Flóth Adolf 102.
Fogaras 170, 250.
Fogorvosok egyesülete. Magyar —
254.
Folly Gábor 171.
Forgách gr. cs. Itára a M. Nemz.
Múzeum ktárában 112.
Forgách István gr. 112. — László gr.
112.
Forkel 321.
Formoser Alexander 196.
Forster Gyula, br. 110.
»Fortnightly Review« 177.
Foucíiuet Jehan 18, 364.
Fournier 218.
Foumival, Richard de — 291, 292.
Főfelügyelősége, Múzeumok és Könyv-
tárak orsz. — 26—50, 73, 75, 76, 94,
100, 103, 107, 110, 186—188, 247,
384, 385.
Földrengési Observatorium 102.
Földtani intézet, M. kir. — 246, 264.
Főrendiház, Magyar — irodája 166.
Fraknói Vilmos 2. 73, 102, 110, 246,
383.
Francis Dávid 102.
Francke J. M. 310.
Franczia kormány 254.
26
402
Név- és tárgymutató
Frank Ignácz L Szabadi. — Lee Bene-
dict 262.
Franke 358, 389.
Frankfurt 247, 254, 265, 317.
«Frankfurter ZeitgenössiBche Broschü-
ren* 177.
Franklin Alfréd 290.
Franklin társ. r.-t. 239.
Fransius Farkas, Egy jeles vadkert
(Lócse, 1702.) 104.
Frenkel Bertalan 107, 108.
Frigyes (III.) német császár 20, 24,
266.
Frimmel 321.
Fritz Armin 261.
Fromm Géza 102.
Froude 223.
Fuccaro Antonio 54
Fuldai ktár 271.
FuUerton 262.
Fust János 173.
Führer J. 166.
Fülek 77, 170.
Fülöp Sándor 255.
Gaál 08. Itára a M. Nemz. Múzeum
ktárában 112.
Gaál Dánielné 73, 102. — Ferencz
108. — György 1. Szabó. — József
219. - Lajos 43.
Gaboriau 175.
Gabos Soma 190.
Gabriel Angelo 157.
Galeotto Marzio 140.
Galicziui helyi kormány 254.
Gallenus 101.
Gamauf Teofil 167.
Garay János 218.
Garland 202.
Garnier János 300—302, 312.
Gazíi ThoíKlonis 101.
Gál Sándor 111.
Gálfalvi Gergely ezle 171. — János
czle 171.
Gálos Rezsó 340.
Gárdonyi Géza 227.
Gáthy János 218.
Gávai Lukács czle 344.
Gebauer János 144, 145.
Gebennis Guido br. 149. — Prosper
br. 149.
'►Crebetbuch, Kaiser Maximilians — «
(Bécs, 1907.) 247.
Gebhard cs. nemesi bizonyítvány»
17L
Gebhardt Keresztély és Konrád czle
77. — Márton czle 170.
Gecze János L AndrássL
Gelecsics Ignácz 253.
GeUe Ferencz és János czímerkéró
folyamodványa 171.
Gellius, Aulus — 160.
Gemistus Georgius 161.
Genf 254, 305.
Genova 73, 102.
Gerando Antónia 73, 102.
Gerecze Péter 384.
Gergely (Nazianzi Szent), Orationes
(1516.) 161.
Gerjen 167.
Germanus Euphrosina 158, 163.
«Gesetz- und Verordnungsblatt« 25i
G^esner Konrád 293.
Gessner Salamon 316.
Gesztherédy Zsigmond czle 77.
Géressy Kálmán 41.
Gichlow Kari 247. — Kaiser Maxi-
milians I. Gebetbuch (Wien, 1907.)
265—268.
Gilhofer-Ranschburg bécsi czég IW.
105.
Giotto 271.
Girard abbé 305, 306, 311.
Giulelmi Gulielmus 152, 163.
Gladstone 224, 226.
Glareanus Henricus 148. 149.
Glasenapp 321.
Glaser Edward 255.
Gleditsch 322.
Gleim 316.
Glein Kari 255.
Gluck 337.
Név- és tárgymutató
40.H
Glück Áloiz József 208. — Frigyes
107, 110, 111.
Godley Eviline 177.
Goethe 75, 213, 266, 317.
Goldberger Andor 255.
Goldoni 209, 214.
Goldschmidt 321.
Goldzieher Károly 246.
Gombocz Zoltán 137.
Gombos Imre 210.
Gonzales Anastazio Alfaro 255.
Gopcsa László 102.
Gorleston-Psalter 269, 270.
Gottermayer Nándor 94.
Gottlieb Th. 24, 290.
Gottschalck Pál 344.
Gozzi 218.
Gozsdu-alap 102.
Gomör vmegyei múzeum és gyűjte-
ményei 46, 50.
Gömöry Gusztáv 102, 107, 110.
Görgei Arthur 249.
Göttinga 56, 142, 144, 163. — i egye-
tem és ktára 80, 82, 164, 255, 256.
»Gráduvál, Növi — « (Sopron, 1789.)
231.
Granmius I. 163.
Grangeron Henrik 1. Bayle.
Granvella bíboros 266.
Gray Tamás 261.
Grácz 171, 233—235, 239—244. — i
egyetemi ktár 231, 233—235, 256.
— i Hist. Verein für Steiermark 102,
166. — i Joanneum ktára 231, 232,
234, 235.
Green way Kate 174.
Gregnss Ágost 252.
Greifs waldi egyetem és ktára 81,
255, 256.
Grève H. E., Das Problem der Bücher-
und Lesehallen (Leipzig, 1908.)
368—375.
Grétry 322.
GriUparzer 203, 209, 210, 211,
330.
Grimani breviárium 27, 28, 365.
Grolier 281.
Grossinger 285.
Grove 321.
Grósz Emü 358.
Gröber Gusztáv 126.
Grünhut Jenó 102.
Guarino Baptista 195.
Guamicci- múzeum Volterrában 360.
Guary-kódex 140.
Gulyás Pál 51, 73, 83, 86, 100, 102,
116, 148, 173, 193, 223, 246, 265,
279—281, 289, 342, 357, 359, 362,
375, 382, 385, 386.
Gumprecht 322.
Günther A. 262.
Gurányi László 102.
Gutenberg 173, 366. — otthon 368.
Gyalu 170.
Gyászjelentések a M. Nemz. Múzeum
ktárában 73, 76, 78, 100, 166, 168,
246, 249, 342, 344, 345.
»Gyógyászat« 254, 358.
»Gyógjrszerészek Lapja« 358.
»Gyógyszerészeti Értesítő« 358.
^Gyógyszerészeti Hetüap« 254, 358.
»Gyógyszerészeti Közlöny« 254, 358.
»Gyógyszerészsegédek Lapja« 358.
Gyöngyösi ferencziek ktára 388. —
szótár-töredék 121, 127.
Gyöngyösi István 109, 317.
Gyöngyösy János 316. — László 255.
Gyönki ev. ref. gymnasium 255.
Gyór 35, 202, 246, 382. — i jezsuita -
kollégium 160, 164. — i püsp. pap-
nevelő intézet ktára 361. — i vár.
ktár 28, 35, 36, 50. ; Itár 35.
Győrffy Gézáné 351.
Győry Ilona 264. — Tibor 73, 75,
102, 107, 255, 358.
Gyula 36. — i gymn. ktár 391.
Gyulafehérvár 36, 76, 77, íll, 169,
170, 250.
Gyulai Ágost 246. — Bibliography of
english authors works translated
into hungarian language (Bpest,
1908.) 261—264.
26*
I
404
Név- és tárgymutató
Gyulay gr. cs. Itára az Erdélyi Mú-
zeum ktárában 169, 351.
Gyurkovich József nemeslevele 77.
»Gyűjteménye, Budapest közlekedés-
ügyére von. munkák — « 284.
Haberl 321.
Hachette kkiadó czég 177.
HaflFkine W. M. 255.
Hagedorn 316.
Hagen, Von der — 321.
Hain 156.
Hajász Pál 110, 111.
Hajnik Imre 28, 29, 109, 165.
Halaváts Gyula 168.
Halász Alajos 253.
Halifax 366.
Halle 244. — ^i egyetem 255.
HaUer 316.
Halm 204, 213, 222.
Halmágyi István 349.
Haly Aberudian Heben Rodan 1. Ali.
Hamburg 358.
Hamburger V. 364.
• Hanslick 321, 335.
Hantos Elemér 255.
Harte Horace 343.
Havas Adolf 358. — Rezsó 102, 246,
255.
Havrán Dániel 279.
Haydn József 75, 110.
Haynau 111.
Hegedűs István 255. Mikolai — János,
A mennyei igazságnak tüzes osz-
lopa (Nagyszeben, 1665.) 167. —
Lóránt 255.
Heidnccker 1. Obsopoeus.
Heigerlin János 1. Faber.
Heinlein István 285.
Heinze 294.
Hcliodoros 193.
Helle György nemesi bizonyítványa
170.
Hellebrant Árpád 238.
Hclmstadt 161.
Helsingfors 103, 255.
Heltai Gáspár 123, 134.
Helytartótanács, M. kir. — 285—287.
Henrik (IL) franczia kir. 59.
Helvey Lajos 166.
Hensler 206.
Heraldikai és Genealógiai Társaság.
Magyar — 188.
Herbert Johann velenezei knyomtató
172.
Herczeg Ferencz 227.
Herczegh Mihály 255.
Herder 316.
Herennius, Caius — 51.
Herman Ottó 246, 255, 342.
Hermaneczi papírgyár r. t. 364.
Hermann Antal 102. — Béla 246.
— H. J. 21.
Herodianus 193, 194.
Herostratos 222.
Hervey 261.
Herzberg 363.
Herzl M. 358.
Hesse Max 254.
Hesychius, Dictionarium (1514.) 161.
Heves vm. 170.
Hevesi Imre 262.
Herold 217.
Hideghéthy cs. czle 76.
Hidegkút 239.
Hiersemann W. 172.
Hinneberg Paul, Die Kultur der
Gegenwart (Berlin és Leipzig)
79—83.
Hinrich-féle könyvkereskedés 25i
Hirlap-osztály a M. Nemz, Múzeum
ktárában 75, 76, 97, 98, 105— líH
168, 239, 248, 249, 279, 280. 343.
Hirschler József 352.
Hirtius, Aulus — 149.
Holló Mihály 263.
Homonna 73, 103. — i izraehta hit-
község 73, 103.
«Honművész« 203, 208, 216.
Hochlioltzer Károly 33.
Hodinka Antal 107.
Hoffmann F. 263, 329.
Név- és tárgy mu látó
-Í05
Holbein 206, 208, 209, 214.
Holkham HaU 198, 270, 360.
Horatius 75. — Opera (Velencze,
1566.) 69—72, 161.
Horánszky Lajos 75, 107, 110.
Hornberger Bartholomeus 163.
Horné Thomas Hartwell 312.
Hornig Károly br. 166.
Hortis Attilio 196.
Horvát István 1—3, 155, 165.
Horvát orsz. ktár 254.
Horváth Antal 165. — Dániel 206.
— Elek 210. — Géza 73, 102, 166,
246. 342. — Ignácz 90, 105, 114,
156, 182, 277, 380. — János 255. ;
1. Baranyay. — Mihály 1. Szabó.
Hosszúmező 74, 104.
Hottinger Johann Heinrich 303.
Hódniczó-Vásárhely 37, 74, 103, 286.
— i ev. ref. fógymnasium ktára
37, 50. — i vár. néprajzi múzeum 26.
Hóman Bálint 253, 255.
Holder Alfréd 359.
Hölty 316.
'»Hrána, Dühovna — « (Regede) 233,
234, 240.
Hubay Jenő 332.
Hubert Emil 73, 98, 102.
Hugo Victor 217, 218, 220, 222.
Hunfalvy János 346.
Hunyad vm. 169. — i tört. és rég.
társulat és gyűjteményei 35, 50, 254.
Huppert 370.
Húsz János 142, 143.
Huth Alfréd 95.
Hutyra Ferencz 358.
Hübner Sándor br. 111.
Hüttl Hümér 358.
»Hystoire ancienne cronicque de roy
Florimont« (Paris, 1528.) 247.
»Idők Tanuja« 343.
Igló 247, 342. — i fógymnasium 103.
Ihne építész 282.
lUés, Ed vi — Aladár 110.
Ulésházy István gr. 165.
Ilsung Christophonis 153.
Indiai kormány 254.
Institut international de Statistique
254.
•»Institutioni, Le — deir Imperio«
(Velencze, 1558.) 64, 65, 161.
I Intelligenzblatt« 80.
Iparművészeti iskola, Orsz. magyar
— 103, 246. — társulat 254, 342.
■ Ipolysági múzeum 50.
Irányi Dániel 111.
1 Irinyi C'saba 168.
Irodalmi analekták a M. Nemz. Mú-
. zeum ktárában 74, 107, 248. --
levelestár a M. Nemz. Múzeum
ktárában 74, 75, 107—110, 167—
169, 247, 248, 343.
»Iskolái, Budapest községi — « 284.
Islingtoni ktár 173.
Irodalomtörténeti kiállítás a M. Nemz.
I Múzeum ktárában 361.
»Irodalomtörténeti Közlemények«216.
István (II.) m. kir. 124.
Iszlai, Harcsói — János, Siket falvi
— Gergely 1. Gálfalvi.
Iván Imre 263.
Iványi Béla 344. — István 73, 103,
255.
Iwchych Mátyás czlc 169.
Izal)ella m. királyné 76, 111.
Izraelita magj'ar irodalmi társulat
i 103, 254.
Izsó Ferencz 350.
Jagermann 316.
Jahn Ottó 321.
»Jahrbuch der kunsthist. Sammlun-
gen des Kaiserhaases« 22.
'•Jahrbücher für Musikwissenschaft«
322.
Jakab István 217, 219.
Jakoss Péter czle 250.
Jakubovich Emil 117.
Jalava Antal 103.
i Jamblichus, De mysteriis (1497.) 161.
James 262.
^6
Név- és tárgymutató
Janka Sándor 107.
Jankovich Miklós 53, 58, 59, 61, 63,
64, 66, 68, 69, 150, 153, 157, 159,
165, 285.
Janovics Jenó 255.
Jassyi egyetem 103, 255.
János (Evangélista Szent) 157. Zá-
polyai — m. kir. 344, 345.
Jászapáti 77.
Jászberény 247.
Jedlicska Pál 342.
Jellasich 111.
Jendrassik Emó 358.
»Jézus Szentséges Szivének Himöke«
254.
Joannes Jucundus Veronensis 148.
Joergcs A. 29.
Jogász-egylet, Magyar — 254.
»Jogtudományi Közlöny« 254.
Johnson Róbert 96.
Jolly-féle »The flight of Haynau«,
angol galop 75.
Jones Sydnei 324.
Jordánszky-kódex 127, 134.
»Journal de Paris« 80.
»> Journal dei Savants« 80.
»Jóegészség« 358.
Jókai Mór 227.
Jósika br. cs. Itára az Erdélyi Múzeum
ktárában 351.
Jósika Gyula br. 351.
József kir. hg. KK).
Juhász Aladár 332.
Julianus római császár 61.
Julius (III.) pápa 67, 68.
Julius Cacíiar (az imperátor), De bello
Gallico (Velencze, 1569.) 148—
150, 160. — de Padua, Practica
arithmetica (Kolozsvár, 1671.) 104.
Junger 214.
Jungmann .Ajina J. 368.
Juvcnalis 75, 161. — Persius, Satirae
(Velencze, 1535.) 55, 56.
Kacziáner Károly 214.
Kadlecz Károlv 103.
»Kakas Márton« 254.
»Kalazantinum« 103.
Kalbeck 321.
»ELalendar najszvetejsega szrcaJezu-
sovoga« (Szombathely) 235.
»Kalendaríom« (1625.) 74.
Kalmár J. 255.
Kalocsa 103, 262, 263, 287, 342. -i
érsekség 166, 254.
Kaluiinacki Emü 143, 144, 146.
Kanizsai P. Jáno6, Egymással való
.beszélgetése Ur Krisztusnak 74.
Kanyaró Ferencz 103.
Kanyó András csongrádi esperes 286.
Kapuváry os. Itára a M. Nemz. Mú-
zeum ktárában 111.
Kardos János 240. — Samu 111.
Kari Lajos 246.
Karlócza 103.
Karlsruhei műegyetem 255.
Kassa 38, 73, 93, 103, 169, 202, 216.
255, 261, 385. — i múzeum 28, 37.
38, 50, 94, 385, — i püsp. iroda 247.
— i színjátszó társaság 202.
Kassovitz Tivadar Brúnó 255.
Katalin (Brandenburgi) erdélyi feje-
delemasszony 170.
»Katekizem, Mali — « (Regede, \mi\
238.
»Katekizmus, Veliki — « (Regede)
233, 238.
»Katholikus Hetilap« 343.
»Katholikus Iskolai Lap« 343.
»Katholikus Néplap« 343.
Kathonay cs. Itára az Erdélyi Múzeum
ktárában 351.
Kathonay Domokos 351.
Katona cs. Itára az Erdélyi Múzeum
ktárában 351.
Katona József 205, 208, 210, 212, 213.
215, 219. — Lajos 384. 386. -
Zsigmond 349.
Kauderz 337.
Kautz Gyula 255.
Kazinczy Eugenia 109. — Ferencz
75, 109, 119, 207, 209, 213, 214.
Név- és tárgymutató
407
218, 220, 316, 323; kör Kassán
103.
Kádár György czle 344.
Kállay András 103. — György 1.
Kádár.
Kálmán m. kir. 124.
Kálmán Miklós czle 170.
Kantomé 203, 206, 211, 212, 214, 219.
Károly (IL) angol kir. 367. — fóhg.
I. Ferdinánd fia 64, 160. — (IX.)
franczia kir. 70. — (III.) m. kir.
77, 171. ^ (V.) német császár 59,
63. — (Nagy) római császár 142.
Károlyi Gáspár 140. — Sándomó 262,
253.
Kárpát-Egyesület, Magyarországi —
és múzeuma 46, 60, 247. Nagy-
szebeni — és múzeuma 26.
Kázmér brandenburgi választó 194.
Kecskemét 38, 286. — i jogakadémia
256. — i kolostor 286. — i városi
múzeum és ktár 38, 39, 50, 391.
Kecskeméthy Aurél 248.
Kelemen (VII.) pápa 271.
Kelemen Lajos 348.
Kemény Aladár 262. — Györgync
351. — János erdélyi fejedelem 77,
248. — József gr. 350, 351. — Ödön
255. — Pál br. 351.
Kempen 111.
Kendeffi es. Itára 169.
Kenessei Dona 107, 108.
Kerekes Pál 73, 103.
Kereskedelmi Múzeum, M. kir. — 254.
Kereskedelemügyi minisztérium, M.
kir. — 103.
Kereszty István 1 14, 166, 319, 342, 382.
Keszthelyi múzeum 50.
Kégl Sándor 346.
Képviselőház, Magyar — irodája 73,
103, 166, 246, 254.
Kérészy Zoltán 255.
Késmárk 166.
Kézirattári osztály a M. N. Múzeum
ktárában 74—76, 97—99, 107—110,
141, 167—169, 247, 248, 343.
Küényi Dávid 202, 208, 210.
Küián Frigyes 264.
Kipling 263.
Kirsch Jenő 266.
Kis János czle 170 ; Diktomszke, ver-
suske i molitvene kni'zicze (Sopron,
1820.) 232, 245. — Miklós (Tót-
falusi) 141.
Kisfaludy Boldizsár 315. — Károly
206, 208, 210, 212, 213, 215, 217,
219; társaság 315; Évlapjai 206.
— Sándor 210. 212, 213, 314—318.
Kiskunhalas 39. — i ev. ref. fóg3rinna-
sium és ktára 39, 50, 73, 103, 252.
Kiss Sándor 249.
Kissólymosi Ferencz 1. Miklós.^
Kistelki plébánia 286.
Kiszlingstein Sándor ,356.
Klaié Vjekoslav 388.
Klein Arthur 255.
Kleist Ewald 316. — Henrik 214.
Klekl József 235, 245.
Klempay Lajos 286.
Klug Nándor 358.
Kluge Friedrich 138.
*Kniga molitvena sztaro-szlovenszka«
(Regede) 233, 234, 240, 241-243.
*Kniz8Ícza, Molitvena — « 240, 242.
Koberger Antoni 173.
Kobozi Demeter, János, Pál és
András czle 250.
Koch Ed. Emil 321.
Kódexek összeírása 386.
Kolba Mihály 363.
Kollányi Ferencz 100, 113, 166, 188.
KoUonits László kalocsai érsek 287.
Kolozs vm. 351.
Kolozsmonostori konvent Itára 352.
Kolozsvár 73, 74, 102—104, 163, 166,
167, 222, 246, 247, 265, 342, 360.
— i kir. ügyészség 347, 348. — i
tud. -egyetem 255, 348 ; ktára 348,
354, 355, 389, 391.
Komárom vm. 40. — i ev. ref. egyház
39. — i ktár 39, 40. — i Múzeum-
Egyesület 39, 50.
^06
Név- és tárgymutató
Janka Sándor 107.
Jankovich Miklós 53, 58, 59, 61, 63,
64, 66, 68, 69, 150, 153, 157, 159,
165, 285.
Janovics Jenó 255.
Jassyi egyetem 103, 255.
János (Evangélista Szent) 157. Zá-
polyai — nL kir. 344, 345.
Jászapáti 77.
Jászberény 247.
Jedlicska Pál 342.
JeUasich 111.
Jendrassik Ernő 358.
»Jézus Szentséges Szivének Himöke«
254.
Joannes Jucundus Veronensis 148.
Joerges A. 29.
Jogász-egylet, Magyar — 254.
»Jogtudományi Közlöny« 254.
Johnson Róbert 96.
Jolly-féle »The flight of Haynau«,
angol galop 75.
Jones Sydnei 324.
Jordánszky-kódex 127, 134.
'>Joumal de ParÍ8<( 80.
»Journal dei Savants« 80.
»Jóegészség« 358.
Jókai Mór 227.
Jósika br. c«. Itára az Erdélyi Múzeum
ktárában 351.
Jósika Gyula br. 351.
József kir. hg. 109.
Juhász Aladár 332.
Julianus római császár 61.
Julius (III.) pápa 67, 68.
Julius Caesar (az imperátor), De bello
Galileo (Velencze, 1569.) 148—
150, 160. — de Padua, Practica
arithmetica (Kolozsvár, 1671.) 104.
Junger 214.
Jungmann Anna J. 368.
Juvenalis 75, 161. — Persius, Satirae
(\'elen('ze, 1535.) 55. 50.
Kacziáner Károly 214.
Kadlecz Károly 103.
»Kakas Márton« 254.
»Kalazantinom« 103.
Kalbeck 321.
»ELalendar najszvetejsega szrcaJezo-
sovoga« (Szombathely) 235.
»Kalendariom« (1625.) 74.
Kalmár J. 255.
Kalocsa 103, 262, 263, 287, 342. -i
érsekség 166, 254.
KaluÜnacki Emü 143, 144, 146.
Kanizsai P. János, Egymással való
.beszélgetése Ur Krisztusnak 74.
Kanyaró Ferencz 103.
Kanyó András csongrádi esperes 286.
Kapuváry cs. Itára a ÄL Nemz. Mú-
zeum ktárában 111.
Kardos János 240. — Samu 111.
Kari Lajos 246.
Karlócza 103.
Karlsruhei műegyetem 255.
Kassa 38, 73, 93, 103, 169, 202, 216,
255, 261, 385. — i múzeum 28, 37.
38, 50, 94, 385, — i püsp. iroda 247.
— i színjátszó társaság 202.
Kassovitz Tivadar Bnmó 255.
Katalin (Brandenburgi) erdélyi feje-
delemasszony 170.
»Katekizem, Mali — « (Regede, 1880.)
238.
»Katekizmus, Veliki — « (Regedé)
233, 238.
»Kathohkus Hetilap« 343.
»Katholikus Iskolai Lap« 343.
^Katholikus Néplap« 343.
Kathonay cs. Itára az Elrdélyi Múzeum
ktárában 351.
Kathonay Domokos 351.
Katona cs. Itára az Erdélyi Múzeum
ktárában 351.
Katona József 205, 208, 210, 212, 213.
215, 219. — Lajos 384, 386. -
Zsigmond 349.
Kauderz 337.
Kautz Gyula 255.
Kazinczy Eugenia 109. — Ferenci
75, 109, 119, 207. 209, 213, 214.
Név- és tárgymutató
407
218, 220, 316, 323; kör Kassán
103.
Kádár György czle 344.
Kállay András 103. ^ György 1.
Kádár.
Kálmán m. kir. 124.
Kálmán Miklós czle 170.
Kantomé 203, 206, 211, 212, 214, 219.
Kárdy (IL) angol kir. 367. — fóhg.
I. Ferdinánd fia 64, 160. — (IX.)
franczia kir. 70. — (IIL) m. kir.
77, 171. — (V.) német császár 59,
63. — (Nagy) római császár 142.
Károlyi Gáspár 140. — Sándomé 252,
253.
Kárpát-Egyesület, Magyarországi —
és múzeuma 45, 50, 247. Nagy-
szebeni — és múzeuma 26.
Kázmér brandenburgi választó 194.
Kecskemét 38, 286. — i jogakadémia
256. — i kolostor 286. — i városi
múzeum és ktár 38, 39, 50, 391.
Kecskeméthy Aurél 248.
Kelemen (Vn.) pápa 271.
Kelemen Lajos 348.
Kemény Alad^ 262. — Györgyné
351. — János erdélyi fejedelem 77,
248. — József gr. 360, 361. — Ödön
256. — Pál br. 351.
Kempen 111.
Kendeffí os. Itára 169.
Kenesse! Bona 107, 108.
Kerekes Pál 73, 103.
Kereskedelmi Múzeum, M. kir. — 254.
Kereskedelemügyi minisztérium, M.
kir. — 103.
Kereszty István 114, 166, 319, 342, 382.
Keszthelyi múzeum 60.
Kégl Sándor 346.
Képviselőház, Magyar — irodája 73,
103, 166, 246, 254.
Kérészy Zoltán 265.
Késmárk 166.
Kézirattári osztály a M. N. Múzeum
ktárában 74—76, 97—99, 107— 1 10,
141, 167—169, 247, 248, 343.
Küényi Dávid 202, 208, 210.
Kilián Frigyes 254.
Kipling 263.
Kirsch Jenő 256.
Kis János czle 170 ; Diktomszke, ver-
suske i molitvene kni'zicze (Sopron.
1820.) 232, 245. — Miklós (Tót-
falusi) 141.
Kisfaludy Boldizsár 315. — Károly
206, 208, 210, 212, 213, 215, 217,
219; társaság 315; Évlapjai 206.
— Sándor 210, 212, 213, 314—318.
Kiskunhalas 39. — i ev. ref. főgymna-
sium és ktára 39, 50, 73, 103. 252.
Kiss Sándor 249.
Kissólymosi Ferencz 1. Miklc'w.
Kistclki plébánia 286.
Kiszlingstein Sándor 356.
Klaió Vjekoslav 388.
Klein Arthur 255.
Kleist Ewald 316. — Henrik 214.
Klekl József 235, 245.
Klempay Lajos 286.
Klug Nándor 358.
Kluge Friedrich 138.
>>Kniga molitvena sztaro-szlovenszka«
(Regede) 233, 234, 240, 241—243.
»Knizöicza, Molitvena — « 240, 242.
Koberger Antoni 173.
Kobozi Demeter, János, Pál éa
András czle 250.
Koch Ed. Emil 321.
Kódexek összeírása 385.
Kolba Mihály 363.
Kollányi Ferencz 100, 113, 166, 188.
Kollonits László kalocsai érsek 287.
Kolozs vm. 351.
Kolozamonostori konvent Itára 362.
Kolozövár 73, 74, 102—104, 163, 166,
167, 222, 246, 247, 266, 342, 360.
— i kir. ügyészség 347, 348. — i
tud. -egyetem 256, 348; ktára 348.
354, 355, 389, 391.
Komárom vm. 40. — i ev. ref. cf^yliáz
39. — i ktár 39, 40. — i .Múzí-um.
Egyesület 39, 60.
-iü8
Név- és targymutató
Komárom (város) 39, 204, 357. — i
benczés gymnasium 141. — i vár.
népktár 40.
Komjáthy Benedek 123, 124, 130,
131, 133.
Komlóssy Ferencz 206, 208, 212, 214,
215.
Komócsy József 109.
Konstantinápoly 56, 57. — i club
médical 254.
Konstanz 76, 169.
Kopenhágai egyetem 255.
Korányi Ferencz 358.
Kormány, Cs. és kir. közös — 254.
M. kir. — 254.
Korolenko 330.
Korsós Ferencz 342.
Kossics József 233, 244, 245.
Kossuth Lajos 110, 111, 208—210,
213, 249, 250, 344, 345.
Kostyál Ádám 213.
Kotzebue 205, 207, 209, 210, 216, 317.
Kovács (Epri) C8. Itára az Erdélyi
Múzeum ktárában 351. Mezóbándi
— 351.
Kovács Gáspár (Nánási) czle 170.
— János czle 170. — Mihály czle
170. — Pál 210, 213, 217, 219.
Kováts László 29, 103, 107, 115, 187,
342. 282. — Miklós 103. — Sámuel
1155.
Kórc Zsigmond 317.
Kölcsey -egyesület és ktára Aradon
31, 50. — kör és múzeuma Szat-
máron 47, 50.
Kölcsönzés a M. Nemz. Múzeum
ktárában 74—77, 98, 100, 105. 107,
110, 112, 167, 168. 171, 247—250,
343-345.
Könyves Máté 201.
Könyvkereskedők Egylete, Magyar
— 180, 190, 356.
Könyvkötés a M. Nemz. Múzeum
ktárában 74, 105, 167.
Kímy vnyomdászok Szakköre 367, 368.
— Társasköre 367.
»Könyvszemle, Magyar — « 4, 5, 23.
28, 100, 124, 185, 190, 193, 231 -
235, 237, 239—244, 322, 359, 361 -
364, 388.
»Könyvtára, Nemzeti Szinház — « 330.
»Operaház — « 330.
Könyvtárak, Vidéki — állapota
25—50.
Könyvtámoki tanfolyam a M. Nemz.
Múzeum ktárában 100.
Könyvtárszervezói állások Észak-
Amerikában 284.
Körmend 233, 241.
Körmendi János deák czle 76.
Körner 203, 207, 212.
Kőröefói Márton deák czle 250.
Kőszeg 107, 238.
Köteles példányok 28. 29, 45, 73—76,
100, 102. 105—107, 166—168, 246-
249, 342—348, 386.
Kövesligethy Radó 255.
Kövér Dma 262. — Krisztina 348.
' Közalapítványi ügyigazgatóság. NL
kir. — 105.
»Közgazdasági Közlemények* 103.
i »Közigazgatása, Budapest székesfó-
' város — « 284.
Közigazgatási biróság, M. kir. — 254.
I »Központi Értesítő« 254.
Krakó 119, 268. — i akadémia 103.
I — i egyetem és ktára 255, 256.
; Krasznahorka 343.
Kraus Gusztáv 255.
Kräuter Ferencz 121.
Krenner József 103, 246.
! »Kres« 233.
Kretzschmar 321.
»Krizsna Pout na XIV. Stácie« (Mo-
nostor, 1900.) 235.
I Kromphardt G. Fred 246.
Kropf Lajos 360.
I Krumpacher K. 141.
Kudora János 255. — Károly 252.
I Kuhnan 322.
■ Kulcsár Katalin 238.
1 Kulenhamp Z. 56, 163.
Név- és tárgymutató
409*
Kun Sándor 246.
KunoA Ignácz 255.
Kunsneyder János 95.
Kunszentmiklós 255.
Kuszkó István 255.
Kuthy Dezfló 358. — Zoltán 103.
Kuun gr. cs. ItÁra az Erdélyi Múzeum
k tárában 351.
Kuun Géza gr. 351. — Gézáné 73,
103, 255.
Kuzmics István 231, 232, 237, 240,
245. — Miklós 232, 236, 237, 240—
243, 245 ; ABC za Szlovencze na
V^ogerszkem 242 ; Krátka summa
velikoga katekizmussá 242.
Kuzsinszky Bálint 103.
Külsó-Szolnok vm. 170.
Küster 370.
Küzdényi Szilárd 255.
Kvassay cs. Itára a M. Nemz. Mú-
zeum ktárában 112.
»La Bibliofiüa« 87, 180, 272, 376.
Laborfalvi Benke Róza 216.
Lactantius Firmianus, Opera (1516.)
161.
Laendler Pál 166.
»La fíglia deir Aria« 318.
La Fontaine szenátor 386.
Laibach 238, 388.
Lager bcrg 321.
Laich János György czle 77.
Laire 296.
Lajos (XI.) franczia kir. 20.
Lakatos István 286. — Károly
357.
Lambinus Dionysius 69, 70.
Lando Pietro candiai érsek 64.
Lanfranconi Enea 152, 165.
Lang pozsonyi rézmetszó 105.
Langenscheidt-féle könyvkereskedés
254.
Langston-monotype 387.
Lapujtő 109.
Larousse 321.
♦L'Art« 199.
Lascaris Constantinus, De octo par-
tibus orationis 157, 158, 161.
Lauber Diebolt hagenaui kézirat-
kereskedő 172.
Lausannci egyetem 255.
Láczay László 357.
Láng Ádám 206, 208, 210, 217, 22L
— Mihály 357.
László (V.) m. kir. 24, 344.
László Árpád 337. — József 211, 213.
Lázár gr. cs. Itára az Erdélyi Múzeum
ktárában 351.
Lázár Béla 76, 107. — Elemér 255. —
Mórné 351.
&Le bibliographe moderne« 272, 376.
Le Bigor Roger marshall 269.
Le Gascon 367.
Leibnitz 82, 304.
Leicester lord, Thomas Coke — 197»
198, 200, 270, 271, 360. — Thoma»
William 270.
Leideni egyetemi ktár 256.
Lcidinger Georg, Die Teigdrucke des
XV. Jahrhunderts in der Hof- und
Staatsbibliothek München 264, 265.
Leipzig 24, 29, 162, 172, 254, 255,
304, 317, 343. 349, 368. — i egye-
tem és ktára 255, 256.
»Leipziger Zeitung« 80.
Leitner János 238.
Lembergi egyetemi ktár 256.
Lendvay Márton 213, 216, 220. —
Mártonné 213, 214, 219.
Lenz 321.
Leo (X.) pápa 196, 198.
I^opold Gjrula 103.
Leroux Ernest 270.
Lessing 211.
Leszteméri Imre czle 169.
Lotényi Aladár 73, 103.
Leu Gheraert knyomtató 172.
LeukerbadiAgoston-rendi kolostori 64..
levéltári osztály a M. Nemz. Múzeum
ktárában 76—78, 97, 98, 101,
110—113, 168—171, 185—187,249,
250, 344, 345.
iOB
Név- és tárgymutató
Komárom (város) 39, 204, 357. — i
benczés gymnasium 141. — i vár.
népktár 40.
Komjáthy Benedek 123, 124, 130,
131, 133.
Komlóssy Ferencz 206, 208, 212, 214,
215.
Komócsy József 109.
Konstantinápoly 56, 57. — i club
médical 254.
Konstanz 76, 169.
Kofienhágai egjret^m 255.
Korányi Ferencz 358.
Kormány, Cs. és kir. közös — 254.
M. kir. — 254.
Korolenko 330.
Korsós Ferencz 342.
Kossics József 233, 244, 245.
Kossuth Lajos 110, 111, 208—210,
213, 249, 250, 344, 345.
Kostyál Ádám 213.
Kotzebue 205, 207. 209, 210, 216. 317.
Kovács (Epri) cs. Itára uz Erdélyi
Múzeum ktárában 351. Mezőbándi
— - 351.
Kovács Gáspár (Nánási) czle 170.
— János czle 170. — Mihály czle
170. - Pál 210. 213, 217, 219.
Kováts László 29, 103, 107, 115, 187,
342, 282. — Miklós 103. — Sámuel
165.
Kóré Zsigmond 317.
K(')lcsey-egyesülct és ktára Aradon
31, 50. — kör és múzeuma Szat-
máron 47, 50.
Kölcsönzés a M. Nemz. Múzeum
ktárában 74—77, 98, 100, 105, 107,
110, 112, 167, 168, 171, 247—250,
343- 345.
Könyves Máté 201.
Könyvkereskedők Egylete, Magyar
— 189, 190, 356.
Kíhiyvkötés a M. Nemz. Múzeum
ktárában 74, 105, 167.
Kí»nyvnyomdászok Szakköre 367, 368.
— Társasköre 367.
»Könyvszemle, Magyar — « 4, 5, 23,
28, 100, 124, 185, 190, 193, 231 -
235, 237, 239—244, 322, 359, 361 -
364, 388.
»Könyvtára, Nemzeti Színház — « 380.
♦Operaház — « 330.
Könyvtárak, Vidéki — állapota
25—50.
Könyvtámoki tanfolyam a >L Nemz.
Múzeum ktárában 100.
Könyvtárszerverói lUláaok fiszak-
Amerikában 284.
Körmend 233, 241.
Körmendi János deák czle 76.
Körner 203, 207, 212.
Kórösfői Márton deák czle 250.
Kőszeg 107, 238.
Köteles példányok 28, 29, 45, 73-76,
100, 102, 105—107, 166—168, 246-
249, 342—348, 386.
Kövesligethy Radó 265.
Kövér Dma 262. — Krisztina 348.
I Közalapítványi ügyigazgatóság, M.
kir. — 105.
I »Közgazdasági Közlemények« 103.
»Közigazgatása, Budapest székesfó-
' város — « 284.
Közigazgatási biróság, M. kir. — 254.
I »Központi Értesítő« 254.
Krakó 119, 268. — i akadémia 103.
— i egyetem és ktára 255, 256.
Krasznahorka 343.
Kraus Gusztáv 255.
, Kräuter Ferencz 121.
Krenner József 103, 246.
»Kres« 233.
, Kretzschmar 321.
»Krizsna Pout na XIV. Stácie* (Mo-
nostor, 1900.) 235.
Kromphardt G. Fred 246.
Kropf Lajos 360.
I Krumpacher K. 141.
Kudora János 255. — Károly 252.
Kuhnan 322.
Kulcsár Katalin 238.
I Kulenhamp Z. 56, 163.
Név- és tárgymutató
.í()9*
Kun Sándor 246.
KunoA Ignácz 255.
Kunsneyder János 95.
Kunszentmiklós 255.
Kuszkó István 255.
Kuthy Dezsó 358. — Zoltán 103.
Kuun gr. cs. Itára az Erdélyi Múzeum
k tárában 351.
Kuun Géza gr. 351. — Gézáné 73,
103, 255.
Kuzmics István 231, 232, 237, 240,
245. — Miklós 232, 236, 237, 240—
243, 245 ; ABC za Szlovencze na
Vogerszkem 242 ; Krátka summa
velikoga katekizmussá 242.
Kuzsinszky Bálint 103.
Külső-Szolnok vm. 170.
Küster 370.
Küzdcnyi Szilárd 255.
Kvaasay cs. Itára a M. Nemz. Mú-
zeum ktárában 112.
»La Bibliofilia« 87, 180, 272, 376.
Lôborfalvi Benkc Róza 216.
Lactantius Firniianus, Opera (1516.)
161.
Laendler Pál 166.
*La figlia deir Aria« 318.
La Fontaine szenátor 386.
Laibach 238, 388.
Lagerberg 321.
Laich János György czlc 77.
Laire 296.
Lajos (XI.) franczia kir. 20.
Lakatos István 286. — Károly
357.
Lambinus Dionysius 69, 70.
Lando Pietro candiai órsek 64.
Lanfranconi Enea 152, 165.
Lang pozsonyi rézmetsző 105.
Langenscheidt-féle könyvkereskedés
254.
Langston-monotype 387.
Lapujtő 109.
Larousse 321.
*L'Art« 199.
Lascaris Constantinus, De octo par-
tibus orationis 157, 158, 161.
Lauber Diebolt hagenaui kézirat-
kereskedő 172.
Lausannei egyetem 255.
Láczay László 357.
Láng Ádám 206, 208, 210, 217, 221.
— Mihály 357.
László (V.) m. kir. 24, 344.
László Árpád 337. — József 211, 213.
Lázár gr. cs. Itára az Erdélyi Múzeum
ktárában 351.
Lázár Béla 76, 107. — Elemér 255. —
Mórné 351.
*Le bibliographe modemese 272, 376.
Le Bigor Roger marshall 269.
Le Gascon 367.
Leibnitz 82. 304.
Leicester lord, Thomas Coke — 197,
198, 200, 270, 271, 360. — Thomas
William 270.
Leideni egyetemi ktár 256.
Leidinger Georg, Die Teigdrucke des
XV. Jahrhunderts in der Hof- und
Staatsbibliothek München 264, 265.
Leipzig 24. 2{\ 162, 172. 254, 255,
304, 317, 343, 349, 368. — i egye-
tem és ktára 255, 256.
»Leipziger Zeitung« 80.
Leitner János 238.
Lembergi egyetemi ktár 256.
Lendvay Márton 213, 216. 220. —
Mártonné 213, 214, 219.
Lenz 321.
Leo (X.) pápa 196, 198.
Leopold Gyula 103.
Leroux Ernest 270.
Lessing 211.
Ixîszteméri Imre czle 169.
Lotényi Aladár 73, 103.
Leu Gheraert knyomtató 172.
LeukerbadiAgoston-rendikolostorl64..
licvéltári osztály a M. Nemz. Múzeum
ktárában 76—78, 97, 98, 101,
110—11.% 168—171, 185—187, 249,
250, 344, 345.
iOB
Név- és tárgymutató
Komárom (város) 39, 204, 357. — i
benczés gymnasium 141. — i vár.
népktár 40.
Komjáthy Benedek 123, 124, 130,
131, 133.
Komlóesy Ferencz 206, 208, 212, 214,
215.
Komócsy József 109.
Konstantinápoly 56, 57. — i club
médical 254.
Konstanz 76, 169.
Kopenhágai egyetem 255.
Korányi Ferencz 358.
Kormány, Cs. és kir. közös — 254.
M. kir. — 254.
Korolenko 330.
Korsós Ferencz 342.
Kossics József 233, 244, 245.
Kossuth Lajos 110, 111, 208-210,
213, 249, 250, 344, 345.
Kostyál Ádám 213.
Kotzebue 205, 207, 209, 210, 216, 317.
Kovács (Egri) cs. Itára az Erdélyi i
Múzeum ktárában 351. Mezóbándi
351.
Kovács Gáspár (Nánási) czle 170.
— János czle 170. — Mihály czle
170. — Pál 210. 213, 217. 219.
Kováts LíUzlü29. 103, 107, 115. 187, j
342. 282. — MikhW 103. — Sámuel I
105.
Kóré Zsigmond 317.
K(>lcsey-egyesület és ktára Aradon
31, 50. — kör és múzeuma Szat-
máron 47, 50. '
K(>k'8ÖnzéH a M. Nemz. Múzeum
ktárában 74-77, 98. 100, 105, 107.
IIU, 112, 167, 168. 171, 247—250. '
343- 345.
Könyves Máté 201.
Könyvkereskedők Eg^'lete, Magyar
— ISO, 190, .356.
Könyvkötés a M. Xemz. Múzeum !
ktárában 74, 105, 167.
Kírnyvnyomdászok Szakköre 367, 368.
— Társílsköre 367. i
»Könyvszemle, Magyar — « 4, 5, 23,
28, 100, 124, 185, 190, 193, 231 -
235, 237, 239—244, 322, 359, 361 -
364, 388.
»Könyvtára, Nemzeti Színház — « 330.
»Operaház — a 330.
Könyvtárak, Vidéki — állapota
25—50.
Könyvtámoki tanfolyam a M. Nem/.
Múzeum ktárában 100.
Könyvtárszervezói állások Eüzak-
Amerikában 284.
Körmend 233, 241.
Körmendi János deák czle 76.
Körner 203, 207, 212.
Kórösfói Márton deák czle 250.
Kőszeg 107, 238.
Köteles példányok 28, 29, 45, 73-76,
100, 102, la^— 107, 166—168.246-
249, 342—348, 386.
Kövesligethy Radó 255.
Kövér Ilma 262. — Krisztina 348.
Közalapítványi ügyigazgatóság, M.
kir. — 105.
»Közgazdasági Közlemények* 103.
»Közigazgatása, Budapest székesfő-
város — « 284.
Közigazgatási biróság, >L kir. — 254.
»Központi Értesítő« 254.
Krakó 119, 268. — i akadémia 103.
— i egyetem és ktára 255, 256.
Krasznahorka 343.
Kraus Gusztáv 255.
Kräuter Ferencz 121.
Krenner József 103, 246.
»Kres« 233.
Kretzschmar 321.
»Krizsna Pout na XIV. Stácie* (Mo-
nostor, 1900.) 235.
Kromphardt G. Fred 246.
Kropf Lajos 360.
Krumpacher K. 141.
Kudora János 255. — Károly 25*2.
Kuhnan 322.
Kulcsár Katalin 238.
Kulenhamp Z. 56, 163.
Név- és tárgymutató
409*
Kun Sándor 246.
Kunoâ Ignácz 255.
Kunsneyder János 95.
Kunszentmiklós 255.
Kuszkó István 255.
Kuthy Dezsó 358. — Zoltán 103.
Kuun gr. cs. Itára az Erdélyi Múzeum
ktárában 351.
Kuun Géza gr. 351. — Gézáné 73,
103, 255.
Kuzmics István 231, 232, 237, 240,
245. — Miklós 232, 236, 237, 240—
243, 245 ; ABC za Szlovencze na
V^ogerszkem 242 ; Krátka summa
velikoga katekizmussá 242.
Kuzsinszky Bálint 103.
Külsó-Szolnok vm. 170.
Küster 370.
Küzdényi Szilárd 255.
Kvassay cs. Itára a M. Nemz. Mú-
zeum ktárában 112.
*La Bibliofilia« 87, 180, 272, 376.
Laborfalvi Benke Róza 216.
Lactantius Firmianus, Opera (1516.)
161.
Laendler Pál 166.
»La figlia deir Aria« 318.
La Fontaine szenátor 386.
Laibach 238, 388.
Lagerberg 321.
Laich János György czle 77.
Laire 296.
Lajos (XI.) franczia kir. 20.
Lakatos István 286. — Károly
357.
Lambinus Dionysius 69, 70.
Lando Pietro candiai érsek 64.
Lanfranconi Ënea 152, 165.
Lang pozsonyi rézmetsző 105.
Langenscheidt-féle könyirkereskedéa
254.
Langston-monotype 387.
Lapujtő 109.
Larousse 321.
»L'Art« 199.
Lascaris Constantinus, De octo par-
tibus orationis 157, 158, 161.
Lauber Diebolt hagenaui kézirat-
kereskedő 172.
Lausannei egyetem 255.
Láczay László 357.
Láng Ádám 206, 208, 210, 217, 221.
— Mihály 357.
László (V.) m. kir. 24, 344.
László Árpád 337. — József 211, 213.
Lázár gr. cs. Itára az Erdélyi Múzeum
ktárában 351.
Lázár Béla 76, 107. — Elemér 255. —
Mórné 351.
*Le bibliographe moderne« 272, 376..
Le Bigor Roger marshall 269.
Le Gascon 367.
Leibnitz 82, 304.
Leicester lord, Thomas Coke — 197,
198, 200, 270, 271, 360. — Thomas
William 270.
Leideni egyetemi ktár 256.
I^eidinger Georg, Die Teigdrucke des
XV. Jahrhunderts in der Hof- und
Staatsbibliothek München 264, 265.
Leipzig 24, 20, 162, 172, 254, 255,
304, 317, 343, 349, 368. — i egye-
tem és ktára 255, 256.
»Leipziger Zeitung« 80.
Leit nor János 238.
Lembergi egyetemi ktár 256.
Lendvay Márton 213, 216, 220. —
Márt önné 213, 214, 219.
Lenz 321.
Leo (X.) pápa 196, 198.
Leopold Gyula 103.
Leroux Ernest 270.
Lesaing 211.
Ixíszteméri Imre czle 169.
Letényi Aladár 73, 103.
I^u Gheraert knyomtató 172.
Leu kerbadiAgost on -rendi kolostori 64. .
Ijevéltári osztály a M. Nemz. Múzeum
ktárában 76—78, 97, 98, 101,
110—113, 168—171, 185—187, 249,
250, 344, 345.
■k)8
Név- és tárgymutató
Komárom (vároe) 39, 204, 357. — i
benczés gymnasium 141. — i vár.
népktár 40.
Komjáthy Benedek 123, 124, 130,
131, 133.
Komlósay Ferencz 206, 208, 212, 214,
215.
Komócsy József 109.
Konstantinápoly 56, 57. — i club
médical 254.
Konstanz 76, 169.
Kopcnhágai egyetem 255.
Korányi Ferencz 358.
Kormány, Cs. és kir. közös — 254.
M. kir. — 254.
Korolenko 330.
Korsós Ferencz 342.
Kossics József 233, 244, 245.
Kossuth Lajos 110, 111, 208—210,
213, 249, 250, 344, 345.
Kostyál Ádám 213.
Kotzelnie 205, 207, 209, 210, 216, 317.
Kovács (Ejjtí) c>*. Itára az Erdélyi
Múzeum ktárábau 351. Mezóbándi
- 351.
Kovács (iáspár (Nánási) czle 170.
— János czle 170. - - Mihály czlc
170. - Pál 210. 213, 217, 219.
Kováts László 29, 103, 107. 115, 187,
342, 282. — Miklós 103. — Sámuel
105.
Kóró Zsigmond 317.
Kölcsey-egycsülot és ktára Aradon
31, 50. — kör és múzeuma Szat-
máron 47, 50.
Kölcsönzés a M. Nemz. Múzeum
ktárában 74—77, 98, 100, 105, 107,
110, 112, 107, 168, 171, 247-250,
.343-345.
Kí'myves Máté 201.
Könyvkereskedők Egylete, Magj-ar
— 189, 190, 356.
Kíuiyvkütés a M. Nemz. Múzeum
ktárában 74, 105, 167.
KíHiyvnyomdászok Szakköre 367, 368.
— Társasköre 367.
»Könyvszemle, Magyar — « 4, 5, 23.
28, 100, 124, 185, 190, 193, 231 -
235, 237, 239—244, 322, 359, 361 -
364, 388.
»Könyvtára, Nemzeti Szinház — « 330,
»Operaház — « 330.
Kön3rvtárak, Vidéki — állapota
25—50.
Kön3rvtámoki tanfolyam a M. Nemz.
Múzeum ktárában 100.
Könyvtárszervezői állások Eszak-
Amerikában 284.
Körmend 233, 241.
Körmendi János deák czle 76.
Körner 203, 207, 212.
Kórösfői Márton deák czle 250.
Kdszeg 107, 238.
Köteles példányok 28, 29, 45, 73—76,
100, 102, 105—107, 166—168, 246-
249, 342—348, 386.
Kövesligethy Radó 255.
Kövér Hma 262. — Krisztina 348.
Közalapítványi ügyigazgatóság, M-
kir. — 105.
»Közgazdasági Közlemények« 103.
»Közigazgatása, Budapest székesfő-
város — « 284.
Közigazgatási bíróság, M. kir. — 254.
»Központi Értesítő« 254.
Krakó 119, 268. — i akadémia 101
— i egyetem és ktára 255, 256.
Krasznahorka 343.
Kraus Gusztáv 255.
Kräuter Ferencz 121.
Krenner József 103, 246.
»Kres« 233.
Kretzschmar 321.
»Krizsna Pout na XIV. Stácie« (Mo-
nostor, 1900.) 235.
Kromphardt G. Fred 246.
Kropf Lajos 360.
Krumpacher K. 141.
Kudora János 255. — Károly 252.
Kuhnan 322.
Kulcsár Katalin 238.
Kulenhamp Z. 56, 163.
Név- és tárgy mu látó
409"
Kun Sándor 246.
Kuno8 Ignácz 2őő.
Kunsneyder János 95.
Kunszentmiklós 255.
Kuszkó István 2őő.
Kuthy Dezsó 358. — Zoltán 103. 1
Kuun gr. cs. Itára az Erdélyi Múzeum {
ktárában 351. !
Kuun Géza gr. 351. — Gézáné 73, '
103, 255. !
Kuzmics István 231, 232, 237, 240, |
245. — Miklós 232, 236, 237, 240— j
243, 245; ABC za Szlovencze na I
Vogerszkem 242; Krátka summa |
velikoga katekizmussá 242.
Kuzsinszky Bálint 103. |
Külsó-Szolnok vm. 170. |
Küster 370.
Küzdényi Szilárd 255. I
Kvassay cs. Itára a M. Nemz. Mú- :
zeum ktárában 112. I
»La Bibliofilia« 87, 180, 272, 376. i
Laborfalvi Benke Róza 216. |
Lactantius Finnianus, Opera (1516.)
161.
Laendler Pál 166. '
»La figlia deir Aria« 318.
La Fontaine szenátor 386.
Laibach 238, 388.
Lagerberg 321.
Laich János György czle 77.
Laire 296.
Lajos (XI.) franczia kir. 20.
Lakatos István 286. — Károly
357.
Lambinus Dion3rsius 69, 70.
Lando Pietro candiai érsek 64.
Lanfranconi Ënea 152, 165.
Lang pozsonyi rézmetsző 105.
Langenscheidt-féle könyvkereskedés
254.
LaDgBton-monot3rpe 387.
Lapujtó 109.
Larousse 321.
»L'Art« 199.
Lascaris Constantinus, De octo par-
tibus orationis 157, 158, 161.
Lauber Diebolt hagenaui kézirat-
kereskedő 172.
Lausannei egyetem 255.
Láczay László 357.
Láng Ádám 206, 208, 210, 217, 221.
— Mihály 357.
László (V.) m. kir. 24, 344.
László Árpád 337. -- József 211, 213.
Lázár gr. cs. Itára az Erdélyi Múzeum
ktárában 351.
Lázár Béla 76, 107. — Elemér 255. —
Mórné 351.
»Le bibliographe modemé« 272, 376^
Le Bigor Roger marshall 269.
Le Gascon 367.
Leibnitz 82, 304.
Leicester lord, Thomas Coke — 197,
198, 200, 270, 271, 360. — Thomas
WÜliam 270.
Leideni egyetemi ktár 256.
Leidinger Georg, Die Teigdrucke des
XV. Jahrhunderts in der Hof- und
Staatsbibliothek München 264, 265.
Leipzig 24, 29, 162, 172, 254, 255,
304, 317, 343, 349, 368. — i egye-
tern és ktára 255, 256.
»Leipziger Zeitung« 80.
Leitner János 238.
Lembergi egyetemi ktár 256.
Lendvay Márton 213, 216, 220. —
Mártonné 213, 214, 219.
Lenz 321.
Leo (X.) pápa 196, 198.
Leopold G3rula 103.
Leroux Ernest 270.
Lessing 211.
Leszteméri Imre czle 169.
Letényi Aladár 73, 103.
Leu Gheraert knyomtató 172.
LeukerbadiAgoston-rendi kolostori 64^
Levéltári osztály a M. Nemz. Múzeum
ktárában 76—78, 97, 98, 101,
110—113, 168—171, 185—187,249,
250, 344, 345.
410
Név- és tár^matató
Le\^is 225, 261.
Leykam András 233—235, 241, 243,
244. — József 234, 240.
Lévay József br. 73, 103. — Lajos
br. 73, 103.
libanius 62.
»Liebe um Liebe« 317.
Liebenthal Keresztély palotagróf 77.
Liebermann Leó 358.
Liepmannssohn Leo 73, 103.
Likhacsev 85.
Lindheim Alfréd 255.
Lingholzer Lucas 163.
Linz 77.
Lipmann-féle könyvállványok 388,389.
Lipót (L) m. kir. 77, 170, 171, 344. —
(IL) m. kir. 171.
»Lippincott*8 Monthly« 177.
Lissaboni áll. Itár 197, 361. — i
institut de bactéorologie 254,
Liszkói, Liscovai — János deák czle
170.
Liszt Ferencz 75, 110, 167, 221, 322,
332.
Litta P., Famiglie celebri Italiane
(Milano, 1819.) 74, 104.
Littleton lord 225.
Litzraann 321.
Liverpooli népktár 371.
Livius 1.
Lobe 328.
I^cke 304.
Logus GeorgiuH 54.
Lombard Alihály 350.
Lomeier Johannes 303.
Londesz Elek 261.
London 102, 173, 223, 225, 226, 255,
268, 357, 360, 364, 365. — i British
Museum 95, 172, 175, 190, 195, 223,
•26(), 360, 364, 386. ; Repro-
ductions from illuminated manu-
scripts 364, 365. — Library 223—
230. — i magyar kiállítás (1908.)
261. -i Pathogical Society 254.
— i Royal Society 386. — i Statisti-
cal Society 225.
I Longfellow 261.
Longinus 316.
i Longolius Chriatophoms, Perdnellio-
nis rei defensionee (Velencze, 1518.)
i 159, 161.
I Lofloncz 40, 77, 170, 171, 202. — i vár,
közktár 40, 60.
Louis Rudolf 321.
Louth 261.
Lovas Imre jankováczi esperes 287.
Loose 41, 104. — ^i ág. ev. egyház
ktára 41, 50. — ^i konvent 57.
Lőrinczi 285.
I Löw Immánuel 255. — Lajos 221.
i Lucanus 75, 161.
' Lucretius 75, 161.
; »Luise und Roeenfeld« 317.
Lukács Géza 103.
Lukáts István 349.
Lukcsics József 253.
»Lulu oder die Zauberflöte« 317.
I Luther 121, 194.
Lut is Benedek czle 110.
Luvis et Clard Congress 254.
Lübeck 303.
Lyoni egyetem 255.
Lytton 1. Bui wer.
Maas 368.
■: Maatschappij tot nut vanH Algemeen
\ 372.
Macaulay 225.
»Mac Clure's Magazine« 177.
Maçon 84.
Madách Imre 167.
Madrid 266, 303.
Maecenas 70, 71.
Magán tisztviselők orsz. szövetsége
166.
»Magister Sententiarum« kézirat a
firenzei Laurentianában 198.
Magyar-Bród 170.
Magyar Fogtechnikusok Közlönye*
358.
Magyar Gábor (Katonai) 330.
»Magyar Hírmondó« 241, 242.
Név- és tárgymutató
411
vMagyar Ipar« 254.
»Magyar Katonai Közlöny« 247.
»Magyar Könyvesház« 330.
«Magyar Könyvtár« 329.
»Magyar Mémök-Epitészeti Egylet
Heti Értesítője« 254.
»Magyar Minerva« 383.
^Magyar Museum« 316.
«Magyar Nyelv« 146^ 285.
T>Magyar Nyelvészet« 125 — 139.
»Magyar Nyelvőr« 254.
»Magyar Nyomdászok Évkönyve« 367.
Magyar Nyomdászok Köre 367.
Magyarországi Könyvnyomdászok és
Betűöntők Segél3rzŐegyesülete 368.
»IVÍagyar Orvosi Archivum« 254, 358.
»Magyar Orvosi Revue« 358.
»Magyar Paedagogia« 254.
*Magyar Pénzügy« 254.
>^Magyar-Zsidó Szemle« 254.
Magyaróvár 41, 73, 232, 238, 241. — i
gazd. akadémia 73, 103.
Mahler Ede 74, 103.
Mair Sándor augsburgi rézmetsző 155.
Maine A. 290.
Major J. Gyula 75, 107, 108.
Malagola Károly 103.
Mallaspalli Bellisaríus 155.
Malomfalvay Gergely 247.
Manchester 375. — i Rylands library
95.
Mandello Gyula 386.
Mangold Lajos 247.
Manlius János 388.
Mansi Johannes, Sacrorum concilio-
rum collectio (Firenze, 1759) 74,
104.
Manutius Aldus 51- -72, 148—165,
292. — Giovan Luigi Antonio 56.
— Paulus 51, 58, 61—63, 67, 68,
70, 149.
Marburgi eyyetem 255.
Marchand Prosper 307—309.
Marcello Benedetto 324.
Marlianus Ra3rmundus 149.
Marlowe 261.
Marienthali pálos ktár 164.
Marinoni rotácziós gép 387.
Marlitt 371.
Maros-Németi 255.
Marosvásárhelyi kir. ügyészség 347,
348. — szabó ipartársulat 349, 350.
Martiahs 75.
Martianus Capella 291.
Martin Gabriel 307—309, 311.
Martinovics Ignácz 285, 286.
Marussi András czle 77.
Marx 321, 328.
Massenet 335.
Massilia 148.
Maticza Szlovenszka Turóczszentmár-
tonban 43, 50.
Mattheson 322.
Mayer János 95, 108.
Máczay Imre 219.
Mágocsy-Dietz Sándor 103.
Máramarossziget 41, 74, 103, 254. — i
cv. ref. főgymnasium ktára és Itára
41, 42, 50.
Mária angol királyné 269.
Mária Dorottya kir. hgnó 109.
Mária Terézia m. királyné 77, 171, 350.
Márk (Remete Szent) iratai. Korvin-
kódex 195.
Márki Sándor 103, 255.
Máté Sándor 252.
Mátéffy Balázs czle 250.
Mátyás (I.) m. kir. 1—25, 110, 193—
200, 359—361. — (U.) m. kir. 77,
169.
Mátyás Antal 171. — Flórián 28.
Mearne Sámuel 367.
Medici-család 196, 198.
Medici Cosimo 61, 82.
Medina Mária 1. Viganoné.
Medits Nándor 74, 75, 103, 107.
Mednyánszky Pál 163.
Megyeri Károly 212, 216, 219, 221.
Moixner Emil 110.
Mclich János 44, 75, 107, 115, 119,
125. 126, 142, 167, 189, 231, 247,
342.
412
Név- és tárgymutató
Melissenda jeruzsálemi királyné 364.
Mendelssohn 322.
Mensdorff 111.
Mercadante 214.
Merian 321.
Metastasio 209, 317.
Meteorológiai s földmérő intézet, M.
kir. orez. — 166, 247, 254, 342.
Metternich-ktár 104.
Mexikói Egyesült Államok consula-
tusa 256.
Meyerbeer 215.
Meyer-Lübke Wilhelm 125, 126.
Meynier 1. Smith.
Mezey Mihály 287.
Mérnök- és épitészegylet, Magyar —
254.
Méró Jolán 332.
Mészöly Gedeon 255.
Michelis F. 255.
Middlesex Hospital 254.
Migne J. P. Patrologiae cursus com-
ploxus (Pári8, 1878.) 74, 104.
Michaelis 310.
Mihalik József 32, 37, 94, 107, 385, 386.
Mihályfi Ákos 255.
Mikes Kelemen 28, 315, 316. — Lajos
262, 263.
Miklosich Ferencz 139.
Miklós Ferencz czle 170.
Miksa bajor választó 266. — m. kir.
77. - ( l.) nemet császár 2, 265 —268.
Mikszáth Kálmán 227.
Milano 74, 300.
MilhofTer Sándor 255.
Milkau Fritz 81—83.
Milleker Bódog 247, 255.
Millnits Vitus czímerkéró folyamod-
ványa 171.
Milton John 80, 261. — Oszkár 262.
Mindszenti István czle 170.
^»Minerva <• 177.
Mincsi Micliigan college 255.
Miskolcz 42, 102, 202, 207, 209. — i
ág. ev. egyház ktára 42, 50. — i ker.
és iparkamara 246.
Miszleniczky János czimerkéró folya-
modványa 171.
»Mitteilungen des Instituts für österr.
Geschichtforschung« 21. » — des
österr. Vereins für Bibliotheks-
wesen« 88, 273.
Mocquereau 321.
Mocsáry Antal 109.
Modena 360.
Mohi Robert 83.
Molière 214, 218.
Molitor (Müller) Ägost 248.
Molnár Albert (Szenczi) 140. — Géza
328.
Molsdorf 389.
»Monatshefte für Musikgeschichte«
3-22.
Monostor 235, 236.
Montevideo 246.
I Montgomery A. 263.
; ôMonumenta Scriptorum Slav.« 388.
Morandus Franciscus 150.
Moreto 213, 220.
j Morhof Daniel Georg 303, 304.
'. »>Mcriale manualc<' (Pozsony, 1638.)
104.
' Morócz Jenő, Huszonöt esztendő
\ (Budapest, 1907.) 367, 368.
Morris W. S. 263.
Mosón vmegyei tört. és régészeti
egylet ktára 41. — múzeuma 41.
50.
Moszkvai múzeum 103.
Mozart 214, 217, 322.
'Módgyáról, A' magyar szoUasnak — '
167.
Möller és Brösel czég 103.
Mörike 330.
Mudrony Pál 262, 263.
Munkácsi Bernát 137.
Munkácsy János 215, 217. 210.
Muratelli 318.
Murkcvics János 2 10. 245.
Murmellius 124.
I Murr 195.
Musa^us 161.
Név- és tárgymutató
-113
Múzoum, M Nemz. — igazgatósága
73, 167, 342. — ktára 2, 4, 28,
29, 44, 51—78, 95, 97—118, 120,
141, 148—171, 185—189, 221, 231,
232. 235, 236, 238, 246—250, 254,
263, 279, 280, 314, 320, 322—324,
3-29, 336, 341—345, 356, 359—361,
382, 383. — régiségtára 247, 332.
Múzeumok és ktárak orsz. szövet-
sége 98, 382—386. — tanácsa 35,
254, 372, 382, 384—386.
Múbarátok köre 254.
Műemlékek Orsz. Bizottsága 384.
Műemlékvédő Egyesület 384.
»Működése, A fóv. képzőművészeti
bizottság 10 éves — « 284;
Müller Ágost 1. Molitor. — Sebestyén
286-
Müllner 210.
München 104, 166, 255, 264, 266. — i
bajor kir. akadémia 193. — i egye-
tem és ktára 193, 256. — i kódex
123. 330, 139, 140. — i orsz. Itár
193. — i udv. és áll. ktár 107, 173,
193, 195, 256, 265.
♦MÜDchener Beiträge zur romani-
schen und englischen Philologie«
177.
Müntz Eugène 196.
Myskovszky Ernő 43.
Nagy CS. nemesi bizonyítványa 77,
171. Péli — halotti búcsúzó
versei 348.
ííagy András czle 169. — Ferencz
nemesi bizonyítványa 77. — György
czle 77. ; nemesi bizonyítványa
171. — István (Egyházasfalvai)
czle 170. ; nemesi bizonyítványa
344. — Iván 75, 109, 163, 167—
169, 171, 248, 250, 343, 345. —
Jakab czle 170. — János czle 77,
344. ; nemesi bizonyítványa 77,
170. — József 39. ; (Felsőgyóri)
nemesi bizonyítványa 77, 171. —
László nemesi bizonyítványa 77. —
Margit 351. — Pál (Felsőbükki) 75,
109, 110, 167.
Nagybánya 42, 187. — i vár. múzeum
42, 43, 50.
Nagybecskerek 255. — i fels. ker.
iskola 252.
»Nagyjai, A zenevilág — « 328.
Nagyenyed 43, 386. — i Bethlen-fő-
iskola 43.
Nagykároly 43.
Nagykanizsa 102.
Nagyszalonta 254.
Nagyszeben 167. — i paed.-theologiai
intézet 247.
Nagyszombat 104.
Nagyvárad 43, 74, 104, 202, 216. — i
jogakadémiai ktár 28, 29.
Naetebus 388.
»National Review« 177.
Naudé Gabriel 300.
Naviger Andreas 51.
Nádor-kódex 124, 140.
Nägele Ervin 167.
Neitzel 321.
Nemes-Csó 231.
Nemeskér 171.
Nemzeti Kaszinó 107. — Színház
201—203, 205, 214, 218—222. —
Színjátszó társaság 201, 202.
»Nemzeti Könyvtár« 357.
Neoprágai Szent Venczcl-konvent 155,
164.
Nestroy 214. 220.
»Neujahrsblatt der Pressburger ev.
Gemeinde« (1682.) 104, 105.
)»Nevtepeno Poprijéta Derica Marija
Zmozsna Goszpá Vogrszka« 235.
New-York 103, 246, 284, 372. — i
Belle vue and allied hospitals 103,
254. — i Columbia egyetem 255.
— i egyetem és ktára 255, 372. — i
nyilv. ktár 254.
Nékám Lajos 252, 253, 255, 358.
Ncmäti Kálmán 255.
Németi Mihály, Halotti centuria
(Kolozsvár. 1683.) 104. ; Szent
4U
Név- és tárgymutató
Dávid pBaltériuma (Kolozsvár,
1679.) 104. — Pál makói esperes
286.
Németújvári glosszák 121.
Népktárak 83, 284, 368—375, 382.
Népszínház 329.
»Néppárt« 264.
Nicander 161.
Niccoli Niccolo 82.
Nicholson 366.
Nider Johannes 173.
Niecks 321.
Niessen-Wiesbaden 255.
Nüus 151.
Nimritz weimari egyházközség 164.
Nodier 281.
Nordenschild, Hermann von — 317|
Norgate 1. Williams.
Norfolk grófeág 198, 269, 270.
Norwichi prioratus 269.
Nottebohm 321.
Nóvák Sándor 103, 111.
•>Novinc Szerbszke« 343.
Nógrád vm. 77, 103, 170, 171. — i
múzeum 32, 50.
Nörrenberg Constantin 368.
Nürnberg 63, 169, 267.
Nyárasdy János 247.
»Nyclvcmléktár« 121, 123, 125, 145.
»Nyelvtudományi Közlemények« 125,
127—139.
Nyék 202.
Nyíregyháza 43, 202.
Nyitra (város) 43, 44, 255. — i kegyes-
rendi főgymnasium 44.
Nyitra vmegyei múzeum és ktár 43,
44, 50.
Nyomdák, Magyarországi — válto-
zása 100, 192, 288, 391.
Nyomtat ványi osztály a M. Nemz
Múzeum ktárában 73, 74, 97, 98,
100, 102—105, 166, 167, 342, 343.
^Observations et précis sur le caractère
de Marie- Antoinette^ 317.
Obsopoeus Vincentius 194, 195.
Odescalohi Arthur hg. 168.
Ogulin 2M.
»Oklevelei, Budapest alapítványi — «
284.
Olasz kormány 254. — közoktatás-
ügyi minisztérium 74, 103, 38&
— légióra von. iratok a M. Nemz.
Múzeum ktárában 249.
Oláh György 36. — Miklós észter-
gomi érsek 66.
»Olcsó Könyvtár« 201, 330, 357.
Olvasótermek a M. Nemz. Múzeum
ktárában 100, 105.
Olympius, Aurelius — Nemesianus 54.
Oppianus 161.
»Orationes, Rhetorum Qraecorum — *
(1513.) 162.
Orczy Lórincz br. 318.
»Ordo Baptismi« 287.
Oribasius Sardianus, Synopseos ad
Eustathium fílium Ubri (Velencze,
1554.) 61, 161.
Ormesby-Psalter 269, 270.
Omithologíaí központ, M. — 103, 167.
Orosz Emó 255.
Orosz kormány 254.
»Orszacskoda, 1867 leta vogrszkoga
— spravisna« (1868.) 240.
Országgyűlési napló-kéziratok a M.
Nemz. Múzeum ktárában 109.
Országos Kaszinó 107. — Levéltár
103, 108, 110 — Magyar Irodahni
r. t. 263.
»Országos Középiskolai Tanáregyleti
Közlöny« 254.
»Országos Törvénytár« 247, 342.
Ortigue 321.
Ortvay Tivadar 167, 255.
»Orvosi Hetilap« 357, 358.
»Orvosi Hetiszemle« 358.
»Orvosi Közlöny« 358.
»Orvosok Lapja« 358.
Osztrák C8. k. belügyminiszterium 75.
— kereskedelmi minisztérium 247.
— kormány 254.
Ötlet Paul 386, 387.
Név- és tárgymutató
iVo
Ottley William Kanny 271.
Guida 263.
Ovidius 54, 161, 317.
Oxfordi Bodleiana ktár 82, 254,
— egyetem és nyomdája 255,
364.
öváry Lipót 167.
örmény kath. püspökség 254.
múzeum-egylet 47, 50.
Ősnyomtatványok összeírása 384,
366.
343,
385.
Padovai egyetemi ktár 360.
Paks 103.
Palkovics R 255.
Pallas Lexikon 359—361.
Pallas r.t. 367.
Pannartz római knyomtató 172.
Pani2zi Antonio 95.
Pannonhalma 102, 255. — ^i benczés-
rend központi ktára 382. — i fó-
apátság 254.
Pap CS. Itára az Erdélyi Múzeum
ktárában 351.
Pap Domokos 351. Szakmári — J.,
Kegyes ajakak áldozó tulkai (Ko-
lozsvár, 1707.)' 104. — János l.
Zoba. — József 342. — Primus 285.
— Zsigmond (Szathmári) 56, 163.
Parázsóné 216.
Parent 311.
Pataki György 350. — - János 247.
— Sámuel 350.
Paur Ödön 255.
Pavkovics Mátyás 77.
Payne Roger 367.
Pádé 285.
Páger Imre 247.
Pál (IIL) pápa 59, 67, 68.
Pál Ferencz czle 250.
Pálffí OS. Itára az Erdélyi Múzeum-
Egylet ktárában 349, 351.
Pálffi-daloskönyv (1736.) 349.
Pálffi György 351. — Mihály 351. —
Sándor 351. — Zsigmond 351.
Pálffy Gyula 74, 103. — János czlc
170. Thordai; 170.
Pálffy-ktár 31.
Pályné 214.
Pápa 44, 73. — i ev. ref. fóiskola ktára.
44, 50, 391.
Pápay János czle 169. — József 255.
Paris 20, 74, 84, 85, 103, 176, 177.
212, 227, 247, 255, 270, 271, 292,
300, 302, 357. — i Académie 254:
des inscriptions et des belles-lettres
198, 270. — iBibUothèque de l'Ar-
senal 290. — iBibliothèque Mazarine
82, 256. — i Bibliothèque Nationale
190, 191, 198, 227, 271, 360, 386.
— i bureau bibliographique 388»
— i école pratique des hautes études
255. — i egyetem 255. — i Musée
Guimet 251. — Sorbonne-ktár 290.
Páriz-Pápai Ferencz 141, 285, 316.
Pászkota Márton czle 170.
Pázmány Péter 140.
Peaslee John 167.
Pecsétmásolatok a M. Nemz. Múzeum
ktárában 77, 249.
Peerkódex 140.
Peignot Gabriel 296, 311.
Pékár Károly 255.
Pelisson 383.
Pelsócz 202.
Peplier 317.
Peres Sándor 357.
Perényi br. cs. Itára a M. Nemz. Mú-
zeum ktárában 112.
Pergamosi ktár 290.
Pergó Czelesztin 216, 217, 221.
Perikies 152.
Perl Mihály 255.
Perrius C. W. Dyson 268.
Persius 65, 161.
Pest vm. 215.
Pest (város) 119, 120, 171, 202, 243,
263. — i kny. r. t. 362, 367. — i
Magyar Színház L Nemzeti Színház.
»Pester Lloyd« 254.
Pesthy Frigyeané 103, 108. — Gálx)r
140.
»Pesti Napló<? 254.
416
Név- és tárgymutató
Petanciiis Félix »Genecűogia Turco-
rum imperatorum« ez. kézirata 248.
Petersborough 269.
Petőfi István 75, 108. — Istvánné
75, 108. — Sándor 75, 108, 109,
222, 248, 263, 331.
Petrarca 173, 318.
Petiik Géza, Magyar könyvészet
1886—1900. (Bpest, 1908.) 356,
357.
Petrits Ákos 74, 103. ,
Petrov Alexej 103, 167.
Petninkevich Alexander 265.
Petz Gedeon 138.
Peutinger Conrad 267.
Pezold-ktár 163.
Péchy CS. Itára a M. Nemz. Múzeum
ktárában 76, 77, 112,
Pécs 44, 74, 103, 202, 384. — i püsp. '
ktár 388, — i vár. múzeum 28,
44, 45, 50.
Pécsi Lukács, Hasznos orvosság (Nagy- \
szombat, 1597.) 104—106. i
Péczeli Józaef id. 39.
»Pénzügyi Közlöny« 254. j
Pénzügjrminisztérium, ]VL kir. — 103.
Pérchy Mihályfia Benedek czle 169.
Péry Ignácz 206, 208. |
Péterfal vai papirgyár 364.
Pétervárad 249.
Pétzeli József 261.
Pfeifer Ferdinánd 75.
Philadelphia 255. |
Phocylides 157. i
Picard Alphonse 85.
Pietschmann Richárd 80, 81.
Pindaros 161.
Pintér Jenő 247, 255.
Pisü, Calpurnius — 71.
Pittsburgh 246.
Pius (IV.) pápa 67—69. — (VI.) pápa
163.
Plato 316. — Opera omnia (1513.) 161.
Po 151.
Poeantius Alexander Benedictus, Col-
Icctiones medicináé 156, 160.
Poeschel és Trepte könyvnyomtató
czég 172.
*Poetae christiani veteres« (1502.)
161. * — trés egregii« (Velencze,
1534.) 54, 55, 161.
*Poet Laure« 177.
Pohl Ferdinánd 321.
Polai k. u. k. Marine-Technischeä
Komitee 254, 256.
PoUio, Asinius — 82.
Polster Károly czle 77.
Polybios 193.
Pomponius Mela 162.
Pontanus Jovianus, Opera (1518—9.)
162.
Poprád 45, 364.
Porosz kormány 254. — ktárak kö-
zös katalógusa 386, 388. — tud.
akadémia 254.
Porphyrins 58.
Porter Ch. 177.
Portland 254.
Posta- és távirdaigazgatóság, M. kir.
— 103, 254, 342.
»Pot, Szvéta krizsna — ali bridko
terplejnye« (Pest, 1870.) 243.
Pothier 321,
Potsdami kgl. geodätisches Institut
254.
Pougin 321.
Poznanii towarzystwo przyjaciót
nank 247.
Pozsony vm. 170.
Pozsony (város) 45, 76, 77, 103, 101,
170, 171, 202, 239, 254, 255, 261.
— i ev. ref. egyház 106. — i ferencze»
ktár 360. — i jogakadémia 103.
— i orvos- és természettud. egylet
és múzeuma 46, 50. — i vár. köi-
ktár 29, 45, 46, 60, 103.
Pór Antal 103, 167.
Pósaházi János 348.
PöUinger Lampertus 69, 163.
Prága 24, 103, 144, 169. — i egyetem
és ktára 254, 255, 256.
Pregardt-Paur Lajos 110.
Név- és tárgymutató
417
«Pressburger Zeitung« 248.
»Priap:ia« (1517.) 162.
Pribero Vincenzo, Delia origine degli
Slavi (Velencze, 1595.) 155, 162.
oPrijítel« 239.
Prosztiovszky Venczel szabadkai gváx-
dián 286.
Protat testvérek 84.
Proy János czle 77.
Prónai Antal 74, 103.
Pruisz János nagyváradi pk. 20.
Ptolemaeus Quadripartituma, Corvin-
kódex 21—25.
Puks Ferencz 329.
Pusey 225.
Pusztai Ferencz 264.
Pythagoras 157.
^inatilianus 159, 162.
Rabatte gr. 249.
Radnai Rezső 255.
Radnóth 170.
Radó Antal 255.
Radvánszky Béla br. 255.
Raimund 213.
Rainerus Andreas 70. — Franciscus
70.
Rajna 315.
Rakovszky István 255.
Ramann Lina 321.
Rameau 322.
Ranschburg 1. Gilhofer.
Ransohoff G. 177.
Ranvé L. 324.
Ranzenperger Georgius 163.
Rasarius Joannes Baptista 61.
Ratdolt Erhard velenczei knyomtató
172.
Ratisbonnei papírgyár 85.
Raupach 204, 209, 210.
Ráczkeve 102.
Ráday-ktár 34, 50.
Rájnis József 285.
Rákóczi Ferencz (II.) 75, 108, 111,
248, 348. ; induló 333. — György
, (l) erdélyi fejedelem 170, 250. —
György (II.) erdélyi fejedelem
' 77, 170.
1 Ráth György 21, 104.
I Rátz István 103.
Rechberg 111.
' Reclam Philipp 343.
' Regede 232, 233—235, 238—244.
i Regensburg 77. — i St. Emmeran-
klastrom ktára 290.
»Reichsgesetzblatt für die im Reichs-
rate vertr. Länder« 254.
; Remachius J. A. 163.
Reine 316.
I Reiner ^igmond 345.
I Reisaehktár 69, 163.
I Reiske L. C. 157, 163.
Reitzer Béla 255.
I Rejtő Sándor, A papir tartósságának
I megállapítása (Bpest, 1907.) 362—
364.
\ »Religio« 254.
; Rellstab 322.
I Reményi Ede 75.
»Rendeleti Közlöny« 254.
' Renouard 68, 149, 155—160.
Rettegi cs. Itára az Erdélyi Múzeum
ktárában 348, 351.
, Rettegi Sándor 348, 351.
Reusz p]duárd 321.
»Revue des bibliothè(iues« 88, 180,
273, 377.
Rexa Dezső 167.
; Récsei Viktor 382.
»Réd zvelicsánsztva« (Halle, 1747.)
243.
Régeni János 1. Kovács.
Régi Magyar Könyvtár 1. Szabó Ká-
roly.
»Régiségei, Budapest — « 284.
»Régiségek, Magyar — és ritkaságok«
(Pest, 1808.) 119.
Révai Miklós 141, 146, 318.
Révész Imre 120—122, 140.
Rhammisius Joannes 159. — Pau-
lus 65.
Ma?3-ar Könyvnzfmle. IlK)«. IV. fílzot.
418
Név- és t&rgyimitaló
Rhegius Urbánus, De angelis (1543.)
153.
Rhodoginus Coelius 162.
^Richard Löwenherz«, ballet 318.
Richel Bernhard baseli knyomtató
172.
Richter Aladár 247.
Riedl Frigyes 227.
Riehl 322.
Riemann 321.
Rimaszombat 46.
Rio-de-janeiroi nemz. ktár 73, 76,
103, 107, 246.
^Rivista delle biblioteche e degli
archivi* 88, 95, 181, 274, 377,
386.
Robinson Charles 174.
Rochlitz 322.
Roediger Alajos 49.
Rogues Mario 74, 103.
Rolland Romain 321.
Román gráczi pk. 233, 234. 243.
Romer F. 199.
Rossbach 322.
Rossini 213, 214, 218.
Rosenthal Jacques 248.
Rostand Edmond 177.
Roth Lajos 108.
Rothschild-ktár Frankfurtban 247,
254.
Rousseau 318.
Routk^dge (rcorge 173.
Rozsnyó 2f)2.
Róma 67, 08, 74, 151, 161. 255,
2()0, 267. — i Accademie dei Lin-
ed 254. — i vatikáni ktár 266.
Romer Flória 2.
Rózsa (ïyorgy 28(>.
Rodl János czle 171.
Röthenitz 162.
Rudinszky Márton czímerkéró folya-
modványa 170.
Rudolf m. kir. 77, 169, 266, 344.
RuiTiny J. 263.
Rumy György 167.
Runge 321.
Ruppel Berthold baseli knyomtatd
172. il
Ruszt József 255.
Rutland, Duke of — gyűjtemény 209.
Rühlmann 321.
Saint-Albans 268.
Saint-Louis 102.
Saint Omer-P&alter 2^, 270.
Saint-riquieri klastrom ktára 290.
Sala Mihály czle 171.
Salamon Ferencz 284. — Henrik 255.
Sallustius 316, 360,
Salviatis Johannes bíbomok 163.
Samassa János 74, 103.
Sanuto Marco 156.
■^Sappho und Phaon« 318.
Sarajevo 254, 342. — i bosnyák mú-
zeum 360, 361.
Sardou 205.
Sarmaságh Géza 255.
^Saturday Review« 177.
Sauran Wolfgang 59, 163.
Saussure, Césare de — 75, 108.
Savigny, Cliristofle de — 293, 294.
Sághy Ferencz 209.
Sámboky Péter czle 76.
Sándor ez. Itára az Erdélyi Múzeum
ktárában 351.
Sándor István 120, 141, 248.
Sáros vmegyei múzeum 28, 32.
Sárospatak 202, 206, 255. — i ev.
ref. kollégium és ktára 26, 50, 25i
Sárosy cs. Itára az Erdél3ri Múzeum
ktárában 351.
Sátoralja-Ujhely 202.
Scalipe Giuseppe 255.
Schatz J. 142, 144, 145.
Seheibe 358.
Scheid Nicolas 177.
Schenk Eduárd 202, 221.
Scherer György 207.
Schering 322.
Schink J. F. 207, 208.
Schiller 203, 204, 207, 210, 213, "218.
221, 222, 316.
Név- és tárgymutató
419
Schlick-féle gépgyár 38, 339.
Schlosser Julius 22, 24,
Schlöger József 168.
Schlör Alajos, Jézus moje pozselenje
(Regede) 244, 245.
SchmaU Lajos 2őő, 284.
Schmerling 111.
Schmidt János 210.
SchoU Miklós 335.
Scholz Bernhard 321.
Schopper lipcsei czég 362.
Schöffer Péter 173.
Schönherr Gjrula 3, 23, 98, 185—
188, 361. — Sándor 43.
Schönsperger augsburgi knyomtató
265.
Schöpflin Aladár 262.
Schreiber W. S. 265,
Schriesheimer Petrus 164.
Schubart 317.
Schubert 337.
Schubin Ossip 330.
Schulek Gusztáv 35.
Schumann 322.
Schvarcz Gyula 252.
Schwarcz Ignácz 103.
Schwarzer Ottó (Babarczi) 358.
Schwenke Paul 281, 282.
Schwe3mhcym római knyomtató 172.
Schwimmer Róza 255.
Seribe 205, 210, 216, 218.
»Scriptores Rei rusticae« (1514. )162.
Sebestyén Gyula 98, 113, 187, 189.
Segesvár 250.
Segroich es. nemesi igazolványa
250.
Seidel Abraham 164.
Selmeczbánya 46, 255. — i vár. mú-
zeum és ktár 29, 46, 50.
Sembera A. V. 142.
Semlics Ferencz 235.
Semsey Antal 164.
Sepsiszentgyörgy 46, 254. — i gym
nasium 255.
Sébert 388.
Sforza Galeazzo Maria 364.
Shakespeare 109, 201, 203—209,
211—214, 217, 218, 220-222, 261,
340.
Shedd Cutler E. 255.
Sheenan P. A. 263.
Siesz József 231.
Sigismundis, Sigismundi de — 198.
»Silabikár, Szlovenszki — « 241.
Simonsfeld Henry 193—195.
Simogyi Zsigmond 121, 123, 140,
141, 143, 147, 255.
Simonis Ferencz 232, 233, 238—244.
Siófok 342.
SittÄrd 322.
»Sitzungsberichte der k. Akademie
der Wissenschaften in Wien« 143,
359. » — der philos. -philol. u. der
hist. Classe der k. b. Akademie der
Wissenschaften zu München* 193.
»Skolski List« 103.
Smith és Me3niier papirgyár r.-t. 364.
Smith J. G. 264.
Smithsonian Institution Washing-
tonban 103, 247, 254, 343.
Société des bibliophiles français 198,
199, 270.
Sohár László 167, 247.
Soliména Camillo 255.
Solymossy Sándor 103.
Somlyai Mihály 1. Szabó.
Sommer Ferdinánd 125.
Somogy vm. 254.
Somogyi Manó 247.
Soraorjai János, A helvécziai valláson
levó eccelesiáknak ceremóniájok-
ról (Lőcse, 1636.) 104.
Sonnino Sidney br. 95.
Soós Kálmán 255.
Sophokles 162.
Sopron vm. 171.
Sopron (város) 231, 232, 238, 250.
— i jezsuita kollégium 164.
»Sorompó«, szerk. 103.
Sólyom Jenőné 247.
Sólyom-Fckete Ferencz 167—169,
17L 345.
420
Név- és tárgymutató
Sótér-ktár 41.
Spalato 155.
Speiser Ferencz 74, 103.
Spencer lord 95.
Spitta 322.
Splényi Ferencz br. váczi pk. 286.
Spohn Fr. 164.
Spohr 322.
Stanhope 366.
Statisztikai hivatal, M. kir. központi
— 103, 166, 254, 342.
»Statuta constitutiones et décréta pro-
vinciáé S. Mariae Hungáriáé« 247.
Stefánia.gyermekkórház 254.
Stephanus, De urbibus (1502.) 162.
Stettner cs. nemesi bizonyítványa
171.
Stockholmi egyetemi ktár 103, 264.
— kir. ktár 73.
Stockton 263.
Stoeckl Anselm 193, 194.
Stoker 263.
Stolberg-ktár Wemigerodében 360.
Stollmann Sándor 247.
Strachey Lionel 177.
Straeten, Van der — 322.
Strassburg 80. — i egyetem és ktára
255, 256. — i könyvpolczgyár 389.
Streinnius Richárd br. (Schwarzenau),
De gentibus et familiis Romanorum
(Velencze, 1571.) 150. 151, 162.
Streitbcrg 141.
Strekelj Károly 234.
Strozzii páter et íilius 162.
Stuttgart 107.
Stuxner 2()().
Sue Eugene 175.
Suetonius 162.
Sufflay Milán 118.
SuíTolk ^TÓfyág 269.
Suhiijíla Tjijos 127.
Sulira Szilárd 118.
Sulyovszky István 343.
»Summa. Krá lka — velikoga Kate-
kizmusa- (Regede) 232.
Sümeg 25.").
Swift 263.
Sylvester János 119—121, 124, 128.
131, 134, 136, 147.
Szabadalmi hivatal, M. kir. — 254.
Szabadi (Frank) Ignácz 335.
Szabadka 47, 73, 103, 108, 286, 357.
— i közktár és múzeum-eg3resu-
let 47, 50, — i rendház 286.
Szabados Béla 262.
Szabadságharczra von. gyűjtemény
a M. Nemz. Múzeum ktárában 70,
78, 110, 111, 168, 249, 250, 344, 345.
Szabolcs megyei múzeum és ktár
43, 50.
Szabó Dávid (Baróti) 285, 286. -
Ervin 255. — György (Gaal) cde
77. — (Gönczy) czle 77. — János
247 ; nemesi bizonyítványa 171. —
József 344. — Károly Régi Magyar
Könyvtára 104, 105, 119, 120, 122,
126, 355. — László (Bártfai) 95,
108, 117. 189*, 247; (Szentjóbi)
203, 206, 219, 307. — Lukács
(Báttaszéki) 170. — Mihály nemesi
bizonyítványa 170. ; Soml3rai;
czle 170. — Pál 219. — ZÀtàn
103. —né Szentpály Janka 110.
111.
Szalay cs, nemesi bizonyítványa 171.
Szalay Imre 74, 104, 110, 167, 168,
187, 247, 249. -— Kossics József,
Krátki Návuk Vogrszkoga Jezika
za Zacsetnike (Grácz, 1833.) 244,
245.
Szamolányi Gyula 103.
Szamosujvár 47.
Szana Tamás 93, 94.
Szatmár vmegyei múzeum és ktár
43, 50.
Szatmár (város) 47, 167. — i ev. ref.
fügymna«ium 252.
Szádeczky Lajos 167.
Számvevőszék, M. kir. áll. — 103,
166.
Szántó Károly 103.
Szász Béla 263. — Ferencz 351.
Név- és tárgymutató
421
47, 246, 255, 286. —i Somogyi. |
29, 47, 50. — i vár. múzeum 47. I
y-Maszák Hugó 76, 110. |
árd 48, 103, 343, 391. j
nyesai 213. j
nyi Lajoe 263.
iky Margit 74—76, 103, 108, |
I
ízki György 67, 165.
re Miklós 103, 255. — Pál 207.
ez 170.
«i János 247, 386.
r Árpád 332.
)vit8 Antal 351. — Gyula 351.
Benedek 239.
si múzeum 50.
Gotthárd 235, 236.
György lovagrend 266, 267.
Imre-kollégium 252.
ványi Márton, ötven okok és
ilatok (Nagyszombat, 1702.)
Ivány Zoltán 110.
aártoni Márton czle 76.
oiklóssy Benedek czímerkérő
xmodványa 171.
Pétervár 103, 167.
létery Zsigmond 219, 221.
imoni János czle 171.
i jezsuita kollégium 164.
helyi CS. Itára a M. Nemz. Mú-
n ktárában 344.
ímhegyi Tivadar 33.
ilei Samu 74, 103.
Mihály, Vanecsai — 231, 245.
nyi cs. Itára a M. Nemz. Mu-
ri ktárában 112.
nyi Ferencz gr. 120, 165. —
án gr. 110 ; kör Eperjesen 342 ;
Lilat Szat maron 167. — Sándor
113.
nyi orsz. ktár i. Múzeum ktára.
ny 77.
y CS. Itára 351.
y Balázs (Somosdi) czle 70, 111.
Dávid 356.
Székely Nemzeti Múzeum 46, 47,
50, 254.
Székeljrudvarhelyi kódex 140. —
unitárius lelkészi hivatal 343.
Székesfehérvár 171, 202. — i püspök-
ség 254.
Széky Géza 167.
Széli Farka« 285.
Szépművészeti Múzeum 103.
Sziesz Antal 244.
Szigethi Mihály 350.
Szigligeti Ede 201, 202, 206, 219,
221, 222, 330. — társaság Nagy-
váradon 43.
Szijártó János, Mrtvcczne peszmc
(Szombathely, 1796.) 244, 245.
Sziklai J. 262.
Szikszai Fabricius Balázs 1. Fabrieiu'4.
Szüády Áron 119, 122.
Szilágyi István-kör Máramarosszige-
ten 74, 103, 254. — József 255.
Szily János 236, 245.
Színlapok a ^L Nemz. Múzeum
ktárában 71, 102, 166, 201—222,
246, 342.
Szinnyei József id. 103, 110, 113, 167,
168, 238, 331. — ifj. 128, 133, 134.
Szirmay-ktár 35.
Szkenderevics Brúnó 286, 287.
»Szlovén, Zobriszani — i Szlovenka«<
(Körmend) 233.
'»Szobrok, Budapest közterein álló — «
284.
Szodtfriedt Nándor Béla 250.
Szolnok 255.
Szolnokdoboka vmegyei tört. és iro-
dalmi társulat és gyiijtemcnyei
34, 50.
Szombathely 48, 102, 235, 236, 244,
382, 391. — i püsp. megye 239.
Szöllósy Lajos 216.
Szólósy ^Dhály czle 169.
Szőnyi I. László 85, 86.
Sztankay Géza 263.
^Sztároga i nouvoga Testamentoma«
(Regede) 232.
422
Név« of tárgymutató
Sztrokay Antal 164,
Szulejmán (II.) török szultán 57.
Szunyogh cs. Itára a M. Nemz. Mú-
zeum ktárában 78, 113, 171.
»Tabella Normalis« 287.
Tabódy József 168.
Takáts Gábor 286. — Rafael 286—
287.
Tamásfalvi Gergely 76, 110. — György
czle 76, 110.
Tanárky Gyula 249, 344, 345.
»Tanítók Szava« 254.
Tarába Mihály 74, 103.
Tasköpriszade 292.
Tasso 315.
Tauszk Ferencz 358.
Tábori Kornél 262.
»Tájszótár, Magyar — « 126—139.
Tállyai jezsuita kolostor 68, 164.
»Tára, Régi magyar költók — * 119,
122.
Tárgyi szakrendszer 176.
Tarkányi Béla 75, 109.
Teleki Ádám, id. 349; ifj, 349. —
Blanka-Kör 329. — László gr.
349—351. — Mihály 349. — Pál
349. — Sándor gr. 385.
Teleki Itár Marosvásárhelytt 349.
Telepi György 212. 213. 214, 216, 219.
Temesvár 48, 102. 103, 216, 254,
262. — i fels. ker. iskola 252. — i vár.
küzktár 27, 29, 48, 49, 50.
Tenison-Psalter 269.
Tennyson 261.
Termóazettndományi társulat. M, kir.
— 30.
Terplán Sándor, Kri-anski abc 244.
245.
Tessier Andrée 95.
TculH'rn János Ern() 164.
TeubníT B. G. 79.
Tésztanyomatok 264, 26*5.
Thackeray 2()3.
Thallóczy Lajos 74, 103, 108, 110.
249, 34:í.
, Thaly Kálmán 108, 385.
Thayer 322.
»The library journal« 89, 96, 274,
369, 378.
Thibaldaeus Antonius 59.
Thiébault tábornok 27L
Thiemann 177.
Thieipe Hugo, Guide bibliographique
de la littérature française 1800—
190a (Paris, 1907.) 176—179.
! Thorigny, Lambert de — 55, 56.
Thorotzkay cs. Itára az Erdélyi Mú-
zeum ktárában 351.
1 Thorotzkay Sándor 351.
Thuille 322.
i Thukydides 66, 161.
Thury József 39. — &igmond 349.
Tiberis 151, 152.
Tihanyi Gál 141.
Tiszafüred 93.
Todorescu Gyula 249.
. Tokaj 202.
Toldalagi gr. cs. Itára az Erdélvi
Múzeum ktárában 351.
Toldalagi László gr. 349, 351. -
Mihály 348.
Toldy Ferencz 110, 119, 120, 122.
123, 314. 315. — László 103. m,
247.
Tolna vm. 103. — i múzeum és ktára
28, 48, 50, 103, 343, 391.
Tomacsek György 167.
Tomka József 255.
Tompa Imre 255.
Torday Ferencz 358.
Torigny Miklós Lampert 164.
Torma Aladár 108. — György 76.
110.
Torresano, Andrea — de Asula 52,
I 55, 149, 159, 160. Frederico —149.
Toulouse 153.
Tóth Antal 75. — István 255. -
Lajos 213. — Lórincz 219. -
Sándor 108. — Tamás (Fejéregy-
házi) czle 77.
Többes példányok kioeerélése 30.
Név- és tárgymutató
423
Török Jenő 263. — Lajos 358. —
S^idor 343.
Történelmi Társulat, Magyar — 188.
Trebatius, Caius — 51, 52.
Trebit«er Géza 343.
Trencsén vmegyei természettud. egye-
sület 103.
Trepte L PoescheL
Trívulziana-ktár 95.
Tmber-féle szlovén ritkaságok 238.
Tryphon 159.
Tsétsi János 141.
Tchaikowsky 322.
Tubero 68.
^Tudományos Gyűjtemény* 232, 236.
»Tudományos Zsebkönyvtár« 329.
Tunyogi József 351.
Turin 209.
Tumonius Franciscus 70.
Turrisanus Stephanus Carolus 148.
*Turul* 254.
Tury Gyula 262.
Tuzson János 255.
Tübingai egyetem 255.
üdvary Ferencz 233, 241.
Ueberweg 294.
Ujfalusy Sándor 211.
Újfalvi Imre, Halott temetéskorra
való énekek (Kolozsvár, 1692.) 247.
Ujházy CS. Itára a M. Nemz. Mú-
zeum ktárában 249.
Ujházy Iván 249.
Újhelyi József 167.
Újpest 73, 102, 103, 167.
Uj -Sziget 121.
Ujvárosy Fedor 103.
ITlászló (II.) m. kir. 169, 196—200,
248, 270. — evangeliumos könjrve
197—200.
Ungvár 202.
♦Universal Magazine« 177.
Upsalai egyetem 246. ; i ktár 103,
246. — kungl. vetenskape societon
73, 103.
♦Uránia« 280.
Urbány cs. nemesi bizonyítványa 171.
Urbány András czle 171. — Ferencz
nemesi bizonyítványa 171.
Uruguay-i ált. statisztikai hivatal
246.
Uschmann G. 176.
Utrecht 303. — i egyetem 255.
Uxelodunum 148.
Uz 316.
»Üstökös« 254.
Vachott Sándomé 357.
Vadnai Károly 357.
Vajda János 357. — Péter 220. —
Viktor 167, 255.
Vájna Károly 104.
Vajthó Zoltán 357.
Valerius Flaccus, Argonautica (1523.)
161. — Maximus 162.
Válla Georgius 162. — Lukács 164.
Vallás- és közoktatásügyi miniszté-
rium, M. kir. — 28—30, 34, 36, 38,
46, 74, 76, 94, 97, 104, 107, 141,
167, 189, 247, 250, 279, 343, 382,
384, 385.
Vallombrosai apátság 164.
Vanecsa 231.
Vanecsai Szever Mihály 1. Szever.
Van Suchtelen 368.
Van Svieten Gerard br. 5.
Vante di Gabriello Octavanti 198.
Várasd 254, 388.
Varjú Elemér 1, 94, 98, 100, 115, 385.
Vas vm. 231, 239. — i Kultur-Egye-
sülét múzeuma és ktára 29, 48, 50,
391.
Vas Antal 32.
Vasari 196.
Vasállványok, Modem ktári — 388 —
391.
♦Vasárnapi Újság« 254.
VasLak 231.
Vácz 202, 262. — i múzeum-egyesület
és múzeuma 50, 104, 247. — i püs-
pökség 286.
Vágner József 357.
424
Név- és tárgymutató
Vali Béla 204, 208, 209. — Dezső
3ö7. — Emó 255, 357.
Vállya Miklós czle 170.
Várad-Olaszi 171, 202.
Várad vára 170.
Várady Géza 255.
Várdai Béla 74.
Vecsey Ferencz 332.
Vega, Lope de — 220.
Velencze 51, 52, 54—66, 68—70,
148—159, 172, 200. — i Biblioteca
Marciana 82, 360.
Velser Joannes 153. — Marcus,
Rerum Augustanarum Vindelioa-
rum libri (Velencze, 1594.) 153 —
155, 162.
Venczel (IV.) cseh kir. 21—23.
Vend (szlovén) nyelvű irodalom biblio-
gráfiájához, Ujabb adalékok a ha-
zai — 231—245.
Venetianer Lajos 167, 255.
Venturi A. 271.
Verancsics Antal 141.
Veresegyháza 28C.
Veresmarti Mihály 140.
Vergcrius Petrus Paulus 54.
Veronai káptalani ktár 360.
Versecz 49, 247, 255. — i vár. múzeum
ós ktár 49, 50.
X'eszpróm IGtí, 382. — i egj'házmepj'e
104. — i gazd. egyesület 254. — i
múzeum 50. — - i püspökség 342.
Vécsvára 77.
Végh Arthur 262.
Vértesy Jenó 104, 115, 167, 201.
»Viaggi fatti da Vinetia ctc.<< (Vinegia,
1543.) 50. 57. 162.
Vieland optikus 211.
Vietoris krakói knyomtató 119, 144,
146.
*>Vierteljahi*schrift für Musikwissen-
schaft <í 322.
Viganô H. 316-318. — né 316—318.
Vülamarina Izabolhv salernoi hgnc 58.
Vilmos bajor lig. 193.
Vinárszky János czle 77.
; Vinegia 56, 57.
i Vivenot Rudolf és Eduárd indigena-
tusi folyamodványa 77.
Vizépitészeti igazgatóság, M. kir. otbl
— 104, 254.
Vízjegyek 85, 86.
*Vnonge, Od — i velke müoscse«
(Monostor 1898.) 235.
, Vogel R G. 2.
Volkmann Róbert 109, 336.
Volterra 360.
Vondrák Venczel 139.
Vorwärts kön3rvkere8kedé8 254.
I Vörösmarty Mihály 202, 203, 211. 216,
! 217, 219, 220, 222, 248.
Vramecz Antal Krónikája 388. —
Postillája 388.
Vukovar 254.
Wagner Péter 322. — Richárd 322,
328.
Wallace 263.
Walter Gyula 104, 255.
Warin Regnault 296.
j Warner George F. 364.
I Washington 103, 247, 254, 343.-1
Library of congress 104, 246, 254.
386.
Wasielewski 322.
' Wass János 349.
Wawra bécsi czég 104.
; Wándza Mihály 208, 210.
Weber Károly Mária 218.. — Péter
pozsonyi knyomtató 239.
Weigand Gustav 139.
Weimar 176.
: Weinberger Wühelm, Beiträge zur
Handschriftenkunde (Wien, 1908.)
359—362.
Weingarteni apátság 270, 271.
Weiss Emü 74, 104.
Weissenthurm Johanna 209, 212.
! Weisz Miksa 255.
Weitzinger Alajos 232, 233, 240, 242.
— János 233, 234, 238—241, 243.
244.
Név- és tárgymutató
425
Wellisch Béla 235, 236.
Welter H. 176.
Wenker-féle kön3nrállványok 389.
Werner Gy. 120.
Wernigerode 360.
Wertheimer E. 177.
^Wesselényi br. es. Itára az Erdélyi
Múzeum k tárában 351.
Wesselényi Miklós br. 351.
West 209, 213.
Westphal 322.
Wichita 255.
Wichmann György 104.
Wicland 316.
Zarlino 322.
2«avitzianos Károly 104.
Zágráb 254, 388. — i akadémia 388.
— i érsekség 104, 166.
Zászló János 117.
Zeisberg.ktár 360.
»Zeitschrift für Bücherfreunde« 89,
181, 275, 378.
»Zeitschrift für deutsche Philologie«
142.
ZeUer 322.
Zemplényi Árpád 255.
Zeneakadémia, Orsz. m. kir. — 104,
341.
Wier Richárd 367.
Zenegyüjtemény a M. Nemz. Mú-
Wilde Oszkár 263, 264.
zeum ktárában 74, 75, 108, 110,
Williams and Norgate
kkiadó czég
247.
226.
Zenei irodalom a ktárban 319—341.
Wilson A. E. 263.
»Zenelap« 254.
Wilstach P. 177.
»ZcnevUág« 330.
Winchester 268.
Zengg 248.
Winterfeld 322.
Zenta 102.
Wirtschaft«-Verein, Mitteleuropäi-
•>Zentralblatt für Bibliothekswesen«
scher — 254.
90, 181, 275, 281, 379.
Wiseman 263.
Zerdahelyi Gábor váczi nagyprépost
Wittenberg 255, 267.
285, 280.
Wlassics Gyula 167, 247, 382, 385.
Zichy János gr. 255. — Jenő gr. 28,
Wolfenbütteli Augiista-
ktár 82. —
104. — Mihály 108.
hgi ktár 256.
Ziegen hain 255.
Wright Hadberg C. T. :
226, 227.
Zioglor 207, 209.
Zigány Árpád 262.
Xenophon 195.
Zirczi apátság 254.
Znaim 169.
Zoba János és Opra czle 250.
Yates Thompson 269.
Zolnai Gyula 121, 123, 124, 140, 141.
YoUand Arthur 255.
Zombor 49. — i vár. ktáregyesület és
York 268.
ktára 26, 49, 50.
Young Edward 284. -
— James of
Zombory Béla 104.
KeUy 255.
Zólyom vm. 171.
Zürichi concilium bibliographicum
Zala vm. 171.
388.
Zalaegerszeg 171.
Zsigmond ni. kir. 4. 23, 24, 76, 110,
Zanchi Antal czle 77.
169.
Maflfvar Könyv«zomliv r.»0«. IV. filzet.
28
Meiiéklei a Mofyy^r K(hiyv9zenUe 1908. évfolyatnáhaz.
A HAZAI NYOMDÁK 1907-BEN.
Abaiijszantó :
Baksy Barna.
Abaujszepsi :
♦Tóth István.
Abony :
*Ruber István.
Szerdahelyi János.
Àbmdbânya :
Roth Ferencz.
Ada (Bács-Bodrogh m.):
Berger L.
Alsókabin :
»Fried Dávid.
Tmkóczy József.
Alsó-Lendva :
♦Balkányi Ernő.
Apatin:
Gasz Mátyás.
Szavadul József.
Arad:
*»Arad és Vidéke« kny.
Aradi nyomda r. társaság.
Bloch Henrikné.
♦Első aradi amerikai gyorssajtó ny.
(Tul. Keppich Zsigmond.)
Gör. kel. román egyházm. kny.
Gyulai István nyomdatársaság mint
szövetkezet (vezető: Kalmár)^
♦Kalmár Nándor és Társai.
Losonczi Zoltán és Társai.
Nichin György »Tribuna« kny.
Rélhy Lipót és fia.
♦Simtion Péter.
Weisz Félix.
Aranyosmaróth. :
»Dóczic könyvnyomda. (Tul. Némedi
László.)
Mercur kny. (Tul. Kohn Bertalan.)
Aszód:
*Grósz Sámuel.
Baán (Trencsén m.):
Back Ármin.
Fuchs Vilmos.
♦Hertzka Ármin.
BAosalmás :
Horváth Mátyás.
Báosszenttaxnás :
Marinkov Szvetozár.
Báostopolya (Bács-Bodrogh m.)
Wilheim Miksa.
Baja :
Kazal József.
Kollár Antal.
Nánay Lajos.
Rajkovics Károly.
Balassagyarmat :
Balassagyarmati könyvny. r. társ.
♦Darvai Ármin.
Halyák István.
Pozsonyi Gábor.
♦Wertheimer Zsigmond.
Balázsfalva :
Gör. kath. papnövelde ny.
BánfEyliTinyad :
Ábrahám Mór.
♦Lévai Ignácz.
Baros (Baranya m.) :
Skribanek Géza.
♦Szilágyi György.
Baróth :
Rozsondai János.
Battonya :
Gallovich István,
♦Ruber István.
Bazin:
Klein Alfréd.
Bártfa:
Blayer M.
Felsősárosi nyomda. (Tul. Salgó M.)
Horovitz Menasche Chasskel.
A csillaggal jelölt nyomdák hatóságilag nincsenek bejelentve.
Belényes :
Süssmann Lázár.
Beregszász :
Engel Jenő.
♦Klein Sámuel.
♦Rubin és Österreicher.
♦Szóbei Mór.
Berettyóiyfalu:
♦Adler Béla.
Beszteroze :
Balkirs Hirsch Leib.
Botschar Tivadar.
Csallner Károly.
Mathieu György.
♦Sadler Albert
♦Sternhell H.
Beszterozebánya :
Hungária kny. (Tul. Sonnenfeld Mór.)
Machold Fülöp.
Havelka József.
Bethlen :
♦Schönfeld Dávid.
Békés :
Br. Drechsel Géza.
♦Véver Oszkár.
Békéscsaba :
♦> Békésmegyei Függetlensége kny.
>Corvina€ nyomda. (Tul. Szihelszky
József.)
Galli Béla.
Lepage Lajos.
Povázsay testvérek.
♦Tevan Adolf.
Bonyhád :
Raubitschek Izor.
*\Veisz Jakab.
Borosjenő :
Ungar J.
Borossebes :
♦Avaríi és Pelcz.
Brád:
♦Roth Ferencz.
Brassó :
Brassói Lapok nyomdája. (Tul.
Trattner H. és tsai.)
Ciureu és társa.
Gütt János fia.
♦Gust A.
llerz és tsa.
Lehmann Gottlieb.
Dr. Muresian Aurél.
Schneider és Feminger testvérek.
Breznóbanya :
Kreisler József.
Budafok:
♦Leopold és Klein.
Budapest :
♦Ádám Hermann.
I.« KrUxtina-kGrút.
Adler Károly.
YI., Laadon-a. 4.
Államnyomda. (Magy. kir.)
I., NAndor-tér 1.
♦Államvasutak menetjegy-ny. (M.
VI., Gsengeiy^o. S3.
^A Napc ujságvállalat.
VIII., Rökk Sxllárdu. 9.
Andai Gyula.
VI., Szondy-n. 11.
♦Anglo-nyomda. (Tul. Alpár Józse
Vlll., Baron-a. 47.
♦Árpád kny. (Tul. Kronstem és Téi
VII., Valero.u. 9.
Athenaeum irod. és ny. vállalat r.
VII., Rákócsi.nt 54.
Auer Ignácz.
VIII., Rákóczi-út 11. 8Z.
Ausländer Lajos és társai.
VI., Eötvös-u. 47.
Babits Sándor József.
VIII., Reviczky-tér 1.
Bagó Márton és fia.
II., Ponty-u. 4.
♦Bakács Albert.
VI., 8zercc8eu-a. 3.
Balassa Béláné, szül. Weissberge
Emilia.
VIII., ßaross-u. 69.
♦Barcza József.
IV., Váczi-a. 66.
Bárd Jakab.
VJI., Miksa-a. 17.
*Baross-nyomda.
VI., Gr. Zichy Jenö-u. 6.
Bartalits Imre.
III., Remetehegy.
Bata lános.
VIII., Nap-u. 19.
Bauer Adolf.
VI., Vörösmarty-u. 74.
Bauer Ferdinánd.
VII., Thököly-út 28.
Bauer Ignácz.
VII., CBÀnyin. 18.
Bendtner Győző.
V., Zoltán-u. 11.
Benes Sándor.
VI., I)ávid-u. 4.
Budapest (folytatás):
Berger Árminné szül. Neuwald előbb
Friedmann Malvina és Bokor De-
zsőné szül. Kleinann Ludovika.
VIII., Ünői-út 48.
Berger Gréza.
VIII., Baro88-a. 4.
Berger Zsigmond ésSchimek Ferencz.
VII., Thököly-ut. 28. (Jókay kny.)|
Berkovits János.
VI., Teréz-körut 40—42.
Bichler Ignácz.
III., Lajos» o. 94.
Bielitz Bertalan.
VII., Rombacb-u. 8.
Biraucz Döme és társa.
VIII., István-út 11.
Biró Albert.
VII., Klauzál-a. 36.
Böhm Lajos.
IV., Királyi Pál-u. 6.
Breuer Ármin.
VI., Uj-u. 83.
Breuer Gyula és Mrhály.
VI., Lovag-u. 2.
Brózsa Ottó.
VI., Váczi-körút 11.
Brück Ferenczné sz. Weiner Berta.
VI., Nagymezö-u. 5.
Bruckner Gyula.
VI., Klrály-u. 10.
^Budapesti helyi érdekű vasut
nyomdája.
V., Lipót-körút 22.
Budapesti Hírlap ny.
Vlll., ROkk 8zUárd-u. 4.
Budapesti Napló ny.
IX., Üll5i-ut 25.
Buschmann F.
IV., Koronaberczeg-n. 8.
Corvin-nyomda. (Tul. Fischer
József.)
VIII., Baronn-a. 4.
Csicsáky János.
VIII., Tavasztnező-u. 10.
Czeisler Béla.
VIII., Rökk Szilúrdu. 9. sz.
Czettel és Deutsch.
v., Bálvány-u. 12.
Damborschitz Vilmos.
VII., Muráuyl-u. 45.
Dann Jenő.
II., Zsigmond-u. 13.
Deutsch József.
VII., Károly-körút 7.
Budapest (folytatás):
Deutsch M.
VU., Dob-u. 3.
Donát Izidor.
VIII., BaroM-u. 47.
♦Eberle József és társa.
IV., Mária Valériau. 2.
Eckstein Bernát és fia utóda: Elek
Lipót.
VII., Kertéraa. 20.
Egyetemi nyomda. (M. kir. tud.)
I., Iskola- tér 8.
Ehrenstein Mór.
VI., Laadon-u. 4.
Eichenbaum Mór.
VII., Dobány-u. 29.
Einzig Mór.
VIII., Lutber-u. 2.
Eisner Géza és társai.
V., Honvéd*u. 10.
Első kőbányai kny. (Tul. Gold-
schmied Alfréd.)
X., Belső Jáaxberényi*út 1.
*Engel S. Zsigmond.
VI., Vörösmariy-u. 56.
Engel Simon.
VI., Sxondy-u. 23.
Erbeck György.
V., Sólyom-u. 16.
♦Erzsébetvárosi kny.
VII., Dobány.u. 29.
»Európac nyomda r. t.
VI., Ó-u. 12.
Express-nyomda.
VI., Váczl-körút 39.
Farkas Lajos és Jakab.
V., Nádor-n. 19.
Farkas és Tsa (Farkas Jenő és
Krausz Jakab).
VI , Eölvös-u. 29.
Fichner A. és fia.
VII., TbökOly-út 13.
Fisch Fülöp és társa.
VIII., BaroM-u. 66-68.
Fischbach Károly.
IV., Városház-tér, plébánla-épUlet.
Fleischmann Frigyes.
VI., Csengery-u. H6.
Fleisch mann Simon.
VII., Rottenbüler-a. 66.
Fortuna ny. (Tul. PoUák M. Miksa
és Tsa.)
V., B«lvány-a. 21.
Fővárosi nyomda r. t.
VI., Podraanlczky-u. 39.
Franklin-társulat kny.
IV., Egyetem-u. 4.
Budapest (folytatás):
Fríed és Krakauer.
VII., Dohány-u. 10.
♦özv. Fried Ignáczné.
YIII., Jóuef.a. 14.
Fried S.
VIII., József-a. IT.
Friedmann Áron.
VI., Gyáru. 54.
Fritz Ármin.
VIII., Nap-a. 13.
Fuchs Ármin.
VI., Szabolcsa. 4.
Fuchs Samu.
VI., Teréz-körút 43.
Füredi Lipót.
VII., MunkAaa. 13.
Galitzenstein H. (Tulajd. Salvendy
Ferencz és Fried Adolf.)
VII., Kertész-u. 25.
Garai Mór.
VII., Károly-kördt 3.
Gárdos Miksa.
VII., Valero-u. 12.
Gelléri és Székely.
VII., Rákóczi út 34.
♦Gergely Miksa.
VI., Lúzár-u. 2.
Globus kny. (Beer E. és társa.)
VI., Aradl-u. 8.
Goldberger Ignácz.
II., Fö-u. 23.
Goldfaden Márkné sz. Mandl Eleonóra
VII., Dohány-u. 29.
Goldschmidt Mór.
VI., Rüvay-u. 6.
Goldstein Albert és Brück Zsigmond.
VII., KertéBz-u. 36.
♦Goszler Gyula.
IV., Aranykóz-u. 1.
Gottlieb Izidor.
VI., Szerccaen-u. 13.
Grafikai intézet és számlakönyvek
gyára r. t. (Üzletv. Czetlel Ödön.)
VII.. Nagydiófa-u.
Gross Jakab és Grünhut Mór.
VI., JÓ!íika-u.
Grosz Izrael.
VII., ValcTÓ u. 14.
Gruber Károly.
VII., Lövölde-u. 1.
Grund V. utódai.
IV., ZMdfa-u. 23.
Grünhút Vilnius és Steiner Ármin.
VI., VíiriJsmarty-u. 75.
Grünwald Ödön.
VII., AVciwelínyi-u. 4.
Budapest (folytatás):
Guttmann Ignácz.
IV., Haj6-a. 6.
özv. Györffy Józsefné.
V., Nádor-u. 82.
Hamburger és Birkholz.
V., Caákj.o. 13.
Hapta Bernát
IX., Soroksárin. 49.
Harsány Emil.
IX., Lónyay-u. 17.
Hatschek Jenő és Kunst Gyula (fele-
lős üzletvezető Kunst Gy.)
VI., Podmanicsky-n. 71.
Hatsko Antal és Gyöngyösi József.
IV., Mária. Valéria-n. S.
Hatton NeUy.
V., ZoltÍD-n. 12.
Hedvig Imre.
VII., Weaaelényi-n. 9.
Hedvig Sándor.
Vn., Dohán j.n. IS.
Hegedűs Márton.
VL, Dessewíiy-a. IS.
Heisler Jaroslav.
II., Várkert-rakpart 1.
Helios ny. (Tul. Honig Lajos.)
VI., Gyár-u. 62.
Hell J. Ede.
VIII., Luther-n. 4.
Hercz Ármin.
VII., Izabella-tér 5.
♦Hermes knyomdai r. társ.
V., Báró Atzél-a. 2.
♦Herrmann Ignácz.
VI., Szerecsen- u. 2.
Homyánszky Viktor.
VI., Aradi-u. 14.
♦Hungária könyvnyomda.
V., Vácxi-körút S4.
Hunnia ny. (Tul. Sebők Lipót és
Mttnz Mórné.)
VI., Teréz-körút 3.
Jancsó Dezső.
VIII., Mária-u. 7.
Jedlovszky István.
IX., Forencz-körút 17.
Jermányi Lajos és Sallay G^nla.
VIII., Bezcrédy-u. l».
Jermányi Samu.
Ví., Dessewffy-u. 47.
Juhász Zsigmond és Haas Mómé.
V., TükOr-n. 5.
Kalmár Mór.
V., Zoltán-u. 11.
Kállai Ármin.
V., Bálvány-u. 18.
Budapest (folytatás):
^Kálmán M. és társa.
v., Vadiax-u. 32.
* Kanitz C. és fiai.
v., Vadá*z-u. 26.
Kápolnai Adolf.
VI., Teré«-körut 5.
Karczag Vilmos Benjamin.
VI., Divid-n. 8.
Károlyi György.
V., Kálmán-u. .5.
Károlyi Ödön.
IX., Ferenci- kOrút 28.
*Kassino Jakab.
VI., Király-u. 26.
Kaufmann Béla.
V., Mérleg-u. 6
Kaufmann és Woititz.
VI., Vörönnarty.u. 52.
Keller Dániel.
I., AttiU-n. 63.
Kellner Albert.
Vn., Csányi-u. 18.
Ifj. Kellner Ernő.
VI., Csáky-u. 9.
Kellner és Mohrlüder.
VI., Gyár-u. 29.
Kellner Gerzson.
VI., Csányin. 13.
Kellner Gerzson.
VII., Rombach-u. 8.
Kertész József.
V., Mária Valéría-n. 11.
Kilián István, Vojtkó Mibály, Sas-
sara Kajetan és Ruhland Lipót.
V., Honvéd-u 10.
Klein Ignácz.
VI., Lovag-n. 13.
Klein Samu.
V., Zoltán-a. 10.
♦Klein Vilmos.
VIII., Rákőczl-at 73.
Klősz György és fia.
VII., Városligeti Fa»or 49.
Kogutovicz Manó.
V., Rudolf-rakpart 8.
Kohn Agostonné sz. Funk Aranka.
VI., Or. Zichy Jenö-u. 38.
Kohn és Grünhut.
VII., Hánfa-u. 1.
Kohn Simon kézi sajtója.
VIII., Jóssef-kOrút 10.
Kollmann Fülöp.
V., Arany János-a. 3i.
♦Korvin Testv.
VI., Révay-a. 14.
Budapest (folytatás):
Kossuth Lajos ny. (Tul. Laufer
Jakab és Holländer József.)
VIII., Tisza Kálmán-tér 6.
Kövér János.
VI., Révay-n. 8.
Közművelődési nyomda.
VI., Isabella-a. 70.
Krammer Lipót és Ehrhardt József.
VII., CsOtnOrí-út 44.
Krausz Lajos.
VI., Ó-utcza 50.
Krausz S. és T.
V., Báthory-a. 16.
Kronstein Amália.
VII., Valeró-u. 9.
Kunosy Vilmos és fia.
VI., Teréa-körút 33.
Kunstädter Vilmos.
VII., Thököly-út 91.
Lajner Joachim.
VI., Vöröamarty-u. 60.
♦Langer Ede és fia.
IV., Párisin. 1.
László (Lefkovics) Béla.
VII., Valeró-u. 9.
Légrády testvérek.
V., VácEl-körút 78.
Leitersdorfer Józsefné.
VII., Rombach-u. 4.
Lengyel Lipót
V., Vadász-n. 35/a.
Leopold Dávid és Pollák Ignácz.
VII., Cllôlùt. 10.
Leopold Mihály.
VI., ó-u. 8.
Lichtmann Róza.
VI., Vörö«marty-u. 62.
Lipinszky Lipót
IX., Kinizsyu. 25.
♦Löbl Dávid és Fia.
VI., Andrássy-u. 19. és Nagymezd-n. 26.
Löbl Dávidné sz. Messinger Jeanette,
Löbl Mór és Löbl Ödön.
Löbl Mór.
VU., Klrály-u. 27.
Löblovitz Zsigmond.
VII., Thökflly-ut 40.
Lőrincz Károly.
X., Gyűjtőfogház.
*Löw Ede.
V., Váczi-körút 80.
Lusztig Mór.
VII., Kertész-u. 36.
Lusztig Tivadar.
VII., Romhachn. 3.
6
Budapest (folytatás):
«Magyar Hirlap nyomdája.
v., Honvéíl-u. 10.
Magyar sz. korona orsz. vasutas
Szövetsége (ű.-v. Krammer Lipót).
VI., Podinanicsky-n. 27.
Magyar Sajtó nyomdája.
v., N4dor-u. 74.
Magyar Újságkiadó r.-t. kny.
IV., Vármeffvc-u. 11.
Maksyskó József.
VI., Deuewffy-u. 36.
Marián György.
VIT., Rottcnbiller-n. hG.
Marjas József, Hirsch.
v., AlkotmÂny-a. 7.
Markovits és Garai.
VII., Ronihach-u. 11.
Márkus Géza és Márkus Pál.
V., Báthory-n. SO.
Meisel Sándor.
VII., Erzsébet-kSrút 34.
Mercur knv. (Tul. Berger Géza.)
IV., Kiráiyl Pál-n. 9.
Merendiák Károly.
X., Ligct-tér 4.
Merényi József.
Vll., Károly-kflrút 19.
Mermelstein Fülöp.
VII., Weísolónyi-u. 11.
Minerva kny. (Tul. Gansl Zs.)
VI., 8zerecscn-ii. 7—9.
Molnár Ede.
V., Alkotmány-u. 7.
Morgenstern Gábor.
VIII., X;tl»-U. 19.
MurevSián Domitian.
V., Báthory-u. 15.
Mnnk Lipót.
V., Árp;i<l-n. 12.
Muskát Béla és Friedmann Samu.
VI., Szondy-u. 4.
Muskát Miksa.
V., Ilüia-u. 27.
Müller K.
II., Albrcoht-u. 3—5.
Mils/.aki írod. és nyomdai r. társ.
(Czletvozeto: Brett Zsigmond.)
VIII., Cüiiti-n. :jm.
♦Napel István.
VII., Vörö<<marty-u. 17.
Nagy Mór.
vili., Rflkk Szllárd-u. 28.
Nagy Sándor.
ív., rapnflvc'ílc-ti. 8.
Budapest (folytatás):
Nádasch Ignácz.
VI., Deaaewtfy-o. iù.
Nadel Jakabné szQl. Neumann
Gizella.
VII., Károly.könU 7.
Náftáli Áron.
Vlll., NéiMzinbiz-u. if,
♦Narodna Recs nyomdája.
VII., Dohány-n. 104.
♦Nemzetközi kny.
VIII., Fotóu. 44.
Neuwald Illés utódai.
VUL, Ülloi-út 48.
Orsz. községi központi nyomda r.t
VI., VácKi-kOrút 61.
♦Otthon-nyomda.
VIII., MárUi-a. 42.
»Pallas irod. és könyvny. r. társ,
V., Kálman-u. S.
Pannónia nyomda.
VIL, Rombach-n. 8.
Pap Manó éd Schwartz László.
VI., Podinaniczky-u. S.S.
Pátria irod. és nyomd. r. t. (Czlet-
vezető Korzinec József Ferencz.)
IX., ÜUöi-út 25.
Perl Rezső.
VII., Vörösmarty-u. 20.
Pesti könyvnvomda r. t.
V., Hold-u. 7.
Pesti Lloyd-t. ny.
V., Dorottya-u. 14.
Pestuka János Alfréd.
VII., Murányi-u. 44.
Piatnik Nándor és fia.
VII., Rottenbiller-u, 17.
Pintér és Seidner.
VII., Vörösmarty- u. 19/b.
Pless Ignácz.
VI., Váczi-körűt 39.
Id, Poldini Ede és Társa. (Tul.
Kerner Istvánné.)
IV., Irányi-u. 1.
Pénzintézeti és irodai felszerelések
mCiintézete r. t. (Czletv. Légrády
Géza).
v., Váczi-út 74.
♦Poliák Elkán.
V., Nagykorona-u. 21
Pollák Jakab.
VI., Aradi u. 15.
«Pollák M. Miksa és tsa.
V., Akadémián. 15.
Pór József és Koch János Frigyes.
VIIT., Mária Teróiia-H^r 13.
Budapest (folytatás):
Posner K. Lajos és fia.
Vl.y Gsengery'O. 31.
♦Posta- és távírda igazg. kuy. (M. k.)
IV., Főposta épQlet.
♦Postatakarékpénztár kny. (M. kir.)
V., SEéchényi-u. 2.
Preszburg Frigyes utóda Schwarz
Lajos.
V., Arany Jinos-o. 14.
Pressler Mihály.
VII., Dob-u. 87.
Propper Leó.
VII., Eresébet-kOrút 35.
Quittner József.
IV., Károly-körut, Közp. városház.
Radenkovits Dragulin és Krisztics
Irén Anna.
IX., Ráko«-n. 11.
Radó Gyula és Radó Jenő.
V., Szemere-u. 19.
Radó Izor.
VI., Szerecsen-Q. 13.
Radó Vilmos.
VI., Óu. 2.
Radványi Ábrahám.
VII., Rottenbillern. 66.
Ramspott Károly.
I., Mész áros- a. 3.
Fióküzlet: I., Döbrcuteln. 3.
Reich Ármin.
VII., Dohányu. 84.
♦Reform kny.
VI., Csengery-u. \).
Révai és Salamon.
IX., Ollöi-út 18.
Rigler József Ede.
VI., Rózsa- a. 55.
Rosenbaum Bendel.
VII., Wesselényi-u. 49.
Rosenthal Gyula.
VI., Prófóta-u. 6.
♦Roth Mór és tsa.
VII., Kertész u. 23.
♦Roth József.
IV., Sarkantyus-u. 14.
Róthberger Miksa és Weisz Fülöp.
VI., 8zondy-u. 11.
Rózsa Izidor.
VI., Ó-utc/.a 2.
Rózsa Izidor és Müller József.
VIIT., Rökk HzilárUu. 20.
Rózsa Kálmán és neje.
VIII., Szentkirályi-u. 30.
Rubin Izidor.
VII., Klrály-u. 15.
Budapest (folytatás):
Saphir Ármin Árpád.
II., Fö-n. 45.
Schlesinger Vilmos.
V., Honvéd-u. 2.
Schmelz Izidor.
VI., Izabella-u. 70.
Schmidl Sándor.
VI., Szerecsen -u. G.
Schultz Ábrahám.
VIU., Barois-u. 8t.
Schwarcz László és tsa.
VI., Podmauiczky-u. 35.
Seidner Emil.
VIL, Vörösmarty-n. 19/b.
Sinay Gásztávné sz. Adler Katalin.
VIL, Dan^anlch-n. 19.
Singer Lipót.
IV., KárolykOrut 24.
Singer és Spenn.
VI., Szondy-u. 11.
Skopper József.
VII., Kertósz-u. 34.
Soponsek Alajos.
VII., Király-u. 2.S.
Sós Izidor és Klein Herman.
VIII., Csepreghy-n. 2.
Spatz Henrik.
VII., Dob-n. 55.
Spinner Adolf.
VI., Dessewffy-n. 43.
♦Spitzer Márk.
VIU., Bérkocsií-u. 1«.
Stanca Sebestyén.
VII., Rózsa-a. 7.
Stephaneum.
VIII., Szentkirályi u. 28 a.
Stern Adolf.
VIL, Munkás-n. 14.
Stem Péter.
Vn., Kazinczy.u. 35.
Stohauzl Ede József.
VL, Leh<a.n. 5.
Süsz Dávid.
IV., Váczi-útrza 71».
Szántó József.
VL, Gróf Zichy J.nő-u. 21.
Szántó József és Singer Olga.
VI. , Gróf Zichy Jono-u. 5l.
Székely Albert (Ábrahám).
VI., Gr. Zichy Jenő ii. 3m.
Székely Arthur.
VIII., Mária-u. 11.
Székely Béla.
VIL, Aréna-út 19.
8
Budapest (folytatás):
Székely Viktor.
VI., Ó-u. 16.
^Székesfővárosi házi nyomda.
IV., KOsponti várothás.
Szent László ny.
VIIT.« ROkk Siilárdu. 28.
SzrpszkeNovosztykny. (Tul. Krnyácz
János.)
IX., Lónyay-u. 12.
Taslanan Octáv.
IV., Mo1nir>a. 10.
Téri Áron.
VII., Valeróu. 9.
Thália-nyomda. (Tul. Faludi Gábor.)
V., Csáky-u. 2/b.
Timár János Mihály.
V., Bálváuy-u. 24.
»Turul« ny.
IV., Eskaút, KlotildpaloU.
*Ullmann Vilmos.
IV., Régi po«ta-u. 4.
Ungar Selig.
v., Nádor-u. 58.
Unio-kny. (Tul. Bachrach Ludmilla
és Vig Emil).
VI., Ur. Zichy Jenu-u. 7.
»Univers« kny. (Lőrincz I.-féle.)
X., (lyüjtőfoghHi.
»Uránia« kny.
VIII., Mária-a. 11.
Özv. Várnai Fülöpné és Várnai Dezső.
IV., Régi pofta-u. 3.
Vas Manó.
V., Klotil(i-u. n».
özv. Vas Tivadamé sz. Nagel Ilona.
V,, Alkutniáuy-u. 7.
Vaskó Dezső.
VII., Dob-u. 03.
Vigyázó Tivadar.
VI., Váczi-körut 39.
»Világosság« kny. (Czletvez. Pollák
Simon).
VI., S7.ou.ly-u. 37/1».
♦Vincze és Hartók.
V., H:ilvány-u. 15.
Wagner Ferencz.
VIII., Futón. 44 é» IX., Toinpa-u. 14.
Wcissenborg Ármin.
VIII., Jówef-körut 1«.
Weisz Adolf.
VI., Király-n. 15.
Weisz Ármin.
VII., Kombarh-n. 5.
W^eisz Bernát.
V., /oltüii-ii. í».
Budapest (folytatás):
Weisz Ignácz.
VI., Csengery-a. 58.
Weisz Lipót.
VI.. ó-u. S9.
♦Weisz L. és F.
V., Ciáky.u. 3.
Wellesz Béla és fia.
VI., Or. Ziclij Jen6.a. S7.
•Wiesenger József.
VII., WeMelényi-n. 30.
Winkler Ármin ésBromberger Jakab.
Vn., Dob-n. 69.
Wimmer Márton.
m., SerfdEÖ-n. 10.
Wodianer F. és fiai.
IV., Sarkantyús-o. 8.
Wottitz Vilmos.
IV., KoMQth LaJ<w-u. 1.
Yost írógép r.-t ny. (Üzletvezető
Káldor Marczell.)
VII., Eruébet'kOrút 9—11.
♦Zawadil E.-féle menetjegy ny. (Tul.
Christoph Paula és Jirschik
András.)
V., ZoltAn-n. 13.
Zéisler M.
VII., István-tér 17.
Buziás :
♦Ifj. Brach József.
Ullmann Ferencz.
Csaoza :
Braun Rezső.
Csákóvá :
♦Chudy testvérek utóda Grádl Péter
Csálctornya :
Fischel Fülöp (Strausz Sándor).
Csepreg :
♦Menyhárt Julia.
Cservenka :
Welker Ádám.
Csíkszereda :
Gyönös Gyula.
♦Létz János.
Székelység kny. (Tulajd. Szvoboda
Miklós.)
Szvoboda János.
Csongrád :
Bozó és Justin.
Tiszavidék nyomdája. (Tul. Silber
János.)
Weisz Márk.
Csorna :
Kokas István és Neumann Samu.
Csurgó :
Vágó Gyula.
Csegléd :
*Nagy Elek
♦Sárik Gyuláné.
Sebők Béla.
Dárda :
♦Frank Béla.
Debreozen :
♦Adler Józsefné.
♦Beck Izidor.
Csokonai nyomda. (Tul. Lengyel
Imre és társa.)
♦»Debreczeni Reggeli Újság« kny.
♦»Debreczeni Újság« kny.
Debreczen sz. kir. város kny.
♦Gyürki Sándor.
Hegedűs és Sándor.
*Herczeg Sándor.
Hoffmann és Kronovitz.
^Horovitz Zsigmond.
♦Komáromi József.
Kutasi Imre.
♦Licbermann József.
♦Mihályi Sámuel.
♦Pongrácz Géza.
♦Protestáns ny.
Deés:
Demeter és Kiss.
Goldstein Jakab.
Fóliák Vilmosné sz. Weinberger
Maüld. (Üzletvez. Fóliák Vümos.)
Dereoske :
Friedmann Henrik.
Detta :
♦Tringl és Kirsch.
Déva :
Hirsch Adolf.
Kroll Gyula.
•Läufer Vilmos.
Deveoser :
Rosenberg Zsigmond.
Vörösmarty-könyvnyomda. (Tulajd.
Huss Gyuláné.)
Diosőszentmáxton :
. ♦»Erzsébet« kny. (Tul. Dosztál
Kálmán.)
Jeremiás Sándor.
Dombóvár (Tolna m.):
Dombóvári kny. (Tul. Brack Sándor.)
•Folgár Ignácz.
Danaföldvár :
Somló Manó.
Dnnaszerdaliely :
Adler Netti.
Goldstein Józsua.
Eger:
Baross-nyomda. (Tul. Faunz Sándor.)
Egri nyomda részv. társaság.
Érseki lyceum ny.
Löw Béla.
*Löw Sámuel.
Schwartz Ilka.
Enying :
Politzer Jenő.
Eperjes :
Kósch Árpád.
Pannónia nyomda, (Tul. Kahn Mór.)
♦Stehr József.
Érmihályf alva :
Beck Adolf.
Érselrajvár :
Kohn Samu.
»Pálinkás J. Géza.
Winter Zsigmond.
Erzsébetfalva :
♦Matkovich A.
Erzsébetváros :
Erzsébetvárosi kereskedelmi szövet-
kezet kny.
Esztergom :
Özv. Buzárovits Gusztávné.
»Hunnia« nyomda. (Tul. Gerenday
József.)
Laiszky János.
♦Szabadság kny.
Facset :
Izsák Dávid.
Fehérgyarmat :
*Kossuth-ny.
Fehértemplom :
Kuhn Péter.
Wunder Gusztáv.
Wunder Gyula.
Felső-Eőr (Vas m.):
Schodisch Lajos.
10
Felső- Vissó (Máramaros m.):
SchüTmann Ghána Taube.
Félegyháza :
Feuer Illés.
Vesszősi József.
Fiume:
Battara Pietro.
Honig E.
Jerouscheg Luigi.
Martich A.
Mohovich Emidio.
Növi List ny.
Unió nyomda. (Tul. Hegyi Jeíiő.)
Fo£^ara8 :
Thierfeld Lipót.
♦Popp Konstantin.
Galántha :
Első galánthai
Samu.)
Galgóoz:
♦Bródy Simon.
Szóld Jakab.
Stemer Adolf.
Ghálszécs :
♦Berkovits R.
*Hirnbaum Lázár.
Gödöllő:
>Erzsébet«
*Schulz J.
kny. (TuJ. Neufeld
kny.
Qyergyó-Ditró :
•Létz János.
Qyergyószentmiklós :
♦Létz János.
*Sándory Mihály.
Qyoma :
Kncr Izidor.
Gyöngyös :
♦Breuer M. Mihály.
Herczog Ernő Ármin.
*Hevesmegyei Lapok ny.
Sima Dávid.
Qyönk (Tolna m.) :
Engel József.
Győr:
Dobos Ignácz.
Gross Testvérek.
Gyor-egyházmegyei nyomda.
Heckenast György.
Mercur-kny. (Tul. Láng Jakab Jenő.)
C^yőr (folytatás):
Nitsmann József.
»Pannónia« könyvny. (Tul. Szávay
Gyula és Raáb Béla.)
Győrsziget :
♦Gross Gusztáv.
Gyula:
»Corvina« nyomda. (Tul. Weinstein
Arnold.)
Dobay János.
Gtjrnlaf ehérvár :
♦Keresztes Nagy Imre.
♦Papp György.
Püspöki lyceumi knyomda. (Bérlő
Schäser Ferencz.)
Hajdúböszörmény :
Szabó Ferenczné.
Hajdúdorog:
Grünfeld Mózes.
Hajdúnánás :
Bartha Imre.
Hajdúszoboszló :
Plón Gyula.
Halmi:
* Fried mann H.
Hátszeg :
Hátszeg és Vidéke ny. (Tul. Klafter
Ignácz.)
Mester János.
Hatvan :
Hoffmann M. L.
Heves :
Adler József.
Hódmezővásárliely :
Dura Lajos.
Hmvásárhelyi nyomda részv.-társ.
(Üzletvezető Roth Antal.)
Kun Béla.
♦»Reggeli Újság« kny.
Roth Antal.
»Vásárhely és Vidéke« nyomdája.
(Tul. Endrey Gyula, üzletvezető
Aradi Lajos.)
Vásárhelyi Hiradó nyomdája. (Tul.
Tabacsák Győző és Kenéz Sándor.)
Hodsagh :
Pfiszter József.
Raab Jánosné sz. Speizer Teréz.
11
Holies :
Malovani József.
Homonna :
♦Fejes Jakab.
Waller H. és tsa.
Hosszúfalu :
'Jancsó János.
Huszt :
♦Ausländer Ignácz.
♦Hiiszti nyomdával lalat.
Mermelstein Fülöp.
IglÓ:
Ferencz Dávid.
»Szepesi- Lapok nyomdavállalat«
kny. (Tul. Telléry Gyula.)
Tátra-nyomda. (Tul. Stein Ignácz.)
Ipolyság :
Neumann Jakab.
Polgár Ignácz.
Jánosháza :
* Rubin Salamon.
Jászapáti :
♦Galamb Zoltán.
*Id. Imrik József.
Jáiszberény :
Balázs Arnoldné sz. Schwarcz
Regina.
Hay Géza és Grün Hermann.
Takáts Hermann.
Vértes Adolf.
Kalocsa :
Jurcsó Antal.
Werner Ferencz.
Kaposvár :
Gterő Zsigmond.
Hagelmann Károly.
Özv. Jan cso vies Gyuláné.
♦Kéthelyi L. és tsa.
♦Részvény-nyomda.
Singer Lipótné.
Szabó Lipót.
Kapuvár :
Buxbaum József.
Décsy György.
Karánsebes :
Fleissig Lipót.
Grör. kel. román egyházmegye kny.
Jakobovits József.
Karczag :
Klein József.
•Magyar evangéliumi kny.
•Simon Sándor.
Sződi S.
Kassa:
♦Breitner Mór.
* Corvina-ny.
•Gutenberg ny. (Tul. Lukács G.)
Koczányi Béla.
László Béla.
*Maczner Samu.
Schwarcz Alfréd.
♦Sz. Erzsébet-ny.
Vitéz A. utóda (Schillinger Zoltán.)
Vulkán Ábrahám.
Werfer Károly.
Kecskemét :
Első kecskeméti hirlapkiadó és
nyomda r.-t.
Eötvös Nagy Lajos.
*Fischl Dávid.
♦Függetlenségi-ny.
♦Galanthai Ferencz Mihály.
♦Gichner Gábor.
•Nagy Imre.
Pestmegyei Hirlap ny.
Steiner Mihály.
Szappanos István.
Széli Nándor.
Sziládi László.
Tóth László-féle ny. (Tul. Fekete Mih.)
Keszthely :
Farkas János.
Fischl Salamon.
Mérey Ignácz.
Nádai Ignácz.
Sujánszky József.
Késmárk :
Altmann Dávid.
Szautcr Pál.
Kézdivásárhely :
Kézdivá-sárhelyi kny. r.-t.
*Turóczi István.
Király helmecz :
Klein Gyula.
Király hida :
Brand weiner Vilmos.
Kisbér :
Haftl Kálmán.
r
Xûosell :
Dinkgreve Nándor.
Eisjenő :
Gallovics és Liebermann. (Tul.
Gallovics Dezső.)
«Rosenthal Pál.
Kiskőrös :
Kalisch Ignáczné.
Eiskonhalas :
♦Horváth Gyula.
Práger Eerencz.
Eiskunmajsa :
♦Schwarcz A.
Kismarton :
Dick Ede.
Gabriel Jakab.
Kispest :
♦Bercsényi kny. r.-t.
Első kispesti könyvnyomda. (Tul.
Fischhof Henrik.)
Kissseben :
♦Stehr G. és J.
Kisújszállás :
♦Platz Ferencz.
Szekeres József.
Kisvârda :
Berger Ignácz.
Ifj. Klein Gyula.
Preisz Vilmos.
Kolozsvár :
♦Boskovitz József.
♦Breszler és Ferdinánd.
♦Carmen kny. (Tul. Bari^iu P. Péter.)
»Ellenzéke nyomdája. (Tul. Magyary
Mihály.)
♦Fuhrmann Miklós.
Gámán János örököse.
♦Laskai Árpád.
Lepage Lajos.
Liczeum-nyomda. (Tul. Gombos Fe-
rencz.)
Magyar Polgár nyomdája. (Tul. Ajtay
K. Albert.)
Polcz Albert.
Schaberl József.
*Stief Jenő és tsa.
Sz. Bonaventura kny.
Újhelyi M. és T.
Weinstein Béni.
KomároxxL :
Hacker Richárd.
Hungária kny. (Tul. Freisinger Mór.)
»Pannónia« kny. (Tulajd. Ehrenfeld
Dezső.)
Schönwald Tivadar.
Spitzer Sándor.
Szénássy János.
Korpona :
Ruzsinák Antal.
KoTászna:
Szabó Friderika.
Körmend :
♦BertalaníTy József.
♦Katona Imre.
Körmendi könyvnyomda részvény-
társaság.
♦Slavik Ferenc.
♦Weiner J.
Körmöozbánya :
Paxner J. és Biron H.
Kősseg :
Feigl Frigyes.
Feigl Gyula.
Kula:
Berkovits Márk.
Kunhegyes :
♦Ballá Sándor.
Kúnszentmárton :
♦Bozóky G.
♦Özv. Csanádi Józseíné.
♦Közérdek kny.
Lajtaszentmiklós :
♦Stiborszky Fülöp.
Lakompak (Sopron m.):
Krausz Henrik.
Léva:
Dukesz Lipót.
Nyitrai és társa.
♦Schultz Ignácz.
Lippa :
*Máhr Emil.
Rafila Demeter.
♦Zcitler Lajos.
Liptószentmiklós :
♦Klimes és Pivkó.
Steier Izidor.
13
liOBOnoZ :
*Bicskei Zoltán.
Kármán Zsigmond.
Losonczi Sándor.
Roth Simon.
liőose :
Reiss Tivadar József.
Singer Elek.
Szepesvm. közig. kny. (Tul. Braun
Fülöp.)
IiUgOB:
Husvéth és HoíTer kny.
Szidon József.
Tipográfia Heres. (Tul. Belle szül.
Bersan Julia.)
Traunfellner Károly.
Virányi János.
Weisz és Sziklai.
ICagyarkanizsa :
*Bruck P. Pál.
Magyarlápos :
Páneth Leopold és Schönfeld Zsigm.
Magyaróvár :
Czéh Sándor-féle kvnyomda. (Tul.
Czéh Lajos.)
♦Ligeti István.
Magyarpéoska :
Ruber István.
Makó:
Kovács Antal.
> Makói Hirlap« ny. (Tul. Neumann
József.)
♦Makói Újság r.-t. kny.
>Maros« nyomda. (Tul. Gaál László.)
Malaozka :
Wiesner Alfréd.
Mándok :
Klein Lajos.
Silberstein Bernát.
MármaroBBziget :
♦Berger Miksa.
Blumenfcld és Dávid.
♦Jókai-ny.
♦Kaufmann A. és liai.
Mármarosi könyvny. és kiadó r.-t.
Wider Mendel fia.
♦Wisner és Dávid.
Marozali :
♦Mizsúr Ádám.
Margitta :
♦Hungária kny. (Tul. Pollák Lajos.)
Marosludas :
Glück József.
MarosrgVár :
♦Wugrinetz M.
MaroBváBárhely :
Adi Árpád.
Ev. ref. kollégium-nyomda. (Bérlő
Benkő László.)
♦Hirsch Mór.
Grün Vilmos.
♦Komáromi Sándor.
♦Kossuth-ny. irod. és hirlapklad.
váll.
Révész Béla.
Vincze és Leopold.
MátéBzalka :
Weisz Antal.
Weisz Zsigmond.
MedgyeB :
Reissenberger G. A.
MezőköveBd :
Balázs Ferencz.
Mezőtúr :
♦Braun Juda.
Gyikó Károly.
Török és Takács.
Miava :
Haas Mór.
♦Pazsiczky Dániel.
MindBzent :
♦Horváth Antal.
Weisz Ignácz.
MÍBkolOZ :
♦Berger Bernát.
Boros Benő.
♦Braun Henrik.
♦Klein és Ludvig.
♦László Adolf.
♦Löwy József fia.
Schwarz Soma.
Stambergor Bernát.
Szclényi és Társa.
MÍBztótfalu :
Simon Aurél és társa.
Modor :
♦Hohacst'k Simon.
Módos :
IIoíTniann Béla.
14
MohâOB :
Bland 1 János.
Rosenthal Márk és fia.
Monor :
Pestvármegyei ny. (Tul. Molnár
Sándor.)
Moór :
Reszler Jakabné.
MoBon :
Grünfeld Ignácz.
MunkáoB :
♦Grósz testvérek.
Grünstein Mór.
♦Kahn és Fried.
Kroó Hugó.
♦Meisels Bernát.
♦Pannonia-ny.
MuraBzombat :
Balkányi Ernő.
Nagyabony :
♦Müller Mór.
Nagybánya :
Morvay Gyula.
Nánásy István.
Weinberger Lajos.
Nagy-Becskerek :
»Libertás« kny.
>Mercur« kny. (Grcsics Svetozár
és fia Izidor.)
Pleitz Fer. Pál utóda. (Dr. Brajjer
L. és Mayer R.)
Seprős Valter.
♦Toliczki S.
Nagyberezna :
Deutsch Hermanne és Steiger
Sámuel.
Nagyenyed :
♦Keresztes Nagy luire.
Nagyenyedi kny. és papirárúgyár r.-t.
Nagykálló :
Sarkad y József.
Nagykanizsa :
Farkas és Kraus.
Fischöl Fülöp.
Fischer Ernő.
Münz Jenő és Halog Oszkár.
♦Ofenbeck és Hartman.
Ifj. Wajdits József.
Weiss L. és F.
Nagykároly :
♦Gellis Jakab.
Kölcsey ny. r.-t. (Üzlv. Varga Endre.)
Sarkadi Nagy Zsigmond.
Szatraármegyei központi közigazga-
tási kny. (Tul. Manyák és Tóth.)
Nagykáta:
♦Nag^^kátai és monorí kny. (Tul.
Molnár S.)
Nagykikinda :
♦Gain és Mileakovics.
Kiadói kny. r.-t
Nagykikinda (folytatás):
Pannonia-ny. (Tul. Balázs Jenő.)
Radák János.
♦Sonderling Károly.
Nagykőrös :
Bazsó Lajos.
Ottinger Kálmán.
Nagylak :
♦Weisz Márk.
Nagymarton :
Gellis Henrik.
Kohn József H.
Schön Samu.
Nagymihály :
Landesman B.
Nagyrőoze :
♦Büchler Béla.
♦Lévai Izsó fiókja.
Nagyszalonta :
Pick Gáspár.
Reich Jakab.
♦Sichermann Mór.
Székely I.
Na^gyszeben :
Drotleff József.
Görög keleti főegyházmeg>-ei ny.
Krafft Vilmos.
♦Roth Frigyes.
Steinhausen T. utóda (Reissenberger
AdolQ.
Tipográfia nyomda. (Tul. Meltzer
Henrik.)
Nagysurâny :
Rimstein Áhn
rahám.
Nagyszentmiklós :
Wiener Náthán.
15
NagvBzombat :
Fiebig József.
Haas sz. Kohn Katalin. (Ozlv. Haas
Mór.)
Goldmann Miksa özvegye.
Horovitz Adolf.
♦Pannonia-ny.
Vider Jakab.
Ifj. Winter Salamon.
Winter Zsigmond özvegye.
NagyszőllŐB :
Rochlitz Géza.
*Ugocsai közp. könyvny.
Zala Mór.
Nagytapolcsány :
Platzko Gyula.
Schreiber Mór.
NagyváLrad:
Ifj. Berger Sámuel.
♦Boros Jenő.
>Esti Újság« kny. (Tul. Gyagyovszky
József.)
Helyfi László.
Honig Józsefné.
Láng József.
Laszky Ármin.
Magyar György.
Neumann Vilmos.
»Rákos Szabadságc kny. (Tulajd.
Rákos Ferike.)
Rákos Vilmos utóda (Adler Béla).
Rubinslein Vilmos.
Sebő Izsák Imre.
Sonnen féld Adolf.
Sz.- László ny .(Bérlő Csávássy Gyula.)
Verő Ede és Tsa kny. (Tul. Verő
Ede és Weisz Vilmos.)
Vidor Manó.
Namesztó :
♦Kornheiser Ferdinánd.
"Schein M.
Naszód :
♦Schwartz Mór.
Németbogsán :
Rosner Adolf.
Németpalânka :
Kristolek József és Blazsek Józsefné.
Nezsider :
Horváth Julia.
Nyirb&tor :
Friedmann Lipót.
Klein József.
Nyíregyháza :
♦Borbély Béla.
Jóba Elek. (Tul. özv. Jóba Elekné.)
Klafter Ignácz.
Piringer János. (Tul. özv. Piringer
Jánosné.)
Tóth József és tsa.
Nyinuada :
♦Grosz J.
Nyitra:
Huszár István.
Iritzer Zsigmond.
Kapsz Győző és Kramár Vilmos.
♦Lő\^'y Antal.
Neugebauer Nándor.
Risnyovszky János.
Őbeose :
Lévai Lajos.
Őkanizsa :
. Brück P. Pál.
Ólubló :
Zauberer Simon.
Oravioza :
♦Kádén J.
Kehrer L.
♦Weisz Félix.
Wunder Károly.
Orosháza :
G. Szabó Lajos.
Pless N.
Veres Lajos.
Orsova :
Handl A.
♦Handl József.
Tillmann R.
Ószivaoz :
Sonnen féld Ármin.
FalLs:
Rosenbaum Miksa.
Falánka :
Csernicsek Imre.
Panosova :
♦Horovitz A. és íia.
Jovanovics testvérek.
♦Kohn ■ Samu.
Kosza nies Miklós.
Vig Simon.
Wittigschlager Károly.
16
Fankota :
Bod József.
Pápa:
Ev. réf. főisk. ny. (Bérlő Kis Tivadar.)
Goldberger Gyula.
Nobel Armin.
♦Stem Rezső.
Pásztó:
Első pásztói kny. (Tul. Sima Dávid).
♦Nigrinyi Ferencz.
Péos:
♦Engel Izidor.
Hochrein J.
Klein Ferencz.
*Minerva-ny.
Pécsi irod. és könyvnyomdai r.-t
Püspöki lyc. kny. (Bérlő Madarász B.)
Taizs József.
Wessely és Horváth.
PerjâmoB :
♦Hungária kny.
Pirkmayer Alajos.
Reimholz Ferencz.
Petrozsény :
Figuli Antal.
♦Steiner R.
Pozsony :
Alkalay Adolf.
Ifj. Angermaycr Károly és Anger-
mayer Lajos.
Eder István.
Freistadt Mór.
Grünfeld Lipót.
Häuser Samu.
Katholikus irodalmi részv.-társaság.
Kohn Mór.
Lieh tenfold Salamon.
Lőwy Gusztáv.
Mandl testvérek.
Nasch Jakab.
Natali Magdolna.
Persiwofsky János.
Richter Károly.
Schön berger Bernát.
> Westungarischer Grenzbolc«
nyomdája. (Tul. Simonyi Iván.)
Wi^rand F. K. (Stromszky Emil.)
Pöstyén :
*Gipsz H.
Kohn Bernát.
Predmér :
* Links M. utóda: Rosenzweig H.
Privigye:
♦Gubits Bernát
Puohó :
Reismann Mór J.
Putnok :
Gärtner Ignácz.
Báozkeve :
Csery István.
♦Piliser Simon.
RáJLOspalota :
Deutsch Mózes.
♦Fischer Dezső.
Besioza :
Weisz Adolf.
Bimaszombat :
♦Falvi Jenő.
Lévay Izsó.
Náray János Albert.
Rábely Miklós.
Hózsahegy :
Kohn Adolf.
♦Komor Testvérek.
Sal va Károly.
Rozsnyó :
♦Falvi Jenő.
♦Görbics és Bauer.
Kovács Mihály.
Sajóvidék nyomdája. (Tul. Hermann
Istvánné.)
Huttka :
♦Böhm Albert.
♦Felvidéki Magyarság kny.
Salgótarján :
Boros Róza.
Friedler Armin.
Sárbogárd :
Spitzer Jakab.
Sárospatak :
Ev. ref. főiskola ny. (Tul. Radill Kár.)
Sárváj: :
Jakoby B. utóda Stranz János.
Sátoraljaújhely :
Hegyalja ny. (Tul. Alexander V.)
Landesmann Miksa és tsa.
Lövi Adolf.
Pannónia ny. (Tul. Ócskay László.)
Zemplén-nvomda. (Tul. Ehlert Gy.)
17
Segesvár :
♦Becsek D. fia (fióküzlet).
Horeth Frigyes.
Jördeos testv.
♦Krafft Vilmos.
Selmeozbánya :
Joerges Ágost özv. és fia.
♦Grohman Gyula.
Sepsiszentgyörgy :
Jókai nyomda részv. társ.
♦Kossuth kny. r.-t.
♦Móricz István és Vájna Lajos.
Siklós:
Harangozó József.
♦Minerva ny. (Tul. Klein F.)
Wessely és Horváth.
Siófok :
Weisz Lipót.
Somorja :
♦Goldstein József.
Sojpron :
Breiner E. fia.
Gellis Mór.
Petőfi-nyomda. (Tul. Zsombor Géza.)
Romwaíler Alfréd.
Röttig Gusztáv.
Török Kálmán és Kremszner Károly.
♦Ungar József.
Stàjerlak :
Hollschütz Frigyes.
Sümeg :
Horvát Gábor.
Szabadka :
Bittermann József.
Braun Adolf.
Hirth Lipót és tsa.
Horvát István és Tsa.
Krausz és Fischer.
Szabados Sándor.
♦Szabadkai ny. és hirlapkiad. váll.
♦Szántó Lajos.
Székely Simon.
Szakoloza :
Teszlik és Neumann.
Szalârd :
Kertész Márton.
Szamosujvár :
Aurora-nyomda (tul.Todorán Endre).
Gör. kath. egyházmegyei kny.
Szarvas:
Danszky Sándor.
Dóka Gyula.
♦Dolesch József.
♦Kovács Károly.
♦Müller Károly.
Sámuel Adolf.
Szatmárnémeti :
♦Boros Adolf.
♦Gross és Oesterreicher.
♦Kálik és Szerémi.
♦Kölcsey-nyomda.
Morvái János.
Nagy Lajosné.
♦Nemes András.
Pázmány-sajtó.
»Szabadsajtó« ny. (Tul. Litteczky E.)
Szász-Hégen :
Burghardt Dezső.
Schebcsch Károly.
Szászsebes :
♦Hientz József.
Stí^gmann János.
Winkler Gusztáv.
Szászváros :
Minerva-nyomda r.-t.
♦Szászvárosi kny. r.-t.
♦»Tipográfia Nova«.
Szeged :
♦Bartos Lipót,
♦líruckner Dezső.
♦Csapik Gyula.
♦I)ugonics-ny. r.-t.
Endrényi Imre.
Endrényi Lajos.
Engel Lajos.
Gönczi J. József.
♦Leopold Ignácz.
Schulhof Károly.
Traub B. és társa.
Várnai Lipót.
♦Wesselényi Géza.
Szeghalom :
Kovács Antal.
♦Riegel Zoltán.
Szegzárd :
♦Árva J.
Özv. Báter Jánosné.
♦Kaszás Sándor.
Lengvel Pál.
♦Perl' Dániel.
Ujfalussy Lajos utóda Molnár Mór.
18
Szempoz :
Fischer Náthán.
Szenioz :
Bezsó János és tsa.
Löffler József.
Szentendre :
Szent-Endre és vidéke ny. (TuL
Schwarcz J.)
Szentes :
Farkas Eugénia.
Kecskeméti Szabó Kálmán ésV^da
Ernő.
>Szentes és Vidéke < I. könyv-
nyomda r.-t.
♦Untermüiler Ernő.
♦Vajda B. utóda.
Szentgotthárd :
Ifj. Wellisch Béla.
Szepesváralja :
Búzás Dénes.
Szepsi :
Tóth István.
Szered :
Neu féld Samu.
♦Schreiber Mór.
Sterner Dávid.
Szerencs :
Simon József.
♦Winternitz Lajos.
Széosény :
Glattstein Adolf.
Székelyhíd :
Kohn Sámuel.
Székelykeresztur :
Szabó Kálmán
Székelyudvarhely :
Becsek D. fia.
Betegh Pál.
Székesfehérvár :
Csitári G. E.
♦Debreczenyi István.
♦Eisior Adolf.
♦Egyházmegyei ny.
Glück Mór.
♦Kaufmann F. utóda.
♦Kovács J. Adolf.
Lurja Aladár. (Czletv. Gróf Gyula.)
Singer Ede.
Számmer Kálmán.
Szigetvár :
Ck)rvina ny. (Tul. Fried Dávid.)
Kozáry Ede.
Szikszó:
Blank Simon.
Szilágy-Cseh :
Berger Bernát.
Szilágy-Somlyó :
Bölöni Sándor.
Brüll és Heimlich.
Heimlich Weisz Katalin.
>Victoria« ny. (Tul. Lázár János.)
Szinyérváralja :
Vider Jakab.
Szolnok :
Bakos István.
♦Faragó Sándor.
Fuchs Lipót és fia.
*Hay és Grün (Várm. ny.).
Jász-Nagykún-Szolnokmegyei Lapok
nyomdája. (Tul. Vezéry Ödön.)
♦Rólh Dezső.
Wachs Pál.
Szombathely :
Berlalanfify József.
Egyházmegyei könyvnyomda.
Gábriel Ágoston.
♦Geist Márton.
^Langer K. János.
♦Löwy Gusztáv.
Seiler H. utódai : Szele és Breitfeld.
* > Vasvármegye * kny .
Tab:
*Peri P. Pál.
♦Zuckermandel Jakab.
Tapoloza :
Lővy B.
Tasnád :
Löw inger Lipót.
Tata :
Engländer József és társa.
♦Lindenberg Adolf.
Nobel Adolf.
Temeskubin :
•Oberiäuter Róbert
Temesvár :
Beyer Róbert.
Csanád egyházmegyei könyvny.
Csendes Jakab.
19
Temesvár (folytatás):
*Csendes Lipót.
Délmagyarorsz. könyvnyomda.
♦Dévai és Reif.
Freund Gyula.
♦Heim Antal.
♦Klein Frigyes.
Lackinger Károlyné sz. Justh Rózsa.
♦Lebner György.
Mangold Sándor.
♦Messinger Sándor utóda.
Moravetz és Weisz.
Muresian Döme kőnyomda.
Pátria ny. (Tul. Csatáry Rezső és
ifj. Ádám Ferencz.)
Rodina János és Társai.
♦Rosenberg Lajos.
Steger Ernő utódai.
♦»Temesvárer Zeitung« kny. (Tul.
Heim Antal.)
Uhrmann Henrik.
Unio-könyvnyomda. (Tul. ifj. Steiner
Károly.)
Veres Sámuel utóda.
Tenke :
Mandel Ferencz.
TÓ08Ő:
♦Szabó Lipót.
Tiszafíired :
Goldstein L.
Kemény Arnold.
Weiszmann Samu.
Titel :
Szuboticski Szimó.
Tokaj :
♦Gestetner Adolf.
TolOBva :
♦Friedmann Béni.
Tolna :
Weltmann Ignácz.
Tolnatamási :
Jeruzsálem Ede.
Torda :
♦Fodor Domokos.
♦Füssy József.
♦Undy Domokos.
Torna :
♦Glanez Izsák.
♦Rosenblüth Simon.
Tomallya :
♦Künstler J.
Törökbecse :
♦Jovanovits Gergely.
Radák Jánosné.
Törökkanizsa :
♦Brück P. Pál.
Szegyakov Sándor.
TörökszentmiklóB :
Rubinstein Sándor.
Trenosén :
Gansel Lipót
Skamitzl X. Ferencz.
Szóld Henrik.
Trenosén-Teplicz :
♦Sándor Ferencz.
Trsitena :
♦Schein Samu.
Turkeve :
Özv. Fölföldy Györgyné.
Toróczszentmarton :
Gasparik József.
Magyar nyomda. (Tul. Moskóczi
Ferenczné.)
Turócz-szt.-mártoni könyvny. r. t.
Ujarad :
Mayr Lajos.
Ujfehértó :
Guttmann Kálmán.
est :
uchs Antal és József.
♦Krömer Alajos.
Salgó testvérek.
♦Szabadság kny. (Tul. Hirschbein
Regina.)
♦Wagner Jenő.
Ujyerbász :
Boros György.
Kovács János.
Újvidék :
>Branik< r.-t. kny.
♦Dokovits György.
Fuchs Emil és társa.
Hirschenhauser Benő.
Hungária-ny. (Tulajdonos Fried-
mann Sándor.)
ívkovics György.
Miletics Szvetozár.
Popovics testvérek.
Ungvár:
Földesi Gyula.
Gellis Miksa.
2*
20
JJngjéx (folytatás):
Székely és Illés.
Ungmegyei kny. r. t.
Unio-kny. r. t. (Igazg. Kamin czky G.)
VajvÀr:
^Singer Mór és iia.
Váoz:
♦Katzburg D.
*Kir. orsz. fegyintézet! nyomda.
Kohn Mór.
Mayer Sándor.
♦Pestvidéki ny.
VágDJhely :
Brück Soma.
Horovitz Adolf.
♦Lőwysohn Manó.
Steinmann Jakab.
Verebély :
Hungária kny. (Tul.»Neufeld Sándor.)
Verseoz :
♦Anwender H.
^Glaser Sándor.
^Guttmann Nándor.
Kehrer Lajos,
özv. Kirchner J. E.
♦Neumann Henrik.
Petko-Pavlovics Milán.
Veronits József.
♦Wcttel testvérek.
Veszprém :
Czigány Pál.
Dunántúli kny. (Tul. Köves Béla és
K. Paur Ödön.)
Egyházmegyei könyvnyomda.
♦Fodor Fcrencz.
Krausz Armin fia.
Népakarat nyomdája. (Tul. Takács
Szilveszter.)
*Pósa Knilre.
Zalaegerszeg :
Brcisach Sámuel.
Kakas Ágoston.
Ungcr Antal.
Zalaszentgrót :
Nagy Sándor.
Zenta:
Barna János.
Bcretka Imre.
Fekete Sándor.
Kabos Ármin.
Pléstity és Horvát.
Straub Ödön.
Züah:
Krausz Ë. és tsa. (Tul. Nadler Bé-
niné Krausz Eszter és Krausz
L^jos. Czégvezető Nadler Béni.)
Nadler Béni.
Seres Samu.
>Szövetségc kny. (Tulajd. Török
János, Szabó Lajos, Fejérdy Béla.
Üzletvezető Szabó Lajos.)
Ziroz:
♦Szigethy Ákos.
Zólyom :
Bertán Ede.
Nádosy Ferencz.
Schlesinger Ignácz.
*Zólyom és Vidéke kny.
Zombor :
Baits Vladimir.
♦Bikár P. M. és T.
Bittermann Nándor és fia.
♦Bosnyák Ernő.
Kollár József.
Oblát Károly.
Zsolna :
Bjcl József és Jellinek József.
♦Braun Rezső.
♦Glasel Samuné.
Horner Ferencz.
»Nürnberg Armin.
Zsombolya :
Perlstein Fanny.
MMéklet a Magyar KönyvsxenUe 1908. évf. II J, fuxetêhez.
A HAZAI hírlapirodalom
1907-BEN.
Térkimélés czéljából nem a teljes bibliográfiát adjuk ez évben, hanem csak a
múlt évi kimutatásunk óta beállott változások adatait. A »Megszűnt lapok« rovatába
soroztunk olyan hirlapokat is, a melyek még 1906-ban befejezték pályafutásukat,
de megszűntükről még nem volt tudomásunk a bibliográfia közlésekor. Az »Üj lapok«
ellenben mind az 1907. év folyamán indultak meg. Egyebekben az 1906. évi hirlap-
jegyzék érvényben maradt.*
Hírlapirodalom.
összeállította Krreszty István.
A) Megszűnt hírlapok.
I.
Magyar nyelvűek.
I. POLITIKAI NAPILAPOK.
BUDAPESTEN.
Badapesti Ertesitó. (Kőnyomatú.)
Hírmondó. (Kőnyomatú.)
Magyar Laptudósftó. (Kőnvomatú.)
A Nép.
Világbéke.
Ossze-sen ő.
VIDÉKEN.
Bácsmegyei Napló. (Szabadka.)
Báesorsxág. (Szabadka.)
Békésmegyei Híradó. (B.-Csaba.)
Brassói Hírlap. (Brassó.)
Delireezeiil Újság. (Debreczen.)
EUenőr [ezelőtt Független Székelység].
( Marosvásárhely. )
Előre. (Nagyvárad.)
Erdélyi Hírlap. (Kolozsvár.)
Eszakmagyarország. (Rózsahegy.)
Fiume. (Fiume.)
Fiumei Hírlap. (Fiume.)
FOggetlen Szabolcsi UJság. (Nyiregvháza.)
Győri Friss UJság. (Győr.)
Győri Napló. (Győr.)
Híradó. (B.-Csaba.)
Magyar Tengerpart (Fiume.)
Nagyváradi Friss Hírek. (Nagyvárad.)
Népakarat (Sopron.)
A Népért (Komárom.)
Az ör. (Kolozsvár.)
ReggeU UJság. (Kolozsvár.)
Szeged és Vidéke. (Szeged.)
I Szegedi Kis UJság. (Szeged.)
! Székely Hírlap. (>faroRvásárhely.)
i Székesfehérvári FOggetlen UJság. (Székes,
fehérvár.)
, Vásárhely és Vidéke. ( Hódmezővásárhely. )
Vásárhelyi Híradó. (Hódmezővásárhely.)
. összesen 27.
I II. POLITIKAI HETILAPOK.
BUDAPESTEN.
Ellenőr.
Ferencz- és Józsefváros.
Fóldmivelő.
I Fővárosi Ertesitó. (Kőnyomatú.)
' Független Hírlap.
Nagy- Magyarország.
Nemzeti Szemle.
* Azon hírlapok és folyóiratok vétettek fel, melyek mint köteles példányok 1007-b?n meg-
szűntek érkezni, illetve 1907-ben érkeztek e'őssör a Mag>'ar Nemzeti Múzeumba. — Ez ös^xeáilitáí«,
mely 1894-ig a Vasárnapi rjságban jelent meg, az 1895. é\'X6\ kezdve a Mag>'ar Könyv^izemlének
rendras melléki t\
Ptoiliilóietl KMőny.
A Tadósitó. (Konyomatú.,
Úttdrő.
Városi HlrUp.
A Vasimap. (Konyomatú.)
összesen 12.
VIDÉKEN.
AlíOldl EUenxék. (Szentes.)
Bajai HlrUp. (Baja.)
Cieglédl Újság. (Czegléd.)
Cslkvármegye. (Gyergyó-Szent-Miklós.)
DásI HlrUp. (Dés.)
FOggetton Újság. (Zilah.)
GdmOrl HlrUp. (Rimaszombat.)
Hajduzászló. (Debreczen.)
Hunyadvármegye. (Déva.)
Jászberény és Vidéke. (Jászberény.)
Kecskemét (Kecskemét.)
Uptó. (L. -Szent-Miklós.)
Magyar Határőr. (Nagy-Szeben.)
Háramarosmegye. (M. -Sziget.)
A Mi Lapunk. (Lúgos.)
Nagy-Kunsági HlrUp. (Karozag.)
Nép és Igazság. (Sátoralj a-Uj hely.)
Nyltramegyei Ellenőr. (Nyitra.)
Nyltramegyel Független HlrUp. (Nyitra.)
Paraszt-Ujság. (Békés-Csaba.)
Rábaközi Újság. (Kapuvár.) A Rábaközi
Közlöny-be olvadt. (Csorna.)
Ráczkevel Hírlap. (Ráczkcve.)
Radikális Újság. (B. -Csaba.)
Somogy. (Kaposvár.)
Székely Nemzet (Sepsi-Szt. -György.)
Székelység. ( Csi kszereda . )
Székely Újság. (Székely- Udvarhely.)
Székesfehérvári HlrUp. (Sz -Fehérvár.)
Szepesi Ellenőr. (Lőcse.) A Szepesi
LApok-ba olvadt.
A Tisza. (Máranmros-Sziget.)
Tokaj-Hegyalja. (Szerencs.)
TorontáU Közlöny. (X.-Kikinda.)
Török-Kanizsa és Vidéke. (T.-KnnizMn.)
Váczi Hirlap. (Váoz.)
Zászlónk. (Gödöllő.)
Zemplénmegye. (Sárospntnk.)
ö.^szcsen 35.
III. VEGYESTARTALMÚ KÉPES LAPOK.
hudapestp:n.
Magyarország És A Nagy Világ.
Az Olló. (Könyoinatú.)
Regénytár.
Összesen 3.
VIDÉKEN.
Assionyokról Assiony oknak. (Arad.)
Kassa Vidéke. (Kassa.)
Kis Tükör. (Kolozsvár.)
Tnlipán. (Szabadka.)
összesen 4.
IV. VALLÁS- £S HEVELEsOGTI S IFJÚ-
SÁGI LAPOK.
BUDAPESTEN.
Evangélikus őrálló.
Gdrög Katholflras Hírlap.
Magyar Pestalozil.
Magyar TanOgy.
Mesemondó.
Mese-UJság.
Páduai Szent Antal Lapja.
Papok Lapja.
Tanítók Szava.
Tanulók Lapja.
UJ Korszak.
Zsidó Híradó.
n 12.
VIDÉKEN.
Diákok Upja. (Nagyvárad.)
DunántúU Református Családi Up. (Kör.
mend.)
Erdélyi Protestáns Lap. (Kolozsvár.)
Görög Kathollkus Szemle. (Ungvár.)
Győregyházmegyel Kath. TanOgy. (Győr.)
Jogászélet (Debreczen.)
Keresztyén Szövetség. (Makó.)
Kolozsvári Egyetemi Lapok. (Koloz.svár.)
Néptanoda. (Pécs.)
Református Családi Lap. (Körmend.)
Sárospataki Lapok. (Sárospatak.)
Szombati UJság. (Miskolcz.)
Tanítók Lapja. (Hajdú-Böszörmény.)
Üres Órák. (Szécsény.)
Világnyelvek. (Debreczen.)
összesen Iá.
V. SZÉPIRODALMI ÉS VEGYESTAR
TALMÚ LAPOK.
BUDAPESTEN.
I Attila.
Jövendő.
Kathollkus Magyarország.
lett : Szent József Lapja.)
Liget.
Magyar Hazafiak Lapja.
Magyar Világ.
(Folytatása
3
VIDÉKEN.
Fáklya. (Kolozsvár.)
Fejlödós. (Pozsony.)
összesen 2.
VI. HUMORISZTIKUS LAPOK.
VIDÉKEN.
Dongó. (Debreczen.)
FulAnk. (Kassa.)
Karikás. (Debreczen.)
Menykű. (Szabadka.)
Pardon ! (Esztergom.)
Rakéta. (Szabadka.)
Rendesett Tamás. (Újpest.)
Tyúk Márton. (Csongrád.)
Virgács. (Hódmezová.sárhely.)
összesen 9.
VII. SZAKLAPOK.
BUDAPESTEN.
Állatorvosi KözlOny.
Állattenyésztési és Tejgazdasági Upok. —
É.S melléklapja: Baromfltenyésztési Lapok.
Általános Műszaki Értesitó. (Alig. Tech.
nischer Anzeiger.)
Általános Pénzügyi Szemle.
Az Aranyműves.
Birák Upja.
Bortermelők Lapja.
Daltársulatok Lapja.
Éttermi Segédek Szaklapja.
Favorit
Felsőbirósági Értesitó.
Forgalmi UJság.
Gazdasági Mérnök.
Gazdasági Titkár.
Gazdasági Tudósító.
Gépéizetf Szemle. (Előbb: Gépkezelók
Upja.)
GrilMéle Döntvénytár. (Folytatása lett:
Egyetemes Döntvénytár.)
GyakorUti Közigazgatási Könyvtár és
Döntvénytár.
Gyógyszerészek Lapja.
Hazai Ipar.
Herkules.
Hitelezők Upja.
Ipar és Kereskedelem.
Iparfejlesztés.
Jegyzők Lapja.
JusticU.
Kávéssegédek Szaklapja.
Kerámia«
I Kerékpár- és Motorsport
I Kereskedóiíjak Upja.
I Kivándorlási Értesitó. (Magyar és hor-
' vát ny.)
I Klub-Élet (Kőnyomatú.)
i Koesigyártó Ipar.
I Könyvkereskedők Upja.
Közegészség. (Ez évben szünetelt ; 1908-
I ban újra megindult.)
Közforgalom.
Közigazgatási Közlöny.
Központi Mercur. Central-Mercur. (M.
és német.)
Községi Biró.
Magyar Ásványvíz- és FOrdószemle.
(Folyóirattá vált.)
Magyar Biztosító.
Magyar Fém- és Gépipar.
Magyar Festóipar.
Magyar Gépipar.
Magyar Iparosok Upja.
Magyar Iparteehnika.
Magyar Kisiparos. (Folytatása lett a
Magyar Ipartechnika.)
Magyar Kő- és Márványujság.
Magyar Közgazdaság.
Magyar Külkereskedelmi Szemle. Export-
Courrier.
Magyar Lisztkereskedő.
Magyar Malom- és Gazdasági Értesítő.
Magyarországi Borbély- és Fodrászsegédek
Szaklapja.
Magyar Posta. (Folytatása lett : Magyar
Posta és Közlekedés.)
Magyar Posta és Közlekedés.
Magyar Sütők Upja.
Mezőgazdasági Gépész.
Műszaki Világ. (Kőnyomatú.)
Nagy-Budapest
Országos Kereskedelmi Közlöny.
Országos Táncztanitók Közlönye.
Orvosi Közlöny.
Összetartás.
Pénzintézeti Tisztviselők Upja.
PénzUjság.
Pinezér Munkás.
I A Rajz.
Rendőri Upok. (Folytatása : Közbiz-
I tonság.)
; Sirius Időjós.
I Szabadalmi Értesitó.
I Szabadalmi Újság.
A Színpad.
I Szövetkezzünk. (Beleolvadt az Uj Up
' vasárnapi kiadásába.)
Szövetségi Értesítő.
, Takarékpénztári Közlöny.
Teehnologlal Lapok.
A Tennésiet
TOzrandészeti Közlöny. (Havi folyóirattá
változott.)
Vásárcsarnoki Híradó.
Vaskereskedők Lapja.
A VegyészeU Munkás. (Havi folyóirattá
lett.)
Vendéglősök és Kávésok Közlönye.
Világosság.
összesen 82.
VIDÉKEN.
Cséplölparosok Upja« (B.Osaba.)
Délmagyarországi Kereskedők Lapja. (Te-
mesvár. )
Gazdák Lapja. (Szatniár.)
Iparos Lap. (Szatmár.) (Folytatása lett:
Szabadság.)
Iparosok Lapja. (Nagy- Károly.)
Jó Szerencsét. (Selmecz bánya.)
Kéményseprő Segédek Hírlapja. (Pápa.)
Kerületi Ertesftő. (Ruttka.)
Magyar Iparosok Lapja. (Debreczen.)
Magyar Műkertész. (Szeged.)
Munka, (űzd.)
Nyugatmagyarországl Gazda. (Szombat-
hely.)
Palánkai Sportlap. (Palánka.)
A Plnczér. (Nagyvárad.)
Ref. Zeneközlöny. (Sárospatak.) (Foly-
tntáHa : Protestáns Zeneközlöny.)
Rendőri Lapok. (Szatmár.)
Sütőmunkások Szaklapja. (Szeged.)
Székely Iparos. (Marosvásárhely.)
összesen 18.
VIII. NEM POLITIKAI TARTALMÚ
LAPOK.
BUDAPESTEN.
Az Erzsébetváros.
Kültelek.
Magyar Újság.
Székesfőváros.
Összesen 4.
VIDfiKEN.
Abauj-Szántó és Vidéke. (A. .Szántó.)
Ada! Néplap. (Ada.)
Ada-Moholi Közlöny. (Ada.)
Alföldi Hirlap. (Szohiok.)
Aradhegyalja. (Horosjenö.)
Aszod és Vidéke. (Aszódi.)
Báet-Kulal Hírlap. (Kala.)
Báet-Topolyal HMap. (B.-Topolya.)
BalatonmelMd Lapok.
Balatonsarok. (Somogy-Kéthely.)
Barst Ellenőr. (Aranyos-Marót.)
Barst Hírlap. (Aranyos-Marót.)
Bekésmegyel Hírlap. (B.-aiaba,)
Bereg. (Beregszász.)
Beregi UJság. (Bei^^szász.)
Budafok és Vidéke. (Budafok.)
CseglédI Hlrlj^». (Czegléd.)
Csongrádi UJság. (Ostmgrád.)
Csongrádi Lap. (Osongrád.)
Csongrádmegyei Hlrli^ (Szentes.)
Csorgó és Vidéke. (Osurgó.)
Délvidék. (Versecz.)
Dunántúli Közlöny [Mezőföldi Hirlup].
(Siófok.)
Felső-Borsod. (Sajó-Szent- Péter.)
Felvidék. (Beszterczebánya.)
Felvidéki Hírlap. (Eperjes.)
Felvidéki UJság. (Zsolna.)
Fiumei Szemle. (Fiume.)
Fogaras és Vidéke. (Fogaras.)
OödöUŐ és Vidéke. (Gödöllő.)
Határőrvidék. (Karánsebes.)
Hatvan és Vidéke. (Hatvan.)
Hatvani Hírlap. (Hatvan.)
Heves és Vidéke. (Heves.)
Homonna és Vidéke. (Homonna.)
Kis-Küküllő. (Dicsó-Szent-Márton.)
Kispest és Vidéke. (Kispest.)
Kispesti Napló. (Kispest.)
Klspest-Szentlőrlnezi Lapok. (Kispest.)
Közérdek. (Kun-Szent -Márton.)
Közérdek. (Újpest.)
Kunszentmárton és Vidéke. (Kim-Szent-
Márton.)
Magyar Paizs. (Zala- Egerszeg.)
Marczali. (Marczali.)
Margittá és Vidéke. (Margitu.)
Marosujvár és Vidéke. (Maroeujvár.)
Mezőföldi Hirlap. (Székesfehérvár.)
Folytatása lett: Dunántúli Közlöny.
Monor és Vidéke. (Monor.)
Nagybánya és Vidéke. (Nagybánya.)
Nagysomkút-Erdőd Vidéke. (Nagyi^omkút-
Nagybánya.)
Nyíregyházi Hétfői Hirlap. (N\nrcg.vhájA.)
Nyírvidéki Hirlap. (Nyiregyháza.)
Orsóval Hirlap. (Orsova.)
Országos Ellenőr. (Kecskemét.)
Ózd és Vidéke. (Ozd.)
Ózdi Hirlap. (Ozd.)
Palánka. (Palánka.)
Pápai Upok. (Pápa.)
Ráozkevel Közlöny. (Ráczkeve.)
Rákos Vidéke. (R. -Szent- Mihály.)
Siabadság. (Székesfehérvár.)
Szarvas és Vidéke. (Szarvas.)
Székelykeresztűr. (Székelykeresztúr.)
Szentes és Vidéke. (Szentes.)
Testvériség. (Szombathely.)
Tiszavidék. (Csongrád.)
Tiszavidék. (Szohiok.)
Tordai Hírlap. (Torda.)
Vajdahanyad és Vidéke. ( Vajda. Uunyad.)
Folytatása lett: Vajdahanyad.
Vasmegyei Szemle. (Szombathely.) Foly-
tatása lett: A Munka.
Veszprémi Ellenőr. (Veszprém.)
Vlsó és Vidéke. (Felső- Visó.)
Zemplén-Tokaji Újság. (Tokaj.)
összesen 73.
Budapesti Vásárcsamok-Ujság. (Főlapja
volt: Nagy-Budapest)
Egészségügyi Mérnök. (Főlapja volt:
Magyar Iparteehnlka.)
Közlekedés. (Főlapja volt: M. Posta.)
Magyar Pályázati Ertesltó. (Kőnyomatú ;
I főlapja volt: Magyar Pályázati Közlöny.)
összesen 0.
I VIDÉKEN.
Aradvármegyei Gazdasági Egyesület Fo-
gyasztási és Értékesítő Szövetkezetének
1 Üzleti Értesítője. (Főlapja volt : Aradi
! Gazda.) (Arad.)
Politikai Ellenőr. (Főlapja volt : Országos
Ellenőr.) (Kecskemét.)
összesen 2.
IX. HIVATALOS LAPOK.
BUDAPESTEN. ■
A Budapesti M. Klr. Államrendőrség
Hivatalos Upja.
Bűnügyi Értesitő.
összesen 2. |
X. HIRDETÉSI LAPOK. !
Xn. ALKALMI LAPOK.
BUDAPESTEN.
Nemzeti Turf.
Az Ügyeletes. (Kőnyomatú.)
Összesen 2
BUDAPESTEN.
Budapesti Szobaujság.
Jegyesek Lapja.
Magyar Pályázati Közlöny.
Magyar Va»- és Gép-Piacz. Ung. Eisen-
und Maschinen- Markt.
A Mulató Budapest
Vásár-Ujság.
összesen (J. '
VIDÉKEN.
VIDÉKEX.
Lugosi Színházi Lapok. (Lugas.)
Péczel. (Péczcl.)
PÖStyén. Pistyan. (Pöstyrn.)
Színészet (Nyiregyháza.)
Színház. (Kolozsvár.)
Színház. (Makó.)
I Színházi Újság. (Nagyvárad.)
Színházi Újság. (Szarva».)
TátrafOrdők. (Igló.)
Trencsén-Teplitz. (Trencsén-Teplitz. )
összesen 10.
A Béka. (Pécs.)
Szegedi Expres»-Hlrdető. (Szeged.)
Ingatlanok Vásárja. (Szá.sz város.)
Szentesi Hirdető Újság. (Szentes.)
összesen 4.
XI. VEGYES MELLÉKLAPOK.
BUDAPESTEN.
Artista-Lap. (Főlapja volt : Das Artisten-
blatt)
Baromfltenyésztési Lapok. (Főlapja volt :
Állattenyésztési és Tejgazdasági Upok.)
TÖBBNYELVŰ LAPOK.*
BUDAPESTEN.
Általános Műszaki Értesitő. (Alig. Tech-
nischer Anzeiger.) (Magyar ós német.]
Az Épitőmunkás melléklapja : Stavltel'sky
Robotnlk. [M. és tót]
Igazság. Gerechtigkeit [M. és n. czímíí ;
tartalma német.]
Kivándorlási Értesitő. [M. és horvát.]
* Fel vannak vév^ fő nyelvük hírlapjai kősó ;
a IHtzámot e rovat nem gyarapítja.
6
KOiponti Mtrcur. Central-Mercur. (M.
C8 n.]
Magyar Festóipar. [M., n. és franczia.]
Magyar K6- és Márvinyujság. Ung.
Stein- und Marmorzeitung. [M. és n.]
Magyar Külkereskedelmi Szemle. Export-
Courrier. [M., ii., franczia és antçol ny.]
Magyar Lisztkereskedő. Der Ùng. Mehl-
händlcr. [M. és n.]
Magyarország és A Nagy Világ. Ungarn
und die Weite Welt. [M. és n.]
Magyar Sütők Upja. [M. és n.]
Magyar Vas- es Gép-Plaez. Ung. Eisen-
und Maschinen-Markt. [M. és n.]
Vásárcsarnoki Híradó. [M. és N.]
Vásár-Ujság. Marktzeitung. [M. és n.]
összesen 14.
VIDÉKEN.
Fiumei Szemle. (Fiume.) [Magyar és olasz.]
Palánka. (Palánka.) [M. és n.]
Pöstyén. Pistyan. (Pöstyén.) [M. és n.]
Trenesén-Teplitz. (T-Teplitz.) [M. és n.]
összesen 4.
II.
Xémel nyelvnek.
n) POLITIKAI TARTALMÚAK.
VIDÉKEN.
Der Freie Bürger. (Soi)ron.)
Neae Werschetzer Zeitung. (Versecz.)
Ruthenische Revue. (Bécs— Sopron.)
Werschetzer Geblrgsbote. (Versecz.) i
Összesen 4. i
b) SZAKLAPOK ÉS VEGYESTART AL- ,
MÚAK.
BUDAPESTEN. I
Budapester Anzeiger. (Kőnyoma tu.)
Der Feldarbeiter.
Die Finanzielle Wacht. '
Oest-Ung. Journal. (Az Ung. Handels- 1
blatt és a Finanzielle Blätter lenyomata.) |
Ungarisches Handelsblatt.
Ungarische Medizinische Presse. |
Volkswirtschaftliche Sonntags-Revue.
Volkswirtschaftliche Zeitung.
Zur Börsenlage.
összesen 9. ;
VIDÉKEN.
Alibuiiarer Wochenblatt (Alibmiár -
Versecz.)
Balneologlsche Revue. (Sopron.) Főlapja
volt : Intematloiuűe MlneralqueUeii-Zettaog.
Der Chauffeur. (Pozsony.)
Die Eherechtsreform. (Lajta-UjfaliL)
Der Floh. (Versecz.)
Hódságer Zeitung. Hódsági Újság. (Hód.
sag.)
Karansebeser Wochenblatt (Karánsebes.)
Oesterreiehlsehe Briefmarken-Zeitung.
( Bécs — Pozsony. )
Oesterreiehisch-Ungarisches Leder-BUtt
(B<^s — Sopron.)
Perjamos und Umgebung. (Perjámos.)
Pharmazeutlsohe Rundschau. (Bécs-
Sopron.)
Progress. (Sopron.)
Unser Kind. (Bées— Sopron.)
Wetterkalender fflr Ungarn. (Liptó—
Rózsahegy.)
összesen 14.
m.
Horvát nyelvűek.
a) POLITIKAI LAPOK.
VIDÉKEN.
NovI List (Fiume.) Folytatása: Riecki
Novt List
összesen 1.
IV.
Szerb nyelvűek.
a) POLITIKAI TARTALMÚAK.
BUDAPESTEN.
IIPETE^IA.
Összesen 1,
VIDÉKEN.
HAUIE AOBA. (Újvidék.)
CAAAIUIfcOCT. (Nagykikiuda.)
összesen 2.
b) SZAKLAPOK ÊS VEGYES TARTAL-
MÚAK.
VIDÉKEN.
HAPOAIÜI MAC. Népsz^iva. Volks-
fltimme. (Ujvidók.)
1.
V.
Roináu nyelvűek.
a) POLITIKAI TARTALMÚAK.
VIDÉKEN.
Ck>ntrola. (Temesvár.)
Drapelul. (Lúgos.)
Gazeta dl Dumineoa. (Szilágy-Somlyó.)
Tovarasla. (Vajda<Hunyad.)
összesen 4.
b) SZAKLAPOK £S VEGYES TARTAL-
MÚAK.
VIDÉKEN.
BanatuL (Lúgos.)
De^teptarea. (Brassó.)
Dreptatea. (Brassó.)
MeseriasuL (Lúgos.)
Renalterea. (Karánsebcs.)
Összesen 5.
B) Uj hírlapok.
I.
Magyar iiyelvAek.
L POLITIKAI NAPILAPOK.
BUDAPESTEN.
A Hir. FeL szerk. Braun Sándor. Tul.
ny. »A Nap« ujságvállalat. I. évf. Ára Ití
kor.
összesen 1.
VIDÉKEN.
Fiumei Napló. (Fiume.) Szerk. Ny. Mohó-
vich Ernőd. I. évf. Ära 14 kor.
Fiumei UJság. (Fiume.) Fel. szerk. Csoór
Gáspár. Kiadóiul, saját lapvállalat. Ny. No-
vak Arthur. I, évf. Ära 10 frank.
Független Szabolcsi UJság. (Nyíregyháza. )
Fel. szerk. Inczédy Lajos ; segédsz. Hollósi
Ödön. Tul. Inczédy és Jóba László. Ny.
Jóba Elek. I. évf. Ära 12 kor.
Komárom és Vidéke, Független Hiriap.
(Komárom.) Fel. szerk. Teller Kálmán. Tul.
ny. »Pannónia«. I. évf. Ära 8 kor.
Szabolcsvármegye. (Nyíregyháza.) Szerk.
tul. Vajda Dezső. Ny. Tóth Sándor és Tsa.
I. évf. Ära ?
összesen 5.
IL POUTIKAI HETILAPOK.
BUDAPESTEN. j
18C7. Fel. szerk. dr. Halinai Elemér. Ny. |
»Orsz. Központi Községi kny.« I. évf. Ära j
20 kor. I
A Hétfő. Fel. szerk. Petri Arthur. Ny. i
»IJlobus«. I. évf. Ära 4 kor.
Munkaadó. Szerk. Dóri Ottó. Kiadó : A
Magyar Építőiparosok Orsz. Szövetsége. 1
Ny. a »Molnárok Lapja« ny. I. évf. Ära ? 1
Nagy- Magyarország. Szerk. tul. Szemző
A. János. Ny. »Pátria«. I. évf. Ära 6 kor.
A Tudósító. Főszerk. Koch Arnold ; fel.
szerk. Pogány Jakab. Könyomatú ; ny. ?
I. évf. 2 szám ára 200 kor.
UJ Szemle. Főszerk. Blaskovích Sándor.
Fel. szerk. Ambrus Zoltán. Ny. »Franklin«
társ. I. évf. Ära ?
összesen 0.
VIDÉKEN.
Hajdúzászló. (Debreczen.) Fel. szerk.
Rostkovitz Artúr. Ny. a város kny. I. évf.
Ingven.
A Hétfő. (Arad.) Szerk. Honig Ottó. Tul.
Mahos Ägoston. N}'. Zlinszky István. I. évf.
Ära 8 kor.
Lugosi Hiriap. (Lúgos.) Fel. szerk. Tóth
Elek. Tul. saját lapvállalat. Ny. a »Süd-
Ungarn« ny. I. évf. Heti 2 szám. Ära
12 kor.
Magyar Határőr. (Nagyszeben.) Fel. szerk.
Cseh I-ajos. Ny. [Kolozsvár:] Gombos Fe-
rencz. I. évf. Ära 8 kor.
A Mi Lapunk. (Lúgos.) Szerk. tul. Teleki
András. Ny. a »Südungam« ny. ( = Hiisvéth
és Hoffor.) 1. évf. Heti 2 szám. Ära
12 kor.
őrszem. (Csíkszereda.) Szerk. dr. Ujfalusí
Jenő. Ny. Létz János. I. évf. Ära 8 kor.
Szakolczal Határőr. Felsőmagyarországi
I^j>ok. (Szakolcza.) Fel. szerk. dr. Cj'ikos
Mihály. Kiadó: Weisz Sámuel. Ny. [Nyitra:]
Lőwy Antal. 1. évf. Ära 8 kor.
Tiszavidéki UJság. (Szolnok.) Szerk. Szűcs
CJéza. Ny. Wachs Pál. I. évf. Ära 8 kor.
Vasmegyei Hiriap. (Szombathely.) Szerk.
tul. Gaszner Imre N. Ny. (»ahricl Ägoston.
l. évf. Ära 10 kor.
összesen 9.
m. VEGYESTARTALMÚ KÉPES
LAPOK.
BUDAPESTEN.
HaaEám. Fôszerk. Sinay Gusztáv ; fel.
Hzerk. Gelseí Bíró Zoltán. Ny. a »Hazám«
vs a »Birosagi Szemle« ny. I. évf. Félhavi.
Ara 20 kor.
A Kor. Szerk. Kogutowicz Károly. Tul.
Demjén Lajos. Ny. Homyánszky Viktor.
I. évf. Félhavi. Ara 16 kor.
Az Olló. Szerk. kiadó Bátsi Ballá Jenő.
Kőnyomatú.
Szoetallzmus. Szerk. Garami Ernő. Ny.
»Világosság.« I. évf. Félhavi. Ära 7 kor.
összesen 4.
IV. VALLÁS- ÊS NEVELÉSÜGYI S IFJÚ-
SÁGI LAPOK.
BUDAPESTEN.
Magyar Diákok. Szerk. Görög Kálmán.
Tul. saját lapvállalat. Ny. [Czelldömölk :]
Dingnreve. I. évf. Minden második szom-
baton. Ára 6 kor.
összesen 1.
VIDÉKEN.
Gyermekvilág. (Kolozsvár.) Szerk. »Gás-
j)ár bácsi.« Ny. Ujhelyi-fcle[ny. I. évf. Heti.
Ära 4 kor.
Ifjúsági Lapok. (Szoiubathely.) ös.«ze-
állítják : Herman György és Somogyi Géza.
Ny. Geist Márton. I. évf. Havi 2 szám.
Ara?
Üres órák. Szünidei lap. (Szécsény.) Szerk.
Barcza Ferencz. Ny. Glattstein Adolf. I. évf.
Heti. Ara : 10 szám 2 kor.
Világnyelvek. (Debreczcn.) Szerk. »egy
növendék.« Ny. Hoffmann és Kronovitz.
I. évf
összesen 4.
V. SZÉPIRODALMI ÊS VEGYES TAR-
TALMÚ LAPOK.
BUDAPESTEN.
Budapesti Posta. Fel. szerk. dr. Vértes
József. (Gépírású.) Hetilap.
Gondolatcsarnok. Szçrk. Jancsó Béla.
Ny. Níigcl István. I. évf. Heti. Ara 12 kor.
A Jelen. Szerk. Radnai Rudolf és Hajós
Béla. Ny. »Jókai* ny. I. évf. Félhavi. Ara
8 kor.
Szent József Lapja. ( Előbb : Katholikus
Magyarország.) Fel. szerk. Szentesy Alfonz.
Ny. »Athenaeum«. V. évf. Félhavi. Ära
12 kor.
Ug«t Fel szerk. Baán Jenő. Ny. »Urá-
nia«. I. évf.
összesen 5.
VIDÉKEN.
Hangulat (Kolozsvár.) Szerk. Makkos-
Hettyei Settner Tamás. Ny. Ajtai Kováca
Albert. I. évf. Heti. Ära 14 kor. 40 filL
n 1.
VL HUMORISZTIKUS LAPOK.
BUDAPESTEN.
Deres. Fel. szerk. Huszár Károly. Ny.
»Stephaneum«. I. évf. Heti. Ära 12 kor.
összesen 1.
\aDÉKEN.
Bomba. (Szabadka.) Fel. szerk. »Lámpása.
Ny. Lipsit és Tsa. I. évf. Heti. Ära 3 kor.
Dongó. (Hódmezővásárhely.) Fel. szerL
»Fullánk«. Ny. és kiadja a »Vásárhelyi
Reggeli Újság« ny. I. évf. Heti. Ära ő kor.
Dunántúli Puska. (Szekszárd.) Szerk.
»Vizipuskás«. Tul ny. Kaszás Sándor. I. évf.
Heti. Ara 4 kor. 80 fill.
Fulánk. (Kas8.a.) Fôszerk. »Darázs«, fel.
szerk. »Dongó«. Ny. Werfer Károly. I. évf.
Heti. Ära 3 kor.
Kalapács. (Maros- Vásárhely.) Fel. szerk.
Csunocri Leo. Ny. Hirsch Mór. I. évf.
MenykO. (Szabadka.) Szerk. Képes Tibor.
Ny. (Palánka) Csemicsek Imre. I. évf. Heti.
Száma 4 fillér.
Paprika JancsL (Arad.) Szerk. »Szőke
bácsi.« Ny. Kalmár Nándor és Társai.
I. évf. Heti. Száma 2 f.
Rendezett Tamás. (Üjpest.) Szerk. »Pol-
gár és Magyar«. Ny. »Szabadság« ny. I. évf.
Heti. Ara 12 kor.
Szegedi Paprika. (Szeged.) Szerk. Damó
Oszkár és Tóth Zoltán. Ny. Endrényi Imre.
I. évf. Heti. Ära 6 kor.
I összesen 9.
I Vn. SZAKLAPOK.
I BUDAPESTEN.
I AlUlános Pénzügyi VállaUt Fel szerk.
j Weisz Vilmos. Ny. ? I. évf.
Budapesti Tejgazdasági Lapok. Fel. szerk.
I Szálai Oszkár. Ny. Márkus Samu. I. évf.
I Havi 2 szám. Ära 4 kor.
egyetemes Döntvénytár. [Ezelőtt: Grill-
féle Döntvénytár.] Szerk. dr. Cryomai Zsig-
mond és Edvi Illés Károly. Ny. »A Nap«
ny. I. évf. Félhavi. Ára 10 kor.
Fazekas-Ipar. Szerk. tul. Illés József.
Ny. »Athenaeuui«. I. évf.
A Földmunkás. Főszerk. Mezőfi Viluios ;
fel. 8Z. Ladányi J. Kiadó : Orsz. Munkás-
védő Szövetség. Ny. »A Nap* ny. I. évf.
Heti. Ara 4 kor. 80 fill.
Handicap. Fel. szerk. Deutsch Zsigmond.
Kiadó Vágó Géza. Ny. Löbl Dávid. I. évf.
Ara 20 kor.
Ház- és Telektulajdonosok Lapja. Szerk.
Balázs József. Tul. saját vállalat. Ny.
Neuwald Illés. I. évf. Heti. Ára 10 kor.
Helios. Mozgófényképipari és színházak
érdekeit felölelő szaklap. Szerk. ? tul. ?
Ny. »Thalia«. I. évf. Félhavi. Ára 12 K.
Kisbirtokosok Lapja. Szerk. Huszár Jenő.
Tul. Földes Béla. Ny. Wodianer F. és Fiai.
I. évf. Heti. Ara?
Konyhaművészet Szerk. Hevessy Adolf.
Ny. Hlókai« ny. I. évf. Havi 2 szám. Ära ?
Könyvkereskedelem. Szerk. kiadó Lőrincz
Emő. Ny. Wodianer F. és Fiai. Félhavi.
Ära 6 kor.
A Magyar Bútor. Fősz. Gyömről M. Manó.
fel. sz. Gödé Jenő. Kiudó a Bútorkeres-
kedők Orsz. Egyesülete. Ny. ».Jókai« ny.
I. évf. Félhavi. Egysl. tagoknak ingyen ;
különben ára 5 kor.
A Magyar Fogtechnikus. (Der Ungarische
Zahntechniker ez. melléklappal.) Főszerk
Róna Imre ; fel. sz. Dick János. Kindó :
Budapesti Fogniü vészek Egylete. Ny. »Ura-
nia«. I. évf. Kgyl. tagoknak ingyen.
Magyar Föld. Szerk. tul. Kövesdy Jenő.
Ny. [Nagy-Kanizsa] Fischel Fülöp fia ;
utóbb TBpest] Weiss L. és fia. T. évf. Fél-
havi. Äi'a 10 kor.
Magyar Ipartechnika. (Előbbi czíme :
Magyar Kisiparos.) II. évf.
Magyar Magántisztviselő. Szerk. Székely
Imre. Kiadó : a Magántisztviselők Otthona.
Ny. »Cílobus« ny. I. évf. Félhavi. Ära
4 kor.
Magyar Rendőri UJság. Fel. szerk. Par-
laghy Aladár. Ny. »Anglo« ny. I. évf. Heti.
Ära 20 kor.
Munkásblztosftási Közlöny. Szerk.? Ki-
adja a M. kir. Állami Munkásbiztosítási
Hivatal. Ny. a »Pesti kny. r.-társ.« I. évf.
Heti. Ara Í0 kor.
Országos Forgalmi Közlöny. Szerk. Badó
Sándor. \y. Fritz Armin. I. évf. Kétheti.
Ära 10 kor.
Szabad Művészet Szerkesztik: Benczc
Fcrcncz és Szalkay Gusztáv. Ny. Wisinger
J. Félhavi. Ara 8 kor.
A Színpad. Szerk. ? Nv. »Bercsényi« ny.
I. évf.
Szövetségi Értesítő. Szerk. Szentíványi
Károly ; tul. az Orsz. Kath. Szövetség.
Nv. ^Stephaneum«. I. évf. Kétheti. Ära
ló kor.
Társadalmi Forradalom. Szerk. Kaszás
Ferencz. Ny. 'Jókai« ny. I. évf. Havi
2 szám. Ära 2 kor. 40 fill.
Zsldő Élet. Fel. szerk. Bokor Arnún ;
szerk. dr. Singer Iaío. Ny. Fried és Krakauer.
I. évf. Heti. Ara 10 kor.
összesen 24.
VIDÉKEN.
Debreczen Este. (Debreczen.) Szerk. és
kiadók Pálffy József és Dezső Ernő. Ny. a
város ny. I. évf. Napilap. Ara ?
Előre. (jUi.est.) Szerk Békefi Sándor,
ny. »Szabadság.« I. évf. Heti. Ära 12 kor.
Az Erdő. (Temesvár.) Szerk. Török Sán-
dor. Kiadó az Orsz. Erdi^szeti Egv-esülct
Ny. Uhrmann Henrik. I. évf. Félhavi lap.
Ära 4 kor.
Iparos Lap. (Szatmár.) Főszerk. Glatz
József. Fel. sz. Polonyi Albert. Ny. Nemes
András. I. évf. Heti. Ära 0 kor. — Folyta-
tása : Szabadság.
Iparosok Lapja. (Nagy- Károly.) Fel.
szerk. Simkó Aladár. Tul. ny. Sarkadi N.
Zsigmond. I. évf. Heti. Ära ."> kor.
Jegyzői Közlöny. (Lúgos.) Fel. szerk. a
Krassó-Szön^nyvármegyei Kíizségí és Kör-
jeí.'yzők Egj'esületének elnöksége. Ny.
Sziklny L;ijos. I. évf. Havi 2 szám. Ära
4 kor.
JÓ Szerencsét. (Selraeczbánya.) Szerk.
Lits<:hauer Laios. Nv. Círohmann Gvula.
I. évf. Heti. Ara 12' kor.
Kassal Munkás. (Kassa.) Fel. sz. Porosz
Mihály. Kiadó a Felsőmagyarországi Szo-
oziáldemokrata Párt. Ny. László Béla.
I. évf. Ara 3 kor.
Katonai UJság. (Szeged.) Fel. szerk.
Újlaki Antal. Nv. Várnay Lajos. I. évf.
Közjegyzői Segédek Közlönye. (Nagylak.)
Fel. szerk. tul. Bobinszky Adolf. Í. évf.
Félhavi. Ära 12 kor.
Magyar Gambrlnus. (Nagybánya.) Szerk.
Singer Jakab. Kiadó a M. Sörkereskedők
Orsz. Egyesülete. Nv. Morvay Ciyula. T. évf.
Félhavi. Egysl. tagoknak ingyen : külön-
btm ára 10 kor.
10
Magyar Könyvujság. (Debreczen.) Szerk.
tul. Balassa Sándor. Ny. Hoffmann ós Kro-
novitz. I. évf. Félhavi. Ara fi kor.
A Magyar Szent Korona Országai Vasutas
Szövetsége Mlskolczl KerOletének Hivatalos
Közlönye. (Miskolcz.) Fel. szerk. Gyurkovics
Béla. Ny. »László« ny. I. óvf. Havi 2 szám.
Ära ?
A Munka. (Szombathely.) Szerk. Nagy
József ; kiadó : Orsz. Iparospárt. Ny. a
»Vasvármegye« ny. I. évf. Heti. Ära 12 kor.
Szatadság, iparoslap. [Előbbi czimc :
Iparoslap.] (Szatmár.) Fel. szerk. Polonyi
Albert. Ny. »Pázmány-sajtó«. Heti. Ara
« kor.
összesen ■ 15.
VUI. NEM POLITIKAI TARTALMÚ
LAPOK.
BUDAPESTEN.
Budapest Környéke. Fel. szerk. Csics
Ödön ; kiadó nemes Hoffmann Móricz. Ny.
Markovits és Garai. I. évf. Heti. Ara 10 kor.
Szabad Sajtó. Fel. szerk. Tóth Pál Kiadó :
»Szabad pajtó« irod. r.-társ. Ny. Wagner
Ferencz, utóbb az »Árpád« kny. Félhavi.
Ara
Vlrradás. Szerk. dr. Szakolezai Árpád.
Kiadó : Orsz. Polgári Iladikális Párt. Ny. j
»Urania«. I. évf. Heti. Ara 3 kor. !
összesen 3. !
vidí:ken. ;
Csángó UJság. (Hosszúfahi.) Fel. szerk. j
dr. Kozma Miklós. Xy. Jaiicsó János. |
l. évf. Heti 2 szám. Ara 4 kor. '
Dunamellék. (Ercsi.) Fel. szerk. és kiadó- j
tul. Fehér Márkiisz. Ny. Fehér Miklós. I. \
évf. Félhavi. .4.ra 8 kor. !
DunántúU Közlöny. fMezóföldi Hirlap.] ,
(Siófok.) Fószerk. ifj. Kohn (iyula ; fel.
szerk. Békefi Sándor. Ny [Sz.-Fehérvárott] !
a »Székesfehérvár és vidéke«! kny. i
Egyesüljünk, ((gyöngyös. Fel. .szerk. |
Habiis József. Tul. 30-as bizottság. Ny.
Sima Dávid. f. évf. Heti. Ara 4 kor. 20 fill.
Hajdúnánási Újság. (II.Nánás.) Fel.
szerk. dr. Berenesy János. Ny. Bnrtha i
Imre. T. rvf. Heti. Ara 8 kor.' i
Halas. (Kis-Kiin-Hala.s.) Fö.szerk. Kozics
István; fel. sz. Nagy Szeder István;,
kiadó Kővári Antal. Ny. Prager Ferencz.
I. évf. Heti. Ara 4 kor.
A Hétről. (Kis- Jenő.) Fel, szerk. dr. Szimo- .
ni.sz László ; társsz. Sófalvi Ferencz. Ny. |
özv. Gallovich Dczsőné [Kis-Jenő — Erdő-
hegy.] I. évf. Heti. Ära 8 kor.
Jánosháza és Vidéke. (Jánosházo.) Fel.
szerk. dr. Marton Adolf ; segédaz. Nov&k
PáL Ny. [Czell-Dömolk] Dinkgreve Nándor.
I. évf. Heti. Ara ?
K6r6svölgy. (Boros-Sebes.) Szerk. Hajdú
József. TuL ny. »Urania«. I. évf. Heti
Ara 8 kor.
Magyar Tenger. (Siófok.) Szerk. Torapa
Béla; tul. ny. Weisz Lipót. I. évf. Heti
Ara 8 kor.
Nagyatádi Hírlap. (N.-Atád.) Szerk. dr.
Neubauer Ferencz. Ny. Benyák János*.
I. évf. Heti. Ära 8 kor.
Nyltra. (Nyitro.) Szerk. kiadó Miklós
Tibor. Ny. Kapsz Géza és Kramár Yilnioe.
T. évf. Napi. Szária 4 fill.
Az őrség. (Osikszeroda.) Szerk. Zöldr
Lajos. Ny. Szvoboda József. I. évf. Félhavi
Ara 6 kor.
Pásztói Hírlap. (Pásztó.) Fószerk. Ung
János ; fel. szerk. Szabó Károly. Ny.
Nigrinyi Ferencz. I. évf. Heti. Ara 8 kor.
POstyénl Upok. (Pöstyén.) Szerk. Szabó
Lnjos. Ny. [Nyitra :] liôwy Antal. L évf.
Heti .Ara* 8 kor.
Prlvlgye és Vidéke. (PriW^gre.) Szerk.
Szabó Lajos. Ny. [Nyitra :] Lówy .AnUl.
Sárbogárd és Vidéke. (Sárbogárd.) Szerk.
Nagybölöni Bakó Bálint. Ny. Spitzer
Jakab. I. évf. Heti. Ara
Sárospataki UJság. (Sárospatak.) SzerL
tul. Radil Károly. Ny. a sárospataki fő-
iskola betűivel Radil K. I. évf. Heti Ara
8 kor.
Szamosujvár és Vidéke. (Szamosujvár.)
Szerk. tul. dr. Gopcsa Jakab. Ny. »Aurom*
( = Todorán Fndre). I. évf. Heti! Ara 8 kor.
Szenlcz-Mlava és Vidéke. Felső magynr-
országi Lapok. (Szenicz.) Szerk. dr. G.vikos
Mihály. Ny. [Nyitra :] Lówy Antal. I. évf.
Heti. Ara?
Törökbecse. (Törökbecse.) Szerk. Zászló
B. Benő. Ny. Jovanovits Oida. I. óvf.
Heti. Ara 8 kor.
Törökbecse és Környéke. (Törf;kbec<¥.)
Szerk. Varga Ferencz. Ny. [N.-Kikinda:]
Kiadói ny. = Szegji'akov Iván. I. évf.
Heti. Ara 8 kor.
Újpest. (Újpest.) Szerk. Ncgyedi-Szabó
Béla és Miklós Móricz. Ny. »Szabadság«.
I. évf. Heti. Ara 6 kor.
Újvidéki Hírlap. (A Palánkai HlrUp le
Dvonuila.) Szerk. ny. [Palánka :] Csemicaek
1 rnre.
összesen 24.
11
IX. HIVATALOS LAPOK.
VIDÉKEN.
KiáUftási Lapok. (Temesvár.) Szerk. dr.
Bodor Antal. Ny. Csendes Jakab. I. évf. . . .
összesen 1.
X. HIRDETÉSI LAPOK.
BUDAPESTEN.
Hirdetők Upja. Szerk. Ribényi Antal.
Tul. Holbesz József. Ny. Müller Károly.
J. évf. Heti. Ara 4 kor.
Magyar Pályázati Értesítő 6s Munka-
közvetitő. Főszerk. Bleyer Vilmos ; fel.
Hzerk. Biró Adolf. Ny. ifj. Kellner Emô.
I. évf. Heti. Ära
összesen 2.
VIDÉKEN.
Erdélyrószi Kereskedelmi Tadősftő. (Ko-
lozsvár.) Szerk. kiadó Sólyom Dezsó. Ny.
»Szt. Bonaventura« kny. I. évf. Félhavi.
Ára 6 kor.
Ingyen UJság. (Szombathely.) Szerk.?
Ny. a »Vasvármegye« kny. I. évf. Meg-
jelenési ideje ? Ära ?
összesen 2.
XL VEGYES MELLÉKLAPOK.
VIDÉKEN.
Az »UJ Up« Kolozsvári MeUéklete. (Ko.
lozsvár.) Szerk. P. Trefan T^eonard. Ny.
»Szt. Bonaventura« nv. I. évf. Napi.
Az »UJ Up« Pécsi* MeUéklete. (Pécs.)
Ny. Wessely és Horváth, Ï. évf. Napi.
összesen 2.
XU. ALKALMI LAPOK.
BUDAPESTEN.
Fodor és Vidéke. Fôszerk. Kereszty Ist-
van, fel. szerk. Anisz Aladár. Nj'. »Világos-
ság'*. Egyetlen szám.
Httvtevölgyi Legfrissebb UJság. Fel. szerk.
»Director«, Ny. Bichler I.
A János. Szerk. »Valaki«. Ny. »Világon,
ság« ny.
Revolvero Di Camevale. (Kőbánya.) Szerk.
»Signore Februario«. Ny. »Klső Kőbányai
kny.« Goldschmied A. Egyetlen szám.
összesen 4.
VIDÉKEN.
Eleven UJság. ( Hajdú -Szoboszló.) Szerk.
Nagy Zoltán. Kiadó a Szoboszlai Nőegylet.
Ny. Plósz Gyula. Egyetlen szám. Ara
20 mi.
Eleven UJság. (Zilah,) Szerk. dr. Szász
Antalué. Ny. Seres Samu. Egyetlen szám.
Ara 1 kor.
Komáromi Lapok. (Komárom.) Szerk.
dr. Kiss Gyula. Ny. Spitzer Sándor. Egyet-
len szám.
StószfOrdöi Vészkflrt (Stósz fürdő.) Szerk.
»Józsika«, Ny, [Kassa :] Koczányi Béla.
Egyetlen szám, Ära ?
Tiszafüredi Emléklap. (T.Füred.) Fő.
szerk. ]\Iilesz B<'4a ; fel. szerk. I^aszczik
Gyula. Ny. Goldstein L. Egyetlen szám.
Világvásár Közlönye. (Kecskemét.) Szerk.
a közön.^g ; kiadó a »Rongyos Egyesület«.
Ny. »Első Kecskeméti Hírlapkiadó és Ny.
R.-Társ.« Egyetlen szám.
összesen 6.
TÖBBNYELVŰ LAPOK.
BUDAPESTEN.
Budapesti Tejgazdasági Lapok. [Magyar
és német.]
A Magyar Fogtechnikus. [Német mellék-
lapja : Der Ungarische Zahnteeliniker.]
Magyar Rendőri UJság. [M., n., esetleg
több nyelven is.]
Igazság. Gereclitigkeit [M. és n. czímmel ;
tartalma csak német.]
összesen 4.
vidí:ken.
Fiumei Napló. (Fiume.) [Mngyar és olasz.]
Stószfttrdői Vészkttrt (Stószfűrdő -Kassa.
[aM. és tót.]
összesen 2.
II.
Néniel nyelvűek.
«) POLITIKAI TARTALMÚAK.
VIDßKEN.
Torontaler Nachricliten. (Perjámos.) FcL
Kzerk. dr. Eisenstein Rudolf. Ny. »Hun-
gária«.
összesen 1.
12
b) SZAKLAPOK ÉS VEGYES
TARTALMÚAK.
BUDAPESTEN.
Abendblatt des Alt-Pester Gemeindeboten.
Szerk. ? Tul. az »Alt- Pester Gemeinde«.
Xy. Kellner Eniô. Alkalmi lap.
Fachblatt der MQUer und MQhlenarbeiter.
Szerk. Schwarz Rikárd ; tnl. Komjáti
Hyula. Ny. Bichler J. I. fitvf. Havi 2 szám.
Ära 4 kor.
Finanz- Telegraph. Szerk. Geiger Vilmos ;
kiadó : Weiss Adolf ós Tsa bankezóg. Ny.
»Palla««. I. évf. Havi 2 szám. Ära ?
Foto-Optik. Szerk. ? Ny. »Corvina«. I.
évf.
Igazság. Gerechtigkeit Szerk. Brunner
József. Ny. »Arpád« ny. I. évf. Félhavi.
Ära 6 kor.
Sportsman. Szerk. Halász Zsigmond. Ny.
»Globus«. I. évf. Heti, futamok idején napi-
lap. Ära ?
összesen 6.
VIDÉKEN.
Bürger- Zeitung. (Pozsony.) Szerk. Wink-
kT-Hc*iling Ferdinánd. Ny. Alkalay Adolf
és Fia. I. évf. Heti. Ära számonként
4 fill.
Erste Wiener Knaben- und Mädchenhort-
Zeltung. (Bécs.) Szprk. Breier Budolf. Ny.
(Sopron :] Röttig Gusztáv. I. évf. Havi
2 Hzám. Ära 4 kor.
Die Haubitze. (Te megvár.) Főszerk.
Juhász E. ; fol. szerk. tul. *3íi főhadnagy«.
Ny. a Teniesvarer Zeitung ny. Alkalmi lap ;
száma 2 kor.
Hermannstädter Arbeitgeber. (NagySze-
ben.) Szerk. Buertnics Frigyes. 'Sy. Meltzer
Henrik. I. évf. Heti. Ära 5 kor.
Die Karpathen. (Brassó.) Szerk. Meschen-
d«>rfer Adolf ; kiadó Hieniesch Ny.
Schneider és Feininp^or. I. évf. Félhavi.
Ära 16 kor.
Modemé Reklame. (Temesvár.) Szerk.
Wcintraub Annin. Ny. a »Délmagyar-
ország* ny. ( := Csirovits í). Torna). I. évf.
Napi. Ara ÍM) kor.
Die Notwehr. (Bt'i s.) Szerk. Baab, Hans ;
kiadó Raab. S. Ny. [Pozsony:] Alkalay
Adolf és Fia. 1. évf. Havi 2 szám. Ära
5 kor.
7.
m.
Horvát uyelvűek.
POLITIKAI LAPOK.
VIDÉKEN.
Naie Novine. (Szabadka.) Szerk. dr.
Mamu2ic Joao. Ny. saját kiadótÁrsulat.
I. évf. Heti. Ära .3 kor.
Rleckl NovI List (Fiume.) A Noyí List
folytatása, X. évf.
2.
IV.
Szerb nyelvűek.
a) POLITIKAI TARTALMÚAK.
VIDÉKEN.
HAUIE KO.IO. (Zombor.) Szerk. dr.
Vujite Branko. Ny. Bajits P. Vladimir.
I. évf. Heti. Ära « kor.
CPnCKH YAAC. (Nagy-Kikinda.) Sierk.
dr. Jaksita Száva ; tul. saját lapvállalat
Ny. Milenkovits Sztevan.
OaaxeeeQ 2.
b) SZAKLAPOK ÊS VEGYES
TARTALMÚAK.
VIDÉKEN.
HOBOCAACKE HOBIIHK. (Ujvidtk.)
Szerk. tul. dr. Szubotite Kamenko. Xy.
Povovit» M. Testv. I. évf. Heti. Ara ?
CTAPMAAAH. Kéi)es élczlap. (Új-
vidék.) Szerk. Krsztonosits Pét*»r : kiftdja
Krsztonosits M. Ny. a »Branik« társ. I. évf.
Félhavi lap. Ära ?
összesen 2.
V.
Hoinúii nyelvűek.
a) POLITIKAI TARTALMÚAK.
BUDAPESTEN.
Lupta. Fel. szerk. Plesoianu George. 'Ny.
a »Poporul Honian« nv. I. évf. Napi. Ära
24 kor.
összesen 1-
VIDÉKEN.
Jara Noastra. ( Nagy -Sze ben.) Fel. «zerk.
GrittA O. ; kiadó Goga Octavian. Ny. Fő-
egyházmegyei ny. I. évf. Heti. Ara T» kor.
13
PipaniS. (Arad.) A »Tribuna« mellék-
lapja. Fel. szerk. Ustura Torna ; kiadó tul.
Urzica Stan. Ny. Nichin George. I. évf.
Havi 2 Rzáiii. Ära 6 kor.
Ungaria. (Kolozsvár.) Szerk. tiil. dr. Mol-
dován Grigorin. Ny. Ajtay K. .Albert.
I. óvf. Napi. Ära 16 kor.
összesen 3.
b) SZAKLAPOK ÊS VEGYES
TARTALMÚAK.
VIDÉKEN.
Economla. (Karánsebes.) Szerk. kiadó
Diaconovich Sándor. Ny. Egyházmegyei ny.
♦III.« óvf. Fólhavi. Ara 4 kor.
Nuncitonil Romftn. (Tcmesvái.) Főszork.
Rodina Joan, fel. szerk. Ponta Petrü :
kiadó tul. Peacariu Joan. Ny. a lap ny.
I. évf. Heti. Ära 4 kor. — Melléklapja :
Soacra. Fel. szerk. »dr. SnsitoruU
Progresul. (Oravicza.) Fel. szerk. Piir-
gariu AJexandru. Kiadó tul. Jianu Ghe-
vcghe ; ny. Boldnreauu N. »Progresul«
ny.
ZavoduL (Kolozsvár.) Szerk. tul. Porloaba
Hasiliu. Nv. »Előre« kny. I. évf. Félhavi.
Száma 20 fill.
Összesen 6.
VI.
Tói nyelvűek.
a) POLITIKAI TARTALMÚAK.
VIDÉKEN.
Nasa Zastava. (Eperjes.) Főszerk. dr.
Dessewffy István, f. szerk. Zsebráozky Géza.
Kiadó ny. Kósch Árpád. I. évf. Heti. Ära
4 kor.
Naie Novlny. (Beszterczebánya.) Fel.
Rzerk. Bobok Arnold. Ny. Machold T.
L évf. Kétheti. Ára 2 kor. 80 fill.
b) SZAKLAPOK ÉS VEGYES
TARTALMÚAK.
VIDÉKEN.
Obzor. (Miava.) Szerk. dr. Filberger
Gynla. Ny. Pafticky Dániel. I. évf. Heti.
Ära 4 kor.
összesen 1.
VII.
Olasz nyelvűek.
POLITIKAI TARTALMÚ.
VIDÉKEN.
Corrlere. (Fiume.) Fel. szerk. Ferri I..
Ny. Dobrovich Giuseppe. I. évf. Napi.
Ára 12 kor.
összesen 1.
14
Statisztikai összefoglalás.
nAviAJi niBiijTu ninur
írvA ;
Megufintek
Ujak
Kfllfinbtept
I. Politikai napi:
Budapesten
vidéken ..
5
27
1
5
— 4
— 22
II. Politikai heti :
Budapesten
vidéken ..
12
35
6
9
— 6
— 26
III. Vegyeetartalmu képes :
Budapesten
vidéken ..
3
4
4
+ 1
— 4
IV. Vallás- és tanügyi :
Budapesten
vidéken ..
12
15
1
4
- 11
— 11
V. Szépirod. és vegyestart :
Budapesten
vidéken ..
6
2
5
1
— 1
— 1
VI. Humorísztikus :
Budapesten
vidéken ..
9
1
9
+ l
0
VII. Szaklapok:
Budapesten
vidéken ..
82
18
24
15
— 57
— 3
VIII. Nem politikai:
Budapesten
vidéken ..
4
73
3
24
— 1
— 49
IX. Hivatalos:
Budapesten
vidéken ..
2
1
— 2
+ 1
X. Hirdetési:
Budapesten
vidéken ..
6
4
2
2
— 4
— 2
XI. MeUéklapok:
Budapesten
vidéken . .
6
2
2
— 6
0
XII. Alkalmi:
Budapesten
vidéken .._
i Budapesten
vidéken . .
éve "
2
10
4
6
+ 2
— 4
összesen
140
199
51
78
— 89
— 121
Együttv
339
129
— 210
NEM MAGYAR NYELVŰEK:
Német : politikai.
Budapesten
vidéken . .
4
1
0
— 3
nem politikai,
Budapesten
vidéken . .
9
14
6
7
— 3
— 7
Horvát : politikai.
Budapesten
vidéken . .
1
2
0
+ 1
Szerb : politikai.
Budapesten
vidéken . .
1
2
2
— 1
0
nem politikai,
Budapesten
vidéken . .
1
2
0
4- 1
Román: politikai.
Budapesten
vidéken . .
4
1
3
— 1
nem politikai,
Budapesten
vidéken . .
5
5
0
0
Tót : politikai,
Budapesten
vidéken . .
—
2
0
+ 2
nem politikai.
Budapesten
vidéken . .
—
1
0
+ 1
niasz: politikai.
vidéken . .
Budapesten
vidéken . .
L'VO
g
—
1
+ 1
Összesen
10
31
7
26
— 3
— 15
Együttvi
41
33
— 18
Végössze
380
163
— 227
IL
Folyóiratok.
összeáDította Horváth Iíináí^z.
A) Megszűnt folyóiratok.
I. I A Kertészeti Közlöny. (Sepsiszentgyörgy.)
Maavar iivelvűek ^•'^'•^ ^^^^- (Nagybecskon-k.)
i»ia(|>ar ii>ei\tieK. KorcsmAros. (Budapest.)
Alföldi Közgazdasági Upok. (Debreczen.) > Kőfaragó. (Budai>e8t.)
Államgazdasági Szemle. (Budapei<t.) I Könyvkereskedők Lapja. (Budapest.)
Az állami tanítók országos egyesületének Közgazdasági Ügyelő. (Budapest.)
értesítője. (Gyöngvös.) KöztlsztaságOgyl Közlöny. Közegészsésri
Állategészség. (Budapest.) ! és városrendezósügyi szaklap. (Budapest.)
Amateur Útmutató. (Nagyvárad.) I A Lakatosmunkások Havi Értesítője.
Baromfiudvar. (Szarvas.) I (Budapest.)
Budapesti Építészeti Szemle. (Buda{)e8t.) | Magyar Evezős Sport (Budai>e8t.)
Budapesti Háztartás. (Budapest.) . Magyar Fa- és Szénkereskedelem. (Buda-
Debreczeni KathoUkus Lap. (Debroozcn.) ' f)est.)
Délmagyarország. Ju^na Ugar^ka. | Magyar Földhitel-UJság. Közgazdasájiri
(Vajszka.) (Magyar-íiorvát.) I Tudósító. (Budapest.)
Délmagyarországi Méhészeti Lapok. | Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle.
(Szabadka.) j (Budapest.)
Egyházi Zene. (Magyar-Kimle.) j Magyar Kalapos UJság. (Első magyar
Erdészeti Lapok. (Budapest.) .kalapos ujság.) (Budai>e8t.)
F. M. K. E. (Xyitra.) ! Magyar Közlön}\ (Budapest.)
Fényképészeti Szemle. (Budapest.) 1 A magyar turista-egyesület budapesti osz-
A Festő Munkás. (Újpest.) | tályának értesítője. (Budai)est.)
Fuvarozó Munkás. (Budapest.) | Méhkas. (Budapest.)
Gazdasági Értesítő. (A Komáromi Ujság | Mészáros- és Hentessegédek Lapja. (Buda-
[ JXÍSt.)
Modem Művészet. (Budaj>est.) Kgy))o-
melléklete.) (Komárom.)
Gyakorlati Pedagógia. (Szeged.)
Gyógyszerészet (Misztótfalu.)
olvadt a »Jövendö«-vel.
Haladás. (Budapest.) | Molnárok és Malommunkások Lapja.
Havi Közlöny. (Temesvár.) j (Budapest.)
Ház- és Földbirtokosok Pénzügyi Köz- Művészi Ipar. (Budapest.)
lönye. (Budn{)est.) Nemzeti Szövetség. (Budapest.)
Ipari és szellemi tulajdon. (Budapest.) I Népszerű Ismertetés. (Budapest.)
A Jövő. (Nagyvárad.) ' Nevelés. (Máramanwi Tanügy.) (Mára-
Kalászok. (Békéscsaba.) ' marossziget.)
A kathoükus l^ók és hírlapírók országos ' Nyugatmagyarországi Iparlap. »West un-
Pázmány-egyesületének hivatalos közlönye. ' garische Gewerbezeitung«. (Sopron.)
(Budapest.) i Óbecse. (OíKTse.)
Kávé Ujság. (Fiume.) i Országos Orvosszövetség. (Buda|)est.)
Kelet (Budapest.) i önképzőkör. (Zalatnn.)
16
PénzOgyl Tanácsadó. (Budapest.)
Pinczér-Munkás. (Budapest.)
Polgári-iskolai Közlöny. (Budapest.)
Pozsony-városi Közlöny. (Pozsony.)
Régi Okiratok 6s Levelek Tára. (Deb-
reczen. )
Szabó-iparosok Közlönye. (Budapest.)
Szabó Kisiparos. (Budapest)
Szentlórinczi Czéllövészet Lapja. (Buda-
pest.)
A Szobrász. (Budapest.)
Szőlőben. (Gyöngyös.)
Szöveglap. (Ncmetbq^n.)
Tánczművószet (Komárom.)
Tanoncz UJság. (Vácz.)
Tanügyi Értesítő. (Győr.)
TanOgyl Értesítő. (Komárom.)
Telekkönyv. (Szeged.)
TomaOgy. (Budapest.)
Udvarhely-vármegyei Községi és Kör-
Jegyzők Közlönye. (Székelyudvarhelv.)
Az UJ Század. (Kolozsvár.)
Unitárius Közlöny. (Kolozsvár.)
Vakok Ügye. (Budapest.)
Vasúti díjszabási és közlekedésügyi köz-
löny. (Budapest.)
Vasúti Universum. (Budapest.)
Vasúti Universum. (Budapest.)
Vezérünk. (Budapest.)
Világosság. (Budapest.)
Zentai Gyorsiró. (Zcntn.)
Összesen : Budapesten 46.
I IL
I
Idegen nyelvűek.
I AdeveruL (Budapest)
I Advoeatul PoporaL (Temesvár.)
Berith aoL (Budapest.)
CalieuL (Nagyszeben.)
Chit-Chat (Budapest.)
Délmagyarwszág. Ju2na Ugarska.
(VaJBzka.) (Magyar-horvát.)
Dobry Pastier. (Békéscsaba.)
Handel»- Anzeiger. (Sopron.)
Kartel-Rundsehau. (Sopron.)
Die Kritik. (Sopron.) (Jelenleg egy hó-
napnál kisebb időközökben jelenik meg.)
Lederarbeiter. (Budapest.
tueroL (Karánsebes.)
Monatlicher Anzeiger des christlichen
Vereins junger Manner. (Budapest)
Mttsa Romana. (Balázsfalva.)
Nachrichten des Oedenburger ComitaU-
Agrikultui^Vereines. (Sopron.)
Orizontul. (Kolozsvár.)
Pharmaeeutisehe Mittti^nngen der
»Reichspalatin «-Apotheke. ( Budapest. )
PoUüené ölánky. (Beszterczebánya.)
Skolszki Uszt (Zombor.)
Spiritus-Revue. (Sopron.)
Spomenak. (Pancsova.)
Szrpszka VJezilJa. (Versecz.)
Ungarische pádagogisehe Revue. Renie
pédagogique hongroise. (Budapest.)
összesen : Budapesten 7.
Vidéken 36. i Vidéken 16.
B) Uj folyóiratok.
Muíiyar nyelvííek.
Az Absztinens. Az alkohol ellen küzdő
szocziáldemokrata munkásegyesületek hiva-
talos közlönyo. Szerk. Fenyves Jenő.
Budaj)est. Nyom. »Viláposság« r.-t. kny.
1. évf. IÍM)7. Aíegjelenik )ia vönként. Ára
2 kor.
Az Alkoholizmus ellen. .Az »Alkoholellenes
szövetsóg« havi folyóirata. Szerk. Szabó
Ciyörgy. Xagyernye. Xyoni. Hirsch Mór,
Marosvásárhelyt. I. óvf. líM)?. .Megjelenik
havonként. Ara 2 kor.
Állami Népoktatás. Csongrád vármegyei
tanitóegyesiilet osontrrádi járáskörének s a
tanoncziskolai tanítók országos egyesülete
szervezől)izottsngának hivatalos közlönye.
Szerk. Blázsik Mihály. Csongrád. Xyoni.
Bozó és Ju.otin. I. évf. 1907. Megjelenik
havonta. Ara 5 kor.
Állategészségügyi Közlemények. Szerk.
Ströszner Ödön. Budapest. Nyom. ».Jókai«
kny. I. évf. 1907. Megjelenik havonként.
Ära 6 kor.
Badacsony és Vidéke. Szerk. Széplaki
Nagy Zoltán. Badacsony. Nyom. Mérei
Ignácz. Keszthelyen. I. évf. 1907. Megjele-
nik havonként. Ára 2 kor.
Egészségűgyör. Betegszállitás, fertótleni-
tés, állategészségügyi, valamint egyéb egész-
ségügyi kérdéseket tárgyaló szaklap. Szerk.
Fodor G. Géza. Budapest. Nyom. Bercsényi
ny. r.-t. Kispest. I. évf. 1907. Megjelenik
havonként. Ara 5 kor.
Égi Világosság. Spiritisztikai folyóirat
Szerk. Havas Andor. Budapest. Xyoni.
17
Benes Sándor. IX. éyf. 1907. Megjelenik
havonként. Egyes szám ára 90 fill.
Erdélyi Zenevilág. Szerk. Zsigmond Fe-
rencz. Kolozsvár. Nyom. Gámán J.* örököse.
I. évf. 1907. Megjelenik havonként. Ära
(\ kor.
Értesítő. A »Mozdonyfütök országos egye-
sülete« hivatalos közlönye. Szerk. Jancsky
István kny. Budapest. Nyom. Löbl Mór
kny. Megjelenik havonként. Tagoknak
ingyen.
Fáklya. Újságárusok és lapkihordók érde-
keit védő gazdasági és társadalmi lap.
Szerk. Tóth István. Budapest. Nyom. »Jókai«
kny. I. évf. 1907. Megjelenik havonként.
Ara 2 kor.
Fehémematisztitó Munkások Szaklapja.
A fehémemütisztitó iparban alkalmazott
munkások és munkásnők szak- és társadalmi
közlönye. Szerk. Kállai Sándor. Budapest.
Nyom. »Világosság« r.-t. kny. I. évf. 1907.
Megjelenik havonként. Ara számonként
10 fill.
A Flladelfla magyar diakonissza-szövetség
híradója. Szerk. Biberauer Richárd. Buda-
pest. Nyom. Nagy Sándor. I. évf. 1907.
Megjelenik évenként négyszer. Ara Î
A Fővárosi Könyvtár Értesítője. A »Fővá-
rosi közlemények a statisztika és közigaz-
gatás köréből« melléklete. Szerk. Thirring
Gusztáv. Budapest. Nyom. Székesfővárosi
házinyomda. I. évf. 1907. Megjelenik évne-
gyedenként. Ara ?
Fővárosi közlemények a statisztika és
közigazgatás körél)őL Szerk. Thirring Gusz-
táv. Budapest. Nyom. Székesfővárosi házi-
nyomda. Megjelenik évnegyedenként. Ara
4 kor.
Gazdasági és Ipari szövetkezés. »Felső-
dunai szövetkezetek szövetségé «-nek hiva-
talon lapja. Szerk. Székely Antal. Komárom.
Nyom. »Pannónia« kny. I. évf. Megjelenik
havonként. Ara 2 kor. 40 fill.
Gazdasági önállóságunk. Gazdasági folyó-
irat. Szerk. Kun István. Debreczen. Nyom.
Hoffmann és Kronovitz. I. évf. 1907. Meg-
jelenik havonként. Ara ?
Hamvasztás. A fakultativ halotthamvasz-
tás eszméjét terjesztő folyóirat. Szerk. Wil-
helm Frigyes. Budapest. Nyom. »Pátria«
kny. r.-t. I. évf. 1907. Megjelenik havon-
ként. Ara 4 kor.
Hangszerkészítők Szaklapja. A magyar-
országi hangszerkészítők hivatalos lapja.
Szerk. Dobó József. Budapest. Nyom.
Gelléri és Székely. I. évf. 1907. Megjelenik
havonként. Ara 8 kor.
Havi Könyvészet A magyar kön3rvkere8.
kedelemben megjelent és megjelenőfélben
levő újdonságokról, összeállította és kiadja
Toldi Lajos. Budapest. Nyom. Nagy Sándor.
I. évf. 1907. Megjelenik évente 12 szám.
Ara 1 kor.
A Házi Fogorvos. Ismeretterjesztő havi-
lap. Szerk. Margittal Szaniszló. Budapest.
Nyom. »Turul« kny. I. évf. 1907. Megjele-
nik havonként. Ara 2 kor.
Hivalatos Értesítő. Kiadja a cr. kir.
szab. kassa-^oderbergi vasút. Budapest
Nyom. Kertész József. 1907. Megjelenik ?
Ara?
Hölgyek Upja. Szerk. R. Háry Margit.
Budapest. Nyom. Homyánszky Viktor.
I. évf. 1907. Megjelenik havonként. Ara
6 kor.
Hunczut UJság. Szerk. a zombori iparos
dalárda. Zenta. Nyom. Bittermann N. és
fia. I. évf. 1907. Megjelenik? Ara?
Husipari Munkások Lapja. Szerk. Reisz
Mór. Budapest. Nyom. »Világosság« r.-t.
kny. IT. évf. 1907. Megjelenik havonként.
Ara 2 kor. 40 fill.
Az Idő. Szépirodalmi, művészeti és tár-
sadalmi képes havi folyóirat. Szerk. Kállai
Emil. Szeged. Nyom. Schulhof Károly kny.
I. évf. 1907. Megjelenik havonként. Ara
6 kor.
Kaloesai J. t Stefaneum levelező lapja.
Főszerk. P. Biró S. J. Kalocsa. Nyom.
Jurcsó Antal. I. évf. 1907. Megjelenik éven-
ként kétszer. Ara ?
Katholikus Nevelés. Szerk. Aubermann
Miklós. Budapest. Nyom. Stephaneum kny.
I. évf. 1907. Megjelenik évenként tízszer.
Ara 8 kor.
Katholikus Népszövetség. Szerk. Szent-
iványi Károly. Budapest. Nyom. Stepha-
neum r.-t. kny. I. évf. Megjelenik havon-
ként. Ara 1 kor.
Kávémérők Közlönye. A székesfővárosi
kávémérő ipartársulat hivatalos lapja. Szerk.
Heigár V. Budapest. Nyom. Spitzer Márk.
I. évf. 1907. Megjelenik havonként. Tagok-
nak ingyen.
Keresztyén Élet Szerk. Kádár Géza. Zilah.
Nyom. Seres Samu. I. évf. 1907. Megjele-
nik havonként. Ara ?
Keresztény Magyarország. Politikai, köz-
gazdasági és társadalmi havi lap. Az orszá-
gos 48-as függetlenségi keresztény szoczia-
listapárt hivatalos lapja. Szerk. Osikós
Ádám és Nagy János. Budapest. Nyom.
Anglo-nyomda. I. évf. 1907. Megjelenik
havonként. Ára 1 kor.
18
KortgMiiaffág. A hivatásos kertészek és
a kertészettel foglalkozók lapja. Szerk. Papp
Samu. Piski telep. Nyom. »Békésmegyei
függetlenség« kny. Békéscsaba. I. évf. 1907.
Megjelenik havonként. Ára 2 kor.
Koesigyártó Ipar. Műszaki szakközlöny.
Kocsigyártó iparosok orsz. szövetségének
hivatalos lapja. Szerk. BodoUó Endre. Buda-
pest Nyom. »Coronia« kny. V. évf. 1907.
Megjelenik havonként. Ára 10 kor.
A Magánttsstviselo. A magyarországi
magántisztviselők egyesületének hivatalos
lapja. Szerk. Dömötör Miklós. Budapest.
Nyom. Krausz S. éa Társa. I. évf. 1907.
Megjelenik havonként. Ära 2 kor. 40 fill.
A Magyar FoKtaohnikus. A budapesti fog-
művészek egyletének hivatalos lapja. Szerk.
Dick János. Budapest. Nyom. »Urania« kny.
I. évf. 1907. Megjelenik havonként Ära ?
Magyar Gyufagyárosok Lapja. A gyujtó-
és végy technikai ipar és kereskedelem köz-
lönye. Szerk. Waizner Jenő. Budapest.
Nyom. Pénzintézetek műintézete. I. évf.
1907. Megjelenik havonként Ära 18 kor.
A Magyar Kereskedelmi Csarnok Köde-
ményel. Kiadja a magyar kereskedelmi
csarnok titkári hivatala. Budapest Nyom.
Weiss L. éH F. I. évf. 1ÍK)7. Megjelenik idő-
höz nem kötve évenként többször. Tagok-
nak ingyen.
Magyar Székesfőváros. KözigazgatáHi.
várospolitikai vh közgazduj^ági lap. Szerk.
Bartha Sándor. Budapest. Nyom. ».Jókai«
kny. X. évf. 1ÍK)7. Megjelenik havonként.
Ära 12 kor.
Magyar Táncmester. Magyarország vidéki
táncztanítók ejryesületének hivatalos köz-
lönye. Szerk. Urban I^ijos. Kisújszállás.
Nyom. Platz Ferencz. 1. évf. 1907. Meg-
jelenik havonként. Ára <i kor.
Magyar Tisztviselők Lapja. A tisztviselők
takarékix-nztára részvénytársaság hivatalos
lapja. Szerk. (Jorovy Miksa é.s Denes Gyula.
Budapest. Nyom. Elek Lij)ót. 1. évf. 1907.
Megjelenik havonként. Ära 8 kor.
Magyar Úszósport A »Magyar uszó-
egyesület«.hivatal()s lapja. Budapest Nyom.
Zeisler M. I. évf. 1907. Megjelenik havon-
ként. Ära növendék tagoknak 2 kor.
Magyar Zenetudomány. Szerk. Major .1.
(jjyula és Herrmann Antal. Budapest. Nyom.
»Thalia« kny. I. évf. Megjelenik havonként.
Ära ?
Márla-Kongregáczió. Szerk. Bús .Takab.
Buda|H*Nt. Xvom. Stephanen m kny. 1. évf.
HKJ7— 1ÍH)S. ' Mt'jíjclonik luivonki^nt. Ära
2 kor.
A Ml bkoUUnk. Szerk. Rombaner EmiL
Budapest Nyom. Károlyi György. I. évf.
1907. Megjelenik háromhavonként Ära
2 kor.
MIskolezi líjnság. Szerk. Földes Lajot.
Miskolcz. Nyom. Schwarcz Soma. I. évf.
1907. Megjelenik havonként Ära 1 kor.
20 fill.
I Modem Háitartás. Szerk. Sik Béláné.
I Budapest Nyom. Légrády testvérek. I. évf.
1907. Megjelenik havonként Ingyen.
I Muxeiiml 6s Könyrtari firteslto. Szerk
I Mihalik József. Budapest Nyom. Stepha-
neum kny. I. évf. 1907. Megjelenik évenként
I 4 füzet Ära 10 kor.
I Műkedvelő Fányképexők Lapja. A debre-
czeni műkedvelő fényképezők egyesületé-
nek hivatalos közlönye. Szerk. Vise Kálmán.
Debreczen. Nyom. Városi kny. I. évf. 1907.
Megjelenik havonként. Ära 4 kor. Tagok-
I nak ingyen.
Művésxeti Album. Kizárólag magyar mû-
' vészek alkotásai. Budapest. Nyom. Országos
központi községi kny. 1907. Megjelenik
évenként 6 füzet Ära ?
Nagybecskerekl Értesítő. A magyar szent
korona országai vasutas szövetsége nagy
becskereki kerületének közlön3re. Szerk.
Kovács Konrád. Nagybecskerek. Nyom.
»Libertás« r.-t kny. I. évf. 1907. Megjele
nik havonként. Ära 4 kor.
Népakarat Társadalmi és politikai havi
ap. »A magyar nemzeti szocziális párt«
hivatalos lapja. Szerk. Csikós Adám t-«
T. Nagy Jáno8. Budapest. Nyom. Nenwald
Illés utóilai. I. évf. UK)7. Megjelenik havon-
ként. Ära 2 kor.
Népek Hazája. Kisiparosok érdekeit vváo
havi lap. Szerk. ifj. Köteles Károly. Gyön-
gyös. Nyom. Sima Dávid. I. évf. 1907.
.Megjelenik havonként. Ära 1 kor. 60 lilL
Népszövetség. Politikai és közgazdasági
folyóirat. Szerk. Kunéry Kálmán. Nag}'-
tama. Nyom. Boros Adolf, Szatmár.
I. évf. 1907. Megjelenik havonként. Ära
r» kor.
A Nő és a Társadalom. Szerk. Bi'dy-
Schwimmer Rózsa. Budapest Nyom. »Athe-
neaum« r.-t. kny. I. évf. 1907. Megjelenik
havonként. Ära H kor.
Objektiv. A fényképész- munkások lapja.
Buda|)est. Nyom. »Világosság« r.-t. kny.
II. évf. 1907. Megjelenik havonként. Ara
számonként 80 fill.
Olajág. Szerk. fíarzó Gyula és Harsányi
Pál. (íyoma. Nyom. Kner Izidor. I. évf.
1ÍK)7— lí)08. Megjelenik havonként Ara?
19
Országos Forgalmi Ködöny. Általános
közgazdasági lap. A »Közgazdasági hitel-
és áruforgalmi részvén3rtár8a8ág« hivatalos
lapja. Szerk. Radó Sándor. Budapest. Nyom.
Fritz Ármin. I. évf. 1907. Megjelenik havon-
ként. Ára 10 kor.
Az Országos paadagogUI könyvtár és tan-
szermúzeum hivatalos értesítője. Kiadja a
m. kir. vallás- és közoktatásügyi ministe-
rium. Budapest. Nyom. Franklin-Társ. kny.
T. évf. 1907. Megjelenik havonkint. Ára
3 korona.
Az Országos polgári radikális pártnak
értesítője. Szerkeszti? Budapest. Nyom.
Márkus Samu. 1907. Megjelenik ? Ára ?
Paedagogiumi Ifjúság. Szerk. Fülep Kál-
mán. Budapest. Nyom. Baroza József kny.
VI. évf. 1906—1907. Megjelenik havonként.
Ára 3 kor.
Protestáns Világ. A magyar protestantiz-
mus érdekeit képviselő egyházi, politikai
és társadalmi lap. Szerk. ifj. Lukáts Gyula.
Budapest. Nyom. Weissenberg Ármin.
I. évf. 1907. Megjelenik havonként. Ára
3 kor.
Somogymegyei gazdasági egyesület havi
értesítője. Szerk. Bogyay Emil. Kaposvár.
Nyom. Hagelman Károly. I. évf. 1907.
Megjelenik havonként. Ára 4 kor.
Sporthírek. A magyar testgyakorlók köre
hivatalos értesítője. Szerk. Vida Henrik.
Budapest. Nyom. ifj. Kellner Ernő. I. évf.
1907. Megjelenik havonként. Tagoknak
ingyen.
A Szabadtanftás magyar országos kon-
gresszusának értesítője. Szerk. Pályi Sándor
és Vörösváry Sz. Ferencz. Budapest. Nyom.
Franklin-Társulat kny. Megjelenik időkö-
zönként. Ára egyes számonkint 40 üli.
Tagoknak ingyen.
A Szabász. Szerk. Hipp Károly. Budapest.
Nyom. Révai és Salamon. I. évf. 1907.
Megjelenik havonként. Ára 6 korona.
Természetes Életmód. Szerk. Nagy Sándor.
Tohia-Ozora. Nyom. »vSzabadság« kny.. Új-
pest. I. évf. 1907. Megjelenik havonként.
Ára 4 korona.
Újságárusok és Lapkihordők Szaklapja.
Szerk. Spiegelhalter Sándor. Budapest.
Nyom. Rothberger és Weisz. I. évf. 1907.
Megjelenik havonként. Ára 2 kor.
Világítási Munkások SzakUpJa. A »Vilá-
fiiXÁ'^'i munká.sok országos szövetségét-nek
hivatalos közlönye. Szerk. Schmidt Lipót.
Bndai)est. Nyom. ♦Világosság« kny. I. évf.
1907. Megjelenik havonként. Ára 4 kor.
86 fill.
Világosság. Társadalmi és vallásos folyó-
irat. Szerk. Gergely Antal és Lenoz Géza.
Mezőtúr. Nyom. Török Ignácz. I. évf.
1907. Megjelenik havonként. Ára ?
összesen: Budapesten 48.
Vidéken 21.
II.
Ideueii nyelvűek.
Amtliche Naehrichten. Kiadja a cs. kir.
szab. kassá — oderbergi vasút. Budapest.
Nyom. Kertész József. 1907. Megjelenik ?
Ára?
Die Biene. Zeitschrift für finanzielle und
commercielle Angelegenheiten. Budapest.
Nyom. »Európa« kny. I. évf. 1907. Meg-
jelenik havonként. Ára ?
Die Freie Warte. Monatschrift für Wissen-
schaft» Kunst, Literatur und PoUtik. Szerk.
Blümml E. K. Wien. Nyom. Alkalay
Adolf és fia. Pozsony. I. évf. 1907. Meg-
jelenik havonként. Ára 6 kor.
Glasul popomluL Foaie poUticä, sooialä
ci economicä. Szerk. Cristea Aurél. Buda-
pest. Nyom. »Világosság« r.-t. kny. I.
évf. 1907. Megjelenik havonként. Ára
2 kor.
Kathollseher Volksverein. Szerk. Szent-
iványi Károly. Budapest. Nyom. Stepha-
neum r.-t. kny. I. évf. 1907. Megjelenik
havonként. Ára 1 kor.
NaSa Zastava. Szerk. Lichard Milan.
Budapest. Nyom. »Uránia« kny. I. évf.
1907. Megjelenik havonként. Ára 3 kor.
(»Slovcnski Tyidenik« melléklete.)
Revista Teologica. Organ pentru sliin^
si vie^ bisericeascä. Szerk. B&lan Miklós.
Nagyszeben. Nyom. Főegyházmegyei kny.
I. évf. 1907. Megjelenik havonként. Ára
6 kor.
Slovensky Obzor. Szerk. Ktefánek Anton.
Budapest. Nyom. »Uránia« kny. I. évf.
1907. Megjelenik havonként. Ára 8 kor.
Société littéraire française de Budapest
Budapest. Nyom. »Athenaeum« r.-t. kny.
1907. Megjelenik? Ára?
oWgar. Szerkeszti ? Újvidék. Nyom. Mile-
tic Svetozár. 1907. Megjelenik ? Ára ?
Szmichasz noflim. Szerk. Weinberger
Vigdor. Nagyszeben. Nyom. Kaufman Á.
és fia, Máramarossziget, 1907. Megjelenik
négyezer évente. Ára negyedévre 1 kor.
Ungarische Musikologie. Beiblatt der
Monatschrift »Magyar Zenetudomány«.
Szerkesztik Hermann Antal és Major J.
2«
20
Gyula. Budapest. Nyom. »Thalia« kny.
I. évf. Megjelenik havonként. Ära ? (Német-
íranczia.)
Vatrft fcolan revteta pedagogleS. Szerk.
Çpau Péter. Nagyszeben. Nyom. Meltzer
Henrik. I. évf. 1907. Megjelenik havon-
ként. Ára 6 kor.
La Verda Standardo. (Esperanto.) Bu-
dapest. Nyom. Nagy Sándor. I. és II. évf.
»Esperanto« címen jelent meg. I. (III.)
évf. 1907. Megjelenik havonként. Ara
4 kor.
összesen: Budapesten 9.
Vidéken 5.
Statisztikai összefoglalás.
MAGYAR NYELVŰ FOLYÓIRATOK:
Meguüntek
Ujak
KQlöubözct
Budapesten
Vidéken
46
36
48
21
+ 2
— 15
Együttvéve
82
69
— 13
NEM MAGYAR NYELVŰEK:
Német : Budapesten
vidéken ..
3
6
4
1
+ I
— 5
Angol : Budapesten
Franczia : Budapesten
Horvát: vidéken ..
1
1
;•
+ 1
— 1
Szerb : vidéken . .
3
I
— 2
Román : Budapesten
vidéken . .
1
5
2
0
— 3
'J ot : Budapesten
vidéken ..
2
2
+ 2
— 2
Hébor : Budapesten
vidéken . ,
1
1
— 1
4- 1
Esperanto : Budapesten
—
1
+ 1
összeseu; Budapesten
vidéken . .
6
17
9
ő
+ 3
— 12
Együttvéve
23
14
— 9
Végösszeg
105
83
— 22
FÜGGELÉK.
A magyar iiyelyú hírlapok és folyőiratok statisztikába
1780.tól 1907-lg.
Id. SznmTEi József nyomán.
Az első magyar hirlap 1780 jan. 1-én
jelent meg Pozsonyban (Rát Mátyás Ma-
gyar Hirniofidó-idi), Budapesten 1788 okt.
8-án szerdán indult nieg az eîsô magyar
rendes hirlap Magyar Merkurms czfm-
nïo1| hetenként kétszer árt, és Paczkó
Ferencz betűivel nyomatott Pesten. A
második lap Pesten az Í80t( jul. 2-án
keletkezeit Hazai Tudósítások: szerk.
Kulcsár István. Ez volt az első magyar
hirlap, mely 4;-rét alakban jelent meg és
hosszabb életű volt.
18dO-ban 10 magyar hirlap és folyó-
irat jelent mep.
1840 elején 30 magyar lap volt ha-
zánkban.
1847-ben 88.
1S48— 49-ben 86 magyar hirlap je-
lent meg.
18«>0 elején 9 lap adatott ki a magyar
nyelven.
1854 márcz. 5-én, mikor a Vasárnapi
Újság megindult, ezzel együtt 30 ma-
gyar hirlap és folyóirat jelent meg.
ISOl elején, midőn az első évi ren-
des h irlapki mutatást a Vasárnapi Újság
közli, 53 volt a magyar hírlapok és
folyóiratok száma.
18e2-ben 65
1868-ban 80
1864-ben 70
1865-ben 76
1866-ban 81
1867-ben 80
1868-ban 140
1869-ben 168
1870-ben 146
1871-ben 164
1872-ben 198
1878-ban 301
1874-ben 308
1875-bon 246
1876-ban 340
1877-ben 368
1878-ban 381
1879-ban 831
1880-ban 868
1881-ben 856
1883-ben 413
1888-ban 437
1884-ken 483
hirlap és folyóirat
nydven.
1885-ben
1886-ban
1887-ben
lS88-ban
1889-ben
1890-ben
1891-ben
1893-ben
1898-ban
1894-ben
1895-ben
1896-ban
1897-ben
1898-ban
1899-ben
1900-ben
1901-ben
1908-ben
1908-ban
1904-ben
1905-ben
1906-ban
1907-ben
jelent meg
494
616
589
561
600
686
645
676
699
785
806
801
1100
1207
1108
1182
1156
1216
1262
1880
1615
2393
2069
magyar
A Magyar Könyvszemle új folyama.
A Masryar Xemzi»li Mû/cum kí»nyvtára lSW-5-liaii a Majryar Könyvszoiiilr
'ij folyaiiiát iridîtiîtta ni»»«:
A :oIy«'>irat, mint a Mairyar Noiuzi'ti Mú/íuiin kí'myvtárának hivatalos
kiadványa s a mairyar biblioyrafia eyyednli szakkii/.límyi». 1S7() »»la áll a hazai
tudomány éid«^k<Mm'k s/oi^íálatában. Elsíí soriian a inűzeuini künyvíár mlokfinek
»^lünlozdílá^á^a I»'*v»'n hivat\a. isniri tóti annak i*iíy»'s ooporljait; iM-s/ámol az é\i
iryarap(KÍá?r«'l. a vét:/.t»tt iininkár<»l Óí^ tt'ljos rn»^«fbi'7hatí» kóp»*t ad a könytár bolsó
élrlóról. Isijierleti a hazai r?» kűiffUdi künyv- *'*< h»vi'*ltárakat. kiváló íi£ry»^lnn*t for-
dítva »'Zí'k iiiai'yar »•> küirínlpi;*'« liibii(>;:raliai \onatki>zású anyacának fölkutatására
ós ki'iZ/OÍ*'U''n'-vv. ^/álIl0t ad a hazai ós külföldi künyvószi'ti irodalom tt»rnick«'iröl
s ti;:y<M<'mnM'i kisón a külfühli inidalom iia/ánkra vonatko/.r» kiadványait.
A Magyar l\öny\s/íMni<' ó\noL'yed»'> fi'izi'it'klM'n. «'Vonként márc/ius. június,
rz»»plomb('i i> ui'í'/i'mbiT in»napokl>an ji*l«'nik n^r 2i— 'if» ívnyi tiMJodohímbon
több miim«iii''kl»*tti'i. Klntizi'tési ara «'«.m'SZ <^\m' ÍJ korona, a könyvárusi forgalomban
8 kor.; i'L-y-«';ry jViz»'! ára 2 kor.
A/ «ioii/itósi pi-nziki't a Magyar Nemzeti Múzeum pénztári hivatala
íVíüadja »m: a f«>iyí»irar ï.;'».li».irii ró-/«'-? rnb'klo hö/l»»m»'nv'k a szerkesztő ezimére
a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárába Lni-.i'ndok
A M.ijN.i: KönyvszrmI«- réi:i ó> új f«».yai .-lü.jk I.«>*»i»-: Kapiial'-L íiansrli-
hnr»! (iHsztih' i;iin\ v'K«M«'sk«'"«»}"*ő!i»'ii. Miii; i|t'>*. IV. F, rti,rz'nh-tt*yr 'J. A n*gi
foiyaui 2 Itl. i..-irf«''n»-k ar;i kùt«U;nk.nt î- knsoni. a/ u: íni\ani 1 1."). k«.U'l«'ni'k
ára kr)'«!i'n'..n'. S l;nrni:a. A/. t'Iölizfti-M-K f/tMitül is a Mtnfirír Xtin'.fti Mi'izi'uni
jif'ii :í'iri /' ' •';«'ii/\/Vii:.: i-, iild«'Mdük.
.M'- .•:«:i' .- .1 M.ijy-if .\.-iji/»'. M.i/f-..i!. köii\ \ lár.il.aii kai.h.íNi: 1 /i/:i/í
Itiriili'i: '/.. •••••' /■''•"> ''i... /. .1 ..•..'•;,';.• f.'i,!!,in.iitiitnn. X'is:í''> Jti,.".>tûf. il. .1 m'ttt
}mi'ji;>:- .. • •':>ii-n-tl:'.ii(, AfT'-riv />;••.//•**••'. ///. I-'nf,- '-titiUhw II i' 'lit
/<;//.••• .r ■ . / •...'•*..• .1 :;. • ..-. .:•..■> .•.•/'..•.••■. •> .•//.•..■./»'{.*.■■.• sí.;.''n;..v.//.í.
Ára 1 :. .: 1'= ..•.•• \V ..- ' = . 1 A ;..;••••.,..••/ /'..,.. ü^n;.!,,,, I, Il'H'ir '
A
I
JiAiiYAii KiiNVVSZBiLK. - Reyck BiBLioiiRAPiiiiirE \\\mm\
I*ul)li<M» par la liiMidilinjiuî Szeclit»nyi \\\\ Musé«» Nati«ina! n.>'i;iii!
l>ireit«'ur: M. Kranvi'is K<»IIánvi.
niiatn- li\r;i!Son> har :ir. : prix <iii voliiim- Xouvi'lif swií*. XVÎ. " ■.:.!. •
() roil !'( IUI ii>< ♦» iVniio h m;trcs. livraÍMiii. n, mim». . | »r-, »j:!! i- V'*"
SOMMAIK'K.
Dr. Paul Gulyás. >\ *•.!:;»■- l.il.liuL;r;i]»hi'|ii«- l'-i«nii':«* r'.irr,.-
Dr. Elemér Császár. 1.;í Lil-Iiuiln-fi«' -I* \li'\;i!..i:.- K.- .i!íí.1\ . •! i?:»:
Etienne Zereszty. I.;t lii-'-n'un- .if \a imi-i.jui- «irin- ;i i.!i!:.»r •,.•.: .
Indicateur officiel, liai«. '.ri -m r.-f.i? «If i.i i. . 5. ;-nii.. .;•:.• >/,.•... . .;
.M.i<. .' \.i' llMi,...r.»^ .Ian> I.- m- ln:r:»'-î- «I- P.'ns
La I':Í'1:-i'Ih «1 11- «il" l'A«a«l«'!iii»' Símmlt«»!-!' «I»**» >«íi-:ic«'- i-n V.'t»7
l.a liil.l:«»!! MjiH' ilii .Mii>«M' Xalimial <!♦• TM:i-\!van:i' fii I'.'mT
Littérature. '• l'«iik, IIí1»mmí;';ii.|,í.- iinrijrniM« Insi; IlMl■^ | i-..
• I. l'.iw t^'i'.ji-'s^ Il Ail-»-}-:. M«'.l;/iîr>t-ln' Li'i'a*'j'- • -, ; •
.•.•!. r \.i.|. n .•••■. r,, lîMC IIMIS Par 1 i\y..\.*^,^ I'-.i.! • I ..
. M- '-.r h-in- .-.r; •• III. W. \V"i'ii.«" !• . r.fi:i.i.i' / r |i..-
-■ ' : •• ••. • •■• I !*.i! •• .Il /•.;.•'/ tiultf.'K. A l;»-|î». h
< ! •:. • -'• •. •• '.M :..|'i-: l':!r 'i' /. línt*-!' Míi-fiíü.- 'l.-n
.:i!.:i .l!«-.i lli:"!'!^.-!-.}.*'*. >. III. I'.
'■ — V
Í l»i • lî. •: !• ■•- -••«". .i'iii ;.-VtiiriIlP'îj» |*.»i- I . !!
I \l-.-.. \ • •. • - ..:.• l'.u .vy. . li r Í.:.... • -..
l'-.-i ■• :.- l: .'..• .. I.. •..•..«•j.îi l'a- ;.' .h-. /\..// /;;/.-...;.
Iiiii;ic I' Ili/rv.it n. ^ ! I, • i •.••• i«:!. .'».-r.!:«!!«;-;«- ..ii._,...^. , . ^
. I .IV
Nn*n'i .•! •• ' ! . -. M- . .\'\ •••i'!'.v-- >'•«: isiül- i|.- •;.
. . . \ . .■..-.. !.•{.:,•••. -.:•.... û..-: \ • \. .
^ . . .• .i..- Mt>..... .« .1.-. l:.!.i ,.•;... . •
• ' . • 'i«- i- hi •'•."ai'iiií' il I.I'-» I I i-.»: • .
. .1. !i" -.nili ! i:i--
•'.'hit • • . • • : •!•!•••: ••- •...ii-.n.'«.!'«. «Ill \ ^,.. , ., j.
••rr M'i'ftji
t\'/'tr .\
. v.:<->miHia
Live Music Archive
Librivox Free Audio
Metropolitan Museum
Cleveland Museum of Art
Internet Arcade
Console Living Room
Books to Borrow
Open Library
TV News
Understanding 9/11